Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-14 / 88. szám

SZERDA, 1954. ÁPRILIS 14. DÍLMIGYIRORSZIG Erről írnok levelezőink Hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii Átfestik a Szegedi Erőmíí gép- és kasánházát Üzemünk szebbé, otthonosabbá tétele érdekében átfestik a Szegedi Erőmű gép- és kazánházát. A tiszta és megszépült helyiségek nemcsak a dolgozók egészségvédelmét szolgálják, hanem fokozza a munkakedvet is és ösztönzi a dolgozókat még fokozottabb tisztaság betartására. Az átfestési munkálatokra vállalatunk vezetősége 150 ezer forint összeget fordit. A festési munkálatokat a Tatarozó Vállalat festőbrigádjai vállalták, akik munkájukat igen jól végzik és szépen haladnak. Alig két hete, hogy elkezdték a gépház festését és már a végefelé járnak. A í gépház festése után a kazánház I szépítése következik. Majd az épü| let külső részét is átfestik. Misán Györgyné „Napközi otthon" a Virág cukrászdában "A szegedi közönség nagyon megkedvelte a Virág-cukrászdát. A preeso-gép úgyszólván szünet nélkül működik és meg kell hagyni, liogy a kiszolgálás is dicséretre méltó. A forgalom már kora reggeli órákban is élénk, mert a cuk •rászda előtti térről indulnak és oda érkeznek a vidéki autóbuszok is és az emberek indulás előtt és érkezés után sietve megisznak egy feketét. Délután pedig — különösen uzsonna tájban — alig lehet a Virágban helyei kapni. A munkából hazatérők be-betérnek egy feketére vagy leülnek uzsonnázni. Vannak társaságok, akik minden nap itt találkoznak. Egy hibája van azonban a Virágnak. Nagy zajt és kellemetlenséget okoznak a gyermekek, akik két évestől hat éves korig, — akár egy napközi otthonban — felügyelet nélkül zsivajognak. En nagyon szeretem a gyermekeket, gyönyörködöm bennük, hallgatom csaesogásukat, de — nem a Virágban. Helytelenül cselekszenek azok az anyák, akik gyermekeiket délutánonkint elviszik a Virág-cukrászdába. Ahelyett, hogy gyermekedkkel a Sztálin-sétányon levegőznének és ott engednék szabadjára az apróságokat, beülnek velük a dohányfüstös helyiségbe és nem törődnek azzal, hogy gyermekeik a vendégeknek kellemetlenkednek, sőt néha egész asztalt elfoglalnak, s közben minduntalan nekiütköznek a kiszolgáló személyzetnek. Ligeti Jenő Tantervi ankét a Madách-ufcaí általános iskolában Az ankéton megjelent és felszólalt Erdey Grúz Tibor, oktatásügyi miniszter ség az új tanterv kidolgozására. Az tályban csali a 20-as számig ha1950-es tanterv az akkori időben ladjanak és mind a négy alapműhaladó, előremutató volt. Ezt a veletet tanítsák. A tervezetben Hétfőn délután az általános iskolák alsó tagozatának tanítói tantervi ankétra gyűltek össze a Madách-utcai iskolában, hogy megbeszéljék a következő évek tantervét az alsó tagozat minden tantárgyából. A tantervi ankéton Erdey Grúz Tibor elvtárs, oktatásügyi miniszter is résztvett. Nagy István elvtárs, a Városi' Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket és hangsúlyozta, hogy az oktatásügy legmagasabb szerve a pedagógusokkal megbeszélve, közösen készíti el a jövő évi tantervet. A tanterv tervezetét minden iskola (megkapta, a pedagógusok megbeszélték, milyen hiánya van a tantervnek. Most bátran mondják el véleményüket, tapasztalataikat. Ezután Gaál Géza, a Tanítóképző gyakorló iskolájának vezetője röviden ismertette, miért van szüktervet azonban módosították, s a terv maximalista lett. Ez sok bizonytalanságot okozott. Volt olyan általános iskola, ahol már az első osztályban, ezerig tanították számolni a tanulókat. Az Oktatásügyi