Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-19 / 117. szám

fllJCr PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 117. SZAM. I SZERDA, 1954 MÁJUS 19. ARA 50 FILLÉR A k0n^resszusl J1?* a ssegedj üzemekben Soha nem látott eredmények a Szőrme- és Bőrruha készítő Vállalatnál r Á Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat minden 1 gépén virág díszlik. A kongresszusi hét lüktető ritmusa tölti be a munkatermeket és az első nap eredményei méltóak ahhoz a köszöntéshez, amely­lyel a vállalat dolgozói a párt III. kongresszusát üdvözlik. Két nagy üzemrész van a gyárban, amelynek munkásai, műszaki dolgozói versengenek egymás­sal. A számok a bőrruha részleg győzelmét mu­tatják: 148.6 százalék; Ez a legkiemelkedőbb ered­mény a kongresszusi versenyben és Bagi Orbán közel harminc, Berta József pedig majdnem hat­van százalékkal többet termelt az első napon, mint a kongresszusi verseny eddigi időszakában, Csorba Andrásné 162-ről 200 százalékra emelte teljesítményét, Horváth Istvánná pedig 104 szá­zalékról 154 százalékra. A szőrmerészleg eredménye is kiváló: 136 szá­zalék. De itt külön ki kell emelni a panolux részleg első napi győzelmét. Itt készülnek az irha- és pa­nolux szőrmés kabátok — jelentős részük. export­gyártmány; Május hónapban a panolux üzemrész 112 ezer forint értékben elmaradt terve teljesíté­sével: a kongresszusi hét első napján hétezer fo­rintot törlesztettiek lemaradásukból Olyan ered-t menyek születtek ebben az üzemrészben, hogy két meost kellett beállítani, akik a minőségi ellenőr­zést elvégzik. Sőt egy vasaló helyett két vasaló alig győzte a dolgozókat ellátni anyagrészekkel, olyan lelkesen folyt a munka; Csókási Istvánná nyirónő 49 százalékkal termelt többet a nagy mű­szak első napján, Fischer Rózsi pedig 211 száza­lékra fokozta teljesítményét, Száraz Nagy Gyuláné sem ért még el soha 141 százalékot — a kongresz­szusi hét lelkes munkája hozta meg ezeket a ki­váló eredményeket a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál; j llt u Njfc< Nyomdászok versenye 'A' Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat minden osztályát dicsőségtáblák díszítik. Hétfőn a déli órákban megjelentek ezeken az első kimagasló eredmények. A szedőknél Kozma István 186, Farkas János 156, Kecskeméti György 134 százalékot telje­sített. A gépteremben Ördögh János gépmester 120, Székely Károlyné berakónő 122, Svábi Gyuláné. 114 százalékra teljesítette tervét. A könyvkötészet di­csőségtábláján Vincze György teljesítménye került az első helyre, 163 százalékkal. Balogh Józsefné nevét írták ki másodiknak: előirányzatát 140 szá­zalékra teljesítette. A kongresszusi hét második napján a fiatalok törtek az élre. Három fiatal neve került a dicsőség­táblára. Farkas István kéziszedö 164 százalékra teljesítette a normát. Eddigi átlagát jóval túlszár­nyalta: régebben 140 százalékot ért el. Rózsa Ferenc, né teljesítménye is kiemelkedő. Eddigi 116 száza­léka helyett már 136 százaléknál tart. Kozma Ist­vánná könyvkötő teljesítménye 131 százalék volt a második napon. Nemcsak a fiatalokat fűti a lelke­sedés. Kakuszi Géza gépszedő április havi 118 szá­zalékos átlagát 137 százalékra emelte. Kozma Ist­ván tördelő 186, Teleki