Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-20 / 67. szám

OHMBGYORORSZOG SZOMBAT, 1954. MARCTDS 20. Ünnepi pártaktíva ülés a Magyar TanácskSztársaság megalakulásának 35. évfordolóia alkalmából 'A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottsága pén­teken osto ünnepi p&rtaktiva ülést tartott a MEDOSZ „Mórica Zsig­mond" kul túrotthonában. Az ünnepi pártaktívaülés el­nökségében helyet foglalt Rákosi Mátyás olvtárs, n Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének el­ső titkára, Földvári Rudolf elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politi­kai Bizottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titkára, Bata István altábornagy, honvédet­mi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Csikós* Józsefné a Buda­pesti Pártbizottság titkára, Réti László elvtárs, a Magyar Munkás­mozgalmi Intézet igazgatója, Nyl­sztor György, a Magyar Tanács­köztársaság népbiztosa, Sollner József, Varga Gyula, Abelovszki József a magyar munkásmozgalom régi harcosai, Kovács Antal a DISZ budapesti bizottságának tit­kára, Apró Antalné a XI. kerületi pártbizottság titkára, Komáromi Lajos, a Szocialista Munka Hőse, Gazda Géza Kossuth-díjas üzemve­zető, Ormai Arpádné Kossuth-díjas sztahanovista. Földvári Rudolf a Budapesti Pártbizottság első titkárának meg­nyitó szavai után Réti László a Munkásmozgalmi Intézet igazgatója mondott beszédet. Réti László beszéde után fel­hangzottak az Internacionálé hang­jai majd bemutatták a „Dicsőséges Tanácsköztársaság" cimü dokumen­tumfilmet. (MTI). A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának teljes ülése Varsó (TASZSZ) A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kon­gresszusán megválasztott központi bizottság március 17-én tartotta első teljes ülését. A teljes ülésen megválasztották a Lengyel Egye­sült Munkáspárt központi bizottsá­gának politikai bizottságát és a bizottság póttagjait. Boleslaw Bierutot választották meg a Lengyel Egyesült Munkás­párt központi bizottságénak első titkárává. A Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságá­nak titkárságába a következő tago­kat választották be: Edward Ochab, Franciszek Mazur és Wla­dislaw Dwo Rakowski. A teljes ülés megválasztotta a párt központi ellenőrző bizottsá­gát is. Mivel a központi bizottság Bo­leslaw Bierutot a Lengyel Egye­sült Munkáspárt központi bizott­ságának első titkárává választotta meg; továbbá, mert Boleslaw Bierut­nak jelenleg elsősorban a párt­munkára kell összpontosítania erő­feszítéseit, a Lengyel Népköztársa­ság államtanácsa Boleslaw Bierut javaslatára felmentette őt a Len­gyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöki tisztsége alól. Az államtanács Józef Cyrankie­wiczet nevezte ki a minisztertanács elnökévé. A minisztertanács első elnökhe­lyetteseivé Hilary Mincet és Zenon Nowakot nevezték ki. A miniszter­tanács elnökhelyettese Jakub Ber­man lett. Az ENSZ európai gazdasági bizottságának ülésszaka Genf (TASZSZ). As ENSZ euró­pai gazdasági bizottságának már­oius 18-i délelőtti ülésén ismét megtárgyalták a külkereskedelem fejlesztésére alakult albizottság munkájának kérdését. A megbeszé­lések eredményeként, a Szovjetunió és Anglia küldöttségének sikertllt e kérdéssel kaposolntban közös ha­tározattervezetet kidolgozni, ame­lyet az ülésszak egyöntetűen el­fogadott P. N. Kumiktn, a Szovjetunió képviselője azt a kívánságát fe­jezte ki. hogy ez nz eset — amely az ENSZ európai gazdasági bizott­ságának tagjai részéről az együtt­működésre és kölcsönös megértésre Irányuló törekvést tükrözi — pre­cedenssé váljék a bizottság to­vábbi munkája szempontjából. Ezután az ülésszak folytatta nz Európa gazdasági helyzetével fog­lalkozó szemle megvitatását. Kutas Imre. Magyarország kép­viselőjo rámutatott a szemle lé­nyegbevágó hiányosságaira. A. Gurinovics, a Bjelorusz Szov­jet Szocialista Köztársaság kép­viselője kiemelte, hogy a szemlo tanulmányozása és a szemléhez csatolt melléklet által idézett sta­tisztikai adatok összehasonlítása során feltétlenül olyan következte­tést kell levonni, hogy 1958-ban I több nyugatourópal ország gazda­sági helyzete rosszabbodott. A japán kormány törvényesiti a kábitószerkereskedelmet Peking (TASZSZ) Az ®ÜJ Kina© hírügynökség jelenti: Tokiói jelentések szerint Japán, amely a háború előtt az egyik leg­hatalmasabb kábítószerexportőr volt, áprilisban ismét megindítja az ópiumkereskedelmet. Aláírták a magyar-albán kulturális egyezmény 1954. évi munkatervét Az elmúlt hetekben Budapesten tanácskozott a magyar-albán kul­turális vogyesbizottság. A baráti szellemben lefolyt tárgyalások eredményeképpen március 17-én aláírták a magyar-albán kulturális egyezmény 1954. évi munkatervét. A munkatervet magyar részről Mihályfi Ernő népművelést mi­niszterhelyettes, albán részről Piro Koci rendkívüli kövot és meghatal­mazott miniszter, az Albán Népköz­társaság budapesti követe írta alá. Az aláírásnál jelen voltak: Boréi Andor a külügyminiszter első helyettese, Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkára. Hajdú József rendkívüli követ és meghatalmazott minisztor, a külügyminisztérium I, számú politikai főosztályának vezotője, a külügyminisztérium, a népműve­lési minisztérium, az oktatásügyi minisztérium és a Kultúrkapcsola­tok Intézetének képviselői, vala­mint nz Albán N pköztársaság kö­vetségének tagjai. (MTI). A japán szociális ügyek minisz­tériuma úgynevezett ©ópiumtör­vény-tervezetet® dolgozott ki, amely engedélyezi a máktermelést, valamint az ópium behozatalát és kivitelét. Ez a törvénytervezet a parlament jóváhagyása után ápri­lis 1-én lép életbe. fl Szovjet-Magyar Barátság Hdnapjának eseményei A moszkvai rádió tudósítója szer­dán felkereste Ivan Pavlovics Bar­gyint, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnökét, kétszeres Sztálin-díjas tudóst, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagját, aki a Szovjet-Magyar Barátság Hónapja alkalmából nyilatkozatot tett. Az idei barátsági hónap napjai­ban olyan hírt hallottam, amely en­gem, mint kohászati szakembert rendkívül megörvendeztetett — hangzik a többi között a nyilatko­zat. — Az újságban olvastam, hogy Sztálinvárosban új nagyolvasztót avattak. Szívből üdvözlöm a ma­gyar elvtársakat az új nagykohó üzembehelyezése alkalmából. Ez is azt mutatja, hogy milyen nagyok a magyar dolgozók sikerei, akik megteremtik hazájukban a szocia­lizmust és boldog, szabad életet építenek. Hetényi Géza professzor, a Ma­gyar Tudományos Akadémia ren­des tagja március 18-án előadást tartott Moszkvában, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának therápiai intézetében. Beszámolt több olyan munkájáról, amelyek so­rán tanulmányozta a központi ve­getatív idegrendszer szerepét szá­mos megbetegedésben. • A Szovjet-Magyar Barátság Hó­napja során a bjelorussziai munká­sok, kolhozparasztok, alkalmazottak és egyetemi hallgatók előadásokat hallgattak meg a Magyar Népköz­társaság gazdasági és kulturális fej­lődéséről, a Magyarország és a Szovjetunió között egyre erősödő kapcsolatokról és megtekintettek több magyar filmet; Akadémiai napokat rendeznek a vidéki egyetemi városokban A Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége határozatot hozott vidéki „akadémiai napok" rendezé­sére. A határozattal a vidéken élő tudósok, egyetemi tanárok és ku­tatók régi kívánságát teljesítik* Az akadémiai napok alkalmat adnak arra, hogy a tudomány területén dolgozók alaposab­ban megismerkedjenek a Ma­gyar Tudományos Akadémia szervezeti felépítésével, tudo­mánypolitikai irányító munká­jával és terveivel. Ugyanakkor a budapesti akadé­mikusok is jobban megismerhetik a vidéki kutatóintézetek és kutatók munkáját. Az akadémiai napok kétnapo­sak s a Magyar Tudományos Akadémia a különböző egyete­mi városokban rendezi az ille­tékes egyetemmel együtt. Az elsőt március 26-án és 27-én Debrecenben a Kossuth La­jos tudományegyetemen rendezik meg. A debreceni akadémiai napokon a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalom tudományok, a történeti és társadalomtudományok, valamint a matematikai és fizikai tudományok osztályának akadé­mikusai tartanak beszámolókat, előadásokat. Megkezdődölt a Komszomol XII. kongresszusa Moszkva (TASZSZ) Moszkvában a Kreml nagytermében megkezdő­dött a Szovjetunió Lenini Kommu­nista Ifjúsági Szövetségének XII. kongresszusa. A Komszomol a Szovjetunió legnagyobb tömegekefe felölelő ifjúsági szervezete, tagjai­nak száma 18 millió. A kongresszusra több mint 1300 küldött érkezett. Vasárnap délelőtt nyílik a Tanácsköztársaság emlékkiállítás A Magyar Tanácsköztársaság győ­zelmes kikiáltásának 35 éves év­fordulója alkalmából a Városi Ta­nács Népművelési Osztálya és a Társadalom és Természettudomá­nyi Ismeretterjesztő Társulat em­lékkiállítást rendez. Az országos viszonylatban érdekes kiállítás anyagát Bálint Alajos, Csongor Győző, Ertsey Péter, Oltvay Ferenc és Szőke Mihály elvtársak állítot­ták össze. A kiállítás ünnepélyes megnyitó­ja vasárnap délelőtt fél 10-kor lesz a Móra Ferenc Múzeum kupola­csarnokában. A kiállítást Simon Béla elvtárs, a Városi Pártbizottság munkatársa nyitja meg, ünnepi be­szédet Székely Lajos elvtárs, egye­temi adjunktus, a történelemtudo­mányok aspiránsa mondja. Az ün­nepi beszédet rövid kultúrműsor és tárlatvezetés követi* Készül a lápéi kultúrház terve Az országoshirű tápéi népi együttes által gyűjtött régi szeged­környéki dalokban, táncokban sok­ezren gyönyörködtek. Legszebb táncaikat, a ©darudübögőst®, a ©lippenöst® más kultúresoportok, köztük a SZOT együttes is. átvet­te. Ezeket az évszázados táncokat, dalokat a tápéiak nehéz körülmé­nyek között, a községi iskola szűk termeiben, vagy valamelyik más alkalmi helyiségben tanulták. Ezért fogadták örömmel az együt­tes tagjai és az egész község dol­gozói azt a hírt, hogy a Szegedi Tervezőirodában megkezdték a tá­péi kultúrház tervének készítését. Tápé festői szépségű vidékén a fákkal övezett Hősök-ligetébenépül majd fel a 350 személyt befogadó kultúrház. Különleges méretű szín­pad készül, hogy a nagylétszámú együttes jól elférjen rajta. A szín­pad előtt süllyeszthető zenekari páholy lesz az ének- és zenekar számára. Könyvtárat, olvasóter­met és szakköri helyiséget is épí­tenek. A legnagyobb a mezőgazda­sági szakkör helyisége lesz, hogy minél több dolgozó paraszt gyara­píthassa mezőgazdasági szakisme­reteit. A több mint hárommillió forin­tos beruházással készítendő kul­túrház építését még a nyáron meg­kezdik. Már a tervezésnél arra is gondolnak, hogy a kultúrház mel­lett nyári szabadtéri színpadot lé­tesítsenek. A kultúrház nemcsak Tápé, hanem az egész szegedi já­rás kulturális központja lesz. Tanalraáiiykütet jelenik meg a Magyar Tanácsköztársaság születésének 35. évfordulójára A dicsőséges Magyar Tanácsköz­társaság születésének 35. évfordu­lójára a Szikra Könyvkiadó a Ma­gyar Munkásmozgalmi Intézet köz­reműködésével tanulmánykötetet ad ki ©A Magyar Tanácsköztársa­ság hősi küzdelmeiről© címmel. A kötetben foglalt tanulmányok — bár nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz — a Magyar Tanács­köztársaság történetének egy-egy, eddig részleteiben még fel nem dol­gozott kérdését világítják meg. Ez­zel történelmünk egyik legragyo­góbb szakaszának jobb megismeré­séhez segítik hozzá a magyar olva­sókat. (MTI) Vállalásukat teljesítették Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói jó munkával, ki­magasló munkaeredményekkel vesznek részt a kongresszusi ver­senyben. Miután megkaptuk az 1954 első negyedévi feltételeket az élüzem cím elnyeréséhez, megvizs­gáltuk azokat a feladatokat, ame­lyekkel elő tudjuk segíteni a minő­ség területén azok teljesítését. Mi­nőségi brigád alakult az üzemben — amelynek tagja minden termelő osztály vezetője, a diszpécser osz­tály, a MEO dolgozói — és vállal­ták: a dolgozók felajánlásai alap­ján: a minőségi tervet túlteljesítik. A verseny során a 94.8 százalékos előírt minőségi munkát 95.4 száza­lékra teljesítették. A szövőüzem dolgozói az elsőosztályú áruk