Minisztérium látta a hibákat, s már 1953-ben tantervi előkészítő bizottságot hívott össze, s most 1954 januárban a tantervi bizottság elkészítette tervezetét, sok gyakorlattal rendelkező pedagógus, a népi demokráciák és a Szovjetunió tapasztalatait felhasználva. A rövid beszámoló után nagyon sok pedagógus mondta el véleményét, tapasztalatát. A legtöbb hozzászóló azt kérte, hogy az első oszszáüig haladnak és csak az összeadást és kivonást kell tanítani. Kérték a pedagógusok, a politechnikai képzés érdekében a kézimunkát ne fakulta' táv óraként vezessék bc. Erdey Grúz Tibor elvtárs, oktatásügyi miniszter felszúlalásaban elmondotta, hogy értékesnek és hasznosnak tartja a felszólalásokat. Hangsúlyozta, hogy oktatási rendszerünkben legfontosabb az alsó tagozati oktatás, mert erre épül a továbbtanulás. A helyes oktatási és nevelési módszert csak a pedagógusok közös, lelkiismeretes munkájával lehet elérni. Végül Gaál elvtárs összefoglalta a tantervi ankéton elhangzott javaslatokat. Nagy István elvtárs tály olvasási óra számát emeljék i megköszönte a pedagógusok hozzáfel. Számolásból pedig az első osz- I szólásait, s az ankét befejeződött. Miért ittm lehet kapni a villamossági üzletekben telepes rádióhoz szükséges telepet? Több dolgozótársam, de azt hiszem városunk nem egy lakója nevében fordulok az illetékesekhez azzal a kérdéssel, miért van az, hogy már több hónapja nem tudunk telepes rádiónkhoz telepet kapni? A rádiót azért vettük, hogy hallgassuk a szebbnél-szebb műsorszámokat, előadásokat. Az üzletekben azt a felvilágosítást adták, hogy ők rendelnek mindig, de ritkán és akkor is csak kevés menynyiségben kapnak. Szeretnénk, ha mielőbb megoldást nyerne ez a dolog, mert mindannyiónknak hiányaik a rádió sok kedves műsorszóma. Reméljük, hogy kérésünk hamarosan elintézik és otthon a pihenőidőnkben nemsokára a telepes rádió hangja is szórakoztatni fog bennünket. Szálkái Károly Rz M®SZ tiltakozó távirata az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa titkárságához JTelháborodássaJ értesültünk róla, hogy erz ENSZ gazdasági és szociális tanácsa megfosztotta a Nemzetközi Demokratikus Nőszövctséget a „ö" kategóriába tartozó, nemkormányjellegü szervezetek tanácskozó státusától. Az ENSZ eredeti célkitűzéseit és alapokmányát csúfolja meg ez a döntés, amely nemcsak tagjainak. 66 ország 140 millió asszonyának, halnem mindon nőnék érdekeit képviselő demokratikus szervezetet foszt meg attól, hogy ezen a nemzetközi forumon hallassa a világ békeszerető asszonyainak hangját. A szervezet kizárását ki lehetett kényszeríteni, de a nők bókét, egyenjogúságot követelő hangját nem lehet elnémítani. Egyre erőteljesebben zeng a világ minden zugából ez a hang és azoknak is meg kell hallania, akik az ENSZ-et a béke eszközéből a háború eszközévé akarják változtatni. A magyar nők milliói nevében tiltakozunk a jogtalan döntés ellen. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége"; A röszhei Lenin tsz tagjai viszonozzák a munkásosztály segítségét A Szegedtől néhány kilométerre elterülő Röszke község dolgozó parasztjaihoz á felszabadulás óta egyre gyakrabban érkeznek a munkásosztály küldöttei. Az ő kezük munkája nyomán gyúlt ki a fény a falu utcáin. Az egyszerű paraszti házakban is felváltotta a bűzös petróleumlámpát a villany. A kultúrházban minden hónapban tanulnak, szórakoznak a filmelőadásokon, mert a villannyal együtt mozit is kaptak a röszkeiek, A fala házaiban szól a rádió. Kevés az a családi otthon, ahol nem csendül fel a rádió zene. Legutóbb