Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-11 / 110. szám
DÉLMAGYARORSZAG ittál Unak Uudez'áittk A jó munka jutalma az ingyenes üdülés KEDD, 1954. MÁJUS 11. Idősobb Kolezmayer János a fel-1 felajánlását is 58 szabadulás után került a Szegedi. teljesítette. Ezzel Erőműhöz dolgozni. Először portás. később az egyik kirakodó brigád vezetője lett. 55 éves ís inkább a termelőmunkában szeretett volna résztvenni. Egy szép napon kívánsága teljesült: a Vállalat vezetősége megadta neki azt a lehetőséget, hogy ő is résztvehessen a termelőmunkában. így került az egyik legnehezebb munkarészleghez, a vagonkirakodóbrigádba. Rövid i,dö alatt odaadó és lelkiismeretes munkája nyomán a vele egy műszakban dolgozó társai megválasztották brigádvezetőnek. ^funkateljesítménye így még fokozódott. A kongresszusi verseny. százalékkal túl a túlteljesítéssel meghaladta az előirányzott 180 százalékos sztahánovista szintet. A jó munkának eredményeképpen nemcsak a büszke sztahanovista eim birtokosa lett, hanem, az üzemi szakszervezet két hetes ingyenes üdültetésben is részesítette. Az óta már sztahánovistánk boldog örömmel tölti napjait Balatonfüreden. Minden meggyőződésünk meg van arra, hogy a Balaton-partján eltöltött két hét után visszatérve munkahelyére még fokozottabb eredményeket ér el a kongresszusi versenyben. Misán György Jobban védjük városunk szépségét 'A" Város Tanácsa az idén úgylátszik nagy gondot fordít a Széchenyi-térre, hogy az minden tekintetben a közönség ízlését és kényelmét kielégítse. Igen szóp székeket raktak ki a sétány hoszszában, melyekét díjtalanul lehet használni. A pázsit kopott részeit, — ahol a játszadozó gyermekek a füvet kitaposták — felásták és kiegyengették, meg fűmaggal vetették be. Parkőröket is alkalmaz a város, akik most nagy szorgalommal vigyáznak, hogy a gyermekek át ne lépjenek a rácson és le ne tapossák a füvet és az újonnan gyepesített parkrészeket. Kétségtelen, hogy a parkőrök jól végzik á dolgukat. Éjjel azonban sok felnőtt nyugodtan gázolhatja a füvet. Hogy miért teszik, mi örömük telik a pusztításban, nem tudom, de úgy gondolom, hogy jobban kell védeni városunk szépségét, csinosságát.. Ligeti Jenő Miért nincs ülőhely a Sztálin sétányon Mióta kitavaszodott, estefelé, munka után sokan keresik fel a Sztálin-sétány árnyas útjait, de méginkább a padokat, ahol kipihenhetnék napi fáradalmaikat. Pad van bőven a Sztálin-sétányon, de az ülőhely nagyon kevés. A padokról ugyanis a tél folyamán „lefagytak" az ülésdeszkák. Nem akarunk most efölött keseregni, de azt szeretnénk, ha a város minél gyorsabban pótolná azokat, esetleg szaporíthatná az ülőhelyeket, mivel a Sztálin-sétány úgyszólván — és sajnos! — az egyetlen hely a városban, ahol a gyermekek játszadozhatnak a szülők felügyelete mellett. t ). Befejeződött a Korányi Sándor vándorgyűlés Vasárnap befejezte Szegeden munkáját az V. Korányi Sándor vándorgyűlés. Az utolsó napi előadók között voltak a szovjet vendégek is. P. J. Lukomszkij professzor, a Szovjetunió egészségügyi minisztériumának főbelgyógyásza gaz dag kísérleti anyagából fontos következtetéseket vont le az idült szívburok gyulladás műtéti megoldási lehetőségei ós a műtét helyes időpontját illetően. Előadását élénk vita követte, mert ez a kérdés a magyar klinikai gyakorlatban is igen fontos szerepet tölt be. A. I. Makaricsev professzor a fehérje bevitel és a magasabb idegi müködéses összefüggéseit ismertette. Az előadás és a vita során kialakult az a vélemény, hogy nemcsak a csökkentett fehérje bevitelnek, hanem a túlzott fehérjendagolásnak is bizonyos káros következményei vannak a félsőbb, magasabb idegi működésre. A' négy napos vándorgyűlés Géza akadémikus méltatta zársza vóban. Korányi Sándornak nemcsak az arcképe volt itt a kongresszuson — mondotta —. Tárgyalásaink közel állta); Korányi elgondolásaihoz, gondolkodási módjához. Egy érzem, ha Korányi Sándor itt ülne közöttünk, ő is elégedett lenne munkánkkal, mert amiért ő életével harcolt és iskolájának átadott, amelyet röviden funkcionális szemléletnek nevezünk, abban a kongresszus sokaj adott. — Nagyon eredményes volt, hogy a legkülönbözőbb klinikai és elméleti szakmákban dolgozó orvosok, kutatók számoltak be munkájukról. így jutunk majd egyre közelebb ahhoz a helyes szemlélethez, hogy egyes orvosok nemcsak szűk szakmájuknak legyenek képviselői, hanem az egész orvostudományban otthon érezzék magukat. örvendetes tényként állapította meg Hetényi professzor azt, hogy alatt több mint negyven előadás számos előadás hangzott el az orhangzott el az orvostudomány különféle szakágaiból. A kongresszus munkáját annak elnöke, Hetényi vostudomány olyan szakterületei ről, amelyek eddig hazánkban hát- j fejlődésnek indul, térbe szorultak. I Köszönetet mondott a külföldi vendégeknek részvételükért, előadá. saikért, hozzászólásaikért, amelyekkel nagyban növelték a kongresszus munkájának értékét. A külföldi vendégek nevében P. J. Lukomszkij professzor búcsúzott ol a vándorgyűléstől. Köszönetét fejezte ki a* meleg, baráti vendéglátásért, majd ezeket mondotta: — A Korányi Sándor emlékének sf.entett vándorgyűlés igazolta azt, hogy , mennyire ébrentartják azt a szellemet, amelyet Korányi képviselt. Nagyon nemes benyomást tett ránk, külföldiekre a kongresszus nagyszámú résztvevője, az élénk viták. Különös örömmel tölt el bennünket az, hogy sok fiatal orvos tartott előadást. Ez arról tanúskodik, liogy a magyar nemzet új, fiatal, célszerűségre törekedő orvosnemzedéket nevel. Ez biztos záloga annak, hogy a Magyar Népköztársaságban az orvostudomány nagy B. M.-né Szépülnek a külvárosok lakóházai Megjutalmazták a kongresszusi versenyben élenjáró szegedi tsz tagokat X szegedi termelőszövetkezetekben a kongresszusi vállalást jól teljesítők legjobbjait, a munkaversenyben élenjárókat a tanács megjutalmazta. Szép cigaretta tárcát kapott jutalmul V'etró István, a Felszabadulás tsz tagja- Vetró István bácsi, akit szeretnek és tisztelnek, túljár már a hetven éven, de azért szemüveg nélkül olvas ós felveszi a versenyt nem egy fiatallal. Egyik kongresszusi vállalásaként ő maga javította ki szép takarosan a lószerszámokat, s ezzel kétezer forintot takarított meg a tsz-nek. A Felszabadulás tsz másik tagja: Seress Pál munkája elismeréseként egy szépirodalmi művet, könyvet kapott. Dimitrov Miklós, a Táncsics tsz tagja, jntalmul díszes öngyújtót kapott. Révész Pélné, — ugyancsak a Táncsics tsz tagja — három éven keresztül egyike azoknak az asszonyoknak, akik a legtöbb munkaegységet teljesítették. Jutalmul egy szép fejkendőt kapott. Komáromi János, az Alkotmány tsz sortéstenyiésztője meglepetésként jutalmul egy fém dohánytarIjó szelencét és egy könyvet kapott. Az Ötéves Terv tsz tehenésze: Balla János, a kongresszusi versenyben jelentősen növelte a tehenek naponkénti tejhozamát. Balla Jánost a szeretet és megbecsülés jeleként könyvvel ajándékozták meg. A tervezett hárommillió forint helyett ötmilliót fordítottak eddig a város lakóházainak tatarozására, csinosítására. A kemény tél miatt a szegedi építőipari tröszt dolgozói nem tudták határidőre befejezni ezeket a munkálatokat. így a mult évben a tiszaparti épületek mellett a Lenin-utcán, a Deák Ferenc-utcán és környékén lévő épületeket varázsolták újjá, a többire ez év tavaszán került sor. Ezek között vannak például, a Bécsi-körúti lakóházak, amelyeknél május elsejére teljesen elkészültek a javítással. Itt már csak az azelőtt elhanyagolt fásszineket bontják le s építenek újakat helyettük. A házak lakói egyébként már szép, tiszta, egészséges lakásokban ünnepelték május elsejét, a szorgalmas építők itt még a télen is dolgoztak a szigetelési munkálatokon, hogy a lakások nedvességét megszüntessék. Befejezéshez közelednek a Kelemen-utcai épületek kőműves munkái is, s már megkezdték az utcai homlokzat festését. Ugyanígy megszépítenek, kijavítanak több Széchenyi-téri, Április 4-utcai és Kölcsey-utcai lakóházat is. Ezzel egyidőben további négymillió forintos költséggel folynak a külvárosok lakóházainak tatarozási munkái is. A Tatarozó Vállalat mintegy száz kőművessel, áccsal, festővel és más szakemberrel látott hozzá március hónapban ennek a feladatnak a végrehajtásához. • Elsőnek a város egykor legelhanyagoltabb munkásnegyedében, Móravárosban kezdtek munkához. A váfosrész csatornázása, a gyönyörű Faragó-utcai munkásbérházak felépítése után most a többi épületek kijavításával, átfestésével is szebbé teszik az itteni dolgozók életét. Ebben az elhanyagolt lakónegyedben is a Cserepes-sori munkások laktak a legmostohább körülmények között. Itt most több mint egymillió kétszázezer forintot költenek a tizenhat ház hatvannégy lakásának rend behozására. Néhány hét óta az építkezés, az építőmunkások zajától hangos az utca. A kőműves-, ács-, lakatos- és asztalos-brigádok egymással versengenek, hogy minél előbb átadhassák a megszépített otthonokat. A vállalat dolgozói megfogadták a kongresszus tiszteletére, hogy augusztus helyett már júlitisra befejezik a munkálatokat. A vállalást eddig Kendrusz Ferenc kőművesbrigádja hozta legközelebb a megvalósuláshoz. A nyolctagú brigád lendületes munkával, s még nagyobb szeretettel végzi feladatát. Átlagosan 200 százalékra teljesítik normájukat. A nődolgozók szivéhez különö— Jön a hajó, Pista, odanézz! Sétahajó! — így lelkendezett egy fiatal leány, amint a hídról lenézek a Tiszára, s erősen megszorította a fiú karját. Azután olyan kedvesen nézett Pistára, hogy az ha kőből lett volna, sem tudta volna megtagadni a legszebben Villantó szemek kérését. Jgy hát frissen leszaladtak a lépcsőn s a hajóállomás félé igyekeztek. A hajó méltóságteljesen úszott lefelé a megáradt folyón, akár egy tavi-hatytyú. Orra élesen hasította a fényes vizet, mögötte dagadó hullámok kergették egymást a part felé. Lágy fények pocskolták a habokat s csodálatos kéken mosolygott az ég. A május minden gyönyörűsége ott ragyogott ennek a tiszai vasárnapnak az arcán. — Sétahajó! — ismételtem magamban a szót, melyet a lány oly nagy áhítattal mondott ki a hídon, s bennem is megszületett az elhatározás. Hogyne szül lett volna meg, mikor nekem fenntartott helyem van a „Délibáb"-on: hála a liajós rokonságnak. Tizenöt perc múlva már a fedélzeten ültem a kerék állás mellett. Kellemes hűvösség cirógatott. Tápé felől üdítő vízszagot hozott u szél. Nekidültem a korlátnak, élveztem a friss tiszai levegőt, s miután teljes kényelembe helyeztem magam, nézelődni kezdtem A két matrózlány éppen akkor lazította meg a kötelet, s a hajókürt hosszas búgása után lentről motorzúgás cA leiLélzeteji csapott föl. Pozsár Ferenc kormányos dudorászva pörgette a kormánykereket, s hamarosan a folyó közepén libegett a „Délibáb". F. I. hajóvezető fordított néhányat a lattogó irányváltón s a két motor teljes erővel belekapaszkodott az árba. A hajó faránál fehéren örvény let a víz nagy buborékok táncoltak a felkavart hullámfodrokon, s hajónk sebesen haladt fölfelé. Az utasok mindnyájan feljöttek a fedélzetre. A két utasterem kongott az ürességtől, s ákinek a fedélzeten nem jutott hely, a korlátnak támaszkodva nézte a vizet meg az elfutó tájat. A hajó orrában falusi fiatalok ütöttek tanyát. Az egyiknek eszébe jutott, hogy a nagy jövés-menésben még az evés is elmaradt s bontogatni kezdte a fehér szalvétát. Sikerült eloldani a csomót, s ropogós cipó, meg piros hónapos retek bukott elő a finom sózott szalonna mellől. A zsebből előlcerült a kéknyelű bicska, egyszer-kétszer végighúzta a nadrágszáron, s a fényes pengét nekieresztette az omlós szalonnának. Ez a többieknek is meghozta az étvágyat, — valamennyien nagy egyetértésben falatoztak. Matrózruhás kisfiú forgolódott körülöttük, alir lehetett több öt esztendősnél. Addig addig ravaszkodott, míg egy óvatlan pilleeresztett luftballont bökött az egyik fiú orra alá. — Fújd fel! A fiú megtörölte, becsukta bicskáját, összecsomagolta a maradékot és felállt. Szájához emelte a a luftballont és- nekivörösödve fújta, amíg csak telt a szuszból. Azután elkötötte, s csak ennyit szólt nagy büszkén: — No, ilyet viszek Juliskának! — Juliskának •— vetette közbe az egyik. — Hiszen itt láttam a hajón. — Az már nem igaz! — De bizony igaz! Kocsival jött a nénjével, meg Bacsó Piriékkel, most meg itt van a hajón. — Ilyet akkor is viszek neki. Közben a Maroshoz értünk. A kis folyó szorult vize sebesen futott össze a nagy Tiszával, s csendes csacsogással ölelkeztek a hullámok. A meredek homokpart fölött apró parti fecskék röpködtek, kergették egymást önfeledten. Idősebb néni hangjára lettem figyelmes. — Nem ültem én még hajón lelkem! Hogy is ültem volna, mikor alig voltam túl a porcsai határon. Most aztán, hogy a lányomnak olyan jöhetnékje volt Szegedébe, addig addig kuncogott, hogy engem is elcsalt. Itt meg aztán azt mondta: üljek fel velük a hajóra is. Ravasz egy lány. Ott ül társaival, meg a legényével olyan népi ruhában, mert lanatban közéjük lépett, s hát a gazdaságban dolgoz zik, eljár a tánccsoportba is, aztán kitalálták, hogy táncruhában jönnek erre a békeünnepre. Formás fiatalasszonynak magyarázott, aki egy pillanatig sem késett a válaszszal. — Ugy van az jól nénikém! A mi lányaink is a legszebb táncruhában vannak máma. A legények se különben! Délután meg szerepelnek is a szabadtéren. Jól megtapsolja ám a konzervgyáriakat. — Ha szépek lesznek! — így a néni. S míg őket figyeltem, a „Délibáb" keresztül • fordult a vízen. Lassan, de könnyen fordultunk, s hajónk most már visszafelé libeghetett velünk, pedig még szebb tájak csalogattak bennünket felfelé. De csalogatott a város is ezer örömével. A Tisza meg azt súgta: maradj! Még sem éreztünk semmi károsodást, mikor egyenesbe ért hajónk, hiszen igazán mindegy ezen a gazdag tájon, hogy hol kóstolgatjuk az élet örömeit az Ifjúsági Békenapon. Egészen megfeledkeztem Pistáékról, akiknek tulajdonképpen meg kellett volna köszönnöm, hogy akaratlanul is elcsábítottak erre a hajóútra, mikor megpillantottam őket a hátsó fedélzeten. Ott1 ültek egymás mellett két tábori széken. Hajukkal incselkedve játszott az enyhe szél, arcukon vidáman hemperegtek a napsugarak. Halkan beszélgettek, néha összemosolyogtak, s megszorították egymás kezét. — Ugye, nem bántad meg. hogy eljöttünk? — kérdezte félénken a lány, s mélyen a fiú szemébe nézett. , — Nem — felelt Pista. — Hisz olyan sokat voltunk már kettesben, még soha sem hajóztunk együtt. — Látod, nemcsak ket tesben szép az élet, pedig azt mondtad, hogy ott nem érzed-jól magad, ahol nagy nyüzsgés van. — Ez a nyüzsgés más, ez nem is nyüzsgés. — Akkor ugye átmegyünk innen Újszegedre, a szabadtérire? Pista bólintással felelt, a lány pedig hozzásimította arcát, majd szőke fejét Pista vállára hajtotta, gyöngén átölelte. , — Őszre mindenünk együtt lesz ... suttogta a fiú — és együtt járunk a gyárba. Aztán még valamit súgott, de már nem figyeltem rájuk, mert egészen a híd elé értijmk. Fentről lelkesen integettek fiúk, lányok, s ahogy hajónk lejjebb siklott, lila orgonák hullottak ránk. Néhány perc múlva kikötöttünk és kiszálltunk. Valamennyien Újszegedre igyekeztünk a frissen zöldelő ligetbe, ahol kedves élmények vártak ránk. Mire a hídra értünk, a hajó ismét fehéren úszott fölfelé, s a messzi kanyarból békésen integetett az árbocon lengő vörös zászló. Simon István sen közeláll ez a fajta munka, hiszen talán ők érzik át legjobban, mit jelentenek a szép, tiszta lakások. Prágai Ferencné 9 tagú női segédmunkás brigádja nem ismeri a norma* alatti teljesítést, de ezen a mnnkán még 140 százalékon alul sem adták. A dolgozók lelkesedése nem is maradt eredménytelen. A tizenhatból eddig tizenkét háznál fejezték be a vakolási, szigetelési munkákat. Ez utóbbi különösen fontos, mert ezekkel a házakkal azelőtt senki nem törődött, a falak átnedvesedtek," a bútorok és egyéb holmik megpenészedtek, s az ittlakás mindinkább egészségtelenné vált. A szigetelés befejezése után sor kerül a többi belső munkára. Kicserélik a korhadt padozatot a szobákban parkettet, a konyhákban színes mozaiklapokat fáknak le. Ebben a hónapDan megkezdik a külső festési munkákat, ezenkiyül a melléképületek javítását, űj fásszínek építését. Ugyancsak még májusban kezdenek hozzá több móravárosi utcában — legelőször a Móra-utcában — a lakóházak tatarozásához. Ebben az évben 85 szegedi épületet javítanak ki és festenek újjá. D. B. II győzelem napja Moszkvában M'bszkva (TASZSZ). A ssovjet főváros dolgozói lelkesen ünnepelték a győzelefai napját. Vasárnap gyönyörű tavaszi nap köszöntött Moszkvára. Már kora reggeltőlkezdve végeláthatatlan sorokban áradtak az emberek a központi kultúrpark felé. A park fasorait és tereit megtöltötték a népünnepély résztvevői, zene- és dalfoszlá-. n.vokat hozott a szél. A Moszkvai Filharmónia, az állami táncegyüttes és számos ' zenekar szolgáltatott műsort. A fiatalok késő estig szórakoztak a táncteremben. Este tíz órakor eldördült a tüzérségi díszsortűz a történelmi nap tiszteletére. A bársonyos tavaszi eget fényszórók sugarai és.a tűzijáték ezerszínű szikrái világították be. A hitlerista Németország ellen ^vívott nagy Honvédő Háború diadalmas befejezésének 9. évfordulója alkalmából díszlövéseket adtak le a szövetséges köztársaságok fővárosában cs a hős városokban — Leningrádban, Sztálingrádban, Szevasztopolban és Odesszában is. H ÍREK — A Magyar Jegász Szövetség Szegedi Csoportja ©A magyar családi jog főbb kérdései© című. tanulmánygyűjteményről ma délután 6 órakor ankétot rendez az Ügyvédi Kamarában (Somogyi-utca 3.). Vitavezető Papp Tibor elvtárs. (Állam- és Jogtudományi Intézet). A rendezőség az érdeklődőket szívesen látja. — Az Építőipari Tudományos Egyesület Szegedi Csoportja május 12-én, szerdán délután 5 órai kezdettel az MTESZ Horváth Mihálvutca 3. szám alatti helyiségében ©Epületek védelme agresszív hatások ellen© címmel Biczók Imre, a budapesti Talajvizsgáló Intézet igazgatója tart előadást.