Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-24 / 70. szám

SZERDA, 1954. MÁRCIUS 24. DELMüGYARORSZtG PAR TELET • A szegedi pártértekezlet A Szegedi Tudományegyetem Dugonics-téri épületében gyűlt öszsze vasárnap a szegedi pártértekezlet. A küldöttek megvitatták a szegedi pártválasztmány beszámolóját, amelyet Zombori János elvtárs ismertetett. A beszámolót — amelyet élénk vita követett — keddi számunkban ismertettük. A pártértekezlet résztvevői közül elsőnek Féter Szilveszter elvtárs szólt hozzá a beszámolóhoz. A kollektív vezetésről szólva elmondotta, hogy a Textilművekben a Központi Vezetőség határozata óta jelentős javulás mutatkozott a pártvezetőség munkájában. Hiba azonban az, hogy a határozatok végrehajtásának ellenőrzése még most sem kollektív munka. — Hiányosságok vannak az agitációban üzemünkben; ezt felveti a pártválasztmány beszámolója is. Valóban a szempontok adása érvényesül üzemünkben és kevésbbé csak az egyéni elbeszélgetés. — Az alapszervezetek újjáválasztásánál a mi pártértekezletünkön és itt is felmerültek az oktatásban lévő hiányosságok. Véleményeim szerint — mondotta Péter elvtárs — nincs meg a propagandisták megfelelő ellenőrzése, sokszor nem készülnek fel kellően. Én nem tartom jónak a propagandista iskolák túlzott centralizálását Az elmúlt oktatási évadban a nagyüzemekben voltak propagandista szemináriumok, most nincsenek. Ez helytelen véleményem szerint, mert három szakmányban dolgoznak propagandistáink és nem tudjuk minden időben biztosítani a foglalkozáson való megjelenésüket. Tehát szakmai munkájuk is gátolja őket a részvételben. Ha megjelennek, sokszor fáradtak és így nem tud a propagandista szemináriumon megfelelő vita kialakulni. Helyes lenne, ha az elkövetkezendő időben az üzemekben lenne előkészítő a propagandisták részére. Ezután bírálta a pártbizottságot, mert nem minden esetben tájékoztatta a pártválasztmány tagjait egyes kérdésekben. Majd így folytatta: / — A beszámoló nem foglalkozott kellően a III. pártkongresszusra való készüléssel. A mi üzemünk kommunistái, de általában minden egyes dolgozónk ismeri a kongreszszus jelentőségét, munkaversennyel készül pártunk III. kongresszusára. Bírálta a városi és megyei pártbizottságot, elmondotta, hogy ha az instruktorok kimennek az üzembe, csak a párttitkárig jutnak el. Sem az alapszervi titkárokkal, sem a pártbizottság tagjaival nem foglalkoznak megfelelően. Idejében végezzük el a tavaszi mezőgazdasági munkákat Makra Mihály elvtárs, a Városi Pártbizottság mezőgazdasági osztásának vezetője a pártválasztmány beszámolójában elhangzott bírálattal foglalkozott. Majd a mezőgazdaság fejlesztéséről szólva hangsúlyozta: — Szükséges, hogy időben végezzük el a tavaszi mezőgazdasági munkákat, később az aratást és a begyűjtést Most legfontosabb feladat a fejtrágyázás elvégzése. A czegedi termelőszövetkezetek a part értekezlet tiszteletére egv kivételével mind elvégezték a fejtrágyázást. Az egyénileg dolgozó parasztok most végzik ezt a munkát s eddig 200 katasztrális holdra való műtrágyát vettek már át. — Elmondotta Makra elvtárs, hogy kevéffcbé van dicsekedr.ivaló a tavaszibúza vetéssel kapcsolatban. Felhívta a pártszervezetek figyelmét, agitációs munkájukban magyarázzák meg, mennyire összefügg a tavaszibúza vetése a dolgozó nép bőséges kenyérellátásával. Fontos feladatként jelölte meg a szocialista munkaverseny kiszélesítésével, a termelési bizottságok munkájával vaió foglalkozást. Vass Ferenc elvtárs, a XI. Autójavító Vállalat párttitkára foglalkozott a falunak nyújtandó segítséggel és elmondotta, vállalatuk vezetője nem nyújt kellő segítséget egyik munkatársuknak, hogy a kiskundorozsmai gépállomásra menjen dolgozni, sőt akadályozta, hogy munkahelyet változtasson. Faragó János elvtárs, az alsóvárosi pártszervezet titkára a pártszervezet és a dolgozó tömegek kapcsolatának erősödéséről