Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-11 / 86. szám

VASARNAP, 1954. ÁPRILIS 11. Tudománnyal a népért & Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rovata Korányi Sándor DELMaGYflRORSZBG N' |ekem is tanárom volt és még ma is fülembe cseng a hangja és emlékezem mesterien, éles logikával felépített, magyaros nyelvezetű egyetemi előadásaira. Holnap lesz tiz éve, hogy Korányi Sándort szenvedéseitől, amelyeket hosszú betegségében bölcshöz méltó lelkibékével viselt, 78. életévében megszabadította a halál. Apai nagyapja is orvos volt, apja Korányi Frigyes, a budapesti egyetem iskolaalapító belgyógyász tanára. Már gyermekkorában sokat hallott a szabadságharcban küzdő, később üldöztetést szenvedett atyjától, anyai nagyapjától a magyarság hősi küzdelmeiről, szenvedéseiről. Ezek az emlékek egész életére a szabadság és a függetlenség eszméjéhez láncolták. Egyéniségének kialakulására szüleinek: apjának, a nagyhírű orvosnak és édesanyjának volt a legnagyobb hatása. Szüleit életükben szívének minden szeretetével, tiszteletével elhalmozta és még késő öreg korában is nagy szeretettel csüngött emlékükön. Édesanyja régi típusú asszony Tolt és szigorú erkölcsű elvei fiún is meglátszottak. Egész életén át kemény, kötelességteljesítő, fegyelmezett, önzetlen, érzelmeit magábafojtó, nem könnyen hajló és ezért könnyen sebezhető lelkületű férfiú volt, A külső kemény burok azonban meleg szeretetet rejtett hazája, a magyarság, testvérei, családja. tanítványai iránt. A pja és nagyapja példájára ^ lett orvos és a budapesti orvostndori oklevél elnyerése után Golt.z tanár világhírű strassburgi élettani intézetében dolgozott. Tudatosan ment oda. Önéletrajzában mondja el, hogy már idősebb orvostanhallgató korában felismerte, hogy a klinikai orvostannak anyaga tudományos részét illetően alkalmazott élettanná kell válnia. Claude Bernard hatására ismerte ezt fel. Apja adta kezébe Claude Bernard: „Introduction a l'etude de la médicine experimentale" című könyvét és ez a könyv irányította az élettan felé. Goltz intézetében, majd a budapesti állatorvosi főiskolán, ahol az élettan tanára volt, vált az élettani gondolkodás vérévé. Kutatásának jelmondata és iránya az „élettan és klinikum elválaszthatatlanok" tétel lett. Ebből az időből származnak nagyértékű kísérletes neurológiai vizsgálatai. Később mint atyja tanársegédje, a vesepathológia területén dolgozott és a fizikális kémia elveinek a klinikai pathológiai problémákra alkalmazásával kezdte meg azt az utat, amelyen azután munkássága egész életén át haladt. Ez tette őt a modern vesepathológia megteremtőjévé és a functionalis pathológia egyik megalapítójává. továbbfejlesztőjévé. Ezen kutatásokat ismertető közleményeinek sora a világhírt hozta meg számára, s összefoglaló, stiláris és tudományos szempontból páratlan értékű munkái az orvosi irodalom klasszikus művei közé tartoznak. Érdeklődése az egész klinikai orvostudományra kiterjedt és a belgyógyászat csaknem minden ágában maradandót alkotott. Tudományos eredményeit a ' budapesti egyetem korán méltányolta, az ideggyógyászat magántanárává képesítették és 1900-ban a diagnosztika rendkívüli tanára lett. Előzetesen néhány évig az egyik székesfővárosi kórházban dolgozott, mint főorvos. Sikerei 1907-ben a diagnosztikai tanszéket. 1909-ben a belgyógyászati tanszéket és a III. számú belklinika igazgatói állását hozták meg számára. Ezzel célja, hogy a pesti egyetemen a belgyógyászat tanára lehessen, megvalósult és új klinikáján nagy buzgalommal igyekezett elveit a tanítás, a gyógyítás és a kutatás terén érvényesíteni. Ebben nagy szakmai tudásán kívül széleskörű általános műveltsége, humánus gondolkodása volt segítségére s a tág látókör, amelyet európai tanulmányútjain szerzett. Klinikája Európa vezető klinikái közé emelkedett. Nemcsak a laboratóriumban, a klinikán teremtett új utakat. Szívesen foglalkozott például atyja nyomdokain haladva a gümőkórbetegseg kérdésével is és a budakeszi szanatórium ügyét mindig szívén viselte. Az orvosképzés, a közegészségügyi feladatok megoldása terén is élen járt a haladás érde-kében. Az első világháború a tudományos munkát megszakította, de a háború után még nagyobb lendülettel indult meg klinikáján a kutató munka. Az eredményeket a boroszlói, a lyoni, a szegedi, az athéni és a pécsi egyetem díszdoktorsága is hűen mutatja. Nagy súlyt helyezett Korányi Sándor előadásainak magas színvonalára. A hétköznapi egyetemi előadásaira is a legkomolyabban készült. Nagyon szeretett előadni és az egyetemi előadást nem szívesen engedte át. Az előadásokon, betegbemutatásokon behatóan fog lalkozott az elmélyedést kívánó esetekkel é« ezeken lehetett mégis merni orvosi gondolkodását. Él ményszerű egyetemi előadásaiból született meg az orvostanhallgatóknak és gyakorlóorvosoknak szánt könyve, a „Belorvostani előadások". Ezekben fejtette ki a belgyógyászat több fejezetének functionalis pathológiai alapelveit. Ünnepet jelentettek összefoglaló előadásai az Orvosegyesületben és feltűnést keltettek a bécsi Orvosegyetem meghívására ott tartott előadásai. K

linikája a szemefénye volt és az öregedő professzor nagy szeretettel figyelte a klinikán nevelkedett tanítványok pályafutását. A klinika tagjait, iskoláját egyéniségének varázsával tartotta össze. Igaz szívvel tudott örülni mindegyik tanítványa, minden magyar kutató tudományos sikerének és nem ismerte a tudományos féltékenységet. A Korányi-iskola erősödésének, terebélyesedésének az lett a következménye, hogy ma Korányi Sándor tanítványainak nagyrésze tanszéket vezet, vagy kórházi osztály élén áll, sőt már a tanítványok tanítványai között is vannak orvostanárok és vezető belgyógyász-orvosok. Nyugalombavonulása szomorú epizódja volt munkás életének.' Durva formák között, a korhatár betöltése címén«küldték 1936-ban nyugdíjba, s az általa teremtett és felvirágoztatott klinikát megszüntették. Betegen, de nem tétlenül töltött nyugdíjas éveit ez az elszomorító elbánás keserítette meg. Kegyes volt hozzá a halál, amikor megkímélte attól, ami még azután köveikezett... 1/ órányi Sándor emlékét nemcsak munkái, a belgyógyászati tanszékeket, a kórházi osztályokat vezető tanítványai őrzik, nemcsak a nevét viselő budapesti utca. a Korányi-emlékelőadás, a Korányi-díj, az évenként megtartott Korányi Sándor vándorgyűlés hirdeti, hanem emlékét azok őrzik és dicsérik a leghűségesebben. akik példája szerint gondolkodnak, élnek, elvei szerint tanítanak, nevelnek és tanításai szerint gyógyítanak. , Miért maradt le terve teljesítésében a Szegedi Ruhagyár ? Elvtársi segítségnyújtással kijavítják a hibákat Az új esztendő kezdetén új ter-1 melésüket, az előírt minőségi kömékek gyártását kezdték meg a vetelményeket teljesítik. Az érteSzegedi Ruhagyárban: munkaruhákat, esőköpsnyeket, védőöltözeteket, a MÁV, postás dolgozóknak nyári egyenruhákat, amelyeket a kollektív szerződések juttatnak a dolgozóknak. A korábban gyártott nehéz-konfekcióról áttérés a könnyűipari cikkekre nem ment zökkenő nélkül. Elsősorban rossz volt az előkészítés, amelyben hibás a vállalatot irányító Könnyűipari Minisztérium Ruhaipari Igazgatósága, mert későn juttatta el a tervszámokat a vállalat részére — december végén adták ki a gyártási programmot, amely a kormányprogramm szellemében készült el. Azonban az új feladatok sikeres megoldásához nem elegendő a gyártási programom kiadása: megfelelő szabászat, megfelelően gépesített varroda szükséges. Az igazgatóság nem biztosította időben a könnyű konfekciós gépeket, a szabászat átszervezéséhez szükséges pénzügyi lehetőségeket. Visszaesett a termelés De nemcsak az igazgatóság, hanem a vállalat vezetősége is követett el hibákat az elmúlt év végén s ez év elején. A Szegedi Ruhar gyár műszaki vezetői szabadságukat későn vették ki, s amikor a különféle szervezési és előkészítői feladatok felgyülemlettek, az új profilra való áttéréskor nem voltak az üzemben — elmaradt az átálláshoz szükséges megfelelő előkészítés, nem kaptak megfelelő segítséget az üzemrészek. Emiatt a munka nem haladt, visszaesett a termelés, amelyet a dolgozók anyagilag is megéreztek. Később bevezették a lépcsős normát, a munka ütemének fokozatos emelkedése érdekében, — de ezt rosszul alkalmazták. A lépcsőt nem munkahelyenként és rövid időre osztották be. Az új munkára való áttérés alapos megismeréséhez — amit a lépcsős norma segít elő — nem volt megfelelően biztosítva a felfejlődés, és így nem is volt elég ösztönzőerő a dolgozók számára. A vállalatnál nagyfokú anyaghiány következett be. A különféle nyersanyaggyártó vállalatok az akkor még megtevő áramkorlátozások miatt nem szállították időben a gyártáshoz szükséges nyersanyagot. A gyár műszaki vezetői a rendelkezésre álló nyersanyag jobb felhasználhatósága érdekében sűrűn változtatták a dolgozók munkahelyeit, — rendszertelenül cserélgették a munkabeosztást. Mindez a tervteljesítés állandó zuhanását idézte elő. A gyárban pesszimista hangulat lett úrrá a terv nem teljesítése miatt, A zalaegerszegiek elvtársi segítsége Jdki Gyula dr. egyetemi tanár A begyűjtés többéves rendszere címmel parasztságunkat érdeklő hasznos könyvecskét bocsátott közre a Begyűjtési Minisztérium Tájékoztatási osztálya. A párt és a kormány egész sor kedvezményben részesítette — és folyamatosan részesíti — dolgozó parasztságunkat: feltárt és kijavított egy sor hibát, melyek nehezítették a parasztság életét és határozatban szabta meg a mezőgazdaság fejlesztése érdekében végrehajtandó tennivalókat. Vagyis sokoldalúan biztosította a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét, biztonságét, felleadülését. E kis könyvből nemcsak azt tudjuk meg, hogy mit tett és mit tesz a kormány a paraszti terhek csökkentésére, a termelés és a jövedelem növelésére, hanem arról is részletes tájékoztatást kapunk, hogy milyen adó és, begyűjtési kedvezményben részesülnek dolgozó parasztjaink a jövedelmező és biztonságos mezőgazdasági termelésért kidolgozott, több évre szóló új begyűjtési rendelet életbeléptetésével. A 92 lap terjedelmű hasznos füzet ára 1.50 Ft. Kapható az Állami Könyvterjesztő .Vállalat Boltjaiban, A Ruhaipari Igazgatóság — habár korábban is megtehette volna, — a hasonló munkát végző Zalaegerszegi Ruhagyárból a munka megjavítása érdekében több elvtársat küldött el a Szegedi Ruhagyárba. (Másfél évvel ezelőtt hasonló segítséget nyújtott az akkor kiváló eredményeket elérő Szegedi Ruhagyár is, a jelenleg élüzem Zalaegerszegi Ruhagyárnak. Most ezt viszonozzák a zalaegerszegiek.) Az elvtársaik mintegy kéthónap óta jelentős segítséget nyújtottak a hibák megszüntetéséhez. Átszervezték a vállalat műszaki dolgozóival együtt a szabászatot, amely új daraboló gépeket, vágógépet, teljesen új berendezést kap, amelynek beállítása rövidesen befejeződik. Átszervezték a raktárat a jobb anyaggazdálkodás érdekében, hasonlóképpen a gyártáselőkészítést. A varrodákban jelentősen megszüntették a dolgozók rendszertelen ide-oda dobálását. A lépcsős normák helyes alkalmazásával megfelelő bérezés alakult ki, amely egyre inkább ösztönzi a dolgozókat a jobb termelésre, és megfelelő felfejlődést biztosít az előírt norma elérésére. Az átlagos napi kereset ingadozása is szűnőfélben van, és egyre több a 100 százalékon felül teljesítő dolgozó. Az új szervezést általában idegenkedve fogadták az üzemben. A vállalat pártbizottsága aktíva értekezletet hívott össze, amelyen részt vettek az üzem élenjáró dolgozói, teremmesterei, szalagvezetői a műszakiakkal együtt és feltárták az elkövetett hibákat, meghatározták az elvégzendő feladatokat. Ezen az aktívaülésen sok fogadalom hangzott el. Elsősorban arra vonatkozóan, hogy a meglévő félkész áruból készárut gyártanak, a napi terkezlet után a szalagok termelése és a készárutermelés ugrásszerűen emelkedett. Ez azt bizonyítja, hogy a fogadalmat szívvel-lélekkel teljesíteni akarják az üzemrészek dolgozói. Az aktívaértekezlet után A 3-as és a 4-es terem mesterei, Bózó Béla és Pámer Miklós, akik egymást váltják a műszakokban, jó irányító munkájukkal három nap alatt kész árut gyártottak az addig elfekvő félkész áruból. Termükben a tételegyüttartást sikeresen alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott mennyiségű ruhának való nyersanyag beérkezik a terembe, s az teljesen készen, feldolgozva hagyja el azt. Vojtech Péterné, a 2-es terem mestere, Urbán István, aki ugyancsak itt szalagvezető, jelentősen megjavították a minőségi munkát. A kommunisták példamutatásukkal serkentették a dolgozókat. Dávid János elvtárs, a 3-as terem szalagvezetője az aktívaértekezlet óta kétszer is más profilra való áttérést hajtott végre a hozzá beosztott dolgozókkal — aránylag teljesen zökkenő nélkül. (Ez pedig hónapok óta nem fordult elő a Ruhagyárban!) Bakaity József elvtárs, a 8-as terem szalagvezetője minden nap teljesíti előirányzott tervét, s a kommunista dolgozók. Hegedűs Mihály, Kónya János, Lorcz Ilona, Csikós Flóriánná, Spang Ilona a különböző munkahelyeken kétszáz, háromszáz százalékra teljesítették normájukat, vigyázva a minőségre. És ez lelkesítőleg hatott a többi dolgozókra is. A szalagok 90 százaléka tervteljesítők lettek — ahogy azóta örömmel mondják az üzemben. A minőség szinte ugrásszerűen emelkedett: három százalékkal több lett az első osztályú áruk részaránya. Az udvaron, a munkatermekben „A nap hőse" táblákat helyeztek el, rajtuk állandóan friss eredményekkel. A kétóránkénti versenyértékelést a hangos híradó mondja be, a gyár vezetőit sűrűn látni a dolgozók között. így érkezett el az űj negyedév. Már ebben a hóvégi hajrában arra törekedtek a műszakiak, hogy az új negyedév kezdetekor ez a lendület tovább fokozódjon. Hónapok óta először történt meg az, hogy a hónap első napjaiban a tervteljesítés grafikonja felszökött. A gépi termelés április elsején 124.4 százalékra, 2-án 120.7, 3-án pedig 117.9 százalékra emelkedett: a zalaegerszegi elvtársak segítsége, a pártszervezet lelkesítő, felvilágosító, példamutató munkája, a kollektív, jobban megszervezett munka meghozta gyümölcsét. Mindenki álljon a csatasorba! De ez még csak a kezdet a munka megjavításának útján. Még sok, nagyon sok feladatot kell megoldainiok a Szegedi Ruhagyár munkásainak, vezetőinek, még nagyobb optimizmussal, derűlátással, igyekezettel kell a kongresszusi versenyben napról napra új győzelmeket elérni, hogy abból az elmaradásból, amelybe saját rossz munkájuk miatt beleestek, felemelkedjenek a legjobbak közé. Még nem mindenki állt az aktívaértekezlet után bekövetkezett lendületes munka csatasorába. Az 5-ös teremben például Szabó Ilonka technikus példamutatásával harcolt, segített a terem dolgozóinak, hasonlóképpen Tóth Fehér Gyula, a MEO vezetője. Meg is szüntették a félkész áruk feltorlódását. Bodó Józsefné, Molnár Antal szalagvezetők is jól segítettek a tételegyüttartás megvalósításában, de például Füleki István teremmester nem elég következetesen állt a lelkes munka élére. Azt várja az egész gyár kollektívája, hogy minden műszaki dolgozó szívvel, lélekkel, alaposan, megfontoltan, okosan vezesse őket a munkában. A normaosztály vezetője, Groska András, az aktívaértekezleten vállalta, hogy a lépcsős normákat minden nap időben, a munka megkezdésekor átadja a dolgozóknak. Még most is előfordul, hogy csak fél 10 órakor jut el a lépcsős norma megjelölése a munkahelyekre. Ez akadályozza a munka lendületét, s kedvét szegi a dolgozóknak. A 8-as, 9-es teremben mindig van elfekvő áru, amelyet feldolgozhattak volna teljesen készre. Egyes ruhák azért fekszenek el, mert hiányzik róluk például egy csat, amely nem érkezett meg a gyárba idejében. A különböző kellékeket idejekorán küldjék a gyártó vállalatok, mert a csat miatt áll egy egész szalag, s ha áttérnek másik munkára, a csat megérkezésekor ismét kézbe kell venni, — drágáb az áru előállítása. A MÁV-ruhák készítésénél, — ahol a tervteljesítés ugyan emelkedett — még sokkal gondosabb munkát lehetne végezni. Sokkal nagyobb fegyelmet — pontos tervezést l A munkafegyelem megszilárdításában óriási feladat hárul a pártszervezetre és a szakszervezetre, eddigi rossz munkájukat kell kijavítaniok. A pártszervezet és a szakszervezet hibája az, hogy például március hónapban 42 igazolatlan hiányzó volt a gyárban* akik több mint 80 napot mulasztottak. Április első két napján is már nyolc elkéső volt, márciusban pedig 37. A munkafegyelem lazítói hátráltatják a termelést, hiszen ha egy-egy szalagban hiányzók vannak, az lemaradást idéz elő. A munkaverseny szervezése sem egészen jó. Nem használják fel a minisztertanács és a SZOT határozatának lehetőségeit. Van például olyan szalag, ahol valamennyien elérik a sztahánovista szintet — a kitüntető címet még sem adományozza a műhely kollektívája, mint ahogy azt a határozat előírja. A Könnyűipari Minisztérium Ru-i haipari Igazgatóságának is meg kellene változtatni azt a rossz szokását, hogy olyankor is változtatja a tervszámokat, amikor azt már egyszer a gyár vezetőivel lerögzítették. A második negyedévi programmtervre — amelyet az igazgatóság készített el — egy feszítettebb tervet készített a vállalat műszaki gárdája. Ezt a tervet el is fogadták, erre építették fel a második negyedévi munkát. Most pár nappal ezelőtt többmillió forinttal növelte az igazgatóság a Ruhagyár tervét azzal az indokkal, hogy ,.A vállalat laza tervet készített"* Határozottan, idejekorán jelölje meg az igazgatóság a hozzája tartozó gyár feladatát! A felsorolt feladatok állanak most a Szegedi Ruhagyár dolgozói előtt, s ha jól harcolnak, akkor a siker nem marad el. •! M. T, HIREK — A Zenepedagógusok Munkacsoportja ma, április 11-én, délután 5 órai kezdettel tartja növendékhangversenyét a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében. — A csongrádmegyei és Szeged városi Békebizottság mellett működő Kulturális Bizottság — április hó 14-én, szerdán este fél 8 órai kezdettel az MSZT klubhelyiségében (Horváth Mihály-utca 3. szám, I. emelet) orvosok baráti találkozóját rendezi meg. — A Közlekedés és Mélyépítéstudományi Egyesület szegedi csoportja április 13-án, kedden délután 5 órakor előadást tart az egyesület (Horváth Mihály-utca 3. szám alatt) előadótermében. Az előadás tárgya: Csatorna- és töltésépítés gépesítése. Előadó: Balassa Miklós elvtárs. — Április 11-én délelőtt 10 órakor a szegedi Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában képző-, fotó- és népművészeti kiállítói nyílik, — A Micsurin Agrártudományi Egyesület Szegedi Csoportja és a Csongrád-Békésmegyei Mezőker Vállalat április 11-én, vasárnap délelőtt 9 órakor gyümölcstermesztési tapasztalatcserét rendez. ©Időszerű munkák a gyümölcsösben és feladataink a szegedkörnyéki gyümölcsfák termésének fokozásánál© címmel. Előadó: Piros István, a Szegedi Mezőgazdasági Technikum tanára. Tapasztalatcsere helye: Horváth Mihály-utca 3. szám alatt. — Április 13-án, kedden este 7 órai kezdettel az MSZT képzőművészeti szakosztályának klubhelyiségében (Horváth Mihály-utca 3* I. emelet) Szelesl Zoltán muzeológus V. V. Verescsaginról tart vetítettképes előadást, a nagy orosz realista festő halálának 50. évfordulója alkalmából.