Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

DfLMAGYORORSZAG VASÁRNAP, 1954. ÁPRILIS 85. A Pártiörlénef I. évfolyamán lonulé elvtársak sagilségére A propaganda és agitáció fogalma Á propaganda és az agitáció döntő helyet foglal ol a kommunista pártok tevékenységében. Az elméletileg képzett káderek neveléséhez, a tömegek megnyeréséhez és vezetéséhez pótolhatatlan eszköz a párt kezében a marxista-le ninista propaganda és agitáció. Az 1905-ös oroszországi forradalom előkészítse során, Lenin elvtárs „Mi a teendői" elmfl müvében — miközben megsemmisítő csapást mért az ökonomlstákra és lerakta az újtipusú forradalmi munkáspárt ideológiai alapjait — többek között megvédte a propaganda és agitáció helyes értelmezését is az opportunista revizionistákkal szem. ben. Hit nayaiünlt propagandának ? A propaganda fogalmát röviden így határozhatjuk meg: eszmék, tanok, nézetek, politikai elméletek nyomtatásban vagy élő szóban történő terjesztése. Propaganda tevékenységet természetesen nem csupán a kommunista pártok folytatnak, hanem a burzsoá pártok is. A kommunista propaganda azonban elsősorban célját tekintve, de igaz tartalmánál és tudományos megalapozottságánál fogva is merőben különbözik a burzsoá propagandától, A burzsoá propaganda fő célja: becsapni, félrevezetni a tömegeket, elterelni figyelmüket a kapitalista társadalom megoldhatatlan ellentmondásairól a burzsoá ideológia segítségével. Ismeretes például, hogy az amerikai imperializmus miképpen Igyekszik propagandájában száz. és ezerféle módon „bebizonyítani": a demokratikus országok elleni blokád, katonai támaszpontok hálózatának létrehozása a Szovjetunió és a népi demokráciák körül, a népeket sújtó őrült fegyverkezési hajsza, stb. nem a milliárdosok nagyobb profitja érdekében történik, hanem állítólagos „védelmi" célokból. A kommunista párt propagandája a marxizmus-leninizmus elméletének tudományos alapjára épül. Fő célja: megmagyarázni a dolgozó tömegeknek, — elsősorban a párt tagjainak — a társadalom fejlődéséinek törvényszerűségeit, a szocializmus olkeriilhetetlen győzelmét. A kommunista propaganda: Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításánuk, az SZKP történetének és a párt napirenden lévő fel. adatainak mélyreható megvilágítása, Ez a propaganda tudományos, igaz, a munkásosztály, a dolgozók felszabadulásának nélkülözhetetlen fegyvere. A Központi Vozetősétg 1953. október 26-i határozata mélyrehatóan feltárta propagandamunkánk hiányosságait és a kijavításukkal kup. csolatos tennivalókat. Megállapítja, hogy „a gazdaságpolitikában elkövetett hibák egyik főoka: pártunk ideológiai munkájának elmaradottsága, az alkotó elméleti munka elhanyagolása". A KV. határozata értelmében gyökerestül fel kell számolni a vulgarizálást, meg kell sziintotnl a propaganda elvont jellegét, a hallgatók iránt támasztott maximalizmust, a bürokratikus szervezési módszereket, A propagandamunkában önálló gondolkodásra, bátor vélemény nyilvánításra kell nevelni a hallgatókat. A határozat végrehajtásának fontos előfeltétele, hogy a propagandamunkát irányító pártszervek ne esnk az oktatás szervezeti kérdéseivel foglalkoznak, hanem ellenőrizzék annak tartalmát is. Az aqiláció fogalma A kommunista agitáció célkitűzései teljesen megegyeznek a pártpropaganda céljaival. Fogalmát röviden így határozhatjuk meg: szóbeli és írásbeli tevékenység, amely eszmék és jelszavak terjesz. lésével a széles tömegekre hat. Sokféle formája van: szóbeli, Írásos, szemléltető, kultúragitáeló stb. Az osztályok és pártok politikai