Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-16 / 115. szám

DÉIMAGYARORSZAG VASARNAP, 1954 MA,TUS 16. Pedagógusaink feladatai az HDP Központi Vezetőségének határozata után Részletek NéhAnv nappal ezelőtt Toldi István, Kossuth-díjas pedagógus, a Petőfl-telcpl I. sz. Altalános Iskola igazgatója „Pedagógusaink feladatai az MDP Központi Vezetőságének határoznia után" címmel előadást tartott a Pártoktatók Házában. Az alábbiakban Toldi elvtárs előadásából közlünk részleteket. Toldi elvtárs előadásának első részében ismertette a Horthy-rendszer nevelési politikáját, majd a felszabadulástól napjainkig vázolta a legfontosabb elért eredményeket és hiányosságokat. A párt határozatai alapján a jelenlegi helyzettel kapcsolatosan a következőket mondotta: Szeged általános, közép, főiskolái és egyetemei egyenlőtlenül fejlődtek. A fejlődés a közép és felső oktatási intézményekre vonatkozik. Az általános iskoláknál azonban alig kimutatható a fejlődés. Az egyik középiskola például bírálatot kapott szakminisztériumától, amiért nem tudtak már mit kérni iskolájuk részére. Tanulmányi téren más a helyzet. Igényesebbek lettek a nevelők, fokozatosan emelkedtek a követelmények, növekedett a tanulók tudása is. A hiba ott van, hogy nem arányos a fejlődés. Az alsó tagozaToldi István, Kossuth-díjas előadásából tok jó tanulmányi eredménye után a felső tagozatban hanyatlás mutatkozik. Elsősorban magyar nyelvből gyengék az eredmények alsóés felső tagozatban egyaránt. A tanulók jól tudják a helyesírási szabályokat, azonban az írásuk hibás. Gyengék a matematikai eredmények is. Középiskoláink részéről jogos a panasz, hogy a beiskolázott tanulók zömének gyenge a számolási és helyesírási alapkészsége, s nem tudnak helyesen beszélni. Az igények és követelések az Iskolákon belül, de az egyes iskolák között sem egységesek. Ezzel a kérdéssel helyi viszonylatban többet kellene foglalkozni, elsősorban az iskolai általános és szakfelügyeletnek az oktatási osztály irányításával. Még nagyobbak az eltérések az általános iskola és a középiskola között. Mindez arra mutat, hogy még mindig nincsenek meg iskoláinkban az egységes nevelői elveket valló nevelői közösségek. Nincs következetes, célirányos nevelői munka. Sok helyen bizonytalan a vezetés, különböző szervek még mindig jogtalanul avatkoznak be egyes nem rájuk tartozó kérdésekbe. A nevelőtestületek célkitűzéseiket nem valósítják meg — újabb feladatokhoz fognak, az iskolai munka kapkodó, s ennek következtében bizonytalan. Egyes pedagógiai munkákat szinte szórólszóra lemásolnak. Ez azt igazolja, hogy még mindig nem fejlődött ki a pedagógiai bátorság. Keveset foglalkoznak még lényeges nevelési kérdésekkel, ezért nem találták meg ezidelg a legcélravezetőbb eljárásokat az Öntudatos fegyelem kialakítására, nincs meg az egységes összhang az iskola és a szülők nevelése között. ^ Társadalmunk nagyrésze ezidelg nem figyelt V ' még fel a nevelés fontosságára. A f.