Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-14 / 88. szám

YTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 M*. MAI SZAMUNKBÓL AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek pénz­gazdálkodásának megszilárdí­tásáról Tantervi ankét a Madách-utcai általános iskolában A minisztertanács határozata az 1953—54. évi fűtési idény befejezéséről | i Megtartotta első ülését v.ij MDP Csongrádmegyei Választ- j mánya I Miért nem lehet kapni a vil-i lamossági üzletekben telepes- | rádióhoz szükséges telepet • i A röszkei Lenin tsz tagjai I viszonozzák a munkásosztály f segítségét X. ÉVF. 88. SZAM SZERDA, 1954. ÁPRILIS 14. ARA 50 FILLÉR TakarérfQsan, olcsóbban termeljünk (M. T.) Nincs szebb, nincs megbecsülendöbb feladat, mint a kormányprogramra mielőbbi megvalósítását elősegíteni. Mind­nyájan azt szeretnénk, hogy az árcsökkentésről szóló kormány­határozatok minél sűrűbben megjelenjenek, egyre olcsóbb, szebb, bőválasztékú árukat vásárolhassunk. Már pedig, hogy egyre több jusson ennivalóra, ruhára, cipőre, jobban kell dolgoznunk, takaré­kosan. olcsóbban termelnünk — csökkenteni az áruk előállításának önköltségét. Ez az egyik nagy feladat a magyar nép életszínvona­lának fokozatos emelése érdekében. Sok üzem van Szegeden és különböző önköltséggel dolgo­zik. Szinte megszámlálhatatlanul sok kiaknázatlan megoldás, le­hetőség van, amelyekkel csökkenteni lehet és kell az önköltséget. Néhány példa. A Szegedi Ruhagyárban — nemrégiben fordult elö — egy bizonyos nagyságú csat hiányzott az egyik fajta kész ka­bátról. Nem kapták meg időben, a munka azonban tovább haladt, új termékek gyártására tértek át, s amikor megérkezett végre a várvavárt csat, újból kézbe-fogták a dolgozók a munkadarabokat. Át kellett szervezni újra a munkát — külön munkabért fizettek csak a csat felvarrásáért — azért, mert későbben érkezett az egyik kellék a gyárba. Ez a körülmény alaposan megdrágította az áru előállítási költségét. A szegedi lakásépítkezésnél nem kaptak megfelelő vastagságú gömbvasat — vastagabbat kellett alkalmazni, drágább lett az építkezés. A Szegedi Cipőgyárban — de Szeged más cipőipari üzemében is — több minőségi hiba volt az elké­szített cipőkben, másod-, harmadosztályú árunak minősítették, vagy pedig ki kellett javítani a hibát — drágább lett a cipő. Ugyanakkor azonban száz- és százezer forintokat takarítot­tak meg népgazdaságunknak üzemeink újítói, az egyszerű dolgo­zók, akik ötletes munkájukkal olcsóbbá tették a különböző mun­katermékeket. Kouba Vilmos, a Textilművek kiváló újítója, műveze­tője értékes javaslataival többszázezer forintot, takarított meg az üzemnek, elősegítette az önköltség csökkentését. A Szegedi Ken­derfonógyárban gyengébb minőségű rostokból jobb minőségű anyagot fontak, az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat kazánhá­zában takarékoskodtak a szénnel, az üzemben jelentős energia­megtakarítást értek el és ezáltal is olcsóbbá tudták tenni a szö­vött árukat. Pártunk már többször felhívta a figyelmet a pazarlás, a selejt, a rossz minőség, a laza munkafegyelem elleni harcra, ame­lyek mind. mind fékezik a termelést és megdrágítják a munkát. Most az elmúlt napokban a budapesti pártértekezlet tanácskozá­sán is az önköltség csökkentése, a minőség javítása, a munka- és bérfegyelem megszilárdítása volt. elsősorban napirenden. A párt­értekezlet leszögezte, hogy a népjólét emelését, a dolgozó, nép anyagi, kulturális színvonalának emelését másképp elérni nem tud­juk, mint az önköltség csökkentésével, a termelékenység fokozá­sával, a minőség javításával, a fegyelem megerősítésével. Az ön­költség csökkentését a termelés egésze, minden mozzanata előse­gíti — ha jól dolgozunk. Ez a hely kevés volna felsorolni az önköltségcsökkentés ho­gyanjait. Bontakozzon