Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-16 / 63. szám

KEDD, 1954. MÁRCIUS 16. .3 DELMGGYflRORSZÖG ünnepi előadás a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából A dicsőséges Magyar Tanács köztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából, pénteken este 5 órakor a Vörös Csillag mo­ziban ünnepi előadás lesz. Beszédet mond G. Fazekas Erzsébet elv­társnö, egyetemi tanár, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége Agit.-prop. Osztályának munkatársa. Az ünnepi beszéd után új dokumentum-filmet vetítenek le a résztvevők előtt a Magyar Tanács­köztársaság hősi harcairól. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Már harmincan igényeltek házépítési kölcsönt Szegeden Szeged dolgozói is örömmel fo­gadták kormányunk újabb támoga­tását a családi ház építési kölcsön kibocsájtását. Igen megélenkült az­óta a Városi Tanács építési és köz­lekedési osztálya, egyre több üzemi dolgozó keresi fel az osztályt, ahol kérdésére megadják a pontos vá­laszt. Az építési kölcsön kibocsáj­tása óta az építkezni kívánók szá­ma állandóan növeltszik. Eddig har­mincan nyújtottak be kérelmet, akiknek engedélye elintézés alatt van. Pár napja kereste fel a tanácsot Farkas József, Bérkert-utca 5. sz. alatti lakos feleségével és ma már boldogan nézegetik építendő családi házuk tervrajzait, tervezgetik, mit hova is tesznek az új lakásban, melynek építési munkálatait hama­rosan megkezdik. De nemcsak az építési kölcsön iránt nyilvánul meg az érdeklődés, hanem egyre többen tatarozási köl­csönt is kérnek, hogy házaikat rendbehozzák, kicsinosítsák. Ha a kölcsönt igénylőkkel elbe­szélgetünk, örömükből látjuk, mi­lyen segítséget nyújt kormányunk a dolgozóknak a családi ház építési és tatarozási kölcsön nyújtásával." Juhász Imréné Örömmel üdvözlik Szeged és a szegedi járás dolgozói a minisztertanács határozatát a hús- és a zsiradékárak leszállításáról Minden téren igyekszünk teljesíteni begyűjtési kötelezettségünket Ismét léptünk egyet előre pártunk határozatának a kormány­programm megvalósítása a dolgozók életszínvonal emelésének útján. A hús- és a zsiradékárak leszállítása jelentős megtakarítást jelent a szegedi családok háztartásában is. A régi közmondás: sok kicsi sokra megy, most is érvényes, hisz a szegedi háziasszonyok, akik be­osztással élnek, jól tudják mennyi pénzt takarítanak meg ezután minden hónapban, mert kevesebbe kerül a zsír- és a húsféleség. A dolgozók életszínvonalának emelkedését segíti elö a minisztertanács legújabb határozata is és az a feladata minden szegedi munkásnak, parasztnak és értelmiséginek: még jobban dolgozzon a nagy közös ügy — o további árleszállítás, a szebb élet megvalósítása érdekében. Mi is olvastuk az újságot, hallgattuk a rádiót A legtisztább állomás cím elnyeréséért Ha kényelmes, tiszta várótermek­ben várakoznak az utazni szándé­kozó dolgozók vonatjaikra, udvarias vasutasok adják a jegyeket, állandó tiszta, virággal díszített állomásépü­leteket látnak utasaink, és látják, hogy az állomásokon vasutasaink fegyelmezett magatartásúak, akkor örömmel és szívesen utaznak. Mind­ezek megvalósítása és biztosítása érdekében tettek felajánlást vas­utas dolgozóink a pártkongresszus­ra és ezért fogadták el a Kiskun­félegyházi állomás dolgozóinak, a legtisztább állomás cím elnyeréséért tett versenyfelhívásukat,­Szegedi igazgatóságunk területén, 15-től 20-ig tisztasági versenyt ren­dezünk. Azok az állomások, akik ebben a versenyben első helyezést érnek