úlnagv tananyag miatt a tanórákon nevelni alig lehetett. Másodrendűvé vált ez a kérdés az iskolákon belül is. Pedig elsősorban a nevelésen van a főhangsúly. Igazgatóinkra hárul az a feladat, hogy összehangolják a nevelői munkát. Ez a feladat sürgető, mivel naponta találkozunk nyugtalanító jelenségekkel. Nevelők, szülők panaszkodnak a gyermekekre. S ilyenkor a nevelők a szülőkre, szülők pedig a nevelőkre hárítják a felelősséget. Itt felmerül a felelősség kérdése. Az igazság az, hogy hiányosságok vannak az iskolai és szülői ház nevelésében egyaránt. Felelős az a szülő,- ki gyermekének nevelését teljes egészében az iskolára bízza, de felelős az a nevelő is, aki csak oktatni akarja a tanulót. A Központi Vezetőség határozata értelmében: „az iskola a nevelés sokoldalú feladatát csak az egész társadalom erkölcsi támogatásával oldhatja meg, ha az oktatással és neveléssel kapcsolatos állampolgári kötelességeket mindenki teljesíti." Tehát a gyermeknevelésért egész társadalmunk, annak minden része felelős. Felelősek a szülők egyenkint és együttesen, mert feladatuk és hivatásuk a gyermeknevelés, mégpedig az egész társadalom érdekeinek megfelelően. Sűrűn hangoztatjuk, nem mindegy, milyen emberek lesznek társadalmunk új tagjai. Mivel ez igy van, soha még nem válhatott ennyire társadalmi kérdéssé a nevelés ügye, mint éppen napjainkban. A hiba az, hogy ezideig nem született meg a széleskörű társadalmi összefogás az iskolák nevelesi munkájának támogatására. Még mindig nem foglalkoznak úgy és annyit a társadalmi szervek, üzemek, egyes intézmények a gyermek nevelésének kérdéseivel, mint kellene. Sok esetben jó szándékkal, de nagyon helytelenül kívánnak segíteni. A párthatározat a következőket mondja: „a szülőknek fokozottabban kell támogatni az iskolai nevelőmunkát, és az iskolának is a családi nevelést." Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok elsőrendű társadalmi munkája a tömegek között végzett pedagógiai felvilágosítás. A hibák nagyrésze abból eredt, hogy társadalmunk egy része nem látta helyesen a nevelői munka nagy fontosságát/^' •" Szeged társadalma nagy lépést tett ezen a téren előre. Közös an* kéton tárgyalta meg a tennivalókat. A hiba ott van, hogy nemsokára véget ér a tanév, s mindezideig nem sok történt. Az illetékeseknek tudniok kellene, hogy a pedagógiai következetességnek nemcsak az iskolák falain belül kell érvényrejutnia. Itt az ideje már, hogy eljussunk az igazán megnyugtató megoldásokhoz, s a nevelés valóban társadalmi kérdéssé váljon. Toldi elvtárs a továbbiakban a hazafias nevelés kérdéseivel foglalkozva. rámutatott a történelemkönyvekben rejlő jelenlegi hibákra. A VI. o. könyv száraz, túlságosan tudományos a VI. o. korú gyermekek számára. A nevelő hatásokat a pedagógusnak kell ilyen esetben színes elbeszéléssel, irodalommal biztositania. Naoiaink legfontosabb kérdése az anyanyelvi oktatás. Hiba. hogy iskoláink még nem foglalkoznak érdemileg éleFclhivás a herékpáron közlekedőkhöz A B. M. Csongrádmegyei Főosztálya közli: Az utóbbi időben igen elharapódzott a járdán való kerékpározás. Maguk a dolgozók követelik a felelőtlen járdán kerékpározók ellenőrzését. Az új Közlekedési Szabályzat kimondja: járdán kerékpározni tilos! — azonban, ha az úttest kerékpárközlekedésre járhatatlan vagy nyáron esős időben annyira tclázott, hogy azon kerékpárral közlekedni nem lehet, abban az esetben lehet csak a járdán 5 km-es, vagyis lépésnek megfelelő sebességgel közlekedni. A Belügyminisztérium Csongrádmegyei Főosztálya felhívja a kerékpáron közlekedőket, hogy az elkövetkezendő időben fokozottan ellenőrzi a járdán, valamint egymás mellett való kerékpározást és ahol