Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

VASÁRNAP, 1954. MÁRCIUS íl. 5 DELMÜGYARORSZUG NYÍLT LEVÉL Szeged város tanácsához Van egy tér itthon, oly siváran mered, hogy szinte szégyen ez, Itt-ott gubancos fűje, fája kihull már lassan nemsokára, Dalos madárka ne keress fészket. Eredj, a munkásállam másutt a fákat úgy vigyázza, a Ez a tér soha nem virágos, nincs itt se hinta, se homok, s a gyermek innen elszokott =b elűzted őket, Móraváros, Pajtások, régi játszótársak, Kiss Tóni, Zöldi-gyerekek s Aranka, gyermek nagy szerelmem, segítsetek most énekelnem s pöröljétek szét versemet, hogy ültessen a Tanács fákat s szórjon magot, hogy fű teremjen a Kolozsvári-téren holnap, De legelsőbb a homokot hozzák gyorsan a kocsisok s a hintákat is, mind a nyolcat. Mert annyi volt, én számontartom szívemben őket, cimborák, mint arcotok, a napsütöttet, mint anyánkat, az élcttörtet, ki megdicséri most fiát, mert akarom., hogy rügy fakadjon, ahol még mindig kóró törtet, Teret a rügynek! Unokája hintázzon, szórjon homokot! — Mit tőlem a mult ellopott, adja vissza Szeged Tanácsa, LÖD1 FERENC A Sxegedi Tudományegyetem vegyészeinek segítségét kérte a Szegedi Kenderfonégyár újítási felelőse 'A Szegedi Kenderfonógyárban már az év elején elkészült az újítási feladatterv. Az üzem munkatermeiben kifüggesztve bárki elolvashatja. tanulmányozhatja, mi az a sürgős tennivaló, amely az üzem újítói, dolgozói előtt áll. Az újítási feladatterv elkészítésével a műszaki vezetők felhívták a figyelmet, hol, mit kell tenni a termelés meggyorsítása, a minőség növelései, a munkás védelem növelése érdekében. Az újitási feladatterv 43 pontja közül az egyik, a 37-es kimondja: „A festő dolgozók olyan vegyszert kapjanak tisztálkodás céljára, amely oldja úgy a savas festéket, mint a bdzikus festéket". Ez nem egyszerű mechanikai újítás, amelyet a gépen dolgozó munkás egyedül, saját tudására építve meg tud valósítani. Másirányú képzettség szükséges ahhoz, hogy a dolgozók tisztálkodási lehetőségét ilyenformán megjavítsák. Az újitási feladatterv jóniéihány pontját már megvalósították, de a 37-os ponthoz még nem érkezett javaslat. Az öntevékeny újítási felelős azonban nem elégedett meg annyival, hogy kifüggesztette a feladattervet az üzemrészek falain, hanem tevékenykedik azon is, hogy mielőbb meg is valósuljon ez a feladatterv. Elgondolkodott azon, ki segíthetne ebben a munkában. Igy jött rá arra, hogy képzettebb emberek segítségét kérje. Ezért fordult levélbein a Szegedi Tudományegyetem vegyészeihez: „Kedves elvtársaki Mint Csongrád megye legnagyobb könynyüipari üzeme, azzal a kéréssel fordulunk az elvtársakhoz, hogy újítási feladattervünk sikeres végrehajtásában nyújtsanak segítséget. Feladataink között a 37-es pontban a következő áll: „A festő dolgozók olyan vegyszert kapjanak tisztálkodás céljára, amely oldja ügy a savas festéket, mint a bdzikus festékeket Kormányzatunk minden segítséget megad, hogy a poros üzem dolgozói a gyönyörű új, 600 személyes fürdőben kellően tisztálkodhassanak. De festőink bárhogy fürdenek is, a festéket nem tudják eltávolítani kezükről, arcukról. Az lenne a kérésünk, hogy az elvtársak olyan vegyszert állítsanak össze számunkra, mellyel a savas és bdzikus festékeket könnyen eltávolíthatnánk a testről. Bízunk benne, hogy levelünk nyomán elkezdődnek a kísérletezések és üzemünk dolgozói hamarosan meg győződhetnek arról, hogy a tudomány segítségükre siet problémájuk megoldásában. Hasonló levelet juttatott el az újítási felelős a szegedi vegyészeti technikum fiataljaihoz is. Kérte segítségüket a problémájuk megoldásához. Pocsai Sándor példája követésre méltó minden újitási előadó részére. Ha az üzemen belül nem oldható meg egy-egy újítási feladat, vagy másirányú szakképzettséget igiányel, merjenek kéréssel fordulni másokhoz is, akkor az újítási feladatterv nem marad papírterv, hanem mielőbb megvalósul. Az újítási mozgalom úiítási versennyé szé'esedett az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyárban Az Újszeged! Kender- és Lenszövőgyár dolgozói az elmúlt hónapban tizenhatezernyolcszáz négyzetméter szövetet gyártottak terven felül. Ennek értéke csaknem négyszázezer forint. Az elsőrendű _ áru arányát az előző hónaphoz viszonyítva egy százalékkal növelték. A dolgozók kezdeményezésére március elsejétől „újítási hónapot" rendeztek. Az üzem vezetősége húsz pontból álló feladattervet dolgozott ki a különböző minőségi problémák megoldására. Ax újitási mozgalom valósággal újítási versennyé szélesedett az üzemben. A kongresszus tiszteletére alakult „műszaki brigád" egyik jelentős újítási javaslatának megvalósítását már meg is kezdték. A szövetszárító gépekbe két termoventilátort szereltek, amelyek segítségével jelentősen növelni lehet a sűrített levegő áramlását, s a hőfokot. Igy naponta háromezer négyzetméter szövettel többet száríthatnak. Az újítási hónap sikerére. a kongresszusi verseny lendületére jellemző, hogy amíg az egész január hónapban huszonnyolc, márciusban a hónap közepéig már nyolcvanhat újítási javaslatot nyújtottak be az újítási irodára. Lelkesen végzik a tavaszi munkát a mórahalmi dolgozó parasztok A mórahalmi Uj Világ tsz-ben jól haladnak a tavaszi száqtás-yetési és gyümölcsápolási munkák. A szövetkezetiek 53 holdon elvégezték az őszi búza fojtrágyázását, már március 10-re. Most már javában szántanak a burgonya és a dinnye alá. • A tsz tagjai a beadási kötelezettség teljesítésével is hozzájárulnak a népjólét emeléséhoz. Egész évi vágómarha beadásukat 100 százalékban, a hízottsert ée beadásukat pedig 90 százalékra teljesítették. Évi baromfi- és tojásbeadásukat 70—70 százatokban teljesítették. Az egyéni gazdálkodó dolgozó parasztok közül például Nógrádi János és Battancs János már túl van a tavaszi szántási munkán. Kántor István dolgozó paraszt pedig a trágyát kihordta, s amint földje alkalmas lesz rá, elvégzi a szántást is. Vajas Erzsébet levelező Versenyben a kongresszusi vállalások teljesítéséért Két szegedi üzem teljesítette az első negyedévi tervét A Szegedi Seprőgyár: 18-án délután Pártunk III. kongresszusára a Szegedi Seprőgyár dolgozói felajánlották, hogy első negyedévi tervüket négy nappal a határidő előtt befejezik. Büszkén cs örömmel jelenthetjük, hogy március 18-án délután, jóval a határidő előtt értékben teljesítettük negyedévi tervünket. Vállalásunk teljesítése után most minden erőnkkel minőségünk további javításán dolgozunk és meg akarjuk tartani eddig elért jó eredményeinket. GARGYAN JÖZSEF párttitkár SERES ANDRÁS igazgató A Fonalmeniő Vállalat: március 14-én (Tudósítónktól). A Tolbuchin-sugórút 45. számú házon egy táblát látunk: -Szeged Város Tanácsa Fonalmentő Vállalata*. E vállalatot a mult év végén alapította a városi tanács abból a célból, hogy a textilgyárakban keletkező hulladékot feldolgozza és azt újból mint elsőrendű anyagot visszaadja népgazdaságunknak. Az üzem dolgozói csökkentett munkaképességű dolgozók, sőt jelentős részük vak. Azonban az itt dolgozók fogyatékosságuk ellenére teljes erejükkel ki akarják venni részüket a szocializmus építéséből. Szép felajánlásokat tettek a kongresszus tiszteletére s azokat becsülettel teljesítik. Felajánlatták, hogy az eddigi 67.2 százalékos fonalkihozatalt 80 százalékra emelik. Február hónapban már 77.5 százalékot, március első dekádjában pedig 84 százalékos eredményt értek el a fonalmentés munkájában. Azt is vállalták, hogy negyedévi tervüket határidő előtt négy nappal teljesítik. Felajánlásukat becsülettel teljesítették — március 14-én befejezték első negyedévi előirányzatukat. Igyekvő, szorgalmas munka folyik a vak dolgozók között. A