beszélt, majd elmondotta, hogy tovább kell javítani a népnevelő munkát, hogy biztosíthassuk Alsóvároson is a tavaszi munkák időbeni elvégzését. Majd tolmácsolta az alsóvárosi dolgozók kérelmét: bővítsék ki a Szabadság-téri óvodát s a téren létesítsenek gyermekjátszóteret. Csóti József elvtárs, az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat pártbizottságának titkára a gazdasági munka pártellenőrzéséről beszélt. Elmondotta, hogy pártbizottsági ülésen számoltatják be a gazdasági vezetőt, ugyanakkor a pártbizottság tagjai külön a munkatermekben is elbeszélgetnek az üzem művezetőjével és főmérnökével. Az agitációs munkáról szólva elmondotta, kevés segítséget kap munkájában az üzemi pártbizottság agit.prop. titkára a városi és a megyei pártbizottságtól. De több segítséget kell adnia az üzemi pártbizottságnak is, hogy megjavuljon az agitációs munka üzemünkben. Ezután Pór Bertalan elvtárs, kétszeres Kossuth-díjas festőművész emelkedett szólásra. A pártválasztmány beszámolójáról szólva megállapította: — Teljes egészében referált mindenről, ami a párt életében fontos és szükséges. Egyről azonban megfeledkezett, a képzőművészetről. Erről egy szót sem szólt. Lenin, Sztálin és közelebhről Rákosi és Révai elvtársak számtalanszor mutattak rá, hogy szocialista építésünknél nélkülözhetetlen a művészet. E nélkül, illetve a művészet nélkül lehetetlenség szocializmust építeni. Én azt hiszem, Szeged város, amelyet kis részben láttam, rendkívül szép város, maga is egy darab művészet. Egy ilyen városban igazán érdemes foglalkozni a művészettel.Értelmiségi dolgozókkal erősítsük tovább pártunkat Megmutatta fejlődésünk utolsó két évében a tagjelöltfelvétel is Szeged komoly hibáját. Tudom, Szeged ipari központ, de mégsem tudom elképzelni, hogy csak 54 olyan értelmiségi lett volna, aki érdemes arra, hogy pártunk tagja legyen. Pedig értelmiségünk többsége komoly munkát fejt ki a szocializmus építésében. Majd így fejezte be hozzászólását a bírálat, önbírálatról szólva: — Ez a mi pártéletünk sajátságos pontja. Ha fejlődésünk folyamán sértődöttségünket félretéve bátran felvetjük a hibákat, akkor nagyobb léptekkel haladunk előre a szocializmus építésében. Sugár Mihály elvtárs, a szegedi Nemzeti Színház pártszervezetének titkára ntán Nagyiván Mihály elvtárs, a DISZ Szeged Városi Bizottságának titkára szólalt fel. Ismertette, milyen fejlődésen ment keresztül Szegoden a DISZ a második pártkongresszus ótn. Beszámolt arról, hogy a DISZ-tagok hogyan állják meg helyüket a termelésben és a tanulásban. Elmondotta, hogy a kongresszus tiszteletére a DISZ-tagok 70 százaléka tett felajánlást Szegedem, majd így fejezte be hozzászóláséit: — A DISZ feladata, hogy megszerettesse a szervezeten kívül álló fiatalokkal a DISZ-t, többet törődjék az oktatás kérdésével, a fiatalok példamutatásával a termelésbem. Ehhez a munkához kérjük a pártbizottság, a pártválasztmány segítségét az elkövetkező időben. Nagyivám Mihály elvtárs után dr. Fodor Gábor elvtárs, kétszeres Kossuth-díjas, a Tudományegyetem rektora emelkedett szólásra. Beszélt a fiatalok neveléséről, a tudományos kutatások eredményeiről. Bírálta a minisztériumot, mert nem biztosít, megfelelő munkaruhát a laboratóriumban dolgozó tanársegédeknek. Hangsúlyozta, hogy ez éppen olyan fontos, mint az üzemi dolgozók munkaruhája. Elmondotta. hogy az egyetemi tanácsülések miír nem elvont kérdéseket tárgyalnak, hanem megvitatják a párt legfontosabb határozatait is. A népnevelőmunka feladatai Vercska András elvtárs, a Szeged Városi Páltbizottság agit. prop. titkára elmondotta, egyetért u pártválasztmány beszámolójában elhangzott bírálattal, amely feltárta a Városi Pártbizottság agit. I prop. osztálya munkájában meglévő hiányosságokat. Kérte a pártértekezlet résztvevőit, hozzászólásaikban bátran vessék fel a pártbizottság munkájában meglévő hiányosságokat. Az agitációs munka hiányosságairól szólva megemlítette: — Agitéciórik még mindig nem magyarázza meg, hogy a ma és a holnap teljesített tervek nem kéthárom év múlva, hanem életszínvonalunk emelésére már most hivatottak. A párt határozata, a kormány programmja nom azt jelenti, hogy egyik hétről a másikra most már legyen hegyen-völgyön lakodalom, de dolgozóink látják, hogy pártiunk és kormányunk mindent megtesz, hogy életünket szebbé tegye. Agitációnk feladata, hogy megmagyarázza az igazságot. Életszínvonalunk emelkedésének útja a több és jobb, olcsóbb termelés, népünk szorgalmas munkája. Az agitációs munka színvonalának emeléséről szólva elmondotta Vereska elvtárs, csak akkor tudjuk emelni, ha Szeged minden funkcionáriusa eleven kapcsolatot tart a dolgozókkal, állandó népnevelőmunkát végez. Ezután az MDP Csongrádmegyei Pártbizottság képviseletében Ábrahám Antal elvtárs, a Csongrádmegyei Pártbizottság tagja, a SZOT megyei elnöke szólalt fel. — A Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyei Bizottsága nevében üdvözlöm a Szegedi Pártértekezlet résztvevőit — kezdte hozzászólását Ábrahám Antal elvtárs. — Az új szakas* gazdasági politikánk szempontjából döntő jeden tőséggel bir a mai pártértekezlet. Szeged város legjobb kommunistái tárgyalják meg a hibákat és hiányosságokat, amelyeket gazdaság politikánkban az elmúlt két év alatt elkövettünk. A dolgozók mindennapi problémáival alaposabban foglalkozzunk — Szeged üzemi dolgozói — mondotta a többi között Ábrahám elvtárs — az. elmúlt két év alatt hősies munkával, odaadóan helytálltak a termelés frontján, teljesítették terveiket, élenjártak a termelésben. Nem volt olyan időszak, amikor ne dicsekedhettünk volna egy pár ólüzemmel. Ez arra kötelez bennünket, hogy a dolgozók problémáival, a felvetett kérdésekkel sokkal odaadóbban és alaposabban foglalkozzunk. A pártválasztmány beszámolója ezzel a kérdéssel nem eléggé foglalkozott. A beszámolóból úgy tűnt ki, hogy a Központi Vezetőség határozata óta komoly eredményeket értünk ai, mintha nem volnának még igen súlyos problémák, amelyeket a dolgozók felvetnek. Azok pedig vannak és foglalkozni kell velük. A bírálat ée önbírálatról szólva elmondotta: — Ezzel a kérdéssel a beszámoló minden részében foglalkozott, azonban az az észrevételem és ezt az elvtársak hozzászólásaikban is alátámasztottak, hogy az önkritika és a kritika a beszámolóban formális volt és ezért nem tárják fel bátran a hiányosságokat a pártbizottság. a párt felsőbb szervei felé. — Hiányolta, hogy kevés bírálat hangzik el a CsongTádmegyei Pártbizottság munkájáról, s ez komoly mértékben hiányzik a beszámolóból is. , Felhívta az értekezlet résztvevőit, bíráljanak bátran, vessék fel a hibákat. — Ha ilyenformában végezzük tovább munkánkat, akkor biztosak lehetünk, hogy eredményes munkát végzünk s ennek komoly kihatása lesz a párt politikájára, a tervek teljesítésére. A határozati javaslatról szólva elmondotta, hogy vannak benne pontatlan meghatározások és sok általánosság. Konkrétabbá lehetne tenni á határozatot. Ábrahám Antal elvtárs után Rácz István elvtárs, a DÉMA Cipőgyár párttitkára, majd Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VRelnöke szólalt fel. A tanács munkájáról szólva elmondotta, hiba, hogy a tanács egyes dolgozói néni képezik magukat eléggé szakmailag. Bírálta a megyei tanács munkáját, majd elmondotta, hogy a tanácsnál dolgozó kommunista funkcionáriusoknak vannak hibái a példamutatás terén. — A párt- és a kormányhatározatok nagy feladatok elé állítják a tanácsot, különösképpen a mezőgazdaság fejlesztése terén. Megrövidült a tavaszi munkák ideje. A tanács üzemei közül olyanok is vannak, amelyek nem teljesítették tervüket, ezért a pártbizottságnak meg kell vizsgálnia a tanács munkáját, hogy segítséget adjon a hibák megszüntetéséhez. — Végül beszámol arról, hogyan készülnek a tanács dolgozói pártunk III. kongresszusára. 1 Nagy Sándor elvtárs, Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuth-díjas író a helyi írószövetség munkájáról beszélt. Bírálta a pártbizottságot és a pártválasztmányt, hogy nem foglalkozott kellőképpen irodalmi és kulturális kérdésekkel. Arra kérte a megválasztandó pártbizottságot és pártválasztmányt, hogy a jövőben több segítséget adjon az Írószövetség munkájához. A következő hozzászóló Puszta János elvtárs, a DÁV párttitkára volt, majd László András százados elvtárs köszöntötte felszólalásában a szegedi katonai alakulatok nevében a pártértekezletet. Hiányoíta, hogy a beszámoló nem foglalkozott a néphadsereg és a pártszervezetek kapcsolatával. Beszélt Szeged dolgozói és a helyi katonai alakulatok kapcsolatáról. Elmondotta, hogy egyes területi szervek, a Textilművek, a Békebizottság szeretettel fogadják néphadseregünk tagjait. Egyes békegyűléseken úgy fejezik ki szeretetüket, hogy megtapsolják néphadseregünk katonáit. Helyes volna — hangsúlyozta 1—, ha a helyi parancsnokság, a Pártbizottság és a tanács között szorosabb kapcsolat lenne. Ezután Pásztori Béláné elvtársnő, az MSZT városi titkára, Korpa Anna elvtársnő, a Konzervgyár dolgozója, Nagy Sándor elvtárs, a Textilművek főmérnöke, Szabó István elvtárs, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója után Vörös Balogh István elvtárs, rendőralezredes, a Belügyminiszté rium Csongrádmegyei Főosztályának vezetője szólalt fel. Bírálta a pártválasztmány beszámolóját. Véleménye szerint sok kérdésről mulasztotta el a beszámoló tájékoetatni a pártértekezlet résztvevőit, Javasolta, hogy állítsanak fel a pártbizottságon fogadó irodát, ahol minden dolgozó, párttag és pártonkívüli panaszait és észrevételeit el tudja mondani. Mészáros István elvtárs, a Vasöntöde vállalatvezetője az üzem munkájának problémáival, Farkas Istvánné elvtársnő, az MNDSZ városi titkára pedig a nők között végzett politikai munkával foglalkozott. Hangsúlyozta, el kel! érni, hogy az MNDSZ lejusson, a dolgozó nők széles tömegei közé. Helyeselte a határozati javaslatot, amely felhívja a pártszervezetek figyelmét, segítsék jobban az MNDSZ munkáját. Árendás György elvtárs, a Felszabadulás tsz elnöke az elmúlt évek munkájáról és az elkövetkezendő feladatokról beszélt. Lakó Ferenc elvtárs, a Szegedi Gőzfűrész főmérnöke beszámolt, hogy üzemük milyen eredményt ért el az elmúlt évben, majd a pártoktatás hiányosságairól szólt. Végül Lacsán Mihályné elvtársnő, a Városi Békebizottság titkára a békemoegalom kérdéseivel foglalkozott Ezután Zombori János elvtárs válaszolt a hozzászólásokra. A válaszadás után a pártértekezlet résztvevői többen bírálták Zombori elvtársat s nem tartották kielégítőnek válaszát Külön választ kértek egyes felvetett problémákra, amelyre Zombori elvtárs válaszolt. Ezután a pártértekezlet megválasztotta a pártválasztmány rendes és póttagjait, a megyei pártértekezlet szegedi küldötteit Jő munkát végzett a szegedi pártértekezlet A szegedi pártértekezlet, elmondhatjuk, jó munkát végzett. A beszámoló feletti vitában a küldöttek megtárgyalták a termelő munka, a dolgozókról való gondoskodás kérdéseit. Erénye volt a pártértekezletnek, hogy jól tárta fel, milyen eredményeket értünk el az elmúlt két és félév alatt, milyen hiányosságok merültek fel munkánkban. Valóban számot adott a pártértekezlet arról, hogyan végezték az elmúlt évek során a különböző párt-, állami, gazdasági szervekben, tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkájukat, hogyan harcoltak a párt határozatainak megvalósításáért. Mégsem végzett minden tekintetben kifogástalan munkát a szegedi pártértekezlet. A pártválasztmány beszámolójában bár tekintélyes részt foglaltak el a termelési kérdések, mégsem mondható a beszámoló e tekintetben hibátlannak. Feltárta ugyan az elmúlt évek eredményeit, de a jellemző napi munka eredményeiről, hibáiról csak általánosságokat mondott, amiből nem szűrhettek le elegendő tanulságot a jelenlévők. Ezt bizonyítják a hozzászólások is, mert többnyire szintén a múltba tekintettek, pedig van mit tenni bőven a jelenben is. Most, amikor Szeged üzemei az év első hónapjaiban elmaradtak tervük teljesítésével, a párttitkárok, a gazdasági vezetők, de a beszámoló is hallgatott erről. A pártértekezlet nem nézett bátran szembe a tervteljesítést akadályozó nehézségekkel. Nem beszéltek arról, hogyan akarják pótolni az áramkorlátozás okozta lemaradást, nem vitatták meg, hogyan segíthetnének gyorsan és hatásosan. Nem elegendő csak általánosságban beszélni, mert annak nem sok foganatja van, ha csak arról beszélünk, hogy üzemeink tervteljesjtésével jelentősen hozzájárulunk ' az életszínvonal emeléséhez. Nem sok eredményre vezet az sem, ha a népnevelőhálózat erősődéséről beszélünk, de ugyanakkor nem esik szó arról, hogy a kerületekben kevés a népnevelő és azok egy kis része jár csak felvilágosító munkát végezni. Sem a beszámoló, sem a kerületi pártszervezetek titkárai nem fordítottak erre kellő figyelmet. Pedig igen nagy szükség volna a jó népnevelőmunkára, mert az elmúlt héten és napjainkban is a tavaszibúza vetése, a fejtrágyázás igen lassan halad. Termelőszövetkezeteink 60 százaléka, az egyénileg dolgozó parasztoknak pedig csak tíz százaléka teljesítette a fejtrágyázást. A tavaszi szántás sem kielégítő Szegeden, A begyűjtés teljesítése is csorbát szenvedett ebben az évben. Egyetlen begyűjtési ágban sem közelítettük meg a száz százalékot, A tojásból csak 20.9, a tejből 54.4 százalékot értünk el. önmagában kevés az, ha csak azt hangoztatjuk, hogy meg kell javítani a munkát, el kell érni, hogy időben teljesítsük kötelességünket, hogy a népnevelők mozgósítsák a dolgozó parasztokat. Ez ugyan helyes, de a kommunisták ebből még nem tudják meg, hogy mit tegyenek. Helyes lett volna, ha a pártértekezlet konkrétan megmutatta volna, miért van az elmaradás, hogyan kelt lezt helyrehozni, hogyan segítsenek ebben a pártszervezetek. Szabadon bontakozott ki a bírálat szelleme a pártértekezleten A pártdemokrácia érvényesülése jellemezte a szegedi pártértekezletet. Ugyanakkor elmondhatjuk, a bírálat szelleme hatotta át a pártértekezlet küldötteit, de már az önbírálat kevésbbé érvényesült. A küldöttek bírálták a Városi Pártbizottság tagjait, személy szerint Zombori János elvtársat, a pártbizottság titkárát, a felsőbb pártszervek képviselőit, a pártbizottság politikai munkatársait, instruktorait. Ez igen helyes. Nagyon hasznos dolog az, ha a felsőbb pártszerveket bíráljuk, de a küldöttek saját felelősségüket egyes kérdésekben csak formálisan állapították meg. Bírálni természetesen önbírálat nélkül is lehet, de ahogy egyesek megfeledkeztek a pártértekezleten az önbírálatról, az nem helyes. A bírálat szabad kibontakozását mutatja az is, hogy a küldöttek nem fogadták el a pártválasztmány ha'tározati javaslat-tervezetét, viszszaadták átdolgozás végett, Amellett, hogy összességében betöltötte feladatát a szegedi pártértekezlet, mégsem értékelte a taggyűlések, üzemi pártértekezletek tapasztalatait és nem szabta meg konkrétan a feladatokat Nem értékelte helyesen a DISZ fiatalok munkáját s nem is mutatta meg. mit keli tenni fiataljainknak konkrétan napjainkban, hogy aktív harcosai legyenek a kongreszusi verseny felajánlásai teljesítésének; A pártértekezleten megválasztott pártválasztmány a határozati javaslatok átdolgozása és elfogadása után a feladatok konkrét megjelölésével Induljon harcba azok megvalósításáért. Érezze a szegedi pártválasztmány, hogy Szeged vezető pártszerve, amelynek munkájától komolyan függ hogyan valósítjuk meg Szegeden a párt politikáját. Vezérelje állandóan a pártválasztmány tagjait munkájukban az a gondolat, hogy pártunk, egész Szeged dolgozó népe eredményes, |ó munkát vár tőlük*