Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

DÉLMUGYBRORSZAG VASARNAP, 1954. ÁPRILIS 18. Kína helyét a% ENSZ-ben a kínai nép törvényes képviselőjének kell elfoglalnia A. 3. Yisinszkij beszéde az ENSZ leszeielési bizottságának április 14-i ülésén New-York (TASZSZ). Április 12-én ülést tartott az ENSZ lesze­relési bizottsága, amely az ENSZ­közgyülés 1953 november 28-án ho­zott határozatának és a berlini négyhatalmi külügyminiszteri érte­kezletről 1954 február 18-án kiadott záróközleménynek megfelelően egy albizottság alakításának kérdéséről tárgyal. Ezen az ülésen A. I. Vi­sinszkij, a Szovjetunió képviselője beszédet mondott az angol küldött­ség által előterjesztett határozati javaslatról, amely azt indítványoz­za, hogy az albizottságot Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország és Kanada képvise­lőiből alakítsák meg. Nagy-Britannia javaslatát A. J. Visinszkij nyilvánvalóan egyoldalú jellegű okmányként jellemezte. Ez nem felelhet meg az ügy érdekeinek mondotta A. J. Vi­sinszkij. Először azért, mert a javasolt albizottságban nem irányozzák elő annak a Kinai Népköztársaságnak, vagyis az ötszázmilliós nagy kinai nép képviselőinek részvételét, amely Kinai Népköztársaságnak a szerepét természetesen semmi­képpen sem szabad lebecsülni a fegyverkezés csökkentésében, an­nak a Kinai Népköztársaságnak, amely jog szerint a biztonsági ta­nács egyik állandó tagja. Másod­szor, a határozati javaslat nem irá­nyozza elő más „leginkább érde­kelt államok" felvételét az albi­zottság tagjai közé. Indiát és Cseh­szlovákiát nevezem meg. Vájjon olyan hatalom felvétele az albizottság tagjai közé, mint India, nem lehet a legkomo­lyabb jelentőségű a fegyverzet csökkentésének, az atom- és hidrogénfegyver betiltásának kérdésével összefüggő olyan ha­tározatok előkészítésében, ami­lyenekre az albizottság és a le­szerelési bizottság legfőbb fel­adataként utalnak?.•. Azt javasoljuk ezért; hogy az al­bizottságot a következő összetétel­ben alakítsák meg: Szovjetunió, Egyesült Államok, Kinai Népköz: társaság, Anglia, Franciaország, In­dia, Csehszlovákia és Kanada. A vita során Lodge, az Egyesült Államok képviselője kijelentette, hogy a szovjet javaslat „észszerűt­len" mivel előirányozza a Kinai Népköztársaság képviselőinek fel­vételét az albizottságban. Lodge kijelentette, hogy a „kom­munista" Kina nem tagja az ENSZ­nek és ezért nem lehet tagja a le­szerelési bizottság albizottságának sem. Lodge nem szólt semmit a két másik jelöltről — Indiáról és Csehszlovákiáról —, amelyeket a Szovjetunió küldöttsége az al­bizottság tagjaiként javasolt. A vita végén felszólalt A. J. Vi­sinszkij, a Szovjetunió képviselője, aki kimutatta a szovjet küldöttség által előterjasztett javaslat ellen­felei állításainak alaptalanságát • és teljes tarthatatlanságát. Vesztegetési botrány Japánban Sangháj (TASZSZ). A kormányon lévő liberális párt és úgynevezett haladó párt egyes vezetői nagy ösz­szegeket kaptak megvesztegetés fe­jében, miután a parlament a mult évben több törvényt hozott a hajó­ipari részvénytársaságok tulajdo­nosainak érdekében. A botrányban 24 hajógyártó és hajózási részvénytársaság és há­rom hajótulajdonos — szervezet ezerepei. Mint jelentik, a tokiói kerületi ügyészség elhatározta, hogy felkéri a parlamentet, engedé­lyezze Eiszak Szato-nak, a kor­mányon lévő liberális párt tit­kárának letartóztatását, mert a botrány egyik főszereplője volt Szato a hírek szerint, tavaly októ­berben 9—9 millió jent kapott a Japán Hajótulajdonosok