harcának igen fontos eszköze az agitáció. A kommunista párt agitáolója pótolhatatlan eszköz a nép politikai nevetésében. Éppen ezért i) nevezi népünk a párt agitáto nlt népnevelőknek. Szocialista haz ifiságra, helytállásra, az ellenség elleni gyűlöletre neveli és mozgó sítja a dolgozókat. Ismeretes, milyen fontos az eleven, tartalmas agitáció a szocialista munkaversmy továbbfejlesztéséhez is. A párt agitációs munkája a tömegkapcsolatok kiszélesítésének és megerősítésének is fontos eszköze. Nagy jelentősége ellenére, az elmúlt évek során gyakorlattá vált a tömegek közti politikai nevelőmunka lebecsülése, s adminisztratív intézkedésekkel, szervezéssel történő „helyettesítése". Pártunk az új szakasz politikájával megteremtette e hibák kijavításénak alapját is. A Központi Vezetőség 1954. február 8-1, a párt népnevelő munkájának megjavításáról szóló határozata konkrétan megjelölte azokat a tennivalókat, melyek ezzel' kapcsolatban pártszervezeteinkre hárulnak. A határozat értelmében meg kell szüntetnünk az agitáció lebecsülését és reszortjellegét a pártmunkában. „A párt agitációs munkájának kell biztosítania. hogy népünk megértse és magáévá tegye a párt politikáját és annak végrehajtásáért minden erővel har. coljon is. A propaganda és az ag;fácíá közötti különbség Habár egy a célja a propagan. dának és az agitációnak is, hiba volna azonban, ha nem tennénk köztük különbséget. Lenin „Mi a teendői" című müvében élesen elítéli az ökonomista Martynovot, aki Plehanowal és Lenin követőivel szemben. agitáclón csupán „konkrét cselekvésre való felhívást", propagandán pedig „az egész fennálló rendnek, vagy e rend egyes megnyilvánulásainak ... megvilágításét" értette, „tekintet nélkül arra, hogy az egyes személyek, vagy pedig széles tömegek számára hozzáférhető módon történ lk". (L. Vál. I. 233. oldal.) Ezzel a szándékosan zűrzavaros éta téves nézettel szemben, Lenin leszögezte, hogy a propagandistának „ha például a munkanélküliség kérdését veszi elő, meg kell magyaráznia a válságok kapitalista jellegét, rá kell mutatnia azokra az okokra, amelyek miatt a mai társadalomban a válságok elkerülhetetlenek, vázolni kell ennek a társadalomnak szükségszerű átalakulását szocialista társadalommá, stb. Egyszóval „sok eszmét" kell adnia, olyan 6okat, hogy mindezeket az eszméket, teljes összefüggésükben egyszerre csak (viszonylag) kevés ember fogja elsajátítani. Az agitátor viszont, amikor ugyanezekről a kérdésekről beszél, az összes hallgatói számára a legismertebb és legszemléltetőbb példát fogja venni — mondjuk, egy munkanélküli család éhhalálát, a nyomor növekedését, vagy más hasonlót —, és minden igyekezetét arra fogja irányítani, hogy ennek a mindenki által ismert ténynek a segítségével a „tömegeknek" egyetlen eszmét aájon: a gazdagság növekedése és a nyomor növekedése közötti ellentmondás csztelenségénok eszméjét; igyekezni fog elégedetlenséget és felháborodást szítani a tömegekben ezzel a kiáltó igazságtalansággal szemben, az ellentmondásnak teljes megvilágítását pedig átengedi a propagandistáknak. A propagandista ezért főleg nyomtatott, az agitátor pedig élő szóval hat". (Vál. I. 223. oldal.) Vegyünk egy mai példát és a lenini útmutatás tükrében vizsgáljuk meg a propagandista és az agitátor tevékenységének különféleségét, kapcsolatát. A propagandistának például, ha a mezőgazda, ság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározatot magyarázza, okvetlen beszélnie kell — kiindulva a szocializmus gazdasági alaptörvényéből —, a szocialista népgazdaság