Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-20 / 118. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 MÁJUS 20. DEIMRGYBRORSZBG A baráti népek életéből A lengyel dolgosok lakás­és életviszonyainak javulása ná r Lengyelország minden részéről futnak be hirek a városok és fal­vak szociális és jóléti színvonalá­nak állandó emelkedéséről. A városépítési trösztök ez év első negyedében 1.782 lakószobát, valamint számos szociális és jó­léti intézményt és középületet ad­tak át Varsó lakosainak.. A második negyedévben kor­szerű, 400 férőhelyes járási kór­házat adnak át rendeltetésének. A kórházban tíz gyógyászati osztály működik majd. Posnan dolgozói a közelmúltban 320 új lakószobát kaptak. Emellett Posnanban állandóan folyik a la­kóépületek tatarozása. Áprilisban számos új orvosi in­tézmény nyílt meg a posnani vaj­daságban. Az „Arka"-halfeldolgozóüzem mellett működő munkásellátó osz­tály mind jobban kielégíti a dol­gozók igényeit. Az üzem mindhá­rom telepén étkezdék működnek, amelyekben naponta körülbelül ezer ebédet készítenek. Ezenkívül kilenc büffé nyílt az „Arka" ha­lászati telepein, Marosvásárhely a „Kertek városa" lesz A marosvásárhelyi dolgozók lel­kes társadalmi munkával szépítik városukat. Azt akarják, hogy Ma­rosvásárhely idén még szebb le­gyen, a „virágok városává" vál­jék. Marosvásárhelyt jelenleg 55 park van, amelyek összterülete csaknem 71.000 négyzetméter. Nemcsak a parkokban indult meg a munka, hanem a város több út­vonalán is, amelyek mentén má­jus elsejéig több mint 4.000 hárs­fát, nyárfát és akácfát ültetnek, A „Lázár Ödön"-gyár előtt új parkot telepítenek. A marosvásárhelyi népi tanács kertészetében több mint 200.000 palántaágyat ültettek be változa­tos virágokkal, amelyek nemcsak a parkokat, hanem az utcakerte­ket is ellátják virágpalántákkal. A városi tanács mellett működő nő­bizottság 47 nőbrigádot alakított, amelyek tagjai városszerte mozgó­sítják a háziasszonyokat az udva­rok. és az utcák szépítésére, az utcakertek művelésére. EMBEREK A FÖLDEKEN Kassa kilenc éve ] M. Chudik cikkéből , ] ' A festői kelet-szlovákiai hegyek ölén fekszik Szlovákia egyik leg­szebb városa, Kassa. A Nemzeti Tanács ősrégi épületén egy kis emléktábla hirdeti: „1945. április 4-én ezen a helyen írták alá a csehek és szlovákok nemzeti front­jának kassai kormányprogramm­ját." Több mint kilenc év telt el azóta. Egy város életében nem nagy idő. Mégis, szinte hihetetlen változások történtek az „öreg" Kassa életében. Az első világháború előtt és után is soktízezer munkanélküli mondott búcsút szeretett városá­nak és kivándorolt. A második vi­lágháború előtt a kapitalista Cseh­szlovákia képtelen volt arra, hogy munkát biztosítson minden dolgo­zónak. A munkanélküliség ma már csak rossz álomként jelenik meg Kassa dolgozói előtt. Mint minden csehszlovák városban, Kassán is gombamódra nőnek a gyárak. Elég megemlíteni csak a legjelentőseb­beket: a Szovjet Hadseregről elne­vezett gyárat, a Tátra Vagongyá­rat, a Chemosvit, a Tatrasvit és a Tatralan üzemeket. 