Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-29 / 126. szám

4 SZOMBAT, 1954 MÁJUS 29. . (Folytatás a harmadik oldalról) megjavítását, bürokratikus eltorzu­lásának kiküszöbölését elsősorban a végrehajtás ellenőrzésének helyes megszervezésével biztosítjuk. Annak, hogy a végrehajtás el­lenőrzése a tanácsapparátus meg­javításának hatékony módszerévé váljék, egyik legfontosabb feltétele a széles munkástömegek bevonása a végrehajtás ellenőrzésébe és ily­módon a munkások és parasztok új rétegeinek megtanítása az ál­lamigazgatásra. A bürokratizmus ellen folytatott mindennemű „harc", amely nem támaszkodik a munkásosztály aktivitására és öntevékenységére, amely megkísér­li azt, hogy a munkások és parasz­tok által gyakorolt ellenőrzést va­lamilyen apparátus tevékenységé­vel helyettesítse, nem hozhat ko­moly eredményt az államapparátus valóságos megjavítása, bürokra­tikus kinövései megszüntetése te­kintetében. Az államapparátus megjavítása, a Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa bürokratizmus leküzdése terén ki­emelkedő szerep jut az apparátus­ban dolgozó kommunistáknak. Azok a kommunisták, akik nem tanulják meg az államigazgatás feladatait, akik felületesen dolgoz­nak, nem hatolnak be a rájuk bí­zott munka lényegébe, még ha vezető és irányító munkát végez­nek is, valójában nem állnak pár­tunk politikai irányvonalának meg­valósításáért folyó harc élén, amelyben ma államunk megerősí­tése, államigazgatásunk megjavítá­sa, bürokratizmusának leküzdése, fontos helyet foglal el. Ezek a kom­munisták a szocialista építés ügyé­nek nem használnak, hanem árta­nak. Pedig ezeket a feladatokat csak a kommunisták vezetésével lehet megoldani, olyanokkal, akik a rájuk bízott ügyek tényleges gazdái, akik értenek az emberek kiválasztásához és azok munkájá­nak ellenőrzéséhez, akik képezik magukat a megfelelő termelési te­rület szerint, akik tehát tudnak dolgozni és felelnek munkájukért. A pártszervezetek feladata a tanácsok munkájának irányítása és ellenőrzése Ahhoz, hogy a tanácsok műkö­désében mutatkozó gyengeségeket és hiányosságokat kiküszöböljük és végrehajtsuk azokat a határozato­kat, amelyeket a pártkongresszus a tanácsmunka megjavítására majd hozni fog, gyökeresen meg kell vál­toztatni a pártszervezetek mun­káját a tanácsok irányítása és el­lenőrzése terén egyaránt. A párt­szervezetek és a tanácsok közötti kapcsolatok nem kielégítő alakulá­sának egyik okát abban kell ke­resni, hogy pártbizottságaink je­lentős része, sőt sok pártfunkcio­nárius is nincsen tisztában az ál­lamhatalom és az államapparátus szerepével a szocializmus építése terén. Pártpropagandánk sem is­mertette ezeket a kérdéseket a párttagok, főképpen a funkcioná­riusok körében. Hátráltatta a helyt tanácsok fej­lődését az ts, hogy a megyei és Járási pártbizottságok nem tekin­tették, sőt gyakran még ma sem tekintik a tanácsokat hatalmi és tö­megszervezeteknek. Nem ls tá­masztottak a tanácsokkal szemben olyan követelményeket, hogy mint államhátalmi szervek, vagy mint átfogó tömegszervezetek működje­nek. A tanácsokat nem nevelték önállóságra, s bennük nem is lát­tak egyebet adminisztratív gépe­zetnél, amit a párt egyes állami feladatok ellátására közvetlenül mozgósíthat. A pártszervezetek a tanácsot és az apparátust is egy személyen keresztül, a vb.