tervszerű, arányos fej. lődésének objektív törvényéről, az átmeneti szakasz, a „nep" politika problémáiról, az e téren elkövetett hibákról és feladatainkról, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölényéről a kisárutermelés felett. A propagandista megvilágítja ezzel kapcsolatban a munkás-paraszt szövetség alakulását, megmagyarázza hallgatóinak, hogy a munkásosztály vezetőszerepének erősítését, a munkás-paraszt szövetség kiszélesítését is szolgálja a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése, stb. » Az agitátor sokkal kézzelfoghatóbban, egyszerűbben beszél ugyan, erről a kérdésről. Egy mezőgazdasági gépeket gyártó üzem népnevelője például nagyszerűen megvilágíthatja a gyártott gépek száma, és minősége, valamint a gépek felhasználásával elért magasabb terméseredmény és azáltal a munkásosztály jobb és olcsóbb élelmiszerellátása közti szoros kapcsolatot. Jelszó formájában is összesürítheti mondanivalóját, ki is írhatja üzemében: „Több és jobb gép — több és olcsóbb élelmiszer!" Nagyon fontos követelmény, hogy az agitátor mindig vegye számításba kikkel beszól. Hallgatóinak politikai színvonalához, munkaterületük sajátosságaihoz szabja mondanivalóját, hogy általános elmélkedés helyett, személyhez szóló, hatásos agitációt tudjon kifejteni. A propaganda és az agitáció, — bár módszereikben különbözőek, — szorosan összetartoznak, elválaszthatatlanok egymástól. Az a jó propaganda előadás, vagy cikk, amelyik agitatív, szemléltető is egyben. Az agitáció eszmei tartalmát viszont a propaganda képezi. A magas színvonalú, hatékony marxista-leninista propaganda és agitáció kipróbált fegyver pártunk kezében az új szakasz politikájúnak megvalósításáért folytatott hareában. Hírek a Szovjetunióból Újdonság a filmtechnikában A Szovjetunió filmfelvevő tudományos kutatóintézete kísérletei során kidolgozta a filmek sztereofonizélását. P. Tager, az intézet professzora elmondta, hogy az új íilmtechnikai módszer lényege abban van, hogy a néző most mér nem a vászon ugyanazon pontjáról hallja a cselekményt kísérő hangokat, mint az eddig gyártott filmeken, hanem ahogyan mozog a hangforrás, úgy a vászon egyik, vagy másik pontjáról. A sztereofonia bevezetésével és a szélesebb vetítővászon (többszöröse az eddigi vászon szélességének) alkalmazásával a filmek hatása megnövekszik. A széles vetítővászon új lehetőségeket nyit a felvételek kompozíciójában. A. Ptusko rendező felhívta a filmművészeti dolgozók figyelmét, hogy segítsék az új módszer tökéletesítését és gyakorlati alkalmazását. — Az "Ilja Muromec* című filmet, amelynek filmrevitelén most dolgozom — mondta A. Ptusko —, már az új szélesméretű vászonra alkalmazzuk. Új tér Moszkvában Moszkva városépítési tervében az .egyik központi helyet a Kievipályaudvar előtt elterülő tér fog. Jalja el, A tér rakpart felőli oldalán számos épületet bontanak le és helyükön gyümölcsfákkal és egyéb fákkal, díszcserjékkel beültetett nagy park lesz. A tér közepén Oroszország és Ukrajna újraegyesülésének 300. évfordulója tiszteletére emlékművet emelnek. A teret minden oldalról többemeletes épületek szegélyezik. Az északi oldalon már megkezdődött egy II emeletes lakóháztömb építés. A terv szerint az új Kievi-tér nyugati oldalán emelkedik majd az ország legnagyobb áruházának hét- és nyolcemeletes épülete. Itt nyer elhelyezést a Metró új állomásának, a „Kievszkaja kolevaja"nak előcsarnoka. A tér egyik sarkán, nagy közigazgatási épületet terveznek. Teljesen helyreállítják a helyérdekű pályaudvarához csatlakozó részt, tatarozzák