Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-25 / 71. szám

DELMIGYBRORSZtG 2 (CSÜTÖRTÖK. 1954. MÁRCIUS 25. A III. pártkongresszus előtt Szeged kommunistái a módosított szervezeti szabályzat tervezetérái A pártbüntetésként visszaminősített tagjelöltek kérdéséről Tanulmányozva a Rzabad Nép március 14-1 számábun közaétett módosított szervezeti szabályzat tervezetét, nem tartom helyesnek n X, fejezet 35. pontjának utolsó bekezdését, amely n pártvezetösé­gok évenkénti újraválasztását ha­tározza mift. Szerintem ez nem ho­lyes megoldás, mert amíg egy újon­nan választott vezetőségi tag elsa­játítja valamennyire azt, ami kell ahhoz, hogy jó munkát tudjon vé­gezni n rábízott területen, leg­alább bárom trónap kell. Mire egé­szen „belejön" a munkába és be­gyakorolja magát, akkorra elérke­zik az Idő az új vezetőségválasztás­ra, s esetleg akkor nem választják újjá. Akit helyette megválasztanak, annak ismutt rövid idő áll rendelke­zésére, hogy megfelelően megis­merje feladatát, jó munkát végez­zen. Ezért azt javaslom, hogy ne évenként, liánom kétévenként vá­lasszák újjá a pártvezetőségeket. A XIV. fejezet 47. pontjához ki­egészítési javaslatot kívánok tenni. Ez a pont arról szól, hogy azt a párttagot, aki elhanyagolja a párt iránti kötelességeit, páftbüntetés­böl egy évig terjodő határidőre tagjelöltté lehet visszaminősíteni. Az egy év eltelte után, ha arra méltónak bizonyul, ismét fel lehet venni párttagnak az előző párttag­sága keltének elismerésével. A ter­vezet nem beszél arról, hogy ha az egy év elteltével a visszaminősí­tett tagjelölt még mindig nom al­kulmos, nom felel meg párttagság követelményeinek, mi történjék vele. Ezért 47/a. pontnak javaslom bevonni a tervezetbe: „Amennyi­ben a visszaminősített tagjelölt egy év alatt nem bizonyítja be a párthoz való • tartozását, vagyis továbbra som végzi el a párt iránti kötelességét, az alapszervezet ki­zárásra javasolja a felsőbb szervek­nek". Csikós Istvánné Szegcdi Ecselgyár A párttag kötelességei közé fel kell venni a pártsajtó állandó olvasásának kötelezettségét is A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége, amikor a módo­sított szervezeti szabályzat terveze­tét a tagok és tagjelöltek elé ter­jeszti megvitatás céljából, akkor a pártdemokrácia elvének megfele­lően messzemenő jogot biztosít min­den egyes párttag részére. De ez a jog komoly felelősséget is jelent. Minden párttaK, aki a párt mun­káját. eszmei tisztaságát szívügyé­nek tekinti, igyekezzék javaslatai­val úgy kiegészíteni vagy úgy mó­dosítani a szervezeti szabályzat ter­vezetét, hogy abban mindaz benne foglaltassék, amely az ország ve­zető erejének, pártunknak célkitű­zéseit híven visszatükrözi és a párt tagjainak kötelessége. Ennek a felelősségnek tudatában szeretnék hozzászólni és javaslatot tenni a szervezeti szabályzat terve­zetéhez. Javaslom, hoSy a II. feje­zet 3. pontjában k) pontként ve­gyék fel az alábbi kiegészítést: „Minden párttag kötelessége a párt központi lapjának állandó tanulmá­nyozása és munkájában való fel­használása." Megítélésem szerint a napi élet gyakorlati problémáinak megoldása a párt központi lapjá­nak állandó tanumányozásá nélkül nehéz. A központi pártlap közli a párt- és a kormányhatározatokat, átfogó képiét ad a gazdasági, vala­mint a bel- és külpolitikai helyzet­ről és állandó tájékoztatást nyújt a párt életéről ls. Ezért javaslom, hogy a központi pártlap olvasását tegye a szervezeti szabályzat min­den párttagnak és tagjelöltnek kö­telességévé. Ráló Mihályné. a Paprikafeldolgozó Vállalat párttitkára Minden párttagnak legyen kiflelessége a dolgozók mozgósítása a párthatározatok végrehajtására A szervezeti szabályzat módosí­tott tervezete azon részét javaslom kibővíteni, mely azzal foglalkozik, ki lehet tagja a pártnak. Ennek ér­teimében a második fejezet 2. pont­ja szövegého javaslom bevenni: „.. .A párt tagja az lehet, aki má­sok munkáját nem zsákmányolja ki". Azért javaslom, hogy ezzel a mondattal kibővítsék ezt a pontot, mivel nálunk még nincs kizárva még minden lehetősége a kizsák­mányolásnak. Javaslom továbbá a második fe­jezet 3/b. pontjának kibővítését az­zal: „Minden párttagnak kötelessé­ge a dolgozók állandó mozgósítása, a párt- és a kormányhatározatok végrehajtására. Szálkái Ferenc, a háromhőn após megyei párt­iskola hallgatója A német kérdés hirei Rerltn (MTI). Az „K.xclusiv Di­enst" cimü bonni sajtószolgálat közlése szerint az Adrnauer-kor­mány „véderö-adó" kivetésével akar további fedezetet szerezni katonai kiadásai számára. A „véderö-adó" révén, amelyet 1955 január elsejé­től kell majd Nyugat-Németország lakosainak fizetniük, egyelőre évi 250 millió márka bevételt várnak. • Miután a nyugati hatalmak né­metországi főbiztosai Franciaor­szág ellenállása miatt nem egyez­tek meg a hadkötelezettség beveze­tését célzó alkotmánymódosító tör­vények életbeléptetésébe, Heuss bonni államelnök kénytelen volt egyelőre megtagadni a nyugatné­met parlamentben keresztülhajszolt militarista törvények aláírását. • Don ni jelentés szerint a nyugat­német szociáldemokrata part jobb­oldali vezetősége a nyugati főbiz­tosok tanácsához intézett bead­ványában a Németországban lévő megszálló csapatok kivonása ellen foglalt állást. A „Neues Deufschland" ezzel ösz­xicfiiggésbcn azt az értesülését közli: Conant amerikai főbiztos Ollenhaurrral. a szociáldemokrata párt elnökével folytatott megbeszé­lésein erélyesen követelte, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége az egyszerű párttagok és pártonkí­vüli dolgozók akaratával dacolva nyújtson politikai segítséget a nyugat németországi megszállási rendszer fenntartásához. Ölten­haurr erre vonatkozólag kötelező ígéretet tett Conantnak. * A hamburgi és a kölni ifjúság képviselői után a "Sólymok* elne­vezésű szociáldemokrata ifjúsági szövetség stuttgarti szervezete is határozatban jelentette ki, hogy tagjai megtagadják katonai szolgá­lat teljesítését Adenauer lázas si­etséggel szervezett új Wehrmaeht­jában. * Ermecke, a paderbornl hittudo­mányi akadémia rektora, 'Adenauer Keresztény-Demokrata Uniójának egyik alapító tagja legutóbb elő­adásában azt állította, hogy a tíz­parancsolatot hibásan fordították le az eredeti héber szövegből. Er­mecke szerint az ötödik parancso­lat („Ne ölj!") Helyes és teljes szövege igy hangzik: „Ne ölj or­vul!" Ermecke ezzel azt bizonygatta, hogy Adenauer háborús tervei „nem ellenkezőck" a keresztény erkölccsel. A minisztertanács határozata az állami tartaléhszőlők és gyümölcsösölt hasznosításáról A' minisztertanács legújabb ha­tározata értőimében az 1953, évi augusztusi földmüvelésügyi mi­niszteri rendeletek alapján vissza­igényelt tartulékszőlöt és tartalék­gyümölcsöst az igénylőnek azon­nal vissza kell adni, ha azt a sző­ukdrihm íeliisael£w£ u»s nem hasznosította. Tartalékszőlőt ós gyümölcsöst, valamint tartaléktőidet szőlő vagy gyümölcsös telepítésére 10 évig terjedhető időre lehet haszonbérbe adni. A minisztertanács határozata több jelentős kedvezményt biztosít , a haeaottbérlök résaéia, Javaslat a tagjelöltség céljának meghatározáshoz A Magyar Dolgozók Pártja mó­dosított szervezeti szabályzata ter­vezetéhoz a következőkben kívánok hozzászólni: A módosított szervezeti szabály­zat tervezete III. fejezetének 5. pontja lényegében azt mondja ki, hogy a tagjelöllség célja: megis­merni a pártot és a párt célkitű­zéseit. Szerintem úgy lenne helye­sebb átfogalmazni ezt a pontot, hogy az, aki kéri felvételét a párt­ba, már ismerje és tekintse magáé­nak a párt célkitűzéseit és a tag­jelöltség célja az legyen, hogy a párt megismerje n tagjelölt mun­káját. hűségét a párthoz. A módosított szervezeti szabály­zat tervezete XIV. fejezetének 49. pontja arról szól. hogy a kizárt tagnak joga van fellebbezni egészen a kongresszusig. Javaslom ennek a pontnak a megváltoztatását, úgy. hogy a „Központi Vezetőségig", mivel a kongresszus csak három­évenkint ül össze, így éveken ke­resztül nem nyerne végleges elin­tézést a kizárás jogossága, vagy jogtalansága. Az V. fejezet 11/b. pontját ja­vaslom kiegészíteni azzal: „a veze­töszervek tagjait ne az egyéni ön­zés, hanem mindenkor a közösség érdekeiért való harc hassa át". Siridn Gábor, az újszegedi Haladás tsz pártszervezetének titkára Hozzászólás a tagdíjfizetés kérdéséhez A módosított szervezeti szabály­zat tervezetének 15. fejezete a tag­díjfizetés összegének meghatározá­sát tartalmazza. Az 54. pontban felsorolt számokból úgy tűnik ki, hogy a tagdíjfizetés összege igen sok elvtársnál csökkenni fog. Ezt nem tartom helyesnek, amikor a párttagnak kötelessége, hogy anya­gilag is támogassa a pártot- A pártnak jelentős kiadásai vannak, amelyet a tagdíjak befolyt össze­géből fedez. A párt irányítja az országot, s ezit a® irányító szervet nekünk erő­síteni kell a tagdíjfizetéssel is. A szakszervezetben píddául mindenki fizetésének 1.5 százalékát fizeti tagdíjul. Igaz, hogy a szakszerve­zet ad bizonyos juttatásokat is a dolgozóknak, de mégsem tartom jónak, hogy a pártnak sokkal ke­vesebbet adjunk, amikor az egész dolgozó nép érdekeit képviseli, harcol érte. Javaslom, hogy ösz­szegszerűen maradjunk a jelenlegi tagdíjfizetés mellett, amelyet jó politikai munkával értünk el. Laczi Margit, 1 1 r a Szegedi Kenderfonógyár III. alapszervezetének titkára A khmeri nemzeti ellenállási kormány külügymiriszterének tiltakozása Peking (TASZSZ) Az "Űj Kína* hírügynökség a "Vietnami Tájékoz­tató Irodára* hivatkozva jelenti, hogy Keo Mani, a khmeri nemzeti ellenállási kormány külügymi­nisztere tiltakozott az ameri­kaiak khmeri beavatkozása el­len. A nyilatkozat kiemeli: *Khmer nemzeti ellenállási kormánya és népe nevében határozottan tiltako­zom az Egyesült Államok kormá­nyának beavatkozása ellen". «Khmer nemzeti ellenállási kor­mánya és népe — mondja a nyilat­kozat — teljes mértékben helyesli és tá­mogatja a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság külügymi­niszterének március 8-i nyilat­kozatát, amely kimondja, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe, éppúgy, mint a Khmer és a Patel­Lao népei teljes mértékben támo­gatja a négy hatalom külügymi­niszterének berlini értekezletén el­fogadott határozatot a genfi érte­kezlet összehívásáról és megígéri, hogy harcol az indokínai népek bé­kéjének helyreállításáért". Angol „garanciák" Franciaország számára az „európai védelmi közösségsi mielőbbi ratifikálása végett Párizs (TASZSZ) Az "AFP* hír­ügynökség közlése szerint az angol és a francia kormány között titkos tárgyalások folynak. E tárgyalások azokkal a ter­vekkel függnek össze, hogy a francia nemzetgyűlés mielőbb ratifikálja az "európai védelmi közösségről* szóló szerződést. A francia hírügynökség utal arra, hogy azokról az úgynevezett garan­ciákról tárgyalnak, amelyeket Ang­lia nyújtana Franciaországnak a nyugatnémet katonai erők feltá­masztásával járó veszély ellen. Az angol "garanciák* hivatottak befolyásolni a francia burzsoá par­lamenti embereknek azt a csoport­ját, amely ingadozik a ratifikálás kérdésében, látva azt a nyilván­való veszélyt, hogy Nyugat-Német­ország elnyomja Franciaországot és az "európai védelmi közösség* töb­bi résztvevőjét. A francia burzsoá lapok leszögezik, hogy a szerződés ratifikálásának ki­látásai ez idő szerint meglehe­tősen kicsinyek, mivel jelentős tiltakozó mozgalom indult az "európai védelmi közösség*, va­lamint Nyugat-Németország mi­litarizálása ellen. A Baden-badeni rádió úgy érté­keli az angol "garanciákat*, mini eszközt "azoknak az igen lényeges akadályoknak leküzdésére, amelyek a francia nemzetgyűlésben az európai védelmi közösségről szóló szerződés ratifikálása útján tornyo­sulnak*, majd közli, hogyha kijelö­lik a francia nemzetgyűlésben a szerződés megvitatásának időpont* ját, az Egyesült Államok elnöke "garancianyilatkozatot tesz*. Az említett angol garancia-ja­vaslatok szövegét még nem hoz­ták nyilvánosságra. Az »AFP« azon­ban "illetékes körökre* hivatkozva tudni véli, mit ajánlottak az ango­lok. Eszerint Nagy-Britannia való­színűleg hozzájárul, hogy Nyu­gat-Németországban állomáso­zó csapatait "többé-kevésbbe teljes mértekben* bevonják az "európai hadseregbe*. A britek azonban "nem vállaltak kötelezettséget atekintetben, hogy meddig állomásoztatják csapataikat Németországban. Tudvalevő, hogy a brit közvéle­mény erősen ellenzi a nyugatné­met újrafelfegyverzést, de különö­sen Anglia bekapcsolódását az "európai védelmi közösségbe*. II francia vezérkar főnöke Washingtonban tárgyal amerikai kormány- és katonai körökkel A francia sajtó a vietnami háborúról New York (TASZSZ) Reston, a "The New York Times* washing­toni tudósítója írja, hogy az Egye­sült Államok vezérkari főnökeinek egyesített bizottsága az indokínai háborúba való fokozott amerikai beavatkozásra irányuló különböző javaslatokat vitat meg. A többi között a következő javaslatokat vi­tatják meg: Javaslat egy új tétel könnyű­bombázógép gyors Indokínába szál­lítására, segítségül a Dien Bien Phu francia erődítmény védelmé­hez. Javaslat bizonyos mennyiségű szállító repülőgép szállítására, a harcok során harcképtelenné vált repülőgépek pótlására. Javaslat az indokínai repülőknek a Fülöp-szi­geteken levő amerikai támaszpon­tokon való nagyobb arányú kikép­zésre. Az Egyesült Államok katonai ve­zetői és Ely francia vezérkari fő­nök között most folyó washingtoni tárgyalások — írja a továbbiakban Reston — "nem csupán a fentem­lített javaslatokat érintik. Ezek ?. megbeszélések érintik például azt a kérdést is, hogy mely feltételek fennforgása esetén avatkozna be az Egye­sült Államok közvetlenül a há­borúba. A nyugati burzsoá sajtó — kü­lönösen a francia sajtó — a genfi értekezlet küszöbén különösen fi­gyelmet fordít az indokínai kérdés alakulására. Gilles Martinét a "l'Observateur« című polgári hetilapban azt fejte­geti, miért álcázzák magukat "tár­gyaló feleknek* az indokínai "vég­ső győzelem* hívei. A cikkíró utal az indokínai kérdéssel foglalkozó parlamenti vitára. Ekkor elsőízben fordult elő, hogy egy francia miniszterel­nök kénytelen volt nyíltan ki­Ütmutatást nyújt a mindennapi ^jrtmunkábag jelenteni: jóllehet hajdan Igen sok francia hitt abban, hogy a fegyverek erejével kivívhatják a diadalt Indokínában, most meg kell állapítani, hogy a kon­fliktust tárgyalások útján kell rendezni. A "Le Rassemblement* című gaulleista hetilapban Jacques Sous­telle Franciaország nagyhatalmi állásának szemszögéből vizsgálja az indokínai háború és az európai vé­delmi közösség összefüggéseit. Rá­mutat arra, hogy "az indokínai erőfeszítés teljesen kimeríti Fran­ciaországot*. Ugyanakkor — foly­tatja — "kötelezzük magunkat? jobban mondva köteleznek ben­nünket arra, hogy elfogadjuk az európai védelmi közösséget, vagyis hogy minden kártyán veszítsünk. Franciaországnak nem szabad elfogadnia, hogy tovább foly­tasson Ázsiában egy iszonyatos harcot és, hogy ennek követ­keztében Európában a csatlós szerepére kárhoztassák. Az indokínai tárgyalások gondo­latának franciaországi terjedése aggodalmat kelt az amerikai bur­zsoá sajtóban. A "New York Herald Tribüné* cikkírója, Barett Mcgurn amiatt sopánkodik, hogy a francia parla­mentben "a legnagyobb tapsban Mendes-France-t, Laniel ellenfelét részesítették, aki ismét felvetette azt a kérdést, vájjon a semlegesség nem vált­ja-e fel a közeljövőben a tra­dicionális amerikai-barát fran­cia politikát?* Az amerikai cikkíró idézi Mendes­France-nak azt a kijelentését, hogy "Franciaországnak meg kellene mondania szövetségeseinek, hogy megtévesztette őket és azután sür­gősen véget kellene vetnie az indo* kínai háborúnak*. Ukrajna Kommunista Parijának XVIII. kongresszusa Kiev (TASZSZ) Március 23-án megnyílt Ukrajna Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusa. Az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsá­nak üléstermét, ahol a kongresz­szust tartják, megtöltötték a kül­döttek, valamint a sok vendég­munkások, párt- és szovjetfunkcio­náriusok, tudósok, írók, művészek. Ukrajna Kommunista Pártja köz­ponti bizottságának megbízásából A. 1. Kiricsenko, Ukrajna Kommu­nista Pártja központi bizottságá­nak titkára nyitotta meg a kon­gresszust. A kongresszus küldöttei egyper­ces néma felállással rótták le tisz­teletüket J. V. Sztálinnak, a hal­hatatlan Lenin müve folytatójá­nak emléke előtt. A küldöttek az alábbi napiren­det fogadták el: 1. Ukrajna Kommunista Pártja központi bizottságának beszámoló­jelentése; 2. Ukrajna Kommunista Pártja revíziós bizottságának beszámoló­jelentése; 3. Ukrajna Kommunista Pártja központi bizottságának megválasz­tása; 4. Ukrajna Kommunista Pártja revíziós bizottságának megválasz­tása. Ukrajna Kommunista Pártja központi bizottságának beszámoló jelentését A. I. Kiricsenko, a köz­ponti bizottság titkára mondotta el, Ukrajna Kommunista Pártja re­víziós bizottságának beszámoló je­lentését Z. Sz. Necsiporuk, a'revi* ziós bizottság elnöke terjesztette elő. A beszámolók alapján megindult a vita4

Next

/
Thumbnails
Contents