Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-02 / 78. szám

A7! állattenyésztés élharcosai: Nagy József, a Felszabadulás \sz brigádvezefője VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t I Szép az állatállománya a szegedi Felszabadulás termelőszövetkezetnek. Szép és felelősségteljes az állattenyésztő brigád vezetőjének: Nagy József elvtársnak a munkája. Nagy elvtárs lelkiismeretes, szorgalmas ember és szívesen adja át tapasztalatait. Igaz, jó szava mindenkihez van, de azért megköveteli a fegyelmet is, amelynek betartásánál 5 maga mutat példát. Szeretik, becsülik, nemcsak az állattenyésztők, hanem a szövetkezet tagjai is. Hol a tehenészetben, hol másutt tűnik fel, s beszéli meg állattenyésztő társaival a teendőket. Az algyői tanyákról, mintegy nyolc kilométerről jár munkahelyére Nagy József elvtárs. Akárhogy mm AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVE. 78. SZAM I PÉNTEK, 1954. ÁPRILIS 3. ARA: 50 FILLÉR A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához esett a hó, akárhogy fújt a szél télen, mindig pontosan érkezet. Ez is mutatja, milyen ember ő. A tsz három tehenésze: Varjasi István, Kiss András, Győrfi László a tejhozamot tehenenként és naponként, a kongreszszusi vállalás teljesítésén túl, egy literrel emelték. A sertésgondozó: Hódi Pálné, kongresszusi vállalását már 70 százalékra teljesítette. Mindebben is benne van az állattenyésztő brigád vezetőjének jó munkája. Most új sikerekért dolgozik brigádjával. H kongresszusi versenyben felszabadulási műszakkal köszöntik a szegedi üzemek április 4-ét Felszabadulási műszakot tartanak az Ujszegedi Rostkikészítő Vállalat dolgozói 'Az Újszeged! Rostkikésaítő Vállalat, amelyet a második világháború elpusztított, ma Délmagyarorezág egyik legjobban termelő rostkikészítő üzeme. A telepen április 4-re készül mindenki — felszabadulási műszakot tartanak a dolgomók. A felszabadulási műszakban munkásaink azt akarják kifejezésre juttatni jobb teljesítményeikkel, hogy a szovjet nép iránti ezeretet és a szabadsághoz váló ragaszkodás lelkesíti őket termelő munkájukban. Ezt bizonyítják üzennünk dolgozóinak eddigi eredményoL Tudjuk, hogy országunknak több szál kenderre van szüksége. Pártunk III. kongresszusára vállaltuk is, hogy 50 mázsa szállal többet termelünk. Ezt a felajánlást neniosak teljesítettük, hanem sokszorosan túl is szárnyaltuk. Februárban 52 mázsa szállal gyártottunk többet, márciusban pedig 49 mázsával adtunk többet fonodáinknak. Ugyanekkor dolgozóink jó munkájának eredményeképpen büszkén jelenthetjük, hogy negyedévi tervünket 26-án, a felajánlásunkat egy nappal túlteljesítve befejeztük. Ebben a sikeres munkában sok dolgozónknak része van. Ezeket a munkásokat a textilteehnikum DISZ-istái dallal és tánccal köszöntötték. A jó munkások között van Márkus Jánosné, akinek eredménye állandóan 140 százalék fölött van. A turbinánál a Lippai-brigád teljesítménye 130 százalléik. Sitkei Istvánnó tilós jó minőségi munkájáért részesült kitüntetésben, hogy a DISZ-esek dallal köszöntötték, Szügyi Sándor Szeged Állomás és a Szegedi Fűtőház dolgozóinak kezdeményezése Szeged 'Állomás ás a Szegedi Fűtőház dolgozói április 4-re fogadalmat tettek. Felszabadulási őrséget tartanak felszabadulásunk |9. évfordulójának napján. Valamennyi vonatot menetrend szerint indítják, szolgálatúkat balesetmentesen látják el. i Több pontban fektették le a fűtőház dolgozói együttesen a a 2000 tonnás-mozgalom eredményeit akarják tovább fokozni. Ennek érdekében napi 200 kilométeres tervüket 220 kilométerre emelik. Ezen a napon a Fűtőház 5.5 százalékos szénmegtakarítási tervét 7 százalékra emeli. A nagyszerű kezdeményezést Szeged Állomás és a Szegedi Fűtőház dolgozói továbbították a többi szolgálati helyekre, hogy az ottani vasszegcdiek forgalmi