Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-15 / 114. szám

dílmügyürorszkg 3 SZOMBAT, 1954 MÁJUS 15. A csehszlovák kuíúra ajándéka Ma mutatkozik be Szegeden a világhírű Sküpa-bábkabaré Régenvárt, kedves vendégek érkeztek városunkba, a Csehszlovák Állami Bábegyüttes — Spejbl és Hurvinek színházának művészei, akik ma délután 5 órai, majd este 8 órai kezdettel mutatkoznak be a Szabadság filmszínházban. A zenés, énekes, táncos bábkabaré műsorszámainak megértéséhez egyáltalán nem szükséges nyelvtudás, a zene, a mozdulatok harmóniája és groteszkségc beszél itt és ez minden népnél egyformán érthető: mosolygást varázsol az arcokra. A Csehszlovák Állami Bábegyüttes rendkívül színes, változatos műsorának a magyar nézők országszerte, amerre csak ellátogattak a világhírű csehszlovák bábosok, elragadtatással tapsoltak. A gyermekek is, de mivel a bábkabaré műsorszámainak túlnyomórésze a felnőtt emberekhez szól. a felnőttek felszabadultan nevető közönsége döntötte el, melyek is a legsikerültebb számok. A budapestiek hetek óla lelkendezve beszélnek az együttes előadásairól, s a kis, örökké fiatal Hurvinekről, aki bár 1929ben született, megőrizte tréfacsináló gondtalan gyermekségét, s Spejbl papáról és a Spejbl család legkisebb tagjáról, a bájos kis Maneckáról, aki két verse közül az egyiket, a közönség meghatott örömére, magyaiul mondja el. Felejthetetlenül szép és multságos is, amikor a kicsiny színpadon megjelennek a jellegzetesen cseh figurák, énekelve és muzsikálva. Mulatságos, kedves ©emberkék©, akik élükön a karmesterrel, olyan komoly igyekezettel játszanak végig egy-egy számot, mintha igazi zenészek lennének, nemcsak bábuk. Sokan emlegetik az együttes műsorából az idomított malacot, a Iiandurfalvi tanítók híresneves kórusát, a tamburazenekart, a majomcirkuszt és még sok már sikerült számot. A szegedi közönség várakozással tekint a Csehszlovák Állami Bábegyüttes ma esti vendégszereplése elé. Az előadás a csehszlovák nép gazdag kultúrájának ajándéka lesz. A termelési bizottság elnöke Csongrád megye tanácsa versenyre hivta az „4hány ház, annyi betétkönyvw i mozgalom keretében az ország összes megyei tanácsait Csongrád megye tanácsának végrehajtóbizottsága Vaskút termelőszövetkezeti község kezdeményezéséhez csatlakozva, felhívta a megye valamennyi városi és községi tanácsának figyelmét az ©Ahány ház, annyi betétkönyv© mozgalom jelentőségére. A felhívás rámutat arra, hogy az egyéni takarékosság népszerűsítése, a megtakarításoknak betétkönyvben való elhelyezése jelentős eszköze az életszínvonal emelésének. * Csongrád megye tanácsának végrehajtóbizottsága ezzel egyidejűleg a harmadik pártkongresszus tiszteletére versenykihívással fordult valamennyi megyei tanács végrehajtóbizottságához az egyéni takarékossági mozgalom tömegmozgalommá fejlesztése érdekében. Csongrád megye tanácsa vállalja, hogy megyéje lakosságának többségét meggyőzi arról, hogy az egyéni takarékosság mindenki számára előnyös. Felvilágosító munkával kívánja elérni, hogy minden község lakossága csatlakozzék az ©Ahány ház, annyi betétkönyv© mozgalomhoz és a megye területén minél többen váltsanak betétkönyvet. A versenykihívás szerint az országos versenyből az a megye kerül ki győztesen, melynek területén a kampány befejeztéig, június 30-ig, a lakosság lélekszámához viszonyítva a legtöbb betétkönyvtulajdonos lesz, a legtöbb új betétkönyv nyílik és az egy betétkönyvre eső átlagbetét a legmagasabb. A verseny eredményeinek értékelésére a minisztertanács helyi titkárságát és