István gépszedő 178, Hack János gépmester 143, Székely Károlyné berakónő 124 százalékos teljesítménnyel zárta a kongresszusi hét második napját. G. J. 180 százalék helyeit 228 A Szegedi MÁV Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat munkásai jól dolgoztak a kongresszusi versenyben eddig is. Terven felül öt darab pálya­kocsit, három darab pályamesteri hajtókát, közel ötezer darab sínszeget és több mint 20 ezer forint értékű különféle sorompó alkatrészt készítettek. A kongresszusi hétre a munka minőségének javítá­sát vállalták és azt, hogy a május havi tervet ma­radéktalanul teljesítik. A műszak első két napján többen kiválóan dolgoztak. A kovácsműhelyben Csiga Lajos és Gera Vilmos a sínszeg kovácsolás­nál 180 százalékról 228 százalékra emelték terme­lési eredményeiket. Az esztergályosok közül Báló József és Fodor István a pályakocsi tetők készíté­sénél 130 százalékról 157-re fokozták termelésüket. A vegyeslakatos műhelyben Rengei Béla és bri­gádja 118 százalékot értek el május hónap első de­kádjában, most pedig 125 százalék a teljesítmé­nyük. Az öntők közül Pálfi Gyuláné és Nacsa Andorné 120 százalékos átlagot értek el a magké­szítésnél. Külön meg kell említeni az üzemfenn­tartókat, akik úgy végezték munkájukat, hogy egyetlen óra gépállás sem történt a kongresszusi műszakban. Katona Lajos Jelentés a Textil művekből r_' A Szegedi Textilművek dolgozói a kongresZ­szusi hét első napján reggel, jóval a műszak meg­kezdése előtt már mind gépeik mellett voltak, hogy azokat megfelelően előkészítsék a nagy munkára. Az üzem zenekara a bejáratnál köszöntötte a dol­gozókat, akik Hz ünnepi röpgyűlésre siettek. A kon­gresszusi hétre számos dolgozó külön vállalást tett. Többen azb is ígérték, hogy békeőrséget taríanak. Az előcsarnokban egy hatalmas dicsőségtáblát he­lyeztek el, melyre azoknak az élenjáró munkások­nak fényképét tettük ki, akik a kongresszusi ver­seny eddigi szakaszában kiválóan dolgoztak. A kongresszusi műszak első napján tervün­ket 111.1 százalékra teljesítettük. Ez az eredmény emelkedést mutat az előző munkanaphoz képest, amikor a tervteljesítés 108.5 százalék volt. Az elő­fonó Alkotmány műszakjának dolgozói érték el a legszebb eredményt) az ünnepi műszakban. A lánc­csévélő üzemrészben az Április 4.-műszak 109.6 szá­zalékra teljesítette tervét. • A gyűrűsfonódában Simon Mihályné 106, Mé­száros Erzsébet 107.5, Ocskó Istvánné 107.1 és Kis­pál Viktória 107.7 százalékos teljesítményével tűnt ki. Az előfonódéban legjobban Katona Júlia dol­gozott; 122.9 százalékos volt a napi eredménye, öt követte Nagy Erzsébet, 122.4, Apjok Mihályné 115.4, Bugyi Mária 114.3 és Janó Júlia 114.9 százalékkal. A szalagegyesítőn szorgalmasan végezte munkáját Áb. rahám Piroska, Bakacsi Júlia és Peresz Lajosné: 5-ös minősítésű munkájukkal segítették a többi üzemrészeket. Legtöbb kimagasló eredmény a lánccsévélőben született. Itt csévélik át a fonalat és innen kerül közvetlenül a szövődébe. Bönde Szilveszterné 127.2, Tóth Gézáné 130.9, Berta Anna 121.6, Csúri Teréz 127.2 százalékos teljesítménnyel dolgozott. A gépes dolgozók munkáját eredményesen segítették a le­szedő csoportok, különösen az Alkotmány-műszak­ban Ábrahám Pálné brigádja, amelynek a