Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-07 / 82. szám

SZERDA, 1954. ÁPRILIS 7. 3 BELMIGYIRBRSZÍG A szovjet életből A beszélő kirakat Sok tengerész, vasutas, hajóépítő jár az egyik kanyargós kis tallini utcában, A járókelők gyakran megállnak egy kirakat előtt, amelyen ez a felirat olvasható: „I dó járás jelentés^ Az üveg mögött meteorológiai készülékek láthatók. Ha valaki a kirakat melletti fehér gombot megnyomja, a bemondó közli az időjárásjelentést orosz, majd észt nyelven. A beszélő kirakat ezután elhallgat és néhány perc múlva már az új érdeklődőnek mondja el az időjárást: A kirakat mellett, egy széles kapun át vezet az út az Észt SZSZK víz- és időjelző szolgálatának igazgatósági épületéhez. Az első emeleten van a tallini időjárásjelző intézet; Viktor Lebegyev osztályvezető és Viktor Perenc rádiótechnikus együtt szerkesztették a beszélő kirakatot, amely egy magnetofonból, egy reléből és egy dinamikus hangszóróból áll. Amikor a gombot megnyomják, a relé bekapcsolja az áramot a magnetofonba és a szalag működni kezd. Miután a szöveget leadta, a magnetofon automatikusan kikapcsolódik. A meteorológiai állomás megfigyelői mindennap délután 5 órakor egy rádiós időjáráskutató készüléket bocsátanak fel, amelyhez egy hidrogénnel töltött léggömböt erősítenek. A készülék jelzi a hőmérsékletet, a nedvességet és a légnyomást. A meteorológiai állomáson a rádiós felveszi ezeket a jeleket, a megfigyelő pedig követi a gömb irányát. Amikor a készülék alacsonyabbnyomású rétegekhez ér, a gömb szétpattan, a készülék leesik. Az időjáráskutató készülék jelzéseit, egyéb adatokkal együtt, írásban megküldik az igazgatóságnak Az ügyeletes összeállítja a jelentést és elküldi a repülőknek, tengerészeknek, a mezőgazdasági dolgozóknak, a halászoknak, a rádiónak, a sajtónak és az új találmánynak, a „beszélő kirakat"-nak is. A Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának klinikai városa A Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája elhatározta, hogy tudományos-klinikai várost épít Moszkvában, Itt helyezik el az akadémia több intézetét, amelyek a kórmegelőzés, a diagnosztika, a sebészeti kezelés, a bel- és ideggyógyászat, a fertőző és más betegségek kezelésének új módszereit dol-1 könyvtárat, a professzorok és az gozzák ki; A várost Moszkva dél-I egészségügyi dolgozók lakóházait. Haszonhat éves és már a Tudományos Akadémia levelező tagja nyugati részén, körülbelül 40 hektárnyi területen építik fel. Itt helyezik el a klinikai épületeket, a tudományos laboratóriumokat, különböző diagnosztikai ós egyéb rendelőintézeteket, a nagy egészségügyi múzeumot, a tudományos A napokban lezajlott Komszomolkongresszus küldöttei között szerepelt egy fiatal szovjet tudós is: Szergej Mergeljan matematikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagjaj Szergej Mergeljan 26 éves. Kollégái azt mondják Mergeljenról* hogy „született matematikus". Amikor Szergej Mergeljan befejezte iskolai tanulmányait, válaszúton állt: a tudománynak, avagy a művészetnek szentelje-e életét Szakemberek szerint Mergeljanból kiváló operaénekes lett volna, e téren is nagy jövő állt előtte. A matematika iránti szenvedélye azonban erősebbnek bizonyult. Mergeljan beiratkozott a jereváni egyetemre. Három év alatt letette tiz félév vizsgáit Ezt követően a moszkvai matematikai intézet aspirantúrájára jelentkezett. Ott behatóan foglalkozott a közelítő számítások, a