több mint 300 dolgozó paraszt lakásába vezették be a vezetékes rádiót. A régi ásottkutak helyett három bővizű ártézikút látja el vízzel a község lakóit. A dolgozó parasztok könnyebbségét szolgálja a 15 kilométernyi új bekötőút is, amely Röszkét Mórahalommal és Gyólaréttel köti össze. Az idén a röszkei gépállomáson is ott voltak a munkásosztály képviselői. A szegedi Fűtőház és a 65/1. sz. Építőipari Tröszt munkásai segítettek a gépjavításban, hogy a dolgozó parasztok javára semmi fennakadás ne legyen a tavaszi szántásban, vetésben. A röszkei Lenin tsz tagjai szövetkezetük megalakítása óta egyre erőteljesebben érzik a munkásosztály segítségét. A helyi gépállomás traktorai minden esztendőben egyre jobban és mélyebben szántják a holt-Tisza ágban lévő területüket. A gépeket az ipari munkások SZEGEDI JEGYZETEK Tömörkény — oroszul A hivatalos 'irodalom: felfogás nem is olyan régen még csupán provinciális jelentőségű népieskedőt látott a szegedi Tömörkény írásmüvészetébers, lebecsülte népábrázolását. társadalomlátását, a népélet realizmusát tükröző nyelvjárásos irodalmi nyelvének értékét. Pár éve is még sokak szemében szűklátókörű lokálpatriotizmust jelentett Tömörkény írásainak szeretete, s kiváltképpen a Tömörkény, kultusz, melyet legtöbb joggal a szegedi irodalomkedvelök ápoltak és ápolnak. Csak a legutóbbi években kezdjük felfedezni a magunk Tömörkényét, az igazit, Móricz Zsigmond elődjét a magyar parasztság irodalombeli képviseletében, s a világirodalmi mértékkel is mtrhelő formaművész elbeszélőt, kinek novellái — Sőtér István érdekes megfigyelése szerint — Maupassant szerkesztésmódjával mutatnak rokonságot. S miközben íróink, irodalomtörténészeink itthon is kezdik méltó helyére állítani nemzeti irodalmunk múltjában Tömörkény István életművét, meglepetéssel — s nem kis tanulsággal — láthatjuk, hogy Tömörkény elindult a világirodalomba is. ízléses kiállítású, szép. papiru, piroskötéses könyvecske került nemrégiben a hazai könyvtárakba. Cirill betűi azt mondják: „Vengerszkije poveszti i raszkazü", tehát magyar elbeszélések és novellák. Moszkvában jelent meg, 1953ban ez a könyv, mely majdnem ötszáz lapnyi terjedelemben a Szovjetunió népeinek közös nyelvén, a százmilliók beszélte orosz nyelven ismerteti meg a szovjet néppel a magyar elbeszélőirodalom jeleseit. Petőfi, Vörösmarty nálunk is alig ismert elbeszélései („A nagyapa", „A fakó lány és a pej legény", illetve „A holdvilágos éj") után Jókai legismertebb novellája („Sárga rózsa"), majd Mikszáth két kisprózax remeke szerepel a kötetben. Ambrus Zoltán három elbeszélését, Móra Ferencnek a „Földhözragadt János"-át is közli a Hidas Antal szerkesztette gyűjteményes kötet. Nem lehet véletlen, hogy a kötet két legtöbb írással kzereplö írója: Tömörkény és Móricz, a magyar novella-irodalom két reprezentatív képviselője. S ha nem is méricskéljük darabszámra vagy lapszámra iróink munkásságát, kétségtelen, hogy ebben az arányban nemcsak az jut kifejezésre, hogy a többiek irodalmunk más területein, a regényírás vagy a költészet te. rén alkották legkiválóbb műveiket, míg Tömörkény és Móricz legsajátosabb műfajává éppen az elbeszélés vált; azt is jelzi a köteten be. liili számszerű megoszlás, hogy az orosz olvasókhoz talán épp ez a két író férkőzött legközelebb a novella-irodalom terén. Hiszen azt sem lehet véletlennek tekinteni, hogy a mi vidéki Tömörkényünkre még 1901-ben ráirányult a távoli Oroszország nagy szcllemóriásának, Tolsztoj Leónak figyelme is, s egyik általa összeállított németnyelvű antológiájában Tömörkény egyik írásából vett részletet is beillesz, tett. Ez kétségtelen jele nagyrabecsülésének. Valóban, Tömörkény írásművészete, parasztábrázolása rokon a nagy orosz realistákéval, s nagyon érthető az orosz olvasók rokonszenve művészi parasztábrázolóink. Tömörkény és Móricz iránt, ha társadalmi viszonyaink egykori hasonlóságára, a feudális elmaradottság szomorú rokonvonásaira gondolunk. Móricz Zsigmond tiz novellájával szerepel a kötetben, köztük a legismertebbekkel, mint a „Hét krajcár", a „Barbárok", az „Ebéd", „Egy. szer jóllakni", „A kondás Tegszennyesebb bige", „Kapitalista a ta. nyán", stb Tömörkény mennyiségben is rögtön utána következik: hat elbeszélése került a gyűjteménybe. Két jónevű szovjet fordító, Sismonin és Szalimon átültetésében olvashatják a szovjet dolgozók „A házasság első éve", a „Ferkó", a „Karácsonyi vásár", a „Földragasztás irányában", a „Fecskék", és a Sztrájktanyán" című Tömör, kény-írásokat. Biztosak vagyunk benne, sok örömet lelnek majd a szegedi parasztnép melegszívű ábrázolójának őszirda, pártos, művészi elbeszéléseiben. Tanulnak majd írásaiból, megismerik népünket, pa. rasztságunk múltját, küzdelmeit, a magyarság lelkét. De mi is tanulhatunk ebből a kötetből, magyarok, szegediek különösen: jobban meg kell becsülnünk itthon is azt a Tömörkényt, akinek művészete immár nyelvünk határain túl is milliókat gyönyörködtet és nevel. Többet kell Tömörkénytől és Tömörkényről olvastatnunk népünkkel; széles c hazában, s leginkább itt az ő városában többet kell tennünk életmüvének a dolgozókkal való megismertetése, megszerettetése érdekében. KÖNYVES LÁSZLÓ küldték a falura, s így a tsz tagjai is jól megmunkált földbe vethetnek. Az idén a növényápolásban is jó segítségükre lesz a gépállomás. A gyárból most küldtek a röszkei gépállomásra U 3-as universal traktort. Ez a gép háromszor két irányban kapálja majd meg a szövetkezetiek négyzetes vetésű 60 holdas kukoricatábláját. A tagságnak így több ideje jut a soros teendők elvégzésére, a munkaigényes növények termelésére. El is határozták, hogy 35 hold helyett 38 holdon termelnek paprikát. A szövetkezet tagjai tudják, hogy a nemrégiben vásárolt fűkaszáló, lógereblye, motoros répaszelö az ipari munkások kezenyomán jutott el hozzájuk, hogy könnyítse a munkát. Tisztán látják, hogy a munkásosztály hősi erőfeszítéseire csak egy lehet a válasz: Jó munkát végezni a földeken, teljesíteni az állam iránti kötelezettségeket. Ez az útja annak, hogy még több legyen az iparcikk: — több és olcsóbb mezőgazdasági gép, csizma és ruhaanyag, stb. kerüljön a falura. A szövetkezetiek a pártkongreszszus tiszteletére tett vállalásaikat teljesítették. Az iroda falát csaknem beborítják a kongresszusi emléklapok, melyre a tsz tagjai vállalásukat írták. Az emléklapokra felkerült a felírás: a vállalást teljesítették. A szövetkezetiek — vi© szonozva az ipari munkások segít© séget — eleget tettek egészévi tojás-, baromfi- és sertésbeadásuknak. öt mázsával több vágómarhát adtak be évi kötelezettségüknél. Közel ezer liter tejjel teljesítették túl negyedévi tervüket. Az egész évi hízottsertésbeadási kötelezettség első negyedévben való gyors teljesítéséért 30 mázsa kukoricával kevesebbet kel1 beadniok. Nem kétséges, hogy a szövetkezetiek a beadás példás teljesítésével jól segítették hűséges szövetségesük: a munkásosztály ellátását. A röszkei Lenin tsz tagjai a tavaszi munkában derekasan megállják helyüket. A határban harsogóan zöldek a tavaszi vetések. Kibújt a földből az egyre jobban fejlődő cukorrépájuk, s erősödik, növekszik száz holdnyi fejtrágyázott őszi gabonájuk. Harminc holdas lucernájuk, melyet nemrég boronáltak — már féllábszárig ér. Az asszonyok, a családtagok is részt vettek a burgonyaültetésben, a szőlő nyitásában, a gyümölcsösök munkálataiban. Fejlődik, erősödik a röszkei Le© nin tsz — a gondos, jó munka nyomán. Fejlődik az állattenyésztés ls. Az ólakban tíz, átlagosan 150 kiló súlyú hízó röfög, melyeket rövidesen a szabadpiacon értékesítenek. A szövetkezetiek magabiztosan mennek előre azon az úton, amely a még boldogabb élethez vezet. A jobb munka eredménye Teljesítette április első dekádtervét a Szegedi Ruhagyár Március 26-án aktívaértekezletet tartott üzemünk pártbizottsága. Az aktívaértiekezlet után elhatároztuk, hogy helytállunk, sokkal inkább, mint eddig a munkában. Azófca optimista munkalendület mutatkozott üzemünkben, amelynek eredményei már örvendetesen megmutatkoznak. Hosszú idő után sikerült elérni, hogy üzemünk ütemesen tudott termelni: április hónap első dekádjában 101.8 százalékos eredményt tudtunk elérni. Ez ae. eredmény a műszaki vezetők szervezettebb, a . fizikai dolgozók körültekintőbb munkájának eredménye. Az első dekád eredményéhez nagymértékben járult hozzá Frányő Józsefué fceremmester, László Mária szalagvezető, valamint a gyártás folyamatosságához szükséges alapanyag beszerzésénél Botos József elvtárs. SÁGI GYULA Minden középiskola kapcsolód fék be a fémgyűjtés munkájába Második hetébe jutottunk a fémgyüjtő hónapnak. A vasárnapi fémgyűjtő nap eredményei megmutatták azt, hogy fiatalságunk megérti a vas- és fémgyüjtő hónap jelentőségét. A vasárnapi fémgyflj. tő napon az úttörők — az általános iskolák tanulói jártak az élen. A többszáz úttörő közül kiváló eredményt ért el a móravárosi általános iskolában Juhász Károly VI. osztályú tanuló. Egymaga 600 kilogramm vasat és egy kilogramm fémet gyűjtött össze, és ezen a napon 70 pontot szerzett magának. Nagyszerű gyűjtőmunkát végzett ugyanebből az iskolából még Farkas István, aki 200 kilogramm vasat és két kilogramm fémet, Fejér Levente, aki 120 kilogramm vasat ós Lakatos János, aki 50 kiló vasat, két kilogramm fémet, 100 kilogramm papírt és három kilogramm rongyot gyűjtött össze. A Juhász Gyula általános iskola tanulói közül legszebb eredményt vasárnap Bitó Nándor érte el, aki majd 15 mázsa vasat és 23 kg fémet adott be a gyűjtő szerveknek. Do kitűnő munkát végzett Sötét József is ebből az iskolából, aki 100 pontot szerzett egy napon, hulladék beadásból. Nagy hiányo.iiágfa volt azonban a gyűjtésnek, bugy a kögépiskolások künüi kevesen v»btek részt a fémgyűjtésben. A Tömörkény leánygimnázium, a közgazdasági technikum és még néhány iskola fémgyüjtő brigádjain kívül a többi középiskolák szervezetten nem vettek részt a gyűjtésben. A középiskolák DlSZ-szervezctei úgy látszik nem végeztek kellő felvilá gosító munkát. A fémgyűjtésről szóló kormányhatározat jelentőségét még jobban meg kell ismerni a középiskolák tanulóinak. A középiskolák DISZ-szervezetel jobban mozgósítsák a nemzetgazdaságunk részére oly fontos fémgyűjtésre a fiatalságunkat. A középiskolák nevelői nyújtsanak nagyobb segítséget a fiatalságnak, hogy a fémgyűjtés! hónap munkájába minél jobban bekapcsolódhassanak. A Munkaerőtartalékok Hivatala 600. számú iskolájának növendéklei vállalták, hogy a fémgyüjtő hónapon 100 mázsa vas- és fémhulladékot gyűjtenek össze és vállaltak azt is, hogy az üzemekben, ahol 1 dolgoznak, megszervezik a fialaisáigot a fémgyűjtés munkájába.