Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-07 / 56. szám

VASÁRNAP, 1954. MÁRCIUS 7, DÉLMÜGYORORSZAG Ahol csak élef van a földtekén iii Békéscsabán ellenvonatra vártunk.., Kint szőtte köntösét az éjszaka. S én eltűnődtem... Most, ha nőne szárnyunk! ... Pár röpke napra jöhetek haza édesanyámhoz, s itt kell vesztegelnem a szomszéd állomáson, hasztalan ... Gyalog indulni nőtt kamaszos kedvem, de kint fagyott, — megadtam hát magam, és lestem, hátha ismerőst találok. ... Korunczi elvtárs most lépett be épp. Leül mellém... Köszöntöm. — Meg se látott? — Felém se biccenti kucsmás fejét. ©öreg, felétek ily hamar felednek? Kivel dolgoztál, meg se ismered?© És felriad, s hebeg, mint bűnös gyermek: ©... A rádió... Bemondta... Nagybeteg .. .© — ©Miket beszélsz? Ki? Rádió... Nem értem...© — s felém fordítom arcát... Könny pereg fehér bajszára, s könny csillog szemében.., ©Ma este mondta . -., Sztálin nagybeteg .. .© ©— Hazudsz öreg!... Bocsáss meg, nem, nem értem... Hisz tenni kéne akkor, most nagyot!« ... S a vonat áll tovább a néma éjben, s ki szárnyakról merengtem, törten érzem mily semmiség, tehetetlen vagyok.,, s Áz ©Ady© termelőszövetkezetben 1 reggel munkába állt minden fogat. Ki tegnap még szabódott, ©Ily hidegben? S fagyos a föld...« — Otthon az sem maradt. De mintha mindnyájuk szívében rágna valami nagy-nagy bánat, szótlan szántogattak. Sütött ezer sugárral, csak meleget alig adott a nap. És délutánra felhőkaravánok lepték el sűrűn az egész eget. — Mint máskor három, négy nap, annyit szántott a húsz eke, mikorra este lett. — ... S a nap vörösre festette a felhők cafatjait, s feléledett a szél. Az éjszakában, elhagyva az erdőt, a tavaszra tört álnokul a tél.,, 0 A" kultúrházban összegyűltünk este, szomorú szívvel, az egész család. És hallgattunk, — pedig mindőnk kereste a nyugtató beszédnek fonalát. S már nem tudom ki, — s mintha csak magának bizonygatná, — kimondta csendesen: ©Ha egy napig élne vele tovább csak, én érte adnám mind az életem!© — És én tudtam; — mindenki véle érez, — és óriásnak láttam a szobát, és benne milliókat... Ezred évvel, vagy tízezerrel élhetne tovább, + ha így lehetne... Ám tudtuk, hiába .,, ...Suhanc szél zörgette az ablakot, s elindultunk haza az éjszakában.., ti! Hidegre fordult, reggelre fagyott. EJ Korán munkába ment... F orró kezével megsimogatta homlokom anyám. S beszélt is hozzám, emlékszem... ©Az éjjel, ma reggel...© Mondott többet is? talán.,, _ Én megcsókoltam arcát, félig ébren, _ s elment. Aludtam volna még tovább, . A de felriadtam... Mit mondott? Az éjjel? — Hitetlen ismételgettem szavát. — * '• A rádióhoz ugrottam ijedten. wm­Egy élet, mig kinyílott zöld szeme. ,.. Kossuth adó... S a néma, szürke csendben felzokogott a fájó gyász-zene. Meghalt? — Ne higyj, hazug a hír, ne vetkezz, hisz ö bennünket el nem hagyhatott. Hogy férkőzhetne a halál szivéhez? — ... S ha mégis? ... Sztálin már nem él, halott. S hogy nem temetkezett az éjszakába a nap? S ki lesz apánk, ha O nem él? Fagyos szelek portyáztak a határban, dermesztően csikorgott kint a tél... 0 ...Tintába százszor mártottam a tollam, leírjam kínzó, nagy fájdalmamat, — s nem fért el rímelő, rövid sorokban, s a ritmust hágva át, naggyá dagadt, és szerteömlött bennem, mint a láva, és mint a forró láva, égetett. S csak lassan hűlt ki, késő, nagysokára. . ...Tavasz költötte már a földeket, s a békítő reménység zöld színével vígasztalé a gyászoló család sokmillió fiát... Dús termést érlelt a napsütéses júniusi nyár... 0 Egy év repült el fürge, sólyom-szárnyon. S mit fel nem fogtam akkor, értem én: Meghalt. — És mégse! Élni, győzni látom, ahol csak élet van e földtekén. Gluscsenko