Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

SZERDA, 1951. ÁPRILIS 21. Erről írnak levelezőink Jelentés a tisztasági versenyről $ DELMAGYARORSZAG Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat Vöröskeresztes csoportja részt vesz a tisztasági versenyben. Részt vesznek ebben a munkában a hét parti dolgozói és művezetői is. A Vöröskeresztes aktívák ál­landóan ellenőrzik az étkezőt, az öltözőket, a büffét, a mosdót és az ivókutakat. Javaslatukra a női öl­'tözőben kibővítik a fürdőt, amely eddig három fülke volt, ezután pe­dig 12 fülkéből áll majd. A Vörös­keresztes szervezet tagjai be akar­ják bizonyítani minden tettükkel, hogy igaz a közmondás: "A tiszta­ság fél egészség*. Tóth Ferencné Göngyölegbegyüjíési verseny A Bel- és Külkereskedelmi Mi­niszter elrendelte a soronkívüli gön­gyölegbegyüjtés megszervezését. A soronkívüli göngyölegbegyüjtés idő­tartama: április hónap. Ha a gön­gyöleg (ládák, dobozok, zsákok) ide­jeben visszakerülnek a nagykeres­kedelmi vállalatokhoz és gyártó­művekhez, akkor az áruellátás zök­ksnőmentesebb lesz és az ipar a v isszaszállított göngyölegeket meg­töltve újra megfelelően tudja az el­látást zavartalanul biztosítani; A Csongrád megyei kiskereske­delmi vállalatok ebből kiindulva versenyszerződést kötöttek a Sze­gedi Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalattal arra, hogy a kiszállított göngyölegeket a legközelebbi ki­szállításig előkészítik a visszaszál­lításra, illetve visszaszállítják; A Szegedi Vegyianyag Nagyke­reskedelmi Vállalat áruforgalmi osztálya a begyűjtésben legjobb eredményt elérő megyei kiskeres­kedelmi vállalatnak versenyzászlót ajándékoz. A verseny eredményé­nek kihirdetésénél az előző (már­cius hónap) időszak göngyöleg visz­szaszállításának összegszerűségéből indulnak kl. Valamennyi Kiskereskedelmi Vál­lalat minden lehetőséget kihasz­nálva igyekszik a versenyzászlót el­nyerni. Helyes lenne, ha a többi nagy­kereskedelmi vállalat is hasonló szerződésekkel segítené elő az ipar munkáját és egyben együttesen a kiskereskedelmi vállalatokkal a forgóeszközök felszabadítását. Gráf Imre Á kongresszusi verseny új sikereivel köszöntik május elsejét a kisteleki Felszabadulás tsz tagjai A kisteleki Felszabadulás tsz el­nöke, Csiszár Sándor elvtárs je­lenti : A termelőszövetkezetben a tava­szi vetések tervét nemcsak teljesí­tették, hanem túlteljesítették. Pél­dául tavaszi búzavetési tervüket 130 százalékra, burgonyavetés ter­vüket 200 százalékra, borsóve­tés tervüket 200 százalékra tel­jesítették. Készen vannak a szőlő nyitásával és metszésével, továbbá a gyümöl­csös pucolásával és a fák rügyfa­kadás előtti permetezésével. A le­gelők trágyázását 80 százalékra vé­gezték el s a boronálással a lege­lőn teljesen elkészültek. A tavaszi kalászos vetések és a napraforgóvetés szépen kikelt már. Az eredményeknek elősegitője a pártkongresszus tiszteletére folyó verseny — a kongresszusi vállalá­sok teljesítése. A vállalások telje­sítésével példamutató eredménye­ket értek el Bencsik József, Ben­csik Erzsébet, Giricz Sándor, Mus­toha Ilona, Boros Illés, Boros Ist­ván, Koczka Gyula, Gyovai Ferenc és mások. Általában a tsz egész tagsága becsülettel dolgozik. A növényápolási munkákra is felkészültek a kisteleki Felsza­badulás tsz tagjai. A területet brigádokra és munka­csapatokra, ezen túl pedig egyé­nekre is felosztották. Így a jól dol­gozók terveiket túlteljesítve, pré­miumot kapnak. Erre a tagok kö­zül már szépszámmal számíta­nak is. A tsz tagjai újabb vállalásokat tettek a kongresszus tiszteletére és új sikerekkel köszöntik május el­sejét. Május 1 tiszteletére a napra­forgó és takarmányrépa első kapálását befejezik, továbbá rendbeteszik a tanyakörnyc­két, kimeszelik az épületeket. A DISZ-fiatalok is szépen bekap­csolódtak a munkákba. A kerté­szetben — amely ezen a tavaszon létesült — jórészt DISZ-fiatalok dolgoznak. A melegágyi palánták jórészét már kiültették szabad földbe. Virágos az uborka és a tök. A munkákban szép eredményt ért el a fiatalok közül Bencsik Erzsé­bet, Mustoha Ilona és ifjú Molnár Lajos. A jó eredmények mellett azon­ban van hiba is a Felszabadulás tsz­ben. Található még olyan tag, alti azon töri a fejét, hogyan lehetne a munkát elkerülni. Molnár Elemérnek is javítania kell a munkához való viszonyát. Mert ha hanyagolja a munkát, az­zal saját magának, az egész tsz tagságnak kárt csináL Hiba, hogy Molnár Elemér elvtárs — aki DISZ-tag — nem teszi magáévá a feléje elhangzó jogos bírálatot. A szövetkezetiek az ő munkájára is számítanak és elvárják tőle, hogy képességei szerint végezze teen­dőit. Az évi hízottsertésbeadást egész évre teljesítették a szövetkezetiek, de beadták az 1954. évi vágómar­ha- és tojásbeadásukat is. Május l-ig a tsz tagjai eleget tesznek ez­évi baromfibeadási kötelezettsé­güknek is. A mult években elma­radtak a tejbeadással. Ebben az évben e téren is előljórnak, mert az állattenyésztésben is szép ered­ményekről számolhatnak b*. Sürgős intézkedést kérünk i Hi van Fehér Géza 188 forintjával ? Az Djpetőfi-telepi lakosságnak már hosszú idő óta jogos panasza az, hogy a 39-es utcai óvoda szennyvizét kieresztik az utcán lé­vő nyílt árokba. Ez a fertőző be­tegségek góca lehet. A kieresztett szennyvizet szúnyogok és legyek sokasága lepi el, amelyek könnyen megfertőzhetik a lakosságot. Ha már az óvoda vezetője és a sze­mélyzete hozzánemértés, vagy lé­leknélküli munka miatt nem ke­resett a szennyvíznek más alkalmas helyet, akkor János orvosnak aki tudomásom szerint az óvoda egészségügyi felügyelője és állító­lag minden héten a helyszínen jár, — feltétlen intézkednie kellett vol­na; Ebben az ügyben már többször panasszal fordultak a Tanácshoz és a Tisztifőorvosi hivatalhoz, de per­sze a szennyvíz csak folydogál to­vább. A legutóbbi erélyes sürgeté­sünkre a Tisztifőorvosi Hivatalból megnyugtattak: belátják, hogy az egészségre káros is lehet, és meg is tették az intézkedést, továbbították a Tervező Irodára. Szerintük most­már a Tervező Irodán múlik, hogy mikor lesz készen a rajz és ezután majd hozzáfognak egy szennyvíz­gyűjtő megépítéséhez. A mi véleményünk pedig az, hogy az építés halogatása bürokrá­cián és a nemtörődömségen múlik. „Április tisztasági hónap. A tisz­taság védi a dolgozók egészségét!" — figyelmeztetnek a feliratok. Nem lehetne-e ezt a kérdést ls április hónapban elintézni, hiszen a leg­drágább kincsünkről, a gyermek és a dolgozók egészségéről van szó? Kopasz József Áramtakarékossági javaslatok Elsősorban az áramszolgáltató vállalatnak kellene nagyobb ellen­őrzést gyakorolnia afölött, hogy az utcai lámpák sokszor még nappal is égve maradnak. Ellenőrző mun­kájuk hozzájárulna ahhoz, hogy az így elhasználódott villamosenergiát máshol gazdaságosan felhasznál­hatnánk; A Szegedi Seprőgyárban minden dolgozó azon Igyekszik, hogy az energiatakarékossági mozgalomba bekapcsolódjon. Vállalatunk egyes telepeit átprofilíroztuk és tervbe vettük, hogy az újonnan létesített műhelyrészekre a már meglévő ab­lakok mellé újabb ablakokat vága­tunk. Ezzel világosabbá tesszük a munkatermeket és az árammal is takarékoskodunk, Schwarcz István Két papírlap van előttem az asz­talon. Az egyiken fent a bal sarok­ban számok és betűk: VII 4344. fkvi, szlaszám (főkönyvi számla­szám). Alatta név és cím. A másik — rajta nagy szögletes bélyegző nyoma, — ugyancsak számokkal tarkítva. Az előbbi egy értesítés ar­ról, hogy Fehér Géza, Pál-u. 11/b. szám alatti lakosnak 188 forint adó­túlfizetése van. A másik azt iga­zolja, hogy a túlfizetés összegének visszatérítése céljából egy kérvényt adott be 1953. augusztus 18-án, me­lyet 3431/Fe—23. jelzéssel iktattak. Természetesen nem a számok el­len van kifogás, hiszen azok az ügy intézéséhez kellenek, hanem amiatt, hogy u ügy még ma tincs elintézte. Fehér Géza szerint 1948-ban egy házhelyet kapott Mihályteleken, melyet 1950-ben, a teljes törlesztés előtt átadott Kószó István odavaló­si lakosnak. A tulajdoncserét Hód­mezővásárhelyen írták át telek­könyvileg. Az átírás után tudta meg Kószó Istvántól, hogy túlfize­tése van, miután a csekken előre fizette a törlesztést és a telekbért. Ezt most már Kószó István fizette aztán tovább, ő pedig megszűnt adózó lenni. Fehér elvtárs kisebb összegre gondolt, nem is ment utá­na, mert mint mondja, esetleg nagy huza-vonával jár. S valóban igaza van, mert már csaknem annyit mu­lasztott az elmúlt félévben munka­helyén, hogy azt az időt pénzbe át­számítva az összeg közel jár a 188 forinthoz. — Tavaly nyáron kaptam egy ér­tesítést — mondja beszélgetésünk alkalmával —, hogy pénz jár visz­sza az adóhivataltól, melyet meg kell kérvényeznem. 1953 augusztu­sában be is adtam egy kérvényt a szegedi adóhivatalhoz. Azóta, több­ször érdeklődtem már, de mindeddig semmi eredmény. Egy alkalommal az egyik tisztvi­selő azzal utasított el, hogy nem érnek rá, ne zaklassam őket. Nem­rég ismét elmentem érdeklődni, de választ akkor sem adtak. Most már nem is megyek. Segítsenek az elv­társak valamilyen formában; Ne­kem már úgysem lesz belőle hasz­nom, ha visszakapom a pénzt, de legalább most már ne fizessek rá... Valóban, Fehér elvtárs kérvénye 1953 augusztus 18-án beérkezett a szegedi adóhivatalhoz, amit a már említett szám alatt leraktak. Igen, leraktak, mert „nem értek rá vele foglalkozni". Hiába ment Fehér Géza érdeklődni szeptemberben, októberben és később. A fiókba volt eldugva kérvénye, más iratok­kal együtt, és senki nem törődött vele. Végre tavaly december 12-én valahogy mégis kézbe vették és átküldték Hódmezővásárhelyre, a Csongrádinegyei Tanács pénzügyi osztályára döntés végett, hogy a pénz visszafizethető-e? Hasonló esetekben egyidőben est Sscgeden döntötték el. Ugy látszik azonban, 1953 decem­ber óta sem érnek rá — immár ötödik hónapja — az ügyet elbírál­ni, Fehér Géza elvtárs pedig most már tíz hónapja — ha az előző éve­ket nem számítjuk — egyre türel­metlenebbül várja a pénzét. Nagyfokú hanyagság és felelőt­lenség ez, ahogy a tanács szervei ezt az ügyet intézték. Nem tűrhe­tetlen állapot-e ae, hogy néhány perc alatt a könyvekbe vagy csak az aktába beletekintve rendezni le­hetne egy egyébként is teljesen tiszta ügyet s mégsem intézik. Váj­jon érzik-e a vezetők és hivatalno­kok felelősségüket? Gondolkodja­nak ezen:s: De necsak gondolkodjanak, ha­nem intézkedjenek is. Éppen ideje, hogy a 3431/Fe.