el, igazgatóságunk vezetői külön jutalomban részesítik. E cél elérése és a kongresszusi verseny továbbfejlesztése érdekében nem­csak a külszolgálati dolgozóknak, hanem az igazgatóságunk központi szolgálat dolgozóinak is ha kiutaz­nak a területre, sokkal komolyabb és nagyobb segítséget kell nyújtani. Eddig is szép eredmények szület­tek igazgatóságunknál. Szeged Ál­lomáson Horváth Gyuláné forgalmi szolgálattevő és brigádja a kocsi­tartózkodások egységének idejét vállalták, hogy 90 százalékra telje­sítik. Ezt már 103 százalékra telje­sítették. Aradi Jánosné kocsifelíró 117 százalékra teljesítette vállalá­sát. Tandari Józsefné tehervonat­vezető és brigádja a vonatkísérési terv teljesítését 88 százalékról 90-re emelte; Szeged pályaudvaron a Kossuth árumozdító brigád órán­kénti árumozgatási tervét 122 szá­zalékra teljesítette. Sziládi Sándor A megye legjobb kiskereskedelmi vállalata Az elmúlt napokban értékelték a csongrádmegyei kiskereskedelmi vállalatok 1953; utolsó negyedévi munkáját. Az értékelés alapján a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat ,.A megye legjobb kiskereskedelmi vállalatának" kitüntetés címét és az ezzel járó vándorzászlót és okleve­let nyerte el; Az elmúlt év utolsó negyedének si­kere láttán, dolgozóink fogadalmat tettek, úgy végzik munkájukat, liogy a pártkongresszus tiszteletére tett fogadalmaikat is jóval túltelje­sítsék, s így a vándorzászló az első és a második negyedévben is náluk maradjon. A versenymozgalom áru­dáink között egyre nagyobb mére­teket ölt. Dolgozóink az árudákat átrendezték, hogy minél gyorsabb és tökéletesebb legyen a kiszolgá­lás. Különösen nagy gondot fordí­tanak a helyi árualap beszerzésére, így sikerült már eddig gyorsfűző­ket, szeget, tolókapát és más egye­beket készíttetni és a lakosság ren­delkezésére bocsátani: Az elfekvő öntvényekből most tűzrácsot készíttet vállalatunk. En­nél a munkánál Vincze Jánosné dolgozik, aki felajánlását 140 'szá­zalékra teljesítette ezideig. Az áru­dák dolgozói közül, a 32-es számú árudában Vőneki Ottó 125, a 29-es árudéból Suba Zoltán 105, a 10-es számú árudéból Balázs Pál, aki ál­landóan jóval száz százalék fölött teljesíti kongresszusi felajánlását. Pogány László Csanádi Lajosné szapora léptek­kel sietett reggel a gyár kapuja felé. Azért is, hogy el ne késsen, meg azért is, hogy beszélgessen dolgozóitársaival. Nagy öröm neki, de a többi munkásasszonynak is a minisztertanács határozata a hús­és zsiradékfélék árának leszállítá­sáról. Csanádi Lajosné szakszerve­zeti bizalmi a Konzervgyárban. A dobozüzemben dolgozik. Minden eseményről értesíti csoportja tag­jait. Hétfőn reggel is köszönés után első szava az volt, hogy a nagy újságot elmondta. Alig hogy elkezdte mondókáját, munkatársai mintha csak erre vártak volna, egyszerre szólaltak meg: ©Ne mondj semmit, úgyis tudjuk, mi is olvas­tuk az újságot, hallgattuk a rádiót is©. Azután, mint háziasszonyok, szá­molgatni kezdték, mit is. jelent a zsírnál az öt forintos áresés, meg a húsnál is az a 3—4 forint- kilo­grammonként. — Sok kicsi sokra megy — mondta Földi Béláné, akinek négy gyermeke van. — Nálunk meg sok zsír kell, szeretjük a zsíros ételt. Most majd több jut erre is. — Én is változatosabban főzhe­tek a családnak — szólt közbe Korpa Anna. — A 27 forintos húst most megvehetem 3—4 forinttal ol­csóbban. A finom főzelékkészítő üzemben Berta Imréné is úgy vélekedik, hogy egy olyan négytagú családnál, mint az övé, bizony sokat tesz az, ha öt forinttal kevesebb pénzt