Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

2 " SZERDA. 1954 MÁJUS 56. 1 FT ,f (Folylalds az első oldalról.) kesek nem ls beszélnek, hanem egyszerűen a káderanyag alapján határoznak. Persze, nem szabad figyelmen kívül hagyni az ébeVég követelményeit, a káderek múltbeli hibáit, politikai botlásait, de megítélésüknél mindig tekintetbe kell venni a felszabadulás óta végzett munkájukat és a velük való közvetlen, személyes foglalkozás alapján kell dönteni. Véget kell vetni a bürokratikus, esak kérdőívek és papírok alapján folyó kádermunkának. (Taps.) A fejlődés egyre inkább olyan kádereket követel, akik nemcsak a pártmunkában jártasak, de műveljek s egyben valamely területen még komoly szaktudással is rendelkeznek, ami elméleti képzettséggel párosulva, lehetővé teszi számukra, hogy bonyolult helyzetekben is tájé-, kozódni tudjanak ós helyesen intézkedjenek. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban ezért a párt vidéki funkcionáriusaitól bizonyos mezőgazdasági szaktudást követelünk meg. Az eddigieknél fokozottabban kell bevonni a pártvezetés minden Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa ágába a munkásokból és parasztokból lett értelmiségieket. Ugyancsak rá kell térni arra, hogy a párt funkcionáriusgárdáját a párthoz hü, a gazdasági és kulturális élet, az ál lomapparátus, a tömegszervezeteb pártpolitikai tapasztalattal vagy elméleti felkészültséggel és jó szaktudással rendelkező vezetőiből erősítsük meg. A káderek kiválogatásánál a párttapasztalat, szaktudás, marxista és általános műveltség és fejlődőképesség mellett a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a bátor, gerinces, egyenes kommunista maga tartást. Olyan kommunistákra van szüksége a pártnak és az államnak, akiknek nemcsak a feje, hanem a szive is a helyén van (taps), akik helytállását a nehéz helyzetek esak szilárdabbá teszik, akik szívósan, engesztelhetetlenül és eredményesen harcolnak a bajok, a hibák ellen. Éppen ezért a párt- és állami szerveinknek az új, fejlődőképes fiatal elvtársak mellett jobban meg kell becsülniök a harcokban kipróbált, régi illegális múlttal rendelkező kádereket. (Taps.) A határozatok végrehajtásának ellenőrzéséről Rákosi elvtárs ezután a pártisko- hogy a pártszervezetek nagy része Iák munkájáról és a pártoktatás feladatairól szólt, majd igy folytatta: Hatékonyabbá kell tennünk a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. A párt- és államvezetés egyik gyengesége a megfelelő ellenőrzés hiánya és határozatlansága. Erre vezethető vissza, hogy fontos, egész népünk életére kiható határozatokat nagy késéssel, vagy hiányosan hajtanak végre, ami nagy politikai és gazdasági károkat okoz. Meg kell javítani az ellenőrzést felülről, de feltétlenül ki kell egészíteni és össze kell kapcsolni a párt és a széles dolgozó tömegek alulról történő ellenőrzésének igénybevételével. Csak a széles tömegek aktivizálásával lehet biztosítani, hogy a határozatok, melyek a dolgozó nép érdekében jöttek létre, meg is valósuljanak. Hátráltatja a párt fejlődését, de a népi demokrácia egész növekedését a bürokratizmus, a túlzott centralizáció, a rengeteg szervezés és megkötöttség, mely elfojtja a kezdeményezést, nem nevel önállóságra, elmossa az egyéni felelősséget. Az íróasztal mellőli vezetés módszere, az írásos jelentések alapján történő döntések, a határozatok tömkelegének gyártása, a végtelenségbe menő és egymást követő ülések és tanácskozások azt eredményezik, hogy a vezetés és a vezetők gyakran elszakadnak az élettől, és ezért határozataik, intézkedéseik gyakran papírszagúak. Párt- és állami funkcionáriusaink közül sokan abban a téves hitben élnek, hogy a papírral csodákat lehet művelni, hogy elegendő, ha meghozzák a határozatot és akkor már minden kérdés simán, magától megoldódik. Ne papírból tanulmányozzák az életet, mert abból úgysem ismerik meg, hanem tartsanak eleven kapcsolatot az élettel! Es akkor döntéseik, határozataik helyesebbek lesznek, a célba találnak és megvalósulnak! A bürokrácia ikertestvére a túlzott centralizáció! A bürokrácia és a túlzott centralizáció kezd egész fejlődésünk akadályává válni. Gyorsan változtatni kell ezen a tarthatatlan helyzeten. Centralizációra szükség van, de olyan centralizációra, amely bátran támaszkodik az apparátus és vezetőinek tudására, szakképzettségére, amely bízik a munkatársakban, megadja mindenki számára a szükséges hatáskört, amely növeli a vezetőség és a munkatársak felelősségtudatát és fejleszti kezdeményezésüket. Meg kell szüntetni pártmunkánkban a befeléfordulást. A belső pártnem egyezteti össze megfelelően a belső pártmunkát és általában a politikai munkát a termelés feladataival, a gazdasági munkával, s nem kapcsolja szervesen össze munkáját az ipar és mezőgazdaság aktuális kérdéseivel, vágy nem fordít figyelmet a begyűjtésre, s egyéb feladatokra: A befeléfordulás akadályozza a tömegszervezetekkel való foglalkozást. Pedig pártunknak a jövőben nagyobb gondot kell fordítania a tömegszervezetek erősítésére és tekintélyének növelésére, melyek jelentősége éppen az új szakasz feladataival kapcsolatban fokozódott. Meg kell szüntetni azt a helytelen nézetet és a belőle eredő káros gyakorlatot, hogy a proletárdikta© túra időszaka alatt, amikor már pártunk vezető és irányító szerepe biztosítva van, nem fontos a tömegszervezetek szerepe. Ez a „baloldali" szektáriánus nézet táplálta azt a gyakorlatot, hogy pártszervezeteink a tömegszervezetek erősítése és tevékenységük sokoldalú kifejlesztése helyett inkább maguk végezték el a tömegszervezetek feladatait és így azokat gyakran háttérbe szorították. Figyelembevéve a magyar proletárdiktatúra, a hatalom meghódításának sajátosságait, a tömegszervezetek szerepe a népi demokráciában is változatlanul fontos. A pártnak nemcsak arra kell vigyáznia, hogy a tömegszervezetek számszerűen erősödjenek, de arra is, hogy mind nagyobb politikai, kulturális, gazdasági és nevelő tevékenységet fejtsenek ki, hogy mindjobban kielégítsék a dolgozók igényeit. Tömegszervezeteink számszerűleg az utóbbi esztendőkben erősen megnőttek. A szakszervezeteknek most 1,913.000 tagja van. A Dolgozó Ifjúság Szövetségének 577.000, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének 560.000, a földmüvesszövetkezeteknek 1,300.000. Az erős és tekintéllyet bíró tömegszervezet ok növelik a párt befolyását és erősítik irányító, vezető szerepét. Csak erős és jól dolgozó tömegszervezetek segítségével lehetséges alapvetően kiszélesíteni és megszilárdítani a párt és a népi demokrácia alapját, tömegbázisát. Rákosi elvtárs ezután a szakszervezetek nagy jelentőségéről és feladatairól szqlt. A többi között hangsúlyozta, hogy az eddiginél hasonlíthatatlanul nagyobb erővel és nyomatékkal kell foglalkozni a munkaversennyel, mely egész szocialista termelésünk egyik legfontosabb lenditökerekc, mely ha jól kifejlesztjük, minden területen etörccsapatának nagy szerepe van az ifjúság szocialista nevelésében. Tártunk és államunk tegyen meg mindent, hogy a DISZ e szerepének meg is tudjon felelni. Az MNDSZ további eredményesebb munkája a dolgozó nők nevelése és mozgósítása terén szükségessé teszi, hogy nagyobb megértésre és segítésre találjon mind a pártszervezetek, mind pedig az állami szervek részéről. A párt szervezeteinek sokkal többet kell foglalkozniok az olyan laza tömegszervezetekkel, melyek az új szakasz feladatainak megvalósítása folyamán jöttek létre, mint a falusi termelési bizottságok. Ezek kibontakoztatják a falu dolgozóinak iniciatíváját a párt- és kormányhatározatok megvalósítására. Pártszervezeteinknek az eddiginél hasonlíthatatlanul többet kell foglalkozniok a földművesszövetkezetekkel. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozó parasztság sajátjának tekintse a szövetkezeteket, hogy bennük meg ne sértsék a szövetkezeti demokráciát s 'agjai anyagilag is érdekeltek legyenek a szövetkezet feljelesztésében. Végül a pártszervezetek fordítsanak fokozott figyelmet a legnagyobb tömegszervezet, a tanácsok munkájára. A pártszervezetek segítsék, vezessék politikailag jobban és ellenőrizzék alaposabban a taná csokat, ne hagyják őket magukra, de ne helyettesítsék őket és ne sajátítsák ki funkcióikat. Pártszervezeteinknek meg kell érteniük a párt és az állami funkciók különbözőségét és azt, hogy a tanácsok feladatait a párt nem láthatja el. Pártszervezeteink küzdjenek a tanácsokban elharapódzó bürokratizmus ellen, ne tűrjék, hogy a tanácsok érdesen, ridegen bánjanak a lakossággal. Különösen ügyeljenek a pártszervezetek arra, hogy a tanácsok tartsák be és tartassák be az állami fegyelmet anélkül, hogy a lakosságot zaklatnák, vagy nyakra-főre adminisztratív rendszabályokat alkalmaznának. Küzdjenek a törvényesség betartásáért és a törvénytelenségek ellen mindenütt élesen lépjenek fel. Pártuiunkánk feladatai A pártszervezetek politikai és szervezeti megerősítését elsősorban ott kell megoldani, ahol az új szakasz célkitűzései azt megkövetelik. Mindenekelőtt az ipar olyan kulcspozícióiban, mint a bányászat, a kohászat, a villamosenergiatermelés és azokban az üzemekben, melyek a mezőgazdaság fejlesztésén dolgoznak, valamint a népgazdaság cs a külkereskedelem olyan kulcsüzemeiben, mint a csepeli RM Művek, MÁVAG, Lenin Kohászati Művek, Ózdi Kohászati Művek, Pápai Textilgyár, Szegedi Textilmüvek, Gheorghiu-Drj Hajógyár, Sztálin Vasmű, Klement Gottwald, Ganz Vagon, Láng Gépgyár, Egyesült Izzó, Reloiannisz, Vörös Csillag, Gyapjúmosógyár stb. A pártmunka másik döntő területe a falu. Most mindenekelőtt a falusi pártmunkát kell alapvetően megjavítani, falusi és járási pártszervezeteinket kell lényegcsen megerősíteni. Központi Vezetőségünk az elmúlt év december 23-i határozatában részletesen megjelölte a falusi pártmunka feladatait. E határozatok megkövetelik, hogy a falu, a járás, a gépállomások, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok pártszervezeteinek megerősítésére, munkájuk, összetételük megjavítására ezer művelt, képzett, szaktudással, párttapasztalatokkal rendelkező elvtársat kell küldeni. Eddig több mint 800 elvtársat küldtünk ezen a vonalon falura, június végére mind az ezer a falvakban fog dolgozni. Járási párt- és tanácsszerveink jó munkájától függ nagyrészt terveink sikeres megvalósítása. Ezek a pártós államhatalmi szervek vannak a legközelebb a faluhoz, nekik kell mindenekelőtt a párt- és kormányhatározatok eredményes végrehaj a párt- és állami vezetés e döntő helyein olyan párt- és állami funkció náriusok dolgozzanak, akik kellő műveltséggel, szaktudással, párthüséggel és alapos politikai felkészültséggel rendelkeznek. Ezek azok a feladatok, melyeket pártunknak az előttünk álló időszakban meg kell oldania. Semmi kétség, hogy harcokban megedzett nagy pártunk az új szakasz feladatait is sikeresen megoldja. Ennek biztosítéka pártunk helyes politikája, növekvő ereje és az az erősödő támogatás, amelyben népünk pártunkat részesíti. Pártunk népünk segítségével legyőz minden akadályt és megoldja mindazokat a feladatokat, melyek helyes politikájának sikeres végrehajtását biztosítják. (Taps.) Elvtársak! Pártunk fő irányvonala: a szocializmus alapjainak lerakása országunkban és ezzel együtt népünk anyagi és műveltségi színvonalának következetes emelése, valamint szakadatlan küzdelem azért, hogy szocialista építő munkánkat békében folytathassuk. Pártunk fő irányvonalának megvalósításához szükséges, hogy még jobban kiszélesítsük és megerősítsük pártunk kapcsolatát a dolgozó néppel s még szorosabbra zárjuk pártunk sorait, hogy pártunk most egységesebb, összekovácsoltabb legyen, mint valaha volt, mert pártunk főereje politikájának helyessége mellett, ideológiai, politikai és szervezeti egységében, a cselekvés egységében rejlik. Ezért óvnunk kell pártunk egységét, mint a szemünk fényét, mint legdrágább kincsünket! (Taps.) Biztosítani kell, nem rést, de hajszálrepedést se találjon.. (Taps.) Pártunk fő irányvonalának vr.ióraváltása alapvetően függ attól* hogy társadalmi rendünk vezető ereje, a magyar munkásosztály, minden eddiginél