—23-as kérvényt végre elintézzék. Érezzenek és dol­gozzanak állami szerveink is a kor­mányprogramm szellemében; Tart­sák szívügyüknek és intézzék be­csülettel a dolgozókat érintő kérdé­seket. Változtassák meg bürokra­tikus munkamódszerüket. Vágják át az útvesztő kanyarokat az ügyek intézésében és rövid úton hozzanak döntést a hozzájuk tartozó kérdé­sekben. <: Gera József SZEGEDI JEGYZETEK Egy látogatott kiállítás Közel 14 ezer ember tekintette meg eddig az MSZT Horváth Mihály­utcai székházában meg­rendezett „Legfőbb ér­ték az ember" című ki­állítást. A kiállítás lá­togatottsága, a dolgozók nagy érdeklődése arra késztette a Magyar­szovjet Társaság városi titkárságát, hogy a ki­állítás időtartamát meg­hosszabbítsa május 9-ig, az Ifjúság Tavaszi Bé­keünnepének tiszteletére, amelyet városunkban tartanak meg. Azt hinné az ember, hogy a kiállításnak a délelőtti órákban nin­csen látogatója. A tár­, latvezető, a közvetlen < beszédű Kállai bácsi és a vendégkönyv szigorú, de annál jobbszívü őre. az őszhajú Lux néni azonban mást monda­nak. — Tessék csak várni egy kicsit, biztosan jön­nek látogatóink Lux néni és Kállai bá­csi itt voltak a kiállítás első napjától, jól tudják már a látogatók szoká­sait. — Egy idein ritkán jönnek — mondja Lux néni — aztán meg mint­ha összebeszélnének, el­árasztják a kiállítás minden termét'. Ezen a napon is így volt. Tizenegy óra után pár perccel a Mezőgaz­dasági Technikum l.N/a. osztálya jelent meg tel­jes létszámban, hogy megtekintse a kiállítást. Az egyik tabló előtt még Ukrajnában jártak, a következő három lépés pedig a Fekete-tenger partjára vitte őket, ahol a krimi üdülök képében gyönyörködhettek. A tengerpartról hirtelen Moszkvába, a szovjetor­szág fővárosába termet­tek, a Lenin-hegyi Lo­monoszov Egyetem épí­tészeti műremeke elé, ahol hárommillió diák tanul. A szovjet ember életé­nek első perceitől, a bol­dog öregkor békés, nyu­godt napjaiig elkísérték a szovjet embert, a ké­pek, szavak nélkül is ékesen beszélő térképen. Láttuk, hogyan gondos­kodik a szovjet állam polgárairól. A kiállítás második fe­le a mi felszabadult éle­tünk dokumentumait mutatja be. Itt is so­káig időztek a Mezőgaz­dasági Technikum nö­vendékei. majd a kiállí­tás mentekintése után osztálytitkárukat kérték meg, hogy leírja a kis közösség háláját a fel­szabadító, segítő és ta­nító szovjet nép iránt. Attila te írd meg — így biztatták a kisterme­tű, bogárszemű fiút, az osztálytitkárukat, aki ra­gyogó arccal írta be a véleményét. „Gyönyörű a kiállítás, örülünk, hogy megnézhettük." Még ki sem lépett jóformán az ajtón a kis csoport, ami­kor a Gépipari Techni­kum növendékei érkez­tek meg. Kállai bácsi ezen a napon immár má­sodszorra vezette el a kiállítás látogatóit a Szovjetunió egymástól távol eső városaiba. — Tegnap este — mondja Lux néni — a zuhogó esőben nagy láb­dobogás után, igen sok ember állt meg a ház előtt. A csizmák koppa­násából, meg az elhall­gató énekszóból tudtuk, hogy azok jöttek el, akikre régen vártunk már, a honvédség. A katonák azt mondták el távozás előtt, hogy öröm volt látni a kiállítás minden képét. Hűen fe­jezték ki, hogy a Szov­jetunióban valóban a legfőbb érték az ember. Sokféle foglalkozású ember nézte meg az MSZT-nek ezt a kiállí­tását. Ki-ki a maga fog­lalkozásának megfele­lően választotta ki, hogy mi tetszett jobban, mi az, amit még szeretett volna látni. Az üzemi dolgozók az ember mun­káját megkönnyítő kor­szerű gépeket csodálták meg, az orvosok a szov­jet állam egészségvédel­mét, a kórházakat, a tiszta utcákat, a fiatalok az iskolálcat, a sportolási lehetőségek végtelen so­rozatáról tanúskodó ké­peket, az öregebbek a szerető gondoskodást. A dolgozó asszonyok véleményét talán leg­jobban Vagner Gézáné fogalmazta meg, amikor a nevekkel, vélemények­kel sűrűn teleírt ven­dégkönyvbe azt írta: „Azok a képek ragadták meg legjobban figyelme­met, amelyek a szovjet gyermekeket ábrázolják. Mi magyar asszonyok szeretnénk ilyen szép, erős egészséges gyerme­keket nevelni". Molnár Jánosnét, a béke védel­mére buzdította a kiál­lítás Fogadalomszerű bejegyzése igen sok sze­gedi anya harcos vallo­mása is egyúttal. „Ébe­ren kell őrködni — írta Molnárné — hogy békés építőmunkánkat ne za­varhassa meg az ellen­ség. Nekünk nőknek leg­szentebb feladatunk a béke védelme." A művészi gondosság­gal összeállított kiállítás várja a látogatókat, a szegedi dolgozókat. A dolgozók jogalóri harcol a Toxtil- és Ruházati Ipari dolgozók Szakszervezetének szegedi területi bizottsága A Textil és Ruházati Ipari Dol­gozók Szakszervezetének szegedi területi bizottságát havonta 30—40 dolgozó keresi fel személycsen, vagy levélben közérdekű és egyéni panaszával. A területi bizottság tagjai 48 órán belül megvizsgálják a felvetett kérdéseket. Sokszor azt tapasztalják, hogy az egyéni kó rés közérdekű problémát takar. Például Dóka Ernő, a hódmező vásárhelyi gyapotegrenáló dolgozó ja néhány- napja azt kérte levele ben, hogy vizsgálják meg, jár-e ri«zére veszélyességi pótlék. mi­vel a gyapotmagvak tisztításánál hetven Celsius fokos tömény kén­sawal dolgozik. A területi bizottság utasította a vállalatot, hogy részére a tíz százalékos veszélyességi pótlékot visszamenőleg fizes­se ki. A' területi bizottság tagjai ezután megvizsgálták más üzemben is a magas hőfokú savval dolgozók munkakörülményeit. Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat festődé­jének munkásai Dóka Ernőhöz ha sonlóan eddig nem kapták meg a védőételt, sem a veszélyességi pót­lékot. A szakszervezet gyors intéz­kedésére azóta itt is pótolták a mulasztottakat. A csongrádmegyei textilüzemek üzemi bizottságai nagy gondot for­dítanak a munkavédelmi berende­zések mielőbbi felszerelésére. Ja­vaslatukra a vajháti és a szegvá­ri kendergyár tilolújában többszáz­ezer forintos beruházással új el­szívó berendezés létesült ós valamennyi üzemben a gépek mellé védörA-sok kerültek. A Szegedi Kenderfonógyárban a régi betontetőszerkezet vasalkatré­szeit megetto az idő vasfoga. Több­ször előfordult, hogy egyes üzem­részekben kisebb, nagyobb beton­darabok hullottak le. A tető kija­vítását a dolgozók azonban hiába kérték, metrt azt a választ kapták: nincs rá keret. Az üzemi bizottság tagjait azonban nem elégítette ki ez a válasz és felettes szakszerve­zeti szerveihez fordult, amelyek közbenjárására azonnal kiutalták a javításhoz szükséges összeget. A szegedi járás községei között folyó kongresszusi versenyben Öttömös vezet A szegedi járás községeinek dol-1 gozó parasztjai a kongresszus tisz­teletére versenyben állnak egymás, sal — a tavaszi munka, a beadás és az adófizetés jó teljesítéséért. A nemes vetélkedésben a legutóbbi értékelés szerint Öttömös dolgozó parasztjai az elsők. Tartják a vándorzászlót és változatlanul az elsőséget. A második Kistelek, a harmadik Algyő. Tápé a rangsor­ban a negyedik. Algyőn sokat ja­vult a munka, mert a hetedik holyről a harmadik helyre került, öttömös dolgozó parasztjai a tavaszi feladatokat. — a legutóbbi értékelésig — 94.6 százalékban vé­gezték el. A kongresszusi verseny­ben utolsók: Zákányszék, Zsombó és Ásotthalom dolgozó parasztjai. Elmélet! színvonalunk emelését segíti elő az ANYAG­ADATSZOLGÁLTATÁS

Next

/
Thumbnails
Contents