leszedési ideje a legkevesebbre csökkent. HÉVÍZI JÁNOSNÉ Az adott szó kötelez — a Déma Cipőgyár minden dolgozója teljesítse vállalását! Alapos időbeosztással dolgoznak a cipőmosók a DÉMA Cipőgyárban. Minden percet jól kihasználnak. Ezt fogadták a kongresszusi hétre. Most — ahogyan ők mondják — órára dolgoznak. Meg is látszik az eredmény. Gyenge Rozália 104 szá­zalékot teljesít. Ez nagy szó. Nem is olyan régen a sokat beszélgetők egyike volt. Akkor 80 százalékos teljesítmény is ritkaság-számba ment nála. A kikészítőben Halápi Józsefné halad az élen 173 százalé­kos termelési eredménnyel. Jókedve, példamutató munkája azonban nem ragadt át min­denkire. Még mindig vannak, akik lemaradnak és veszélyez­tetik az üzem tervteljesítését. Komlósi Lászlóné is ezek közé tar­tozik: 69 százalékos eredménye van a kongresszusi műszakban. Pe­dig ő a régi munkások közé tarto­zik Paksi Jolánnal együtt, aki 80 százalékra tesz eleget kötelezett­ségének. így azután nem csoda, ha a kikészítő üzemrész 96.89 száza­lékra teljesíti tervét. A kongresszusi műszakban nagy öröm érte a tűződe legjobb dolgo­zóit. Az ünnepi röpgyűlésen kapták meg a sztahanovista oklevelet. Özv. Szilágyi Sándorné is Közöt-: tűk volt. Mosolygós asszony, alig több negyven évesnél. Nagyon megilletődött, amikor jó munkája első jutalmát megkapta. Az úgy­nevezett fejtűzés a napi munkája. Két rámatűző munkásnőt kell el­látnia, Nagy Ferencnét és Vér De­zsőnét. Iparkodó, dolgoskezű tűző­nők ők is és Szilágyinétól mindig megkapják a napi munkaadagju­kat. Most a kongresszusi héten alig győzik a sok munkát; Szilágyiné ugyancsak nekilendült. Teljesít­ménye 138 százalékra emelkedett és minőségileg kifogástalanul dol­gozik. Az aljaüzemrészt arról emlegetik a DÉMA Cipőgyárban, hogy min­dig sok a baj munkájuk minőségé­vel és a tervteljesítéssel is lema­radnak. A kongresszusi héten rr^ég 80 százalékot sem értek el. Csá­szár Ferenc a présnél dolgozik eb­ben az üzemrészben. A kongresz­szusi hétre 168 százalékos napi eredményt vállalt. Ügy látta az elmúlt hét utolsó napjaiban, hegy fogadalmának teljesítése veszély­ben forog. Megbetegedett a mun­katársa. «Most mi lesz?>» — kér­dezte önmagától. Azután gondolt egyet, bement a vállalatvezetőhöz és kérte, hogy Kormányos Máriát, akivel régebben együtt dolgozott, állítsák mellé az ünnepi műszak­ban. Kérését teljesítették s örült, hogy nem lesz baj a kongresszusi vállalás teljesítésével. — Húzzunk rá Marika — mond­ta Császár Ferenc az első napon. Nem kellett többet szólnia. Ügy ment minden, mint a karikacsa­pás. Kedden, a kongresszusi mű­szak második napján még gyorsí­tották a munka ütemét. Egyik ko­csi félkész cipő a másik után gör­dült el tőlük a következő munka­műveletet végző dolgozókhoz. Dél­előtt 11 óráig 12 kocsi lett kész. Ügy számolták, hogy a műszak vé­géig 19 kocsi cipővel kell elkészül­niök. Ez 170—180 százaléknak felel meg. Az üzemrész lemaradásá­ból törleszteni kell, ezért ipar­kodtak olyan nagyon. A DÉMA Cipőgyár többi dolgo­zóinak is meg kell fogni a munka végét, ha nem akarnak szégyenben maradni. A lemaradás megszünte­tése kötelesség. Erre tettek válla­lást az üzemrészek dolgozói. A szabászat, a gépterem, a kikészítő és a cvikkoló üzemrészben szedjék össze minden tudásukat a dolgo­zók és a legjobbakhoz hasonloan álljanak becsülettel helyt a terme­lésben a kongresszusi héten. Az adott szó kötelezi „ Hozzájárulás a kongresszushoz Egy százalékkal több A Szegedi Ken­derfonógyár gömbö­lyítő osztályán a fia­talok jól ismerik Fo­dor Erzsébetet, az alapszervezet DISZ­titkárát — idősebb dolgozótársai is büszkén beszélnek ró­la. A kongresszusi versenyben — az üzemrészben kiemel­kedő — 116 százalé­kos eredményével magával ragadta if­júmunkás társait, akik hozzá, hasonló módon harcollak a másodpercekért, a kiváló minőségért. A kereszlorsózók tud­ják, hogy a kezükből kikerülő munka kül­földön a magyar dol­gozó nép becsületes munkáját jelenti és ezért fokozott mér­tékben tekintik fel­adatuknak a hiba­mentes termelést. A kongresszusi hétre már napokkal előbb készült Fodor Erzsébet DlSZ-titkár. Megvizsgálta gépét és a legapróbb hibákat is jelentette műveze­tőjének. — ne legyen akadály a termelés­ben. Hétfőn, a kon­gresszusi hét kezde­tekor — a délutáni műszakban dolgo­zott — nagy igyeke­zettel kezdte meg a munkát. Elég hosz­szú ülő telt cl, míg a kongresszusi ver­senyben 116 száza­lékot ért el. Itt csak tizedssMzalékos eme­lésről lehetett szó. Az első nap a műszak befejezése után még nem tudta eredmé­nyét, csak tegnap hallotta az értéke­léskor, hogy dicsérik munkáját: 117 szá­zalékos eredményt ért el — egy száza­lékkal többet, mint eddigi teljesítménye. Ez az egy százalék is komoly munkát követelt Fodor Er­zsébettől, aki örül, hogy a párt kon­gresszusát köszöntő hét első napján már sikerült az egy szá­zalékos túlteljesítés és a minőségi köve­telményeket is pon. tosan betartotta. Most tovább folytatja a csatát, hogy még jobb munkaered­ménnyel járuljon hozzá a párt III. kongresszusának si­keréhez. Á jó jövedelem elérésének fontos időszaka a tsz-ekben Szépek a növények a szegedi határban — a termelőszövet­kezeti földeken. Elmondhatjuk, hogy az egyéni gazdák és a szö­vetkezeti tagok általában becsületes, derekas munkát végeznek. A búza, kukorica és más növény is fejlődésnek indult a májusi me­leg esők hatására. Jó termést ígér a határ. Különösen jó munkát végeznek szövetkezeteink tágjai. Mindjobban kezdik meglátni a tagok: attól függ a jövedelem, amilyen munkát végeznek. Minden ember a maga posztján elő­relendítheti; vagy visszatarthatja a jó termés elérését — annyi­ban, amennyiben elyégzi kötelességeit. A közelgő pártkongresszus méltó köszöntésére az ipari munkásokkal együtt vállalásokat tet­tek a termelőszövetkezetek brigádjai, munkacsapatai. Arra adták szavukat, hogy a kongresszusi héten előreviszik a növényápolási munkák elvégzését. A szegedi Táncsics, a Felszabadulás és a többi tsz máris ért el eredményeket a kpngresszüsi héten. A Dó­zsa tsz tagjai kiegyelték és kétszer megkapálták a cukorrépát, a mákot és a napraforgót is. A tsz-ek egész évi jövedelme jórészt a növényápolás idő­beni és gondos elvégzésétől függ. Nem kis feladat ennek jó vég­rehajtása, de okos, tervszerű beosztással, a lehetőségek kihasz­nálásával jól megoldható. A kongresszusi hét váljék bő forrásává a növényápolási munka jó elvégzésének, a szövetkezeti tagság ön­tudata növelésének. A szegedi termelőszövetkezetekben is hallani olyan pana­szokat, hogy kevés a munkaerő. A tsz kommunistáira, népneve­lőire, a legjobb tagokra vár, hogy segítsék bevonni, a növényápo­lás nem kevés erőt igénylő elvégzésébe a »rejtett tartalékokat*. Ezek: az asszonyok és a csalódtagok. Igaz és megcáfolhatatlan, hogy a termelőszövetkezetek jövedelme minden egyes tag mun­kájától függ. A jó növényápolás előfeltétele a jó termésnek. A jó termés pedig előfeltétele a munkaegységekre eső megfelelő pénz és természetbeni járandóságnak. A szegedi Alkotmány tsz­ben például szüleivel együtt dolgozik Vencel Erzsébet és Rácz Er­zsébet. A kongresszus tiszteletére megígérték, hogy résztvesznek a borsó kapálásában. Az asszonyok a Szeged-baktói Felszabadulás tsz-ben jó munkát végeznek, — ha dolgoznak. De megtörténik, hogy az asszonyok közül többen nem jönnek munkába, vagy eset­leg indokolatlanul órákat késnek. Ezek olyan bajok, amelyeken lehet és kell is változtatni. A Felszabadulás tsz asszonyai szere­tik a szövetkezetet, ha a szükség úgy hozza, ádozatokat is hoznak. Az időbeni növényápolással együtt nagyon fontos a széna­féleségek levágása, Melyik szövetkezeti tag ne tudná, ha például a lucernát nem takarítják le idejében, akkor veszít az értékéből?! Az erők helyes elosztásával, jól lehet, nem könnyen, de elvégez­hető a szénaféleségek jó betakarítása. Minden szegedi termelőszövetkezetben dolgesdft a gépállo­mások kihelyezett agronómusa. A mezőgazdaság szakembereinek megtisztelő és felelősségteljes feladata, hogy segítsék a tsz-ek nö­vényápolási munkáinak megfelelő és időben történő elvégzését, — az élenjáró módszerek alkalmazását. Tevékenységük és munkájuk megbecsült, s rajtuk is múlik, hogy milyen lesz a tsz-ben a ter­més. Tegyenek bátran javaslatokat az agronómusok. Jóllehet nem megy könnyen egy-egy új módszer bevezetése, de győzzék meg annak előnyéről, ha kell, a szövetkezet tagságát. A mostanában gyakran hulló eső sem állja útját a terme­lőszövetkezelekben folyó munkáknak. Akad ott tennivaló. A Fel­szabadulás tsz-ben például építik a juhhodályt. S a növényápo­lásban egy munkacsapat sem akar elmaradni a másiktól. Egyre jobban azt tartják a szegedi tsz-ekben: szégyen a rossz munka, a fegyelem megbontása. Ezt felkarolni és továbbfejleszteni fontos tennivalója a kommunistáknak, népnevelőknek, a szövetkezet ön­tudátos tagjainak. Megérdemlik a kongresszusi versenyben, a kongresszusi héten kiváló eredményt elérő munkacsapatok, tagok, hogy nevük a dicsőségtóblára kerüljön. Több tsz-ben azonban nem teremtik meg a verseny nyilvánosságát. A Felszabadulás tsz ver­senytábláján például — és ez a baj — a kukoricavetésben jól dolgozók nevei vannak. A kukorica már régen kikelt. Adva a lehetőség, hogy a szegedi tsz-ek kivívják maguk­nak az elsőséget a csongrádmegyei tsz-ek között. A Megyei Párt­bizottság kongresszusi versenyzászlaját elnyerheti akármelyik szegedi tsz. A tagokon, a munkán múlik! A MEDOSZ elnöksége és a földművelésügyi minisztérium megjutalmazza a kongresz­szusi versenyben legjobban kitűnt harminc termelőszövetkezetet. Szóljanak bele ebbe a versenybe is a szegedi szövetkezeti tagok és legyenek az ország tsz-ei között folyó verseny legjobbjai között.

Next

/
Thumbnails
Contents