Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-16 / 63. szám

KEDD, 1954. MÁRCIUS 16. .3 DELMGGYflRORSZÖG ünnepi előadás a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából A dicsőséges Magyar Tanács köztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából, pénteken este 5 órakor a Vörös Csillag moziban ünnepi előadás lesz. Beszédet mond G. Fazekas Erzsébet elvtársnö, egyetemi tanár, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agit.-prop. Osztályának munkatársa. Az ünnepi beszéd után új dokumentum-filmet vetítenek le a résztvevők előtt a Magyar Tanácsköztársaság hősi harcairól. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Már harmincan igényeltek házépítési kölcsönt Szegeden Szeged dolgozói is örömmel fogadták kormányunk újabb támogatását a családi ház építési kölcsön kibocsájtását. Igen megélenkült azóta a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya, egyre több üzemi dolgozó keresi fel az osztályt, ahol kérdésére megadják a pontos választ. Az építési kölcsön kibocsájtása óta az építkezni kívánók száma állandóan növeltszik. Eddig harmincan nyújtottak be kérelmet, akiknek engedélye elintézés alatt van. Pár napja kereste fel a tanácsot Farkas József, Bérkert-utca 5. sz. alatti lakos feleségével és ma már boldogan nézegetik építendő családi házuk tervrajzait, tervezgetik, mit hova is tesznek az új lakásban, melynek építési munkálatait hamarosan megkezdik. De nemcsak az építési kölcsön iránt nyilvánul meg az érdeklődés, hanem egyre többen tatarozási kölcsönt is kérnek, hogy házaikat rendbehozzák, kicsinosítsák. Ha a kölcsönt igénylőkkel elbeszélgetünk, örömükből látjuk, milyen segítséget nyújt kormányunk a dolgozóknak a családi ház építési és tatarozási kölcsön nyújtásával." Juhász Imréné Örömmel üdvözlik Szeged és a szegedi járás dolgozói a minisztertanács határozatát a hús- és a zsiradékárak leszállításáról Minden téren igyekszünk teljesíteni begyűjtési kötelezettségünket Ismét léptünk egyet előre pártunk határozatának a kormányprogramm megvalósítása a dolgozók életszínvonal emelésének útján. A hús- és a zsiradékárak leszállítása jelentős megtakarítást jelent a szegedi családok háztartásában is. A régi közmondás: sok kicsi sokra megy, most is érvényes, hisz a szegedi háziasszonyok, akik beosztással élnek, jól tudják mennyi pénzt takarítanak meg ezután minden hónapban, mert kevesebbe kerül a zsír- és a húsféleség. A dolgozók életszínvonalának emelkedését segíti elö a minisztertanács legújabb határozata is és az a feladata minden szegedi munkásnak, parasztnak és értelmiséginek: még jobban dolgozzon a nagy közös ügy — o további árleszállítás, a szebb élet megvalósítása érdekében. Mi is olvastuk az újságot, hallgattuk a rádiót A legtisztább állomás cím elnyeréséért Ha kényelmes, tiszta várótermekben várakoznak az utazni szándékozó dolgozók vonatjaikra, udvarias vasutasok adják a jegyeket, állandó tiszta, virággal díszített állomásépületeket látnak utasaink, és látják, hogy az állomásokon vasutasaink fegyelmezett magatartásúak, akkor örömmel és szívesen utaznak. Mindezek megvalósítása és biztosítása érdekében tettek felajánlást vasutas dolgozóink a pártkongresszusra és ezért fogadták el a Kiskunfélegyházi állomás dolgozóinak, a legtisztább állomás cím elnyeréséért tett versenyfelhívásukat,Szegedi igazgatóságunk területén, 15-től 20-ig tisztasági versenyt rendezünk. Azok az állomások, akik ebben a versenyben első helyezést érnek el, igazgatóságunk vezetői külön jutalomban részesítik. E cél elérése és a kongresszusi verseny továbbfejlesztése érdekében nemcsak a külszolgálati dolgozóknak, hanem az igazgatóságunk központi szolgálat dolgozóinak is ha kiutaznak a területre, sokkal komolyabb és nagyobb segítséget kell nyújtani. Eddig is szép eredmények születtek igazgatóságunknál. Szeged Állomáson Horváth Gyuláné forgalmi szolgálattevő és brigádja a kocsitartózkodások egységének idejét vállalták, hogy 90 százalékra teljesítik. Ezt már 103 százalékra teljesítették. Aradi Jánosné kocsifelíró 117 százalékra teljesítette vállalását. Tandari Józsefné tehervonatvezető és brigádja a vonatkísérési terv teljesítését 88 százalékról 90-re emelte; Szeged pályaudvaron a Kossuth árumozdító brigád óránkénti árumozgatási tervét 122 százalékra teljesítette. Sziládi Sándor A megye legjobb kiskereskedelmi vállalata Az elmúlt napokban értékelték a csongrádmegyei kiskereskedelmi vállalatok 1953; utolsó negyedévi munkáját. Az értékelés alapján a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat ,.A megye legjobb kiskereskedelmi vállalatának" kitüntetés címét és az ezzel járó vándorzászlót és oklevelet nyerte el; Az elmúlt év utolsó negyedének sikere láttán, dolgozóink fogadalmat tettek, úgy végzik munkájukat, liogy a pártkongresszus tiszteletére tett fogadalmaikat is jóval túlteljesítsék, s így a vándorzászló az első és a második negyedévben is náluk maradjon. A versenymozgalom árudáink között egyre nagyobb méreteket ölt. Dolgozóink az árudákat átrendezték, hogy minél gyorsabb és tökéletesebb legyen a kiszolgálás. Különösen nagy gondot fordítanak a helyi árualap beszerzésére, így sikerült már eddig gyorsfűzőket, szeget, tolókapát és más egyebeket készíttetni és a lakosság rendelkezésére bocsátani: Az elfekvő öntvényekből most tűzrácsot készíttet vállalatunk. Ennél a munkánál Vincze Jánosné dolgozik, aki felajánlását 140 'százalékra teljesítette ezideig. Az árudák dolgozói közül, a 32-es számú árudában Vőneki Ottó 125, a 29-es árudéból Suba Zoltán 105, a 10-es számú árudéból Balázs Pál, aki állandóan jóval száz százalék fölött teljesíti kongresszusi felajánlását. Pogány László Csanádi Lajosné szapora léptekkel sietett reggel a gyár kapuja felé. Azért is, hogy el ne késsen, meg azért is, hogy beszélgessen dolgozóitársaival. Nagy öröm neki, de a többi munkásasszonynak is a minisztertanács határozata a húsés zsiradékfélék árának leszállításáról. Csanádi Lajosné szakszervezeti bizalmi a Konzervgyárban. A dobozüzemben dolgozik. Minden eseményről értesíti csoportja tagjait. Hétfőn reggel is köszönés után első szava az volt, hogy a nagy újságot elmondta. Alig hogy elkezdte mondókáját, munkatársai mintha csak erre vártak volna, egyszerre szólaltak meg: ©Ne mondj semmit, úgyis tudjuk, mi is olvastuk az újságot, hallgattuk a rádiót is©. Azután, mint háziasszonyok, számolgatni kezdték, mit is. jelent a zsírnál az öt forintos áresés, meg a húsnál is az a 3—4 forint- kilogrammonként. — Sok kicsi sokra megy — mondta Földi Béláné, akinek négy gyermeke van. — Nálunk meg sok zsír kell, szeretjük a zsíros ételt. Most majd több jut erre is. — Én is változatosabban főzhetek a családnak — szólt közbe Korpa Anna. — A 27 forintos húst most megvehetem 3—4 forinttal olcsóbban. A finom főzelékkészítő üzemben Berta Imréné is úgy vélekedik, hogy egy olyan négytagú családnál, mint az övé, bizony sokat tesz az, ha öt forinttal kevesebb pénzt ad ki zsírra. — Nálunk minden héten meg kell venni egy kilót. Csak vacsorát főzök ugyan, de úgy szeretem, hogy annak színe legyen, ahhoz pedig a zsír nem hiányozhat... A zsírban sült krumpli kedvenc ételünk. Ezután többet süthetünk, mert most már nemcsak a burgonya, hanem a zsír is olcsóbb lett. Havonta mintegy 50 forintot tesz ki az, amit megtakarítunk a húsés zsiradékféléknél a háztartásban. Ehhez az összeghez hozzátéve, egy-egy darab ruhát tudunk magunknak vásárolni. Ez az árleszállítás is hozzájárul \ családom életszínvonalénak további emelkedéséhez Minden nap korán reggel az az első, hogy megnézzem, miről ír a „Délmagyarország". Vasárnap reggel amint kezembe vettem az újságot, hirtelen öröm fogott el, amint olvastam, hogy a minisztertanács leszállította a zsír és a hús árakat. Az volt az első érzésem, — mint már nem egyszer —: pártunk és kormányunk ismét betartotta szavát. A cikk elolvasása után kezdtem számolni, hogy a mostani árleszállítással mennyi pénzt tudok megtakarítani egy hónap alatt A zsírnál körülbelül húsz forintot a húsféléknél szintén ugyanannyit ez piár negyven forint. Ehhez teszek még húsz forintot és veszek a nagyobbik kisfiamnak egy pár szandált nyárra. Ez csak egyhónapi megtakarítás, de ezután minden hónapban 40 forinttal többet fordíthatok valami ruhaneműre. Ez az árleszállítás is hozzájárul családom életszínvonalának további emelkedéséhez. Misán György né A kisteleki Felszabadulás termelőszövetkezet tagjai is sokat beszélnek a hús- és zsiradékárak leszállításáról. Joggal lehetnek arra büszkék, ők is segítettek abban} hogy olcsóbb legyen a hús és a zsír, Mert a szövetkezetiek egész évi hízottsertés- és vágómarhabeadásukat már teljesítették. A Felszabadulás tsz tagjai kivétel nélkül valamennyien vágtak sertést s nincs hiányuk zsírból sem. De a friss disznóhúst, marhahúst, borjúhúst ők is szeretik. A gyors hízottsertésbeadás következtében a tsz tagjainak 18 mázsával kevesebb kukoricát kell beadni. De nemcsak ez az előnyük, hanem más is; amelyről Ormándi Jánosné, a szövetkezet tagja így beszél: ©Elősegítettük azt is, hogy mi magunk is olcsóbban jussunk friss sertéshúshoz, marhahúshoz, vagy borjúhúshoz. Ebből is látható: mirajtunk múlik az, hogy még jobb legyen a sorunk«. A Felszabadulás tsz-ben fejlesztik a sertés-, baromfi- és juhállományt. A juhok számát például 270 darabról 500 darabra emelik. Ezután is segítik a dolgozók zsírral, hússal való ellátását. Most a tavaszi nagy munkák folynak a szövetkezetben. Mintegy Ifi hold tavaszi búzát már elvetettek. Most vetik az árpát és a zabot. A kertészetben vetik a kalarábé, karfiol, káposzta és más zöldségfélék magvait. Ormándi Jánosné megállapította azt is: ©Tudjuk, hogy a kormányprogramm megvalósítása ami kezünkbe van letéve. Iparkodunk, dolgozunk s növeljük eredményeinket. Minden téren igyekszünk pontosan teljesíteni a begyűjtési kötelezettségünket. Mindezzel segítjük a mi programmunk megvalósítását, életszfnvnalunk emelkedését. A Felszabadulás tsz tagjai most serényen munkálkodnak a földeken. Minden soron lévő munkával időben akarnak elkészülni. Az ú j í f ó sebész Távirat érkezett Moszkvából A „Szklifoszovszkij" intézet kéri' Szavinih professzort, a tomszki Molotov" orvosi főiskola klinikai sebészeti tanszékének vezetőjét, hogy jöjjön azonnal Moszkvába, mert meg kell operálni az egyik gyomorrákbaa megbetegedett orvost". Gondolkodásra nem volt idő. Egy ember életének megmentéséről volt szó. A professzor gyorsan összecsomagolt és Moszkvába repült. Andrej Grigorjevics Szavinih a „Szklifoszovszkij" intézetbe magával hozta asszisztenseit, a műtős nővért, sőt saját műszereit is. A beteget gördülő kocsin betolják a műtőbe, mögötto magas, sovány férfi lépked: figyelmesen körülnéz, néhány rövid szót vált asszisztenseivel és megkezdi a műtétet. SZEGEDI JEGYZETEK A hűs és a zsír Ritkán lehet a tűzhely mellett látni, csak amikor tanítási szünet van, vasárnap, vagy más ünnepnapokon. Pedig legalább olyan jó háziasszony, mint amilyen jó pedagógus. A háziasszonyságát otthon, a család, a tanárságát pedig a, diákjai dicsérik. Magyar irodalmat tanít és orosz nyelvet. Elfoglalt ember. Dolgozó szobájában nagy halom javításra váró füzet áll, könyvek, jegyzetek, példás rendben. Amig felforr a leves és a konyhában nincs tennivaló, be-bejön a szobába, főzés közben is tanításra készül, délután a DAVnál orosz órát tart. Pontos, lelkiismeretes. Ez a legfőbb jellemzője. Lajos Sándornét, a Közlekedési Technikum tanárnőjét, hétfőn talán első vevőként köszöntötték a kiszolgálók fehérruhás a Vörös Csillag-mozival szemben lévő nagy élelmiszer boltban. — Minden nap szép, ha az ember céllal ébred, ha van tennivalója — mondja — de azok a napok még szebbé teszik a munkáshétköznapokdt. amelyeken közvetlenül találkozhatunk kormányunk gondoskodásával. A vasárnapi Szabad Népben örömmel olvastam a minisztertanács határozatát. Két öröm találkozott bennem, a háziasszony és a tanító ember öröme. Volt ugyan itthon még zsír bőven, le mentem a boltba, lássam a vásárló asszonyok beszélgető csoportjait az eladó asztalok, meg a pénztár előtt. Közben vettem magam is egy kiló zsírt. Ma azzal is főztem már. — Akkor ez a leves ízesebb lesz ugye? — Az, — válaszol rá komolyan, észre sem véve a tréfálkozó szándékot. Jól emlékszem még arra az időre, amikor a háború után nagj) szó volt egy karély zsíroskenyér. A főzéseknél pedig mindig a zsírosfazék fenekét kapartuk. Mennyire örültünk, amikor a boltjainkban megjelent a zsír. amikor vásárolhattunk. Nagyszerű előrelépés volt az is, de ez még nagyszerűbb. Ahogy itt beszél, elképzelhetetlen, hogy szigorúbb is tud lenni, nincs benne semmi tanáros. Háziasszony, aki nem titkolt aggodalommal figyeli néha az óra mutatóját. Kész kell lennie az ebédnek pontosan. mert délután tanítani megy. Növendékeivel, akikkel most találkozik, akik már nem fiatal emberek, de friss ésszel, fiatalos tudásszomjjal tanulják Puskin nyelvét, majd lefordíttatja: olcsóbb lett a zsír. Még szebb lesz az élet. Búcsúzásnál még enynyit mond: — Vannak felejthetetlen és felejthetetlenebb napok. Ez a mai szép volt, győzelmes állomás. Látni kellett volna az asszonyokat, ahogy beléptek a boltba, sokan voltak közöttük, akik nem is akartak vásárolni, csak bejöttek, megálltak az ízlésesen elrendezett áruasztalok elölt, megnéztek mindent, aztán a bizonyosság boldogságával mentek el: — Igazat írtak az újságok. Ma már így is van. — Ennél meggyőzőbb és meggyöződtebb hangot régen hallottam. L. I. Szavinih. műtőkése és „mindent látó" keze szokatlanul mélyen hatol bo a szervezet „tiltott zónájába", hogy utat nyisson a rosszindulatú daganathoz. Óvatosan, de biztos kézzel átvágja a rekeszizmot, gondosan elköti a véredwnyeket, az idegeiket, majd mólyen feltárva a gátőrt (mediastinum), könnyedén kivágja a fertőzött szöveteket. A műiét sikerült. Majd újabb táviratok érkeztek. Jaltába kellett repülnie. Itt is sürgős műtét várta. Leningrádba, Kievbe, Taskentba, Omszkba, Kemerovoba és más városokba hívták, hogy előadásokat tartson, bemutassa műtétoit az orvostudósok és a gyakorló orvosok előtt. Szavinih pályafutása — új fejezet a szovjet sebészet történetében. Saavlnih a főiskola klinikáján I. P. Pavlov, a nagy orosz fiziológus, Leporszkij belgyógyászprofesszor és Bereznyigovszkij, az akkori idők egyik legnagyobb sebésze tanácsára sok kísérletet végzett állatokon. Igyekezett kideríteni, milyen fiziológiai következményekkel jár a gyomor részleges vagy teljes eltávolítása, mi történik a gyomorral, ha eltávolítják kimeneti nyílását, hogyan működik az ilyen gyomor! Szavinih, miután alapos ismeretokro és kiváló gyakorlati tapasztalatokra tett szert, figyemlét főként a has- és mellüregsebcszctre összpontosította. „Éreztem, hogy kezem megvan kötve — mondja a professzor. — A többi sebészhez hasonlóan én is gondosan eltávolítottam a nyelőcső rosszindulatú daganattól fertőzött részét és magát a nyelőcsövet lejjebb húztam. Természetesen csak kismértékben sikerült a nyelőcsövet kinyújtanom, pedig én az egész nyelőcsövet, egiíszen a nyakig akartam látni". Szavinih olhatározta, hogy műtőkésével hozzányúl a rekeszizomhoz. azt átvágja és mélyen feltárja a gátőrt — nz emberi szervezet legrejtettebb részét. Sokáig az volt a felfogás, hogy a gátőr megközelíthetetlen. A sebész műtőkéscnek útjában olt fokszik a máj, a szív és a tüdő. Az orosz sebészet történetében már előfordult, hogy a gátorba a hát felől a bordák eltávolításával, a tüdőn keresztül behatoltak. Az ilyen nyelőcső-műtétek azonban nem oldották meg a problémákat. Szavinih professzor ls csak hoszszú évek fáradságos munkája és számtalan kísérlet ntán határozta ol magát, hogy a saját elgondolása szerint nyitja meg a gátőrt. A1 szervezet „tiltott zónájába" való vakmerő behatolással ragyogóan oldotta meg a gyomor és a nyelőeső rákos daganatainak radikális eltávolítását. A szovjet sebészet ezen a téren az első helyen áll a világon. A gátorba való mély behatolás lehetővé teszi, hogy a mellkas egyéb szervein is a legbonyolultabb műtéteket hajtsák végre. Szavinih például teljesen eltávolítja és vékonybéllel helyettesíti a fertőzött nyelőcsövet. Szavinih, mielőtt a gyomornak úgynevezett ©totális© műtéteihez kezdett volna, rengeteget kísérletezett és a legapróbb részletekig tanulmányozta, vájjon a vékonybél, amellyel a nyelőcsövet összeköti, képes-e helyettesíteni az eltávolított gyomrot. A sebész által teremtett új szervet a röntgenesek a betegnek néhány év múlva történt átvilágításánál gyakran összetévesztették a normális gyomorral. Szavinih, a vjatkai parasztfiú, 35 evvel ezelőtt lépte át az öreg tomszki főiskola épületének küszöbét. Itt szerezte meg az orvosi diplomát, itt lett professzor, kiváló tudós, az orvostudományi akadémia tagja. Itt tüntették ki Sztálin-díjjal. Lelkes és becsületes munkájával kiérdemelte a nép bizalmát, kétszer választották meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttjének. Tudományos kutató, gyógyító és pedagógiai munkáját ügyesen összekapcsolja az aktív társadalmi munkával. Tagja az országos sebészegyesület vezetőségének, a politikai és tudományos ismereteket terjesztő országos társaság területi fiókosztálya vezetőségének. Gyakran fordul meg az üzemekben és a falusi klubokban, ahol előadásokat tart. I. Kuzmenkó