ará­nyát 91.6 százalék helyett 95.4 szá­zalékra teljesítették. A nedves-kikészítő üzemrész ja­nuárban elmaradt terve teljesítésé­vel. Vállalták a kongresszusra: be­hozzák ezt a lemaradást és a szük­séges kikészítést határidő előtt egy nappal befejezik. Vállalásukat tel­jesítették. A kopszoló üzemrész idősebb dolgozói a pártkongresszus tiszteletére versenyre hívták a kop­szoló ifjúmunkásait a minőségi munka fokozott javításáért. Az idő­sebb dolgozóknak február hónap­ban 100 százalékos volt a minőségi munkájuk, a fiataloké pedig 98.6 százalék. Vígh Istvánné PÁRTÉPIÍ ÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában 48. Vak Hegedűs féloldal­ról, sandán nézett a gazdával alkudozó Ta­másra és kocogtatta os­tornyelét egy téglán. Fe­kete lelkében táncoltak a bosszú sárga ördögei, s cselekvésre Ingerel­ték. „Temiattad sültem fel a csendőröknél, te zsivány. Lecsaptad a kezemről a kis fe­kete szolgálót..." Közelebb ment, pörge ka­lapját megpöccintette a Tamással alkudozó gazda előtt: — AggyistenI Nem talál más embert, szomszédi — Kedélyesen beszélt, régi isme­rősök voltak. — Nekem ez ingyen se kéne — tette hozzá lebiggyosztett szájjal, Tamás felé bökve. — Magának nem osztottunk! Mit avatko­zik belől — vágta oda meglepetten, nehéz indulattal Tamás. — No feleselj, vörös róka! Tehozzád én nem szóltam! — Igy a vak. — Maga kezdte! Az istent a kotnyeles knpeeának! Tamás, a csontos, vörös legény, kender­vászon gatyában, szétvetett lábakkal, felemelt fővel állta a Vak sötét tekintetét. Annál ke­ményebben állta, mert veleszületett nyersnya­kassága mellé a szocialisták között némi osztályöntudatra is szert tett már. A másik gazda távolodott Tamástól, le­lépett kettőt a Vak felé. Tamás robosztus alakja Dózsa György félelmetes jobbágyka­tonáinak emlékét idézhette föl gyanakvó lel­kében. Hegedűs kakaskodott, de mondta ám vas­tagon Tamás is. Tudta, mi ez. Arulkodás, gyalázatos rágalom. A Vak elijeszti tőle a gazdákat. Irigyli az életét, a mindennapi ke­KOVACS MIHÁLY REGÉNYE nyerét. A csendőrök szégyenletes eljárása nem volt elég a bitangnak. Akasztani való vén kurafi, süllyedne el, pusztulna ki irma­gostól I Magának nem osztottunk1 Mit avatkozxn oelef Bütykös marka egyezer fent, egyszer alább fogdosta a kapanyelet, de nem vág­hatta ketté Vak Hegedűs undok koponyáját. Otthon Zsófi, méhében a drága magzatával, várta a kenyeret, s a városháza tornya alatt, a kapuban, leskelődött a két rendőr. Kuss volt itt a szegénynek. — Ronda kupec! Vakulna meg mind a két szemére! Embergyűrű kereke­dett körülöttük. Né­hány gazda, lóhajtó os­torral — ós rengeteg szegényomber, kapával, kaszával. Hegedűs ezt nem kedvelte. Féltette az irháját. Ugy fett, mintha megbékélne, vagy ráhagyná. Legyin­tett, arrébb ment, s vele másik két gazda, köz­tük a Tamásé is. Es a Vak beszélt nekik: „Tsmerem én őkelmét, mint a rossz pénzt. Nálam szolgált egy évet. Nagyon rossz gon­dolkozású ember. Láthatták, még a szeme so áll jó". Másnap, harmadnap, tizednap hiába járt Tamás a piacon. A gazdák jöttek, mentek, megfogadtak néhány embert, de ő nem ka­szálhatott ezen a nyáron. Legfeljebb végig­nézték, de nem álltak vele szóba. Kerülték, mint a leprásf. 0 azonban bizakodott ezután is. Ha rész nincsen, majd akad más. Napszám, kubik, vagy valami. A kenyeret mégis be­teremti. Múltak a nyári, meleg, drága idők. Ta­más nem kaszálhatott, nőin csépelhetett. A búza, az élet, nélküle ment be a gazdák hom­bárjába, nem részelt belőle. • Végül augusztusban vályog vetésre alku­dott egy iparos mesterrel. Ez a m©nka há­rom hétig tartott, s újra nz cnibcrpiucra ke­rült, Zsófi otthon egyre eélczgn'ott, hogy mi lesz a kicsivel, nem tud kifejlődni, jobb táp­lálék kellene. Iszonyúan nehéz volt ezt hall­gatni. .Vége a vályogverésnek, másik munka nem akadt. Az idő cammogott, vánszorgott előre. Osz felé az öreg Vasas néhány napra maga mellé; vette Tamást, so pénzéit, se in­gyért, a nádtető munkáknál. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents