Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-23 / 69. szám

KEDD, 1954. MÁRCIUS 23. DELMAGYARORSZBG PÁRTÉLET * A szegedi pártértekezlet Vasárnap ült össze Szeged vá­rosi pártértekezlete, hogy értékelje az elvégzett munkát és utat mutas­son az új, a legközelebbi feladatok elvégzéséhez. Dénes Leó elvtárs, a Városi Pártbizottság tagja, a Vá­rosi Tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke nyitotta meg az érte­kezletet, majd az elnökség, a man­dátumvizsgáló, a jelölő és a szava­zatszedő bizottság megválasztása után Zombori János elvtárs, a Vá­rosi Pártbizottság titkára ismertet­te a szegedi pártválasztmány be­számolóját. A beszámoló első része hangsú­lyozta a pártértekezlet feladatát: — A Központi Vezetőség határo­zatának megfelelően Szeged párt­szervezetei elküldték küldötteiket a pártértekezletre? hogy a pártvá­lasztmány beszámolóját alapul vé­ve felmérjék és megtárgyalják az eddig végzett munkát, rámutassa­nak a hiányosságokra, meghatároz­zák a párt irányelvének megfele­lően a pártbizottság és az alapszer­vezetek feladatait a pártépítő mun­ka, az ipari és a mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatosan, hogy az ed­diginél jobban segíthessék Szege­den az egész dolgozó nép jólétének állandó emelését.­Az ipari termelés problémái Szegeden Ezután vázolta a beszámoló mi­lyen eredményeket értünk el az el­múlt két és fél évben az ipari ter­melés terén, A munkaverseny­mozgalomról megállapította, hogy nemcsak a nagyobb üzemekben vannak eredmények, hanem egyes kisebb üzemekben is, mint például a Szegedi Gőzfűrészben, az Épület­szerelő Vállalatnál, a Szegedi Kö­tél- és Hálógyárban és a Paprika­feldolgozóban. A munkaversenyben legtöbb helyen érvényre jut a kom­munista példamutatás; — Az üzemekben a műszaki dol­gozók legtöbb esetben megbeszélik előre az üzem dolgozóival a ver­seny feltételeit, amelyek könnyeb­bé teszik a verseny kiszélesítését. Legtöbb üzemünkben párt- és szak­szervezeteink bátrabban támasz­kodnak a művezetők szaktudására és segítségükkel komoly eredmé­nyeket tudnak elérni. A beszámoló további részében bí­rálta azokat a szakszervezeteket és pártszervezeteket, amelyek nem se­gítették elő népnevelőmunkával a munkaverseny eredményességét, majd hangsúlyozta, hogy a kon­gresszusi verseny során fejlődés ta­pasztalható a munkaversenyben. A dolgozók jelentős része aktívan be­kapcsolódott a versenymozgalomba: Jó eredményt értek el a Szegedi Kendergyár dolgozói, akik februári tervüket 106.6 százalékra teljesítet­ték. Hiányosságként említette meg a kongresszusi verseny eredményei mellett, hogy több üzemben párt­szervezeteink nem fordítanak elég gondot a kongresszusi munkaver­sennyel kapcsolatos politikai mun­kára. Itt említette a Bútorgyár, az Épületszerelő Vállalat pártszerveze­teit. Mint jó eredményt tárta fel a beszámoló a Sztahánov-mozgalom terén elért fejlődést. 