-clnökén keresztül irányították és irányítják. Ez a helytelen vezotési módszor és kap­csolat az új szervezeti szabályzat elfogadásával, amely a tanácso­kon belül MDP caoportokat java­solt létrehozni, meg fog változni és ezzel helyes, pártszerü alapok­ra helyeződik a tanácsok pértirá­nyitása. Az MDP csoportok lé­tesítésének nagy politikai jelentő­sége van a tanácsok egész jövendő munkájára. Bátran mondhatjuk, hogy megszilárdulásuknak legna­gyobb biztosítéka. Elő fogja moz­dítani a tanácsoknak, mint hatalmi és tömegszervezetnek a kifejlődé­sét, növeli a tanácsban dolgozó kommunisták aktivitását és felelős­Régét, serkentőleg hat az állandó bizottságok munkájára, erősíteni fogja a tanácsokban a bírálatot és önblrálatot. Nehézségeket okoz az is, hogy a pártszervezetek általában lebe­csülik a tanácsokban végzett mun­kát és nem nyújtanak elég politi­kai segítséget a tanácsoknak. Ehe­lyett inkább maguk látják el az állami feladatokat, a tanácsokat pedig félreállítják, holott a párt­szervek feladata nem a végrehaj­tás, hanem az Irányítás és ellenőr­zés. Községi tanácsaink helyzetére ko­moly kihatással van az, hogy fa­lust pártszervezeteink nem erő­södtek a feladatokhoz mérten, sőt helyenként egyenesen gyengültek. Mivel magyarázható falusi párt­szervezeteink lemaradása a fel­adatok mögött. Mindenekelőtt természetcsen a falun folyó párt­munka gyengeségével. Falusi párt­funkoionárlusainkból gyakran hi­ányzik a szükséges önállóság és felkészültség. Falusi pártszervezeteink gyen­geségének és lemaradásának leg­főbb oka, a paraszti tömegekkel való szoros kapcsolat hiánya. Ez mutqtlfozik meg a pártszervezetek és a "helyi tanácsok VlqzQhyában is. Oyengo falusi pártszervezetek mellett elkerülhetetlenül "gyengék' falusi tanácsaink is, ami komoly veszélyt rejt magában mezőgaz­daságunk szocialista átszervezé­sére, dolgozó parasztságunknak a térsas termelés útjára való_ átve­zetésére. Ebből világosan "követ­kezik, hogy szocialista előrehala­dásunk fontos láncszeme, amelyet meg kell ragadnunk — hogy az egész fronton biztosítsuk előnyo­mulásunk sikerét, — falusi párt­szervezeteink megszilárdítása, be­folyásuk növelése, tömegbázisuk kiszéleszitése. Valamennyi falusi feladatunk felett áll tehát pár­tunk vezető szerepének biztosítá­sa és megszilárdítása, ami csakis pártszervezeteinknek a legszéle­sebb pártonkívüli pnraszttömegek­kel teremtett szoros és tartós kap­csolata útján valósítható meg. EnélkUI lehetetlen népi demokra­tikus államhatalmunk helyi szer­veinek, a tanácsoknak a megszi­lárdítása is. A helyi tanácsok gyengeségének és ingadozásának további oka a tanácsok kommunista tagjainak magatartásában van. Ez különösen a parancsolgatásban és a párton­kivüliek lebecsülésében nyilvánul meg. korolt bírálat nem ritkán elfogult ledorongolássá vált, ami nem segí­tette elő a helyes és igazságos bí­rálat szellemének kialakulását. Bérmilyen jó határozatokat ho­zunk is, még olyan helyes intézke­déseket foganatosítunk ls a helyi tanácsok és az államigazgatás kér­déseinek megoldására, önmagukban csak előfeltételét teremtik meg en­nek. A problémák megoldása a ká­dereken múlik, azok döntenek el mindent. Az általános fejlődés, a szocia­lizmus építése, a dolgozó tömegek növekvő igéinyei, fokozottabb kö­vetelményeket támasztanak a taná­csok munkájával, főképpen azok vezetőivel szemben. Tanácsaink ká­derpolitikájára ez kettős feladatot hárít. Messzemenően gondoskodni kell, az eddiginél sokkal hatható­sabban a tanácsi dolgozók politikai és szakmai képzéséről, általános műveltségük növeléséről, önállósá­guk és vezetőkészségük fejlesztésé­ről. Ugyanakkor a tanácsszervek munkájába messzemenően be kell vonni az értelmiségieket, az egye­temekről és főiskolákról kikerülő fiatalságot, teret kell engedni ké­pességük kifejtésének a maguk szakterületén. Fontos feladatnak kell tekinteni, hogy azokat a nagy és értékes erőket, amit a tanítók, agronómusok, orvosok, mérnökök és a falusi értelmiség más rétegei képviselnek a helyi tanácsok mun­káján keresztül népi demokratikus rendszerünk szolgálatába állítsuk, Külön gondot kell fordítani a ta­nácsi vezetők politikai oktatására; ami elsősor brri a párt feladata. Minél magasabb a párt, vagy állami munka területén működő funkcio­náriusok politikai képzettsége, marxista-leninista felkészültsége, annál jobbak és hatékonyabbak munkájuk eredményei és megfor­dítva, minél alacsonyabb a kép­zettségük és felkészülségük, annál valószínűbbek a bajok és a ku­darcok a munkában. A tanácsszer­vezet megszilárdításának, munkája és ügyintézése megjavításának rendkívül fontos része a tanács­apparátus dolgozóinak szakmai to­vábbképzése. , A helyi ipar és a helyi erőforrások fokozottabb felhasználása A lakosság életszínvonalának emelé­se érdekében helyi tanácsainknak fő figyelmüket a helyi ipar és he­lyi erőforrások fokozottabb fejlesz­tésére és felhasználására kell for­dítaniok. A lakosság közszükségleti cikkekkel való jobb ellátása érde­kében a tanácsoknak nagyobb gon­dot kell fordítani a helyi szövetke­zeti és magánkisipar és kiskeres­kedelem munkájára, az áruellátás megjavítására. Nagy figyelmet kell fordítani a javító és szolgáltató üzemek működtetésére, hogy min­den tekintetben ki tudják elégíte­ni a lakosság igényeit. Szélesíteni kell a tanácsok községpolitikai te­vékenységét, fejleszteni kell a köz­szolgáltatásokat, valamint a szociá­lis és kulturális intézményeket, jobban fel kell karolni az egyéni kezdeményezést, bátrabban kibon­takoztatni a tömegek aktivitását a községpolitika terén az állandó bi­zottságok közreműködésével, a költségvetés alapján kitűzött terv­feladatok végrehajtására; Pártunk Központi Vezetőségének mult év október 31-1 ülésén hozott határozata megállapította, hogy Magyarországon a szocializmus to­vábbi építésének kulcskérdése, egész fejlődésünk és második öt­éves tervünk döntő láncszeme, a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Olyan célkitűzés ez, amelyet meg­valósítani csak pártunk és egész népünk egységes erőfeszítésévei le­het. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésére irányuló intézkedések végrehajtása, a határozatoknak he­lyi viszonyokra való alknlmazása — a megyei, járási és községi taná­csok feladata. Ehhez a tanácsok népművelési szerveinek is nagy­arányú segítséget kell adniok a pa­rasztság körében végzett felvilágo­sító munkával és a néptömegek mozgósításával. Helyi tanácsaink­nak messzemenően fel kell karol­niok a dolgozók helyes kezdemé­nyezését, javaslatait. Fel kell tár­niok és fel ls kell használniok az összes helyi lehetőségeket és erő­forrásokat, fejleszteniök kell a munkaversenyt. Több önbizalomra, tettvágyra, kezdeményezésre van szükség. A tanácsi vezetőknek, ha kommu­nisták, számot kell vetniök azzal is, hogy azon a helyen, ahová őket a nép bizalma, felsőbb állami, vagy pártszervek állították hogyan áll­ják meg a helyüket, hogyan tesz­nek eleget a rájuk bízott felada­taiknak, hogyan hajtják végre a kormányrendeleteket', a törvé­nyeket, a párthatározatokat. A he­lyi tanácsok vezetőinek, elsősorban a megyei tanácsok VB. elnökeinek a legszorosabb és közvetlen kapcso­latokat kel! megteremteniök a néppel és ezt biztosítaniok kell a helyi tanácsok egész szervezetében és munkájában felülről lefelé. Állandóan figyelemmel kell kí­sérniük, milyen visszhangra talál­nak a kormány intézkedései, ame­lyek a nép javát célozzák, hogyan fogadják azokat, milyen észrevé­telek hangzanak el, mit helyesel­nek, mit kifogásolnak. Ne tévesz­szélt össze az alulról jövő bírála­tot, észrevételeket, vagy figyelmez­tetéseket, ellenséges elemek rossz szándékú akadékoskodásával. Csak így tudják feladatukat megvaló­sítani munkájukkal, intézkedéseik­kel nap, mint nap, újra és újra megnyerni a széles néprétegek bi­zalmát. A három és fél esztendő, ami he­lyi tanácsaink mögött van, e te­kintetben sem múlott el hiába. A régi káderek gazdag tapasztalato­kat szereztek, mellettük újak nőt­tek ki, akik pártunk irányításával, jó felkészültséggel, szívvel-lélekkel szolgálják dolgozó népünket az ál­lami munka területén, A tanácsok feladatai A tanácsok kommunista tagjainak feladatairól A kommunista tanuljon meg úgy bánni a pártonkivüllvel — mofidjn Sztálin —, mint egyenlő bánik az egyenlővel, ne parancsolgasson, ha­nem éber figyelemmel hallgassa a pártonkivüllck hangját. Ne csak tanítsa a pártonkivülieket, hanem tanuljon is tőlük. A kommunista tanácstagok fel­adata a sokoldalú gazdasági tevé­kenység irányítása ls. De ahhoz, hogy vezethessünk, tudnunk kell gazdálkodni. El kell sajátítani a gazdálkodási ismereteket. ,Ez most a kommunisták feladata a falun. Helyt tanácsaink munkájának komoly gyengesége és tömegbefo­lyásuk akadálya, hogy a kommu­nista tanácstagok sok helyen még nem mutatnak kellő példát, még nem mindig járnak az élen, nem lépnek fel kezdeményezően a helyi tanácsok szerteágazó tevékenységé­nek terén, úgy ahogyan azt a fel­adatok megkövetelnék. A helyi tanácsok munkájában ta­pasztalható fogyatékosságok nem utolsósorban a kritika és önkritika gyengeségéből fakadnak, ami egy­ben a pártszervezetek politikai ne­velő munkájának fogyatékosságára is mutat. A helyi tanácsok kommu­nista, vagy pártonkívüli tagjainak még nem vált mindennapi élet­szükségletükké, munkájuk szerves részévé a kritika és önkritika és a tömegek részéről jövő bírálat gyak­ran süket fülekre talál náluk. Helyi tanácsaink vezetői mindin­kább megszokták. hogy a tömegek ellenőrzése és bírálata nélkül dol­gozzanak, ami elkerülhetetlenül a tömegek szerepének lebecsüléséhez, a bírálatnak és önbírálatnak a he­lyi tanácsok munkájából való ki­küszöböléséhez vezetett. Ezzel hát­térbe szorult az alulról jövő kezde­ményezés, a hibák, a bajok jelzése ls. A helyi tanácsok vezetői között nem kevesen vannak, akik ritkán mennek a tömegek közé, mert bi­zony ott felvetik a kérdéseket, ami­ket aztán nemigen lehet válasz nélkül hagyni. De arra is rá kell mutatni, hogy helyi tanácsainkat elég gyakran igazságtalan bírálat éri. Egyes minisztériumok főkép­pen a begyűjtési és földművelés­ügyi minisztérium részéről a végre­hajtó bizottságokkal szemben gya­Azok az új és nagyszerű feladat tok, amelyek az új szakasz célki­tűzéseiből fakadnak, legyenek azok •gazdasági, igazgatási, vagy szociá­lls-kulturális feladatok, csaknem minden területen a helyi tanácso­kon keresztül, vagy azok közremű­ködésével válnak valóra. A pártha­tározat és a kormányprogramm cél­kitűzéseinek megvalósítása a ta­nácsok helyes vagy helytelen, jó, vagy rossz munkáján múlik, azon, hogy a jó és helyes határozatok, vájjon ugyanolyan jól és helyesen kerülnek-e kivitelre. Helyi tanácsainknak, azok veze­tőinek és dolgozóínak fő figyelmü­ket azokra a döntő feladatokra kell összpontosítani, amelyek az előt­tünk álló időszakban pártunk po­litikájának homlokterében állanak: a lakosság életszínvonalának eme­lésére, anyagi és kulturális szük­ségleteinek fokozottabb kielégítésé­re, a mezőgazdasági termelés fel­lendítésére, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésére, az állami fe­gyelem és állampolgári kötelesség­teljesítés megszilárdításéra és az osztályellenség elleni fokozottabb harcra. A termelési bizottságok szerve­zésével és működésével a falu leg­jobb erőit a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének szolgálatába tud­ják állítani. E téren községi taná­csaink máriR kiváló eredményeket értek el. Olyan tömegerőket moz­gósítottak a párt- és kormányha­tározat megvalósítására, amilyen­re rég nem volt példa. Pártunk új. politikája nagy lendületet és ked­vet adott a munkának, ami tanácsa­ink számára széles lehetőségeket adott a holyl lakossággal a dol­gozó parasztsággal való szoros együttműködés és kölcsönös bi­zalom megteremtésének. A felada­tok dandárja azonban még hátra van. Helyi tanácsainknak a rend­kívül kedvező helyzetet felhasz­nálva, teljes lendülettel és lelke­sedéssel kell a szerteágazó mező­gazdasági feladatokat végezni. Tanácsainknak, vezetőiknek és dolgozóiknak becsületbeli ügye legyen a mezőgazdasági termelés fejlesztése. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt. és kormányhatározat si­keres végrehajtása, a tanácsok min­den tagozatában, a megyei, járási és községi tanácsokban egyaránt, megköveteli a mezőgazdasági szak­igazgatás és vezetés megerősítését szakképzett erők bevonásával, vagy átcsoportosításával. Döntő a járási tanácsok ilyenirányú megerősí­tése, elsősorban a mezőgazdasági osztályok szakmai színvonalának emelése, a gépállomások munká­jának megjavítása. A mezőgazdasági termelés fej­lesztése terén a tanácsok másik fe­lelősségteljes feladata a mezőgaz­daság megsegítésére vidékre irá­nyított szakemberek; agronómusok, mérnökök, szakmunkások megbe­csülése, munkafeltételeiknek bizto­sítása, megfelelő életkörülmények megteremtése, szociális és anyagi helyzetük megjavítása. A mezőgazdasági termelés általá­nos fejlesztése mellett helyi taná­csainknak nagy figyelmet kell for­dílaniok a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésére. Termelőszövetke­zeteink gazdasági és szervezet: megszilárdítása és fejlesztése, a ta­nácsi munkában igen fonto3 fel­adat. Különösen a járási tanácsok­ra hárul fontos szerep a termelő­szövetkezetek megsegítése, jövedel­mezőségük növelése és a termelő­szövetkezetek megvédelmezése te­rén az ellenség bomlasztó törek­véseivel szemben. Tudatosítani kell a szövetkezeti vagyon védelmének szükségességét és a munkafegye­lem