Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

SZERDA, 1951. ÁPRILIS 21. Erről írnak levelezőink Jelentés a tisztasági versenyről $ DELMAGYARORSZAG Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat Vöröskeresztes csoportja részt vesz a tisztasági versenyben. Részt vesznek ebben a munkában a hét parti dolgozói és művezetői is. A Vöröskeresztes aktívák állandóan ellenőrzik az étkezőt, az öltözőket, a büffét, a mosdót és az ivókutakat. Javaslatukra a női öl'tözőben kibővítik a fürdőt, amely eddig három fülke volt, ezután pedig 12 fülkéből áll majd. A Vöröskeresztes szervezet tagjai be akarják bizonyítani minden tettükkel, hogy igaz a közmondás: "A tisztaság fél egészség*. Tóth Ferencné Göngyölegbegyüjíési verseny A Bel- és Külkereskedelmi Miniszter elrendelte a soronkívüli göngyölegbegyüjtés megszervezését. A soronkívüli göngyölegbegyüjtés időtartama: április hónap. Ha a göngyöleg (ládák, dobozok, zsákok) idejeben visszakerülnek a nagykereskedelmi vállalatokhoz és gyártóművekhez, akkor az áruellátás zökksnőmentesebb lesz és az ipar a v isszaszállított göngyölegeket megtöltve újra megfelelően tudja az ellátást zavartalanul biztosítani; A Csongrád megyei kiskereskedelmi vállalatok ebből kiindulva versenyszerződést kötöttek a Szegedi Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalattal arra, hogy a kiszállított göngyölegeket a legközelebbi kiszállításig előkészítik a visszaszállításra, illetve visszaszállítják; A Szegedi Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztálya a begyűjtésben legjobb eredményt elérő megyei kiskereskedelmi vállalatnak versenyzászlót ajándékoz. A verseny eredményének kihirdetésénél az előző (március hónap) időszak göngyöleg viszszaszállításának összegszerűségéből indulnak kl. Valamennyi Kiskereskedelmi Vállalat minden lehetőséget kihasználva igyekszik a versenyzászlót elnyerni. Helyes lenne, ha a többi nagykereskedelmi vállalat is hasonló szerződésekkel segítené elő az ipar munkáját és egyben együttesen a kiskereskedelmi vállalatokkal a forgóeszközök felszabadítását. Gráf Imre Á kongresszusi verseny új sikereivel köszöntik május elsejét a kisteleki Felszabadulás tsz tagjai A kisteleki Felszabadulás tsz elnöke, Csiszár Sándor elvtárs jelenti : A termelőszövetkezetben a tavaszi vetések tervét nemcsak teljesítették, hanem túlteljesítették. Például tavaszi búzavetési tervüket 130 százalékra, burgonyavetés tervüket 200 százalékra, borsóvetés tervüket 200 százalékra teljesítették. Készen vannak a szőlő nyitásával és metszésével, továbbá a gyümölcsös pucolásával és a fák rügyfakadás előtti permetezésével. A legelők trágyázását 80 százalékra végezték el s a boronálással a legelőn teljesen elkészültek. A tavaszi kalászos vetések és a napraforgóvetés szépen kikelt már. Az eredményeknek elősegitője a pártkongresszus tiszteletére folyó verseny — a kongresszusi vállalások teljesítése. A vállalások teljesítésével példamutató eredményeket értek el Bencsik József, Bencsik Erzsébet, Giricz Sándor, Mustoha Ilona, Boros Illés, Boros István, Koczka Gyula, Gyovai Ferenc és mások. Általában a tsz egész tagsága becsülettel dolgozik. A növényápolási munkákra is felkészültek a kisteleki Felszabadulás tsz tagjai. A területet brigádokra és munkacsapatokra, ezen túl pedig egyénekre is felosztották. Így a jól dolgozók terveiket túlteljesítve, prémiumot kapnak. Erre a tagok közül már szépszámmal számítanak is. A tsz tagjai újabb vállalásokat tettek a kongresszus tiszteletére és új sikerekkel köszöntik május elsejét. Május 1 tiszteletére a napraforgó és takarmányrépa első kapálását befejezik, továbbá rendbeteszik a tanyakörnyckét, kimeszelik az épületeket. A DISZ-fiatalok is szépen bekapcsolódtak a munkákba. A kertészetben — amely ezen a tavaszon létesült — jórészt DISZ-fiatalok dolgoznak. A melegágyi palánták jórészét már kiültették szabad földbe. Virágos az uborka és a tök. A munkákban szép eredményt ért el a fiatalok közül Bencsik Erzsébet, Mustoha Ilona és ifjú Molnár Lajos. A jó eredmények mellett azonban van hiba is a Felszabadulás tszben. Található még olyan tag, alti azon töri a fejét, hogyan lehetne a munkát elkerülni. Molnár Elemérnek is javítania kell a munkához való viszonyát. Mert ha hanyagolja a munkát, azzal saját magának, az egész tsz tagságnak kárt csináL Hiba, hogy Molnár Elemér elvtárs — aki DISZ-tag — nem teszi magáévá a feléje elhangzó jogos bírálatot. A szövetkezetiek az ő munkájára is számítanak és elvárják tőle, hogy képességei szerint végezze teendőit. Az évi hízottsertésbeadást egész évre teljesítették a szövetkezetiek, de beadták az 1954. évi vágómarha- és tojásbeadásukat is. Május l-ig a tsz tagjai eleget tesznek ezévi baromfibeadási kötelezettségüknek is. A mult években elmaradtak a tejbeadással. Ebben az évben e téren is előljórnak, mert az állattenyésztésben is szép eredményekről számolhatnak b*. Sürgős intézkedést kérünk i Hi van Fehér Géza 188 forintjával ? Az Djpetőfi-telepi lakosságnak már hosszú idő óta jogos panasza az, hogy a 39-es utcai óvoda szennyvizét kieresztik az utcán lévő nyílt árokba. Ez a fertőző betegségek góca lehet. A kieresztett szennyvizet szúnyogok és legyek sokasága lepi el, amelyek könnyen megfertőzhetik a lakosságot. Ha már az óvoda vezetője és a személyzete hozzánemértés, vagy léleknélküli munka miatt nem keresett a szennyvíznek más alkalmas helyet, akkor János orvosnak aki tudomásom szerint az óvoda egészségügyi felügyelője és állítólag minden héten a helyszínen jár, — feltétlen intézkednie kellett volna; Ebben az ügyben már többször panasszal fordultak a Tanácshoz és a Tisztifőorvosi hivatalhoz, de persze a szennyvíz csak folydogál tovább. A legutóbbi erélyes sürgetésünkre a Tisztifőorvosi Hivatalból megnyugtattak: belátják, hogy az egészségre káros is lehet, és meg is tették az intézkedést, továbbították a Tervező Irodára. Szerintük mostmár a Tervező Irodán múlik, hogy mikor lesz készen a rajz és ezután majd hozzáfognak egy szennyvízgyűjtő megépítéséhez. A mi véleményünk pedig az, hogy az építés halogatása bürokrácián és a nemtörődömségen múlik. „Április tisztasági hónap. A tisztaság védi a dolgozók egészségét!" — figyelmeztetnek a feliratok. Nem lehetne-e ezt a kérdést ls április hónapban elintézni, hiszen a legdrágább kincsünkről, a gyermek és a dolgozók egészségéről van szó? Kopasz József Áramtakarékossági javaslatok Elsősorban az áramszolgáltató vállalatnak kellene nagyobb ellenőrzést gyakorolnia afölött, hogy az utcai lámpák sokszor még nappal is égve maradnak. Ellenőrző munkájuk hozzájárulna ahhoz, hogy az így elhasználódott villamosenergiát máshol gazdaságosan felhasználhatnánk; A Szegedi Seprőgyárban minden dolgozó azon Igyekszik, hogy az energiatakarékossági mozgalomba bekapcsolódjon. Vállalatunk egyes telepeit átprofilíroztuk és tervbe vettük, hogy az újonnan létesített műhelyrészekre a már meglévő ablakok mellé újabb ablakokat vágatunk. Ezzel világosabbá tesszük a munkatermeket és az árammal is takarékoskodunk, Schwarcz István Két papírlap van előttem az asztalon. Az egyiken fent a bal sarokban számok és betűk: VII 4344. fkvi, szlaszám (főkönyvi számlaszám). Alatta név és cím. A másik — rajta nagy szögletes bélyegző nyoma, — ugyancsak számokkal tarkítva. Az előbbi egy értesítés arról, hogy Fehér Géza, Pál-u. 11/b. szám alatti lakosnak 188 forint adótúlfizetése van. A másik azt igazolja, hogy a túlfizetés összegének visszatérítése céljából egy kérvényt adott be 1953. augusztus 18-án, melyet 3431/Fe—23. jelzéssel iktattak. Természetesen nem a számok ellen van kifogás, hiszen azok az ügy intézéséhez kellenek, hanem amiatt, hogy u ügy még ma tincs elintézte. Fehér Géza szerint 1948-ban egy házhelyet kapott Mihályteleken, melyet 1950-ben, a teljes törlesztés előtt átadott Kószó István odavalósi lakosnak. A tulajdoncserét Hódmezővásárhelyen írták át telekkönyvileg. Az átírás után tudta meg Kószó Istvántól, hogy túlfizetése van, miután a csekken előre fizette a törlesztést és a telekbért. Ezt most már Kószó István fizette aztán tovább, ő pedig megszűnt adózó lenni. Fehér elvtárs kisebb összegre gondolt, nem is ment utána, mert mint mondja, esetleg nagy huza-vonával jár. S valóban igaza van, mert már csaknem annyit mulasztott az elmúlt félévben munkahelyén, hogy azt az időt pénzbe átszámítva az összeg közel jár a 188 forinthoz. — Tavaly nyáron kaptam egy értesítést — mondja beszélgetésünk alkalmával —, hogy pénz jár viszsza az adóhivataltól, melyet meg kell kérvényeznem. 1953 augusztusában be is adtam egy kérvényt a szegedi adóhivatalhoz. Azóta, többször érdeklődtem már, de mindeddig semmi eredmény. Egy alkalommal az egyik tisztviselő azzal utasított el, hogy nem érnek rá, ne zaklassam őket. Nemrég ismét elmentem érdeklődni, de választ akkor sem adtak. Most már nem is megyek. Segítsenek az elvtársak valamilyen formában; Nekem már úgysem lesz belőle hasznom, ha visszakapom a pénzt, de legalább most már ne fizessek rá... Valóban, Fehér elvtárs kérvénye 1953 augusztus 18-án beérkezett a szegedi adóhivatalhoz, amit a már említett szám alatt leraktak. Igen, leraktak, mert „nem értek rá vele foglalkozni". Hiába ment Fehér Géza érdeklődni szeptemberben, októberben és később. A fiókba volt eldugva kérvénye, más iratokkal együtt, és senki nem törődött vele. Végre tavaly december 12-én valahogy mégis kézbe vették és átküldték Hódmezővásárhelyre, a Csongrádinegyei Tanács pénzügyi osztályára döntés végett, hogy a pénz visszafizethető-e? Hasonló esetekben egyidőben est Sscgeden döntötték el. Ugy látszik azonban, 1953 december óta sem érnek rá — immár ötödik hónapja — az ügyet elbírálni, Fehér Géza elvtárs pedig most már tíz hónapja — ha az előző éveket nem számítjuk — egyre türelmetlenebbül várja a pénzét. Nagyfokú hanyagság és felelőtlenség ez, ahogy a tanács szervei ezt az ügyet intézték. Nem tűrhetetlen állapot-e ae, hogy néhány perc alatt a könyvekbe vagy csak az aktába beletekintve rendezni lehetne egy egyébként is teljesen tiszta ügyet s mégsem intézik. Vájjon érzik-e a vezetők és hivatalnokok felelősségüket? Gondolkodjanak ezen:s: De necsak gondolkodjanak, hanem intézkedjenek is. Éppen ideje, hogy a 3431/Fe.—23-as kérvényt végre elintézzék. Érezzenek és dolgozzanak állami szerveink is a kormányprogramm szellemében; Tartsák szívügyüknek és intézzék becsülettel a dolgozókat érintő kérdéseket. Változtassák meg bürokratikus munkamódszerüket. Vágják át az útvesztő kanyarokat az ügyek intézésében és rövid úton hozzanak döntést a hozzájuk tartozó kérdésekben. <: Gera József SZEGEDI JEGYZETEK Egy látogatott kiállítás Közel 14 ezer ember tekintette meg eddig az MSZT Horváth Mihályutcai székházában megrendezett „Legfőbb érték az ember" című kiállítást. A kiállítás látogatottsága, a dolgozók nagy érdeklődése arra késztette a Magyarszovjet Társaság városi titkárságát, hogy a kiállítás időtartamát meghosszabbítsa május 9-ig, az Ifjúság Tavaszi Békeünnepének tiszteletére, amelyet városunkban tartanak meg. Azt hinné az ember, hogy a kiállításnak a délelőtti órákban nincsen látogatója. A tár, latvezető, a közvetlen < beszédű Kállai bácsi és a vendégkönyv szigorú, de annál jobbszívü őre. az őszhajú Lux néni azonban mást mondanak. — Tessék csak várni egy kicsit, biztosan jönnek látogatóink Lux néni és Kállai bácsi itt voltak a kiállítás első napjától, jól tudják már a látogatók szokásait. — Egy idein ritkán jönnek — mondja Lux néni — aztán meg mintha összebeszélnének, elárasztják a kiállítás minden termét'. Ezen a napon is így volt. Tizenegy óra után pár perccel a Mezőgazdasági Technikum l.N/a. osztálya jelent meg teljes létszámban, hogy megtekintse a kiállítást. Az egyik tabló előtt még Ukrajnában jártak, a következő három lépés pedig a Fekete-tenger partjára vitte őket, ahol a krimi üdülök képében gyönyörködhettek. A tengerpartról hirtelen Moszkvába, a szovjetország fővárosába termettek, a Lenin-hegyi Lomonoszov Egyetem építészeti műremeke elé, ahol hárommillió diák tanul. A szovjet ember életének első perceitől, a boldog öregkor békés, nyugodt napjaiig elkísérték a szovjet embert, a képek, szavak nélkül is ékesen beszélő térképen. Láttuk, hogyan gondoskodik a szovjet állam polgárairól. A kiállítás második fele a mi felszabadult életünk dokumentumait mutatja be. Itt is sokáig időztek a Mezőgazdasági Technikum növendékei. majd a kiállítás mentekintése után osztálytitkárukat kérték meg, hogy leírja a kis közösség háláját a felszabadító, segítő és tanító szovjet nép iránt. Attila te írd meg — így biztatták a kistermetű, bogárszemű fiút, az osztálytitkárukat, aki ragyogó arccal írta be a véleményét. „Gyönyörű a kiállítás, örülünk, hogy megnézhettük." Még ki sem lépett jóformán az ajtón a kis csoport, amikor a Gépipari Technikum növendékei érkeztek meg. Kállai bácsi ezen a napon immár másodszorra vezette el a kiállítás látogatóit a Szovjetunió egymástól távol eső városaiba. — Tegnap este — mondja Lux néni — a zuhogó esőben nagy lábdobogás után, igen sok ember állt meg a ház előtt. A csizmák koppanásából, meg az elhallgató énekszóból tudtuk, hogy azok jöttek el, akikre régen vártunk már, a honvédség. A katonák azt mondták el távozás előtt, hogy öröm volt látni a kiállítás minden képét. Hűen fejezték ki, hogy a Szovjetunióban valóban a legfőbb érték az ember. Sokféle foglalkozású ember nézte meg az MSZT-nek ezt a kiállítását. Ki-ki a maga foglalkozásának megfelelően választotta ki, hogy mi tetszett jobban, mi az, amit még szeretett volna látni. Az üzemi dolgozók az ember munkáját megkönnyítő korszerű gépeket csodálták meg, az orvosok a szovjet állam egészségvédelmét, a kórházakat, a tiszta utcákat, a fiatalok az iskolálcat, a sportolási lehetőségek végtelen sorozatáról tanúskodó képeket, az öregebbek a szerető gondoskodást. A dolgozó asszonyok véleményét talán legjobban Vagner Gézáné fogalmazta meg, amikor a nevekkel, véleményekkel sűrűn teleírt vendégkönyvbe azt írta: „Azok a képek ragadták meg legjobban figyelmemet, amelyek a szovjet gyermekeket ábrázolják. Mi magyar asszonyok szeretnénk ilyen szép, erős egészséges gyermekeket nevelni". Molnár Jánosnét, a béke védelmére buzdította a kiállítás Fogadalomszerű bejegyzése igen sok szegedi anya harcos vallomása is egyúttal. „Éberen kell őrködni — írta Molnárné — hogy békés építőmunkánkat ne zavarhassa meg az ellenség. Nekünk nőknek legszentebb feladatunk a béke védelme." A művészi gondossággal összeállított kiállítás várja a látogatókat, a szegedi dolgozókat. A dolgozók jogalóri harcol a Toxtil- és Ruházati Ipari dolgozók Szakszervezetének szegedi területi bizottsága A Textil és Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezetének szegedi területi bizottságát havonta 30—40 dolgozó keresi fel személycsen, vagy levélben közérdekű és egyéni panaszával. A területi bizottság tagjai 48 órán belül megvizsgálják a felvetett kérdéseket. Sokszor azt tapasztalják, hogy az egyéni kó rés közérdekű problémát takar. Például Dóka Ernő, a hódmező vásárhelyi gyapotegrenáló dolgozó ja néhány- napja azt kérte levele ben, hogy vizsgálják meg, jár-e ri«zére veszélyességi pótlék. mivel a gyapotmagvak tisztításánál hetven Celsius fokos tömény kénsawal dolgozik. A területi bizottság utasította a vállalatot, hogy részére a tíz százalékos veszélyességi pótlékot visszamenőleg fizesse ki. A' területi bizottság tagjai ezután megvizsgálták más üzemben is a magas hőfokú savval dolgozók munkakörülményeit. Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat festődéjének munkásai Dóka Ernőhöz ha sonlóan eddig nem kapták meg a védőételt, sem a veszélyességi pótlékot. A szakszervezet gyors intézkedésére azóta itt is pótolták a mulasztottakat. A csongrádmegyei textilüzemek üzemi bizottságai nagy gondot fordítanak a munkavédelmi berendezések mielőbbi felszerelésére. Javaslatukra a vajháti és a szegvári kendergyár tilolújában többszázezer forintos beruházással új elszívó berendezés létesült ós valamennyi üzemben a gépek mellé védörA-sok kerültek. A Szegedi Kenderfonógyárban a régi betontetőszerkezet vasalkatrészeit megetto az idő vasfoga. Többször előfordult, hogy egyes üzemrészekben kisebb, nagyobb betondarabok hullottak le. A tető kijavítását a dolgozók azonban hiába kérték, metrt azt a választ kapták: nincs rá keret. Az üzemi bizottság tagjait azonban nem elégítette ki ez a válasz és felettes szakszervezeti szerveihez fordult, amelyek közbenjárására azonnal kiutalták a javításhoz szükséges összeget. A szegedi járás községei között folyó kongresszusi versenyben Öttömös vezet A szegedi járás községeinek dol-1 gozó parasztjai a kongresszus tiszteletére versenyben állnak egymás, sal — a tavaszi munka, a beadás és az adófizetés jó teljesítéséért. A nemes vetélkedésben a legutóbbi értékelés szerint Öttömös dolgozó parasztjai az elsők. Tartják a vándorzászlót és változatlanul az elsőséget. A második Kistelek, a harmadik Algyő. Tápé a rangsorban a negyedik. Algyőn sokat javult a munka, mert a hetedik holyről a harmadik helyre került, öttömös dolgozó parasztjai a tavaszi feladatokat. — a legutóbbi értékelésig — 94.6 százalékban végezték el. A kongresszusi versenyben utolsók: Zákányszék, Zsombó és Ásotthalom dolgozó parasztjai. Elmélet! színvonalunk emelését segíti elő az ANYAGADATSZOLGÁLTATÁS