szolgálat dolgozóival, hogy milyen eredményt akarnak [ utas dolgozók lássák a ezen a napon elérni. Többek kö-1 példamutatását. Zött az 500 kilométeres-mozgalom és| LJJjLutij Szilddi Sándor Miről beszél a Szegedi Erőmű versenyhiradója? A Szegedi Erőműben naponta Ismertetik a kongresszusi verseny legfrisebb híreit. Most arról beszél a versenyhiradó, hogy a dolgozók kezdeményezésére felszabadulásunk 9. évfordulójának megünneplésére pénteken és szombaton felszabadulási őrséget tartanak a dolgozók. Az előkészületek már folynak. A karbantartó lakatos-műhelyben a DISZ-fiatalok felajánlásukon kívül a műhely belső helyiségeinek széppé tételével foglalkoznak. Az idősebb szakmunkások az anyagokat és a szerszámokat hozzák rendbe, hogy a felszabadulási őrség mindkét napján zaya/talanol dolgozhassanak. A karbantartó részleg dolgozói közül Hanosurek Mihály vállalta, hogy a gőz-automata javításánál a bét nap alatt 130 százalékos eredményt cr el, Komócsin Balázs 120 százalékot ajánlott fel a szén és a salakos csillék javításánál. Majzlik Imre és Gémes Tibor egy újítás elkészítését vállalták 118 százalékos teljesítménnyel. Szitkai Péter és Lázár József azt ígérték, hogy ezen a két napon 115 százalékos teljesítménnyel dolgoznak. A szénkirakó dolgozók közül elsőnek Kacmalyer János brigádja tett felajánlást felszabadulási őr sógre. A vagonkirakásnál 190 szú zalékos átlagteljesítményt ígértek, ezenkívül a vontató ház rendben tartását. Mivel a két szénkirakó brigád versenyben van egymással. Bozóki Mihály brigádja sem maradt le a felajánlás megtételében. A Bozóki-brigád túl akarja szárnyalni ezen a kétnapos ünnepi műszakon versenytársát azzal, hogy 200 százalékos teljesítményt akarnak elérni. Misán György Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere március 31-én fogadta L. Joxe urat, Franciaország nagykövetét, W. Hayter urat, Nagy-Britannia nagykövetét és Ch. Bohlen urat, az Egyesült Államok nagykövetét. Átnyújtotta nekik a szovjet kormánynak Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányaihoz intézett azonos szövegű jegyzékeit. A szovjet kormánynak Franciaország kormányához intézett jegyzéke így hangzik: „A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Franciaország kormányának figyelmét az alábbiakra: A Szovjetunió következetesen folytatta és folytatja a békének és az államok közötti kapcsolatok megjavításának politikáját. Ez kifejezésre jutott azokban a javaslatokban, amelyeket a szovjet kormány az Egyesült Nemzetek Szervezetében az államok fegyverzete általános csökkentésére, valamint az atomfegyver és egyéb tömegpusztító fegyverfajták eltiltására előterjesztett. A fegyverzet egyetemes csökkentésének, valamint az atomfegyver és a többi, legveszélyesebb tömegpusztító fegyverfajta eltiltásának megoldása hatalmas mértékben könnyítene azon a súlyos terhen, amely a folytatódó fegyverkezési hajsza következtében a népekre nehezedik, megszüntetné annak veszélyét, hogy a rombolás céljaira alkalmaznak olyan nagy tudományos felfedezéseket, mint az atomenergia felhasználása módozatainak felfedezése. E feladat megoldása igen nagyjelentőségű lenne a békének és a népek biztonságának megszilárdítása szempontjából. Eddig, mint tudjuk, nem sikerült megfelelő nemzetközi megállapodásokra jutni az említett fontos kérdésekben, mert nehézségek merültek fel. Ennek a körülménynek azonban nem szabad csökkentenie az államok és mindenekelőtt a nemzetközi béke fenntartásáért különösen felelős nagyhatalmak ilyen egyezmények elérése érdekében tett erőfeszítéseinek jelentőségét. Ami a Szovjetuniót illeti, továbbra is kitart amellett, hogy jelentékenyen csökkenteni kell az államok fegyverzetét, fegyveres erőit és olyan egyezményeket kell kötni, amelyek biztosítják, hogy az atomenergia nem lesz felhasználható rombolásra, az emberek tömeges pusztítására. Az államok ilyenirányú erőfeszítéseinek jelentősége egyre növekszik, különösen azért, mert az atomfegyver rombolóereje állandóan nő és ezenkívül megjelent a hidrogénfegyver, amelynek hatóereje sokszorosa az atomfegyverének. Kétségtelen, hogy az atomés hidrogénfegyver háborús alkalmazása mérhetetlen szenvedéseket okozna a népnek, a békés lakosság tömeges pusztítását, nagy városoknak, a modern ipar, kultúra és tudomány olyan központjainak — köztük a civilizáció legrégibb központjainak szétrombolását jelentené, amilyenek a világ államainak nagy fővárosai. A szovjet kormány megfelelő erőfeszítéseket tesz az említett fontos kérdésekben kötendő megállapodások lehetőségének megkönnyítése céljából. Kiindulási alapnak tekinti azt is. hogy vannak még a béke megszilárdításának más, eddig fel nem használt lehetőségei. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az európai biztonság megszilárdítása kérdésének jelentőségét kell megemlíteni. Az európai béke fenntartására ugyanis döntő jelentőségű az egyetemes béke fenntartása és az új világháború megakadályozása szempontjából. A szovjet kormány ettől vezéreltetve Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereinek berluii tanácskozásán javaslatot terjesztett elő az „európai biztonság biztosításáról" és ezzel kapcsolatban benyújtotta az „összeurópai kollektív-biztonsági szerződés" alapjainak tervezetét. A szerződéstervezet összeurópai biztonsági rendszer megteremtését írja elő valamennyi európai állam kollektív erőfeszítései alapján. A szerződésben résztvehet minden európai állam, függetlenül társadalmi rendjétől. Résztvehet benne tehát Németország is. Németország egyesítéséig rcsztvehet a szerződésben a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. A szerződés előírja, hogy amennyiben a szerződés valamelyik aláíróját fegyveres támadás éri, a megtámadott államnak minden rendelkezésre álló eszközzel, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is, segítséget kell nyújtani az európai nemzetközi béke és biztonság helyreállítása és fenntartása céljából. Ilymódon az összeurópai szerződés alapjainak tervezete arra irányul, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya elveinek megfelelően megteremtődjék Európában a kollektív biztonság hatékony rendszere. Az összeurópai kollektív biztonság megteremtése végetvetne annak, hogy Európában egymással szembenálló katonai államcsoportosulások alakulnak. Az ilyen csoportosulások alakulása elkerülhetetlenül kiélezi az államok közti viszonyt, fokozza köztük az ellenséges érzületet és a bizalmatlanságot, nem is szólva arról, hogy fegyverkezési hajsza kíséri, annak a népekre kiható minden következményével együtt. Számolni kell azzal is, hogy egyes államok katonai csoportosulásának megalakítása elkerülhetetlenül megfelelő intézkedéseket vált ki más államok részéről, biztonságuk megóvása érdekében. Ennek következtében olyan helyzet alakul ki, hogy az államok közti kapcsolatok nem a béke fenntartása érdekében folyó kölcsönös együttműködést szolgáló törekvéseken alapszanak, hanem egyes államoknak más államokkal való szembeállításán. Ez a helyzet elkerülhetetlenül a feszültség növelésére vezet az államok közti kapcsolatokban, azaz az új háború veszélyének fokozására. Ezzel kapcsolatban feltétlenül számításba kell venni azt is, hogy mind az első, mind pedig a második világháborút megelőzte egymással szembenálló katonai államcsoportosulások alakítása, Európa két ellenséges táborra szakadása. Emellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy a német militarizmusnak különösen veszélyes szerepe volt az ilyen katonai csoportosulásokban, továbbá az első és második világháború kirobbantásában. Mindez kidomborítja annak a kérdésnek jelentőségét, hogy az egymással szembenálló katonai államcsoportosulások alakítását szolgáló politikával szembe kell állítani valamennyi európai állam hatékony együttműködésének politikáját a béke fenntartásában és megszilárdításában az összes európai államok — nagyok és kicsinyek — ilyen együttműködése, függetlenül társadalmi rendjüktől, lehetővé termé annak a helyzetnek az elkerülését, hogy Európát időszakonként pusztító háborúba taszítják, amit az európai államok legutóbbi évszázadbeli történetének tapasztalatai mutatnak. A szovjet kormány éppen ezért többízben felhívta mind Franciaország, mind pedig Anglia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a veszélyre, amely a katonai államcsoportosulások alakításával kapcsolatos. A szovjet kormány a többi között felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban az úgynevezett "európai védelmi közösség* megalakításának terveire. E tervek a német militarizmus újjáteremtésére vezetnek, annak az európai békét, különösen a Nyugat-Németországgal határos államok biztonságát fenyegető minden veszélyes következményével együtt. Mint ismeretes, az »európai vé-i delmi közösség* megalakításának tervei hat európai állam zárt ka* tonai csoportosulásának alakítását írják elő. E csoportosulás zászlaja alatt szervezik meg az úgyneve* zett "európai hadsereget*, amely Franciaország, Olaszország, Bel* gium, Hollandia, Luxemburg, va* lamint Nyugat-Németország íegy* veres erőiből áll. A főszerep ebben az "európai hadsereg*-ben a hitleri tábornokok vezette nyugatnémet fegyveres erőknek jut. Ez ellentétes azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok a Szovjetunióval együtt vállalt, hogy megakadályozza a német militarizmus újjászületését. Emellett már ma többtucat nyugat* német hadosztály alakítását terve* zik. Közismert az is, hogy Nyugat* Németország kormánykörei az európai hadsereg* megszervezésé* nek terveivel kapcsolatban nyíltan célul tűzik ki Nyugat-Németország gyorsított remilitarizálását és a minden fegyvernemet felölelő re* guláris fegyveres erők alakítósára irányuló intézkedések végrehajtó* sát. Már nem is tartják szüksé* gesnek titkolni a szomszédos álla* mok ellen irányuló agresszív cél* jaikat. Európa békeszerető népei* nek és különösen Nyugat-Német* ország szomszédainak éppen ezért feltétlenül jogosan aggódniok kell biztonságuk miatt, mert az újjászülető német militarizmus és Nyugat-Németországnak az euró* pai védelmi közösségbe való bevo* nása fenyegeti őket. A német militarizmus újjáteremtésének és az európai katonai csoportosulások alakításának útján járni nem csak azt jelenti, hogy nem segítik elő a béke megszilárdítását, hanem ellenkezőleg, azt, hogy az új háború előkészítése felé viszik a dolgozókat. Pedig mostanában minden eddiginél jobban szükség van arra, hogy minden békeszerető állam és kiváltképpen a nagyhatalmak az új háború megakadályozására. arra irányítsák erőfeszítéseiket, hogy Európa népei, köztük a német nép, ne kerüljenek új háborúba, amely a mostani körülmények között különösen veszélyt jelent a népekre. Ez a feladat sikeresen megoldható, ha az európai államok egymással szembenálló katonai csoportosulása helyett Európában valamennyi európai állam együttes erőfeszítésein alapuló biztonsági rendszeriélesül. Ilyen európai kollektív biztonsági rendszer megteremi ése egyben az egyetemes béke megszilárdításának érdekeit is szolgálja. Éppen ezért az európai kollektív biztonság eszméje, különösen a berlini tanácskozás után, már aktív támogatásra talált jónéhány állam részéről, valamint széles nemzetközi körökben is. Az összeurópai szerződés megkötéséről szóló szovjet javaslat tárgyalása során a berlini tanácsozáson nézeteltérések merültek fel. Ezek megakadályozták, hogy megLFolytatás a második oldalon.}