Társasá­gától és a Japán Hajógyári Szövet­ségtől. A „Mainici" című lap jelentése szerint kihallgatás végett csütörtökön a tokiói kerületi ügyészségre beidézték Mamoru Szigemieut, a haladó párt vezetőjét, akit szintén azzal gyanúsítanak, hogy politikai tevékenységéhez a Japán Hajógyárosok Társaságától kapott pénzösszegeket. Mint az „AFP" hírügynökség to­kiói tudósítója jelenti, a japán la­pok feltevése szerint a kormány kénytelen lesz lemondani, mert a botrány nyomozása során kiderült, hogy magasrangú kormányhivatal­nokok vettek részt a szóbanforgó üzelrnekb^n* Lodge azt a látszatot kelti — mondotta többek között Visinszkij —, mintha Kínának az ENSZ-be való felvételéről volna szó. Ez nem igaz. Nem erről van szó, hanem ar­ról, hogy Kina helyét az ENSZ­ben valóban törvényes képvise­lőnek kell elfoglalnia. Kina tagja az ENSZ-nek és törvé­nyes képviselői a Kinai Nép­köztársaság kormánya és azok a személyek, akiket ez a kor­mány meghatalmazott. Sem politikai, sem célszerűségi, sem jogi elképzelések semilyen mértékben nem akadályozhatják ja­vaslataink elfogadását. A Szovjet­unió ezért ki fog tartani amellett, hogy a leszerelési bizottság komo­lyan foglalkozzék javaslatával. Fel­kérem a leszerelési bizottság tag­jait, foglalkozzanak komolyan ezzel a javaslattal, amelyet kormányom nevében védelmezek. I Szovjetunió Kommunista Párlja központi bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa üdvözli N. Sz. Hruscsovot, hatvanadik születésnapja alkalmából Moszkva (TASZSZ). Nyikita Szergejevics Hruscsov Elvtársnak! A Szovjetunió Kommunista Párt­jának központi bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa forrón üdvözli önt, Lenin hű tanítványát és Sztálin harcostársát, a Kommu­nista Párt és a szovjet állam ki­váló funkcionáriusát, a munkásosz­tály dicső fiát, hatvanadik születés­napja alkalmából. A Kommunista Párt és a szovjet nép nagyra értékeli azokat a szol­gálatokat, amelyeket Ön a kommu­nizmus ügyéért vívott harcban tett és amely ügynek ön egész életét szenteli. A polgárháború zord éveiben, a szocialista építés békés viszonyai között, a Nagy Honvédő Háború nehéz idején és most, a kommunis­ta társadalom országunkban való felépítéséért vívott harc békés idő­szakában, a párt és állami munka minden területén az önre jellemző fáradhatatlan energiával, szilárd­sággal és eívhűséggel áldozza ön minden erejét á szovjet nép nagy győzelmei kivívására, jóléte fokozá­sára, a kommunizmus felépítésére. Tiszta szívből kívánunk önnek, Barátunk és Elvtársunk, kedves Nyikita Szergejevicsünk jó egész­séget és további eredményes mun­kával teli hosszú életet, a szovjet nép és hazánk javára, a kommu­nizmus javára. A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága A Szovjetunió Miniszter­F' tanácsa Szabadlábra helyezték Ottó Abetz-et, Hitler volt franciaországi hóhérát Párizs (MTI). Párizsból érkezett jelentések szerint a francia kor­mány újabb lépést tett, a Washing­tonból diktált politika útján és megkegyelmezett, Ottó Abotz-nek, Hitler volt) franciaországi nagy­követének. Abelz köztudomásúan értelmi szerzője volt mindazoknak a szörnyűségeknek, amelyeket Hitler gyilkos szoldalCSZkája a megszállás éveiben követett, cl a francia polgári lakosság' el'i'eri. Pénteken este Párizsban hivata­losan bejelentették, hogy Rcnó Coty köztársasági elnök, Lnniel miniszterelnök és Pleven hadügy­miniszter aláírták azt az okmányt, amely elengedi a hitleri hóhérnak büntetése fennmaradó részének ki­töltését. Ottó Abetz-et a