Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-19 / 66. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t | A kongresszusi verseny hőeei I Juhász Andrásné AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 66. SZÁM PÉNTEK, 1954. MÁRCIUS 19 I ARA 50 FILLÉR A magyarok és a német kérdés A magyar nép feszülten figyeli az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtéséért folyó harcot. Mi, ma­gyarok, különösen jól tudjuk, miért oly fontos, hogy Németor­szág békés hatalom legyen. Hazánk függetlenségének útjában év­századokig állott akadályként előbb az osztrák, majd a német uralkodóosztályok uralmi vágya, évszázadokig volt hazánk a Habsburg-Ausztria vadászterülete, majd a német imperialisták kiszemelt gyarmata. Az osztrák uralkodóosztályok magyarországi befolyásának négy évszázada alatt szakadatlan harcot folytattak népünk legjobbjai a nemzeti fennmardásért, az önálló államiságért. A XIX. században porosz vezetés alatt létrejött az egysé­ges Németország. Minthogy a Habsburg-ház ezzel elvesztette azt a reményét, hogy megszerezheti az uralmat Németország felett, hamarosan imperialista érdekszövetség alakult ki az osztrák-ma­gyar és a német uralkodóosztályok között. E szövetség megterem­tését lehetővé tette, hogy Németország ellenezte a monarchia bal­káni hóditói törekvéseit, mert így nem kellett tartania a habsburgok németországi igényeinek érvényesülésétől. 1679-ben az osztrák-magyar monarchia és Németország meg­köti az Oroszország ellen irányuló úgynevezett zweibundot (kettős szövetséget), amely az első világháborút elindító szerződés-sorozat első lépése volt. A XIX. század végén a monarchia és Németor­szág közösen terjeszkedtek a Balkánon, mindkét állam tőkét vitt ki a balkáni országokba. A német, az osztrák és a magyar ural­kodóosztályok imperialista érdekeinek ez a bonyolult összefonó­dása sodorta bele hazánkat az első világháborúba. A két világháború között 1933 után, azaz Hitler hatalomra­jutása után, Magyarország politikailag és gazdaságilag mindin­kább a fasiszta Németország függvényévé válik. A magyar ural­kodóosztályok a két világháború között agresszív külpolitikát foly­tattak. E külpolitika tengelyében a mesterségesen szított sovi­niszta revizionizmus és a gyűlölködő szovjetellenesség állott. Nem csoda tehát, ha Gömbös miniszterelnök, a magyar fasizmus egyik vezéralakja, formálisan is hozzáláncolta hazánkat a fasiszta Né­metországhoz. 1935-ben titkos megállapodás jött létre Gömbös és Göring között, amit később Horthy Hitlerrel való berchtesgadeni találkozóján szentesített. Az anschluss, azaz a szomszédos Ausztriának Németor­szág által történt bekebelezése szomszédunkká tette a fasiszta Né­metországot. 1941-től, a Szovjetunió elleni háború megindulásától kezdve, teljessé válik az ország gazdasági és politikai függése Né­metországtól. Külkereskedelmünk csaknem teljes egészében Né­metország felé irányul. Óriási befolyással rendelkezik gazdasági életünkben a német tőke. Iparunk német nyersanyagtól és német üzemanyagtól függ. • A magyar uralkodóosztályok mindenben híven szolgálták a hitleri külpolitikát. Hitler oldalán pusztító háborúba kergették népünket a Szovjetunió ellen, noha a Szovjetunió sohasem táp­lált ellenséges szándékot irányunkban és még a hitlerista táma­dás megindulásakor is hangsúlyozta, hogy hajlandó Magyaror­szággal békés kapcsolatokat fenntartani. A magyar uralkodó körök szerették hangoztatni, hogy Né­metország "barátunk*, szövetségesünk. Ennek a szövetségnek egész története azonban épp ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Nemcsak arról van szó. hogy a fasiszta Németország kiszipolyozta gazdasági erőforrásainkat, hanem arról is, hogy szakadatlanul be­avatkozott az ország belügyeibe, mindig úgy tekintette Magyaror­szágot, mint esetleges, lehetséges gyarmatát. Ez bebizonyosodott akkor, amikor a németek veszélyeztetve érezve Magyarországnak a szovjetellenes háborúban való részvételét, egyszerűen katonai megszállásnak vetették alá hazánkat. Ezzel voltaképpen katonai­lag is szankcionálták hazánk gyarmatosítását. Mindezt a magyar uralkodóosztályok felelőtlen, hazaáruló politikája tette lehetővé. Magyarország akkori urai az elnyomott néptől való félelmükben, a Szovjetunió elleni veszett gyűlöletükben a német fasiszta ál­lamban látták azt az erőt, amelyre támaszkodhatnak népellenes uralmuk ideig-óráig való fenntartásában. A második világháború kimenetele, a német fasizmusnak és szövetségeseinek teljes vere­sege megmutatta, hogy ezek a számítások homokra épültek. Magyarországon már régen elvesztették hatalmukat azok az osztályok, amelyek hazánk sorsát a német fasizmus szekeréhez kötötték. Nyugat-Németországban azonban nem ez a helyzet. A bonni államban ma ugyanazok az erők vannak hatalmon, amelyek századunkban kétszer sodorták világháborúba az emberiséget. A bonni állam kormánya a német monopoltőkések szolgálatában áll, amerikai támogatásra és amerikai biztatásra folyik a Wehrmacht újjáélesztése, a nyugatnémet imperialista hadsereg felállítása. A hadsereg szervezési tervein Hitler volt tábornokai dolgoznak, őket szánják e hadsereg élére is. Nyugat-Németországban féktelen revansiszta, szovjetelienes propaganda folyik. Adenauer és miniszterei nyíltan fenyegetőznek a háborúval. Újra fenyeget az anschluss veszélye is: Nyugat­Németország amerikai támogatással be akarja kebelezni Ausztriát. Ezzel újra hazánk közvetlen szomszédságába kerülne a hódításra éhes német militarizmus. E tények világánál különösen jól látható, milyen fontos számunkra a német kérdés mielőbbi kielégítő rendezése. Hisz Né­metországból csak akkor lesz békeszerető állam, ha — mint a Né­met Demokratikus Köztársaságban — ott is kirántják a talajt az imperialista, militarista, revansra-éhes erők alól. Ehhez azonban az kellene, hogy az amerikaiak és szövetségeseik ne utasítsák el, hanem tegyék magukévá azokat a teljesen észszerű javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió az utóbbi esztendőkben, legutóbb a ber­lini külügyminiszteri értekezleten a német kérdés megoldására előterjesztett. E javaslatok megvalósítása, vagyis az össznémet kormány megalakítása, a békeszerződés megkötése, a megszálló csapatok kivonása, és össznémet választások megtartása megte­remtené az egységes, demokratikus, békeszerető Németországot, a békeszerető német nép országát. Ezzel elhárulna Európa népeiről a német imperializmus emberöltők óta fenyegető veszélye. Ennek a Németországnak a megteremtése kell ahhoz, hogy béke legyen Európában, hogy megszűnjék a világháború európai tűzfészke. Ennek a Németországnak a megteremtése kell ahhoz, hogy ne fenyegesse többé országunkat a német hódítók farkasét­vágya. Ezért támogatjuk mi, magyarok, teljes erővel a Szovjet­uniónak a német kérdés békés megoldása érdekében tett erő­feszítéseit. MAI SZAMUNKBÓL: Az általános iskolát most végző tanulók előtt álló lehetőségek A Szegedi Kender­fonógyár vizesfonó üzemrészében a mo­tollázógépen dolgozik Juhász Andrásné, a könnyűipar kiváló dolgozója. Juhász An­drásné tagjelölt, most kérte tagfelvételét. Hogy a párttagsági könyvet becsülettel kiérdemelje, hogy pél­dát mutasson munka­társainak — azért igyikszik mindig jobb minőségű és több fo­nalat készíteni. Gépe mellett ott függ a Kongresszusi Emléklap. Erre az emléklapra írta rá: „A III. pártkongresz­szus tiszteletére 120 százalékos tervteljesí­tésem februárban 122 százalékra, március­ban 129 százalékra fokozom". És az eredményt a verseny­tábla hirdeti: „Juhász ségü munkával". Már ben dolgozó Molnár j eddig is becsülettel Magdolna ifjúmun- I I Andrásné februárban váv-alt­átlagosan 132 száza- A terv lékra teljesítette ter­vét elsőrendű minő­teljesítette tehát, amit teljesítése mellett Juhászné ta­nítja a nála gyengéb­kást is, aki segítségé­vel 103 százalékos tel- j jesitményét február- I ban 105 százalékra ­fokozta. j A szegedi üzemek dolgozói ma ünnepi műszakkal köszöntik a városi pártértekezletet Tudósítóink jelentik A III. pártkongresszus tiszteleté­re tett felajánlások teljesítése so­rán ott találjuk a pártonkívülieket is a kommunisták mellett. Követik a példamutatókat, kitartóan harcol­nak a párt tagjaival együtt a jobb áruért, a magasabb teljesítmények eléréséért. A vasárnapi városi párt­értekezlet köszöntésére indult nagy­szerű kezdeményezésben is együtt tartanak. Röpgy üléseken, megbe­széléseken elhatározták: egynapos, s kétnapos ünnepi műszakokat tar­tanak. Erre már a hét folyamán fel is készültek, hogy valóban olyan eredmények szülessenek a műszak alatt, amelyek méltók a pártérte­kezlet köszöntésére, a párt iránti szeretet kifejezésére. A SZEGEDI GÖZFÜRÉSZBEN pénteken ünnepi műszakot tarta­nak a városi pártértekezlet tisztele­tére. Az üzem dolgozói nagy gond­dal készültek erre a műszakra. A műszaknak jó eredményével akar­ják bebizonyítani ragaszkodásukat pártunkhoz és köszönteni a kom­munisták tanácskozását. A termelő­gépekre különös gondot fordítanak az üzemfenntartók, hogy a dolgo­zók az ünnepi műszakon jól műkö­dő gépekkel dolgozhassanak. A mű­szaki vezetés, a művezetők gondos­kodnak arról, hogy a gömbfa is minden keretfűrészhez biztosítva legyen. A Szegedi Gőzfűrész dolgo­zói megfogadták: napi termelési tervüket legkevesebb 20 százalékkal túlteljesítik, Barát János A DÉLAAGYARORSZÁGI ROSTKIKÉSZITÖ VÁLLALAT dolgozói a vasárnapi városi párt­értekezlet tiszteletére elhatározták, hogy 19-étől 20-án délután 2 óráig ünnejji műszakot tartanak. Az ün­nepi műszakra eddig már az üzem több dolgozója tett felajánlást. A tiiósok közül Baksa Béiáné sztahá­novista pártcsoportbizalmi vállalta, hogy az ünnepi műszak alatt eddi­gi 140 százalékos eredményét 145 százalékra fokozza minőségi mun­ka mellett. Mezei Istvánné tilós ed­dig nem teljesítette tervét. Most azt ígérte, hogy az ünnepi műszak alatt eléri a száz százalékot és a III. pártkongresszusig még tovább javítja eredményét. Többen a mi­nőség javítására tettek felajánlást. N. M. AZ ERÖMÜ dolgozói röpgyülésen határozták el, hogy ünnepi műszakot tarta­nak, ezzel köszöntik a városi párt­értekezletet. Pozsár József szólalt fel elsőnek a röpgyülésen. Egy újí­tást ad be a műszak alatt, hogy még könnyebbé váljék a munka. Kalapis Menyhért kazánfűtő bri­gádja nevében a műszakra egy ton­na szénmegtakarítást vállalt, Fi­lák Ignác kazánkormoló 126 száza­lékos teljesítménnyel akarja kö­szönteni a pártértekezletet. A OlSZ-fiatalok közül Szitkai Péter, Somogyi László 120—120 százalé­kot. Lakatos Sándor pedig 115 szá­zalékos termelési eredmény eléré­sét vállalták. • •.:•.! A fizikai dolgozókhoz a műszaki és adminisztratív .dolgozók is csat­lakoztak, hogy a műszakban vál­lalt kötelezettségüket túl is teljesít­sék. Misán György Készülök a kongresszusra és a városi pártértekezletre A szegedi pártertekez­Ietre felelősségteljes fel­adatok elvégzése vár, hiszen Szeged a könnyű­ipar városa, ami az el­mult évi párt- és kor­mányhatározatok alap­ján éppen a dolgozók életszínvonalának eme­lése érdekében jelentős megtisztelő feladatot há­rít nemcsak a párt vá­rosi vezetőire, hanem mindannyiónkra. Tud­juk azonban, hogy ezt a feladatot elvégezni csak akkor sikerül, ha a dolgozók széles töme­geit mozgósítani tudjuk a feladatok megoldására. Erre a pártértekezlet is hivatott és biztosan hoz majd határozatokat. Természetesen nem kell, de nem is szabad meg­várnunk, míg ez a moz­gósítás gyakorlatilag el­érkezik az üzemekbe, hanem siessünk elébe, hogy már készen, már munkaközben találjon mindnyájunkat. Különö­sen kemény feladat vár reánk, műszaki dolgo­zókra, hogy üzemcink szerteágazó műszaki problémáit jól kézben­tartsuk, jól szervezzük üzemeinkben a termelés, az önköltségcsökkentés és nem utolsósorban a minőség megjavítása érdekében folyó mun­kát. Meg kell vizsgál­nunk mindnyájunknak, hogy melyek üzemünk leggyengébb nontjai és oda irányítsunk most minden erőfeszítést, hogy ezeket fokozatosan fel­számoljuk. Minden öntudatos dol­gozó felfigyel most a pártcrtekezletre. a kon­gresszusra, mert hiszen sokat várunk ettől, de azt is tudjuk, hogy tő­lünk is sokat vár a párt. Készüljünk tehát a párt­értekezletre. a kongresz­szusra mcltó munkával. Én magam is készü­lök, mint nagyon sok műszaki dolgozó. Ügy készülök, hogy a minő­ség megjavítása érdeké­ben kísérletképpen az egyesítések számát a nyujtógépen ötszörösre emeljük és ezt a kísér­letet, amely nagyon fi­gyelmes és lelkiismere­tes munkát igényel, még ezen a héten elkezdjük. A pártkongresszus tisz­teletére pedig azt válla­lom, hogy ezeket a kí­sérleteket az előfonó gé­peken tovább folytatjuk és el akarjuk érni, hogy a nyujtóhengerek egy­máshoz való közelebb állításának lehetőségét megtaláljuk és vele a szakító egyenlőtlensé­günk jelenlegi mértékét megjavítsuk. Ugyancsak újból felül fogjuk vizs­gálni üzemünk Zsédeiy­mozgalmát, az eddigi hiányosságokat kiküszö­böljük. az ellenőrzést ki­bővítjük és művezetőin­ket is minőségi osztály­ba soroljuk, hogy az egészséges minőségi ver­seny. továbbá a sztahá­novista mozgalom kiszé­lesítését jobban megala­pozzuk. Ezek az én vállalá­saim, melyekel teljesí­teni is fogok. Tudom ugyan, hogy ez a munka csak kis részletkérdése a felmerülő és megol­dásra váró problémák­nak, de, ha sokan, ha mindannyian elhatároz­zuk magunkat egy-egy hasonló vállalásra, an­nak eredményeiből egész népünk fog részesedni, mellyel máris közelebb jutottunk kitűzött cé­lunkhoz. NAGY SÁNDOR a Textilművek főmérnöke A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak eredményei Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Legfelső Tanácsa választásai alkalmából alakult központi vá­lasztási bizottság közleményt adott ki az 1954. március 11-i választá­sok eredményeiről. A közlemény megállapítja, hogy a központi • választási bizottsághoz valamennyi kerületi választási bi­zottságtól beérkeztek a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa választá­sairól szóló végleges adatok. Az említett adatok alapján megállapí­tották, hogy a áálasztójogosultak összlét­száma 120,750.816, közülük a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak választásain 120 millió 727.826-an, azaz a választójogo­sultak 99,98 százaléka vett részt. A szövetségi tanács választóké rületeiben a kommunisták és pártonkivü­liek népi tömbjének jelöltjeire 120,479.2i9-en szavaztak, azaz a szavazók 99,99 százaléka. A jelöltek ellen szavaztak 247.897­en. „A Szovjetunió Legfelső Taná­csának választásairól szóló ren­delkezés" 88. cikkelye alapján ér­vénytelennek minősítettek 680 sza­vazólapot. A központi választási bizottság közleménye a továbbiakban rész­letes adatokat tartalmaz a szövet­ségi tanács és a nemzetiségi tanács választásairól A közlemény megállapítja to­vábbá. hogy az autonom köztársa­ságokban, az autonom területeken és a nemzetiségi körzetekben a nemzetiségi tanács választásain a 9,534.150 választó közül 9,532.571-en szavaztak, azaz az összes választók 99,98 százaléka. Ezekben a kerületekben a kom­munisták és pártonkívüliek népi tömbjének jelültjeire 9,503.807-cn szavaztak, azaz a szavazásban résztvett választók 99.69 százaléka. Az autonom köztársaságok, anio­nom területek és nemzetiségi kör­zetek nemzetiségi tanácsi jelöltjei ellen szavaztak 28.722-en. „A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának vá­lasztásairól szóló rendelkezés" 88. cikkelye alap.ián érvénytelennek minősítettek 42 szavazólapot. A közlemény befejező része a szövetségi tanácsba és a nemzetisé­gi tanácsba megválasztott kii'döt­tek névsorát tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents