Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-12 / 138. szám

SZOMBAT, 1954 JÜNIUS 13. 3 OELMÜGYHRORSZÍ.G Síioí Útiak tcueiezeinU Hiiek a Vas- és Fémipcri Vállalat dolgozóinak életéből A kongresszusi versenyben vég­zett munkánk nyomán szép ered­ményeket értünk el. Vállalatunk 110 százalékra teljesítette május havi tervét. Ezzel előző lemaradá­sunknak egyharmadát megszüntet­tük. A szép eredmény további ver­senyre ösztönöz bennünket Jelen­leg ugyan sokan szabadságon van­nak dolgozóink közül, de igyeke­zünk elért eredményeinket tovább fokozni a II. negyedévi, illetve az első félévi terv sikeres befejezé­séért* ' • Szabadságon levő munkatársaink közül többen jól megérdemelt pi­henőjüket üdülőben töltik. Míg a mult évben összesen 17-en voltak üdülni vállalatunktól, addig az idén már tizen kaptak ezideig be­utalót a hazánk különböző tájain fekvő üdülőkbe. Azok a dolgozó­ink, akik nem kaphatnak üdülő be­utalót, nyáron a Tisza hűs hullá­mait élvezhetik, mert vállalatunk az idén külön strandkablnt építtet. • Nagy probléjma üzemünkben a kultúrhelyiség kérdése. Vállala­tunk közszükségleti cikkeket gyár­tó vállalat s miután műhelyre volt szükség, kultúrtermünket feláldoz­va—és műhellyé alakítva át —• máshol kellett keresnünk kultúr­helyiséget. A Közületeket Elhelyező Bizottság több mint két hónappal ezelőtt kiutalta számunkra közös használattal az MNDSZ Belváros III. szervezetének helyiségét, egy mellette lévő másik teremmel együtt. Az Aszfalt- Űtépítő Válla­lat azonban ezt a másik helyiséget nem hajlandó átadni, annak ellené­re, hogy ő kapott helyette máshol megfelelő helyiséget. Ezzel gátolja kultúrterem építkezésünket, s ugyanakkor üresen fenntart egy egész házrészt, ahelyett, hogy azt a maga céljára megfelelően haszno­sítaná. Vállalatunknál végetért a párt­oktatási év és a különböző tanfo­lyamokon résztvevők sikeresen vizsgáztak. A jól végző szemináriu­mi hallgatók között könyvjutalmat osztottunk ki. Ezzel párhuzamosan az új oktatási év hallgatóinak ki­válogatása is megkezdődött — je­lenleg is tart. Ezt a munkát sokkal gondosabban fogjuk elvégezni, mint tavaly. Pártszervezetünk nem akar elmaradni más pártszervezetek mögött e tekintetben sem. Józó Ferenc 4 '"7 T párttitkár Miért nincs Szegeden még mindig népbűffé? Az ország minden részéből érkéz© r.ek vállalatunkhoz kiküldetésben lévő dolgozók, s már évek óta ér­deklődnek szóban és írásban, hogy Szegeden miért nincsen népbűffé. Legutóbb Grósz Sándor budapesti Ív.kos fordult a „Délmagyarország" szerkesztőségéhez azzal a közérde­kű kéréssel, hogy Szegeden is va­lósítsák meg a néphüffét. A „Délmagyarország" szertresztő­sige a kérést továbbította a városi tanács Illetékes osztályának és azt a választ kapta, hogy a népbűffé felállítása a legjobb úton halad, rövidesen sor kerül rá. Azóta hó­napok teltek el, de Szegeden még nyomát sem lehet olyan építkezést vagy átalakítást találni, amelyből arra lehetne következtetni, hogy végre-valahára teljesülni fog a vi­dékiek és Szeged dolgozóinak az a kívánsága, hogy ők is ugyanúgy ehessenek olcsó és ízletes étele­ket, mint Budapest, és több vidéki város, Debrecen. Pécs, Sztálinváros, Békéscsaba, Székesfehérvár, Duna­földvár dolgozói. Bohata József a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója A mórahalmi gépállomás dolgozói a falu népével együtt tartják a „traktorosnapot" A mórahakni gépállomás taka-1 gadták, hogy „Traktorosnap" lesz. Mire használják a sütődékben a szitákat? A napokban reggelizni ültem le és gondoltam, hogy a friss jó ke­nyérrel és szalonnával jóllakom, és aztán nyugodtabban