Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-06 / 133. szám

DÉLMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1354 JÚNIUS Rövid külpolitikai hírek r Uondon (TASZSZ) A Daily Mail című angol lap úgy értesül, hogy -lényegileg megegyezés jött létre az Egyesült Államok és Franciaország között Amerika indokínai beavat­kozásának feltételei tekintetében a genfi értekezlet meghiúsulása ese­tére-. A lap szerint *a Washing­tonban és Párizsban több hét óta folyó diplomáciai megbeszélések je­lentékeny haladást értgk el. Mind a franciák mind az amerikaiak a leg­szigorúbb titoktartással kezelik a megegyezés alapját, amely hír sze­rint nagyon messzemenő jellegű*. A francia külügyminisztérium tiszt­viselői csak azt mondták, hogy •semmi konkrét lépést néni tesznek • genfi értekezlet befejezése előtt*. Eden angol külügyminiszter, aki pénteken este Londonba utazott, hogy beszámoljon kormányának a genfi tanácskozások előrehaladásá­ról, elutazása előtt 50 percig tartó megbeszélést folytatott Molotov szovjet külügyminiszterrel. Molotov szovjet külügyminiszter a genfi értekezlet pénteki zárt ülé­sének szünetében együtt teázott és félórás eszmecserét folytatott Bi­dault francia külügyminiszterrel. A genfi értekezleten résztvevő francia küldöttség közölte, hogy Bidault külügyminiszter hétfőn es­te Párizsba utazik, ahonnan előre­láthatólag csütörtökön tér vissza Genfbe. A francia küldöttséget Bi­dault távolléte alatt Frédéric Du­pont, az indokinal társállamok új minisztere vezeti. Párizs (MTI) Az indokínai fran­cia főparancsnokság szaigoni fő­hadiszállása beismerte, hogy az expedíciós csapatok további harci állásokat voltak kénytelenek fel­adni most már a lonkini delta tér­ségében is. A hivatalos jelentés szerint a néphadsereg többórás el­keseredett küzdelem után elfoglalta » Hanoitól 90 kilométernyire délke­letre fekvő Quan-Phuong melletti francia védőállást. Vereséget szen­vedtek a Hanoitól 25 kilométernyi­re délkeletre fekvő Chonoi melletti francia megerősített állás védői is, akik kénytelenek voltak állásukat feladni. Az olasz képviselőház pénteken foglalkozott azzal a szocialista in­dítvánnyal, hogy a június hetediki választásokon megbukott csaló vá­lasztójogi törvényt helyezzék ha­tályon kívül. A kormány és a kor­mánytöbbség azonban — a jelek szerint — el akarja utasítani ezt a szocialista javaslatot és mindaddig érvényben akarja tartani a csaló választójogi törvényt, amíg a koa­lícióba tömörült négy párt meg nem egyezik egy új arányossági alapon készült választójogi tör­vényben, Párizs (MTI) Az AFP hivatalos jelentésre hivatkozva közli, hogy Guillaume tábornokot a francia fegyveres erők vezérkari főnökévé és a vezérkari főnökök bizottságá­nak elnökévé nevezték ki. Jugoszláv katonai repülőgép kényszerleszállása magyar lerületen Június 3-án egy jugoszláv kato­nai repülőgép eltévedt és Magyar­ország területén kényszerleszállást végzett. A magyar külügyminiszté­rium közölte a budapesti jugoszláv követséggel, hogy a magyar ható­ságok készek a legrövidebb időn belül a repülőgép elszállítását le­hetővé tenni. A jugoszláv követség kérésére illetékes magyar szervek hozzájá­rultak ahhoz, hogy a kényszerle­szállást végzett jugoszláv pilóta repülőgépével Jugoszláviába visa-i szarepüljön; • Magyar szahsxervexeli küldöttség uiaxott a Szovjetunióba Befejeződtek Papagosz görög minisztereinek és Tito jugoszláv köztársasági elnök meg­beszélései (MTI). Mint a londoni rádió je­lenti, Papagosz görög miniszterel­nök és Tito „teljes megegyezést ér­tek el a Balkán „védelmével" fog­lalkozó csütörtöki megbeszélései­ken". A tanácskozásokról elkészítették már a hivatalos közleményt, amelyet szombaton hoztak nyil­vánosságra. Laptudósítók szerint a „balkáni szerződésben" résztvevő országok külügyminiszterei a jövő hónapban Belgrádban találkoznak, hogy meg­tárgyalják a katonai szövetség ki­látásait. Papagosz a meg­beszélések befejezése után sajtóértekezletet tartott, amelyen bejelentette: „Elhatároztuk, hogy az ankarai szerződést — a török­görög-jugoszláv paktumot — kato­nai szövetséggé alakítjuk át". Az „AFP" athéni jelentést közöl, amely szerint Papagosz görög miniszterel­nök június 30-án hivatalos látoga­tásra Nyugat-Németországba uta­zik. Az olasz lapok aggodalommal írnak azokról a jelentésekről, amelyek szerint Görögország, Törökország és Jugoszlávia a közöttük fennálló politikai paktumot katonai szö­vetséggé akarja változtatni. A jelentésekből arra is fény derül, hogy az e kérdésben Jugoszlávia és Olaszország között ismét kiéle­ződött helyzet komoly nyugtalan­ságot kelt nyugati politikai ' kö­rökben; | •',! A szovjet szakszervezetek június 7-én kezdődő XI. kongresszusára magyar szakszervezeti delegáció utazott Moszkvába. A delegáció tagjai Mekis József, a Vas- . és Fémipari Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöke és Gáspár Sándor,. a SZOT titkára, a SZOT elnökségé­nek tagjai. Megkötötték a magyar-fiörcg árucsereforgalmi és fizefesi megállapodást A Magyar Népköztársaság és gö­rög királyság kotynányainak meg­bízottai tárgyalásokat folytattak Budapesten, amelynek eredménye­képpen folyó hó 5-én árucserefor­galmi és fizetési megállapodást ír­tak alá a bel- és külkereskedelmi minisztériumban. Az egy évre szóló megállapodás értelmében Magyarország közleke­dési és ipari berendezéseket, mo­torkerékpárokat, kerékpárokat, tex­' tilipari termékeket, tudományos és orvosi berendezéseket, Görögország dohányt, bőrt, friss és szárított gyü­mölcsöt, bort és beleket szállít. Külpolitikai krónika Titkos háború az indonéz köztársaság ellen Bandung, Szukabumi és más indonéz városok lakói az utóbbi időben éjszakánkint gyakran távoli tűzvészek visszfényét láthatják. Indonéz falvak égnek, amelyeket a Var ul-iszlam ter­rorista szervezet banditái gyújtottak fel... A lakosság felháborodással fogadja ennek a szervezetnek garázdálkodását, amely kapcsolatban áll a Masumi Párt reakciós főkolomposaival. A fegyveres banditák már évek óta azon van­nak, hogy megzavarják az ország gazdasági és politikai éleiét. Békés falvakat lámadnak meg, embereket gyilkolnak le, vagy rabolnak cl. Terrorista cselekményeiket azért hajtják végre, hogy megijesszék a munkás-parasztmozgalom résztvevőit, a haladó értelmiségieket, akik a külföldi monopóliumok indonéziai uralma ellen lepnek fel. A terrorista csoportok még rendörőrszemeket és katonai őrjáratokat is megtámadnak. Közép-Jávában, Njfugat-Já­vában, Eszak-Szumalrában és Cclebcszen komoly összeütközések­re került sor. Az ázsiai országok lapjai hírt adnak ezekről a gonosztet­tekröl és rámutatnak arra, hogy a Bar ul-iszlam bandái és az őket pártfogoló Masumi Párt csupán idegen akaratot hajt vég­re. Az indonéz nép ellen folytatotf terrorista harc igazi szer­vezői azok a kiilsö erők, amel„'lcnek nagyon jól jönne, ha a fia­tal köztársaság meggyengülne. A „Delhi Times" című indiai lap szerint a Dar ul-iszlam bandáinak tevékenysége kapcsolatban áll az amerikaiak indonéziai próbálkozásaival. Az újság megbízható forrásokra hivatkozva megállapítja, hogy az Indonéziában megtelepedett amerikaiak ellenőrzésük alá vonták az összes lerroritsa bandákat és fegyverekkel látják el azokat. A fegyvereket repülőgépeken és tengeralattjárókon a Fü­löp-szigetekről szállítják Nyugat.Jávába. A dzsakartai amerikai követség egyik képviselője tart fenn összeköttetést a Dar ul-isz­lam főkolomposaival és a Masumi Párt elnökével. „Az amerikaiak ezeknek a szervezeteknek a segítségével akarják aláásni a mostani indonéz kormány helyzetét, amely nem­zetközi ügyekben alapjában véve Nehru politikáját követi, — írja a „Delhi Times" május 5-i számában — s arra törekszenek, hogy újból a Masumi Párt kezére játszák a hatalmat". Ilyen erők és ilyen célok mozgatják az indonéz köztársaság elten folyó titkos háborút. Ujabb jellemző vonása ez annak a poli­tikának, amelyet az ázsiai országokat kezükbe kaparintani szán­dékozó amerikai uralkodó körök folytatnak. Megkezdődött a Kisiparosok Országos Szabadszervezete Ií. országos küldöttgyűlése Szombaton az ÉDOSZ székházá­ban megkezdődött a kisiparosok küldötteinek 2 napos tanácskozása. Gervai Béla, a KIOSZ főtitkára beszámolt a kisiparosok munkájá­ról a kormányprogramra óta eltelt időszakban. — A kisiparosok felismerték, hogy kormányunk számít munká­jukra és igyekeznek a magyar kéz­műipar jó hírnevét megtartani.— mondotta. — Kormányunk számot tart a kis­iparosok munkájára, elsősorban a szolgáltató cs javító tevé­kenységre. Ezért könnyitetle meg az új ipar jogosítványok ki­adását. Mostanáig mintegy 30 ezer új iparengedélyt adtak ki. A falvakban kétszerannyian kap­tak iparengedélyt, mint a városok­ban, de még mindig sok községben egyes szakmákban kevés a kisma­ros. Április 30-ig 6676 kisiparos ka­pott államunktól hosszúlejáratú kölcsönt, több mint 16 millió forint: értékben. A beszámolót követő vitában fel* szólalt Csikós Nagy Béla könnyű* ipari miniszterhelyettes is. — Amikor a kormány minden támogatást megad a kisiparosok* nak — mondotta többek között —, nekik is eleget kell tenniök az ál* lammal szemben kötelezettségük* nek. Nem helyes, hogy a kisiparo­sok egyrészc — szerencsére egyre kisebb része — közület­nek dolgozik és hogy egyes kisiparosok elmaradnak az adó­fizetésben. Ezután méginkább elősegítjük a kisiparosok tevékenységét és a munkájukat megnehezítő jogtalan iparűzőknek is el fogjuk venni a kedvét a kontárkodástól. A küldöttgyűlés vasárnap foly* tatja tanácskozását. NEMZETKÖZI SZEMLE Az amerikai alom• diplomácia út lépései Az 1953-as év utolsó napjainak egyikén Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke megjelent az ENSZ Közgyűlésének ülésen és előterjesz­tette elgondolásait az atomenergia kérdésének megoldásáról. »A leg­főképpen érintett kormányok — mondotta egyebek közt —. olyan arányban, ahogyan a józan ész ele­mi követelményei megengedik, már most kezdjek el és a továbbiakban folytassák együttesen normális urán- és hasadóanyag készleteik bi­zonyos részének átadását egy nem­zetközi atomenergia-szervezetnek*. Az elgondolás magyarázatát enged­jük át Walter Lippmannak, a New York Herald Tribüné című ismeri amerikai burzsoá lap publicistájá­nak. »Az új amerikai javaslat nem Irányozza elő az atomfegyver kor­látozását. sőt még szabályozását sem* — írta a beszéd másnapján I.ippmann. »Az új javaslat — irta ugyancsak ó — elveti azt a véle­ményt, hogy esetleg