Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-14 / 113. szám
DELMGGYBRORSZaG PÉNTEK. 1954 MÁJUS 14. ittál Unak (eueUzáink — 111 '" Apró emberkék jogos kívánsága Az egyre melegedő, verőfényes napok vonzóereje nyomán mind népesebb lesz a Móra-park, a Sztálin-sétány, a Rooseivelt-tér. Az eddig szobákba zárt kisgyermekek örömujjongással, vidám kacagással köszöntik a tavaszt. A szülők boldogan, büszkén sétáltatják apróságaikat, de csakhamar kiderül, hogy a kicsiknek kezd unalmassá válni a séta, emlékek gyúlnak piciny agyukban s a minderről mitsem sejtő felnőttek komoly beszélgetését ilyesféle kérdések szakítják félbe: „Homokozni szeretnék, hintázni akarok"* A szülők elgondolkodnak, hol elégítsék ki a pöttömnyi apróságok jogos vágyait. Van a közelben valami játszótér, ahol a felnőtt és gyermek egyaránt kellemesen töltheti a délutánját? Nincs. Van-e lehetőség arra, hogy különösebb anyagi áldozatok nélkül létesítsenek ilyeneket, A Koosewelt-tcr közepén egy kis homok, néhány hinta felállítása el sem képzelhető örömet jelenténe a környék gyermekeinek. Sok-sok szülő és kisgyermek bizakodással várja az erre illetékesektől a játszótér-probléma megoldását. Dr. Tiboldi Tibor II Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat igazgatóságához Nemrég tudomásunkra jutott, hogy a városi partfiirdő a fürdőbérleti jegyek kiadását megkezdte. Azonnal érintkezésbe léptünk a vállalattal, hogy üzemünk dolgozói részére — hasonlóan az elmúlt esz. tendőkhöz — 200—300 darab idénybérletet biztosítsunk. Legnagyobb meglepetésünkre azt közölték velünk, hogy az eddig érvényben lévő 15 forintos üzemi bérletjegyek megszűntek és helyettük 36 forintos bérletjegyek kerültek forgalomba. Teljesen érthetetlen előttünk ez az új ármegállapítás, mert kormányprogrammunk célkitűzésével merőben ellenkezik. A most 125 százalékos áremeléssel kibocsátott bérlet sem jogosít többre, mint az elmúlt idények 15 forintos bérJete. Ez Intézkedés igen érzékenyen érintette dolgozóinkat ós az a nagy lolkesedés, amellyel készültek az idei íürdőidélyre, nagymértékben csökkent. Nem kell külön hangsúlyozzuk. mit jelent dolgozóink egészségvédelme szempontjából ez a pihenési lehetőség. Reméljük, hogy az illetékesek nódot ée lehetőséget teremtenek a dolgozóknak arra, hogy olcsó jegygyei vehessék igénybe a partfürdöt. A Szegedi Kcnderponógyár dolgozói neveiben 12 aláírás • Mi, a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói az Sdén ismét — a tavalyihoz hasonlóan — ki akartuk váltani a fürdő-bérieteket, s meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a felnőtteknek 36 forintot, a gyermekeknek 4—10 évig IS forintot kell fizetni és díjtalanul csak a négy éven aluli gyermekiek látogathatják a partfürdőt. A Szegedi Fürdők- és Hőforrás Vállalattól — miután érdeklődtünk, hogy miért e magas ár, — azt a választ kaptuk, hogy szó eincs a bérletjegyek emelésiéről, csupán az történt, hogy a Küfcségés Városgazdálkodási Minisztérium a szakszervezeti kedvezményes bérletjegyek kiadását betiltotta. Mi ezzel néma értünk egyet. Nehéz megérteni azt, hogy miért kell egy négytagú családnaik az eddigi 46 forint, helyett a bérletjegyekért most 108 forintot fizetni! Molnár Gyula JNe hallgassanak a kulakokra teljesítsék kötelességüket a kisteleki dolgozó parasztok A szegedi járás községei közül Kistelek a begyűjtésben a sereghajtók között kullog. Esedékes beadási kötelezettségét tejből 33, sertésből 30, tojásból is csak alig 30 százalékra teljesítette s másból is szégyenletesen elmaradt. Pedig a kistelekiek fel sem tudnák sorolni, mennyi mindent kaptak az államtól, amelynek most adósai. Naprólnapra látják, érzik a nép államának segítségét. A tavaly létesült gépállomás csupán a tavasszal majdnem ezer holdat művelt meg az egyéni gazdáknak. Kevés olyan község van az országban, mint Kistelek. Az őszszel gimnázium nyitotta meg kapuit a faluban s rövidesen elkészül a tanácsházával szemben a földrnüvesszövetkezeti áruház is, hogy több iparcikkel, bővebb választékkal láthassák el. a kistelekieket. Kistelek épül, fejlődik s a dolgozó parasztok egyre többet vásárolnak. Nincs is olyan ember a községben, aki ne látná, ne érezné ezt a fejlődést. Mégis — miért húzzákhalogatják a kistelekiek hazafias kötelességük teljesítését? Sok dolgozó paraszt erre azt mondja: nincs tojás, Kevés a tej, kevés a sertés, nincs miből beadni. Hogy azonban ez mennyire nem így van, azt maguk a dolgozó parasztok is tudják. Csak szét kell nézni egy-egy piacos napon a piactéren, ahol ilyenkor húsz-harmincezer darab tojást is meg lehet számolni a kosarakban, garabolyokban. Áprilisban, májusban eső is volt bőségesen s az egész határban dúsan zöldéi a fű, amelytől jól tejelnek az állatok. A piacon nincs is hiány tejben, — csak éppen beadásra nincs Sertés pedig talán sosem volt anynyi Kisteleken, mint most. A télen és tavasszal 2200-an kaptak vágási engedélyt. Az elmaradás valódi oka tehát nem ez, hanem az, hogy még a jóhiszemű dolgozó parasztok is felültek a kulákok híreszteléseinek. A kulákok széltében-hosszában suttogják a faluban: „Ne adj be, úgyis elengedik." Ezt híresztelte Tóth Pál ötvenkét holdas kulák is. Nemcsak híresztelt, suttogott, hanem tevékenykedett is. Mivel nem tett eleget beadási kötelezettségének, nem kapott vágási engedélyt. Tóth Pál azonban levágta feketén sertését s azon siránkozott, hogy nem tojnak a tyúkjai. A szoba sarkában a sublót azonban elárulta a kulákof: a sublótfiók több mint ezer tojást rejtegetett. Ne hallgassanak a kisteleki dolgozó parasztok a kulákokra s addig teljesítsék kötelességüket, ámig nem késő. Géczi Ferenc nyolcholdas dolgozó paraszt egyetlen darab tojást s egyetlen kiló baromfit sem adott még be. Fekete Endre hétholdas dolgozó paraszt csaknem ötszáz liter tejjel adós az államnak, Vigh Péter középparasztnak is tej, tojás, baromfi sertésbeadási hátraléka van. Ezek a dolgozó parasztok és valamennyi hátralékos gondolja meg, hogy a traktorok, amelyek megkönnyítették munkájukat, az új gimnázium, amelynek első osztályában 40 gyermek tanul, az épülő áruház nvből szülelett, miből ép ült I Ezeket az állam adta a falunak, s méltán várja el a kistelekiektől, hogy ők is tudják kötelességüket. A hátralékosok gondoljanak arra, vájjon jól járnak-e, ha beadási kötelezettségüket 10 százalékkal fe'.© emelik s milyen szégyen lesz a helyszíni elszámoltatás! A kisteleki községi tanács veze© tői — elsősorban Rovó Géza tanácselnök —, aki Baranya megyéből jött ide s nemrég került a ta© nács élére — foglalkozzék sokat n dolgozó parasztokkal. Ismerje meg őket s a szép, díszes — de sajnos üres — versenytáblára kerüljenek fel s sűrűn váltsák egymást az élenjárók nevei. A hangoshíradó pedig köszöntse nótával, dallal az olyan kötelességtudó gazdákat, mint Vörös Lajos, Katona Ferenc, idős Fekete István, akik tudják, mi a kötelességük az állammal szemben s a legtöbb cikkből egészévi beadásukat is teljesítették. <T. B.) Lakodalom Tápén Csendes Pálné elvtársnő, tápéi levelezőnk jelenti: Tápén ezévben is sok dolgozó paraszt fiatal kötött házasságot. Most kötött házasságot Sövényházi József egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, tanácstag, József nevű fia, és Török Márta, a szegedi Seprőgyár munkásnője. A házasságkötés napján a két fészekrakó fiatal és a szülők, rokonok, ismerősök menetét zeneszó kísérte. A legényesháztól a menyasszony házáig szólt a rezesbanda. A házasságkötés után vígan, jókedvvel kísérték a fiatal párt a legényes házhoz. Az apa: id. Sövényházi József, aki 1950 óta lelkiismeretesen végzi munkáját úgy is mint tanácstag, minden jóval várta a fiatal párt, a meghívottakat. Több órán keresztül tartó ének és tánc közepette búcsúztatták a legényt és a lányt. Vígan voltak, összekoccantak a poharak. Házasságot kötött, fészket rakott Tápén ismét két fiatal. Új fürdői, ebédlői, legényszállási kapnak a Belsped dolgozói Most kerül átadásra üzemünkben az újonnan épített ebédlő, legényszálló, hideg-melegvízzel ellátott fürdő és ezzel egyidejűleg megkezdődött a központi műhely alapozási munkája. Az új helyiségek mintaszerűen tiszták. A Belsped dolgozói a munka végeztével a szép, nagy ablakos, tiszta hálóban pihenhetik kf fáradalmaikat, amely derűt, vidámságot kölcsönöz mindenki részére. Sok dolgozó a felszabadulás előtt nádfedeles istállóban húzódott meg — pártunk és kormányünk a dolgozók szociális helyzetének minél nagyobb biztosításával gondoskodik a munkások kényelmes pihenéséről. Tiszai Ferenc A mihálytelekiek kétmillió csomó retket szállítottak, — 954.500 forintot kaptak érte Szeged-Mihálytelek. Friss a májusi reggel és még harmat csillog a mezőn. A köves úton a kora reggelben is szekerek zörögnek — a vasúti sinpárak felé. A vasúti pályatest kitérője, a rakodó előtt hoszszú sorokban állnak már a kocsik. Azt várják sokan, hogy a ládákba rakott száz és száz csomó retket átadják s aztán azon nyomban a vagonokba is rakják. A mihálytelekiek nemcsak a fűszerpaprika termeléséről ismertek. Országos hírnevet szerzett nekik a retektermelés is. Igaz, hogy a retek nevelése sok munkát igényel addig, amíg csomózni tudják. De kifizető, s jó jövedelmet jelent. A szegedi MEZŐKER eddig a miháíyteleki retektermelöknek 954.500 forintot fizetett ki. Napjainkig több mint 2 millió csomó retket raktak a vagonokba, szállítottak el: Szegedre és szép fővárosunkba, meg az ország más vidékeire. A feketekalapos, bársonyruhába öltözött Katona István egyéni gazda is kocsival vitte a ládákba rakott retket az állomási átvevőhelyre. Vele ment a lánya, Julianna is, és segített mielőbb elintézni az átadást. — Aztán sokan foglalkoznak Mihályteleken retektermeléssel? A kérdésre jóízűt nevet Katona István. Azt mondja gyorsan: — Az egész falu termeli a retket, csak úgy, mint a fűszerpaprikát. Csak ,ez a rossz, ravasz tavasz ne SZEGEDI JEGYZETEK Búcsúzó diákok lett volna.., Most a rossz időjárás miatt nem sikerült korán kirukkolni a retekkel. Kis időre elhallgat. Gondolkozik, majd hozzáteszi: — Na de azért így sem jártunk rosszul a retektermeléssel. Igaz, hogy máskor, amikor nem volt mostoha az időjárás, a mihálytelekiek az ország összes vidékeit megelőzve küldték a retket Szegedre és szerte az országba. Most a rossz tavasz ebben egy kicsit útjukat állta. " » Sorolja Katona István, neki kicsi az udvara és így aránylag kevés retket termelt. Mert a kertben kell a hely a fűszerpaprikapalánták ágyainak is. — Mennyi jövedelmet hozott a retektermelés? — kérdezzük Katona Istvántól. — Hogy mennyit? — ismétli" a kérdést, s rövid számítgatás után válaszol. — Olyan ezer forint körül, pontosan hirtelenében nem tudom. De van itt nem is egy olyan ember, aki jóval több retket termelt, mint én. Azok többezer forintot kaptak. Elhallgat és odaáll a vasúti pályához. a vagon mellé — a rakodóhoz. Gyorsan átveszik tőle ott már a retket. Indul is hazafelé. Közben Julianna lánya kerékpárját is felteszi a kocsira. Mert a lánya kerékpárral jött, de most kocsival megy haza. Még mindig jönnek a retekkel megpakolt kocsik. Van olyan gazda is, aki a rakodótól nem messze lakik és így talicskára pakolta fel a friss szedésü retket. így tett Varga József is. A körülményekhez képest eléggé gyors az átvétel. Innen is, onnan is azt hallani: érdemes szerződni, mert úgy nagyban, minden mennyiséget átvesznek különösebb zökkenő nélkül. Lovasék az Iskola-utcából, Gulyásék a Hajnal-közből, Szögiék a Felszabadulás-utcából több mint tízezer csomó retket vittek már a MEZŐKER átvevő helyére. Persze sokan mások hozzájuk ha© sonlóan nagymennyiségű retket szállítottak. Az egyik átvevő nevetve meséli el, hogy Dinka Vendel, a Raktár-köz 10. szám alól, már ©jégcsapot© is hozott. ©Jégcsapnak© hívják a hosszú, fehérszínű retket. Újabb kocsikkal, talicskákkal jönnek: megpakolva retekkel. Az elkövetkezendő időben a miháíyteleki szorgalmas dolgozó parasztok még többszázezer csomó retket szállítanak. (morvay) A MÉH zárójelentése a fémgyüjtő hónap eredményeiről Talán nem is maradt ní lrell... Talán, mert rokat. virág a szegedi kertek- itt, ez most az óra. ami- Sehol nincs hangos be. ben. A tulipántól az or- kor a gyermekkorból széd, mindenki elfogógoruíig minden, amit réglegesen kilép az ed- dott egy kicsit. Legincsak adhat a tavasz, az dig mén egyre kisfiú- kább az elsőosztályos fiiskolákban szépíti ezen a ként becézett holnapi ük. Ok először részesei héten az új útra készülés érett fiatalember. ilyen búcsúünnepélynek, örömét, enyhíti az cl. Negyven fiú ballag át Nagyranyitott szemmel, válás ' elmaradhatatlan lassan az iskolán. Mind meghatódva nézik a neszomorúságát. virágot tart a karjában, gyedikeseket, akik az Különös az iskolától halkan énekelnek. Ott utolsó lépéseket teszik való búcsúzás órája. Ki- lépdel köztük a kitűnő- ™ost az úton, amelyre ők bogozhat attanná vará- rendű Matyszka Péter, a l"-ak ez idén léplek rá. zsolja az érzéseket a bú- legjobb diák, ott van a Arcukon szinte ott a rsúzókban, búcsúztatók- jelesrendű Homoky Ist- gondolat: — Egyszer ban egyaránt. Végül is ván és Nagy Jenő. majd mi is így búcsúkönnyek oldják fel azt, A negyven fiúból 25 ««»»/cf De soká lesz! amit szavakkal nem le- továbbtanul, 15 statiszti- Az „öregdiákok" «... het elmondani Könnyek kusként helyezkedik el. vendégektől és a többi biztató szavait komoly fi osztálytól kísérve a tor- gyelemmel hallgatják , a tanári kartól Okos, szép beszédében köszönet, hála és szeretet szólal meg. Valamennyi tanár elvtársról beszél, egy-egy kedves, néha mosolyt fakasztó emléket elevenítve fel az együtt töltött évekből. Beszéde végén társai hófehér hortenziát nyújtanak át Mohos Jenő igazgató elvtársnak és osztályfőnökeiknek. Az . igazgató elvtárs búcsúztatóját, utolsó közösen hallgatott jótanácsait, jövőjükbe mutató. csillognak az édesanyák Egynek sincs gondja a szemében, amikor éne- jövőre, nem is az aggokelve, kettős sorban dalom teszi komollyá, megindulnak a ríasági Technikum Sta- búcsú. A búcsú az iskotisztikai Tagozatának látói, tanáraiktól, a kedvégzős nagyfiai, hogy ves, megszokott diákélet, mégegyszer végigjárják naterembe lépnek. Útközben újra több lett a Közgaz- szomorúvá őket. Fáj a virág. A vendégek között fiatal lány is várakozott, selyempapírba fiúk. A búcsúzás nem ér véget a délelőtti ünnepély. lyel. Este mégegyszer összcaz osztályokat, elbúcsúzzanak iskolatársaiktól. Pedig a legtöbb édesanya boldog és büszke: élete első jelentős áltői, az ittmaradó társaktól. Múló és tulajdon. naoyobb örömet, a hirteburkolt csokorral. Nem gyűltek a fiúk. Elindul lehet tudni, mi okozta a tak együtt és a csendes, képpen jóleső szomorúság ez, — így természetes. A feldíszített osztóién, lépés közben átadott csillagfényes tavaszi éjtszakában sorra felkeresvi rag, vagy a felragyogó, ték tanáraikat. Megállkedvesen komoly piUan- tak az ablakok alatt M lomásálioz most érkezett lyokban a lányok még el a fia. Milyen régen több virággal tetézik a várták már ezt a napot, már előzetesen ntvrcS most mégis könnyez- szólóan elküldött .. nnn MMivr M — — "* tás, amely kísérte ... A tornateremben utoljára együtt van mindenki. Forgács Albert csok- búcsúzik társai nevében meg egyszer a búcsúének: tásra... és felcsendült Viszontlás - a) A MÉH a fémgyüjtő hónap eredményeinek összesítéséről zárójelentést adott ki. A vállalat vasgyüjtési tervét 105.9, fémgyüjtési tervét 109.4 százalékra teljesítette. A megyék sorrendjében Baranya megye az első. Győr megye a második helyezett. A harmadik helyre Borsod megye került. A városok versenyében a vasgyüjtésnél Sztálinváros lett az első. A fémgyűjtésben Esztergom a győztes. Szombatén szerepel Szegeden a aUág.kíríí Skupa- bábkabari a hazánkban tartózkodó csehszlovák bábművészek forrósikerű budapesti szerepléseik után ellátogatnak egyik-másik vidéki városunkba. Vidéki útjuk során Szegedre is eljönnek, hogy a csehszlovák nép gazdag múltra visszatekintő bábművészetének tolmácsolásával kellemes órákat ajándékozzanak a szegedi közönségnek. Szombaton délután 5 és este 8 órai kezdettel a Szabadság-filmszínházban mutatkozik be a bábegyüttes. A budapesti szereplés alkalmával is igen sok tiszta gyönyörűséget nyújtottak a kicsik és felnőttek egyformán lelkes, népes közönségének, sok új barátot szereztek a bábjáték művészetének és ez valószínű így lesz Szegeden is. Bizonyára gazdagodnak egy szép élménnyel azok. akik a világhírű Csehszlovák Állami BábegyUttes, Speibl és Hurvinek színházának bemutatkozó előadását látják. A bábegyüttes színes műsorát úgy válogatta össze, hogy nyelvismeret nélkül megértsék a magyar nézők. Nevezhetnénk báb-esztrád műsornak is, ahogy az egyes szávezi. A műsorközlő szerepét a soha meg nem öregedő, úttörő ruhába öltöztetett Hurvinek látja el, aki eddigi szereplései során bájosan lámpalázas magyar beszédével egyesapásra' meghódította a közönséget. A bábkabaré másik névadó híressége, Hurvinek papája, az esetlenségében tekintélyes Speibl úr, a maradi kispolgár. De szerepel a műsorban a két világhírességen kívül, akiket Prága legnép:z;rűbb ©színészeiként© ismernek, a Speibl-család legkisebb tagja, a még óvodás Manecka. Két verset mond el. Az egyik Móricfc Zsigmond meséje a törökről és a tehenekről — magyarul. A legutóbbi 25 év alatt a Hurvinek és Speibl bábegyüttes hazai és külföldi — párizsi, londoni és moszkvai előadásait mindenütt ragyogó siker kísérte. A magyarországi vendégjáték útját is forró sikerek jelzik. Az eredeti népi ízlésekben bővelkedő sajátos bábművészet megérdemli a legnagyobb elismerést. Várakozással tekintünk a Csehszlovák Állami Bábegyüttes mfunemokat ismertető konferanszié^ i»e-szombati fellépése elé.