tudok dol­gozni, Kezembe vettem a kenye­ret és amikar szétvágtam a legna­gyobb meglepetésemre egy hosszú egérfarkot találtam a kenyérben. Mondanom sem kell, mennyire meglepődtem ezen. Mindjárt arra gondoltam, úgy látszik, a sütödék­ben nem kell minőségi munkát vé­gezni csak nálunk a nagyüzemiek­ben. Vagy talán a Sütőipar dolgo­zói azt hiszik, hogy nekünk jó az egérfarokkal sütött kenyér is? Azt hittem, ez lesz az utolsó ilyen felfedezésem. Csalódtam. E hét elején egy nagy fekete bogarat találtam a kenyérben, melyet — mint az előzőt — itt vettem az üzemünknél lévő árudában. Elő­ször ki akartam venni a bogarat. Nem sikerült. Ügyes kezek ugyan­is úgy beledagasztották, hogy szin­te nem is lehetett eltávolítani. Így eltettem a bogarat a kenyérrel együtt s ha az Illetékesek talán azt' gondolnák, hogy jogtalanul bíráljuk őket, akkor könnyen meggyőződ­hetnek az igazságról. Feleletet kérek arra, hogy a sü­tődékben lévő szitákat Imire hasz­nálják, ha nem a liszt szitálására? Gera István a Szegedi Textilművek dolgozója Tápén készülődnek az aratásra íí tápéi községi tanács mezőgaz­dasági állandó bizottsága a terme­lési bizottsággal karöltve széles­körű népnevelőmnnkát folytat a gyomtalanítás időbeni elvégzése éB ezzel párhuzamosan az aratási munkálatok előkészítése érdekébein — irja Csendes Pálné levelezőnk, I kaiti a termelők előzetesen Arra tőrekednek, hogy az aratás I akarják vásárolni. megkezdésére minden kapásnővényt gyomtalaníteanak. Figyelemmel kísérik azonban, hogy a földműves­szövetkezet üzleteiben elegendő kasza, kaszakö, kapa és egyéb iparcikk álljon a dolgozók rendel­kezésére, mivel ezeket a szerszámo­meg ras, napsütötte udvarán katonás rendben sarokoznak a traktorok, kombájnok és aratógépek. A mi­nap a nyári nagy munkák előtti szemlét tartották meg. Különösebb hiba nem volt — mindent rendben talált a „szemle". Ismét kitettek magukért a mórahalmiak, mint a tavaszi nagy munkák idején. A gépállomás Zákányszék, Doma­szék, Ásotthalom, Mórahalom ha­tárában segítette és segíti a ter­melőszövetkezetek és egyéni gaz­dák munkáját. A megyében elsők voltak a tavaszi szántásban — él­vonalban haladnak most is. Gyönyörűen nő a rozs a gépállo­más körzetének homokos földjén. A mórahalmi Uj Világ tsz-ben is van olyan föld, ahol a rozs már szinte vállig ér az embernek. Né­hány hét csupán és a hónap vé­gén kezdődhet a rozsaratás. Ké­szülnek hát a derék mórahalmi irakforisták az aratásra és a cséplésre. Holnap — a „Traktorosnapon" úgy ünne­pelnek, hogy minden traktor, csép­lő- és aratógép kijavítva* A kom­bájnhoz igaz hiányzik még alkat­rész, de beszerzik s elvégzik a ja­vítást.­Traktoristák, szerelők, tsz-tagok és egyéni gazdák együtt ülik meg a „Traktorosnapot" vasárnap. Kü­lönösen azon a napon a falu népe szeretettel, megbecsüléssel fordul a mórahalmi gépállomás dolgozói felé, akik nem egyszer az ősszel csikorgó hidegben, vagy a tavasszal permetező esőben olyan derekasan helytálltak* Csiszár Antal, felelős vezető sza­badságideje csütörtökön telt le, s ment be dolgozni. Persze azzal' fo­S ő érdeklődött mindenről. Jól esik neki, hogy az állam, a falu népe külön „Traktorosnapon" is megemlékezik nem könnyű, de na­gyon szép munkájukról. Csiszár Antal csütörtökön a fúró­gép mellett dolgozott. Percre sem hagyta abba a munkát, amikor el­mondta: — Becsülik a munkánkat és mi ezután méginkább jobban akarjuk segíteni a mezőgazdaság fej­lesztését. A traktorista napon fele­ségemmel és gyermekeimmel együtt ott leszek. Alacsony, micisapkáa ember áll a szerelőműhely esztergapadja előtt Az esztergakés nyomán hull a