Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-04 / 80. szám

BlLMIGmORSZtG VASÁRNAP. 1951. ÁPRILIS 4. Díszünnepség felszabadulásunk 9. évfordulója alkalmából az Operaházban Legnagyobb nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulása 9. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége s a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szombaton este díszünnepséget rendezett az Operaházban. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, n Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő a minisztertanács első elnökhelyettese, Hegedűs András, a minisztertanács' első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Ács Lajos, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Hizottságának tagjai, Bata István altábornagy, honvédelmi miniszter, Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, valamint a magyar politikai, tudományos és művészeti élet több más kiváló képviselője. Résztvettek az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői: élükön J. D. Kiszeljov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Dobi István elvtárs beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! Szeretettel üdvözlöm a hazánk felszabadulásának 9. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségünk minden résztvevőjét. 9 esztendeje, hogy a dicső Szovjet Hadsereg hősi áldozatok árán felszabadította Magyarországot és ezzel megnyílt népünk felemelkedésének, új, szabad élete kibontakozásának útja. Ezért is tekint minden magyar dolgozó hálatelt szívvel nagy barátunkra, a Szovjetunióra. Kedves Elvtársak! 9 év általában kicsiny idő egy nemzet életében. De a felszabadulás óta eltelt 9 esztendőt naggyá tette, egész történelmi korszakká formálta a felszabadult, ereje tudatára ébredt dolgozó magyar nép. Nemcsak a háború okozta sebeket gyógyította be, nemcsak a népgazdaság helyreállításának hatalmas munkáját végezte el ez idő alatt, hanem pártunk útmutatásai, a munkásosztály vezetése mellett hozzálátott a szocializmus felépítéséhez. És most folytatjuk ezt a munkát. Folytatjuk úgy, hogy a szocialista építéssel együtt az eddiginél gyorsabb ütemben emelkedjék dolgozó népünk jóléte, hiszen népi demokráciánk minden vívmánya, alkotása az ő dolgos keze nyomán jött és jön létre. Ünnepségünket ezennel megnyitom és felkérem Apró Antal elvtársat. a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a minisztertanács elnökhelyettesét, tartsa meg ünnepi beszédét: Ezután Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Apró Antal elvtárs ünnepi beszéde — Tisztelt ünneplő közönség! — Kedves elvtársak! — A Nagy Honvédő Háborúban a dicső Szovjet Hadsereg katonái a megvert német fasiszta hadsereget üldözve, 1944 őszén hazánk földjére léptek, hogy Magyarországot, a magyar népet felszabadítsák a német fasiszták uralma alól. A hosszú hónapokig tartó hősies felszabadító harc eredményeképpen 1945 április 4-én a Szovjet Hadsereg hős katonái végleg kiűzték hazánk területéről évszázados ellenségünket, a német elnyomókat. — A felszabadulás történelmi fordulatot jelentett a magyar nép éleiében. A magyar állam megalapítása óta nem volt ilyen nagy esemény nemzetünk történelmében. A dicső Szovjet Hadsereg győzelme nyomán népünk a Szovjetuniótól kapta meg azt, amiért szabadságharcainkban a magyar nép legjobb fiai évszázadokon át életüket adták: a szabadságot! — Még folytak a harcok Budapestért, amikór 1944 december 21-én Debrecenben összeült az ideiglenes nemzetgyűlés és megalakult az ideiglenes nemzeti kormány, melyben vezető, kezdemé* nvező erő kezdettől a Kommunista Párt volt. A kormány első nyilatkozatában megállapította, hogy Mohács óta nem zuhant ilyen mélyre az ország. A kormány legfontosabb feladatának tartotta a fegyverszünet megkötését, az ország gazdasági talpraállítását, a parasztság évszázados álmának, a földreformnak sürgős végrehajtását és az új magyar nemzeti haderő megteremtését. — Ki ne emlékezne az 1944—45-ös háborús időkre, a németek és nyilasok által kirabolt országra, a feldúlt városokra, falvakra, a kifosztott üzemekre, az éhező gyermekekre, arra a bizonytalanságra, amely eltöltötte az embereket a jövőért, a családért, a legszükségesebb munka- és kenyérgondok miatt. A Szovjetunió kormánya segítette az elesett, elszigetelt magyar népet, s talpraállítottu. A felszabadító Szovjetunió népeitől kaptuk a legtöbb segítséget az új élet elindításához, a független, demokratikus Magyarország megteremtéséhez és az ország újjáépítéséhez is. így lett április 4-e nemcsak felszabadulásunk, hanem egyben nemzeti újjászületésünk napja is, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe, a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság ünnepe. — Dicsőség azoknak a szovjet hősöknek, akik a magyar népért, a mi szabadságunkért, hazánk felszabadításáért vérüket ontották! — Dicsőség a nagy Szovjetuniónak. a nemzetközi proletáriátus nagy reménységének, amely születése pillanatától a nagy Lenin tanítását követve lelkiismeretesen teljesíti történelmi küldetését, védi, oltalmazza a kis népek szabadságát, függetlenségét, a békét! A magyar nép 9 esztendővel ezelőtt fogott hozzá a haza újjáépítéséhez. Joggal nevezzük tehát a megindult országépítő munkát az új honfoglalás kezdetének. Nekünk, a ma élő magyar nemzedéknek jutott az a feladat, hogy a hős szovjet néptől kapott szabadság birtokában felszámoljuk hazánkban a kapitalisták, a parasztnyúzó földesurak hatalmát, a horthysta ellenforradalmi bandát, az úgynevezett -"történelmi osztályt*, amely a magyar nép történelmében annyi szenvedésének, megaláztatásának a két világháborúban való részvételünknek, a német fasizmus megszégyenítő kiszolgálásának, a féktelen népelnyomásnak volt az előidézője. — A függetlenségi frontba tömörült haza fi as erőknek, elsősorban nekünk, magyar kommunistáknak, a magyar munkásosztálynak jutott az a megtisztelő feladat, hogy kivezessük az országot elesettségéből és a regi Magyarországból, amelyet úgy emlegettek, mint Európa egyik legreakciósabb országát, ahol nagy volt a jogfo-sztottság, állandó a munkanélküliség és a tömegnyomor, ahol féktelenül basáskodhattak a népnyúzó földesurak és a knlákok a kenyérre, földre, szabadságra éhező parasztmilliók felett. A "hárommillió koldus országát* kellett az elmúlt esztendők alatt talpraállítanunk, virágzóvá tennünk. Mi ezt a feladatot büszkén vállaltuk és a nemzet haladó erőinek támogatásával sikerrel teljesítettük. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! A magyar nép történelmében 1945. április 4-ével végleg bezárult a szolgaság korszaka és elindultunk az új úton, a népi demokrácia útján. A Magyar Kommunista Párt már 1937-től azt hirdette és azért harcolt, hogy egy táborba tömörítse a hazafias erőket, az ország nemzeti függetlenségének biztosításáért, a demokratikus Magyarország megteremtéséért. Afég az ország egyes részeiben folytak a felszabadító harcok, amikor a Magyar Kommunista Párt a munkásosztály legjobb erőit küldte a falura, hogy segítségére legyenek a szegényparasztságnak, a földnélküli falusi dolgozóknak a nagybirtokok felosztásában, hogy a magyar parasztság minél előbb jogos tulajdonába vegye ezeréves jussát: a földet. A párt jól tudta és az 1919-ben elkövetett hibából megtanulta, hogy a dolgozó nép hatalma a falvakban és a városokban megerősödjön, hogy, a, munkásosztály, és a dolgozó parasztság szövetsége, egész államiságunk alapja szilárd legyen, annak elengedhetetlen feltétele, hogy megdöntsük a feudális nagybirtokrendszert, amely HorthyMagyarországon 300 nagybirtokos család kezében tartott több mint 3 millió 600.000 hold földet. A földosztásban, népi demokráciánk megerősítésében, a földreform megvédéséért folyó harcban a falun elévülhetetlen érdemeket szerzett pártunk, munkásosztályunk, mert bátran és következetcsen védte a nép érdekeit. A földért, a hatalomért folyó harcban erősödött meg a két nagy dolgozó osztály: a munkásosztály cs a dolgozó parasztság szövetsége. Erre a szövetségro támaszkodva vertük vissza népi demokráciánk ellenségeinek minden támadását. Ez a szövetség szilárd alapja lett egész további fejlődésünknek. Ma már dolgozó népünk jóleső érzéssel, büszkén, örömmel állapíthatja meg, hogy a régi földesúri birtokokon, a gazdagon termő magyar földeken egyénileg, vagy termelőszövetkezetekben dolgozó parasztok százezrei gazdálkodnak mind eredményesebben. Eltűnt a magyar falvakból a földesúr, a szolgabíró, a csendőr, a bankuzsora, most a magyar falvakban is minden hatalom a dolgozó népé, a helyi tanácsokon keresztül maguk a dolgozók vesznek részt az államhatalom gyakorlásában, vezetik, irányítják a falu munkáját, életét. A párt vezette és szervezte a harcot a városokban is a szétesett gazdaság helyreállításáért, a hároméves újjáépítési tervért, az infláció leküzdéséért, a bányák, a nagyüzemek, a bankok, a nagykereskedelem államosításáért. A munkásosztály többsége eme széleskörű reformok megvalósításában szilárdan állt a párt mellett, mert jól tudta, hogy a tőkéseknek a kiszorítása a hatalomból azt jelenti, hogy megszüntetjük a kizsákmányolást és a dolgozó nép kerül hatalomra. Pártunk nagy történelmi érdeme, hogy egy táborba tömörítette a demokratikus erőket és sikerrel vezette a dolgozó nép harcait a hatalomért, a földért, a kizsákmányolás megdöntéséért, a munkásosztály egységének helyreállításáért. A párt érdeme, hogy ma Magyarországon a parasztsággal szövetséges munkásosztály van hatalmon és ebben a szövetségben a munkásosztály elismert vezető erő, mert sikerrel oldotta meg történelmi hivatását, bebizonyította képességét a népi demokratikus hatalom vezetésében. A munkásosztály, a dolgozó nép történelmi győzelmét juttatja kifejezésre a Magyar Népköztársaság alkotmánya, amikor kimondja, hogy: *A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé«, hogy *A Magyar Népköztársaság állama harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen«, hogy *Szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre«. Alkotmányunk népünk kivívott jogait, elért eredményeit, hazánk függetlenségét, a nép szabadságát juttatja kifejezésre. Az ország újjáépítése, a hároméves terv eredményeire támaszkodva eredményesen halad tovább. Elkezdtük első ötéves tervünket, amelyet ebben az évben befejezünk. Az első ötéves terv időszakában a magyar iparban, hála munkásosztályunk hősies erőfeszítéseinek, rövid évek alait nemcsak a helyreállítás munkáját végeztük el, hanem iparunkat lényegesen kibővítettük, korszerűsítettük, továbbfejlesztettük. E sikercinkhez jelentősen hozzájárult a baráti országok, de különösen a Szovjetunió állandó, önzetlen segítsége. A lerombolt üzemeket, bányákat, új üzemek megépítését, a régi üzemek felszerelésének, kapacitásának bővítését nem tudtuk volna ilyen rövid idő alatt, a kiváló szovjet szakemberek baráti segítsége, a szovjet tudomány és iparszervezés széleskörű alkalmazása nélkül megvalósítani. Apró Antal beszédének további részében méltatta az ötéves terv során létesített nagy alkotásainkat, a szocializmus útján baladó népA Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa Budapest, 1954. évi április hó 4-én. Harcosok, Tiszthelyettesek, Tisztek és Tábornokok! A magyar népnek nagy ünnepe van. A dicső Szovjet Hadsereg ma 9 éve szabadította fel hazánkat a hitleri és Horthy-fasizmus rabságából. Hazánk szabad fejlődésének 9 éve alatt szilárdan a béke, a demokrácia és a szocializmus építésének útjára lépett. Független, szabad hazánkban egyre gazdagabban bontakozik ki népünk teremtő ereje. A termelés, valamint a kultúra fejlesztésének terén évről-évre nagyobb eredményekkel köszöntjük április 4-ét. hazánk felszabadulásának nagy ünnepét. Néphadseregünk harcosai hazánk felszabadulásának dicső évfordulóját a harci és politikai kiképzésben, a katonai fegyelem megszilárdításában és hadseregünk harckészültségének fokozásában elért újabb sikerekkel ünneplik. Üdvözlöm Önöket nagy nemzeti ünnepünk alkalmával és kívánok további sikereket a harci és politikai kiképzés, a harckészültség tökéletesítése terén. Nagy nemzeti ünnepünk tiszteletére megparancsolom: Április 4-én hazánk fővárosában 24 löveg húsz össztüze köszöntse felszabadulásunk kilencedik évfordulóját. Éljen április negyedike, hazánk felszabadulásának nagy ünnepe! Éljen felszabadítónk és dicső példaképünk, a hős Szovjet Hadsereg! Éljen és virágozzék függetlenségünk támasza, a béke legfőbb őre, az emberi haladás zászlóvivője, a nagy Szovjetunió! Erősödjék és virágozzék a ma* gyár és a szovjet nép örök testvéri barátsága! Éljen a dicső magyar nép és a néphez hú Magyar Néphadsereg! Éljen győzelmeink szervezője, szocializmust építő népünk élcsapata, harcokban edzett forradalmi pártunk, a Magyar Dolgozók I'ártja! BATA ISTVÁN altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere Az indiai miniszterelnök javaslata a hidrogénbomba eltiltásáról Uj-Dclhi (MTI). Nehru indiai miniszterelnök a parlament pénteki ülésén négy pontból álló javaslatot terjesztett elő a hidrogénbomba eltiltására. A tervet — mint Nehru mondotta — haladéktalanul meg kellene valósítani addig is, amíg létrejön az atomfegyverek eltiltását célzó nemzetközi megállapodás. Nehru javaslatának pontjai a következők: 1. Megegyezés létrehozása a hidrogín bomba-robbantások haladéktalan megszüntetéséről, 2. Adatközlés a hidrogénbomba pusztító hatásáról, valamint felvilágosítás az atomfegyverek, nem ismert, de valószínű hatásairól, 3. Az ENSZ leszerelési hizottságának azonnali összehívása, hogy tanulmányozza a leszereléssel kapcsolatban eddig előterjesztett különböző javaslatokat és az indiai miniszterelnök jelenlegi javaslatát; 4. hatásos intézkedések megtétele azoknak a nemzeteknek a részéről, amelyeknek nincsenek hidrogénbombái, de esetleg áldozatául eshetnek. Nehru kifejezte reményét, hogy „azok a népek, amelyek nem gyártanak ugyan atomfegyvereket, de nyugtalanok e fegyverek lehetséges alkalmazása és a most folyó kísérletek miatt, hallatják majd hangjukat és a lehető leghatásosabban éreztetik befolyásukat, hogy feltartóztassák az egész világot megkülönböztetés nélkül fenyegető romboló hatalom előretörését". Nehru rámutatott, hogy véleménye szerint a tájékozott közvélemény igen hatásos tényező az általa óhajtott eredmény eléréséhez. Átadták az 1953. évi művészeti és irodalmi díjakat Felszabadulásunk ünnepe alkalmából szombaton délelőtt Budapesten a Művészeti Szövetségek Házában átadták az 1953. évi művészeti és irodalmi díjakat. Csók István megnyitó szavai után Darvas József népművelési miniszter mondott beszédet. Hangsúlyozta: A legnagyobb nemzeti ünnepünkön kiosztásra kerülő irodalmi és művészeti dijakat a minisztertanács azzal a céllal alapította, hogy részben a már érett művészek kiemelkedő alkotásait, teljesítményeit elismerje. részben a fiatal, feltörekvő, de már jelentős eredményt is elért tehetsegek számára adjon buzdítást. Ennek szellemében ítélték oda az 1953. évi díjakat is. Darvas József ezután kiosztotta az 1953. évi művészeti és irodalmi dijakat. R moszkvai rádió a hallgatók kérésére április 4-től kezdődően „magyar zene-hetet" rendez Moszkva. A moszkvai rádió beszámolt arról, hogy a rádióhallgatók a hangversenyek egy-egy műsorszámának megismétlését kérik. E kérésekre iöbbek között elhatározta, hogy április 4 élői kezdődően „magyar zene-hetet" rendez. Angol üzletemberek érkeztek hazánkba Szombaton, a magyar kereskedelmi kamara meghívására, angol üzletemberek 15 tagú csoportja érkezett hazánkba, hogy magyar külkereskedelmi vállalatokkal tárgyalásokat folytasson. A vendégeket a ferihegyi repülőtéren a magyar kereskedelmi kamara képviselői fogadták. köztársaságunk fölényét a kapitalista renddel, a régi Magyarországgal szemben. Foglalkozott a közszükségleti cikkek árának leszállításával, a nyugdíjak felemelésével, az egyre javuló áruellátással, majd hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fejlesztése egyik alapvető politikai kérdcise népi demokráciánknak. Vázolta az ipar előtt álló feladatokat, a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának nagy jelentőségét, majd áttért a nemzetközi helyzet ismertetésére. — A magyar nép és a magyar kormány — mondotta többek között Apró Antal — teljes mértékben osztja a Szovjetunió kormányának állásfoglalását, támogatja a Szovjetuniónak a béke megszilárdítására, az európai kollektív biztonság megteremtésére irányuló lépéseit és maga is aktívan ki akarja venni részét a nemzetközi feszültség enyhítésére, a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítésekből. Apró Antal beszédét a következőkkel fejezte be: A magyar nép tanult a történelemből, tanult évszázados elnyomatásából, elbukott szabadságharcaiból, ezért a jövőben még álihatatosabban építi, védi szabad hazáját, még szilárdabban zárkózik fel a Szovjetunió mellé a béke és a demokrácia hatalmas táborához, azokért a célokért, amelyekért ma az emberiség nagy többsége harcol, hogy a béke fennmaradjon és tartós legyen. Éljen a dolgozó magyar nép egysége, virágozzék tovább szabad és független Népköztársaságunk! Éljen a munkásosztály és a parasztság erős szövetsége! Éljen munkásosztályunk, élcsapata, népünk vezető ereje, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a magyar nép és a szovjet nép örök barátsága! Apró Antal beszéde után a jelenlévők hosszantartó, forró tapssal ünnepelték a felszabadító szovjet népei, a megbonthatatlan magyar-szovjet baráteágot. A díszünnepség első része as Internacionálé hangjaival zárult. Ezután ünnepi míisoj; következett.