1952-ben Sze­geden 844 sztahánovista volt. Ez a szám 1953-ban 1196-ra emelkedett. Az újítómozgalom, a munkafegye­lem megszilárdítása, a termelés pártellenőrzése, az energiatakaré­kosság terén elért eredményeink is­mertetése után megjelölte a felada­tokat a beszámoló: A kormányprogramm végrehaj­tása során Szeged üzemeire komoly feladatok hárulnak. Üzemeink túl­nyomó többsége könnyűipari és élelmiszeripari üzem, tehát szoro­san kapcsolódnak munkájukkal a dolgozók életszínvonala emeléséhez. Ezért a Szegedi Városi Pártbizott­ságnak az eddigieknél több figyel­met kell fordítani az üzemi párt­szervezetek, szakszervezetek mun­kájára,­Minden segítséget meg kell adni a mezőgazdaság gyors fejlesztéséhei Ezuíán a beszámoló részletes tá­jékoztatást adott arról, milyen ered­mények mutatkoznak Szegeden a mezőgazdasági termelés terén, majd beszélt arról, hogy a Központi Ve­zetőség és Minisztertanács decem­ber 19-i határozata Szegeden mi­lyen visszhangra talált a parasztság között. A téli gépjavításokról szól­va megdicsérte a Szegedi Kender­gyár, a Textilművek és más üze­mek munkásait, akik segítettek rendbehozni nemcsak a gépállomá­sok, hanem a termelőszövetkezetek gépeit és munkaeszközeit is; A mult év begyűjtési eredmé­nyeit összehasonlítva ezév begyűj­tési eredményeivel ismertette a be­számoló, hogy 1954-ben lemaradás mutatkozik a hízottsertés, baromfi­és tojásbegyüjtésben. Pártszerveze­teinknek és tömegszervezeteinknek népnevelő munkával kell, hogy se­gítsék a lemaradás felszámolását. Magyarázzák meg népnevelőink, hogy ha begyűjtési tervünket nem tudjuk teljesíteni, akkor élelmi­szer- és könnyűipari üzemeink nem tudják teljesíteni tervüket, ez pe­dig kihatással van a dolgozók élel­miszerrel és iparcikkel való ellátá­sára: A Szegedi Városi Pártbizottság­nak a jövőben nagyobb gondot kell fordítania arra, hogy a mezőgaz­dasági termelést segítse. A város lakosságának ellátását csak úgy tudjuk biztosítani, ha Szegeden is növeljük a terméseredményeket. Különös gondot kell fordítanunk, hogy területünk sajátosságainak megfelelően növeljük a gabonafé­lék mellett a paprika, burgonya és a zöldségfélék terméshozamát. A dolgozó nép életszínvonalát csak úgy tudjuk emelni, ha minden se­gítséget és támogatást megadunk a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesz­téséhez. Meg kell értetnünk min­den dolgozóval, hogy a mezőgaz­daság mellékes kérdésként való ke­zelése egyértelmű a dolgozó nép életszínvonala emelésének figyel­men kívül hagyásával. A Pártbizottság és az alapszer­vezetek legfontosabb feladata, hogy a Központi Vezetőség határozatai­nak megfelelően helyi politikát folytasson és segítse a paraszti te­rületek pártszervezeteit az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtá­sában. Ezt követően a beszámoló ismer­tette az áruellátás, a dolgozók szo­ciális helyzetében történt jelentős változást, majd egyetemi tudomá­nyos intézeteink munkájáról szólt: A kulturális munka eredményei és feladatai Tudományos intézeteink az el­múlt két és félév során komoly ered­ményeket értek el a tudományos kutatómunka terén. Külön kiemelte a beszámoló a Mikrobiológiai Inté­zet B-12 Vitamin termelésére vo­natkozó és az Orvos Vegytani In­tézet Streptomiczin termelésével kapcsolatos kutatásait. Hiányosság­ként említette meg, hogy a tudo­mányos élet terén nem alakultak ki viták, bár ennek érdekében történ­tek kezdeményezések. A jövőben erre a fontos kérdésre több figyel­met kell fordítania a Pártbizott­ságnak is. — Az Egyetemi Pártbizottság az elmúlt évek során — mondotta a többi között — segítette az egyete­men és a főiskolán folyó oktató- és nevelőmunkát, de korántsem adta meg azt a segítséget az egyetemi pártszervezeteknek, amit kellett volna. Az elmúlt évek során — kü­lönösen a Központi Vezetőség jú­niusi határozata előtt — az Egyete­mi Pártbizottság parancsolgatással irányította a pártmunkát. A kollek­tív vezetés nem jutott érvényre Ezen a téren csak a Központi Ve­zetőség júniusi határozata után kö­vetkezett be lényeges változás, A kulturális kérdésekkel foglalkozva megemlítette a beszámoló, hogy az utóbbi évek során Szeged irodalmi életében is fejlődés mutatkozik. A Tiszatáj az elmúlt három-négy év­vel szemben színvonalasabb. A Sze­gedi Nemzeti Színház munkájával hathatósan segítette szocialista épí­tésünket. Egyre jobban megszeretik a dolgozók Szegeden a színházat, amit igazol az a tény, hogy a szín­házlátogatók száma lényegesen magasabb, mint az elmúlt években volt. Az üzemi és egyéb kultúr­szervek munkája is jelentősen ja­vult az elmúlt évek során, különö­sen a színjátszók, a tánccsoportok munkája. Ezek közül kiemelkedik a Szegedi Kenderfonó kultúrcso­portjának és a Konzervgyár tánc­csoportjának munkája. Az ének­kari kultúra fejlődése azonban nem kielégítő. Az énekkarokat általá­ban régi módszerekkel tanítják és az énekkarok tagjai között kevés a fiatal. A Városi Tanács népműve­lési osztálya nem gyakorol kellő el­lenőrzést, ugyanakkor nem segiti , kellően egyes kultúrszervek mun­j káját. Ezért fordulhatott elő, hogy I egyes helyeken helytelen műsorpo­litikát folytatnak, amely nem felel meg a szocialista építéssel járó kö­vetelményeknek. A jövőt illetően a Szegedi Városi Pártbizottságnak több figyelmet kell fordítania a kultúrszervek munkájára: A Városi Tanács még szélesebb dolgozó tömegekre támaszkodva végezze munkáját — A tanács, mint a dolgozók leg­szélesebb tömegszervezete — ellen­tétben a régi államigazgatási szer­vekkel — a széles dolgozó töqie­gekre támaszkodva végzi munká­ját. A tanács egyes osztályai közül eredményes munkát végez az ipari, a begyűjtési, a pénzügyi és az egészségügyi osztály. Legtöbb javí tanivalója a kommunális, a mező­gazdasági és a kereskedelmi osztá­lyoknak van. A Központi Vezetőség júniusi határozata óta törvénysér­tés úgyszólván egyetlen esetben sem fordult elő. A tanácsnál azon ban mégis megfeledkeznek a tör­vényesség betartásáról, mert nem hívják fel a figyelmet eléggé ai;ra, hogy az állampolgári fegyelem be­tartása minden dolgozóra kötelező A tanács végrehajtó bizottságának gondoskodnia kell arról, hogy az ál­landó bizottságok munkája rövide­sen megjavuljon. A tanács egyes osztályai közül munkájához legtöbb segítséget a mezőgazdasági, a be­gyűjtési osztály kapta a Pártbizott­ságtól, azonban nem volt kielégítő az ipari, a kommunális és az okta­tási osztálynak nyújtott segítség. A Pártbizottság az állami szerveknek egyre több segítséget nyújtott, de ez a segítségadás nem volt elég rendszeres. A jövőben a Pártbizott­ságnak, illetve egyes osztályainak többet kell segíteni őket munká­jukban. A párt kapcsolata a dolgozó tömegekkel tovább erősödött A Központi Vezetőség útmutatá­sait követve a Pártbizottság és az alapszervezetek munkájában a párt­élet, a pártpolitikai munka min­den területén fejlődés van.