múltban közsegélyből éltek és a társadalmi rendszernek kivetettjei voltak — most minden támogatást megad a városi tanács ahhoz, hogy az itt dolgozó elvtársak munkaerejüket hasznosítani tudják. Jelenleg 4—500 forintot keresnek egy hónapban s ez visszaadta önbizalmukat, érzik, hogy nem könyöradományból élnek, hanem megdolgozott munkából. A dolgozók 90 százaléka versenyben végzi munkáját és most kísérleteznek azon, hogy termelésüket további 40 százalékkal emeljék. A dolgozók közül kiemelkedő eredményt ér el Sütő Jánosné, aki 100 százalékos minőség mellett jóval túlszárnyalja dolgozótársait. Hámori Borbála is kimagasló eredményekkel készül a pártkongresszusra. Scwarcz István Egyre tobb tsz és egyéni gazda teljesíti kongresszusi vállalását A Szegedi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya jelenti: A pártkongresszus tiszteletére a szegedi járás területen 773 dolgozó paraszt tett vállalást. Eddig 424 dolgozó paraszt tett eleget adott szavának — teljesítette vállalását. Néhányan a vállalást teljesítők közül: Mórahalom községben Börcsök István február 15-ig egész évi adóját kifizette, szarvasmarhabeadását február 20-ig ezévre teljesítette. Szőregen például Kovács Ferenc félévi, Komódi Ferencné és Pipity Béla egész évi adó kifizetését vállalták, s azt teljesítették is. Kerekes Ferenc, ökrös Illés és Kozma József dolgozó parasztok már eleget tettek egész évi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüknek. Dcszken 134 egyéni gazda tett vállalást. Közülük mintegy nyolcvanan teljesítették ígéretüket. Termelőszövetkezeteinknél különösen szép eredményeket hoz a kongresszusi verseny. Néhány példa: A tápéi Ady Endre tsz jól végzi a tavaszi munkákat, s az ószszes gazdasági felszerelést úgy, ahogy vállalták, február 20-ig kijavították. Első negyedévi baremfibeadásuknak — a hízottbaromfi kivételével — eleget tettek. A tehenészetben bevezették a napi háromszori fejést, az egyedi takarmányozást — ahogy vállalták. A háromszori fejésnek, egyedi takarmányozásnak nem marad el az eredménye, több lesz a tej. A dolgozó paraszt igyekezetének, becsületes munkájának maga szedi le a gyümölcsét Egy szegedi egyéni gazda — a népes határban Borongós az idő és enyhe szél fúj a Röszke alatti holtTiszaág környékén elterülő földeken. Benépesül a határ a szántóvetőkkel. Szélpál Imre Szeged-Mihálytelek, Vaspályautca 15 szám alatt lakó egyéni gazda is keményen fogja az eke szarvát, pattint ostorával és biztatja a két pej lovat. Apró legényke lépdel mellette. A fia: a kis Imre, aki még nem jár iskolába. Forduló-forduló után következik — szaporodnak a hantok. Szélpál Imre nem fiafal ember, nem is idős, hanem olyan javakorabeli. Sárga kucsma a fején, termetre csontos és „nyugtalan" természetű. A jó gazda a tavaszi munkák idején valóban „nyughatatlan", s azt szereti, ha mielőbb elvégzi a soronlévő teendőket. A gazda felesége is ott van férjével a földön. A dolgozó parasztasszonyok férjeik oldalán kiveszik részüket a munkából, hű segítőtársak. Az ember végzi a szántást, a fürgekezű, szorgalmas asszony pedig veti a földbe a borsót. Kora reggel jöttek el otthonról. A kis Imre addig „kötözködött", míg szülei bele nem egyeztek abba, hogy magukkal viszik, a holt-Tiszapart táján elterülő földjükre. A többi gyerek: Erzsi és Mária elment az iskolába, Ilonka és Piroska pedig az egyéni gazda édesanyjával odahaza maradt. Szélpál Imrének egy lova van. A másik ló, amit az eke elé fogott, az édesapjáé, összefogott vele, így szokták ezt csinálni, hogy gyorsan elvégezzék a munkát. Derül az egyéni gazda arca, szemében is az öröm fénye, amint egyszerű, igaz szóval elmondja: — Nagyszerű munkát lehet most a földön végezni. Ha az idő továbbra is jó lesz, akkor borsóm is nagyon szépen fizet. A borsó, amit vetnek a fél holdra, szerződéses. S borsószüret idején elindulnak szekerükkel a konzervgyárba, mert azzal kötötték a szerződést. Víg, távaszi munka közben gyorsan telik az idő. Eljön a dél, s igy ebédhez fog Szélpál Imre, felesége és a kis legényke. Szalonna és kenyér az ebéd. Persze, ha este hazatérnek, akkor lesz főttétel is, de munkában úgy szokta a paraszt ember, hogy szalonnát és kenyeret fogyaszt. Ebéd közben is szó esik a tervekről, Nem kis öröm az Szétoá' Szélpál Imre egyéni gazda a szántási munkák végzése közben. Mellette kisfia: Imre mölcsét. Mert itt van: Ha több terem, akkor a beadás után több marad. A többől pedig többet vihet az ember a piacra. Aztán tudom én azt, hogy a beadást teljesíteni kell. De a beadásnál is nagy a könnyebbség számunkra, igen jelentősen kevesebbet kell beadni, mint az elmúlt években, aimi így is megmarad, vihetjük a piacra. A fűszerpaprikaföld, amire van termelési szerződés, — teljes egészében mentesül a beadás alól. Sőt a szerződésileg lekötött fűszerpaprika terület után mégegyszer akkora terület mentesül a terménybeadás alól. Nemcsak szavakkal mondja, hanem tetteivel is bizonyítja Szélpál Imre, hogy tudja a beadás fontosságát. Apjával társulva már tel Iesitették is ezévi hús-, illetve hízottsertés beadási kötelezettségüket. Segített, abban a fiatal, meg Imrének sem, hogy búzája szépnek nz öreg Szélpál. hogy olcsóbb ée ígérkezik, s több legyen a hús, a zsír. Do baromfit is vittek már a begyűjtőiéi* mit tenni a csűrbe. helyre, s nbból is teljesítették neFél hold fűszerpaprikát is termeszt. «yedévi Persze a Földjét ősszel leszántotta, megtrá- be"d*» "tan * gyáz a, de most majd újra szántja. k t. ^f1 »» k' d kukorica be- Akkor fizet a föld is, ha gond- adásl kedvezményben részesült. ját viseljük. Nekünk, egyénieknek Kérdezzük a húsbeadásról is — így mondja — nagyon megjött a kedvünk. Mert megmondom Szélpál Imre véleménye. Mert vanén őszintén: szó, ami szó, bizony az nak olyan dolgozó parasztok is, elmúlt években kedvét 'szegte a akik úgy vélekednek, hogy az idén magunkfajta embernek a tagosítás, több húst keli beadniok, mint taUgy voltunk vele, minek babus- vaiy. Mi hát a heiyzctt Ezévtől gatni, tutujgatni a földet, hisz' le- kezdve — az új begyűjtési rendszer het, holnap, vagy holnapután a szerint az egy évre szóló kötelezettmiénket is tagosítják. Meg bizony, Béget naptári év szerint január kicsit sok volt a beadás is. 1 tői. december 31-ig számítjuk. A Elhallgat, gondolkodik. Szemével legutóbbi kivetés az 1952—1953. gaza határt kémleli, kicsit feljebb tol- dasági év befejeztével, 1953. július ja fején a sapkáját és szövi tovább 1-től december 31-ig szólt, tehát a beszéd fonalát. csak egy félévre. — De nézze csak a határt, — 9v __ Tudom én ^t, - mondja Szélkarjával is körülmutat — mennyi- plil lmre _ hogy ez(ivben új here szorgoskodnak itt az emberek. gyűjtési rendszer kezdődött s így Annyit mondok, hogy esztendők ota u húsbeadást csak féJévre ' "kellett nem tapasztalt serény munka fo- teljesíteni a múlt évben. Ha a lyik itt. múlt évben a félévre megállapíA házköríili kertben retekterme- tott kötelezettséget kétszer vesszük léssel is foglalkozik Szélpál Imre. „ összehasonlítjuk az ezévi köteleA retek már szépen kezd kelni, zeU^e, akkor azt tapasztatjuk, olyan 20—30 százalékkal kevesebb sertést és vágómarhát kell bevinnünk. Az ebédszünetnek vége. Munkás nemsokára vihetik is a szabad piacra. Ugy csinálják Szélpál Tmréék is, hogy a beadás, a saját szükséglet ha indul újból Szélpál Imro és a után mindenből .jusson szépen a felesége... és a nappal már estészabadpiacra is. he hajlik, amikor hazafelé indul— Aki gondolkodik, az könnyen Zörög a szekér, s a férj és fcrájön arra — állapítja meg —, leség a munkáról, terveiről beszél hogy az igyekezetének, becsületes egymással. munkáiának maga szedi le a gyii- (morvay)