Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-14 / 88. szám

SZERDA, 1954. ÁPRILIS 14. DÍLMIGYIRORSZIG Erről írnok levelezőink Hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii Átfestik a Szegedi Erőmíí gép- és kasánházát Üzemünk szebbé, otthonosabbá tétele érdekében átfestik a Szegedi Erőmű gép- és kazánházát. A tisz­ta és megszépült helyiségek nem­csak a dolgozók egészségvédelmét szolgálják, hanem fokozza a mun­kakedvet is és ösztönzi a dolgozó­kat még fokozottabb tisztaság be­tartására. Az átfestési munkála­tokra vállalatunk vezetősége 150 ezer forint összeget fordit. A festési munkálatokat a Tata­rozó Vállalat festőbrigádjai vál­lalták, akik munkájukat igen jól végzik és szépen haladnak. Alig két hete, hogy elkezdték a gépház fes­tését és már a végefelé járnak. A í gépház festése után a kazánház I szépítése következik. Majd az épü­| let külső részét is átfestik. Misán Györgyné „Napközi otthon" a Virág cukrászdában "A szegedi közönség nagyon meg­kedvelte a Virág-cukrászdát. A preeso-gép úgyszólván szünet nél­kül működik és meg kell hagyni, liogy a kiszolgálás is dicséretre méltó. A forgalom már kora reg­geli órákban is élénk, mert a cuk •rászda előtti térről indulnak és oda érkeznek a vidéki autóbuszok is és az emberek indulás előtt és érkezés után sietve megisznak egy feketét. Délután pedig — különösen uzsonna tájban — alig lehet a Vi­rágban helyei kapni. A munkából hazatérők be-betérnek egy feketére vagy leülnek uzsonnázni. Vannak társaságok, akik minden nap itt találkoznak. Egy hibája van azonban a Vi­rágnak. Nagy zajt és kellemetlen­séget okoznak a gyermekek, akik két évestől hat éves korig, — akár egy napközi otthonban — felügye­let nélkül zsivajognak. En nagyon szeretem a gyermekeket, gyönyör­ködöm bennük, hallgatom csaeso­gásukat, de — nem a Virágban. Helytelenül cselekszenek azok az anyák, akik gyermekeiket délutá­nonkint elviszik a Virág-cukrász­dába. Ahelyett, hogy gyermekedk­kel a Sztálin-sétányon levegőzné­nek és ott engednék szabadjára az apróságokat, beülnek velük a dohányfüstös helyiségbe és nem törődnek azzal, hogy gyermekeik a vendégeknek kellemetlenkednek, sőt néha egész asztalt elfoglalnak, s közben minduntalan nekiütköznek a kiszolgáló személyzetnek. Ligeti Jenő Tantervi ankét a Madách-ufcaí általános iskolában Az ankéton megjelent és felszólalt Erdey Grúz Tibor, oktatásügyi miniszter ség az új tanterv kidolgozására. Az tályban csali a 20-as számig ha­1950-es tanterv az akkori időben ladjanak és mind a négy alapmű­haladó, előremutató volt. Ezt a veletet tanítsák. A tervezetben Hétfőn délután az általános is­kolák alsó tagozatának tanítói tan­tervi ankétra gyűltek össze a Ma­dách-utcai iskolában, hogy megbe­széljék a következő évek tantervét az alsó tagozat minden tantárgyá­ból. A tantervi ankéton Erdey Grúz Tibor elvtárs, oktatásügyi minisz­ter is résztvett. Nagy István elvtárs, a Városi' Ta­nács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese üdvözölte a megje­lenteket és hangsúlyozta, hogy az oktatásügy legmagasabb szerve a pedagógusokkal meg­beszélve, közösen készíti el a jövő évi tantervet. A tanterv tervezetét minden iskola (megkapta, a pedagógusok megbe­szélték, milyen hiánya van a tan­tervnek. Most bátran mondják el véleményüket, tapasztalataikat. Ezután Gaál Géza, a Tanítókép­ző gyakorló iskolájának vezetője röviden ismertette, miért van szük­tervet azonban módosították, s a terv maximalista lett. Ez sok bi­zonytalanságot okozott. Volt olyan általános iskola, ahol már az első osztályban, ezerig tanították szá­molni a tanulókat. Az Oktatásügyi Minisztérium látta a hibákat, s már 1953-ben tantervi előkészítő bizottságot hívott össze, s most 1954 ja­nuárban a tantervi bizottság elkészítette tervezetét, sok gyakorlattal rendelkező peda­gógus, a népi demokráciák és a Szovjetunió tapasztalatait felhasz­nálva. A rövid beszámoló után nagyon sok pedagógus mondta el vélemé­nyét, tapasztalatát. A legtöbb hoz­zászóló azt kérte, hogy az első osz­száüig haladnak és csak az össze­adást és kivonást kell tanítani. Kérték a pedagógusok, a politechnikai képzés érdeké­ben a kézimunkát ne fakulta­' táv óraként vezessék bc. Erdey Grúz Tibor elvtárs, okta­tásügyi miniszter felszúlalásaban el­mondotta, hogy értékesnek és hasz­nosnak tartja a felszólalásokat. Hangsúlyozta, hogy oktatási rend­szerünkben legfontosabb az alsó ta­gozati oktatás, mert erre épül a to­vábbtanulás. A helyes oktatási és nevelési módszert csak a pedagó­gusok közös, lelkiismeretes munká­jával lehet elérni. Végül Gaál elvtárs összefoglalta a tantervi ankéton elhangzott ja­vaslatokat. Nagy István elvtárs tály olvasási óra számát emeljék i megköszönte a pedagógusok hozzá­fel. Számolásból pedig az első osz- I szólásait, s az ankét befejeződött. Miért ittm lehet kapni a villamossági üzletekben telepes rádióhoz szükséges telepet? Több dolgozótársam, de azt hi­szem városunk nem egy lakója nevében fordulok az illetékesekhez azzal a kérdéssel, miért van az, hogy már több hónapja nem tu­dunk telepes rádiónkhoz telepet kapni? A rádiót azért vettük, hogy hallgassuk a szebbnél-szebb mű­sorszámokat, előadásokat. Az üzle­tekben azt a felvilágosítást adták, hogy ők rendelnek mindig, de rit­kán és akkor is csak kevés meny­nyiségben kapnak. Szeretnénk, ha mielőbb megoldást nyerne ez a do­log, mert mindannyiónknak hiány­aik a rádió sok kedves műsorszó­ma. Reméljük, hogy kérésünk ha­marosan elintézik és otthon a pi­henőidőnkben nemsokára a telepes rádió hangja is szórakoztatni fog bennünket. Szálkái Károly Rz M®SZ tiltakozó távirata az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa titkárságához JTelháborodássaJ értesültünk ró­la, hogy erz ENSZ gazdasági és szociális tanácsa megfosztotta a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövct­séget a „ö" kategóriába tartozó, nemkormányjellegü szervezetek tanácskozó státusától. Az ENSZ eredeti célkitűzéseit és alapokmányát csúfolja meg ez a döntés, amely nemcsak tagjainak. 66 ország 140 millió asszonyának, halnem mindon nőnék érdekeit kép­viselő demokratikus szervezetet foszt meg attól, hogy ezen a nem­zetközi forumon hallassa a világ békeszerető asszonyainak hangját. A szervezet kizárását ki lehetett kényszeríteni, de a nők bókét, egyenjogúságot követelő hangját nem lehet elnémítani. Egyre erőteljesebben zeng a világ minden zugából ez a hang és azoknak is meg kell hallania, akik az ENSZ-et a béke eszközéből a háború esz­közévé akarják változtatni. A magyar nők milliói nevében til­takozunk a jogtalan döntés ellen. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége"; A röszhei Lenin tsz tagjai viszonozzák a munkásosztály segítségét A Szegedtől néhány kilométerre elterülő Röszke község dolgozó pa­rasztjaihoz á felszabadulás óta egy­re gyakrabban érkeznek a mun­kásosztály küldöttei. Az ő kezük munkája nyomán gyúlt ki a fény a falu utcáin. Az egyszerű paraszti házakban is felváltotta a bűzös petróleumlámpát a villany. A kul­túrházban minden hónapban tanul­nak, szórakoznak a filmelőadáso­kon, mert a villannyal együtt mo­zit is kaptak a röszkeiek, A fala házaiban szól a rádió. Kevés az a családi otthon, ahol nem csendül fel a rádió