az Országos Takarékpénztár központját kérik fel. Vaskút község kezdeményezéséhez országszerte folyik a csatlakozás. A legutóbbi jelentések s .int már több mint 500 község kapcsolódott a versenybe. A színházi bérleiek rendezése Az az örvendetesen nagy érdeklődés, amely az idei színházi évben bemutatott darabok iránt megnyilvánult, szükségessé tette, hogy egyes darabokat a szegedi Nemzeti Színház vezetősége hosszabb ideig műsoron tartson. Ez az oka annak, hogy a bemutatott előadások műsoron tartása kihúzódik az idei színházi év végéig. így a bérletben hirdetett 11 bemutató előadás lejátszására már nem áll kellő idő a színház rendelkezésére. A hirdetett utolsó bemutatót, Rossini: Sevillai borbély című operáját a . színház vezetősége már nem tűzheti Pz idén műsorra. A bérlők, a színházlátogatók a május 22-én bemutatásra kerülő Csiky: Mákvirágok című komédiájával tíz előadást kapnak. A színház vezetősége nem engedheti meg, hogy az egész évben lelkes bérlőközönséget károsodás érje, ezért a következő intézkedésekel tette: a teljes bérleti összeget kifizető bérlő megnézheti egy alkalommal az ebben a színiévadban előadásra kerülő bármelyik eddig bemutatott operát, vagy 1954. szeptember l-ig az újszegedi szabadtéri színpadon műsorra kerülő bármelyik színházi előadást. Amennyiben a bérlő a két előbb említett lehető, seggel nem kívánna élni, úgy kívénsésrára visszakaphatja a® elmaradt bérleti előadásra eső hányadot A VIRÁGBABORULT gyümölcsfák koszorújában húzódik meg Rácz György csorvai 13 holdas középparaszt takaros tanyája. Az udvaron libák és malacok hasztalan kutatnak egy-egy szál fű vagy paréj után, hiszen mindenfelé csak homok és homok. — Bizony, itt már kicsi korától kezdve zsákból etetjük a jószágot — jegyzi meg Rácz néni. A „zsákból etetés" azt jelenti, hogy hiányzik ezen a környéken a jó gyep, ahol tavasztól késő őszig élelmet talál az aprójószág, disznó és tehén. Csorvának ez a része a gyümölcs- és a szőlőtermelés igazi hazája. És örvendetes: sok a fiatal gyümölcsös. — Én mondom, hogy olyan termelési kedv nem volt még a csorvai parasztságban, mint az idén — adja meg szóval a választ Rácz György, aki a község termelési bizottságának elnöke, arra, amit saját szemünkkel is tapasztaltunk a jó munka láttán. A HOMOKON nem könnyű a gazdálkodás. Nemcsak a már előbb említettek miatt, hogy kevés természetes lehetőség van a jószág takarmányozására, hanem amiatt is, hogy gabona alá eléggé tápanyagszegény a homoki föld, ezenkívül kevés vizet tart magában és a forróságban hamar kisül rajta a növény. Ezért ha valahol szükség van okos és észszerű gazdálkodásra, — itt szükség van. A jó tapasztalat itt különösen kincset ér és a termelési bizottság azt akarja, hogy a jó tapasztalatot minél több gazda hasznosítsa saját termése növelésére. És Rácz György, mint a termelési bizottság elnöke tudja, hogy elsősorban a példa a legjobb meggyőző erő. — Nem dicsekvésből mondom, hiszen a határszemle bizottság állapította meg, hogy olyan rozs nem igen van a határban, mint az enyém — mondja és mindjárt elHIREK — A SZEGEDI ÁLLAMI ZENEMŰVÉSZETI SZAKISKOLA (Konzervatórium) DISZ szervezete Mozart: Varázsfuvola című operájából hangversenyt rendez május 15-én délután fél 6 órai kezdettel az iskola hangversenytermében* — A SZEGED VÁROSI TANÁCS Város és Községgazdálkodási állandó bizottsága kezdeményezésére az Ipoly-sor lakosai a tavasszal elhatározták, hogy társadalmi munkával segítik az Ipoly-sor téglagyalogjárdájának elkészítését. Elkészült az Ipoly-soron a 300 méter hoszszúságú téglagyalogjáró 22.000 forintos költséggel, melynek 34 százalékát a lakosok társadalmi munkával végezték el; — AZ I. SZAMU MAGASÉPITÖIFARI TECHNIKUM a Szülői Munkaközösség támogatásával május 16-án „Szülők napját" tart. A nap műsora délelőtt 10 órakor kezdődik az iskola nagytermében. sorolja, minek köszönheti a sikert a mostoha időjárás ellenéré: — Elsősorban a korai vetésnek. Még szeptember 26-án elvetettem hat holdon a rozst. (Érdekes, hogy mások viszont itt a homokon a kései rozsvetés mellett kardoskodnak.) — Persze előzőleg másfél holdat szervestrágyával megszórtam — folytatja — most tavasszal pedig a hat holdból további másfél holdat ugyancsak szervestrágyával, fél holdat pernyehamuval, a többit pedig műtrágyával fejtrágyáztam. Vannak, akik a pernyehamut az útra hordják ki — jegyzi meg mosolyában sok rosszallással — pedig ha tudnák, hogy a pernyehamu milyen jó fejtrágya... Még talán rozsomnak az a legszebb része, amely pernyehamut kapott. Itt van tehát az élő példa: az eredményt minden csorvai termelő láthatja és a módszert ősszel alkalmazhatja. De itt van egy másik példa is, amely rövidesen időszerű lesz. A rozsok kalászba szöktek csaknem mindenfelé és nemsokára virágoznak. Közeledik a pótbeporzás ideje, amelyről így beszél a termelőbizottsági elnök: — A rozs pótbeporzását már tavaly is alkalmaztam és mondhatom, hogy 50—100 kilóval több termés várható ezzel az egyszerű munkával. A „Szabad Föld"-ből olvastam a módszert tavaly és aszerint csinálom: a fél virágzásban lévő rozstáblán két ember kifeszített kötelet húz végig, hogy megmozgassa, öszszeütögesse a rozskalászokat. Majd másodszorra ugyanezt teljes virágzásban megismétlik, úgy reggel 7— 8 óra tájban. A TERMELÉSI BIZOTTSÁG elnökének lenni hivatás: hiszen az elnöknek a parasztság többségének bizalmát kell birnia. Rácz György ilyen ember. Sokszor harcolnia kell még az értetlenség, a közömbösség ellen, ahelyett, hogy a tanács és a pártszervezet segítene elhárítani Csórván is a termelés útjában álló akadályokat, nehézségeket. Említsük példaként a gyümölcsés szőlőtermelést. Most alakult meg a gyümölcstermelő szakcsoport Posta Miklós kiváló gyümölcstermelő elnökletével, aki fél holdat felajánlott kísérleti telepnek szép gyümölcsösében. — Ezen a vonalon is halad a munka, de baj van a községben a permetezéssel, — jegyzi meg Rácz György —, mert a pusztámérgesi gépállomás ígért ugyan permetezőgépet, de nem adott. A meglévő permetezőkhöz a hiányzó alkatrészeket nem lehet beszerezni. (Alkatrészt a Szegedi Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattól rendeljen sürgősen a csorvai földművesszövetkezet, mert kapható* Permetező a vásárhelyi növényvédelmi gépállomástól bérelhető. — A szerk.) — Nem ígéretre, hanem alkat' részre és permetezőre van szükség, mert másként nem tudunk piacké' pes gyümölcsöt termelni. Rövidesen itt lesz a szőlőpermetezés ideje is, annál inkább sürgősen intézkedni kell, — mondja befejezésül Rácz György. IGY DOLGOZIK a csorvai termelési bizottság elnöke. Amikor megválasztották, nem akarta elfogadni a tisztséget azzal, hogy öreg ő már ehhez. Most mégis fiatalos energiával tevékenyekedik. Visszaemlékszik még azokra az évekre, amikor Szűcs Tamás kulák földjén dolgozó, a munkában kirepedt kezű gyermekeit így vigasztalta: — Ne sírjatok, majd éltek még emberi életet, eljön az az idő.-.-. Ez az idő, az emberi élet ideje, itt van. Rácz György középparaszt paraszttársaival együtt serényen azért dolgozik, hogy ez az élet még emberibb legyen, még több jót adjon minden dolgozónak. (r. l) A vásárhelyi fémipari vállalat versenyre hivta a szegedi fémipari vállalalot Á kongresszusi hét versenymozgalma magával ragadta a megye valamennyi üzemét. A Hódmezővásárhelyi Fémipari és Gépjavító Vállalat dolgozói pénteken reggel röpgyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy hétfőn reggeltől kezdve kongresszusi hetet tartanak, s a kongresszusi hétre párosversenyre hívják a Szegedi Fémipari és Finommechanikai Vállalatot. — Üzemünkben kitűnő egyéni felajánlások vannak — mondotta a dolgozók nevében az üzem vezetője — s erre biztosan alapozhatjuk a párosversenyt Éppen ezért is határoztuk el, hogy pórosversonyre hívjuk a Szegedi Fémipari és Finommechanikai üzemet A párosversenykihívás pontjai a következők: 1. Átlageredményünket az előző dekádhoz viszonyítva kétszázainkkal emeljük. 2. Olyan közszükségleti cikkek sorozatgyártásához kezdünk hozzá, amelyet eddig nem készítettünk. 3. Selejtszázalékunkat, apiely most egy százalék, fél százalékra csökkentjük. 4. Vállaljuk, hogy a kongresszusi hét alatt igazolatlan mulasztási nem fordul elő. A vásárhelyi fémipari vállalat vezetősége ezúttal hirdette ki a sztahanovista szint elnyerőinek neveit is. Az üzem sztahánovistáinak létszáma ezúttal hárommal gyarapodótt. fl Szovjetunió ratifikálta Finnországnak nyújtandó kificsönrűl szóló sovjct-fmn egyezményt Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1954. május 11-én ratifikálta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége által a Finn Köztársaságnak nyújtandó kölcsönről szóló egyezményt, amelyet a Szovjetunió és a Finn Köztársaság kormánya 1954 február 6-án kötött meg Moszkvában. 95. Régebben, még egy évvel ezelőtt is, végtele- . nül szégyenkezett volna így a csendőrök közt, a nyilt utcán, hátrakötözött kézzel, hiszen csak a tolvajokat, rablókat és gyilkosokat kísérik Így. Most azonban nem volt benne semmiféle szégyenérzés. Nem azért, mert éjszaka volt és nagyon kevesen láthatták, hanem, mert Igaznak és tisztának érezte magát, akitől a bűnnek még az árnyéka is messze van. Sőt valami olyan érzés hatalmasodott el rajta, mintha ő lenno a győztes, meg a többi munkásember. Mert igaz, hogy a csendőrök keze közt van, de ki verte be a városháza ablakait s kishíjján a kaput isi... Egyetlen szó el nem hagyta az ajkát, de magában azt gondolta, nincsen olyan hatalom és nem lehet, ami őt elválasztaná szegény lábadozó, árván maradt Zsófikától. A gyűlölet, s a szerelem fölkorbácsolta a vérét., esztelen és szenvedélyes ötletei támadtak. Most azonnal megugrik és elbujdosik a tanyák közt, gondolta. Csak hetenként egyszerkétszer éjszakánként jár haza a városra és megfizet a hóhéroknak kegyetlenül mindenért, mint Rózsa Sándor, a betyár. De az a baj, átlőtt lábbal nem szaladhat messzire, egykettőre elfogják, A keze is meg van kötve. Tehetetlensége fölháborította, de meg volt bóla győződve, hogy ha ma nem, holnap kiszabadul. S aztán fizet, kinek-kinek érdem szerint. A kisfia haláláért, Zsófi betegségéért, Jancsi pusztulásáért, saját meghurcolta tásácrt, a nép sanyargatásáért. Imre Tamás mögött haladt. Ő sem beszélt egy szót som. a csendőrök nem engedték. kovács mihály regénye Tamás arra ls gondolt, a csendőrök odabent megverhetik a gyereket, holott semmi része nem volt semmiben. Képesek úgy elverni, hogy nyomorék marad világóletére. Saját magát egy cseppet sem féltette. Egyrészt bízott a testében Ugy érezte, az izmai, a csontjai mindent elviselnek, mindent kihevernek. Másrészt látta ezeket a csendőröket vasárnap a Kossuth-tórcn. Ezek se félistenek, vissza lehet ütni nekik. Hiába volt a puska a kezükben, a munkásság megfutamította őket. Félórába beletelt, mire a Kossuth-térig értek. Itt a csendőr, aki elől ment, a járda szélén, balra fordult. A városháza jobbra esett. Tamás eddig azt hitte, a városházába hajtják be. S hogy a' csendőr két lépéssel távolabb volt, mint az előbb, ismét eszébe ötlött, hogy ki kellene ugrani, el kellene szaladni, most azonnal. Józan eszo azonban egy kettőre felülkerekedett. Eddig se jutott volna messzi ha megugrik, mert elcsípné a sok fogdmeg, most meg késő is lett volna próbálkozni, hisz a téren rengeteg az őrjárat, a csendőr, rendőr, katona. Elfognák azon nyomban. Megfordult hát, s balra ment a csendőr után. Elhaladtak a Korona.szálló előtt. A kávéházból vidám zene szüremlett ki. Ez a zene, s az a tudat, hogy az urak éppen most is vigadnak, külön dühítette Tamást. A szálloda közvetlen szomszédságában állt a járásbíróság. Földszinti és emeleti ablakaiból fény vetődött az utcára. „Ide megyünk" ismerte föl rögtön Tamás és szorongva gondolt rá, hogy bizonyára bevezetik öt majd egy nagy terembe, a bíróság kihallgatja s nyomban el is ítélik. Két hónapra, vagy fél évre ... Esetleg a csendőrök megpofozzák, még mielőtt a bíróság színe elé kísérnék ... A nyakát és a homlokát kiverte a verejték. Odaértek a kapuhoz, s egyik csendőr azt mondta: állj! Mind a hatan megálltak. Két katona meg egy foglár őrködött a kapuban. Kitárták a kapu szárnyát, Tamás átlépte a küszöböt, utána Imre, majd a kisécrőik. A keramittal kirakott boltozatos kapubejérás alatt, ahonnan jobbra is, halra is lépcsők vezettek az emeletre, hűvös léghuzat legyintette meg a fejét. Zavartan állt, s bámészkodott, Még soha nem járt ebben az épületben. A füstös lámpa alatt, amely homályosan világított meg egy kis kört a falon, nyögve állt föl a székről egy fogházőri egyen, ruhás, testes, idős ember. Elöl egy nagy, régi módi pisztoly csüngött le a derékszíjjáról. — Még mindig nem fogytak el a jómadarak, káplár úr! — kérdezte a csendőröktől és döcögve, mint egy kihízott kacsa, odament a hátsó kapuhoz, kizárta, kinyitotta. A csendőrök megtámaszkodtak a falnál és elkezdtek beszélgetni csendesen, mint akik a dolgukat elvégezték. A fogházőrt válaszra se méltatták. Tamást és Imrét a rendőrök kísérték bo ezen a második kapunk, amit aztán a börtönőr be is zárt mögöttük mindjárt. (.Folytatjuki Előadás az építkezésekről Az Építőipari Tudományos Egyesület szegedi csoportja rendezésében csütörtökön Biczók Imre, a Földmérő és Talajjavító Iroda igazgatója „Épületek védelme agresszív hatások ellen" címmel tartott előadást. Az előadás anyaga felölelte az alapozási munkánál a keserű vizek ellen eddig alkalmazott védekező eljárásokat, amelyek többlet-cement felhasználásával klinkert tégla és aszfalt, tehát igen drága építőanyagok felhasználásával történt. Az újabb szovjet és magyar kutatási eredmények alapján lehetővé vált, hogy ezeket a drága anyagokat a természetben jóformán ingyen található anyaggal, pelyvával, stb. helyettesítsük. A védekezés olcsóvá válik. A mérnöki tudomány a védekezésnél a baktériumok egyik fajtáját is bekapcsolja, és így a védekezési eljárásnál — hasonlóan az orvostudományhoz — a biológiai eljárásokat is bevezeti, s ezáltal az épületek időtartamát meghosszabbítják. E módszerek alkalmazásával az alapozási költségek bizonyos nehéz esetekben egyharmadára, egynegyedére csökkentek, egyetlen épületnél például 509 0") forint megtakarítást értek el*