szabálytalanságot észlel, a szabálytalanság elkövetőivel szemben szigorúan eljár, _ * get ezzel a kérdéssel. Elsősorban az irodalommal, az anyanyelv helyes céltudatos oktatásával kell öntudatos hazafiasságra nevelni. E tárgy fontossága túlnő csak az irodalmi, vagy nyelvi óra keretein. Valamennyi nevelő egyaránt kell, hogy foglalkozzék vele. Szoktassuk rá a tanulókat a szép, helyes kifejezések gyűjtésére, de azok használatára is. A szép magyar beszéd nem máról-hoinapra alakul ki. Tegyük tudatossá anyanyelvünk becsülését, foglalkozzunk vele állandóan, s akkor a gyermekek is igyekeznek azt tökéletesen használni. A földrajz oktatásában a környezet, a haza tájainak természeti kincseinek, szépségeinek, népünk alkotó munkájának bemutatására, megszerettetésére kell törekedni — mondja a Központi Vezetőség határozata. Azonban nem elég csak a földrajz órán tanultakra építeni, nem elég csak térképen, képeken, filmen szemléltetni. Szervezzen az iskola a szülők segítségével a környékbe vagy a távoli országrészekbe kirándulásokat. A növendékek látóköre szélesül • megismerik hazánkban folyó hatalmas építő munkát, megtanulnak látni, gyönyörködni a természeti szépségekben. Ezzel már el is érkeztünk egy másik lényeges nevelési kérdéshez: az esztétikai neveléshez. Elégeé járatlan terület. A lehetőség minden tárgyban megvan, de különösen az irodalmi, rajz és ének órákon. Ifjúságunk egyrészére jellemző, hogy erősen hódol a giccses, ízléstelen öltözéknek, zenének. A jazz zenén kívül más zene szinte nincs is számukra. Ezt igen sok, egyébként jószándékú, dolgos fiatal kifejezésre is juttatta. Nagyon fontos kérdése ez jelenleg ifjúságunknak. Azonnal és határozottan kell itt cselekednünk. A komoly, szórakoztató muzsika megszerettetésére nem elegek az iskolai énekórák nyújtotta lehetőségek. Fiataljaink a legtöbb esetben már 13—14 éves korban hamis útra tévednek, mert nem elégednek meg Bf. ízléses táncmuzsikával, minden esetben eljutnak a nyugatról beszivárgott, emberi méltóságot megsemmisítő, üresen rikoltozó zenebonához. Ez a hatás folytatódik az öltözködésben, a beszéd módban, majd az egész magatartásában és életfelfogásában. Semmi szükségünk sincs erre. Szerezzék be iskoláink a komoly klasszikus és szórakoztató zenedarabokat, tegyék ezekkel példáül a VIII. o. zenétörténeti órákat színessé, élvezetessé. Kendezzenek bemutatókat. Használják fel ezeket a lehetőségeket a zeneirodalom gyöngyeinek bemutatására; Tanulóink gyorsan megszeretik az igazi muzsikát, s nem fognak vonzódni az ízléstelen nyugati zenei giccsekhez. Természetesen ezen nemcsak az iskolák nevelőinek, hanem a rádiónak, szórakozóhelyek vezetőinek, dolgozóinak is kellene gondolni. Toldi elvtárs befejezésül a következőket mondotta: a magyar közoktatásügy hosszú utat tett meg rövid idő alatt. A központi gondolat mindig a jobb tanulmányi eredmények biztosítása. Ez pedig elsősorban nevelési kérdés. Pártunk Központi Vezetőségének határozata a nevelőket megszabadította minden másirányú elfoglaltságtól. Minden erőt az alapos felkészülésre, a színvonalas, mély tartalommal telített tanórákra, s a gondjaikra . bízott gyermekek neve lésére fordíthatnak. Ehhez segítséget nyújt az egész magyar társadalom. Valósítsuk meg tehát pártunk kérését, úgy, hogy ;az -Oktató és nevelömunka' színvonalának emelésével