a kievi szálló épületét. A Pjatnyickij-kórus új műsora A moszkvai Csajkovszkij hangversenyteremben nemrégiben mutatta be a Pjatnyiokij-kórus új műsorát. Az új számok között régi népdalfeldolgozások mellett számos mai témájú dal- és táncszám is szerepel. Nagy sikert aratott a „Hazám, hazácskám", „Robog a postakocsi", „A folyó mentén" oímü népdalok előadása. A régi körtánchoz való táncdalok feldolgozásai közül a „Fodrozódik a káposzta" ée a „Gáesér" című számok arattak nagy sikert. A műsor második része mai témák feldolgozását tartalmazza. Az együttes V. Zaharov, M. Kovalj, D. Vaszlljev Buglaj több népdalfeldolgozását és néhány mai népi csasztuskát adott elő. Ezek közül a bemutató közönsége nagy tetszéssel fogadta „A szép orosz lány", a „Végtelen Szibéria" című dalokat, a „Volgai csasztnskákat* és a „Szormovoi esasztuskákatf. A táncszámok közül kiemelkedett a „Pihenő" cimü szám, amely a mai kolhozfiatalság táncait dolgozza fel. Hegérkezett Szegedre a Pécsi Egyetemek és Főiskola Kultúregyültese Szombaton délután érkezett Szegedre a Pécsi Egyetemek és Főiskola Kultúregyüttese, hogy a Szegedi Orvosegyetemi Népiegyüttessel tapasztalatcserét folytasson. A 120 tagból álló kultúregyüttessel érkezett Vidákovics János elvtárs, a pécsi Orvostudományi Egyetem Tanulmányi Osztályának dolgozója, Dr. Csete Béla, az Egyetemi Pártbizottság titkára, Hámori Artúr dékénhelyettes, Pusztai János, az Egyetemi Pártbizottság szervező titkára, Éoross János, a DISZ Me* gyei Bizottságának munkatársa és Téijyi JenŐ, az Egyetemek és Főiskola DISZ-bizottságának titkára. Az együttes tagjai ma délelőtt megtekintik Szeged nevezetességeit, délután a Haladás mérkőzést nézik meg és este megismétlik szombati műsorukat. TT ol az ötven forint? . >, " Ja), intenem,** Az előbb még megvolt. Csak éppen átmentem a másik irodába és mire vlsszajötGYANÚSÍTÁS tudta, hogy Gy -né hirtelen Gy.-né. aláztatás gyötörte és a gya- Megint egy csöpp lélek- , tiszta lelkiismerete, önérDe minderről a hivatalsegéd nem tudott. Ahányszor az irodába belépett, mindig mardosta a gondolat: „Mit gondolnak most is rólam?.. Nem volt . T. ,, ho, miért hagyta abba a fan'-o núsítgatást?... Nem is zetvétel - a pénz között zete nem hagyta nyugodni. -kérte elhelueGy.-né, az igazgató he- gondolt arra, hogy a posta nem volt ötven forintos. „ Hátha nem tudok mit ZTZíeletlrtSlyettese 'számolta a pénzt, csak üryy vott azerl hogy Aztán tovább Jwatta a Í^^ZZl 'A ' ZlUm helyre, elpanaszolva l nyugtákat - mégis hl- ^VT^Tas^t- ZtT tstél üylt durva ^LtT"' * ^ ^ ÍZ0" irodábanértekez'íet ^ ^vább kavarta lelkét, hangon? Heggel fél nyolc után be- ZT^nZrnTd Sieti Z - „Mindig én, mindig en?... -Elvtársnők, hát ne hívták az irodaba. . szeretnék elégtételt kapni és előttem hivatalosan hirdessék ki, hogy Gy.-né hibája volt, hogy a pénz elkeveredett ..." Csak amikor panaszát ki,, Az ősszel is eltűntek taka- hagyjanak így megalázni — Ne haragudjon az elv•frxrt+n L» f^-Anlt *m/í* LöniiAcnniitJ ifsr9 hnmi ihien kellemetvan — gondolta át a hely zetet — itt bent nem voh szerek énrám fogták, —'fordult már könyörögve társ, hogy ilyen kellemet senki, csak... Gy.-ne sze- ... me az re szegezödött, gyanakodva, vádlóan. Gondolatában vil I V i' htZntnUpnidi Más is eltünt az irodából, a széken ülő igazgatóhoz len helyzetbe hoztuk, de a mí" s engem gyanúsítottak. De és helyetteséhez. — Nem pénz megvan.., miért??! Soha nem bizo- vagyok én tolvaj, soha nem „Megvan! megvan!.-." , * - nyosodott be, hogy én vol- voltam büntetve, még ki- Nem is tudott szólni. . .. .. lZtiZ f,n rlfüJA dol- tam.,.. Es á rendőr!..