francia katonai bíróság 1949.ben húszévi kényszermunkával sú­lyosbbított börtönbüntetésre ítélte, azon vád alapján, hogy párizsi működése idején „bűn­segédi, bűnrészes cs értelmi szerzője" volt számtalan, adat­.SZerilyM fel, nc'm sorolható gyil­kosságnak, francia polgári sze­mélyéit elhurcolásának és be. börtönzésénck, valamint országszerte elkövetett fosztogatásoknak. Ötfco Abctz a mult éjjel már el is hagyta a Loos­Les-Lille-i börtönt, s Nyugat-Né­metországba indult. Külpolitikai krónika Bal/ós közvetítő MacArthur tábornok, a dicstelen koreai hóhér újra felszín­re került. A legutolsó napokban a közvetítő szerepet játszotta McCarthy szenátor csoportja és a washingtoni kormánykörök kö­zött. A „New York Post" című lap az alábbi magyarázatot fűzi MacArthurnalc a Fehér Házzal folytatott megbeszéléseihez: „A kormány védője szerepében fellépő volt távolkeleti főparancsnok legelső feladata az, hogy energikusan vé­delmezze a vitás „új" katonai politikát, a kormány ol­dalára vonja McCarthy szenátor híveit". McCarlny szenátor és a Fehér Ház konfliktusa koránt­sem elvi jellegű. Az egész vita a finánctőke egymással konku­ráló csoportjainak civódása. A fegyverkezési hajsza és a háborús készülődés kérdésében a két csoport egységes Ezek is, amazok is a háborús konjunktúrára tették fel a tétet. Ezért is lépett fel Mac­Arthur a „közvetítő" szerepében. A tábornok gazdag üzletember, s közeli kapcsolatban van azzal a finánctőkés csoporttal; amely kétségtelenül követelte a koreai félsziget fegyveres megszállását. MacArthur ezeknek a kö­röknek volt a képviselője a Pentagonban, Japánban és Koreá­ban.. Most ugyancsak az ő megbízásukból, az „új stratégiát eről­teti, amely mögött az „erős kéz" csődöt mondott politikája búvik meg. A tábornok az agresszív tervek továbbfejlesztéséről tár­gyal a Fehér Házban. MacArthur és megbízói úgylátszik semmit sem tanultak a vereségből. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége törvényerejű rendelettel „A Szocialista Munka Hőse" címmel tüntette ki N. Sz. Hruscsovot Moszkva (TASZSZ). Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának első titká­rát a Kommunista Párt és a szovjet nép szolgálatában szerzett kiváló érdemeiért „A Szocialista Munka Hőse" címmel tüntetjük ki és átnyújtjuk neki a Lenin Ken­det, valamint a „Sarló és Kalapács" aranyérmet. K. VOROSILOY, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke N. PEGOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének litkára Moszkva, Kreml, 1954. április 16. A könnyűipari üzemek versenyének állása április első felében 3. Szegedi A könnyűipari minisztériumba naponként érkeznek a jelentések az üzemek tervteljesítéséről. Ezelc ösz­szesítése alapján most értékelték iparáganként április első két heté­nek versenyét. LEN- ÉS KENDERIPARBAN: Fonódák: 1. Budapesti Lenfonó, 2. Komáromi Lenfonó, Kenderfonó. Szövődék: 1. Ujszegedi Kender­szövő, 2. Kender- Juta- és Textil­ipar, 3. Győri Lenszövő. CIPŐIPAR: 1. Tisza Cipőgyár, 2. Duna Cipő­gyár, 3. Delmagyarországi Ctpő­gyár. A koreai-kínai fél tiltakozása amerikai légi szerződésszegések ellen Keszon (Uj-Kína). A koreai-kí­nai fél a katonai fegyverszüneti bizottság titkárainak ülésén tilta­kozott újabb amerikai légi szer­ződésszegések ellen. A tiltakozás megállapítja, hogy amerikai ka­tonai repülőgépek április negye­diko ós tizedike között a fegyverszüneti egyezmény meg­szegésével hét, alkalommal hatol­tak be a koreai-kínai terület fölé. NEMZETKÖZI SZEMLE Egy zsarolás csődje. A napokban az egyik angol pol­gári lap karikatúrát közölt egy bi­zonyos ©galamblövészről©. A rajzon az acsarkodó Dulles ágyújával ép­pen célbaveszi a Genf felé röp­penő fehér békegalambot... Ez a gúnyrajz a maga tömör modorá­ban rengeteget elmond: leleplezi azokat az amerikai kalandorokat, akik meg akarják torpedózni a genfi értekezletet, mielőtt megkez­dődött volna, s egyben megmutat­ja, milyen széleskörű az ellenállás az amerikaiak háborús provoká­cióival szemben csatlósaik sorában is. Amikor Dulles előállt azzal a követeléssel, hogy Amerika szövet­ségesei, elsősorban Anglia és Fran­ciaország, vádolják meg a Kínai Népköztársaságot az indokínai há­borúba való ©beavatkozással© és intézzenek hozzá egy ©közös akció­val© fenyegető ©figyelmeztetést©, világossá vált, hogy az amerikai politika ezzel a provokációval már eleve lehetetlenné akarja tenni a genfi értekezlet sikerét. Dulles kö­vetelése azonban a nyugc teurópai fővárosokban olyan erős ellenzés­re talált, hogy az amerikai külügy­miniszter jónak látta azonnal útra­kelni: hirtelen Londonba és Pá­rizsba utazott, hogy ©megrendsza­bályozza© vonakodó partnereit. Régi ©Made in USÁ© módszereket alkalmazott: fenyegetést és zsaro­lást. Dulles még le sem ült a tár­gyalóasztalhoz, hogy ©megpuhítsa© Edent, amikor a világsajtó hírül adta Knowland szenátor fenyege­tőzését: ha Anglia nem hajlandó a ©közös akcióra©, akkor az ameri­kai kongresszus megvonja tőle a segélyt. Ami a létrejött alkut illeti, ki­tűnt, hogy Dulles kénytelen volt bizonyos mértékben visszavonulni. A megbeszélésekről kiadott közle­ményben egy szó sem volt semmi­féle ©közös akcióról©, semmiféle közös ©figyelmeztetésről© ... Ami lpedig a csendesóceáni tömb tervet illeti, a kommüniké csak arról be­szélt, hegy ©megvizsgálják© egy csendesóceáni katonai szövetség (az úgynevezett PATO tervét, amely az északatlanti szövetség mintájára alakulna meg és amely­be az Egyesült Államoknak. Ang­liának, Franciaországnak, Ausztrá­liának, Űj-Zélandnak, a Fülöp-szi­geteknek, Thaiföldnek és más or­szágoknak kellene belépniök. Az amerikai külügyminiszter te­hát Londonban nem érte el nyíl­tan hangoztatott célját. Miért nem teljesítette London maradéktala­nul az amerikai követeléseket? El­sősorban azért, mert nem hagy­hatta figyelmen kívül a néptöme­gek, a kövélcmény követelését. A békevágy ma már olyan elemi erő vei tör föl a milliók szivéből, hogy számolniok kell vele még a kalan­dokra egyébként könnyen kapható politikusoknak is. A dolgozók Angliában is azt akarják, hogy a nagyhatalmak keressék és talál­ják meg a megegyezéshez vezető utat. Ennek az útnak a következő fon­tos állomása Genf. A Dulles-kövc­telte provokáció pedig cppen a genfi értekezletet akarta aláak­názni. A közvélemény nyomása egyfe­lől, az amerikaiak bizonyos en­gedményei, másfelől — ez az angol kormány magatartásának magyará­zata. Köztudomású, hogy az ame­rikai stratégák fennhéjázóan hir­dették: a Csendesóccán — ame­rikai tó. Ennek megfelelően Ang­liát egyszerűen kizárták az úgyne­vezett ANZUS-egyezményből (az Egyesült Államok, Ausztrália, Üj­Zéland csendesóceáni paktuma), s amikor Churchill kérte, hogy Ang­lia legalább megfigyelőként reszt vehessen ebben a szervezetben, nyersen elutasították. Dulles most elhúztá Churchill és Eden orra előtt a ©szélesebb© (tehát Angliát is befogadó) cscndesóceáni tömb tervének mézesmadzagát. Az an­gol sajtó egyiésze lelkesedni kez­dett a méz illatára, de a józanabb lapok nagyon hamar rájöttek arra, hogy az amerikaiak csendesóccáni tervei semmi jót nem ígérnek... Ezek a tervek ugyanis háborús ter­vek: élük nyilvánvalóan elsősorban a Kínai Népköztársaság és a Viet­nami Demokratikus Köztársaság ellen irányul. Az angolok azonban nem akarnak harcba menni sem Li Szín Mancrt, sem Bao Dajért, mégkevébbé Csang Kaj-sekért. ©Angliában — írta a ©Manchester Guardian© — egyetlen épelméjű ember sem hajlandó hazáját Csang Kaj-sek vagy Bao Daj feltételnél­küli megsegítésére kötelezni©. nLáisza1-biz1osítéku et>y iorxsziilőilneh Az előbbiekben idézet Manches­ter Guardian egyébként Dulles eu­rópai ©villámlátogatásával© kapcso­latban rámutatot egy különös tényre. ©Meglepő — írta az angol lap — hogy a Dulles—Eden-félc egyezményt nyilvánosságra hozták, mielőtt megvitatták volna Bidault­val, akit nyilván befejezett tények elé állítanak©. Az angol lap meg­lepőnek találta ezt —azok számára azonban, akik figyelemmel kísérik, milyen megalázóan bánnak az amerikai pénzesssákok a megvásá­rolt lakájkormányokkal, egyáltalán nem ekez meglepetést a Párizsnak adott újabb amerikai pofon. Való­ban, Bidaultnak ezúttal nem adtak nagyobb szerepet, mint azt, hogy csatlakozzék a londoni kommüni­kéhez. A francia külügyminiszterre ezen a héten egy másik játékban osztottak ki parádés szerepet. Min­dent Ügyesen elrendeztek. Az ©első felvonásban© az angol kormány fe­hér könyvet hozott nyilvánosságra, amely cz Anglia és r.z európai vé­delmi közösség bizanyosfokű ©együttműködéséről© szóló okirato­kat tartalmazza. (Ezek szerint Ang­lia képviselőket küld az EVK szer­veibe és egy páncélos hadosztállyal hozzájárul az európai hadsereghez; de a.z angol hadosztály ©nem keve­redik© az EVK haderőivel.) Az ezt követő ©jelenetben© Bidzutt nyomban aláírta ezt az ©együttmű­ködési megállapodást©, majd meg­próbálta, hogy gyorsan leeressze a függönyt. A gyanús sietség oka nyilván­való: befejezet tények elé akarta állítani egyrészt a kormányt és a nemzetgyűlést, másrészt a francia j közvéleményt. A manőver rendezői I előre ©kikapcsolták© a parlamentet, megvárták, amíg húsvéti szabad­ságra megy. A kormány belső el­lenzékét képező gaulleista minszte­reket, akik elítélik az európai had­sereget, felszólították, adják be derekukat, vagy mondjanak búcsút a miniszteri bársonyszéknek ... Egypár miniszter beadhatta a derekát — de nem alkuszik meg a nép. A Laniel—Bidault-klikk szelet vetett és így vihart kellett aratnia. Az európai hadsereget ellenőrző tömegmozgalom hatalmasan fellen­dült, országszerte fokozódott az el­lenállás az európai védelmi közös­ség ratifikálásával szemben. A ha­ladó sajtó leleplezte, hogy az úgy­nevezett együttműködési megálla­podásban egy sereg fenntartással körülbástyázott ©angol garanciák© c- pán propaganda-biztosítékok: Az a céljuk, hogy elősegítsék az EVK ratifikálását. S különös — mondják a franciák — Anglia ma­ga továbbra sem hajlandó belépni a ©kis Európába©, de szívesen be­tuszkolná Franciaországét... És enyhén szólva az is szerfölött kü­lönös, hegy Anglia egy olyan ©kö­zösséggel© köt megállapodást, amely voltaképpen még létre sem jött... És mivel a francia nép, s vele együtt Európa többi békeszerető népe mindent megtesz, hogy ne is jöjjön létre scha se — igazat lehet adni annak a megállapításnak, hogy a feherkönyv csupán papír­rongy, amely nem teheti tetsze­tősebbé az elvetélt ©közösséget«. A népek küzdenek azért, hogy az ©európai védelmi közösség© — aho­gyan a ©Combat© című francia lap írta — ©halva született torzszülött maradjon©. I

Next

/
Thumbnails
Contents