modern matematika egyik legfontosabb fejezete további fejlesztésével: A fiatal örmény aspiráns tudományos disszertációját a moszkvai matematikai intézetben dolgozta ki, amelyet 1949-ben védett meg: Ezzel a kandidátusi fokot akarta elnyerni: A tudósok tanácsa azonban olyan értékesnek találta a disszertációt, hogy egyértelműen elhatározták, a matematikai tudomány doktorává avatják a fiatal tudóst; így lett Szergej Mergeljanból e tudományág legfiatalabb szovjet doktora: Akkortájt húsz éves volt. Három évvel később fontos tudományos munkájáért Sztálin-díjjal tüntették ki. A mult évben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagjává választották, Kémek és diveraánsok pere Tiranában Tirana (TASZSZ). Április 5-én Tiranában megkezdődött az amerikai hírszerzés szolgálatában álló kémek és diverzánsok fegyveres bandájának pere. A fő vádlottak: Zenei Shehu, Zogn albán király testőrségének volt századosa, Halil Branica, a királyi gárda volt századosa, Ha mit Matiani, Ahmet Kabasi, Naum Sula, Gani Maliushi. Az Albán Népköztársaság főügyésze, állaim! vádló felolvasta a vádiratot. Ezután megkezdődött a vádlottak kihallgatása. A tudomány segítsége Festékoldó tisztítószert készítettek a Szegedi Tudományegyetemen a Szegedi Kenderfonógyór dolgozóim* k Két óra. A Szegedi Kendergyár kürtje hosszan fúj, végetért a délelőtti műszak. A gyár munkásai, asszonyok, fiatal lányok, férfiak boldogan, megelégedetten igyekeznek a gyönyörű fürdőbe, hogy a munka közben rájuk tapadó portól, piszoktól megtisztuljanak. A festők is, Nagy Szilveszter, Katona Imre, Vörös Konstantin, Patócs György bemennek a fürdőbe. Sokáig mossák, sikálják a kezükre tapadt festéket, de sajnos nem tudják lemosni magukról. Kénytelenek festékesen hazamenni. Ez nemcsak hogy csúnya, kellemetlen, hanem egészségtelen is. Különösen a zöld festék, a Diamantgrün veszélyes. A bőr pórusaiba tapad, nem kap kellő oxigént a test és komoly vérszegénység léphet fel. Hatos Sándor, az üzem orvosa már figyelmeztette a festő dolgozókat, hogy ez nagyon egészségtelen és forduljanak segítségért ahhoz a gyárhoz, ahonnan kapjál: a festéket. Nem történt azonban semmi. A dolgozók továbbra is festékesen távoztak: Pocsai Sándor elvtárs, a Szegedi Kender újítási előadója sokat gondolkodott, hogyan lehetne ezen a régi bajon segíteni, mert segíteni kell akárhogy is -— s jött is a Jó gondolat. Szegeden sok vegyész van, kérjünk a tudománytól segítséget — gondolta: Levelet írt Pocsai Sándor a Szerveskémiai Intézet és a vegyipari technikum tanáraihoz. A levélben a többi között ez áll: „Ü;Azzal a kéréssel fordulunk az elvtársakhoz, hogy újítási feladattervünk sikeres végrehajtásához nyújtsanak segítséget. Feladataink között a 37-es pontban a következő áll: „A festő dolgozók olyan vegyszert kapjanak tisztálkodás céljára, amely oldja mind a savas festéket, mind a bázikus festéket." Dr. Fodor Gábor elvtárs, a Szerveskémiai Intézet kétszeres Kossuthdíjas vezetője a levél kézhezvétele után két nappal a következő levélben válaszolt a kendergyáriaknak: „Kedves elvtársak, megkaptuk újítási feladattervük sikeres végrehajtásához segítségnyújtást kérő levelüket és szívesen állunk az elvtársak rendelkezésére: A festék eltávolításával kapcsolatosan azonban csak akkor kereshetünk megoldást, ha festékmintákat kapunk. Kéljük tehát azok mielőbbi beküldését." Pocsai elvtárs amint megkapta a levelet, azonnal összeszedte a festékmintákat és eljuttatta az intézetbe. Lestyán János, az intézet fiatal tanársegéde végezte el a festékkel a kísérletet. — Első dolgom az volt — mondja a tanársegéd —, hogy megvizsgáljam, milyen típusúak a festékek: Az eredmény azt mutatta, hogy bázikus festékek. Megismerve szerkezetüket, következtek a kísérletek: Lestyán elvtárs nagy igyekezettel vizsgálta az anyagokat; Megnézte, mivel oldódnak s azt tapasztalta, hogy a sav hatására változás történt. Elekor híg sósav oldatba tette a festéket s az elszintclcnedett „Megvan!" — kiáltott boldogan. Kollegái, akik körülötte dolgoztak, nagy érdeklődéssel hallgatták, amikor elmondotta, min dolgozik. Nagy lett az érdeklődés. Lestyán elvtárs gyorsan bekente saját és kollegái kezét a festékkel és ellenőrizték, hogy a híg sósav oldat letisztítja-e valóban a kézről a festéket. A kísérlet sikerült. Azután mindenki a csaphoz ment és szappannal lemosta kezéről a savat. Ekkor azonban újabb meglepetés következett. A szappan lúgos hatására visszaszineződött kezükön a festék: Üjabb kísérletezés kezdődött, s Lestyán elvtárs megtalálta a második oldatot is, a káliumpermanganátot, mely a kézen maradt viszszaszíneződést vagy a festéktoltot teljesen eltüntette. Tehát a két oldat tökéletesen letisztítja a festéket a kézről. Ezután az intézet elküldte a Szegedi Kendergyárba az oldat pontos összeállításának receptjét és a használati utasítását. — Rövid idő alatt végeztem a kísérletet — mondja Lestyán elvtárs. — És nagyon örültem, hogy Szeged legnagyobb üzemének segíthetett intézetünk. Ugyanis, mint a Magyar Kémikusok Szegedi Egyesületének szervező titkára: örülök, hogy ilyen kérésekkel fordulnak hozzánk az üzemek. Sajnos, több szegedi üzemben van olyan probléma, amelyet ott nem tudtak megoldani az elvtársak és itt nálunk, vagy akármelyik más intézetben szakemberek könnyen és gyorsan megoldanák, csak szólni kellene, A Szegedi Kendergyár újítási előadója és dolgozói nagyon megörültek a segítségnek. Most próbálják ki az oldószert — bizonyosan eredményesen, s szeretettel gondolnak a Szerveskémiai Intézet dolgozóira, akik a tudomány segítségével segítették őket abban, hogv a jólvégzett munka után tisztán térjenek haza. Juhász Zsuzsa Ha nem javítják a szegedi határ legelőit, naponta többszáz literrel kevesebb tej lesz A szegedi tehéntartó gazdák már igen várják, hogy megkezdődjék jószágaik kihajtása a legelőre. Erre néhány hét múlva — május 1. körül — sor kerül. A jó legelő, —amint erre a mezőgazdasági határozat is rámutatott — fontos alapja az állattenyésztés fejlesztésének, a tejhozam emelésének. A szegedi határ legelőire körülbelül ezer tehenet hajtanak majd ki. Számos jószágtartó gazda azonban már most aggodalommal tekint a kihajtás, legeltetés elé. Az aggodalom, a panasz nem mostani keletű, évekre nyúlik vissza. Oka: a jószágok mintSZEGEDI JEGYZETEK Asztalok a piacon A kékkendős menyecske letette a kosarát a téglajárdára s megigazította a dereka körül megkötött vastag gyapjúkendőt. Az első volt, aki a Szent Istvám-téri piacra ért valamivel öt óra után — és csodálkozó szemekkel nézegette a piactéren elhelyezett ezüstözött, fémből készült asztalokat. Az első gondolata az volt, hogy ő most hova álljon? Ott szokott ő máskor az asztalok helyén árulni. Keressen most magának másik helyet? — Mi jót hozott? -kérdezte a tépelődő fiaparasztemberek ~ hozták árujukat a piacra. A menyecske először szabódott, hogy megkérdezze, de