1949-ben Kassa lakosságának még csak 6 százaléka dolgozott ipari üzemekben. Az első ötéves terv végén, 1953-ban, a la­kosság 10.4 százalékát foglalkozz tatta az ipar Nagy eredményeket értek el az egészségügyi gondoskodás terén is. A második világháború előtt min­den ezer újszülöttből 180 meghalt. Jelenleg ez a szám 57-re csökkent. Soha nem látott lehetőségek nyíltak a dolgozók gyermekeinek továbbtanulására is. Az ötéves terv utolsó évében a kormány 4 millió koronát biztosított a továbbtanuló fiatalok támogatására. Kassa főis­koláiban jelenleg 2.319 hallgató tanul. Ez a szám megközelíti a második világháború előtti Szlová­kia összes főiskolásainak számát. A népi demokratikus rendszer megszilárdulása új életet hozott a város magyar nemzetiségű lakos­ságának is. A magyar lakosság a szlovák lakossággal egycsatasor­ban küzd a szocializmus építésé­ért. A csehszlovák kormány min­dent megtesz azért, hogy a ma­gyarajkú lakosság saját nyelvén tanulhasson, fejlessze nemzeti kul­túráját. Kassán és közvetlen kör­nyékén jelenleg 47 magyar óvóda működik. A magyar fiatalok 77 falusi népiskolában, 17 nyolcosztá­lyos, 1 tizenegyosztályos iskolában és 1 főiskolán tanulhatnak anya­nyelvükön. Kassa állandóan épül, szépül. A nyomort, amelyet hosszú évti­zedeken a kapitalizmus árasztott, és a pusztulást, amelyet a hitle­rista fenevadak okoztak, egy új korszak váltotta fel: a virágzás korszaka, amely a szocializmus építésének velejárója, y tj típusú csehszlovák töltőtollak A -"Práce* közli, hogy a pardu­bicei töltőtollgyár a napokban új­típusú töltőtollat bocsátott a piac­ra. Az újszerű töltőtollak különö­sen a tanuló ifjúság körében arat­tak nagy sikert. Az új töltőtoll előnye, hogy a adagolását. Blagoevgrád D. Volcsev cikkéből megtöltése automatikusan történik. A tollat csak négy másodpercre kell tintába mártani s a szerkezet ezalatt az idő alatt négy órai írás­hoz szükséges tintát vesz fel. A szívószerkezet további előnye, hogy szabályozza a tinta egyenletes ' 1923. április 18-án képviselő­választásokat tartottak Bulgáriá­ban. A gornadzsumajai járás dol­gozói képviselőjüknek Dimitr Blagoevet, a Bolgár Kommunista Párt megalapítóját választották. Egy év múlva, 1924. május 7-én Dimitr Blagoev meghalt. A nép lelkében azonban örökké él, a bol­gár hazafiak követték tanításait, rendíthetetlenül harcoltak a fasiz­mus ellen, a munkásosztály felsza­badításáért. És 1944. szeptemberé­ben a bolgár nép a Szovjet Had­sereg segítségével kivívta szabad­ságát; Elérkezett 1954. tavasza is. Tíz éve, hogy felszabadult Bulgária, s mily nagy változások történtek azóta. A Pirin-vidéki városok és falvak néhány év alatt új külsőt öltöttek. Górna Dzsumaja járási központ is teljesen megváltozott. A város négy év óta Dimitr Blagoev nevét viseli. A májusi hajnalban valósággal fénylenek Blagoevgrád tiszta, parkírozott ut­cái és széles útjai. A városban né­hány. év alatt 400 új így- és két­emeletes ház épült; Áz utóbbi években a városi népi tanács je­lentős összeget irányzott elő az üzletek újjáépítésére és szépítésé­re. A várostól nyugatra, egy hegy­csúcson új épület emelkedik a ma­gasba, itt nevelik a fasizmus áldo­zatainak gyermekeit. A város szépítésével egyidejű­leg új iparvállalatok épülnek Blagoevgrádban. A két általános iskolán kívül új mezőgazdasági technikum, ipari- és pedagógiai iskola nyílt. Blagoevgrád Pirin-vidék kultu­rális központja lett. A 25 kultúr­csoportban 800 személy vesz részt. Az idén nyílt meg a blagoevgrádi gyermek-zeneiskola is. A zeneisko­lában már ebben az évben 87 gyermek tanul. A város fejlesztése terén elért eredmények azonban még csak a kezdetet jelentik. Az elkövetke­zendő években körzeti szövetkezeti piacot, új tanácsházat, szakszerve­zeti kultúrotthont és új színházat építenek Blagoevgrádban,^;'" SZEGED BAKTÖBAN zömök, látszatra is erős ember és egy ma­gasabb, őszülő hajú lépegetett a Felszabadulás tsz központi tanyája felé. Nem beszélt akkor sem egyik, sem a másik. Csak a zömök, — akit a magafajta tanyaiak „vasék embernek" szoktak nevezni — léleg­zett mélyeket a földillattal teli le­vegőből. Már ott jártak néhány méterre a tanyától. Körültekintettek mind a ketten. Ismerős nekik valamennyi épület; a góré ott a füves tanya­udvar szélén, aztán a bokrosodó fák. Minden — az egész vidék. Mert tagok voltak a tsz-ben, de ősszel kiléptek. A „vasék ember": Lux Jakab agyában bizonyos hirtelen, mint valami film lepergett a szövetke­zetben való életének egy-egy moz­zanata. Az aratás, ami bizony hej de kegyetlenül nehéz volt, a közös tréfák, a közös öröm és gond. Na és aztán a jövedelem elosztás is. Pénzt is szépen kapott és terményt, Hízót vágott. De az már elmúlt. Most más a gondja. AZ ÖSZÜLÖ HAJÜHOZ, a sógo­rához, az öreg Szabó Feri bácsihoz szólt egyet az ajtóban Lux Jakab. Mert vele indult a tsz-be, a sógo­rával. — Hát akkor menjünk be, aztán mondjuk meg, hogy mi járatban vagyunk. — Jól van! — így felelt a sógor, s lenyomták a kilincset. Köszöntek s az csak természetes, embersége­sen, szívesen viszont üdvözölték őket. Mészáros Veszterrel, a nö­vénytermelési brigád vezetőjével kezdett beszélgetni a „vasék em­ber" és a sógora. Elöljáróban csak úgy tapogatóztak, majd Lux érdek­lődött: — Aztán mond csak Veszter, mi újság felétek? Nem késett a válasz. Megtudhat­ta Lux Jakab és Szabó Feri bácsi, hogy a növényápolást végzik, s már készítik elő a jó jövedelmet, Hol Lux Jakab, hol a sógora be­szélt: — Milyen a búza, a kukorica, cu­korrépa? Mindenre kielégítő választ kap­tak; Lux Jakab elérkezettnek látta az időt, hogy megmondja: — Baj van Veszter, tudod-e? — Mi a baj Jakab komám? Lux Jakab kicsit jobbra-balra ingatta a fejét. Tán az járt gondo­lataiban, mit mondjon; De ki vele: — Hát a baj az, hogy kiléptem.;; De hát most vissza jöttem, itt va­gyok, belépek; — Nincs semmi baj Jakab, gyere, — s nevetett hozzá a brigádvezető. Ezzel is jelezte, nem haragszanak rá, „Mert Lux Jakab — gondolta el a brigádvezető — szorgalmas, dolgos ember. Nem is volt neki semmi baja ott a csoportban, de hát valahogyan olyan „vándorma­dár"-féle, nem igen fogja a hely." Ahogy a tsz-ből kilépett, járt a Dunántúlon, de csak vissza húzta őt a szíve a Felszabadulás tsz-be. — Aztán minek léptél ki Jakab? — kérdezte tréfásan, barátságosan a brigádvezető. — Hát.;: olyan gondolatom volt. De most lett egy jobb gondolatom: visszajöttem. Barátságosan beszélgettek még egy ideig. Szabó Feri bácsi is jól érezte magát. Igaz, ő kívül marad a tsz-en. Csak hát Lux Jakabot kí­sérte el. Ez nem baj.;: Mindez pedig történt a minap, a kongresszusi héten. És Lux Jakab is segít a többieknek abban, hogy a kongresszusi vállalást teljesítsék. VAN EGY EMBER a Felszaba­dulás tsz-ben, akivel hol ilyen, hol olyan bajok vannak. Egypárszor már kilépett, aztán megint vissza­jött a tsz-be. Pedig jó és becsületes munkát is tud végezni. De vala­hogy néha-néha — ahogy Mészáros Veszter brigádvezető, a tsz párt­szervezetének elnöke mondja — „az ördög bele bújik", s akkor nem ér annak a szó semmit. Becsületesen mondjuk hát meg ki az a „nagy bajú" ember. Szűcs Benjaminnak hívják és a növény­termelő csapatban dolgozik. A ta­vaszi munkák kezdődtek, akkor né­hány napot dolgozott. De hát nyug­tával dicsérjük a napot. Később Szűcs Benjámin három hétig feléje sem nézett a földnek. Mit lehet csinálni? Mást aligha, mint beszélni vele, próbálni a lel­kére hatni, hogy ne csináljon se magának, se másnak kárt. Ha nem jár dolgozni, nem szaporodik az egysége, s bizony az évvégi elszá­moláskor így szűk lesz a járandó­sága is. Meghallgatta ezt Szűcs Benjámin. Egy ideig volt is foga­natja, de aztán elfeledte. A tsz tagjai a kongresszusi hé­ten a vállalás teljesítéséért egyelik, s másodszor kapálják a cukorrépát. Köztük ott van Szűcs Benjámin i?. De mi történt? Az „ördög megint bele bújt" Szűcs Benjaminba. Nem egyelte a répát rendesen, hároníi négyet, ötöt is hagyott; Nézték, nézték ezt a többi tagok, s arra gondoltak: „Ejnye, ez a Benjámin nagyon nagyolt, úgy van yele, ahogy esik, úgy puffan". Mészáros Veszter elvtárs, a bri­gádvezető is tudta már, hogy mit csinált Szűcs Benjámin. Odament hozzá és szépen figyelmeztette: — Te Benjámin, arra kérlek, rendesen végezd a mukát. Meg­mondom, nem veszem át tőled ezt a területet addig, amíg rendben nem lesz .:; Nézz körül, rendesen végzi itt az egyelést mindenki; Csak épp te legyél az, aki ügyet sem vetsz arra, mit csinálsz?! Szűcs Benjámin arca elkomoro­dott. Nem jó érzés, amikor az em­bernek pironkodni kell. Szégyelni való is, hogy az ember egyszer a maga, aztán a többiek kárára tes­sék-lássék módon dolgozik. Meg­ígérte, hogy jó munkát végez. RENDESEN IS CSINÁLTA egy jó darabig, de másnap imitt-amott megint nem egyelte a répát, ha­nem csokrosította. Ezek után javít­hatatlan-e Szűcs Benjámin? Képes arra, —nagyon is —, hogy pontos és rendes munkát végezzen. Jellemének árnya, hogy hanyagol, — de a jellem alakítható, formál­ható. Mészáros elvtárs és a többiek beszélnek Szűcs Benjáminnal. Nem durva, nem goromba szavakkal for­dulnak feléje. Van emberség Szűcs Benjáminban, — emberelje hát meg magát. A kongresszusi hét napjaiban formálódnak, alakulnak, jellemi­leg, öntudatra is az emberek. Az öreg Kovács Sándor bácsi, a juh­hodályt építő munkacsapat egyik tagjában is nőtt az öntudat. Segí­tette teljesíteni a kongresszusi hét vállalását. Egyszerűen, s mégis va­lami magával ragadóan jelentette ki: „amit megajáltunk, azt teljesí­tettük .: ." A szocializmust építő hétközna­poknak ember formáló ereje van: Persze üggyel-bajjal változik az ember, — Szűcs Benjámin is. De ami a fő, az, hogy változik. Morvay Sándor Válaszolnak az illetékesek A Szegedi Kenderfonógyár és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vál­lalat dolgozói által írt levélre, — melyet lapunk május X4-i számá­ban közöltünk — a Szegcdi Fürdők és Hőforrás Vállalat az alábbiakat válaszolta: „Vállalatunk korábban 36 forin­tos teljes áru idény bérleteket és 15 forintos úgynevezett üzemi-szak­szervezeti kedvezményes bérlete­ket bocsátott ki a minisztérium jó­váhagyása alapján. A Megyei Ta­ASSZONYO KNAK A szovjet nők életéből A falu végén, ahol a hosszú istállóépü­letek emelkedtek, Faja Subina — mint mindig — befordult a tehénistálló felé. Az ajtóban találko­zott Zarubina fejő­nővel. — Nem tévedsz te, Faja? Ma én vagyok az ügyeletes. — Már ötödik nap „tévedek" iliyenmó­don. Esténként a Az aleshovöi lány klubból egyenesen ide jövök. Ugyanis nagyon aggódom, a „Szikrá"-ért. Az esti látogatás nem volt hiábavaló. A „Szikrá"-nak sür­gős segítségre volt szüksége a borjad­zásnál. Faja éjszaka sza­ladgált a faluban, felkereste a brigád­vezetőt, a zootechni­kust, Ezután napo­kon át jóformán el sem mozdult a te­héntől. Két évvel ezelőtt a fiatal Subina fejő­nő még nem dicse­kedhetett a rábízott tehenek nagy hoza­mával. De az ala­pos gondozás, a hoz­záértő takarmányo­zás révén gyorsan növekedett a tejho­zam. A háziasszonyok munkája a kertben A késői kitavaszodás, a hideg április sok gondot okozott a gazda­asszonynak is a háztáji kert­ben. A hideg miatt visszaesett a kerti növények fejlődése. Május­ban fokozottabb