*A párt kapcsolata a dolgozó tömegekkel az elmúlt két és fél év alatt, de különösen a Központi Vezetőség jú­niusi határozata óta tovább erősö­dött. A pártkonkivüli dolgozók széles tömegei követik a párt út­mutatásait és küzdenek pártunk célkitűzéseinek megvalósításáért. A pártválasztmány beszámolója megállapította a többi között, hogy a tagjelöltfelvételi munka során pártszervezeteink egyre inkább sza­kítanak az ötletszerűséggel és ne­velőmunkával igyekeznek a becsü­letes, munkában kitűnt dolgozókat pártunk soraiba felvenni. Ezen a téren jó munkát végeztek a Juta­fonó, a Ruhagyár, a Textilművek és a Szalámigyár pártszervezetei. A tag- és tagjelöltfelvételi munkában igen sok segítséget adott a Cson­grádmegyei Pártbizottság. A tag­és tagjelöltfelvétellel kapcsolatosan megállapíthatjuk — mondotta a be­számoló —, hogy a Központi Ve­zetőség határozatát nem minden esetben hajtottuk végre. Nem •for­dítottunk elég gondot a munkások, értelmiségiek és a termelőszövetke­zetekben dolgozó parasztok felvéte­lére. A hiányosságért felelős a Pártbizottság párt- és tömegszerve­zetek osztályának vezetője, de fe­lelős a Pártbizottság minden egyes osztályvezetője, ugyanakkor fele­lősség terheli a Pártbizottság titká­rát is. Állandó és rendszeres neve­lőmunkával el kell érnünk, hogy a párttagság sorai közé a legjobbak kerüljenek. A Pártbizottságon belül a testü­leti vezetést sokszor a titkár . és osztályvezetők csoportjának veze­tője, sok esetben pedig személyi ve­zetés helyettesítette. Nem alakult ki a pártbizottságon olyan légkör, amely biztosította volna a pártvá­lasztmány és a Pártbizottság tag­jainak aktivitását. A kollektív ve­zetés elvét súlyosan megsértettük azzal is, hogy lebecsültük a párt­választmány szerepét, amely a két pártértekezlet között a helyi párt­szervek tényleges vezető szerve. Több esetben előfordult, hogy. a Pártbizottság és személy szerint én magam — mondotta Zombori Já­nos elvtárs — sem számoltam be a pátválasztmány előtt a Páltbizott­ság munkájáról. A kollektív vezetés hiánya kiha­tott az alsóbb pártválasztmányok, pártbizottságok és alapszervezetek vezetőségeinek munkájára is. Sok vezetőségi tag nem kapcsolódott be a vezetőség munkájába, a határo­zatok végrehajtásába és ennek itö­vetkeztében kialakult a személyi vezetés, amely nyomán csökkent a vezetőség tagjainak aktivitása. Vol­tak olyan pártszervezetek, mint például a Tatarozó Vállalat párt­szervezete, ahol a titkár végzett el minden munkát. Ezekért a hibákért —• hangsú­lyozta Zombori János elvtárs — a Pártbizottság titkára, személy sze­rint én vagyok a felelős. A kollek­tív vezetés terén ezek a hibák az­ért fordulhattak elő, mert nem fi­gyeltünk fel káros hatásokra, meg­feledkeztünk a marxizmus-leniniz­musnak arról a tanításáról, hogy az a vezető, aki kollektíva nélkül ve­zet, aki saját feje után indul, az, aki nem tűri el a kritikát, nem gyakorol önbírálatot, az ilyen vezető hozzászokik ahhoz, hogy utasítson, parancsolgasson. Bátran tárjuk fel a hibákat A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata óta a kollektív vezetés te­rén értünk el eredményeket. A vá­rosi pártválasztmány üléseit rend­szeresen megtartja, a napirendek sokkal gondosabban vannak előké­szítve, egy-egy kérdés alaposabban kerül megtárgyalásra. Bár a kol­lektív vezetés területén még min­dig vannak hiányosságok, ez fő­képpen a hozott határozatok vég­rehajtása ellenőrzésének elmulasz­tásában mutatkozik. A kollektív vezetés továbbfejlesztésénél legfon­tosabb feladatunk, hogy a pártvá­lasztmánytól le egészen az alap­szervezetek vezetőségéig, biztosít­suk a párt politikájának maradék­talan végrehajtása érdekében az elvi egységet. Olyan kollektív ve­zetésre van szükség, amely sze­mélyre való tekintet nélkül bírál, nem tűri meg a hibák elkenését, feltárja a hibákat és merészen al* kalmazza az önbírálat fegyveréi. A párttagok elméleti és ideológiai képzettségének, általános és szak­mai műveltségének emelkedése meggyorsította kádereink fejlődé­sét. Az üzemi és egyetemi pártbi­zottságok és alapszervezetek egyre, több fiatal kádert adnak a párt, ál­lami és gazdasági élet különböző területeire. Ezek a káderek általá­ban jól megállják helyüket. A ká­derek fejlődése és nevelése, vala­mint kiválasztása terén azonban még a pártbizottságnál, egyes alap­szervezeteinknél, a gazdasági és ál­lami élet különböző területein . is vannak komoly hiányosságok. A kádermunkában előforduló hibák és hiányosságok arra figyelmeztetik a Pártbizottságot, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozatának megfelelően nagyobb gondot kell fordítanunk a káderek kiválasztá­sára, előrevitelére és nevelésére. A pártonbelüli demokrácia fontos követelménye a kritika és önkriti­ka széleskörű kibontakozása <—> hangsúlyozta Zombori János elvtárs a pártválasztmány beszámolóját is­mertetve. Elmondottá, hogy ko­rábban a Pártbizottságot, a gazda­sági vezetőket bírálták ugyan, de ez a bírálat legtöbbször általános volt. A dolgozók panaszaikat a jú­niusi határozat előtt igen kevés esetben mondották el, legtöbbször csak egymás között beszélték meg sérelmeiket. A Pártbizottságon be­lül is a Központi Vezetőség hatá­rozata előtt gyakran kifejezésre jutott a bírálat visszautasítása,' az utasítgatás és parancsolgatás. Ez a kritika gyengüléséhez, egyes ese­tekben az alulról jövő bírálat el­utasításához, ezen keresztül a tö­megkapcsolat meglazulásához veze­tett. Á bírálat és önbírálat fokozott alkalmazása növelte a párttagság aktivitását A bírálat és önbírálat, valamint az alulról jövő bírálat terén lé­nyeges változás csak a Központi Vezetőség júniusi határozata után következett be a Pártbizottságon, az alsóbb pártszervek és a párt­szervezetekben egyaránt. Alapszer­vezeteink vezetőségi ülései mutat­ják ezen a téren a javulást, külö­nösen a DÉMA Cipőgyár, a Sze­gedi Kendergyár V-ös alapszerve­zetében. A vezetőségválasztó tag­gyűlések tapasztalatai azt mutat­ják, hogy az elmúlt hónapok so­rán igen komoly formában bonta­kozott ki a bírálat, önbírálat, kü­lönösképpen az alulról jövő bírá­lat és ennek eredményeképpen fokozódott a párttagság aktivitá­sa. A vezetőségválasztó taggyűlé­seken gyakran bírálták a pártbi­zottság titkára, osztályvezetői ós munkatársai munkáját, A Párt­bizottságon belül is tovább kell javítani a bírálathoz és önbírálat­hoz való viszonyt, de javítaniok kell egyes párt- és gazdasági funk­cionáriusoknak is. Nagy Endre elv­társ, a Gyufagyár igazgatója a feléje elhangzott bírálatot szemé­lyeskedésnek veszi. Kovács Fe­renc elvtárs, a Sertéshizlalda ve­zetője szóban elismeri, de a gya­korlatban nem szünteti meg hi­báit. A Központi Vezetőség júniusi határozatát szem előtt tartva párt­munkánk mindennapos részévé, a pártvezetés alapvető módszerévé kell tenni a bírálatot és önbírála­tot. Különösen mindent meg kell tennünk az alulról jövő bírálat elősegítésére, Tovább kell emelni a pártpropaganda munka színvonalát Ezután a pártválasztmány be­számolója részletesen ismertette, milyen eredményt értünk el Sze­geden a párttagság ideológiai szín­vonalának emelése terén. Megdi­csérte azokat a propagandistákat, akik kiemelkedő, jó munkát vé­geztek, köztük Lakó Ferenc, Bár­dos