megszilárdítását. A termelőszö­vetkezetek önállóságának szemelőtt tartása mellett, a járási tanács végrehajtó bizottsága részéről foko­zottabb és szakszerűbb segítséget kell adni a termelési, pénzügyi és költségvetési tervek elkészítésében és összehangolásában. A helyi ta­nács tagjainak állandó és eleven kapcsolatot kell tartaniok a terme­lőszövetkezetekkel, érezzék felelős­ségüket azok munkájáért. Különö­sen a gyengébb termelőszövetkeze­tekről való mindenirányú gondos­kodás, velük való fokozottabb törő­dés legyen járási tanácsaink fontos feladata. Az állami fegyelem megszilárdítása: a legfontosabb feladat Államhatalmi és igazgatási szer­veink működésének szilárd alapja a szocialista törvényesség, amely az állampolgári jogok biztosítása mel­lett az állami fegyelem és állam­polgári kötelességteljesítés szigorú megkövetelésén alapul. A szocia­lista törvényességnek abban kell kifejezésre jutnia, hogy minden ál­lami és társadalmi szerv, hivatalos személy és állampolgár feltétlenül és pontosan megtartja és megtar­tatja a népi demokratikus állam törvényeit és egyéb jogszabályait. Népi demokráciánkban ennek meg is vannak a biztosítékai. Az egyik: a dolgozó tömegek széleskörű rész­vétele az állami munkában, a ha­talom gyakorlása és a közigazgatás terén egyaránt. A másik biztosíté­ka az. hogy nálurik és általában a népi demokratikus országokban a törvények és egyéb jogszabályok nem a lakosságra kívülről rákény­szerített szabályok, hanem a lakos­ság túlnyomó többségének akaratát fejezik ki és megfelelnek a dolgo­zók érdekeinek, hisz a törvényho­zói hatalmat irf közvetlenül a nép gyakorolja központi és helyi szervei útján. A törvények pontos végre­hajtása szigorú állami fegyelmet követel. Ezen a téren komoly la­zaságok tapasztalhatók a helyi ta­nácsok vezetőinek és alkalmazot­tainak munkájában. Laza állami fe­gyelem mellett nem érvényesülhet a szocialista törvényesség. Itt a ba­jok gyökere. Amíg a tanácsi veze­tők és alkalmazottak személyükben nem teljesítik törvényes kötelezett­ségeiket, addig másokkal sem tud­ják a törvényeket betartatni! És ha az állampolgári kötelezettségek betartása terén komoly hiányossá­gok vannak, főképpen ebben leli magyarázatát. Az állnmi fegyelem lazasága, egész tanáesapparátusunk leg­gyengébb oldala. Szilárdan állhat-e a tnnáes a szocialista törvényesség alapján ott, ahol mint a szabolcs­megyei Tiszabercel községben az egész tanácsapparátus hátralé­kost! Vagy a tiszafüredi járás­ban, ahol 8 község közül, az első negyedben öt községben, maga a vb.-elnök is hátralékos voltt Szol­nok megyében sem mutatkozik meg a tanácstagok példamutatása a törvények betartása terén. A szol­noki járásban a végrehojtóbizott­súgi tagok közül 587 fő van be­adásra kötelezve. Közülük eddig 239-cn nem teljesítették nz állam­mal szemben fennálló kötelezett­ségeiket, Lchet-o törvényesség ott, ahol ilyen laza nz állami fogyolem! Nem lehet. Ott OBnk törvénytelen­ség lehet, akár lazaság, akár túl­kapás formájában. Az eltévelyedés­től, a lazaságoktól és túlkapások­tól n szigorú állam! fegyelem óvja meg helyi tanácsaink vezetőit és dolgozóit egynránt. Más vnlnmi­féte csodaszer ninos. Ezért helyi tanácsaink és egyéb állami szer­vek munkájában nz előttünk álló legfontosabb feladat az állami (Folytatás az ötödik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents