Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-10 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I A koneresszusi verseny hősei I Csányi Ilona AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 85. SZAM SZOMBAT, 1954. ÁPRILIS 10. ARA 50 FILLÉR A kongresszusig szüntessük meg az elmaradást (M. T.) Erős, szorgalmas nép dolgozik a mi kicsiny orszá­gunkban. Kilenc éve már, hogy az azelőtt csodáknak nevezett tet­teket mindennapos cselekedetekké változtatták. A mi hazánkban, a mi kezünk építi az egykori vágyálmokat, sok, nagyon sok hős­tett dicséri a tervek győzőit. Szegeden is megmutatták az üzemek munkásai, a lelkes műszakiak: nincs olyan akadály, amelyet le ne tudnának győzni. Az elmúlt év utolsó negyedévében is voltak ne­hézségek, problémák a munkában, mégis a negyedév elteltével hét szegedi üzem homlokzatára tűzték ki a szegedi üzemi dolgozók dicsőségét jelképező élüzem csillagot. Ilyen eredménnyel most nem dicsekedhetünk — ha az el­múlt negyedév munkáját szemléljük. Sokezer pár cipővel, sok munkaruhával, deszkával adósak maradtunk államunknak, az or­szág dolgozó népének — magunknak. Szegeden 23 üzem nem tel­jesítette 1954 első negyedévi tervét! Nagyon magas ez a szám — nagyon sok ez az adósság. Huszonhárom üzem elmaradt terve tel­jesítésével, s most e gyárak, vállalatok sokezer munkása, műszaki értelmisége jó munkával le akarja rázni magáról ezt a nyűgöt, terhet, — ezt a szégyenletes adósságot. Szégyenli a lemaradást a Vas- és Fémipari Finommechanikai Vállalat minden dolgozója, amikor kilép az üzem kapuján, s megpillantja az élüzem csilla­got. Ma még ott van, nem értékelték országosari az élüzem helye­zéseket, de lekerül majd onnan: nem teljesítették negyedévi ter­vüket. A Paprikafeldolgozó munkásasszonyai sok kiló paprikával adósak, a DÉMA Cipőgyár dolgozói sokezer pár cipővel tartoznak a magyar népnek. A* ls. .... ... Ez így nem maradhat tovább! I* •>W *rr­Az adósság olyan: ha nem törlesztik, szaporodik. Szeged le­maradt üzemei minden dolgozójának most azon kell lennie, hogy teljes egészében mihamarább letörlessze ezt az adósságot. Ezt várja tőlük pártunk, ezt várja tőlük az egész magyar dolgozó nép, Szeged lakossága, A kongresszusi verseny különösen márciusban — amikor már javult az idő, megjavult a közlekedés, ezáltal a nyersáru szállítása — sokat lendített a tervek teljesítésének előresegítésé­ben. Több üzem, amelyik januárban, februárban nem teljesítette tervét, márciusban túlteljesítést ért el és örömmel, büszkén mond­hatjuk: a felszabadulási műszak hatalmas lendületet adott az új negyedév kezdetének. A szegedi üzemek dolgozóinak kezdeménye­zése, munkalendülete szinte határtalan volt, nagy nemzeti ünne­pünk méltó megünneplésére. A szegedi üzemek dolgozói szabad­ságunk születésének -kilencedik évfordulóját kimagasló hőstettek­kel ünnepelték. Maga (ez a műszak is sokat "hozott a konyhára* — az elmaradás megszüntetését segítette elő ott, ahol április l-ig nem teljesítették első negyedévi tervüket. Az ünnep után tovább folyt a kongresszusi verseny és nem egy szegedi üzemben alapos megfontolás tárgyává tették a brigádok, a műszaki vezetők: "Mi­lyen lehetőségek állnak előttünk arra, hogy mihamarább megad­juk első negyedévi adósságunkat*. Erről a nagy és fontos kérdés­ről tárgyaltak az Üjszegedi Ládagyár dolgozói, a Gyufagyár, a Szegedi Cipőgyár munkásai: érezték, hogy a párt azt várja tőlük, hogy teljesítsék a tervet, pótolják az elmaradást a kongresszusig, ne legyen adósság a nagy tanácskozás napjára. Pártunk felhívása a "Szabad Nép« április 7-i vezércikkében nem mult el nyomtalanul a szegedi munkások között. Az Üjszegedi Ládagyárban minden brigád, minden üzemrész megfogadta: május 24-ig, pártunk III. kongresszusáig megszüntetik első negyedévi le­maradásukat. Vállalták, hogy 10 órára kiszabott munkát 8 óra alatt végzik el, s habár időközben az üzem részére az áramot szol­gáltató gőzgépet generálozniok kell — ezt határidő előtt végzik el — mégis megszüntetik az adósságot. Ehhez hasonló akarat nyil­vánult meg a Szegedi Cipőgyárban is. A minisztérium április hó­napra 4 ezer pár cipő elkészítésével bízta meg őket terven felül, hogy adósságukat letörlesszék. A Szegedi Cipőgyár munkásai, mű­szaki dolgozói ellentervet javasoltak: öt és félezer cipőt csinálnak terven felül, s ha lehet, még ennél is többet: a minőségi követel­ményekre vigyázva akarnak töleszteni mihamarább nagy adóssá­gukból. E nagyszerű kezdeményezéseknek minden bizonnyal lelkes kö­vetőik lesznek Szegeden és kibontakozik "a kongresszusig meg­szüntetjük elmaradásunkat* mozgalom. Huszonhárom szegedi üzemnek szól ez a felhívás — DÉMA Cipőgyár, Falemezgyár, Bú­torgyár, Jutaárugyár stb. —, amelyeknek most minden erejüket arra kell fordítaniok, hogy a márciusi fellendülést tovább ápolják, áprilisban és májusban megadják adósságukat, elősegítsék dolgozó népünk életszínvonalának emelését, mert rajtuk most igazán sok múlik. A nagy tanácskozást nagy feladatok megoldásával lehet kö­szönteni, emelt fővel, büszkén, boldogan. Számítsák tehát ki min­den elmaradt szegedi üzemben aprólékosan, gondosan: mit tehet­nek e mozgalom sikere érdekében. Sok lehetőség van az elmara­dás megszüntetéséhez: elsősorban a kongresszusi verseny egyre fo­kozódó lendülete, a pártszervezetek, a kommunisták példamutató helytállása, felvilágosító szava, a szakszervezetek jó versenyszer­vező munkája, a fegyelmezett munka, a felsőbb > szervek anyag­biztosítása, a jó munkaszervezés, a műszakiak lelkes készsége a dolgozók harcos munkája, az adott szó teljesítésének sikere ér­dekében. Mutassák meg minden szegedi üzemben az adósság letörlesz­tésével, a terv maradéktalan teljesítésével pártunknak: a szegedi munkások vasakarata, a műszaki értelmiség ötletes, irányító mun­kája győzelmesen köszönti a kongresszust. MAI SZAMUNKBÓL: Az MDP csongrácl­megyei értekezletén megválasztott megyei pártválasztmányi tagok, póttagok és a III. pártkongresszus küldötteinek névsora A Textilművek elő­készítő üzemrészének egyik élenjáró dolgo­zója Csányi Ilona nyujtós, márciusban átlagosan 10S száza­lékra teljesítette ter­vét 5-ös — a legjobb minőség mellett. Csányi Ilona mun­kájában elsősorban a minőségre vigyáz. Négy gépen dolgozik ez a fiatal munkás­lány és nagy gonddal figyeli a fátyolvékony gyapotot, amint át­halad a gépén. A fá­tyolban 18 szálnak kell lennie, akkor lesz elsőrendű az anyag minősége: erre ügyel, hogy azonnal észre­vegye a hibát és gyorsan kijavítsa. Pártunk III. kon­gresszusának tisztele­tére Csányi Ilona ta a négy gépre sze- lőtt áll az órája. Ap-; j elt kilométer óra 48 rilis 6-án például 51.4 í -49-es termelést mu- kilométert mutatott | tat. Vállalását már az óra. Ez 105.7 szá-f túlteljesítette, mert zalékos teljesítmény- • I vállalta, hogy napon- rendszeresen 50 fő- nek felel meg. Nyolcezer pár cipőt adunk meg első negyedévi elmaradásunkból a kongresszusig A Szegedi Cipőgyár dolgozói az új negyedév kezdetekor pótfelaján­lásokat tettek pártunk III. kon­gresszusa tiszteletére. Elhatároz­ták, hogy a második negyedév mar radéktalan teljesítése mellett meg­szüntetik első negyedévi elmaradá­sukat. A párt felhívása, hogy a kon­gresszusig törlesszük le adóssá­gunkat, gondolkodóba ejtette a ci­pőgyár dolgozóit, vezetőit. Országo­san is már helyes kezdeményezé­sek vannak az elmaradás megszün­tetésére cs örömmel olvastuk a *Délmagyarország*-ban az Üjsze­gedi Ládagyár dolgozóinak felaján-llyú áruk arányát 65 százalékra nö­lását, amelyben elhatározták, hogy május 24 ig nem lesz adósságuk Mi maradéktalanul nem tudjuk letörleszteni adósságunkat a kon­gresszusig, oly nagy az elmaradá­sunk, de a dolgozók felajánlásai, lelkesedése nyomán nagymérték­ben csökkentjük az adósságot: nyolcezer pár cipővel termelünk többet a kongresszusig s ugyanak­kor minden nap teljesítjük tervün­ket. Munkánk minőségét is emel­jük. A dolgozók vállalták, hogy a második negyedévben az elsőosztá­velik. A műszakilag hibás cipók számát három százalékkal csök­kentik. Adósságunk csökkentése ér­dekében folyt a vita a szabászat, a csákózó üzemrészünkben is, ahol főleg az anyagfeldolgozás megjaví­tásával akarják ezt a fontos célt elérni. Az anyagfeldolgozás megja­vításával a második negyedévben a Szegedi Cipőgyár dolgozói 22 ezer 236 forint megtakarítást érnek el. ugyanakkor csökkentik az önkölt­séget, hasonlóképpen az átfutási időt. VARGA MIHÁLY A tavaszi mutihák hírei a szegedi járásból A kongresszusi versenyben Ószentiván vezet A pártkongresszus tiszteletére a szegedi járás községei versenybe léptek egymással. Sorra szület­tek a vállalások arra, hogy a soros tavaszi munká­kat gyorsan és jól elvégzik. A szegedi járás községei között folyó kongresszusi versenyben — a 6oros ta­vaszi teendők elvégzésében — Ószentiván dolgozó parasztjai járnak az élen, 98 százalékos teljesítmény­nyel. Második Üjszentiván 98 százalékos, harmadik Pusztaszer 92 százalékos teljesítéssel. Megyénkben a kongresszusi versenyt kezdeményező Tápé az ötödik helyen áll — a legutóbbi értékelés szerint. A tavaszi feladatok elvégzésében, a kongresszusi versenyben a szegedi járásban utolsó: Zákányszék 42.7, Zsombó 41, Üllés 40, Ásotthalom 38.3 százalé­kos teljesítéssel, Vetik a kukoricát a dolgozó parasztok A szegedi járás ' termelőszövetkezeteinek ' tagjai és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok meg­kezdték a kukorica vetését. Gyors ütemben halad a munka. A bordányi Úttörő termelőszövetkezet, az ószentiváni Alkotmány termelőszövetkezet tagjai ve­tik már a kukoricát, s hamarosan befejezik ezt a munkát. A pusztaszeri egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok ezidáig 280 hold kukoricát vetettek el. Mórahalom, Dóc, Ószentiván, Sándorfalva, Do­maszék, és Kistelek határában is egyre több az a terület, amelyet kukoricával vetettek be a dolgozó parasztok. Az újszentiváni Szabad Föld termelőszö­vetkezet tagjai korán elvetett és már napokkal előbb kikelt borsó vetésük első kapálását is végzik. Egy idős munkás a kongresszusi versenyben Kongresszusi emléklap — olyan, mint a többi sokezer az üzemekben, — rajta egy név: „Barát Béla". A felajánlás: „De­cemberi 120 százalékos eredményemet 130 szá­zalékra fokozom pár­tunk III. kongresszusá­nak tiszteletére". Itt vannak az eredmények is: ..januárban 135, feb­ruárban 153, március­ban 135 százalék." A három hónap alatt tehát átlagosan 140 százalék Barát Béla termelési eredménye. A Szegedi Ecset gyár szörkikészitö műhelyében — ahol Ba­rát Béla szörkikészitö szakmunkás is dolgozik — márciusban átlagosan 125.3 százalékos ered­ményt értek el a mun­kások. Az eredmények mö­gött egy fiatal, erőskarú munkást keresne az em­ber, aki jó szaktudásá­val, fiatalos lendülettel, igyekezetlel fokozza tel­jesítményét, mert szereti a pártot és mert tudja, hogy saját magának jobb életéért dolgozik. De Barát Béla 81 éves öreg munkás. Már 60 éve dolgozik a Szegedi Ecsetgyárban. Eredmé­nyeivel azonban ugyan­csak bebizonyította, hogy igaz az a közmondás: „öreg ember, nem vén ember". Ott ül egy mo­solygósarcú fiatal asz­szonnyal, Kelch Ferenc­ncvel szemben az ala­csony asztal mellett és gyorsan mozog a két karja, ahogy a mázoló ecsethez szükséges szőrt fésüli ki. Elnézem a gyorsan mozgó öreg karokat, a meggörnyedt öreg hátat és önkéntelenül is fel­tódul bennem a kérdés: — Hogyan bírja ezt Barát bácsi? A feketekeretes szem­üveg mögött mókásan csillan fel az idős bácsi szeme, apró öreg ráncok­ba húzódik arca, s ked­vesen felel: — Vgy hozzászoktam ehhez, mint kisbaba a cuclihoz. Már régen nyugalom­ba vonulhatott volna, megélne a 60 esztendős munka után járó nyug­díjból, de itt van, ha be­tegsége miatt egy hó­napban három hetet dol­gozik is. — Egész életemben a munkámnak éltem — meséli visszaemlékezve a hosszú, küzdelmes élet­re — és annak élek most is. öreges dac csendül fel a hangjából, amikor tovább folytatja: — Még munkaképes vagyok! A versenyben ott állok, ahol a többiek! Elgondolkodik egy pil­lanatra azon, amit mon­dott. Ott van, ahol a töb­biek. Párttag, nemrégen még rendszeresen kivet­te részét a népnevelő munkából is. Most már nem birja ezt, öreges, megroggyanó térdei miatt. A taggyűlésről azonban még csak ak­kor hiányzott, ha a be­tegség az ágyba szorí­totta. Igen, a betegség, ame­lyet öreg korban már el­kerülni nem lehet. Most erre gondol és mintha saját magának monda­ná, úgy beszél tovább: — Jó volna pihenni is, meg itt is lenni. Nagyon szeretem a fiatalokat, el­viccelgetek velük .. -. Megszólal az ebédidőt jelző csengő, Kelch Fe­rencné feláll csendcsen, szeretettel érinti meg Barát bácsi vállát. — Ebédidő. Gyerünk ebédelni. — Ebből a sze­rető beszédből, mozdu­latból, a gondoskodásból látszik, hogy a fiatalok is szeretik öt. Barát bácsit kitünte­tésre terjesztette fel az üzem vezetősége. — Szeretik, megbecsülik a gyárban. Együtt örül­tek vele, november 7-én is, amikor hatvan . éves jubileuma alkalmából megkapta az 1100 forint pénzjutalmat és elismerő oklevelet. Együtt örül­nek vele az Ecsetgyár dolgozói nemcsak azért, mert szeretik, hanem mert saját öreg korukra gondolnak — a megbe­csülésre, amelyet ma már pártunk és álla­mun gondoskodása nyo­mán minden becsületes ember élvez. N. M,

Next

/
Thumbnails
Contents