vasforgács. Gáspár Gyula eszter­gályos végzi munkáját. Néhány hó­napja még csupán, hogy a gépállo­másra jött az egyik budapesti nagyüzemből — a Ganz-Wagonból. Hogy miért? Egészen röviden igy ad erre választ: „Lejöttem a falu­ra, hogy munkámmal itt segítsem a mezőgazdaság fejlesztését, mert hiszen az fontos része a népjólét emelésének. Nekem is hét gyerme­kem van. Négy iskolás közülük" — s mosolyog, szeretettel beszél fe­leségéről, gyermekeiről, aztán a munkájáról. Jól érzi magát a do­rozsmai gépállomáson. Az csak természetes, hogy a „Traktorosna­pon" ott lesz családjával együtt. Zömök, feketehajú ember Fá­bián József, a gépállomás kovácsa. A Klement Gottwald Villamossági Gyárból •— a fővárosból jőH ő ís a falura. Esztendőkkel ezelőtt falusi kovács­segéd volt, aztán fővárosi nagy­üzembe került Most ismét azon a vidéken dolgozik, ahová való. Apja ls a gépállomás körzetéhez tartozó községben öt holdon gazdálkodik. Felesége apja Pusztamérgesen tsz­tag, a Petőfi-ben. Ugy mondja a kovács, jól bele­illeszkedett már a gépállomás munkájába. Csak azt kifogásolja, hogy nincs másik kovács, egyedül van. Így a kovácsolásnál mindig egy-egy traktoros segít neki. Az nyilvánvaló, hogy a traktoros — nem kovács. Ez bizony a munkát nehezíti — sőt amint Fábián mon­dotta — megtörténhet, hogy bal­esetet idéz elő. A traktoristák szeretik és becsü­lik a budapesti nagyüzemekből fa­lura jött szakmunkásokat. Szor­galmas, derék embereknek isme­rik őket. Hamarosan nagy munka kezdő­dik: az aratás, cséplés. Ennek si­keres elvégzéséhez elengedhetetle­nül fontos a fegyelmezettség, a gondosság. Helyt akarnak állni az aratásban, a cséplésben is a mó­rahalmi traktoristák. Már előre gondolnak a nyári nagy munkára úgy is, hogy guruló műhelyl léfesitenek. Nagy, csukott kocsi ez, gumikere­keken, s vontató húzza. A mozgó­műhelyben van villanymotor, he­geszteni tudnak, nem hiányzik a kovácsfelszerelés, fúrógép és más egyéb sem. Eddig úgy volt, ha az aratás, vagy cséplés idején elrom­lott egy gép, akkor be kellett hú­zatni a gépállomás szerelőműhelyé­be. Ez bizony jelentős időkiesés volt. Most — ezen a nyáron — a gurulóműhely segítségével ott kint helyben gyorsan kijavítják az eset­leges géphibákat. A műhelykocsi ne-nsoltára teljesen felszerelve áll. Holnap ünnepet tartanak a gép­állomáson. Nem lesz híjjá a víg­ságnak, táncnak sem. Aztán új, dolgos hétköznapok kezdődnek, Országos rosfkender termelési értekezlet lesz Szegeden Szegeden június 15-íén — kedden délelőtt fél 10-től országos rostken­der termelési értekezletet tartanak az újszegedi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézetben. A tapasztalatcsere értekezletet a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet hívja össze, s együtt ren­dezi meg a Könnyűipari Minisz­térium Mezőgazdasági Iparigazga­tóságával, továbbá a Délmagyar­országi-, Dunántúli- és Tiszántúli Kostkikészítő Vállalatokkal. A meg­beszéléseken — melynek célja a holdanként! 40 mázsás rosttender termlás elérésének segítése — részt, vesznek a rostkender termeléssel, nemesítéssel foglalkozó tudomá­nyos kutatók, több megye főagro­nómusa, továbbá állami gazdasá­gok, termelőcsoportok és egyéni gaz­dák képviselői. Megkezdődött a genfi értekezlet pénteki teljes ülése Genf (MTI). A genfi értekezlet pén­teken délután 16 órakar V. M. Mo­lotov szovjet külügyminiszter el­nökletével megkezdte a koreai kér­déssel foglalkozó teljes ülését. JHímak Qútwi zanq&ratifjé. A Zeneművészeti Szakiskola hang- T elismerés. Elmélyülő muzsikust vorsenytermében most mutatkozott ismertünk meg Bartók népdalfel­be Mérnök János, az intézet ifjú i dolgozásaiban (A Gyermekeknek művésztanára. Zongorajátékában mindenekelőtt a stílus tisztaságát éls a formaópítés biztosságát di­csérhetjük. Virtuóz technikája egy­formán érvényesül a klasszikus, ro­mantikus és mai müvekben. Bil­lentéskultúrája és kifinomodott ritmusérzéke játékának szembe­tűnő erényei. A barokk és beetho­veni klasszikus zene közelebb áll kise! tartózkodó, zárkózott egyé­niségéhez, mint a szincs chopini romantika. A műsorán szerepelt Bartók darabok, főként a Mikrokoz­moszból, megmutatták, hogy a mo­dern zene harmónia©- és hangulat­világában is otthonos. Műsorából kiemeljük az ifjúság számára bemutatott Baeh műveket, különösen a Wohltemperiertes Kla­vier C-dur és Esz-moll preludium­ós fugáit. Pompásan muzsikálta a Mozart C-dur szonatina hajlékony dallamiveit. Egy sorozat Chopin Prelude és Etude-ből főként a grandiózus C-moll etudo (op. 25.) ncgvvonalú előadását illeti teljes 113. ' . " Koceizőrgés, meg a kocsis hangja vágta ket­té ezt a halotti némasá­got. — Hóha! — A ház előtt kocsi állt meg. — Na cihelődjetek, hé­kás! — lépett be a kiskapun' az öregbéres. Imre és Maca úgy érezték, Illés gazda vendégoldalas koceija túlságosan korán jött. Lajos bácsi már a kocsin ült az asszo­nyával. ök is fölléptek, s a koosi elindult. Szürkülettel érkeztek ká. Az udvaron, az ólaknál, istállóknál sürtek-forrtak a cselédek. Imre még most is lackós volt, ennek ellenére nagyon szeretett volna tereferélni egy kicsit 'Macával. A lány azonban — éppen úgy, mint a mult héten, — került minden olyan hely­zetet, hogy kettesben maradjanak. Alighogy a vacsorát bekanalazta, — édes tej volt egy­igy kis szalonnával, — már is bemont a gó­réba a másik két asszonnyal. Mert a három fehérnép az üres góréban aludt. Imrének oly melege volt, úgy kívánta a levegőt, hogy nem ment he a színbe, ahol aludni szokott. A kazlak közt feküdt le a szalmára és ott aludt. Az ősziárpa meg a búza nagyobb fele talpon állt, nem törte le a vihar, de három­négy holdnyi búza egészen a földön feküdt. Kgyik helyen jobbra, másik helyen balra dőltek a szálai. Imre nagyon félt ettől az összekuszált, dőlt gaztól. Kedden még a lá­bon álló táblában haladtak, s Imre úgy érezte, nem is olyan rettenetesen nehéz a ka­szálás. Szerdán aztán beleértek a dőlt gazba. Koppant haladatlan volt. Az ember osak kerülgette, s takaró nélküli kaszával kínozta. Imre ezt is könnyen bírta, s maga csodálko­zott magán leginkább. Az a komisz fájdalom és fáradtság, ami úgy elgyötörte a múlt hé­1CTU sém a fcaji^ eejn * iváliá^ de még * KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE derekát sem vette elő. Beleszokott a munkába. Ha a gubancos gaz között rábukkant egy lábonálló nagyobb foltra, olyan széles rendet vágott .virtusból, hogy Maca nem győzte szedni. Es most már nem érezte a lázat sem a gyomrában. A mult héten megfigyelte, Lajos bácsi hozzá képest alig iszik. Mindig úgy tesz, mint amikor a ló megmossa a fogát. Megfor­gatja, zuborgatja a szájában a vizet, s ha eleget zuborgatta, kiköpi. A ló, persze, előbb iszik, csak azután mos fogat, Lajos bácsi viszont előbb kiöblíti a száját és úgy hajt lo két-három kortyot. Imre már akkor be­látta, okosabban cselekedne, ha nem inná literszámra a vizet, hisz a rekkenő hőségben pár pere alatt úgy is kiizzadja. Es a sok viz elgyöngiti az embert. Akkor nem bir^ paran­csolni a szomjának, hétfő óta azonban csak nagyon keveset ivott. összevissza tiz nap alatt kaszálták le, s rakták össze Illés gazda gabonáját. Nyom­tatni itt nem kellett: Illés gazda cséplőgép­pel csépcltetett. Imre, mint