aztán csak kibökte. — Mennyi pénzbe kerül? S az asztalokra mutatott. —: Amennyibe eddig. A rendes helypénzbe. Ezért nem kell külön fizetni. Na, ez a kérdés már megoldódott volna. Mert hát hiába, új dolog, a parasztember meg úgy van vele: megszokta már hosszú évek óta, hogy a kosarak fölé hajlongva a tal asszonyt a helypénz- földön árul, most mag szedő. —i Tejfelt, túrót, tojást, meg egy darab kolbászt. Mondja már, ezek az asztalok... —> Akkor foglaljon magának helyet az egyik asztalnál — vágott szavába a bőrtáskás bácsi. — Tejtermékeket és húsféleségeket ott lehet árulni. •— Az asztalnál? — Ott persze. Van most még hely, válogathat. Közben már mások is érkeztek, fejkendős néfelpakoljon a szép, tiszta asztalra?.. — Hát azért ez okos dolog — jegyezte meg egyikük, s azzal felhelyezte kosarát az asztalra és bontogatni kezdett egy kendőt: barnaszínű, füstölt sonlza került elő belőle. Mire hat órát fújtak a szegedi gyárakban, már az első sor asztalok megteltek: mögöttük kínálkosarakból, füstölt hús- vallották be őszintén az féleségek, friss tojás, tej eladók — de majd meg>— az egyik asztal alatt szokjuk biztosan, egy pár galamb pihegett. Az elmúlt szombat óta Itt volt az asztalok kö- — amikor még újdonság TÜI az első probléma. így volt — valóban megszojegyezte meg az egyik kottabbá vált az asztalon parasztember: való kényelmesebb, hi— Nemcsak tej-, hús- génikusabb eladás. Tiszfélét hozunk be, hová te- ta kendővel takarták be gyem a zöldséget? Mert többen a maguk kis récgy kis kukoricát is hoz- szét, arra rakták árujutam, meg tyúkot. Két hat, nem röstelték eltáhelyen egyszerre nem vozásukkor jónéhányan árulhatok. _ le is tisztítani — egyre A mellette álló már inkább magukénak ér- ' javaslatot is tett. zik most már ezeket a — Kis helyet kellene szép elárusító asztalokat, hagyni az asztalok kö- Sok pénzbe került — zött és két oldala mellé egyenkint közel ezer föle lehetne rakni, ami rintba — de nem is ez nem az asztalra való. a fontos: Szeged kör— Legközelebbre úgy nyékéről bejövő paraszcsináljuk meg — ígérte tok kényelmét, a házia helypénzszedö. asszonyok higénikusabb A vásárlók között nagy kiszolgálását segíti elő, tetszésre talált a tanács ez a cél pedig megéri, helyes kezdeményezése, sőt! 40 asztal lesz a hogy ilyen szép asztalo- Szent István-téren, 80 kat állított a piacra, pedig a Marx-téren — Veit, aki megjegyezte, meg is van már mind hogy már hamarabb is rendelve. S ha ez sem lehetett volna, na de elég, megint csináltat a most sem késő. Meg is tanács, számolták: 25 asztal. A szegedi piacokon léJó itt árulni? — egy hat hétig lakhatnak jól zöldtokarir.ánnyal a legelőn, — mert a határ mezői eléggé satnyák, javításra szorulnak. Természetesen az egész legeltetési idényben kihajtják a jószágokat, de azok mintegy hat hét után csak keresik a füvet, de nemigen találják. A dolgozó parasztok a kormányprogramra, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat után különösen feltételezik — és tegyük hozzá, joggal elvárják —, hogy az illetékesek valamilyen megoldást találtak a legelők javítására, s ezen keresztül a több tej elérésére. Mi hát a helyzet? A legeltetési bizottság mindössze három mázsa műtrágyát kíván elszórni azért, hogy javítsák a legelőket. Nevetséges ez, hiszen a három mázsa műtrágya, ahogy mondani szokás, egy csepp a tengerbe, — vajmi keveset ér. Terv volt arra, hogy a legelőkből száz holdat istállótrágyáznak és 200 holdra műtrágyát szórnak el. A legeltetési bizottság tanácsnál dolgozó tagjai — a legeltetési bizottság nem tanácsnál dolgozó tagjait kevésbbé ismerik a mezőgazdasági osztályon — azonban valamiféleképpen megállapították, önálló költségvetésükből csupán három mázsa műtrágyát tudnak biztosítani. Ezzel aztán el is »intézték« a legelő kérdést. A tanácsnál is annyiban hagyták a dolgot. Igaz, volt egy olyan javaslat: a tehéntartó dolgozó parasztok segítségével biztosítsák az istállótrágyázást A legeltetési bizottság tagjai — a tanácsnál dolgozók — kerek-perec kijelentették, hogy az lehetetlen. Enyhén szólva Ilyen könnyelműen intézték az ügyet, A tanács illetékes osztályának, a végrehajtóbizottságnak feltétlenül foglalkozni tyül a legelők gondozásának, javításának kérdéseivel. Kétségtelen, többet lehet és kell tenni etéren is! Nem kis dologról van szó. Ha nem gondozzák, nem javítják a legelöket, akkor az naponta is többszáz liter tejjel jelent kevesebbet. A tehén, ha jóllakik zöldtakarmánnyal — tapasztalatból nagyon jól tudja ezt minden paraszt ember — naponta három literrel is több tejet ád. A gyenge, rossz mezőn a legeltetési idényben nem lakhat jól a tehén — kevesebb lesz a tej. Ila a nem javított, nem gondozott legelő miatt csupán egy literrel ad kevesebbet egy tehén, ez Szegeden — mivel körülbelül ezer tehenet hajtanak ki — naponta ezer liter tej veszteségét jelenti. Itt kell hozzátenni, hogy a gondozott, javított jó legelőn négy-öt hónapon át is jóllakik a jószág és bőven ad tejet. Nem mult még ideje, még most sem késő a szegedi határ legelőinek műtrágyával való javítása, gondozása. Az illetékesek a tehéntartó gazdák megkérdezése után. ló javaslataik hasznosításával tegyenek határozott lépéseket a több tejért, a legelők javításáért. Ezt a munkát elodázni, jelentőségét nem látni nagy hiba és mulasztás. A legelőjavítást, illetve a több tejet joggal várják a dolgozó parasztok és a munkás édesanyák s gyermekeik. Több tejre van szükségünk! Segítsük ezt elérni a legelők javításával, gondozásával ls. Az illeték seken a sor — intézkedjenek! Szorgalmasan dolgoznak a Haladás tsz új tagjai nikék, fekete bársony- fehér vászonnal letakart ruhás, bőrkabátos, csiz- tejfölös bögrék, kolbámás ,fiatal és idősebb szok kandikáltak ki a vő asztalok ci kormánygatták az árujukat az tették fel kedvességből a programm megvalósítáegyre sűrűsödő vásárlók- kérdést, miközben a vá- Eának egy piciny részei, sárló garabolyos asszo- __ örömmé! üdvözlik az vyok kisujjuklMl kóstol- . ... varasHoi, É- a gatták a tejfölt, hogy arusit0 parasztok es a nem keserü-e. vasarió háziasszonyok is. Még szokatlan *-i MARKOVITS TIBOR nak Volt ott, mi szemszájnak ingere: tiszta, Az újszeged! Haladás termelőszövetkezetbe márciusban húsz új tag lépett be. Az új belépők vígan és szorgalmasan végzik a munkát a szövetkezet régi tagjaival együtt. Kiss Mihály ls március elsőjén lépett a tsz-be. A tagság tudja, hogy érti a földdel való bánást, jó szakember. Ezért az egyik növénytermelési munkacsapat vezetőjévé is választották. Az új tagok részint « kertészetben, részint a szántóföldi munkáknál dolgoznak. Április 4-ére újabb 15 ezer forint előleget osztottak a tagoknak. Főleg a a új belépőket segítették. Kiszcly Lúszlóné 250 forintot, több mázsa fát- és rőzsét vitt haza. Kiss Mihály az eddig elért munkaegységeire előlegként 300 forirt kézpénzt, több mázsa fát és több köteg: rőzsét kapott.