ad ki zsírra. — Nálunk minden héten meg kell venni egy kilót. Csak vacso­rát főzök ugyan, de úgy szeretem, hogy annak színe legyen, ahhoz pedig a zsír nem hiányozhat... A zsírban sült krumpli kedvenc éte­lünk. Ezután többet süthetünk, mert most már nemcsak a burgo­nya, hanem a zsír is olcsóbb lett. Havonta mintegy 50 forintot tesz ki az, amit megtakarítunk a hús­és zsiradékféléknél a háztartásban. Ehhez az összeghez hozzátéve, egy-egy darab ruhát tudunk ma­gunknak vásárolni. Ez az árleszállítás is hozzájárul \ családom életszínvonalénak további emelkedéséhez Minden nap korán reggel az az első, hogy megnézzem, miről ír a „Délmagyarország". Vasárnap reg­gel amint kezembe vettem az új­ságot, hirtelen öröm fogott el, amint olvastam, hogy a minisztertanács leszállította a zsír és a hús árakat. Az volt az első érzésem, — mint már nem egyszer —: pártunk és kormányunk ismét betartotta sza­vát. A cikk elolvasása után kezdtem számolni, hogy a mostani árleszállí­tással mennyi pénzt tudok megta­karítani egy hónap alatt A zsír­nál körülbelül húsz forintot a hús­féléknél szintén ugyanannyit ez piár negyven forint. Ehhez te­szek még húsz forintot és veszek a nagyobbik kisfiamnak egy pár szandált nyárra. Ez csak egyhónapi megtakarítás, de ezután minden hó­napban 40 forinttal többet fordít­hatok valami ruhaneműre. Ez az árleszállítás is hozzájárul csalá­dom életszínvonalának további emelkedéséhez. Misán György né A kisteleki Felszabadulás terme­lőszövetkezet tagjai is sokat be­szélnek a hús- és zsiradékárak le­szállításáról. Joggal lehetnek arra büszkék, ők is segítettek abban} hogy olcsóbb legyen a hús és a zsír, Mert a szövetkezetiek egész évi hí­zottsertés- és vágómarhabeadásukat már teljesítették. A Felszabadulás tsz tagjai kivé­tel nélkül valamennyien vágtak sertést s nincs hiányuk zsírból sem. De a friss disznóhúst, marhahúst, borjúhúst ők is szeretik. A gyors hízottsertésbeadás következtében a tsz tagjainak 18 mázsával keve­sebb kukoricát kell beadni. De nemcsak ez az előnyük, hanem más is; amelyről Ormándi Jánosné, a szövetkezet tagja így beszél: ©Elősegítettük azt is, hogy mi ma­gunk is olcsóbban jussunk friss sertéshúshoz, marhahúshoz, vagy borjúhúshoz. Ebből is látható: mi­rajtunk múlik az, hogy még jobb legyen a sorunk«. A Felszabadulás tsz-ben fejlesz­tik a sertés-, baromfi- és juhállo­mányt. A juhok számát például 270 darabról 500 darabra emelik. Ez­után is segítik a dolgozók zsírral, hússal való ellátását. Most a tava­szi nagy munkák folynak a szö­vetkezetben. Mintegy Ifi hold tava­szi búzát már elvetettek. Most ve­tik az árpát és a zabot. A kerté­szetben vetik a kalarábé, karfiol, káposzta és más zöldségfélék mag­vait. Ormándi Jánosné megállapí­totta azt is: ©Tudjuk, hogy a kor­mányprogramm megvalósítása ami kezünkbe van letéve. Iparkodunk, dolgozunk s növeljük eredményein­ket. Minden téren igyekszünk pon­tosan teljesíteni a begyűjtési köte­lezettségünket. Mindezzel segítjük a mi programmunk megvalósítá­sát, életszfnvnalunk emelkedését. A Felszabadulás tsz tagjai most serényen munkálkodnak a földe­ken. Minden soron lévő munkával időben akarnak elkészülni. Az ú j í f ó sebész Távirat érkezett Moszkvából A „Szklifoszovszkij" intézet kéri' Szavinih professzort, a tomszki Molotov" orvosi főiskola klinikai sebészeti tanszékének vezetőjét, hogy jöjjön azonnal Moszkvába, mert meg kell operálni az egyik gyomorrákbaa megbetegedett or­vost". Gondolkodásra nem volt idő. Egy ember életének megmentéséről