Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

SZERDA, 1954 MAJTJS tS. I '<Folytató* a harmadik oldalról.) amelyekre visszavezethetők a párt politikájában megmutatkozott hibák. A hibák elkövetésihez nem kis mértékben, hozzájárult népünk történelmei alkotó szerepének meg nem értése is részbeni lebecsülése is. A tömegek szerepének megnemértése és részben lebecsülése a hatalom meghódítása után kezdett elharapózni pártunkban. Ezt táplálta az az elbizakodottság, amely az elért sikerek következtében pártunkban és a párt vezetésében is megmutatkozott ée nem utolsósorban az a történelmi körülmény, hogy a munkásosztály ha. iánkban a hatalmat nem fegyveres felkelés útján, hanem viszonylag békés úton hódította meg. Sajnos elvtársak, nem minden esetben tartottuk magunkat ezekhez a fontos lenini követelményekhez. Ezért fordulhatot elő, I hogy különösen gazdaságpolitikánk meghatározásánál nem érvényesült I Tanácskozik a Magyar Dolgozók Páffja III. kongresszusa minden esetben a szocialista iparosítás céljának maradéktalan biztosítása: az ugyanis, hogy az népünk Jóléte növelését szolgálja, hogy erősítse, fejlessze a munkásparaszt szövetség gazdasági alap. ját, politikai szilárdságát. Mindezeknek a hibáknak következtében pártunkban hainis nézetek és helytelen módszerek terjedtek el. Sokan azt hitték, hogy mivel népünk a párt helyes politikájának eredményeként oly lelkesen követte és támogatta a pártot, a hatalom meghódításáért folyó harcban, ez a támogatás és lelkesedés már örökérvényű és fennmarad, tekintet nélkül arra, hogy hogyan alakul a párt politikája. Ezek a helytelen nézetek helytelen módszereket szültek, a parancsolgatás és az adminisztratív Intézkedések nagymérvű alkalmazásához vezettek. A tapasztalatok azt bizonyítják elvtársak, hogy mi már megértettük a párt vezetőszerepéről szóló lenini-sztálini tanításnak azt a részét, hogy a párt társadalmunk vezető és. irányító ereje, de mégis azt hiszem, hogy gyakran figyelmen kívül hagyjuk munkánkban a marxizmus-leninizmus tanításának azt a követélményét, hogy a párt vezető szerepét akkor tudja helyesen betötteni, ha szakadatlanul tanul népünktől. A párt politikája akkor fejezi ki igazán népünk akaratát, óhaját, törekvéseit, ha népünk növekvő tudása, bölcsesége, tapasztalata feloldódik, hűen tükröződik pártunk politikájában. Pártunk politikájának egyik lényeges, állandó feladata, hogy népünk harcénak, munkájának, anyagi és szellemi alkotásának tapasztalatait a marxizmus-leninizmus szellemében feldolgozza és általánosítsa. Így válik pártunk politikája a nép politikájává, így kovácsolódik ki a párt és a nép szilárd egysége. (Taps.) A júniusi önbírálat növelte pártunk erejét és tekintélyét A mult év júniusában megtartott központi vezetőségi ülés nagyjelentőségű határozata után, amely kommunista párthoz méltó módon feltárta a párt politikájában elkövetett hibákat, akadtak pártunkban olyan elvtársak, akik kételkedtek annak helyességében, hogy a párt oly' bátor nyíltsággal ós őszinteséggel nevén nevezte a gyereket és megmondta, hogy hol történtek a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. Ezek az elvtársak abból a helytelen nézetből indultak ki, hogy ha már hibák csúsztak be pártunk politikájába, akkor legcélszerűbb azokat csendesen, nagyobb önbírálat nélkül kijavítani, mert csak Így lehet a párt tekintélyét megóvni. Ezek az elvtársak nem vették figyelembe, hogy az elkövetett hibák nem légüres térben hatottak, azok káros következményeit maga a nép is érezte, annak mindennapi életében nem kis szerepet játszottak. Sajnos, a tömegek részéről elhangzott bíráló szavakat nem minden esetben szívleltük meg és vettük figyelembe. Ha többet hallgattunk volna népünk véleményére, kevesebb — sokkal kevesebb — hibát követtünk volna el. A június óta eltelt 11 hónap nem azokat igazolta, akik pártunk tekintélyét a bátor, kommunista ön' bírálattól féltették. A tapasztalatok azt igazolják, hogy pártunk Központi Vezetőségének júniusi önbí"rálata nem csökkentette, hanem növelte pártunk tekintélyét és erejét. (Nagy taps.) Pártunk Központi Vezetősége júniusi önbírálatának nagy pozitív szerepe van abban, hogy a tömegek hatalmas, új kezdeményezésének forrásává vált. Ez érthető is, mert ez a politika annak a valóraváltását Jelenti, amit népünk akar. Népünk akarata pedig az, hogy a szocializmus építése során folyamatosan és mind növekvő mértékben jobb és szebb legyen az élete, hogy gondjai csökkenjenek és örömei sokasodjanak. Pártunk politikájának legyőzhetetlensége éppen abban van, hogy népünknek ezt az akaratát fejezi ki és ezért a kommunistákkal az élen a dolgozók milliói harcolnak ma már a sáérti Mindenekelőtt, az új szakasz politikája nagymértékben megnövelte dicső munkásosztályunk alkotóerejét. Nyilt titok — elvtársak —, hogy az idei zord tél, az áramellátás, az anyagellátás területén megmutatkozó hiányosságok és bajok komoly nehézségek elé állították elsősorban munkásosztályunkat. Azt hiszem, nem túlzás, ha megállapítjuk, hogy munkásosztályunk hőshöz méltó módon gyűrte le ezeket a nehézségeket (Nagy taps). Az a széleskörű és lelkes munkaverseny, amely pártunk III. kongresszusának tiszteletére a termelés frontján kibontakozott, szintén munkásosztályunk növekvő munkakedvét igazolja. A falun is megváltozott a helyzet a múlt év júniusa óta. Nemcsak a termelőszövetkezeti, de a kisárutermelő parasztság tömegeiben is az új az, hogy jelentősen fellendült a munkakedv. Június előtt számos dolgozó paraszt elhagyta a földet. Június után megnőtt a föld becsülete és értéke. A dolgozó parasztok termelési bizottságainak ezrei alakultak meg falun. Közel kilencvenezer legjobb gazda tömörült ezekben a paraszság által létrehozott bizottságokban, amelyek mind nagyobb kedvvel és aktivitással azon dolgoznak, hogy jobban és eredményesebben műveljék meg a földet, hogy a mahelyes poltika valóraváltágyar föld dúsabb termést adjon és gazdagabban lássál el a város és a falu dolgozóit Hasonló fejlődés mérhető le az értelmiség soraiban, tekintet nélkül arra, hogy régi, vagy új értelmiségről van-e szó. Amint látjuk elvtársak, pártunk politikája örvendetesen bontakoztatja ki a tömegek alkotó és kezdeményező erejét és új, széttéphetett en szálakkal erősíti meg a párt, a kormány és a nép egységét A munkásosztály vezet5 szerepe Ahhoz, hogy ez az egység tovább erősödjék, különösen nagy súlyt kell helyezni népünk nevelésénél a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének elmélyítésére. Népünket a munkásosztály és a dolgozó parasztság, e két alapvető osztály egymás iránti hűségének szellemében kell nevelni. Épülő új társadalmunk e két alapvető osztály szövetségén, testvéri összefogásán nyugszik és ezért annak szilárdságától és megbonthatatlanságától függ hazánk további erősödésé, népünk jólétének további nöjvekedése. E két testvéri osztály törhetetlen szövetségének történelemi küldetését kell nevelő munkánkkal tudatosítani azt, hogy sem a munkásosztály, sem a dolgozó parasztság egyedül nem tudja hazánkat a felemelkedés, a Jólét ütnek azonosságán épül fel. A párt politikájában a munkás-paraszt szövetség állandó megerősödését fejlődésünk minden szakaszán úgy kell meghatározni, hogy e két osztály alapvető érdekeinek azonossága mellett a szövetségen belüli ellentmondások és súrlódások fokozatosan csökkenjenek és végső soron majd megszűnjenek. Mi helyesen húzzuk alá a munkásosztály vezető szerepét és kötelességeit a munkás-paraszt szövetségben, de különösen az utóbbi időben elhanyagoljuk annak aláhúzását, hogy a dolgozó parasztságnak is meg vannak e szövetségen belül a maga nagyon komoly