professzor tanácsai segítik a szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkáját I. J. Gluscsenko elvtárs, kétsze­res Sztálin-díjas akadémikus, bio­lógus, a szegedi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézetnél 1954. február 25-én történt látogatása alkalmával adott igen értékes tanácsaival nagy­ban segíti az intézet további kuta­tó munkáját. Gluscsenko elvtárs kutatók hasz­nálatára három tömör tételben foglalta össze a micsurini biológia a">an alapjait, melyeket nemesítő munkájuk közben állandóan szem előtt kell tartamok: 1. A természet mindig újat alkot, nem szereti a másolatokat, nem ismétli változatlanul korábbi al­kotásait. 2. A természet neim szereti az ön­termékenyülést, a beltenyésztést. 3. Mennél kevésbbé homogén va­lamely élőlény öröklési anyaga, an­nál nagyobb az életrevalósága. Midőn Obermayer Ernő Kossuth­díjas akadémikussal a fűszerpap­rika nemesítés munkájáról beszél­getve meghallotta, hogy ez a nö­vény a túlnyomó önterrnékenyülé­sen kívül természetes idegenpebor­zásra is hajlamos, fenti tételekre gondolva javasolta olyan kísérlet beállí­tását, mely összehasonlítja a természetes keresztezésből szár­mazó növények termőképes­ségét az önbeporzásból szárma­zók termékenységével, életre­valóságával. Az intézet pap­rikancmesitő osztálya öröm­mel fogja követni ezt az érté­kes tanácsot. Mert csípősségtől mentes fűszer­paprikában rendelkezésére áll olyan kísérleti anyag, amely a szomszédos csípős paprikától szár­mazó természetes idegenbeporzás mértékét hivatott megállapítani; a megfelelő elemzési módszer sege­lyével az önmegtermékenyült és természetes úton idegenterméke­nyült terméseket egymástól szét tudja választani. A professzor beható érdeklődés­sel kísérte Benedek László kutató gyors és szabatos új elemzési és preparatív eljárásainak bemutatá­sát, melyekkel egyrészt minden ed­digi módszernél egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban lehet a paprika csípős hatóanyagát; a cap­saicint, hófehér kristályos alak­ban tisztán előállítani. Másrészt gyorsan és szabatosan meg lehet állapítani a paprika csípős ható­anyagának és természetes festék­tartalmának pontos mennyiségét. Érdeklődéssel hallgatta, hogy ezek az intézetünkben kidolgozott új módszerek tették lehetővé a fűszerpaprikanemesités új célkitűzéseit. Nevezetesen, hogy a nemesített fűszerpaprika festéktartalmát örök­lődőén növeljük, másrészt a fű­szerpaprikából nagyon nagy csí­pösségű ipari paprikát és nagyon kis csípősségű, édesnemes őrle­mény készítésére fáradságos kézi erezés és magmosás nélkül is al­kalmas paprikát nemesítsünk. Somorjai Ferenc intézetvezető­vel beszélgetve, rámutatott a kör­nyezetnek a szervezetre gyako­rolt átalakító hatására. Ennek szemléltetésére ajánlotta, hogy a köztermesztésben levő Dur.ghan Shali rizsünket, mely 20 évvel ezelőtt Szovjetunióból, a Turkesz­tán alföldről került be hozzánk, állítsa összehasonlító kísérletbe • Turkesztán ból most bekérendő Dunghan Shali fajtával. Érdekes lesz ez a kísérlet, mert az intézet rizsnemesítő osztályának a megfi­gyelése szerint a fajta itt 20 év alatt rövidebb tenyészidejűvé, rö­videbb szalmájává stb. alakult át. Ez a kísérlet arra is feleletet fog adni, hogyan változott meg nálunk ezen idő alatt a fajta tulajdonsága, termésmennyisége és a termés mi­nősége tekintetében is. Felhívta továbbá Somorjai fi­gyelmét arra. hogy a vidékünkön sikerrel alkal­mazott nyári ültetésű bur- . gonyatermesztési módszer csak akkor lesz igazán eredményes, ha nyári ültetésre alkalmas fajtát nemesít ki mielőbb az intézet. A burgonya nyári ültetésével kapcsolatos kimutatási módsze­reinket helyesnek, eredményeinket pedig egyenesen csodálatosnak ne­vezte. A Somorjai kutató által nemesí­tett szegedi sárga lófogú kukorica további fajtafenntartó nemesítésé­nél figyelmeztette a nemesitőt ar­ra, hogy a fajta beltenyésztésétől óvakodjon, mert az könnyen a faj­ta leromlására vezet. A szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos kollektívája. Válasz Moszkvából * víw^ in^adanketteu 'Miauinak A Szegedi Ingatlankezelő Válla­lat asztalosrészlegének dolgozói le­velet írtak a Moszkvai Lakásépítő Vállalathoz. melyben kérték a szovjet elvtársakat, hogy válaszuk­ban írják meg munkamódszerüket a műszaki normákról. Az élenjáró szovjet tudomány felhasználásával a Szegedi I. K. V. könnyíteni akarja munkáját, hogy még jobban eleget tehessen a bérlők kívánsá­gainak. Az asztalosrészleg dolgozói az elmúlt napokban az alábbi vá­laszt kapták Moszkvából: Kedves elvtársak! A „Moszzsilsztroj" (Moszkvai La­kásépítő V.) asztalosmühelyében dol. yozorn és kérésükre szívesen meg­osztom önökkel tapasztalataimat. A Szovjetunióban a nehéz kézi­munkát egyre jobban kiszorítja az új technika. A szocialista terme­lés viszonyai között a gépesítés ab­ból áll, hogy iparunkat különbö­ző gépekkel és gépcsoportokkal látják el. Ennek nagy gazdasági hatása főleg az, hogy vagy telje­sen helyettesíti a kézi munkát, vagy jelentősen megkönnyíti azt. A mi viszonyaink között a gépesítés hatalmas lehetőségeket ad a tech­nológiai folyamat meggyorsításá­ra, a gyártmányok kibocsátásának növelésére és önköltségük csök­kentésére, Így például asztalos­Petrovácz István műhelyünkben, ahol mindössze 18 embsr dolgozik, a következő gépi felszerelés van: ingafűrész, kör­fürész, szalagfűrész, elektromos gyalu, menetvágó, maró, lombfü­rész, szalagcsiszológép, csapvágó, homlokmaró. Kézi elektromos szer­számok: 2 gyalu, 3 fürész, 6 kézi­furó, 9 csavarhúzó. Ennek a szé­leskörű gépesítésnek köszönhető, hogy a házak ajtóin, ablakfáin minden javítási munkát elvégez­hetünk és új alkatrészeket is ké­szíthetünk. A kézi munka csak a régi darabok leszerelésénél, meg­tisztításánál és az alkatrészek be­illesztésénél maradt meg. A munkát a munkalap szerint végezzük, amit a munkavezető ál­lit ki. A munkalapon feltüntetik az alkatrészek elkészítéséhez, a.z egyes darabok leszereléséhez és összeállításához szükséges norma­időt, a munka kezdetének és vég­zésének idejét is. A munka terje­delmét az előre összeállított hiba­jegyzék alapján veszik számításba, amely tartalmazza a javításra szoruló hibák teljes leírását. Ha a munka folyamán használt anyagot dolgozunk fel, akkor a normaidő a megtisztításnak meg­felelően emelkedik. A műszaki norma bevezetésének megszervezése magas színvonalon áll és ennek nagy jelentősége van a munka termelékenységének eme­léséiül és a munkabér pontos meg­állapításánál. Ahhoz, hogy az idő- vagy teljesít­ménynorma helyes legyen, szüksé­ges felmérni a vállalat és műhely termelési lehetőségeit, a meglévő munkakörülmények gondos ta­nulmányozása és a kézi munkák tartamának hosszas időmérése és fényképezése útján is. A idö­vagy teljesitménynorma végleges megállapításánál a legjobb dol­gozók tapasztalataiból kell kiindul­ni. A normának közbenső helyet kell elfoglalni a legjobb és a munkások többsége által elért ered­mények között. A technikailag megalapozott idő- vagy teljesit­ménynormákat időnként felülvizs­gálják és megújítják a munka műszaki felszerelésének kibővíté­sével cgirütt, különben elavulnak és fékezik a munka termelékeny­ségének emelkedését. A műszaki normákkal és a munkabérekkel vállal álunknál normamérnök fog­lalkozik, társadalmi ellenőrzés mel­lett. Kedves elvtársak! Igyekeztem vá. laszolni kérdéseikre a műszaki normákra vonatkozóan. Remélem, hogy válaszom segíti munkájukat. Testvéri üdvözlettel: Volkov Alekszej Nikolajevics asztalos A beadás teljesítése törvényes kötelesség A szegedi begyűjtési állandó bizottság munkája Tudósítónktól: A szegedi begyűjtési állandó bi­zottság most megtartott értekezle­tén megbeszélték a következő fel­adatokat. Értékelték az elmúlt két hónap eredményeit, hiányosságait. Megállapították, hogy a városi ta­nács begyűjtési osztályán a terme­lőkkel megbeszélték az ez évi hús­és tejbesdási terveket. Továbbá a dolgozó parasztok többségével ered­ményes eszmecserét folytattak a be­adási kötelezettség időpontjáról. Az eddigi tapasztalatok azon­ban azt mutatják, hogy igen ko­moly visszaesés mutatkozik a begyűjésben. Ez adódik a politikai munka hiá­nyosságaiból, továbbá abból, hogy az ellenség különböző hazug hírek­kel akadályozza a begyűjtést. Két­ségtelen. azonban, a dolgozó parasz­tok közül már eddig is többen tel­jesítették határidőre, vagy előtte, baromfi-, tojás- és hízottsertés be­adási kötelezettségüket. Lehotai Pál és Lehotai József Katona-utca 71. szám alatt lakó dolgozó parasztok is jóval határidő előtt teljesítik évi hízottsertés beadásukat, s így kuko­ricabeadási kedvezményben is ré­szesülnek. „A gyors hízottsertés beadás — állapította meg Lehotai Pál és Lehotai József — jelentős ked­vezményeket jelent számunkra. De ezzel együtt jó érzés tudni, hogy elősegítjük a lakosság jó hús- és zsírellátását." Szeged dolgozó parasztjai eddig 78 darab sertés beadását vállalták a tavaszi és a nyári hónapokra. Olyan dolgozó parasztok tették ezt a vállalást, akik előzőleg ez év de­cemberében akartait a sertésbe­adást teljesíteni. A dolgozó parasz­tok közül szinte naponta jelentik be a begyűjtési osztályon, hogy ser­tésbeadásukí.t jóval december előtt kívánják teljesíteni. Így tett pél­dául Ocskó János Tisza Lajos-utca 97. szám alatt lakó dolgozó paraszt és Kéri György, Szeged Mihályte­lek, Rákóczi-út 30 szóm alatt lakó egyéni gazda. A begyűjtési állandó bizottság legutóbbi, most megtartott értekez­letén elhatározta, hogy fokozottabb munkát végez a dolgozó parasztok között. Egyénenként elbeszélgetnek a gazdákkal és megmagyarázzák mi­ért fontos, miért érdeke a dolgozó parasztoknak a beadás teljesítése. Ugyanekkor rámutatnak, hogy a beadás törvény, s minden dolgozó parasztnak kötelessége ezt betartani. Segítséget ad a begyűjtési állán© dó bizottságnak az MNDSZ-asszo­nyok szépszámú csoportja is. Az MNDSZ-asszonyok vállalták, hogy részt vesznek a felvilágosító mun­kában. A begyűjtési állandó bizott­ság feladatának tartja, hogy előse­gítse az MDP III. kongresszusára kibontakozó beadási verseny sike­rét. A begyűjtési állandó bizottság a beadási kötelezettségüket teljesítő, munkákban élenjáró dolgozó pa­rasztok jogos kívánságára a törvé­nyesség betartásával felelősségre vonja azokat, akik nem tesznek eleget kötelezettségeiknek; — aka­dályozzák a dolgozók ellátását. A begyűjtési állandó bizottság tagjai elhatározták, hogy a következő hé­ten többszáz dolgozó parasztot láto­gatnak meg, s elbeszélgetnek velük a lojás-, baromfi- és élőállat beadás jelentőségéről. Bonn kénytelen beismerni a növekvő munkanélküliséget Nürnberg (ADNI. A nyugatné­metorszási munkanélküliek szá­ma február végén 2,042.107 volt és ezzel az idei télen elértő csúcs­pontját — közölte februári jelenté­sében a nyugatnémet munkanélkü­liek nürnbergi érdekképviselete, A megadott szám a valóságban messze elmarad a munkanélküliek tényleges számától, mert a rövi­dített munkaidővel dolgozókat, a szükségmunkásokat, valamint a még állást nem kapott fiatalokat nem jegyezték bo a munkanélküliek közé,

Next

/
Thumbnails
Contents