egységesebben, öntudatosabban, fegyelmezettebben sorakozzék fel pártunk mögé. Minden erőnkkei szilárdítanunk kell a párt és a munkásosztály kapcsolatait és biztosítanunk kell az ipari munkásság vezetését a szocialista építés minden területén. Pártunk fő irányvonalának sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges továbbá, hogy még inkább megerősítsük, megbonthatatlanná tegyük a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államunk alapját, eddigi nagy vívmányaink megtartásának és további, új győzelmeink zálogát! Pártunk fő irányvonalának eredményes megvalósítására ki kell szélesítenünk azt az alapot, amelyen pártunk politikája és népi államunk nyugszik: létre kell hoznunk, ki kell fejlesztenünk a Függetlenségi Népfrontot, mint az összes hazafias és békeszerető erők legszélesebb öszszefogását országunkban, mint valamennyi hazája boldogulásáért és felemelkedéséért küzdeni kész, jóakaratú magyar ember egységes tömegmozgalmát! Pártunk fő irányvonalának sikeres megvalósítása megköveteli tőlünk, hogy állandóan erősítsük munkás-paraszt államunkat, a népi demokrácia államát; hogy minél szélesebb tömegek vegyék ki cselekvően részüket az állam munkájában és az ellenőrzésben. Mert a népi demokrácia állama végső fokon maga az államot építő munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a kisemberek millióinak összessége! Pártunk fő irányvonalának győzelméhez múlhatatlanul szükséges, hogy elmélyítsük, tovább szilárdítsuk és még bensőségesebbé tegyük kapcsolatunkat, népünk őszinte barátságát a kommunizmust építő Szovjetunióval; hazánk felszabadítójával, a világbékeharc zászlóvivőjével (percekig tartó ütemes taps), valamint a népi demokratikus országokkal és közeledést hozzunk létre minden olyan országgal, amely az imperialista rsblóháború ellen saját függetlenségéért és a békéért folytat küzdelmet! Az út — fejezte be a beszámolót Rákosi elvtárs —, amelyet a júniusi fordulat jelent, helyes űt! Ezen az úton kell előrehaladnunk törhetetlenül! Ezen az úton követi pártunkat munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk! (Taps.) Ez az út a felemelkedésnek, a magyar nemzeti függetlenség megszilárdításának, az erős, művelt, virágzó Magyarországnak útja! (Szűnni nem akaró viharos taps, hurrákiáltások!) tását biztositani. Ezért fontoB, hogy hogy pártunkon az ellenség Vita a Központi Vezetőség beszámolója felett élet felélénkülése gyakran azzal jár, visz bennünket. A DISZrŐI Ezután n DISZ feladatairól szélt. Pártszerveink és pártszer heteink — mondotta — még nem támogatják eléggé a Dolgozó Ifjúság Szövetsége mnnkáját és nem mindig látják világosan azt a fontos szerepet, melyet a DISZ a szocializmus építésében, a népi demokrácia megerősítésében játszik. Pártszerveink és párszorvezeteink, bár tudják, hogy mindig számithatnak a DISZ lelkes áldozatkészségére, s lépten-nyomon tapasztalják, h'ogy az ifjúság mindenütt az els5 sorban áll, ahol nehéz feladatokat kell megoldani, mégis gynk ran elhanyagolják, nom segítik eléggé, nem vonják be n munkába. Ezt még itl az ország szívében, Budapesten is tapasztaljuk* , he- ] Vá rve-1 a do ltoztatnt kell ezen. 'A DISZ, dolgozó ifjúság e harcos szerve a párt (dcs gyermeke, s minden módon kifejezésre kell juttatni, hogy a párt segíti, támogatja, gondját viseli, állandóan törődik vele. A DISZ, melynek soraiban jövő párttagjaink tízezrei nevelődnek, s amely Sztálinvárosban, Komlón és egyebütt annyi szép példáját nyújtotta az önfeláldozó munkának, most erőinek jelentékeny részét összpontosítsa a falura is: a falusi dolgozó ifjúság megszervezése és mozgósítása olyan feladat, mellyel a DISZ nemcsak elősegítheti a mezőgazdaság fejlesztési tervének végrehajtását, de egyben elmélyítheti gyökereit a falun. A DISZ-nek mint a párt fontos segítő A kongresszus kedden reggel folytatta tanácskozását. Megkezdődött a vita -A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója s a Magyar Dolgozók Pártja feladatai© című napirend felett. Az elnöklő Rónai Sándor elvtárs először Farkas László elvtársnak, a budapesti pártbizottság titkárának adta meg a szót. A könnyűipar feladatai Ezután Kiss Árpád elvtárs, könynyűipari miniszter szólalt fel. Az új kormányprogramm nyomán az a feladat hárul a közszükségleti cikkeket termelő iparágak dolgozóira — mondotta többek között —, hogy a dolgozó nép életszínvonalának emelése érdekében termeljenek egyre több, jóminőségű fogyasztási cikket, bő választékban és egyre olcsóbban és ezzel teremtsék meg a további árleszállítások anyagi előfeltételeit. " Hogyan tettek eleget a könnyűipar dolgozói ezeknek a feladatoknak? Az ipar valamennyi ágában jelentősen növekedett a közszükségleti cikkek termelése, a könynyűipar valamennyi fontos gyártmányban fokozta a lakosság számára való termelést, az 1954. évi terv több fontos fogyasztási cikk termelésének jelentős növelését írja elő. 1954-ben a könnyűipar a lakosságnak 7.5 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjúszövetet, 43 százalékkal több pamutharisnyát, 74.5 százalékkal több férfiöltönyt és 54 százalékkal tubb férfiinget gyárt, mint 1953-ban. A lakosságnak juttatott fogyasztási cikkek mennyiségének emelése mellett ma már rátértünk arra az útra, hogy nagyobb választékban elégítsük ki az igényeket, mint azelőtt. A parasztság ruházati igényeinek fokozott kielégítésére is történtek intézkedések. 1953 második felében megindult a box-csizmák gyártása, 1954-ben már 153 ezer pár box-csizmát gyártunk a parasztság számára. Hiba azonban, hogy az ipar nem elég gyorsan reagált a parasztság egyre növekvő igényeire, speciális paraszti cilfkek gyártásához csak későn látott hozzá. A helyi ipar egészséges fejlődési folyamatát is az 1953. évi júniusi párt- és kormányhatározat indította meg. Ennek a folyamatnak legszembetűnőbb eredményei a faluban mutatkoznak. Míg 1953 közepén közel 2000 községben nem működött bognár, kovács, cipész, borbély és szabó, ma már a falusi lakosság ellátása ezekkel a szolgáltatásokkal nagyrészt megoldódott és még ebben az évben leijes megoldást nyer. A fogyasztási cikkek mennyiségének növelése mellett üzemeink és a minisztérium dolgozói azzal is szolgálják a fogyasztók érdekeit, hogy egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a termékek minőségének megjavításáért. A minőségjavulás és választékbővítés terén elért eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek, ezeket csak kezdeti eredményeknek tekinthetjük. A minőségjavítás és választékbővítés terén elért eredmények egyrészét is azon az áron értük el. hogy ezen időszak alatt a könnyűiparban a termelékenység csökkent Sokan vannak olyan felső, közép és vállalati vezetők, akik azt gondolják, hogy a minőségjavítás, választékbővítés nem hajtható végre a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével egyidejűleg. Mindezen feladatoknak egyidőben meg lehet felelni, ha helyesen alkalmazzuk a sztálini tanítást, alkalmazzuk azt a legfőbb eszközt, amelyet az alaptörvény meghatároz, ha a termelést a legfejlettebb technika alapján, a műszaki és technikai színvonal állandó emelésével szervezzük meg. Kiss Árpád elvtárs ezután hangsúlyozta a régi üzemi berendezések karbantartásának és korszerűsítésének fontosságát, majd a műszaki dolgozók alkotókészségének kibontakoztatásáról beszélt. Az üzemi pártszervezetek és vállalati igazgatók támaszkodjanak nyugodtan műszaki értelmiségünkre, amely már számtalanszor megmutatta pártunkhoz, népi demokráciánkhoz való hűségét. Emellett a vállalatok igazgatói, de a minisztériumok is tehermentesítsék a műszaki dolgozókat az adminisztratív munkától. Gyártmányaink minőségének javítása, a termelékenység növelése, egész termelési kultúránk emelése szükségessé teszi a könnyűiparban dolgozók képzését és továbbképzését. Nagy súlyt kell fordítanunk arra, hogy szakmunkásaink, széles rétegének szakmai tudását emeliük, mert ezzel a termelés új, nagy tartalékait hozhatiuk felszínre. Az elmúlt időszakban iparunkban a dolgozók fluktuációja komoly nehézségeket okozott. Az elvándoi(Folytatás a harmadik oldalonJf