lemondhat­nánk, vagy lemondunk katonai erőnkre való támaszkodásról*. Az atomfegyver és általában a tömegpusztító fegyverek eltiltásáról Irhát néni emlékezett meg Eisenho­wer. noha a második világháború befejezte óta ez az emberiség egyik legégetőbb problémája, és noha a Szovjetunió esztendők óta javasolja az atomfegyver és a többi tömeg­pusztító fegyver eltiltását cs a ti­lalom megtartását, nemzetközi el­lenőrzését. A Szovjetunió Eisenho­wer elgondolásainak említett hiá­nyossága ellenérc is hajlandó toll tárgyalni az Egyesült Államokkal az Eisenhotvcr-lervröl. A tárgyalá­sok meg is indultak. Az utóbbi hetekben az amerikai burzsoá sajtó mind többet ir arról, hogy az amerikai-szovjet tárgyalá­sok »ncm vezetnek eredményre*, ennélfogva Amerikának másfelé 1 kell orientálódni. Egyes lapok már azt is tudni vélték, hogy az Egye­sült Államokban terv készült egy olyan nemzetközi »atomalap« meg­teremtésére, amely nem számol a Szovjetunió részvételével. Ez a terv — mint a lapok írták — abban kü­lönbözik Eisenhower tervétől, hogy nem követeli meg a Szovjetunió közreműködését. Az amerikai sajtó tehát megszegte a tárgyalások tit­kosságát, és elébevágva a hivatalos közleménynek, felelőtlen jóslatokba bocsátkozott a tárgyalások kimene­teléről. A dolognak azonban nem ez a lényege, hanem az, hogy az amerikai sajtó voltaképpen kife­csegte az amerikai kormány valódi terveit. A *jól értesült* újságírók efkkcibót nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy Amerika egy pillanatig sem vette komolyan a tárgyalásokat és még azt a silány elgondolást sem vet.te komolyan, amelynek szerzői babérjai Eisenho­wer elnököt illetik. Ami mindennek magyarázatát il­leti, azért sem kell nagyon messze mennünk. Amerikában hatalmas atomipar működik. Az atomipar pe­dig hatalmas profitot hoz a Mor­gan, a Dupont, a Rockefeller és a Mellon társaságoknak. Az az ame­rikai sajtó, amely az atombomba eltiltása ellen folytat propagandát és az amerikai *atemfölény* hite­lét vesztett meséjét hirdeti, volta­képpen ezeknek az aton.profiíon nyerészkedő monopoltökés társasá­goknak erdekeit fejezi ki. Az amerikai atomköltségvetés az 1951—55-ös költségvetési évben Eisenhower tervei szerint 2,425 mil­lió dollár lesz. 225 millió dollárral több, mint 1953—54-ben. Ez is mu­tatja, hogy Amerikának esze ágá­ban sincs az atomfegyverkezés be­szüntetésére gondolni. Ugyanezt mu­tatják az ez év márciusában és áp­rilisában a csendesóceáni szigete­ken lezajlott hidrogénbomba-kisér­letek is. Világos tehát, hogy teljes joggal állapította meg a "Pravda* május 29-i száma, hogy az amerikai kor­mány makacsul nem hajlandó az atomfegyver és a többi tömegpusz­tító fegyver eltiltásának útjára lép­ni és nem kíván más államokkal együtt kötelezettséget vállalni, hogy nem alkalmaz atom, hidrogén és más tömegpusztító fegyvert. Követ­kezésképpen azt az amerikai ter­vet, amely nemzetközi "atomala­pot* akar létrehozni a Szovjetunió nélkül, kísérletnek kell tekinteni arra, hogy az amerikai uralkodó körök kezükbe kaparintsák az ösz­szes kapitalista országokban folyó atomkutatások ellenőrzését, dc to­vábbra is fenntartsák, sőt fokozzák azt a veszélyt, amit a tömegpusz­tító fegyverek az emberiségre je­lentenek. A Béke Világtanács most lezajlott rendkívüli ülésszakának határozatai megmutatják a béke­szerető embereknek azt az utat, amelyen tovább kell haladniok, hogy végső csapást mérjenek az atem- és hidrogénbomba kalózaira. Az érdemi tárgyalások hete Genfben Az elmúlt héten Genfben meg­kezdték az indokínai tűzszünet ér­demi kérdéseinek megvitatását. A vietnami néphadsereg és a francia i expedíciós haderők katonai képvi­selői közvetlen tárgyalásokat kezd­tek a demarkációs vonalak megál­lapításáról és a csapatok tűzszünet utáni elhelyezkedéséről, a külügy­miniszterek pedig a fegyverszüneti feltételek tiszteletbentartását el­lenőrző semleges felügyelő szerv összetételéről kezdtek vitát... A békeszerető emberiség öröm­mel fogadta ezt a fejleményt. Az. hogy a genfi értekezlet eljuthatott eddig a pontig, a Szovjetunió, a Kinai Népköztársaság és a Viet­nami Demokratikus Köztársaság erőfeszítéseinek köszönhető. E há­rom ország küldöttségének vezetői nem engedték zsákutcába jutni a tárgyalásokat, mindig készen voltak új javaslatokkal egyengetni a to­vábbi vita útját, amikor a nyugati küldöttségek, elsősorban az ameri­kaiak megpróbálták azt a hitet kel­teni, hogy nincs helye további esz­mecserének. • Ami azonban öröm a békeszerető erőknek, az düh és kétségbeesés a háború erőinek. Ezek az erők ezen a héten is úi mesterkedésbe kezd­tek. hogy lehíítsék azokat, akik úgy érzik, lehet bizni az indokínaí béke megteremtésében. Most a semleges felügyelő bizoítság összetételének kérdését választolták eszközül a tárgyalások zátonyrajuttatására. A Szovjetunió. Kína cs a demokra­tikus Vietnam képviselői ezt javasol­ták, hogy a semleges felügyelő szerv India, Pakisztán, Lengyelország és Csahszlovákia képviselőiből álljon. A nyugati tábor azonban elutasítja ezt a javaslatot azzal az indokolás­sal, hogy "kommunista ország* nem lehet semleges. Lényegében tehát arról van szó, hogy tz amerikaiak olyan "semleges* felügyelő szervet akarnak létrehozni, amely túlnyo­mó többségében a gyarmattartók képviselőiből állanak, cs amely így természetszerűleg nem lehet tár* gyilagos. Az amerikaiak már régóta ké* szülnek arra, hogy leküzdhetetlen akadállyá változtassák a tárgyalá­soknak ezt a kérdését. Néhány hét­tel ezelőtt kampányt kezdtek annak "bebizonyítása* érdekében, hogy a koreai semleges felügyelő bizottság nem tudta betölteni feladatát. Erre a nem éppen tisztességes mesterke­désre a koreai semleges felügyelő bizottság svéd és svájci tagját hasz­nálták fel. Már akkor világos voll, de most még világosabb, hogy azt akarták bebizonyítani: ami nem vált be Koreában, az nem válhat be Indokínában sem. Az amerikai urak és társaik azonban tévedtek. A koreai semle­ges felügyelő bizottság működésé­ről nyilvánosságra hozott dokumen­tumok, elsősorban a lengyel és cseh katonai képviselők jelentései bebizo­nyítják, hogy az együttműködés tá­volról sem a "kommunista* orszá­gok képviselőin múlott, hanem na­gyon is azen, hogy a svéd és svájci katonai képviselők enyhén szólva "túl engedékenyek voltak* az ame­rikai tanácsokkal szemben. Az amerikai sajtó és a Laniol­kormryiyhoz közelálló francia sajtó természetesen most is igyekszik bo­rús hangulatot kelteni és elhinteni a reménytelenség magvát a világon. Az érdemi tárgyalás azonban nem ad okot sötétenlátásra. Az, hagy egy kérdésben nehézségek vannak, nem jelenti és nem is jelentheti a további tárgyalások céltalanságát, vagy reménytelenségét. Az ilyen hangulatkeltés csak azoknak érde­ke, akik egyáltalán nem is akarnak tárgyalni és akik csak azért ülnek a genfi tárgyalóasztalnál, hogy meg­óvják magukat a teljes leleplezés­től és a világ népcinek elemi erejű felháborodásától.

Next

/
Thumbnails
Contents