kötelességei a munkásosztály, a város iránt. Tudatosítani kell dolgozó parasztságunkban, hogy amilyen fegyelmezetten és lelkesen dolgozik munkásosztályunk a termelés frontján, ugyanolyan lelkesen és fegyelmezetten keljen versenyre dolgozó parasztságunk is a mezőgazdaságban és biztosítsa a föld olyan megművelését, hogy az mind magasabb terméshozamot adjon, hogy az állattenyésztés terén végzett munka pedig mind több húst, zsírt Juttasson dolgozó népünknek. Tudátosííáni kell dölgozó paraszt. Ságunkban, hogy beszölgáltatási kötelességének és az adófizetésnek maradéktalanul eleget kell tennie. Ezeknek a kötelességeknek pontos, maradéktalan teljesitésével járul hozzá a dolgozó parasztság népi ján előrevinni, hogy csakis e két államunk gazdasági és politikai alapvető osztály testvéri összefogása, őszinte szövetsége képezi oztaz erőt, amely — pártunk vezetésével — maga köré tudja gyűjteni egész dolgozó népünket és sikeresen meg tudja oldani új életünk építésének minden feladatát A marxizmus-leninizmus arra tanít, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségében , a vezető erő a munkásosztály. Egyesek azonban pártunkban még mindmáig nem értelmezik helyesen munkásosztály vezetőszerepét és összetévesztik azt a parancsolgatással. A munkásosztály a dolgozó parasztsággal való szövetségen belül a vezetést nem parancsolgatással, hanem fokozott politikai és gazdasági támogatással, gazdag harci tapasztalatainak átadásával gyakorolja. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége politikai. és gazdasági érdekszövetség, amely mindkét osztály alapvető céljaimegerősödéséhez, a munkás és paraszt szövetség megszilárdításához. Mindez elvtársak a parasztság saját érdeke is. E szövetség jellegének. annak, hogy itt két testvéri osztály szövetségéről van szó, kell, hogy megfeleljen az a hang, amellyel a párt és állami szerveink a dolgozó parasztsághoz fordulnak. Ahogyan a dolgozó parasztsághoz szólunk, abból a barát, a szövetséges hang. jdnak, a segítési szándéknak kell kicsendülnie akkor is, amikor a dolgozó parasztság feladatairól, sőt kötelességcinek teljesítéséről beszélünk. Ha a dolgozó parasztság érzi, hogy szövetséges társként kezeljük, hogy az ő véleményét, tudását és tapasztalatát ls figyelembe vesszük és hasznosítjuk, ha érzi, hogy a párt és a kormány az ö szavára és véleményére is ad, lin meghallgatjuk, akkor ennek következtében alapvetően meg fog változni viszonya pártunkhoz, kormányunkhoz é's mind tevékenyebben fog bekapcsolódni a szociaiiznak: a kizsákmányolás megszüntetésének, a szocializmus felépítésé- mus épiésébe. (Taps.) A párt és a tömegek közötti kapcsolat helytelen értelmezéséről Pártunk lörténelmi jelentőségű júniusi határozata joggal húzta alá a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésének döntő jelentőségét. Az azóta eltelt időszak alatt ezen a téren kétségtelen van javulás. Azonban a tapasztalatok azt is igazolják, hogy vannak olyan elvtársak, akik nem helyesen értelmezik a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítését. Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nem szakadnak el a tömegektől, ha támogatják a tömegek maradi, fejlődésünket visszahúzó nézeteit (s. Ezért ezek ellen nem mernek fellépni „nehogy meglazuljon kapcsolatuk a tömegekkel". Ezek az elvtársak megfeledkeznek arról az alapvető lenini igazságról, hogy a párt ereje a nép támogatásában van, de ugyanakkor népünk ereje viszont n párt vezetésében van. Vezetni — és még hozzá kommunista módra vezetni — nem azt jelenti, hogy a kommunisták támo gatják azt, ami népünk gondolkodásában, magatartásában maradi, kispolgári, hanem ellenkezőleg, helyesen vezetni éppen ezeknek a leküzdését jelenti és egyben mindannak a támogatását, erősítését, ami népünk gondolkodáséban haladó, új, ami előreviszi hazánkat a szocializmus építésének útján. (Lelkes taps.) A párt — Elvtársak — tanítja, neveli a tömegeket, do ezt a feladatot megoldani csak úgy tudja, ha egyben határozottan fellép az emberek gondolkodásában még elég mélyen gyökerező kispolgári nézetek ellen. Az a törokvés, hogy normalazitással „többet keresni", vagy selejtes árut elsőosztályúnak minősíteni, továbbá az a nézet, hogy az önköltség magassága, a termelékenység színvonala nem számit, hogy döntő a terv globális mennyiségi teljesítése, mindez elvtársak nagyon ártalmas népi demokratikus államunkra, mert nem növeli, hanem csökkenti a szocialista felhalmozást, amely népünk jólétének fejlődését szolgálja. Vannak még nálunk — elvtársak — olyan emberek, akik hazájukkal szemben haszonlesők, akik igyekeznek minél kevesebbet adni a hazának, de minél többet kapni lő'.e. A párt nevelő munkájában határozott harcot kell folytatni e helytelen nézetek ellen. Ez a harc a pártot nem szigeteli el a tömegektől. Ellenkezőleg, ezt a harcot népünk túlnyomó többsége csak helyesli, mert tudja, hogy amikor a párt helytelen nézetek ellen küzd, a nép egyetemes érdekét védi. Do nenfiesak a városi, üzemi pártszervezetekben vannak helytelen nézetek a párt és a tömegek közötti kapcsolat helyes építése terén. Találkozunk ilyenekkel nem kisebb mértékben a falun is. Párt és különösen állami szerveink egyrésze nem utolsó sorban azért vette le napirendről a begyűjtéssel és az adófizetéssel való foglalkozást, mert abban — helytelenül —- a parasztság olyan zaklatását látja, ami a párt, az állam és a paraszti tömegek kapcsolatának lazulásához vezet. Különös nézetek ezek, Elvtársak! Azok a párt- és állami funkcionáriusok, akik a parasztság kötelezettségeinek teljesítésétől féltik a párt, az állam ós a tömegek közötti kapcsolatot, elfelejtik, hogy éppen a kulákok' és egyéb ellen® ségos elemek uszítanak a beadás, az adófizetés ellen ós hogy a becsületes dolgozó parasztok tömegei maguk is követelik a nótórius, kötelességmulasztók elleni keményebb fellépést, mert látják, hogy csak a köteleBS.'gek maradéktalan és időbeni teljesítésével segíthetik elő á párt és a kormány új politikájának megvalósítását, amelyet "égész népünk helyesel. Ha ezután is következetesen és szilárdan dolgozunk azon, hogy erősödjék népünk bizalma és szeretete pártunk iránt — mondotta befejezésül Farkas Mihály- elvtárs — ha keményen és ingadozás nélkül fellépünk azok ellen a nézetek ellen, amelyek akadályozzák népünk alkotó erejének kibontakozását, pártunk, államunk ós népünk kapcsolatainak megszilárdítását, akkor olyan széttéphetetlen összeforrottság és egység alakul ki dicső pártunk és nagyszerű népünk között, amely meghatványozza úgy pártunk, mint népünk erejét. A párt és a nép összeforrottságából nő ki az a hatalmas erő, amely legyűr minden akadályt és újabb, mind nagyobb sikerek elérésével viszi közelebb népünket a szocializmus teljes diadalához. (Hosszantartó taps.) Ezzel a kongresszus kedd délelőtti ülése végétért. 1 Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége az indokínai tűzszünet mielőbbi megvalósítását javasolja A genfi értekezlet hétfői xárt üléséről Genf (TASZSZ). A 9 küldöttség május 24-1 ülésén folytatták az indokínai kérdés megtárgyalását. Ismeretessé vált hogy az értekezlet résztvevői a szovjet küldöttség által javasolt és az előző ülésen jóváhagyott sorrend alapján megkezdték a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Franciaország javaslattervezeteinek a két fél képviselői által kijelölt alapvető pontjai megvitatását. A rendelkezésre álló értesülések szerint az ülés során hasznos eszmecserére került sor, amely lehetővé tette annak megállapítását, hogy milyen kérdésekkel kapcsolatban egyeznek a nézetek és milyen kérdésekkel kapcsolatban vannak nézeteltérések. Szovjet részről rámutattak: Genfben közvetlen érintkezést kell teremteni az érdekelt felek, de mindenekelőtt az illetékes küldöttségek katonai tanácsadói között. Az ilyen érintkezések elősegítenék a kérdés konkrétabb megvizsgálását. Ezt a javaslatot támogatták a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaságok képviselői is. Mint jelentik, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság küldöttsége támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének azt a javaslatát, hogy minél előbb, lehetőleg Indokina egész területén valósítsák meg a teljes, egyidejű tűzszünetet. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság küldöttsége azt a reményét fejezte ki, hogy a szóbanforgó javaslatok jóváhagyása nem rövidlejáratú tűzszünethez, hanem a tartós indokinai béke megteremtéséhez vezet. Szovjet részről javasolták, hogy miután áttértek a kaitonai kérdések lényegbeli megtárgyalására* folytassák e kérdés megtárgyalását a május 25-i ülésen azzal, hogy az utána következő ülésen térjenek át a Vietnami Demokratikus Köztársaság tervezetében foglalt ama pontok megtárgyalására, amelyek az indokinai kérdés politikai rendezésére vonatkoznak. Ez abból a korábbi megállapodásból ered, amely szerint az értekezletnek előbb katonai • kérdéseket kell megtárgyalnia, minthogy mind a Vietnami Demo® kratikus Köztársaság, mind Franciaország vltaalapul elfogadott tervezetei tartalmaznak ilyen kérdéseket, azután pedig liz értekezletnek át kell térnie a politikai kérdések megtárgyalására. Franciaország, valamint az . Egyesült Államok és Anglia küldöttsége a megállapodás cl- . lenére ellenezte az indokinai kérdés politikai rendezésére vonatkozó Javaslatok megvitatását és igyekezett elkülöníteni az In® doklnai háború megszüntetésének kérdését a politikai kérdések — — legalább is néhány ilyen kérdés — megoldásától. Elhatározták, hogy a következő ülésen térnek vissza a szovjet küldöttség Javaslatára. Azt is kiemelik, hogy a francia küldöttség nem juttatta kifejezésre azt a kívánságát, hogy elfogadja azt a javaslatot, hogy az országok lépjenek közvetlen érintkezésbe a tűzszünet kérdésének megvitatására. A Béke Világtanács rendkívüli ülésszakának május 24-i ülése Berlin (TASZSZ) A Béke Világtanács rendkívüli ülésszakának május 24-i, délutáni megnyitó üléséin Kuo Mo-zsonak, a Béke Világtanács alelnökének megnyitó beszéde után Berlin lakossága nevében Friedrich Ebért, Nagy-Berlin főpolgármestere üdvözölte az ülésszak résztvevőit. A napirend jóváhagyása után az elnök átadta a szót D. N. Prittnek, az angol békevédelml bizottság elnökének. D. N. Pritt a Béke Világtanács rendikvüli ülésszakának májusi 24-1 ülésén elhangzott beszédében érintette a békeharc résztvevői előtt álló kérdéseket és behatóan foglalkozott a leszerelés, Németország és az európai biztonság, Távol-Kelet és Ázsia biztonságának kérdésével, továbbá a kultúrál is és kereskedelmi kapcsolatok kibővítésének jelentőségével. Pritt felszólalása után megkezdődött a vita, amelyben felszóialt Joszitaro Hirano professzor, a japán békebizottság főtitkára, Leopold Infeld professzor, a Béke Világtanács alelnöke (Lengyelország) és Szahib Szingh Szokhi orvos, vezérőrnagy, nemzetközi Sztálin-békedíjas. (India). Befejeződött a magyar-jugoszláv vegyesbizottság első ülésszaka A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A magyar és jugoszláv kormányok között 1954 január 30-án a határjelek felújításáról és megjelöléséről kötött egyezmény előírásainak megfelelően felállított magyarjugoszláv vegyesbizottság ez év május 17-től 22-lg tartotta meg első ülésszakát Zomborban; A vegyesbizottság megállapította* hogy az egyezményben előírt intézkedéseket mindkét fél végrehajtotta és egyetértésre jutott a fenti egyezmény végrehajtásával kapcsolatos néhány részletkérdésben* 1