dolgoá, hazát szerető, a béketábor nagy ügyéért lelkesedő, a szocialista Magyarországot építő, öntudatos és képzett ifjúságot neveljünk. A Társadalom- és Természetiudomáoyi Ismeretterjeszőt Társulat rovata A termonukleáris reakció és a hidrogénbomba Anyakönyvi hirek 1954 május 8HAZASSAGOT KÖTÖTTEK | Nagy János — Rovó Irma, BSdő József — Szélpál Mária, Tóth Antal — 1 Papp Mária, Szűcs Sándor — Kerékgyártó Hona. Molnár Ferenc — László Ilona, Novaszád Muiaiy — Szekeres Erzsébet. Tombácz Antal — Csiszár Irén, Börcsók Imre — Bakó Rozália. Kálló Sándor — Szabó Ilona, Kókal Gyula — Tóth Ida. Kószó Mátyás — Borzáé Anna. Terhes László — Vlasits Mária, Puskás Ferenc — Gáspár Mária. Siklós Endre — Erdei Ilona. Bajusz Sándor — Kosztolányi Mária, Komáromi István — Lasanc Valéria. SZÜLETETT Lovász! Imre — Simon F.telkának Erzsébet, dr. Vén Rezsó — dr. Sáfár Stefániának Ildikó. Ábrahám Sándor — Paplogó Rozáliának Rozália, Oltyán Sándor — Gémes Juliannának Sándor, dr. Faragó Endre — Arkosl Olgának Gábor. Lobmüller Lajos — Csala Gizellának Márta. Schreier Vilmos — Kovács Honának Vilmos. Czóvek László — Kasza Ibolyának László. Sólya Vince — Hebők Erzsébetnek Erzsébet. Dobó Antal — Szitkai Ágnesnek Katalin. Bábel .Józsel Vass Piroskának József. Pópity Péter — Törók Annának Anna. Forral I.ákzló — Hetényl Piroskának László, Krajcsovicz János" — Balogh Annának János, Paplogó Ádám — Jung Máriának Márta, •tói ,14-lg Kér.deresi Sándor — Kálmán Juliannának Zsuzsanna, Szemerédl István — Bardóczky Irénnek István, Kiss József — Sándor Zsuzsannának Győző. Kovács Imre _ Tóth Krabót Rozáliának Imre, Farkas József — Papp Ilonának Gyöngyi, Kovács István — Seres Erzsébetnek István, Tóth Dániel — Frank Annának Mihály. Deme György — Marótl Annának Erzsébet. Danszkl Győző — Bódl Honának Attila. Gál József — Karácsonyi Mártának József, Lajos Tmre — Kucsera Rozáliának Ágnes. Magony János — Pópity Arankának Ilona, Nagy István — Botka Erzsébetnek László, Nyitrai Zsigmond — Molnár Juliannának Zsuzsanna. Pataki József — Rébl Idának Klára nevű gyermeke. ELHALTAK Ágoston Pál 86, Török György 80, Nagy Kálmán 66 Bitó Rozália 66. Dell Lajos I, Szekeres Mihályné Márton Maria 80, Savanya Andrásné Simon Rozália 71). Mi ha lek Lipót 42, Faragó Józsetné Rózsa Veronika 91, Heim Antalné Barkóczl Aranka 76, Farkas Károlyné Schmelkó Júlia 68. Laukó János 10 hónapos. Jenei Antal 91. Tolnai Piroska 69, Szeleli György 66. Nagy János 62, I.engvel Istvánné .Zsembe i Anna 75. Bödő József 41, Megyeri András 14. Kövesi Rozália 51. Iványi Judit 10 hónapos. Nagy Pál 71, Huszta Ferencné Balogh Julianna 66, Ludvig József 40 évds korában. Az elmúlt évben a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok bejelentették,' hogy a hidrogénbombával, azaz a „termonukleáris" reakciókkal kapcsolatos kutatásokban lényeges eredményeket értek el. Ebben az évben pedig a csendesóceáni hidrogénbomba robbantási kísérletekről hallottunk. A tudományos irodalomban található hiányos és gyér közlemények alapján megkíséreljük, hogy ez újtípusú „termonukleáris" reakciónak nevezett folyamat lényegét és kiindulási nyersanyagát az olvasókkal megismertessük. Az elemek atommagjainak alkatrészeit nagy erők tartják össze. Minden egyes elem atommagja külöböző számú nukleonból: protonból és neutronból áll. Ha egy