ki Szegeden egy olyan vita, amely részle­teiben feltárja az önköltségcsökkentés lehetőségeit. Az üzemek műszaki vezetői, kommunisták, sztahanovisták, újítók, dolgos munkások kezdeményezzenek, tárják fel ötleteiket, újabb és újabb problémáikat, javaslataikat a termelés ezernyi ágában — az önköltségcsökkentés fokozása érdekében. Minden lehetőség megvan arra, hogy a Csongrádmegyei Pártbizottság lapjának, a "Délmagyarország—nak hasábjain napvilágra kerüljenek Szeged üzemi dolgozóinak apró, hasznos javaslatai, amelyek mihamarabb megvalósíthatók. A népjólét emelése, az önköltség csökkentése jelentős mér­tékben Szeged munkásságán múlik. A most folyó termelési érte­kezleteken vizsgálják meg az üzemrészek dolgozói, hogy eddig mit tettek és ezután mit akarnak tenni az önköltség csökkentése érdekében. Amikor pedig újabb felajánlásokat tesznek Szeged dolgozói pártunk III. kongresszusára, akkor ezt a nagyon fontos kérdést tartsák elsősorban napirenden. Váljon az önköltségcsök­kentés mozgalma Szeged üzemeiben eleven, élő, állandó harci feladattá. Á kongresszusig törlesszenek adósságukból a Szegedi Jutaárugyár és a Szegedi Gyufagyár dolgozói Egyre jobban kibontakozik Sze­geden az a mozgalom, amelyet a Kistext szövői kezdeményeztek országosan és az Ujszegedi Lá­dagyár dolgozói tették meg elő­ször a felajánlásukat Szegeden, hogy a pártkongresszusig meg­szüntetik első negyedévi lemara­dásukat. Több szegedi üzemben oly nagymérvű az elmaradás, hogy teljes egészében az elmara­dást pótolni nem tudják, de je­lentősen törleszteni akarnak adós­ságukból május 24-ig. Minden el­maradt üzemben fel kell mérni sürgősen a lehetőségeket — ahol ezt még nem tették meg — és a kongresszusi verseny további len­dületével a második negyedévi terv maradéktalan teljesítése mel­lett törlesszék le az ország iránti adósságukat, Hat tonna zsákot készítenek terven Jelül A Szegcdi Jutaárugyárban aktívaértekezletet tartott a pártvezetőség, ahol megbeszélték azokat a feladatokat, amelyek a második negyedévi terv tel­jesítése, a lemaradás megszüntetése munkájában a Jutaárugyár dolgozói előtt állnak. A fonoda elmaradt terve teljesítésével: 98.2 százalék a tervteljesítése a második negyedév első tíz napjában. Az első ne­gyedévben az áramkorlátozás nagymérvű lemaradást okozott, sőt az elmúlt év negyedik negyedévéből is van még adósságuk. Kaukál elvtárs, a fonoda veze­tője vállalta, úgy szervezi meg a munkaversenyt, hogy száz százalékos eredményt érjenek el a kon­gresszusig. Ezt anélkül kívánják elérni — mondotta —, hogy túllépnék a megengedett áramfogyasztást és energiafelhasználásukat 95 százalékon felül is ki­használják; Szotyori elvtárs, a szövődé főművezetője hat tonna zsák készítését vállalta terven felül. Elsősorban a lisztes- és a gabonazsákok szövésével való elma­radásukat akarják pótolni a mezőgazdaság segítése érdekében, . Nagygyörgy Imre 167 ezer 94 forint értékű gyufát terjesztenek adósságukból A Szegedi Gyufagyár dolgozói a pártkongresai szus tiszteletére vállalták, hogy április 17-ig 66 ezer 40 forint értékű gyufát termelnek terven felül. Vál­lalásukat április l-ig 109.944 forintra teljesítették? Az első negyedévi faanyaghiány miatti elmaradásuk törlesztése érdekében most felajánlották, hogy má­jus 24-ig a felemelt második negyedévi terv telje­sítése mellett 57.150 forint értékű gyufát termelnek terven felül, összesen tehát 167 ezer 94 forint értékű gyufával törlesztenek adósságukból. Minőségi felajánlásukat — 79.3 minőségi pont­számot — teljesítették és május 24-re vállalták, hogy a gyufa minőségét tovább javítják és a kongresz­szusig 79.4 minőségi pontot érnek el: mind a doboz, mind a gyufaszál és a gyújtófej minőségét tovább javítják. A karbantartó részleg az eddigi vállalásu­kon felül egy címkéző, egy csomagoló és egy kül­dobozgép középjavítását vállalták; Mocsai Lajos Újításaival is készül a kongresszusra Kouba Vilmos Á Textilmüvekben a haszná­lat alatt egymás után romlottak el a külföldi nádból készült fo­nalszállító kosarak. A külföldi nád (spanyol nád) igen sokba kerül és nehéz beszerezni is. Kouba Vilmos a láncesévélő üzemrész főművezetője tervez­getett.- Arra gondolt, — és ezt meg is boszc-lte Nagy Sándor fő mérnökkel —, hogy a nádkosa­rak helyett ládákat készítsenek, és ezzel tökéletesen pótolhatják a kosarakait, amelyeket jóval olcsóbban az üzem asztalosmü­helyében is el lehet készíteni. Megtervezte újítását és a Textil­művek asztalosműhelyében most készült el az első ilyen láda, és a ládákat tartó kocsi. Előzetes számítások szerint a nádkosarak ládával való helyettesítése évi 200 ezer forint megtakarítást je­lent. Kouba Vilmos, hogy könnyeb­bé tegye a dolgozók munkáját, egy másik újítást is kidolgozott. A nádkosarakat ugyanis könnyebben a vállukra vehették a munkások, mig a 60 kilogramm fonállal teli faláda törné a vállukat és megfog­ni is nehezebb. Elkészített az asz­talosműhely dolgozóinak segítségé­vel egy fagörgökkel ellátott kis zsámolyt, amelyet a fonógép mellé szerelnek fel. Erre rakják először az üres ládát. Ha az tele van fo­nállal, a zsámolyról könnyűszerrel áthúzzák a nehéz ládát a kocsira. A kocsival a mérleghez tolják a fonalat. Kouba Vilmos Nagy Sán­dor főmérnökkel együtt pedig meg­tervezett újításként egy emelőszer­kezetet is. Ez a szerkezet lényegé­ben egy csiga, amelynek segítségé­vel a fonállal teli ládát a ho* csiról a mérlegre, a mérlegről a nedvesítőgéphoz emelik. Az újítás- megfelelő és még a pártkogresszusig bo is vezetik az üzemben. Kouba Vilmos ezt a.z újítást készítette el a III; pártkongresszus tiszteletére. Sa­ját maga tervezte újításai mel­lett az üzemben beadott, más újí­tások bevezetését is elősegíti. Beck György technikus a fonal egyenletes fékezését szolgáló újí. tását bevezette saját üzemrészé­ben 1100 darab orsóra; Az újí­tás eredményeképpen lényegesen javul a fonal minősége. Kouba Vilmos már hat érté­kes újítást dolgozott ki a Tex­tilművekben. A hat újítás be­vezetése eddig több mint egy­millió forint évi megtakarítást jelentett az üzemnek és népgaz­daságunknak. Kouba Vilmos igyekvő szorgalmas munkája mellett újításaival is készül a kongresszusra, ezzel azt bizonyít­ja, hogy szereti a pártot és azzal is törődik, hogy könnyebbé tegye a munkáit, minél többet takarítson meg a népgazdaságunknak. NŐK A KONGRESSZUSI VERSENYBEN BOTTYÁN JÖZSEFNÉ az Ujszegedi Ken­der-Lenszövő Vállalat stoppoló üzemrészé­ben dolgozik. A kongresszusi versenyben ö az üzemrész legjobb minőségi munkása. Teljesítménye márciusban átlagosan 154 százalék volt, áprilisban átlag 166 száza­lékot ért el. jLlebmann Béla felvételei, Fény: SzővJ, KISS LAJOSNÉ és MAKRA MIHÁLYNÉ a szegedi tésztaüzemben a csigasoros gép­nél dolgoznak, úgynevezett cérna, spagetti tésztát készítenek. Kongresszusi vállalá­suk: 105 százalékos átlagot érnek el. Je­lenleg ezt a vállalásukat 120 százalékra u teljesítették, 99 százalékos minőséggel. MOTIKA FERENCNÉ vöröskeresztes ak­tíva a Szegcdi Ruhagyár 4-es termének legjobbjai közé tartozik. A kongresszusi versenyben rendszeresen túlteljesíti napi előirányzatát. Minőségi eredménye is a legjobbakhoz sorolható. Márciusban 121, április első dekádjában pedig 125 százalé­kos eredménnyel dolgozott. SZABÓ ANNA ifjúmunkás az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat kcreszUrsózó üzemrészében dolgozik — kiválóan. Átla­gos termelési eredménye április első de­kádjában 158 százalék. Februárban és márciusban sztahánovistar címmel jutal­mazták meg az üzemben. • ... •' •a'frft.

Next

/
Thumbnails
Contents