azelőtt, eljárt ara­tás után is Vinczéékhez. Elvitte a segélyt, ami rájuk esett az országos és a helyi gyűj­tésből, s legalább hetenként egyszer kicsinálta, hogy este is Macával maradhasson. A kiska­puban nagyon-nagyon jólesett a csókolózás. Maca se volt ellene, ámbár ő nem kereste rá az alkalmat. Vinczénének továbbra is a temető volt az egyetlenegy gondja. Mikor elnyilb az ibolya, a nárcisz, & jácint, meg a lepkcezirmú, bán­sonyos lila árvácska, or­gonát ás gyöngyvirá got vitt a sírra, majd azután rózsaszínű, pi­ros, sárga, fehér nyári rózsákat, bódító illatú fe­hér liliomokat. A sir közepére tulipán hagy mákat, szélére meg köröskörül piros szekfű töveket ültetett, s gyakran megöntözgette, ne­hogy kiszáradjanak. A fejfa mellett két cse­répben égőpiros muskátli virított; Kapás Ke­mény Esztike virágai. Vinczéné ezeket is ápolgatta, locsolgatta. A főzéssel, takarítással, a hagyma és a krumpli kapálásával, Imre és a kislánya kapcsolatával, s egyáltalán a földi lót dolgaival nem törődött, mintha ő már va­lahol a túlvilágon a fiával egyesült volna lélekben. Imre látta, ez a véghetetlen lelki tespeditség szinte már a osöndos tébollyal ha­táros. Mikor a bért hazahozták júliusban, csép­lés után, — három és fél véka búza, meg egy félvéka árpa esett Macának. — Vinczéné bele­markolt a búzába, s nézegette. — Sovány szemek — mondotta. — Meg­szorult. Fátyolos szemében rég tapasztalt érdek­lődés csillant meg. A búza, a Maoa keresmé­nye visszahúzta ebbe a világba. — Februárig talán elég lesz kettőnknek ... Légy olyan jó, Imre fiam, zsákold föl a pad­lásra ... A három zsák tiszta búza meg a legény, aki hozta, fölkeltették a figyelmét. Arra gon­dolt, a kislánynak élnie kell, hogyha őt el is emészti a bánat. Imre udvarol Macának, azért jár sűrűn ide. Derék és jószívű legény. Maca boldog lehet vele. Ámbár talán jobb volna, ha lány maradna... • L„ fcFoijztefiu&i^ Ciklusból), Műsorának nagyhatású zsárószúma Boethoven Appassioná­tája volt, amelyben a lelki fe­szültséget ós viharos szenvedélyt pompásan érzékeltette a két szélső tételben. A felzúgó tapsokra több ráadást is adott. Szatmári Géza Kétnapos húsipari ankét lesz Szegeden Á Mezőgazdasági ée Élelmiszer­ipari Tudományos Egyesület ós a M1TE húsipari szakosztálya ren­dezésében ma és holnap húsipari ankét lesz Szegeden. Az ankét résztvevői szombaton a Vágóhidat, vasárnap a Szalámigyárat tekintik meg, majd megbeszélik a húsfel­dolgozó ipar elmúlt évi munkáját. Az ankét évenkénti megrendez se hagyományossá vált már a hús­iparban. Evenként egyszer ösz­szejönnek az egész ország húsipari üzemeinek műszaki és tudományos vezetői, élenjáró dolgozói és a tudományos kutató intézeteknek a húsipar problémáival foglalkozó professzorai. A megbeszélések, a tapasztalatok kicserélése igen sok­segítséget ad a húsfeldolgozó üze­mek fejlődéséhez, gyártmányaik mi­nőségének javításához. A ma kezdődő ankéton jelen lesz Kovács Imre elvtárs, élelmiszer­ipari miniszterhelyettes is. Az an­kéton dr. Lőrincz Ferenc a kor­szerű zsírgyártás kérdéseiről, Mé­hes György a higénia és baktero­lógia összefüggése a minőséggel. Tornán Zoltán pedig a húsipar re­konstrdkciója címmel tart elő­adást, melyet vita követ. Válaszolnak az illetékesek A Hattyas-sori lakók panaszát a helyszínen megvizsgáltuk. A Haty­tyas-sor és a Nyíl-utea sarkán va­lóban vegyest ragyás szemét van felhazmozva. A szemét eltávolítá­sára felhívtuk a Szegedi Köztisz­tasági Vállalat vezetőségét, amely köteles június 14-ig elhordatni a szemetet. A végrehajtást ellenőriz­zük. Bihari Béla —- városi oryoe

Next

/
Thumbnails
Contents