anyagból, azaz atomból energiát — úgynevezett atomenergiát — akarunk termelni, akkor az atom magjára az összetartó erőknek megfelelő energiával kell hatni. Ha sikerül egy elem atommagalkatrészeinek a számát energiabefektetéssel megváltoztatni, akkor „tömegeltűnés" közben új elemhez jutunk. A keletkezett új elem, vagy elemek atommagjainak tömege kisebb lesz, mint az őt alkotó proton és neutron tömegek összege. (Például a hélium tömege: 4,00386, holott 4,03404-nek kellene lennie, mert a hélium atommagjában két proton — melynek tömege 2,0162 és két neutron van, melynek tömege 2,01784. A tömeghiány 0,03018). Ez a tömegveszteség vagy tömegdefektus új energia alakjában jelentkezik, melynek értékét az Einstein-féle összefüggés alapján: E = m-c! (E = energia, m = , tömeg, c = fénysebesség 300,000 km/sec.) lehet kiszámítani. A tömegdefektus minden esetben bekövetkezik, ha egy atommagban a nukleonok számát megváltoztatjuk. Az atommagban végbemenő átrendeződés következtében keletkezeit energia, sugárzás vagy az új atommagokkal közölt mozgási energia alakjában távozik. Ezek szerint egy elem atommagajlf^trészeinek a megváltoztatására — aza2 atommagból energia-1 nyerésre — kétféle lehetőség van: atomhasítás és atomej/csítés vagy magfúzió. Alomhasítás Nehéz atomok, például a Plutónium vagy a 235 atomsúlyú Uránizotóp (izotopnak nevezzük azokat az elemeket, melyek csak atomsúlyban különböznek egymástól, kémiai sajátságban megegyeznek) atommagjait neutronokkal bombázva azok stabilisabb, közepes atomsúlyú elemekre hasadnak szét. A bekövetkezett tömeghiány energia alakjában szabadul fel (egy gr. tömeg eltűnésének körülbelül 3000 tonna kőszén égéshője felel meg). A folyamat lejátszódását úgy kell elképzelni, hogy minden egyes maghasadásnál 2—3 úgynevezett secunder neutron is keletkezik, melyek újabb magba ütközve megint maghasadást és a secunder neutronok további szaporodását idézi elő. Tehát kejvc.'ő feltételek mellett egyetlen neutron kezdeményezheti az egész előbbi ' „láncreakciónak" nevezett folyamatot, mikor a robbanás 1/2 milliomod másodperc alatt bekövetkezik. A kedvező feltételek mellé tartozik a maghasadásra alkalmas Urán-izotop vagy Plutónium kellő mennyiségben való alkalmazása. A láncreakció tudniillik csak egy bizonyos mennyiségű anyag esetén indul meg, melyet „kritikus" tömegnek nevezünk. A kritikus tömeg alatt nem következik be robbanás. (Az Uránnál és a Plutoniumnál ez körülbelül 10 kg.) A bombába két darab kritikus tömegen aluli Urán vagy Plutónium darabot illesztenek be, melyek a kioldás pillanatában egymás felé tolódnak. Amikor a két tömeg érintkezik, a kettő együtt eléri a kritikus tömeget és a légtérben mindig jelenlévő neutronok Itatására megindul a láncreakció és a bomba felrobban. Az explózió tehát az úgynevezett „hidegen" következik be, energiabefektetés nélkül. A számítások szerint a Plutoniumnak vagy az Uránnak körülbelül 1/100 része alakul át energiává, tehát a hatásfok elég alacsony. Ez volt az elve a már elavultnak mondható, Hiroshimánál ledobott atombombának. Alomegyesítés vagy magfúzió Spektroszkópiai vizsgálatok alapján tudjuk, hogy a Napban cs az áljó csillagokban rendkívül sok Hidrogén és Hélium van. Bethe elméleti fizikus a Nap sugárzó energiáját azzal magyarázta, hogy 4 Hidrogén atommag egyesül 1 Héliummá. A folyamat nem más, mint egy alacsony atomsúlyú elem (Hidrogén) atommagja nukleonjai növekednek, miközben egy magasabb atomsúlyú elem (Hélium) képződik. A tömegveszteség energia alakjában szabadul fel. A kísérletek azt mutatták, hogy Hidrogén-magok közti reakciók nehezen valósíthatók meg, mivel az ahhoz szükséges magas hőmérséklet csak az álló csillagokban van meg. A további kutatások és számítások bebizonyították, hogy a Hidrogén két izotópjának — a Duterium és Tritium — magjai közötti reakció aránylag alacsony hőmérsékleten (körülbelül 20 millió fok Celsius) gyorsan megy végbe és Hélium, valamint neutronképződés mellett óriási energia szabadul fel. önként adódott a megoldás, hogy egy Plutónium vagy Urán-izotop maghasadásos bomba alkalmas lenne arra, hogy robbanása közben a másodperc tört része alatt előidézze a szükséges 20 millió fok hőmérsékletet és működésbe hozza a nálánál például 10—20-szor nagyobb energiát felszabadító Hidrogénbombát. Az elmondottakból látható, hogy a Hidrogén-bombánál a magátalakitós magas hőmérséklet hatására játszódik le és ezért a végbemenő folyamatot termonukleáris reakciónak nevezzük. A későbbiekben a»» tán egy még al"4tmásabb termonukleáris reakciót találtak, mely Hélium képződése méllett a fentivel hasonló nagyságrendű energiát szabadít fel. Ez á Lithium és Tritium magjának reakciója. A további -probléma az, hogy az említett elemeket hogyan alkalmazhatják kellő mennyiségben. A Deuteriumat és Tritiumot gázalakban nem lehet jól alkalmazni. Alacsony hőmérsékleten és nagy nyomáson cseppfolyósítva, eltartásuk nehézkes. Oxigén tartalmú vegyületeik — a nehézvíz és szupernehézvíz — könnyen kezelhetők. Az első megoldás tehát az lenne, hogy a maghasadásos bomba egyenlő súlyrésznyi keverékű nehéz — és szupernehézvíz belsejében robbanna. A másik lehetőség volna a két bomba egyesítése, amennyiben Plutoneumdeuteridet és Plutoniumtritidet alkalmaznánk. Mindkét vegyület szilárd halmazállapotú és könnyen kezelhető. Végül volna a harmadik lehetőség, a Lithium ritid alkalmazása, melynél ugyancsak egymaghasadásos bomba adná az iniciálást. Végül néhány adafot szeretnénk megemlíteni. Keller és Schatzman számításai alapján a Hidrogén-bomba detonációs hulláma elérheti az 5 km/sec. sebességet és a hőmérséklet a robbanás magjában mintegy 100 millió fokra emelkedhet. Egy kg Tritüim magreakciója 140 ezer tonna Trinitrr-toluolnak felel meg. I,átható, hogy az emberiségnek milyen óriási energiaforrások állnak rendelkezésére. Sajnálatos tény, hogv az imoerialista körök ezt az óriási energiát nem az emberiség hasznára, békés céljára és kényelmére óhajtják felhasználni, hanem háborús célokra. Hircs József egyetemi docens As egyetemi és főiskolai hallgatók jut alomüdülésben részesülnek Az elmúlt évekhez hasonlóan, ezen a nyáron is ingyenes jutalomüdülésben részesülnek az egyetemek és főiskolák hallgatóinak legjobbjai. Az ország valamennyi egyetemeiről és főiskoláiról mintegy háromezer hallgatót részesít népi demokráciánk jutalom-üdülésben: egy-egy hallgató üdülése 10 napig tart. A kitüntetettek a Balatonnál, Fonyódon és Révfülöpön, az Alföldön Sóstón es Gyopároson, a hegy. vidéken pedig Boldogkőváralján él vezhetik majd a nyár örömeit. Az üdültetésben a hazánkban tanuló külföldi ösztöndíjas hallgatók, is résztvesznak-