Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-20 / 118. szám

c DELMBGYBRORSZBG CSÜTÖRTÖK, 1954 MÁJUS 20. PÁRTÉLET A vizsgák sikerét biztosítva már az úi oktatási évre készülnek a MAV Igazgatóság pártszervezetei A szogodi MÁV Igazgatóság hogy ezek a hiányosságok meg­partszervezetei és politikai iskola szűntek. Propagandistáink két po­litikai iskola közötti időben segí­tették a- gyengébb hallgatókat a felkészülésben, az év elején pedig a jegyzetkészítésben. hallgatói készülnek a pártoktatási év befejezésére és az új oktatási év előkészítésére. Az idei oktatási év jó eredményeket hozott a sze­gedi igazgatóság pártoktatásba be­vont dolgozói részére is. A tanuló dolgozók politikai fejlődésében, gazdasági munkájában, a nemzet­közi helyzetben való tájékozódásá­ban javulás tapasztalható. Megja­vult alapszervezeteinken belül a bírálat és az önbírálat alkalmazá­sa. Ez megmutatkozik abban is, hogy dolgozóink taggyűléseken, osztályfoglalkozásokon is bátran bírálják egymást, bírálják a szak­vezetés és a pártszervezetek mun­Ifcíját is. Bátran mondanak önbí­rálatot is az elkövetett hibák mi­att és legtöbbször ki is javítják azokat. Hogy jó eredményt értek el po­litikai iskoláink — segítették ezt propagandistáink is lelkiismeretes munkájukkal. Pártszervezeteink és propagandistáink az oktatási év megkezdésekor figyeltek azokra a hibákra és hiányosságokra, melyek az előző évben mutatkoztak és azok megismétlődését iparkodtak megakadályozni* Pártszervezeteink az oktatási évben figyelemmel kísérték a pártoktatás menetét. Mindenkor megadták a szükséges támogatást, ott, ahol arra szükség volt. így például a III-as alapszervezet ve­zetősége és a Il-es alapszervezet vezetősége is személyes beszélge­tést folytatott nem egyszer azokkal a hallgatókkal, akik az oktatási év első felében a felkészülésben és a megjelenésben mulasztást követ­tek el. Ennek eredménye az volt, Pórtszervezeteink különösen fon­tosnak tartják most a politikai iskolák befejezése előtt az össze­foglalók jó előkészítését, megtar­tását. Ennek érdekében a pártcso­portvezetők és a népnevelők fel­adatul kapták, hogy még nagyobb odaadással foglalkozzanak a sze­mináriumok hallgatóival, segítsék őket minden akadály elhárításá­ban, mely gátolja az eredményes felkészülést. A pártcsoportbizal­miak és a népnevelők a csoport­jukba tartozó párttagokkal és pár­tonkívüliekkel beszélgetnek a vizsgán való részvétel kérdéseiről, és a feltétlen megjelenésre hívják fel a figyelmüket. Igazgatóságunk pártbizott­sága legutóbbi ülésein többször foglalkozott már az elkövetkezen­dő 1954—55-ös oktatási év előké­szítésével ls. A pártbizottság ter­vezetet dolgozott ki, melynek ér­telmében elkészítik az elbeszélge­tő bizottságok összetételére a ja­vaslatot, különös figyelemmel arra, hogy olyan elvtársak kerül­jenek az elbeszélgető bizottságba, akik népszerűek, akiket szeretnek a dolgozók, és hozzáértéssel végzik majd munkájukat. Az új oktatási év előkészítésére ütemtervet dol­goztak ki, melynek értelmében számbaveszik a propagandistákat, s azt, hogy milyen szeminárium vezetésére alkalmasak. A megfele­lő számú jó propagandisták bizto­sítása után határozzák meg az új • oktatási év hallgatóinak számát és/ azt, hogy milyen tanfolyamokat indítanak be. A propagandisták már megtették javaslataikat a po­litikai iskolák hallgatóinak az új oktatási formára való beosztására. Célul tűzték ki pártszervezeteink, hogy az új oktatási év előkészíté­sével vigyáznak arra is, hogy az előző oktatási évhez viszonyítva a tanfolyamok színvonala minél magasabb legyen. A politikai iskola hall­gatói most, amikor egy év távlatá­ból vizsgálják munkájuk eredmé­nyét, a tanfolyamokon tanult anyagok hasznosítását, elmondják, hogy úgy érzik maguk is, komoly fejlődést értek el és sok kérdést másként látnak most, mint egy évvel ezelőtt. így nyilatkozik pél­dául a III-as alapszervezetnél Molnár György, a Il-es alapszer­vezetnél Polczner Gyuláné és özv. Soós Istvánné elvtársnő is. El­mondják többek közöt{, hogy a nemzetközi helyzet alaposabb meg­ismeréséhez is jelentős segítséget adott számukra ez az oktatási év. Elmondják a politikai iskolák hall­gatói, hogy bizakodással tekinte­nek az elkövetkezendő oktatási évad elé, és nagy elhatározással gondolnak arra, hogy jövőre új, magasabb oktatási formán jó tanu­lással, még nagyobb eredményeket fognak elérni mind politikailag, mind szakmailag. Már most arról beszélgetnek, hogy ki melyik ok­tatási formára fog majd járni, és — ahogy ők is kifejezik, — meg fognak birkózni az elkövetkezendő évben is a reájuk váró feladatok­kal. Sziládi Sándor A francia-amerikai tárgyalásokról i Csütörtökön összeül a francia minisztertanács ' Párizs (TASZSZ) A párizsi sajtó beszámol az indokínai kérdésről folytatott francia-amerikai tárgya­lásokról. Ezek a tárgyalások május 13-án kezdődtek egyidejűleg Pá­rizsban és Washingtonban, majd május 15-én Genfben folytatódtak Bidault és Bedell Smith között. A ©Le Monde© írja, hogy a francia vélemény szerint a J francia-amerikai tárgyalások célja az Egyesült Államok ál­láspontjának meghatározása ©arra az esetre, ha a genfi ér­tekezleten nem egyeznek meg Indokina kérdésében©. A ©Le Monde© szerint ©főleg ar­ról van szó, hogy helyreállítsák legalább is részben a diplomáciai erőviszonyokat©, amelyek meginog­tak a genfi értekezlet elején ismert körülmények között. Pertinax, a ©Francé Soir© wa­shingtoni tudósítója írja, hogy amerikai uralkodó körökben elé­gedetlenek amiatt, hogy Navarre tábornok az Indokínai francia fegyveres erők főpa­rancsnoka a dienblenphui vere­ség után helyén maradt és nein váltották fel új katonai szemé­lyiséggel. A ©Paris-Presse lTntransigcant© írja. hogy ©Washington indokínai segélyének fokozását ahhoz a tel­tételhez köti, hogy Franciaország és a társállamok növelik katonai erőfeszítéseiket©. A ©Manchester Guardian© kö­zölte bonni tudósítójának cikkét, amelyből kitűnik, hogy Nyugat-Németország mostaná­ban az amerikaiak cs franciák indokínai kalandjának fő ágyú­töltclékszállitója. A tudósító nyugatnémet forrásból szerzett adatai azt bizonyítják, hogy a francia idegenlégió Indokínában tartózkodó katonáinak 80 szá­zalékát Nyugat-Németország­ban toborozták. Indokínában körülbelül 25.000 né­met pusztult el, csupán az elmúlt évben pedig 7000 (ezekben az ada­tokban nem szerepelnek a Dicn Bien Phunál elesettek, valamint azok, akik az elmúlt két hónapban á Vörös-folyó deltájában estek el.) A bonni hatóságok szemethúny­nak afelett, hogy Nyugat-Németor­szágban a francia idegenlégióba toboroznak. Laniel francia miniszterelnök csütörtökre ismét összehívta a mi­nisztertanács ülését, amelyen előre­láthatólag újból szóbakerül az in­dokínai háború kérdése és politi­kai körökben azt sem tartják való­Hirek Franciaországból színűtlennek, hogy a miniszterek megvizsgálják a párizsi és bonni háborús szer­ződések ratifikálásának kérdé­sével kapcsolatban a május 18-án letelt határidő után elő­állott helyzetet. Ügy tudják továbbá, hogy ezen a minisztertanácson döntenek majd a Guilleaume tábornok helyébe kine­vezendő új marokkói főbiztos sze­mélyéről is. A jelöltek sorában em­lítik Koening tábornokot, valamint Naegelen szocialista képviselőt, aki annakidején hivatalos jelölt volt a köztársasági elnökválasztásokon is. Politikai körökben elterjedt hí­rek szerint a nemzetgyűlési pártok és pártcsoportok vezetői megálla­podtak abban, hogy ©az európai védelmi közösség« kérdése, valamint az indokinai háborúval kapcsolatos probléma egyelőre nem kerül ismét a nemzetgyűlés munkarendjének tárgysorozatára. Ilyen körülmények között hangoz­tatják politikai körökben, hacsak ©előre nem látható« események nem következnek be, június elseje előtt szó sem lehet a ratifikációs vita kitűzéséről, A csehszlovák Nemzeti Bizottsági választásokról Prága (TASZSZ). A központi vá­lasztási bizottság a sajtó képvise­lőinek a következő szövegű közle­ményt adta át: « „1954 május 16-án Csehszlová­kia egész területén nemzeti bizott­sági választásokat tartottak. A választások lefolytatására 114.219 választókörzetet alakítot­tak. A választásokat minden válasz­tókerületben megtartották. A sza­vazás reggel hét órakor kezdődött, vidéken 18 órakor, a városokban pedig 22 órakor fejeződött be. A választások az egész ország területén a lakosság magasfokú politikai aktivitása mellett foly­tak le. A szlovák választási bizottság területi választási bizottságaitól be­érkezett előzetes adatok szerint a választásokon a választók mint­egy 98.2 százaléka vett részt. A választásokon résztvett választók 93.5 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire. Miért elégedetlen Eden ? „Neiv York Herald Tribüné" kommentárja Churchill nyilatkozatáról New York (TASZSZ). Newman, a „New York Herald Tribüné" tu­dósítója londoni jelentésében kom­mentálja Churchillnek az angol al­sóházban az indokinai rendezést célzó genfi tárgyalásokkal kapcso­latban tett nyilatkozatát, majd a következőket írja: „A genfi angol tudósítók közle­ményei szerint Eden külügyminiszter rendkí­vül elégedetlen amiatt, hogy az Egyesült Államok és Francia­ország nem tájékoztatta őt a kétoldali tárgyalásokkal kap­csolatban. Hír szerint Eden a Washingtonból érkező sajtóközleményekből szer­zett tudomást a tárgyalásokról... Az eddigi értesülések szerint a tár­gyalások idején az indokinai kon­fliktusba való amerikai katonai be­avatkozással kapcsolatos kérdést fogják megvitatni". Middleton, a „The New York Ti­mes" tudósítója Londonból jelenti: „Churchill óvatos nyilatkozata azt mutatja, hogy az egyedüli politika, amelyet a kormány szándékozik folytatni Indokinával kapcsolatban, az a tárgyalások eredményeképpen létrejövő béke". A franciák bombázzák a Dien Bien Phu melletti 41. számú útvonalat Párizs (MTI) Az AFP francia hírszolgálati iroda jelentése sze­rint a francia vadászgépek és bom­bázók éjjel-nappal szüntelenül támadják a 41. számú útvonalat Dien Bien Phu és Son La között. Külpolitikai krónika Tokiói politikai erkölcsök A japán uralkodó körök politikai erkölcsének züllöttségét tel­^ jes egészében feltárta az a minap lezajlott tokiói botrány, amely számos parlamenti képviselő, miniszter, liberálispárti ve­zető megvesztegetése miatt tört ki. Az ügy lényege a következő: Joszida kormánya a „hajóépítés tervszerű fejlesztésének" ürügye alatt 65 8 milliárd jent osztott szét a hajóépítő vállalatok között. A kormány a továbbiakban az ú. n. tervszerű hajóépítésre még 100 milliárd jent akar fordítani, azonkívül 75 milliárd jent szán a hajóépítő társaságok szubvenci­onálására, hogy megfizethessék az állami kölcsönök után járó ka­matokat. Mindezeket az összegeket kölcsönöknek tekintették. A hajóépítő vállalatoknak azonban eszük ágában sincs ezt a köl­csönt visszafizetni, a kormány pedig mit sem tesz a tartozás be­hajtása céljából, hanem bámulatraméltó bőkezűséget tanúsít, per­sze az adófizetők terhére. Kereken több mint 240 milliárd jent, vagyis egész tisztességes summát tesz ki a monopolistáknak adott „ajándék". Node a hálás monopolisták sem maradtak adósak a nép bő­rére gavallér politikusoknak. Így például a Jamaszita Kiszen hajózási társaság 500 millió jent juttatott „politikai tevékeny­ségre", vagyis egyszerűen szólva megvesztegetésre. Hatvankilenc hajózási társaság összesen tízmilliárd jent adott ugyanerre a célra. A nyomozás során ezekről a „jótékony adományokról" érde­kes részletek kerültek napfényre. így például közölték, hogy Arita, az uralmon lévő liberális párt letartóztatott főtitkárhelyettese, aki egyszersmind az egyik hajóépítő társaság tanácsadója is, a No­mura Dzoszen hajóépítő társaság igazgatójától 2.5 millió jent ka­pott. Ebből egymillió jent átadott Ono tárcanélküli miniszternek, további egymilliót pedig Iszii közlekedésügyi miniszternek. Ápri­lis közepére kiderült, hogy ebbe az ügybe körülbelül 50 parla­menti tag van belekeverve, 75 kormányhivatali tisztviselőt és hajóépítőipari üzletembert letartóztattak. Mikor a leleplezések botrányos jelleget öltöttek, Joszida mi­niszterelnök — a tokiói rádió jelentése szerint — sürgősen meg­betegedett és jó időre visszavonult oiszoi villájába. Egyre sűrűb­ben hallatszott a követelés, hogy a Joszida-kormány mondjon le. Ezeknek a cselekményeknek a kellős közepén tért vissza állomás­helyére Allison amerikai követ, aki kijelentette, hogy a Joszida­kormánynak mindenféle botrányra tekintet nélkül helyén kell ma­radnia. Ennek meg is volt a maga gyors hatása: Joszida várat­lanul meggyógyult, visszatért a fővárosba és viharos tevékeny­ségbe fogott, hogy kormányát megmentse. Kijelentette: eszébe se jut, hogy lemondjon, s arra törekszik, hogy a parlament hagyja jóvá az amerikai „segélyt". Ezzel a botránnyal kapcsolatban az országban a politikai helyzet kiélesedett, úgyhogy az ellenzéki pártok nemrégiben a parlamentben bizalmatlansági határozatot nyújtottak be a kor­mány ellen. A felsőházban a bizalmatlansági javaslatot elfogad­ták, az alsóházban jelentéktelen szavazattöbbséggel (228 szavazat­tal 208 ellen) elvetették. Joszida kormánya csak úgy menekült meg, hogy a haladó párt 24 képviselője elhagyta a termet. A botrány lerántotta a leplet azokról az erkölcsökről, ame­lyek az amerikai csapatok által megszállt Japán uralkodó körei­ben divatosak. A genfi értekezlet szerdán Eden angol külügyminiszter elnökletével újabb zárt ülést tartott Genf (MTI). A genfi értekezlet szerdán délután ismét zárt ülésen folytatja az indokinai béke helyre­állításának kérdésével kapcsolatos megbeszéléseket. A szerdai ülésen Eden angol külügyminiszter elnö­költ. A svájci lapok jelentése szerint a Genfben tartózkodó francia küldöttség albizottságot alakí­tott, amely a dienbienphui se­besültek elszállításának kérdé­sében közvetlen kapcsolatra lép a Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttségének képvi­selőivel. Bao Daj, vietnami bábcsászár, aki ezidőszerint a Genfi tó déli partján fekvő Evianban tartózko­dik, sajtónyilatkozatában kijelen­tette, hogy a közeljövőben háromszázezer főre emeli hadseregének lét­számát. A bábcsászár ezzel kap­csolatban elrendelte, hogy az 1921—1929 években született fér­fiakat hívják be katonai szol­gálatra. A „TASZSZ" jelentése szerint, a „Pravda" genfi tudósítói rámutat­nak, hogy amikor a külügyminisz­terek elhatározták, a szűkkörü zárt ülések tartását, megállapodás jött létre, hogy az ilyen ülésekről nem tesznek közzé részletes jelentése­ket a sajtóban. Május 17-én azonban, alig hagyták el a külügyminiszterek a zárt ülést, máris világgá röp­pentek minden telefon- és táv­író-vonalon, valamint rádión a burzsoá hírügynökségeknek az ülés fejleményeit széltében­hosszában kommentáló jelenté­sei. összehasonlítva a különböző for­rásokból eredő értesüléseket és ki­emelve a szemenszedett koholmá­nyokat — írják a tudósítók — hi­vatkozhatunk és kell is hivatkoz­nunk az igazságra a szóbanforgó zárt ülés munkájára vonatkozóan. Mint közlik, a külügyminiszterek május 17-i ülésén megállapodás jött létre a francia küldöttség és a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság küldöttsége közötti kétoldalú érintkezés megteremtéséről a Dien Bien Phuban lévő sebesültek ren­dezése érdekében. Feltétlenül ki kell emelni, hogy az amerikai hírügynökségek elhallgatják ezt a megállapo­dást. Ezután a miniszterek az indokinai béke megteremtés® kérdésének megvitatási rendjét tárgyalták meg. Az értekezlet elfogadta a szovjet küldöttségnek azt a javaslatát, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és Franciaország kül- j döttsége által előterjesz­tett tervezeteket vegyék „a | kérdés megvitatásának alap- I jául". ' A szovjet küldöttségnek ez a javaslata lényegében abban fog­lalható össze, hogy pontonként tárgyalja meg a | Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttsége és a fran­cia küldöttség által előterjesz­tett tervezetekben foglalt ja­vaslatokat, minthogy azonban mindkét terve® zet tartalmaz pontokat a hadihely­zetröl, az indokinai kérdés megvi­tatását e pontok megtárgyalásával kezdjék. A szovjet javaslat indít® ványozza továbbá, hogy a kérdés megvitatása során tárgyalják meg az Eden által felvetett kérdésekot és a szovjet küldöttség javaslatait) Feltétlenül ki kell emelni — folytatódik a cikk —, hogy a szó­banforgó ülésről beszámoló „AFP'' francia hírügynökség elferdítette az igazságot, ami­kor közölte, hogy a két terv megvitatása során állítólag „előnyben részesítik a katonai kérdéseket". Az „AFP" a tények durva eltorzí­tására ragadtatta magát az indo­kinai kérdés megtárgyalása sor­rendjének kérdésével kapcsolatos jelentésében is. A hírügynökség ugyanis azt közölte, hogy V. M. Molotov, a szovjet küldöttség ve­zetője, állítólag „felvetette Laosz és Kambodzsa kérdése elkülöníté­sének problémáját a vietnami kér­déstől". A valóságban köztudomá­sú, hogy Laosz és Kambodzsa kérdésé­nek a vietnami kérdéstől való mesterséges elkülönitésére irá­nyuló kísérletekkel a francia küldöttség próbálkozik az Egye­sült Államok küldöttségének támogatásával. A szovjet kül­döttség arra az álláspontra he­lyezkedik, hogy Laosz és Kam­bodzsa kérdése nem tárgyalható a vietnami kérdéstől elkülö­nítve. Kina és a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége szintén azt a nézetet vallja, hogy Laosz és Kambodzsa kérdését nem lehet a vietnami kérdéstől elkülönítve megvitatni. Ilyenformán könnyen felismerhető, hogy a tények szem­látomást ellentmondanak az „AFP'* hamis jelentéseinek,

Next

/
Thumbnails
Contents