-. A hágásom sem volt, senki- Mintha egy húr megpattant Za lZu Zt kZJZll „Máskor us eltűntek dal- bökött, mint nek semmijét soha nem volna benne, s végigrezgett ^Z'J hlZZ "fí "ZZZTZIZZZ T2' akkor ősszel a kihallgatás- vittem el, két családos em- testén. inteti Zé ÍÍZ 2z X nál. ~ Hogy megszégyeni- ber vagyok, értsék meg, - Majd mindjárt értesít- J*""1* fJZ, a LzÁők tettek minden alap nélkül." nem vittem el, ártatlanul jük a rendőrséget, hogy a ™™ Zt ,„ ' Aztán hívatták az iroda- vádolnak..-. pénz megkerült és kérjük ba. Ott ült az igazgató, a - Holnap reggel hozza az ügy befejezését. laianut gyanúsítottak, én védtem, de most. i ,— Maga vitte el?! r- En??l »— Csak maga volt benn, a postát hozta. En átmentem a másik irodába, s addig,,, — De elvtársnő!?? hJ±yel*tSLZ hJ * Ezzel Váltak t-.M.^T:!0^,™™ Z'ba^aT-lneífaTbbi dologról nem kell tudni. S a vezetők azt sem tudták, hogy a hivatalsegéd aki mindjárt ráförmedt. el a rendőrtől. én voltam. Megint csak beHová tette a pénzt?! liMi bajod van fiam? — bizonyosodott. Miért fogják Kérem én nem tettem "1 kérdezte féltő aaao- nkknr míndln rám? ... .... • » , -j— ci, „cm kérdezte féltő aggó- akkor mindig rám?.,. — Mit csoaa.iK.oztK. nai hová Nem is iáttam_ Az dalommal a hivatalsegéd — Jól van hát, ne hara(kor hol van?! Ide volt az ,„ hrinu „. heUm»tt jeiesége akkor asztalra letéve.. — Tessék jobban meg elvtársnő mondta, hogy ... felesége, amikor belépett gudjon ., Ne beszéljen itt mellé a az újszegedi kicsiny szobi- Jj z irodában nézni, biztosan az. ti ott lesz dolgoknak! Ürítse ki a zse- jukba. dolgozók mind együtt voltak, beit! — Majd ha megebédel- amikor az igazgató Gy.-nét több mint egy hétig lázas betege volt ennek az esetnek.-.-, pddig tart a történet, — való igaz: tanul' _ , , ... , ... , . A hivatalsegéd szeméből tem, elmondom, hadd pró- megbírálta könnyelmű, el- . ,, . . , Az őszbehajló, kozepkoru mAidh„n„ „ könnuek ki báliak most. enni először. hamarkodott. cselekedetéért. ,iatUnk b.előle- p^lunk ,. ,, , ,, majdhogy a könnyek ki báljak most enni először. hamarkodott cselekedetéért, „ , , hivatalsegéd kicsit kopott ^ ultaK a torka ke. szótlanul evett egy keve- hogy alaptalanul megrágal- £ de tiszta ruhájúban előre £ miközben mindent set, aztán ömlött belőle a mazta a hivatalsegédet. Ki- ZÁZ * dd9™^ ha olva, kétségbeesve tárta ' a ruhÁjiból pana,z. A tizennyolc éves derült, hogy az igazgató a ^XrL^Át^v szet kezét, és ugy erezte _ mUm VQn m Jorint Marjka és a nyolc éves kasszát kezelő Gy.-nétől - ° magát mint akit arcul __ k{ mellé zsebé. mkló anyjukkal együtt akit utólag bántott az eset l^ Áll? 3 ? csaptak Gy.-né hirtelen m a , miközban át_ sírtak> édesapjuk keservén. _ kért ötven forintot az helV^en megszólalt. nyújtotta, úgy érezte, most Éjjel alig aludt a család Iskola céljaira, mondván, IW.LU AT* " — Na jó. maradjon még vége mindennek. Majd valamit. Az apa reggelre hogy majd később odaadja ^ovemeztetest vonkinn, küldök postát a vá- kérdik, igazolja, honnan úgy érezte, szétpattan a fe- a nyugtát. Megfeledkeztek nagyon alaposan rosba..; Van a pénze, nem hiszik je, szíve majd kiugrott he- róla mindketten, és akkor mic^tt állítunk^, mi Egy csöppet engedett a el... lyéböl, s felkorbácsolt ide- sem jutott egyiküknek sem iekszunk A va0y c,e~ feszültség — s gépiesen tá- — Egy ötven forintos gekkel ment be a hivata- eszébe, amikor keresték az vozott az irodából, Nem volt egészben = mondja lába. Folyton csak a meg- ötven forintot, larkovits Tibor