Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-22 / 120. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA " X. ÉVFOLYAM, 120. SZAM SZOMBAT, 1951 MÁJUS 22. I ARA 50 FILLÉR Á KONGRESSZUSI HÉT SZEGEDEN —\j—vy—w—v—x/—v* Győzelmi jelentés az Ujszegedi Ládagyárból Teljesítették kongresszusi vállalásukat Vineze elvtárs, az Ujszegedi Ládagyár vállalatvezetője pénteken • reggel fokozódott érdeklődéssel lépett be a tervosztályra. — Számoljátok csak ki, hogyan állunk a tervvel — szólt Sipos elvtársnak. — Mennyi van még hátra a lemaradásból. Sipos Gyula hozzá is kezdett a számoláshoz. Kis idő múlva jelentette: „511 ezer fprint értékű áru hiányzik még"* — Hogy lehet ez? Negyven nap alatt többet kellett hogy bepótoljunk. A dolgozók eredménye azt mutatja. Számold csak újra. Bejött Fodor Imre főkönyvelő is. Most már két számológéppel szoroztak, osztottak. Az eredmény újra az előbbi lett. Később azután, amikor mégegyszer átnézték az egész számadást, maguk sem akartak hinni szemüknek. Az eredmény: május 20-án délután 3 órakor bepótolták az első negyedévi lemaradást — teljesítették kongresszusi felajánlásukat. A számadás után nem telt el egy negyedóra sem, a hangos híradó közölte a diadalt a dolgozókkal. Jól hallották a szegezőműhelyben, az anyagtéren is a munkások, hogy mit mondott a hangos híradó. Egy pillanatra megállt a munka — lelkes, hurrá kiáltásban adtak kifejezést örömüknek a dolgozók. Kispéter István ifjúmunkás amikor meghallotta az örömhírt, szalad a stúdióba. Ott a bentlévők arcáról olvasta le, hogy valóság az, amit hallott. — No akkor kétszáz százalékom lesz ma — jelentette ki örömmel és ment vissza gratulálni munkatársainak. Morvái Antal kéziszegező ezalatt szorgalmasan kopácsolt. — Ma én is „ráverek" a munkára — mondta a körülötte állóknak. — Eddig 171 százalékos átlaggal dolgoztam a kongresszusi héten, a mai nappal ezt az átlagot megemelem 175 százalékra. Lelkesedés hullámzott végig a munkarészlegeken. Hogyan sikerült a Ládagyár dolgozóinak ez a győzelem? Ha végigtekint valaki a munkásokon, megfigyeli miként dolgoznak, azután megnézi a versenytáblát, ahol ilyen kiváló eredményeket olvashat: Kovács Péter 165 Kispéter István 195, Vörös j gyermekek után az Lobogo-bngad es Santa anyagfel- vezetösége nehordo-brigad 158—158 szazalek — ebből láthatja, hogy mi a győzelem titka. A pénteki nap még egy meglepetést tartogatott a Ládagyár dolgozóinak. Ebédszünetben az újszegedi általános iskola nyolcadikos úttörő pajtásai látogattak el az üzembe. Tudomást szereztek ők is a győzelemről. Virággal kezükben, dallal köszöntötték az üzem élenjáró munkásait. A pajtások nevében Stég Irénke sok sikert kívánt a további eredményekhez, | 'hojiaá(öaujláa a kong-teddzudfaiz \ Erdélyi Albert befejezte 1958 évi tervét j A legnagyobb üzemI rész a 10-es munka. terem a Szegedi RuI hagyárban. Az egyik gépnél egy középmaj gas termetű ember I gyorsan forgatja a munkadarabokat. Ne; ve: Erdélyi Albert. I Nemcsak Szegeden, de az egész ország ! ruházati iparában isI merik őt jó munkájáról. Örömünnepet 1 ült a kongresszusi I hét péntekjén Erdélyi j Albert, az üzem munJ kaérdemrendes, kétI jelvényes sztaháno! vistája: délelőtt 9 j óra 50 perckor befe| jezte 1958-as évi terI vét. | Büszke öröm sugár• zik a kiváló munkás amikor az arcan, üzemi napközi otthon apróságai köszöntik őt „Fegyver a munka" című verssel. A dorné üb. elnök meleg szavakkal kö1.-1 szönti és továbbra is eredményes munkát kíván. Gyönyörű virágcsokor díszíti Erdélyi Albert gépét és így beszél: „Nem könnyű dolog az élre törni. Számtalan újításomnak köszönhetem mindazt, hogy 1958. évi tervemet befejezhettem. Szerszámmal I a kézben harcolok J családom békés, bol- ' dog jövőjéért". . Erdélyi Albert ki- ! váló munkája mellett 2 segíti, tanítja dolgo- I zótársait, s a kon- • gresszusi műszakon I 200 százalékos ered- | ménnyel dolgozott, j Zs. J. I Megváltoztatták az áztatósok munhaütemét — a kongresszusi hét napjaiban túlteljesítik a tervet El sem hinné az ember, hogy a szeszélyes tavasz milyen sok örömet és milyen sok gondot okoz. Gondot okozott az Ujszegedi Kostkikészítő Telepen is. Arról van szó ugyanis, hogy a kenderkórók szárítása csak lassan haladt, folyton esett az eső — az üzem lemaradt áprilisban is és május elején is terve teljesítésében. Az áztatósoknak eddig pontosan be volt osztva, mennyi időt fordítsanak a kórók áztató medencébe való berakására, kirakására, majd a száradás után a kötözésre, a kazalbarakásra és a behordásra. Ezzel a módszerrel azonban a szeszélyes időjárás miatt nem tudtak úgy haladni, hogy a feldolgozó üzemet ellássák elegendő anyaggal. Szügyi Sándor, a gyár vezetője, Szügyi János, az áztatok művezetője és Selmeczi János, az áztató dolgozók szakszervezeti bizalmija azon tanakodott május első nap jaiban, mikor arról volt szó, hogyan készüljenek fel a kongreszszusi hétre, hogy mit kell tenniök az anyagellátás biztosítása érdekében. Közösen egy új munkaszervezési formát terveztek meg: amikor jobb az idő, van elegendő megszáradt kóró, akkor elsősorban a kazalbarakásra fordítsák az időt, — ott még pihenni kell pár napig az anyagnak — esős időben berakják a medencébe 'az áztatandó kórót, de csak folyamatosan, ütemesen engedik rá a vizet — egyszóval alkalmazkodnak az időjáráshoz és ugyanakkor biztosítják ezzel a munkabeosztással a terv teljesítését — a rostfeldolgozó üzem anyagellátását. Május 12-én, 13-án és 14-én három nap alatt ezzel a módszerrel több mint 1600 mázsa kendert hordtak be feldolgozásra. A műszakiak ezzel még nem látták biztosítva a kongresszusi hét sikerét. A nyersanyag ugyan már a számításuk szerint megvolt, de a kenderkóró törésével is előre kellett haladni. Két műszakban, négy törőgép dolgozott az anyag előkészítésén — így kezdődött a kongresszusi hét. A jó munkaszervezés sikert hozott. A gyár dolgozói vállalták, hogy 27 -ig a kongresszus ülésszakának napjaiban teljesen letörlesztik a májusi 25 mázsás elmaradásukat. És a kongrésszüsi hét első napján már — hetek óta először — túlteljesítették a tervet. 17-én 110.5, 18-án 117.5, 19-én 123.2 százalékos tervteljesítést értek el, ugyanakkor a szál érték teljesítés is állandóan fokozatosan emelkedett: 113.6, — 118.4, — 127 százalék tükrözi ;z első három nap eredményeit, Szeged dolgozói készülnek a pártkongresszus rádióközvetítésének meghallgatására Egy felajánlás teljesítésének története Kedden reggel hét óra lehetett, amikor Sugár Miklós elvtárs, az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat főmérnöke telefonált a diszpécser osztályra. — Palotás elvtárs7 — Igen, én, vagyok. — tizenhárom per tizenhatossal baj van. Ugy hallottam nem lesz meg a terv, a kongreszszusig. Legycnszivcs ellenőrizze, hogy mit lehet tenni, s aztán tegyen nekem jelentést róla. Palotás László fődiszpécser végigjárta az üzemrészeket. Kiderült, hogy a főmérnök által említett exportra készülő ponyvával alaposan el vannak maradva: öt ezer négyzetméterrel. Ez a ponyva nyugati országokba kerül, és a kongresszus napjáig feltétlenül készen, kell lenniük, hogy a raktárból vagonokba kerüljön: haláridőre szállítsák az export gyártmányokat. Felkereste Lebák Józsefet, a szövő diszpécserét. — Ötezer négyzetméterrel lemaradtunk a tizenhatos minőséggel. A lemaradást meg kell szüntetnünk. Itt vagyunk a kongresszusi hét nagy munkájában, vállaltuk, hogy maradéktalanul teljesítjük az export tervünket. , L — Nehéz dió lesz az — válaszolta Lebák elvtárs, amikor latolgatta a körülményeket. •— Hogyan oldjuk megf — Tíz géppel többet állíts erre a munkára. — Igen ám, de minek a terhére? Különböző anyagok futnak a szövőgépeken. Számba vették, hogy melyek azok az anyagféleségek, amelyekkel előbbre vannak a tervteljesítéssel. Palotás határozott. — Tehát a négyféle gyártmány közül kéthárom gépet leállítasz, ezekkel jól állunk, viszont a tizenhatost kell most sürgősen csinálni. — Igen ám, de nincs hengerem, amit berakhassak. Együtt mentek el az előkészítő üzemrész diszpó "seréhez, Koncz Györgyhöz. Elmondták mi a tervük: készítsen elő tíz hengert felvetésre. — Egy gépre már adhatok is egyet és kettőt mindjárt utána előkészítünk. Kedden délelőtt már három géppel több szőtte a 13/16-os ponyvát. 'A műszakiak ügyesen dolgoztak, jól szervezték meg a munkát. „Napközben már hatra emelkedett, este tízig pedig kilenc gépet szereltek a 13/16-os ponyva szövésére. Szerdán délelőtt a felemelt gépparkszám, az exportterv sikeres teljesítésén dolgozott. A szövőben megtudták a dolgozók, hogy milyen nagy feladat vár rájuk, — nagy szorgalommal igyekeztek. Körmendi Lászlóné. aki 17-én 130 százalékos teljesítményt ért el szövőgépén, 20-ig már 153 százalékra fokozta eredményét. Kormányos Istvánné, amikor kedden azt a feladatot kapta, hogy a 13/16-os minőségű ponyvát szőjje, nem érte el a 100 százalékot: 20-án már 118 százaléknál tartott. A 13/16-os volt az egyik főprobléma a kongresszusi hét harcában, a másik pedig a stoppoló üzemrész tervteljesítése. Ezen az osztályon áll, vagy bukik az egész üzem terve: innen kerül ki a kész anyag. Hétfőn sikeresen beállították a nyírógépet, de ez még nem hozta meg a döniö fordulatot. Ekkor is csak 96.6 százalékos volt a stoppoló tervteljesítése és az előző napokban sem teljesítették a tervet. Ezen változtatni kellett. Frányó József, a stoppoló vezetője, Kiss Ferenc, a kikészítő üzemrészek diszpécsere, Bakó László, a kikészítő üzem részek osztályvezetője a stoppoló jobb munkaszervezésén fáradozott. A nyírógépből kikerülő kész ponyvákon még volt simítani való — két stoppolónő dolgozott ezen a munkán. Az egész üzemrész munkamenetét gondosan tanulmányozták és különböző apróbb utasításokat adtak ki. Az eredmény már kedden meglátszott: 107 százalékra teljesítette a stoppoló a tervét, szerdán pedig 106.8 százalékra, biztosítva volt, hogy a stoppolóba kerülő export ponyván az utolsó simításokat időben elvégezzék. Szerdán estig már 1600 négyzetméterrel csökkent a 13/16-os ponyva készítésében lévő elmaradás. A harc tovább folyt. Csütörtökön a stoppoló ismét kiugrott terve teljesítésében, kiváló eredményt értek el az üzemrész dolgozói: 122.6 százalékot. Es pénteken délelőtt 11 órakor 500 méterrel több 13/16 -os export-ponyva került a stoppolóba, mint , az előirányzott terv: festhették az export-ponyvát — szállíthatják az újszegedi gyár dolgozóinak kezemunkáját a nyugati országokba. íny győzték le a kongresszusi héten az akadályokat a szövő, a stoppoló dolgozói, a lelkes műszakiak: köszönlik a párt III. kongreszszusát. Markovits Tibor A SZEGEDI f KEDERFONÖGYARBAN A "kultúrteremben sokan ültek: édesanyák. Péntek délután volt, a délelőtti műszak után, s a Szegedi Kenderfonógyár dolgos asszonyai most a színpadot figyelték: anyák napja ünnepséget tartanak a napközi otthon apróságai — erre váltak. Egyszercsak fellibbent a függöny, csak épp egy kicsit a súgólyuk előtt s egy pillanatra be lehetett látni a kivilágított színpadra. — Nézd, ott az enyém az enyém is ,,, A függöny felgördült. Taps viharzott. s a sok-sok rakott szoknyás, kék, fehér blúzos, piros arcú gyerek mosolygott a rivalda fényében és énekelt. Két gyorsmoz-, gású gyerek, egy lány, meg egy fiú pattant középre, vörös szekíűvel kezükben: az édesanyákat köszöntötték egyszerű óvodás szavaikkal, az igazgatónénit is, az UB-t a pártot. — Néki -köszönünk mindent — mondták dalban és szavakban, s a gyerekek egyik nevelője is arról beszélt, hogy a párt mennyit tett az édesanyákért, a gyermekekért. A sorokban az édesanyák látták — minden nap látják, mily szépen fejlődnek gyermekeik, milyen gondosan öltöztetik őket a napköziben, tisztán tartják. Így terelődött a szó a széksorok között a párt kongresszusára. Bürgés Mihályné mondta, hogy már csak két nap, s megkezdődik a pártkongresszus tanácskozása és már arról is beszéltek Harangozó Gézánéval, hogy hétfőn este már közvetíti a rádió a kongresszust, hallgathatják — odahaza családjuk, gyermekük körében. Hódi Istvánné is otthon akarja hallgatni.— így mondta: feltétlenül. A színpadról ismét dal hallatszott: ©Édesanyám nagyon-nagyon szeretlek..." A vörös szekfűk a gyerekek^ kezéből az édesanyák kezébe kerültek és sok taps hangzott el a kedves, éneklő, táncoló gyermekek láttán, s az egész anyák napja ünnepség boldog örömben telt el, és mindenki érezte, hogy egy ilyen őrömteli nap is a pártot köszönti, mint délelőtt két kezük munkájával, a kongresszusi hét versenyében. Az ünnepségnek vége volt, gyermekeikkel hazatértek az édesanyák. Sok helyen beszéltek arról, hogy családjukért mit tettek, milyen munkát végeztek, hogyan készülnek a kongresszusra, ahol az ő küldöttük is ott lesz: Kovács Józsefné, akivel együtt dolgoztak hosszú éveken keresztül. Lehet, hogy elmondja hozzászólásában a Szegedi Kenderfonógyár édesanyáinak is kiváló tetteit — Götz Gyuláné, Kovács III. Istvánné is ott akar ülni a rádió mellett és nallgatni a pártnak tanácskozását .— tudják: róluk lesz szó, A SZEGEDI RUHAGYARBAN A kongresszus közeledtére sok szó esett már a hét folyamán a Ruhagyárban is arról, hogy minél több részletét ismerjék majd meg a kongresszus lefolyásának. Mindegyik dolgozó kíváncsi az elhangzott beszédekre, a felszólalásokra, s mint ahogy Valkó Péter szalagvezető mondta: ©A párt III. kongresszusán olyan határozatok születnek, amelyek ismét előbbre lendítik a dolgozók jobblétét, munkánkat, megmutatják az utat, amelyen tovább kell haladnunk©. Valkó Péter is és sokan mások a rádió mellett akarják majd hallgatni már hétfő este a kongresszus tanácskozását. Zimonyi Róbert, a gyár pártbizottságának oktatásfelelőse úgy tervezi, hogy mivel hétfőn pártoktatás van, a propagandistákkal közösen hallgatják majd meg este a rádiót. Kocsis Jánosné béketitkár így mondta: ©Nagyon sok dolgozó itt benn a gyárban hallgatja majd meg, hisz oly kíváncsiak vagyunk a rádió közvetítésre, amelyben 'hallgathatjuk a kongresszuson elhangzottakat és már több dolgozó mondta, hogy odahaza és a szomszédba megy át rádiót hallgatni©, A TÁNCSICS TERMELŐSZÖVETKEZETBEN A szegedi Táncsics - termelőszövetkezetből Farkas Sándorné elvtársnő, a növénytermelő brigád tagja is részt vesz a pártkongreszszuson. Érthető tehát, hogy a Táncsics termelőszövetkezet tagjai különösen készülnek a pártkongreszszuson történtek rádióközvetítése meghallgatására. Hétfőn már a; rádió közvetítést ad a pártkongresszusról. A Táncsics tagjai — amint Csúcs Mihály elvtárs, a tsz elnöke mondotta — estefelé, a munka végeztével központi tanyájuknál lévő kultúrtermükben gyűlnek össze, s hallgatják a rádiót. Nagyon figyelik majd, hogv felszólal-e Farkas Sándorné elvtársnő. tsz-ük tagja — a kongresszusi küldött. Az újságból is elolvassák azt, hogy mi történik a pártkongresszuson, de szóval is hallani akariák; a rádión keresztül. Jól tudják, hogy a pártkongresszus a népjólét további emeléséért, előrehaladásunkért is megjelöli a feladatokat s ezért jó munkájukkal köszöntik a pártkongresszust. Hat nappal előbb befejeztük a karbantartási munkálatokat A Tisza Malom dolgozói április 26-tól kezdve karbantartási munkákat végeztek. Május 24-ig a kongresszus napjáig volt előirányozva ennek a befejezése.. A kongresszus tiszteletére a dolgozók vállalták, hogy a karbantartási időt négy nappal lerövidítik, tehát 24. helyett 20-ára teljesítik, örömmel jelentem, hogy a vállalat dolgozói négy nap helyett hat nappal előbb teljesítették kongresszusi fogadalmukat^" Hussár Mihály