zene. Legutóbb több mint 300 dolgozó paraszt lakásába vezették be a ve­zetékes rádiót. A régi ásottkutak helyett három bővizű ártézikút lát­ja el vízzel a község lakóit. A dol­gozó parasztok könnyebbségét szol­gálja a 15 kilométernyi új bekötő­út is, amely Röszkét Mórahalom­mal és Gyólaréttel köti össze. Az idén a röszkei gépállomáson is ott voltak a munkásosztály kép­viselői. A szegedi Fűtőház és a 65/1. sz. Építőipari Tröszt munká­sai segítettek a gépjavításban, hogy a dolgozó parasztok javára semmi fennakadás ne legyen a tavaszi szántásban, vetésben. A röszkei Lenin tsz tagjai szö­vetkezetük megalakítása óta egyre erőteljesebben érzik a munkásosz­tály segítségét. A helyi gépállomás traktorai minden esztendőben egy­re jobban és mélyebben szántják a holt-Tisza ágban lévő területüket. A gépeket az ipari munkások SZEGEDI JEGYZETEK Tömörkény — oroszul A hivatalos 'irodalom: felfogás nem is olyan régen még csupán pro­vinciális jelentőségű né­pieskedőt látott a sze­gedi Tömörkény írásmü­vészetébers, lebecsülte népábrázolását. társa­dalomlátását, a népélet realizmusát tükröző nyelvjárásos irodalmi nyelvének értékét. Pár éve is még sokak sze­mében szűklátókörű lo­kálpatriotizmust jelen­tett Tömörkény írásai­nak szeretete, s kivált­képpen a Tömörkény, kultusz, melyet legtöbb joggal a szegedi iroda­lomkedvelök ápoltak és ápolnak. Csak a leg­utóbbi években kezdjük felfedezni a magunk Tömörkényét, az igazit, Móricz Zsigmond előd­jét a magyar parasztság irodalombeli képvisele­tében, s a világirodalmi mértékkel is mtrhelő formaművész elbeszélőt, kinek novellái — Sőtér István érdekes megfi­gyelése szerint — Mau­passant szerkesztésmód­jával mutatnak rokon­ságot. S miközben író­ink, irodalomtörténésze­ink itthon is kezdik méltó helyére állítani nemzeti irodalmunk múltjában Tömörkény István életművét, meg­lepetéssel — s nem kis tanulsággal — láthat­juk, hogy Tömörkény el­indult a világirodalomba is. ízléses kiállítású, szép. papiru, piroskötéses könyvecske került nem­régiben a hazai könyv­tárakba. Cirill betűi azt mondják: „Vengerszkije poveszti i raszkazü", tehát magyar elbeszé­lések és novellák. Moszk­vában jelent meg, 1953­ban ez a könyv, mely majdnem ötszáz lapnyi terjedelemben a Szovjet­unió népeinek közös nyelvén, a százmilliók beszélte orosz nyelven ismerteti meg a szovjet néppel a magyar elbe­szélőirodalom jeleseit. Petőfi, Vörösmarty ná­lunk is alig ismert el­beszélései („A nagyapa", „A fakó lány és a pej legény", illetve „A hold­világos éj") után Jókai legismertebb novellája („Sárga rózsa"), majd Mikszáth két kisprózax remeke szerepel a kötet­ben. Ambrus Zoltán há­rom elbeszélését, Móra Ferencnek a „Földhözra­gadt János"-át is közli a Hidas Antal szerkesz­tette gyűjteményes kö­tet. Nem lehet véletlen, hogy a kötet két legtöbb írással kzereplö írója: Tömörkény és Móricz, a magyar novella-iroda­lom két reprezentatív képviselője. S ha nem is méricskéljük darab­számra vagy lapszámra iróink munkásságát, két­ségtelen, hogy ebben az arányban nemcsak az jut kifejezésre, hogy a többiek irodalmunk más területein, a regény­írás vagy a költészet te. rén alkották legkivá­lóbb műveiket, míg Tö­mörkény és Móricz leg­sajátosabb műfajává éppen az elbeszélés vált; azt is jelzi a köteten be. liili számszerű megosz­lás, hogy az orosz olva­sókhoz talán épp ez a két író férkőzött legkö­zelebb a novella-iroda­lom terén. Hiszen azt sem lehet véletlennek tekinteni, hogy a mi vi­déki Tömörkényünkre még 1901-ben ráirányult a távoli Oroszország nagy szcllemóriásának, Tolsztoj Leónak figyel­me is, s egyik általa összeállított németnyel­vű antológiájában Tö­mörkény egyik írásából vett részletet is beillesz, tett. Ez kétségtelen jele nagyrabecsülésének. Va­lóban, Tömörkény írás­művészete, parasztáb­rázolása rokon a nagy orosz realistákéval, s nagyon érthető az orosz olvasók rokonszenve mű­vészi parasztábrázolóink. Tömörkény és Móricz iránt, ha társadalmi vi­szonyaink egykori ha­sonlóságára, a feudális elmaradottság szomorú rokonvonásaira gondo­lunk. Móricz Zsigmond tiz novellájával szerepel a kötetben, köztük a leg­ismertebbekkel, mint a „Hét krajcár", a „Barbá­rok", az „Ebéd", „Egy. szer jóllakni", „A kon­dás Tegszennyesebb bi­ge", „Kapitalista a ta. nyán", stb Tömörkény mennyiségben is rögtön utána következik: hat elbeszélése került a gyűjteménybe. Két jó­nevű szovjet fordító, Sismonin és Szalimon átültetésében olvashat­ják a szovjet dolgozók „A házasság első éve", a „Ferkó", a „Karácso­nyi vásár", a „Földra­gasztás irányában", a „Fecskék", és a Sztrájk­tanyán" című Tömör, kény-írásokat. Biztosak vagyunk benne, sok örö­met lelnek majd a sze­gedi parasztnép meleg­szívű ábrázolójának őszirda, pártos, művészi elbeszéléseiben. Tanul­nak majd írásaiból, meg­ismerik népünket, pa. rasztságunk múltját, küzdelmeit, a magyarság lelkét. De mi is tanulha­tunk ebből a kötetből, magyarok, szegediek kü­lönösen: jobban meg kell becsülnünk itthon is azt a Tömörkényt, akinek művészete im­már nyelvünk határain túl is milliókat gyö­nyörködtet és nevel. Többet kell Tömörkénytől és Tömörkényről olvas­tatnunk népünkkel; szé­les c hazában, s legin­kább itt az ő városában többet kell tennünk élet­müvének a dolgozókkal való megismertetése, megszerettetése érdeké­ben. KÖNYVES LÁSZLÓ küldték a falura, s így a tsz tagjai is jól megmunkált föld­be vethetnek. Az idén a nö­vényápolásban is jó segítségük­re lesz a gépállomás. A gyár­ból most küldtek a röszkei gép­állomásra U 3-as universal traktort. Ez a gép háromszor két irányban kapálja majd meg a szövetkezetiek négyzetes vetésű 60 holdas kukori­catábláját. A tagságnak így több ideje jut a soros teendők elvégzé­sére, a munkaigényes növények termelésére. El is határozták, hogy 35 hold helyett 38 holdon termel­nek paprikát. A szövetkezet tagjai tudják, hogy a nemrégiben vásárolt fűkaszáló, lógereblye, motoros répaszelö az ipari munkások kezenyomán jutott el hozzájuk, hogy könnyítse a munkát. Tisztán látják, hogy a munkásosztály hősi erőfeszí­téseire csak egy lehet a vá­lasz: Jó munkát végezni a föl­deken, teljesíteni az állam iránti kötelezettségeket. Ez az útja annak, hogy még több le­gyen az iparcikk: — több és olcsóbb mezőgazdasági gép, csizma és ruhaanyag, stb. ke­rüljön a falura. A szövetkezetiek a pártkongresz­szus tiszteletére tett vállalásaikat teljesítették. Az iroda falát csak­nem beborítják a kongresszusi em­léklapok, melyre a tsz tagjai vál­lalásukat írták. Az emléklapokra felkerült a felírás: a vállalást tel­jesítették. A szövetkezetiek — vi© szonozva az ipari munkások segít© séget — eleget tettek egészévi to­jás-, baromfi- és sertésbeadásuk­nak. öt mázsával több vágómarhát adtak be évi kötelezettségüknél. Közel ezer liter tejjel teljesítették túl negyedévi tervüket. Az egész évi hízottsertésbeadási kötelezett­ség első negyedévben való gyors teljesítéséért 30 mázsa kukoricával kevesebbet kel1 beadniok. Nem kétséges, hogy a szövetke­zetiek a beadás példás teljesí­tésével jól segítették hűséges szövetségesük: a munkásosztály ellátását. A röszkei Lenin tsz tagjai a ta­vaszi munkában derekasan meg­állják helyüket. A határban harso­góan zöldek a tavaszi vetések. Ki­bújt a földből az egyre jobban fej­lődő cukorrépájuk, s erősödik, nö­vekszik száz holdnyi fejtrágyázott őszi gabonájuk. Harminc holdas lucernájuk, melyet nemrég boro­náltak — már féllábszárig ér. Az asszonyok, a családtagok is részt vettek a burgonyaültetésben, a szőlő nyitásában, a gyümölcsösök munkálataiban. Fejlődik, erősödik a röszkei Le© nin tsz — a gondos, jó munka nyo­mán. Fejlődik az állattenyésztés ls. Az ólakban tíz, átlagosan 150 kiló súlyú hízó röfög, melyeket rövide­sen a szabadpiacon értékesítenek. A szövetkezetiek magabiztosan mennek előre azon az úton, amely a még boldogabb élethez vezet. A jobb munka eredménye Teljesítette április első dekádtervét a Szegedi Ruhagyár Március 26-án aktívaértekezletet tartott üzemünk pártbizottsága. Az aktívaértiekezlet után elhatároztuk, hogy helytállunk, sokkal inkább, mint eddig a munkában. Azófca optimista munkalendü­let mutatkozott üzemünkben, amely­nek eredményei már örvendetesen megmutatkoznak. Hosszú idő után sikerült elérni, hogy üzemünk üte­mesen tudott termelni: április hó­nap első dekádjában 101.8 százalé­kos eredményt tudtunk elérni. Ez ae. eredmény a műszaki vezetők szervezettebb, a . fizikai dolgozók körültekintőbb munkájának ered­ménye. Az első dekád eredményé­hez nagymértékben járult hozzá Frányő Józsefué fceremmester, Lász­ló Mária szalagvezető, valamint a gyártás folyamatosságához szüksé­ges alapanyag beszerzésénél Botos József elvtárs. SÁGI GYULA Minden középiskola kapcsolód fék be a fémgyűjtés munkájába Második hetébe jutottunk a fém­gyüjtő hónapnak. A vasárnapi fémgyűjtő nap eredményei megmu­tatták azt, hogy fiatalságunk meg­érti a vas- és fémgyüjtő hónap jelentőségét. A vasárnapi fémgyflj. tő napon az úttörők — az általá­nos iskolák tanulói jártak az élen. A többszáz úttörő közül kiváló eredményt ért el a móravárosi ál­talános iskolában Juhász Károly VI. osztályú tanuló. Egymaga 600 kilogramm vasat és egy kilogramm fémet gyűjtött össze, és ezen a na­pon 70 pontot szerzett magának. Nagyszerű gyűjtőmunkát végzett ugyanebből az iskolából még Far­kas István, aki 200 kilogramm va­sat és két kilogramm fémet, Fejér Levente, aki 120 kilogramm vasat ós Lakatos János, aki 50 kiló va­sat, két kilogramm fémet, 100 ki­logramm papírt és három kilo­gramm rongyot gyűjtött össze. A Juhász Gyula általános iskola ta­nulói közül legszebb eredményt va­sárnap Bitó Nándor érte el, aki majd 15 mázsa vasat és 23 kg fé­met adott be a gyűjtő szerveknek. Do kitűnő munkát végzett Sötét József is ebből az iskolából, aki 100 pontot szerzett egy napon, hul­ladék beadásból. Nagy hiányo.iiágfa volt azonban a gyűjtésnek, bugy a kögépiskolá­sok künüi kevesen v»btek részt a fémgyűjtésben. A Tömörkény le­ánygimnázium, a közgazdasági technikum és még néhány iskola fémgyüjtő brigádjain kívül a többi középiskolák szervezetten nem vettek részt a gyűjtésben. A kö­zépiskolák DlSZ-szervezctei úgy látszik nem végeztek kellő felvilá gosító munkát. A fémgyűjtésről szóló kormányhatározat jelentősé­gét még jobban meg kell ismerni a középiskolák tanulóinak. A közép­iskolák DISZ-szervezetel jobban mozgósítsák a nemzetgazdaságunk részére oly fontos fémgyűjtésre a fiatalságunkat. A középiskolák ne­velői nyújtsanak nagyobb segítsé­get a fiatalságnak, hogy a fém­gyűjtés! hónap munkájába minél jobban bekapcsolódhassanak. A Munkaerőtartalékok Hivatala 600. számú iskolájának növendé­klei vállalták, hogy a fémgyüjtő hónapon 100 mázsa vas- és fémhul­ladékot gyűjtenek össze és vállal­tak azt is, hogy az üzemekben, ahol 1 dolgoznak, megszervezik a fialaisá­igot a fémgyűjtés munkájába.

Next

/
Thumbnails
Contents