Miklós, ördögh János, Vincze Antal és Péter Szilveszter elvtár­sakat. Ezen a téren megjelölte a feladatokat. El kell érnie a párt­bizottságnak, hogy tovább emelje a pártpropaganda-munka színvona­lát az alsóbb oktatás terén. A párt­oktatás ellenőrzését fejlett propa­gandisták bevonásával tovább kell szélesíteni. Azokhoz az eredményekhez — mondotta Zombori János elvtárs, — amelyeket politikai, gazdasági, kul­turális téren az elmúlt két év alatt elértünk, jelentékenyen hozzájárult népnevelőmunkúnk. Agitáeiónkon keresztül neveltük és mozgósítottuk a dolgozókat a termo­lés, a mezőgazdaság területén a feladatok végrehajtására. De en­nek ellenéire agitációs munkánk tartalmában komoly hiányosságok mutatkoztak. Ennek egyik oka, hogy a párt határozatait nem dolgoztuk fel eléggé és nem alkalmaztuk eléggé a helyi viszonyokra. Agitá­ciónk a párthatározatok nemisme­róso és sok esetben helytelen ma­gyarázata folytán általános volt, nem volt meggyőző ós magyarázó. A hiányosság oka abból is ered, hogy neim támaszkodtunk eléggé a tömegek véleményére, háttérbe szorult) a dolgozó tömegekkel való beszélgetés, azok politikai neve­lése. Politikai munkánk megjavulása eredményeiképpen október, novem­ber és december hónapban komoly fejlődés mutatkozik a termelékeny­ség, általában a termelés terén. A Szegedi Kenderfonógyár. a Textil­művek, a Szegedi Épületszerelő Vállalat pártszervezetei komolyan foglalkoztak az agitációs munká­val, s ennek eredményeképpen ezek az üzemek elérték az élüzem ki­tüntetést. Szegeden jelenleg hét élüzem van. A kerületi pártszerve­zeteink közül népnevelömunkával kitűntek Alsóváros L, Felsöváros és az újszegedi pártszervezetek. Ezek a pértvezetőségek egyre több figyelmet fordítanak az agitáció tartalmának megjavítására. Hangoztatta Zombori elvtárs, hogy agitációnk tartalmi megjavításának megvannak a feltételei. Az eddig elért eredményekre támaszkodva, feladatunk, hogy politikai munkán­kon keresztül mozgósítsuk az üze­mek dolgozóit az 1954. évi tervek teljesítésére s a tavaszi munkák időben való elvégzésére. Ezután a beszámoló foglalkozott a tömegszervezetek munkája ered­ményeivel és hiányosságaival. Kü­lönösképpen a DISZ, MNDSZ és a szakszervezetek munkájában meg­lévő fogyatékosságokat tárta fel a választmány beszámolója, majd ösz­szegezte a Pártbizottság és az alap­szervezetek legfontosabb feladatait, amelyek az elkövetkezendő idők­ben előttük állnak. A párt feladatul állította elénk a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emelését. Ezért most az a feladatunk, hogy a pártmunka megjavításával segít­sük elő itt Szegeden is ennek a feladatnak sikeres és eredményes végrehajtását. Nem kétséges, hogy Szeged kommunistái lelkesen és harcosan veszik ki részüket ennek, a feladatnak végrehajtásából. A fel­szabadulás óta eltelt évek alatt Sze­ged kommunistái mindig élenjártak a párt célkitűzésednek megvalósí­tásában. Az elkövetkező hónapok sarán is Szeged kommunistái moz­gósítsanak minden szegedi dolgozói a párt és a kormány célkitűzései­nek megvalósítására. A választmány beszámolójának is­mertetése után a pártértekezlet résztvevői közül többen szólaltak fel s végül megválasztották a sze­gedi pártválaszitmány rendes és póttagjait és a megyei pártcálaszt­mány szegedi küldötteit. A hozzá­szólások részletes ismertetését a holnapi számunkban közöljük,

Next

/
Thumbnails
Contents