gondot kell for­dítani a kertre, hogy minél ko­rábban sok zöldség kerülhessen a konyhára. A házikertben a kifagyott vagy elpusztult palántákat sürgősen pótolni kell. A korábbi veteményeket minél előbb meg kell kapálni. A kapálást sekélyen, sarabolásszerüen végez­zük. Az a feladat, hegy minden gyomot kiirtsunk a zöldségfélék közül és az összetomődött talajt is szellőztessük. Elkövetkezett a sűrűbben vetett, de ritka tenyészterületű növények egyeléeének az ideje is. A sárga répát, zöldséget fokozatosan egyel­jük és a kihúzkodott kis növénye­ket a főzésnél használjuk fel. A céklát, mákot is sürgősen ki kell egyelni, hogy a meghagyott nővé-1 nyeií jól _ íejlMhe®e«JI®lL ,2 - 1 Tanácsok az ízléses öltözködéshez Kulikabátot sose viseljünk bő szoknyához, ment esetlennek tű­nik benne alakunk; kulikabáthoz szíik szoknya való. Aki a színek összeállításában nem eléggé biz­tos, igyekezzék lehetőleg rokon­színeket összeválogatni — drapphoz például világosabb, illetve söté­tebb barnát. így sohasem lesz az öltözéke rikítóan tarka. Drapp kulikabáthoz, barna szoknyához már viselhetjük a vállra akasztha­tó bordó plasztik-táskát. Az öltö­zékhez bordó svájci-sapka, borsó alapszínű sál és lapossarkú cipő való. A pellerin a nyári ruhához, fő­leg strandruhához készül. Egyszí­nű ruhához élénkítésül színes, min_ tás selyemmel bélelik. Azonos anyagból készül a ruha széles, sál­szerűen megkötött újdivatú öve is. A fehér_ és pasztellszínű selyem, blúzok díszítésére tűzést, szegőzést, pántozást, újszerű azsúrmegoldá­sokat használnak. ' A selyemblúz legújabb divatszíne az almazöld és a titroíftöflfgd. _r v . nács Végrehajtó Bizottsága Kom­munális Osztálya már 1952. augusz­tusában is felhívta a Szeged Vá­rosi Tanács Kommunális Osztályá­nak figyelmét arra, helytelen, hogy a tanács kezelésében lévő fürdő­üzemek az amúgyis önköltségi áron alul lévő fürdőjegyek mellett még kedvezményes jegyeket adnak !:i; Egyben értesítette vállalatunkat, hogy a 600.200/1951. (XII. 30.) O: T. Á. H. számú rendeletben foglal­tak szerint a fürdővállalatok nem adhatnak ki kedvezményes jegye­ket. Vállalatunk az 1953. évi szezon­ban a rendeletnek a végrehajtását elmulasztotta, amiért a miniszté­rium megrovásban részesítette. Nem felel meg a cikknek az a kitétele, hogy a 15 forintos jegyek helyett 36 forintos bérletjegyeket hoztunk volna forgalomba és hogy ezzel emeltük az árakat. A tény »z, hogy a 36 forintos bérletjegyek eddig is forgalomban voltak és az eddigi 15 forintos ked­vezményes bérletjegyeket ki kellett vonnunk a forgalomból. Ezen idénybérletekkel 5 hónapon keresz­tül biztosítjuk a dolgozók pihené­sét és nyaralását. Bürgés Mihály igazgató HIREK — A Munkaerő tartalékok Híva* ta-la közli, hogy megkezdődtek az előzetes jelentkezések az MTH ipari tanulóintézeteibe. Felvételre jelentkezni lehet a lakóhelyhez legközelebb eső MTH iskolában. — A Magyar Jogász Szövetség szegedi csoportja rendezésében Beér János elvtárs, egyetemi ta­nár, a jogi tudományok kandidá­tusa -"Tanácsaink időszerű kérdé­sei* címmel csütörtökön 6 órakor előadást tart az Ügyvédi Kamará­ban. A rendezőség az érdeklődő­ket szívesen látja. — A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szegedi csoportja május 21-én, pénteken délután 6 órai kez­dettel előadást rendez «A villamos­energiagazdálkodás időszerű kér­dései* címmel (II. rész) a MTESZ Horváth Mihály-utca 3. szám alatti előadótermében. Előadó Gábor Endre, a Nehézipari Minisztérium müsíaiy osztályvezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents