Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-29 / 126. szám
4 SZOMBAT, 1954 MÁJUS 29. . (Folytatás a harmadik oldalról) megjavítását, bürokratikus eltorzulásának kiküszöbölését elsősorban a végrehajtás ellenőrzésének helyes megszervezésével biztosítjuk. Annak, hogy a végrehajtás ellenőrzése a tanácsapparátus megjavításának hatékony módszerévé váljék, egyik legfontosabb feltétele a széles munkástömegek bevonása a végrehajtás ellenőrzésébe és ilymódon a munkások és parasztok új rétegeinek megtanítása az államigazgatásra. A bürokratizmus ellen folytatott mindennemű „harc", amely nem támaszkodik a munkásosztály aktivitására és öntevékenységére, amely megkísérli azt, hogy a munkások és parasztok által gyakorolt ellenőrzést valamilyen apparátus tevékenységével helyettesítse, nem hozhat komoly eredményt az államapparátus valóságos megjavítása, bürokratikus kinövései megszüntetése tekintetében. Az államapparátus megjavítása, a Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa bürokratizmus leküzdése terén kiemelkedő szerep jut az apparátusban dolgozó kommunistáknak. Azok a kommunisták, akik nem tanulják meg az államigazgatás feladatait, akik felületesen dolgoznak, nem hatolnak be a rájuk bízott munka lényegébe, még ha vezető és irányító munkát végeznek is, valójában nem állnak pártunk politikai irányvonalának megvalósításáért folyó harc élén, amelyben ma államunk megerősítése, államigazgatásunk megjavítása, bürokratizmusának leküzdése, fontos helyet foglal el. Ezek a kommunisták a szocialista építés ügyének nem használnak, hanem ártanak. Pedig ezeket a feladatokat csak a kommunisták vezetésével lehet megoldani, olyanokkal, akik a rájuk bízott ügyek tényleges gazdái, akik értenek az emberek kiválasztásához és azok munkájának ellenőrzéséhez, akik képezik magukat a megfelelő termelési terület szerint, akik tehát tudnak dolgozni és felelnek munkájukért. A pártszervezetek feladata a tanácsok munkájának irányítása és ellenőrzése Ahhoz, hogy a tanácsok működésében mutatkozó gyengeségeket és hiányosságokat kiküszöböljük és végrehajtsuk azokat a határozatokat, amelyeket a pártkongresszus a tanácsmunka megjavítására majd hozni fog, gyökeresen meg kell változtatni a pártszervezetek munkáját a tanácsok irányítása és ellenőrzése terén egyaránt. A pártszervezetek és a tanácsok közötti kapcsolatok nem kielégítő alakulásának egyik okát abban kell keresni, hogy pártbizottságaink jelentős része, sőt sok pártfunkcionárius is nincsen tisztában az államhatalom és az államapparátus szerepével a szocializmus építése terén. Pártpropagandánk sem ismertette ezeket a kérdéseket a párttagok, főképpen a funkcionáriusok körében. Hátráltatta a helyt tanácsok fejlődését az ts, hogy a megyei és Járási pártbizottságok nem tekintették, sőt gyakran még ma sem tekintik a tanácsokat hatalmi és tömegszervezeteknek. Nem ls támasztottak a tanácsokkal szemben olyan követelményeket, hogy mint államhátalmi szervek, vagy mint átfogó tömegszervezetek működjenek. A tanácsokat nem nevelték önállóságra, s bennük nem is láttak egyebet adminisztratív gépezetnél, amit a párt egyes állami feladatok ellátására közvetlenül mozgósíthat. A pártszervezetek a tanácsot és az apparátust is egy személyen keresztül, a vb.-clnökén keresztül irányították és irányítják. Ez a helytelen vezotési módszor és kapcsolat az új szervezeti szabályzat elfogadásával, amely a tanácsokon belül MDP caoportokat javasolt létrehozni, meg fog változni és ezzel helyes, pártszerü alapokra helyeződik a tanácsok pértirányitása. Az MDP csoportok létesítésének nagy politikai jelentősége van a tanácsok egész jövendő munkájára. Bátran mondhatjuk, hogy megszilárdulásuknak legnagyobb biztosítéka. Elő fogja mozdítani a tanácsoknak, mint hatalmi és tömegszervezetnek a kifejlődését, növeli a tanácsban dolgozó kommunisták aktivitását és felelősRégét, serkentőleg hat az állandó bizottságok munkájára, erősíteni fogja a tanácsokban a bírálatot és önblrálatot. Nehézségeket okoz az is, hogy a pártszervezetek általában lebecsülik a tanácsokban végzett munkát és nem nyújtanak elég politikai segítséget a tanácsoknak. Ehelyett inkább maguk látják el az állami feladatokat, a tanácsokat pedig félreállítják, holott a pártszervek feladata nem a végrehajtás, hanem az Irányítás és ellenőrzés. Községi tanácsaink helyzetére komoly kihatással van az, hogy falust pártszervezeteink nem erősödtek a feladatokhoz mérten, sőt helyenként egyenesen gyengültek. Mivel magyarázható falusi pártszervezeteink lemaradása a feladatok mögött. Mindenekelőtt természetcsen a falun folyó pártmunka gyengeségével. Falusi pártfunkoionárlusainkból gyakran hiányzik a szükséges önállóság és felkészültség. Falusi pártszervezeteink gyengeségének és lemaradásának legfőbb oka, a paraszti tömegekkel való szoros kapcsolat hiánya. Ez mutqtlfozik meg a pártszervezetek és a "helyi tanácsok VlqzQhyában is. Oyengo falusi pártszervezetek mellett elkerülhetetlenül "gyengék' falusi tanácsaink is, ami komoly veszélyt rejt magában mezőgazdaságunk szocialista átszervezésére, dolgozó parasztságunknak a térsas termelés útjára való_ átvezetésére. Ebből világosan "következik, hogy szocialista előrehaladásunk fontos láncszeme, amelyet meg kell ragadnunk — hogy az egész fronton biztosítsuk előnyomulásunk sikerét, — falusi pártszervezeteink megszilárdítása, befolyásuk növelése, tömegbázisuk kiszéleszitése. Valamennyi falusi feladatunk felett áll tehát pártunk vezető szerepének biztosítása és megszilárdítása, ami csakis pártszervezeteinknek a legszélesebb pártonkívüli pnraszttömegekkel teremtett szoros és tartós kapcsolata útján valósítható meg. EnélkUI lehetetlen népi demokratikus államhatalmunk helyi szerveinek, a tanácsoknak a megszilárdítása is. A helyi tanácsok gyengeségének és ingadozásának további oka a tanácsok kommunista tagjainak magatartásában van. Ez különösen a parancsolgatásban és a pártonkivüliek lebecsülésében nyilvánul meg. korolt bírálat nem ritkán elfogult ledorongolássá vált, ami nem segítette elő a helyes és igazságos bírálat szellemének kialakulását. Bérmilyen jó határozatokat hozunk is, még olyan helyes intézkedéseket foganatosítunk ls a helyi tanácsok és az államigazgatás kérdéseinek megoldására, önmagukban csak előfeltételét teremtik meg ennek. A problémák megoldása a kádereken múlik, azok döntenek el mindent. Az általános fejlődés, a szocializmus építése, a dolgozó tömegek növekvő igéinyei, fokozottabb követelményeket támasztanak a tanácsok munkájával, főképpen azok vezetőivel szemben. Tanácsaink káderpolitikájára ez kettős feladatot hárít. Messzemenően gondoskodni kell, az eddiginél sokkal hathatósabban a tanácsi dolgozók politikai és szakmai képzéséről, általános műveltségük növeléséről, önállóságuk és vezetőkészségük fejlesztéséről. Ugyanakkor a tanácsszervek munkájába messzemenően be kell vonni az értelmiségieket, az egyetemekről és főiskolákról kikerülő fiatalságot, teret kell engedni képességük kifejtésének a maguk szakterületén. Fontos feladatnak kell tekinteni, hogy azokat a nagy és értékes erőket, amit a tanítók, agronómusok, orvosok, mérnökök és a falusi értelmiség más rétegei képviselnek a helyi tanácsok munkáján keresztül népi demokratikus rendszerünk szolgálatába állítsuk, Külön gondot kell fordítani a tanácsi vezetők politikai oktatására; ami elsősor brri a párt feladata. Minél magasabb a párt, vagy állami munka területén működő funkcionáriusok politikai képzettsége, marxista-leninista felkészültsége, annál jobbak és hatékonyabbak munkájuk eredményei és megfordítva, minél alacsonyabb a képzettségük és felkészülségük, annál valószínűbbek a bajok és a kudarcok a munkában. A tanácsszervezet megszilárdításának, munkája és ügyintézése megjavításának rendkívül fontos része a tanácsapparátus dolgozóinak szakmai továbbképzése. , A helyi ipar és a helyi erőforrások fokozottabb felhasználása A lakosság életszínvonalának emelése érdekében helyi tanácsainknak fő figyelmüket a helyi ipar és helyi erőforrások fokozottabb fejlesztésére és felhasználására kell fordítaniok. A lakosság közszükségleti cikkekkel való jobb ellátása érdekében a tanácsoknak nagyobb gondot kell fordítani a helyi szövetkezeti és magánkisipar és kiskereskedelem munkájára, az áruellátás megjavítására. Nagy figyelmet kell fordítani a javító és szolgáltató üzemek működtetésére, hogy minden tekintetben ki tudják elégíteni a lakosság igényeit. Szélesíteni kell a tanácsok községpolitikai tevékenységét, fejleszteni kell a közszolgáltatásokat, valamint a szociális és kulturális intézményeket, jobban fel kell karolni az egyéni kezdeményezést, bátrabban kibontakoztatni a tömegek aktivitását a községpolitika terén az állandó bizottságok közreműködésével, a költségvetés alapján kitűzött tervfeladatok végrehajtására; Pártunk Központi Vezetőségének mult év október 31-1 ülésén hozott határozata megállapította, hogy Magyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdése, egész fejlődésünk és második ötéves tervünk döntő láncszeme, a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Olyan célkitűzés ez, amelyet megvalósítani csak pártunk és egész népünk egységes erőfeszítésévei lehet. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló intézkedések végrehajtása, a határozatoknak helyi viszonyokra való alknlmazása — a megyei, járási és községi tanácsok feladata. Ehhez a tanácsok népművelési szerveinek is nagyarányú segítséget kell adniok a parasztság körében végzett felvilágosító munkával és a néptömegek mozgósításával. Helyi tanácsainknak messzemenően fel kell karolniok a dolgozók helyes kezdeményezését, javaslatait. Fel kell tárniok és fel ls kell használniok az összes helyi lehetőségeket és erőforrásokat, fejleszteniök kell a munkaversenyt. Több önbizalomra, tettvágyra, kezdeményezésre van szükség. A tanácsi vezetőknek, ha kommunisták, számot kell vetniök azzal is, hogy azon a helyen, ahová őket a nép bizalma, felsőbb állami, vagy pártszervek állították hogyan állják meg a helyüket, hogyan tesznek eleget a rájuk bízott feladataiknak, hogyan hajtják végre a kormányrendeleteket', a törvényeket, a párthatározatokat. A helyi tanácsok vezetőinek, elsősorban a megyei tanácsok VB. elnökeinek a legszorosabb és közvetlen kapcsolatokat kel! megteremteniök a néppel és ezt biztosítaniok kell a helyi tanácsok egész szervezetében és munkájában felülről lefelé. Állandóan figyelemmel kell kísérniük, milyen visszhangra találnak a kormány intézkedései, amelyek a nép javát célozzák, hogyan fogadják azokat, milyen észrevételek hangzanak el, mit helyeselnek, mit kifogásolnak. Ne téveszszélt össze az alulról jövő bírálatot, észrevételeket, vagy figyelmeztetéseket, ellenséges elemek rossz szándékú akadékoskodásával. Csak így tudják feladatukat megvalósítani munkájukkal, intézkedéseikkel nap, mint nap, újra és újra megnyerni a széles néprétegek bizalmát. A három és fél esztendő, ami helyi tanácsaink mögött van, e tekintetben sem múlott el hiába. A régi káderek gazdag tapasztalatokat szereztek, mellettük újak nőttek ki, akik pártunk irányításával, jó felkészültséggel, szívvel-lélekkel szolgálják dolgozó népünket az állami munka területén, A tanácsok feladatai A tanácsok kommunista tagjainak feladatairól A kommunista tanuljon meg úgy bánni a pártonkivüllvel — mofidjn Sztálin —, mint egyenlő bánik az egyenlővel, ne parancsolgasson, hanem éber figyelemmel hallgassa a pártonkivüllck hangját. Ne csak tanítsa a pártonkivülieket, hanem tanuljon is tőlük. A kommunista tanácstagok feladata a sokoldalú gazdasági tevékenység irányítása ls. De ahhoz, hogy vezethessünk, tudnunk kell gazdálkodni. El kell sajátítani a gazdálkodási ismereteket. ,Ez most a kommunisták feladata a falun. Helyt tanácsaink munkájának komoly gyengesége és tömegbefolyásuk akadálya, hogy a kommunista tanácstagok sok helyen még nem mutatnak kellő példát, még nem mindig járnak az élen, nem lépnek fel kezdeményezően a helyi tanácsok szerteágazó tevékenységének terén, úgy ahogyan azt a feladatok megkövetelnék. A helyi tanácsok munkájában tapasztalható fogyatékosságok nem utolsósorban a kritika és önkritika gyengeségéből fakadnak, ami egyben a pártszervezetek politikai nevelő munkájának fogyatékosságára is mutat. A helyi tanácsok kommunista, vagy pártonkívüli tagjainak még nem vált mindennapi életszükségletükké, munkájuk szerves részévé a kritika és önkritika és a tömegek részéről jövő bírálat gyakran süket fülekre talál náluk. Helyi tanácsaink vezetői mindinkább megszokták. hogy a tömegek ellenőrzése és bírálata nélkül dolgozzanak, ami elkerülhetetlenül a tömegek szerepének lebecsüléséhez, a bírálatnak és önbírálatnak a helyi tanácsok munkájából való kiküszöböléséhez vezetett. Ezzel háttérbe szorult az alulról jövő kezdeményezés, a hibák, a bajok jelzése ls. A helyi tanácsok vezetői között nem kevesen vannak, akik ritkán mennek a tömegek közé, mert bizony ott felvetik a kérdéseket, amiket aztán nemigen lehet válasz nélkül hagyni. De arra is rá kell mutatni, hogy helyi tanácsainkat elég gyakran igazságtalan bírálat éri. Egyes minisztériumok főképpen a begyűjtési és földművelésügyi minisztérium részéről a végrehajtó bizottságokkal szemben gyaAzok az új és nagyszerű feladat tok, amelyek az új szakasz célkitűzéseiből fakadnak, legyenek azok •gazdasági, igazgatási, vagy szociálls-kulturális feladatok, csaknem minden területen a helyi tanácsokon keresztül, vagy azok közreműködésével válnak valóra. A párthatározat és a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítása a tanácsok helyes vagy helytelen, jó, vagy rossz munkáján múlik, azon, hogy a jó és helyes határozatok, vájjon ugyanolyan jól és helyesen kerülnek-e kivitelre. Helyi tanácsainknak, azok vezetőinek és dolgozóínak fő figyelmüket azokra a döntő feladatokra kell összpontosítani, amelyek az előttünk álló időszakban pártunk politikájának homlokterében állanak: a lakosság életszínvonalának emelésére, anyagi és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésére, a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, az állami fegyelem és állampolgári kötelességteljesítés megszilárdításéra és az osztályellenség elleni fokozottabb harcra. A termelési bizottságok szervezésével és működésével a falu legjobb erőit a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szolgálatába tudják állítani. E téren községi tanácsaink máriR kiváló eredményeket értek el. Olyan tömegerőket mozgósítottak a párt- és kormányhatározat megvalósítására, amilyenre rég nem volt példa. Pártunk új. politikája nagy lendületet és kedvet adott a munkának, ami tanácsaink számára széles lehetőségeket adott a holyl lakossággal a dolgozó parasztsággal való szoros együttműködés és kölcsönös bizalom megteremtésének. A feladatok dandárja azonban még hátra van. Helyi tanácsainknak a rendkívül kedvező helyzetet felhasználva, teljes lendülettel és lelkesedéssel kell a szerteágazó mezőgazdasági feladatokat végezni. Tanácsainknak, vezetőiknek és dolgozóiknak becsületbeli ügye legyen a mezőgazdasági termelés fejlesztése. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt. és kormányhatározat sikeres végrehajtása, a tanácsok minden tagozatában, a megyei, járási és községi tanácsokban egyaránt, megköveteli a mezőgazdasági szakigazgatás és vezetés megerősítését szakképzett erők bevonásával, vagy átcsoportosításával. Döntő a járási tanácsok ilyenirányú megerősítése, elsősorban a mezőgazdasági osztályok szakmai színvonalának emelése, a gépállomások munkájának megjavítása. A mezőgazdasági termelés fejlesztése terén a tanácsok másik felelősségteljes feladata a mezőgazdaság megsegítésére vidékre irányított szakemberek; agronómusok, mérnökök, szakmunkások megbecsülése, munkafeltételeiknek biztosítása, megfelelő életkörülmények megteremtése, szociális és anyagi helyzetük megjavítása. A mezőgazdasági termelés általános fejlesztése mellett helyi tanácsainknak nagy figyelmet kell fordílaniok a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezet: megszilárdítása és fejlesztése, a tanácsi munkában igen fonto3 feladat. Különösen a járási tanácsokra hárul fontos szerep a termelőszövetkezetek megsegítése, jövedelmezőségük növelése és a termelőszövetkezetek megvédelmezése terén az ellenség bomlasztó törekvéseivel szemben. Tudatosítani kell a szövetkezeti vagyon védelmének szükségességét és a munkafegyelem megszilárdítását. A termelőszövetkezetek önállóságának szemelőtt tartása mellett, a járási tanács végrehajtó bizottsága részéről fokozottabb és szakszerűbb segítséget kell adni a termelési, pénzügyi és költségvetési tervek elkészítésében és összehangolásában. A helyi tanács tagjainak állandó és eleven kapcsolatot kell tartaniok a termelőszövetkezetekkel, érezzék felelősségüket azok munkájáért. Különösen a gyengébb termelőszövetkezetekről való mindenirányú gondoskodás, velük való fokozottabb törődés legyen járási tanácsaink fontos feladata. Az állami fegyelem megszilárdítása: a legfontosabb feladat Államhatalmi és igazgatási szerveink működésének szilárd alapja a szocialista törvényesség, amely az állampolgári jogok biztosítása mellett az állami fegyelem és állampolgári kötelességteljesítés szigorú megkövetelésén alapul. A szocialista törvényességnek abban kell kifejezésre jutnia, hogy minden állami és társadalmi szerv, hivatalos személy és állampolgár feltétlenül és pontosan megtartja és megtartatja a népi demokratikus állam törvényeit és egyéb jogszabályait. Népi demokráciánkban ennek meg is vannak a biztosítékai. Az egyik: a dolgozó tömegek széleskörű részvétele az állami munkában, a hatalom gyakorlása és a közigazgatás terén egyaránt. A másik biztosítéka az. hogy nálurik és általában a népi demokratikus országokban a törvények és egyéb jogszabályok nem a lakosságra kívülről rákényszerített szabályok, hanem a lakosság túlnyomó többségének akaratát fejezik ki és megfelelnek a dolgozók érdekeinek, hisz a törvényhozói hatalmat irf közvetlenül a nép gyakorolja központi és helyi szervei útján. A törvények pontos végrehajtása szigorú állami fegyelmet követel. Ezen a téren komoly lazaságok tapasztalhatók a helyi tanácsok vezetőinek és alkalmazottainak munkájában. Laza állami fegyelem mellett nem érvényesülhet a szocialista törvényesség. Itt a bajok gyökere. Amíg a tanácsi vezetők és alkalmazottak személyükben nem teljesítik törvényes kötelezettségeiket, addig másokkal sem tudják a törvényeket betartatni! És ha az állampolgári kötelezettségek betartása terén komoly hiányosságok vannak, főképpen ebben leli magyarázatát. Az állnmi fegyelem lazasága, egész tanáesapparátusunk leggyengébb oldala. Szilárdan állhat-e a tnnáes a szocialista törvényesség alapján ott, ahol mint a szabolcsmegyei Tiszabercel községben az egész tanácsapparátus hátralékost! Vagy a tiszafüredi járásban, ahol 8 község közül, az első negyedben öt községben, maga a vb.-elnök is hátralékos voltt Szolnok megyében sem mutatkozik meg a tanácstagok példamutatása a törvények betartása terén. A szolnoki járásban a végrehojtóbizottsúgi tagok közül 587 fő van beadásra kötelezve. Közülük eddig 239-cn nem teljesítették nz állammal szemben fennálló kötelezettségeiket, Lchet-o törvényesség ott, ahol ilyen laza nz állami fogyolem! Nem lehet. Ott OBnk törvénytelenség lehet, akár lazaság, akár túlkapás formájában. Az eltévelyedéstől, a lazaságoktól és túlkapásoktól n szigorú állam! fegyelem óvja meg helyi tanácsaink vezetőit és dolgozóit egynránt. Más vnlnmiféte csodaszer ninos. Ezért helyi tanácsaink és egyéb állami szervek munkájában nz előttünk álló legfontosabb feladat az állami (Folytatás az ötödik oldalon.)