volt szó. A professzor gyorsan összecsomagolt és Moszkvába re­pült. Andrej Grigorjevics Szavinih a „Szklifoszovszkij" intézetbe ma­gával hozta asszisztenseit, a mű­tős nővért, sőt saját műszereit is. A beteget gördülő kocsin be­tolják a műtőbe, mögötto magas, sovány férfi lépked: figyelmesen körülnéz, néhány rövid szót vált asszisztenseivel és megkezdi a mű­tétet. SZEGEDI JEGYZETEK A hűs és a zsír Ritkán lehet a tűz­hely mellett látni, csak amikor tanítási szü­net van, vasárnap, vagy más ünnepnapokon. Pe­dig legalább olyan jó háziasszony, mint ami­lyen jó pedagógus. A háziasszonyságát ott­hon, a család, a tanár­ságát pedig a, diákjai dicsérik. Magyar iro­dalmat tanít és orosz nyelvet. Elfoglalt em­ber. Dolgozó szobájá­ban nagy halom javí­tásra váró füzet áll, könyvek, jegyzetek, pél­dás rendben. Amig fel­forr a leves és a kony­hában nincs tennivaló, be-bejön a szobába, fő­zés közben is tanításra készül, délután a DAV­nál orosz órát tart. Pon­tos, lelkiismeretes. Ez a legfőbb jellemzője. Lajos Sándornét, a Közlekedési Technikum tanárnőjét, hétfőn ta­lán első vevőként kö­szöntötték a kiszolgálók fehérruhás a Vörös Csillag-mozival szemben lévő nagy élelmiszer boltban. — Minden nap szép, ha az ember cél­lal ébred, ha van ten­nivalója — mondja — de azok a napok még szebbé teszik a munkás­hétköznapokdt. amelye­ken közvetlenül talál­kozhatunk kormányunk gondoskodásával. A va­sárnapi Szabad Népben örömmel olvastam a mi­nisztertanács határoza­tát. Két öröm találkozott bennem, a háziasszony és a tanító ember örö­me. Volt ugyan itthon még zsír bőven, le mentem a boltba, lás­sam a vásárló asszo­nyok beszélgető cso­portjait az eladó asz­talok, meg a pénztár előtt. Közben vettem magam is egy kiló zsírt. Ma azzal is főz­tem már. — Akkor ez a leves ízesebb lesz ugye? — Az, — válaszol rá komolyan, észre sem véve a tréfálkozó szán­dékot. Jól emlékszem még arra az időre, ami­kor a háború után nagj) szó volt egy karély zsí­roskenyér. A főzéseknél pedig mindig a zsíros­fazék fenekét kapar­tuk. Mennyire örül­tünk, amikor a bolt­jainkban megjelent a zsír. amikor vásárolhat­tunk. Nagyszerű előre­lépés volt az is, de ez még nagyszerűbb. Ahogy itt beszél, el­képzelhetetlen, hogy szi­gorúbb is tud lenni, nincs benne semmi ta­náros. Háziasszony, aki nem titkolt aggodalom­mal figyeli néha az óra mutatóját. Kész kell lennie az ebédnek pon­tosan. mert délután ta­nítani megy. Növendé­keivel, akikkel most találkozik, akik már nem fiatal emberek, de friss ésszel, fiatalos tudás­szomjjal tanulják Puskin nyelvét, majd lefordít­tatja: olcsóbb lett a zsír. Még szebb lesz az élet. Búcsúzásnál még eny­nyit mond: — Vannak felejthetetlen és felejt­hetetlenebb napok. Ez a mai szép volt, győ­zelmes állomás. Látni kellett volna az asszo­nyokat, ahogy beléptek a boltba, sokan voltak közöttük, akik nem is akartak vásárolni, csak bejöttek, megálltak az ízlésesen elrendezett áruasztalok elölt, meg­néztek mindent, aztán a bizonyosság boldogsá­gával mentek el: — Iga­zat írtak az újságok. Ma már így is van. — Ennél meggyőzőbb és meggyöződtebb hangot régen hallottam. L. I. Szavinih. műtőkése és „mindent látó" keze szokatlanul mélyen ha­tol bo a szervezet „tiltott zónájába", hogy utat nyisson a rosszindulatú daganathoz. Óvatosan, de biztos kézzel átvágja a rekeszizmot, gon­dosan elköti a véredwnyeket, az idegeiket, majd mólyen feltárva a gátőrt (mediastinum), könnyedén kivágja a fertőzött szöveteket. A műiét sikerült. Majd újabb táviratok érkeztek. Jaltába kellett repülnie. Itt is sürgős műtét várta. Leningrádba, Kievbe, Taskentba, Omszkba, Ke­merovoba és más városokba hívták, hogy előadásokat tartson, bemu­tassa műtétoit az orvostudósok és a gyakorló orvosok előtt. Szavinih pályafutása — új fe­jezet a szovjet sebészet történeté­ben. Saavlnih a főiskola klinikáján I. P. Pavlov, a nagy orosz fizioló­gus, Leporszkij belgyógyászpro­fesszor és Bereznyigovszkij, az akkori idők egyik legnagyobb se­bésze tanácsára sok kísérletet vég­zett állatokon. Igyekezett kiderí­teni, milyen fiziológiai következ­ményekkel jár a gyomor részleges vagy teljes eltávolítása, mi törté­nik a gyomorral, ha eltávolítják ki­meneti nyílását, hogyan működik az ilyen gyomor! Szavinih, miután alapos isme­retokro és kiváló gyakorlati ta­pasztalatokra tett szert, figyemlét főként a has- és mellüregsebcszctre összpontosította. „Éreztem, hogy kezem megvan kötve — mondja a professzor. — A többi sebészhez hasonlóan én is gondosan eltávolítottam a nyelőcső rosszindulatú daganattól fertőzött részét és magát a nyelőcsövet lej­jebb húztam. Természetesen csak kismértékben sikerült a nyelőcsövet kinyújtanom, pedig én az egész nyelőcsövet, egiíszen a nyakig akartam látni". Szavinih olhatározta, hogy műtő­késével hozzányúl a rekeszizom­hoz. azt átvágja és mélyen feltárja a gátőrt — nz emberi szervezet leg­rejtettebb részét. Sokáig az volt a felfogás, hogy a gátőr megkö­zelíthetetlen. A sebész műtőkésc­nek útjában olt fokszik a máj, a szív és a tüdő. Az orosz sebészet történetében már előfordult, hogy a gátorba a hát felől a bordák el­távolításával, a tüdőn keresztül behatoltak. Az ilyen nyelőcső-mű­tétek azonban nem oldották meg a problémákat. Szavinih professzor ls csak hosz­szú évek fáradságos munkája és számtalan kísérlet ntán határozta ol magát, hogy a saját elgondo­lása szerint nyitja meg a gátőrt. A1 szervezet „tiltott zónájába" való vakmerő behatolással ragyogóan oldotta meg a gyomor és a nyelő­eső rákos daganatainak radikális eltávolítását. A szovjet sebészet ezen a téren az első helyen áll a világon. A gátorba való mély behatolás lehetővé teszi, hogy a mellkas egyéb szervein is a legbonyolultabb műtéteket hajtsák végre. Szavinih például teljesen eltávolítja és vé­konybéllel helyettesíti a fertőzött nyelőcsövet. Szavinih, mielőtt a gyomornak úgynevezett ©totális© műtéteihez kezdett volna, rengeteget kísérlete­zett és a legapróbb részletekig ta­nulmányozta, vájjon a vékonybél, amellyel a nyelőcsövet összeköti, képes-e helyettesíteni az eltávolí­tott gyomrot. A sebész által terem­tett új szervet a röntgenesek a be­tegnek néhány év múlva történt átvilágításánál gyakran összetévesz­tették a normális gyomorral. Szavinih, a vjatkai parasztfiú, 35 evvel ezelőtt lépte át az öreg tomszki főiskola épületének kü­szöbét. Itt szerezte meg az orvosi diplomát, itt lett professzor, kiváló tudós, az orvostudományi akadémia tagja. Itt tüntették ki Sztálin-díj­jal. Lelkes és becsületes munkájá­val kiérdemelte a nép bizalmát, kétszer választották meg a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa kül­döttjének. Tudományos kutató, gyógyító és pedagógiai munkáját ügyesen ös­szekapcsolja az aktív társadalmi munkával. Tagja az országos se­bészegyesület vezetőségének, a po­litikai és tudományos ismereteket terjesztő országos társaság területi fiókosztálya vezetőségének. Gyak­ran fordul meg az üzemekben és a falusi klubokban, ahol előadásokat tart. I. Kuzmenkó

Next

/
Thumbnails
Contents