Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-05 / 54. szám

PÉNTEK, 1954. MÁRCIUS 5. DELMBGYRRORSZAG Éliizemavató ünnepség a Szegedi Gőziűrészben (Tudósítónktól) A Szegedi Gőzfűrész dolgozói tegnap délután tartották meg élüzem avató ünnepségüket az üzem kultúrtermében. Lakó Ferenc elvtárs, műszaki vezető, igazgatóhelyettes üdvözölte az üzem dolgozóit és a vendégeket abból az alkalomból, hogy a Szegedi Gőzfűrész jó munkája elismeréseként kétszer egymásután elnyerte a kitüntető élüzem címet. Váczi Mátyás elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium Fűrész- és Lemezipari Igazgatóságának igazgatója mondott ezután beszédet. Annak, hogy a Szegedi Gőzfűrész most kétszer egymásután élüzem lett, különös jelentősége van most >— mondotta Váczi elvtárs —, mert az ország minden dolgozója lelkesen harcol a kongresszusi verseny sikeréért és ebben a versenyben nagy szerep vár a Szegedi Gőzfűrész dolgozóira. Rámutatott Váczi elvtárs továbbá arra, hogy az üzem dolgozói karöltve a műszaki vezetőkkel egyemberként harcoltak ép harcolnak most is azért, hogy a jó munkájukkal hozzájáruljanak a kongresszusi verseny sikeréhez és ezzel a kormányprogramm megvalósításához. A szokatlanul hosszú és hideg tél ellenére, amely alaposan igénybe vette a dolgozókat, becsülettel teljesítették munkájukat. Az eddigi eredmények nagy kötelezettséget rónak az üzem dolgozóira — mondotta befejezésül Váczi elvtárs , de a dolgozók a most már lényegesen jobb munkakörülmények és lehetőségek között elvégzik feladatukat, szem előtt tartják az anyag-, energiatakarékosságot, a minőségi munkát és a munkafegyelmet, akkor biztos, hogy kormányzatunk további elismerése nem marad el; Balogh Zoltán elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság nevében szólalt fel. A Szegedi Gőzfűrész dolgozói minden elismerést megérdemelnek. A feladatok megkövetelik, hogy a termelés minden vonalán fegyelmezetten harcoljanak a kormányprogramm végrehajtásáért. Ilyen munkával tudják bebizonyítani pártunkhoz és kormányzatunkhoz való hűségüket. Fel kell számolni — mondotta végül Balogh elvtárs — a munkában még megmutatkozó összes hiányosságokat és akkor az eddigi eredményeket is feltétlenül túl tudják szárnyalni. Nagy Miklós, a Városi Tanács nevében szólalt fel és elmondotta, hogy Szeged dolgozói büszkék a Szegedi Gőzfűrész eredményeire. A további munkához erőt és jó egészséget kívánt. Szeles György üzemi párttitkár hangsúlyozta, hogy a Szegedi Gőzfűrész a pártunknak és kormányzatunknak tett ígéretét teljesítette és teljesíteni fogja a jövőben is. Ezután Dékány Antal, az üzemi szakszervezet elnöke rámutatott arra, hogy amikor legutoljára átvették a versenyzászlót az üzem dolgozói, akkor megfogadták, hogy nem adják ki egykönnyen a kezükből. Ez sikerült is. Nyári Mihály elvtárs, a Csongrádmegyei Pártbizottság nevében szólalt fel és elmondotta, hogy a Csongrádmegyei Pártbizottság örömmel tapasztalja, hogy a Szege di Gőzfűrész olyan eredményeket ért el, amivel Csongrád megye területén csak néhány üzem dicsekedhet. Részletesen vázolta Nyári elvtárs azokat a feladatokat, ame lyek a Szegedi Gőzfűrész dolgozóira hárulnak a III. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások terén. Tóth László a Szegedi Szalámi gyár dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta; Végezetül Lakó Ferenc igazgatóhelyettes elvtárs lelkes szavak kíséretében adta át a minisztérium és az üzem vezetőségének ajándékát a dolgozóknak; Három dolgozó: Kószó István, Rátkai János és Lovászi Pál 25 éves munkájukért kapták meg havi fizetésüknek megfelelő összeget hűségjutalomként. Ezután 32 dolgozó kapott jó munkájáért jutalmat. At ünnepség után a vezetőség uzsonnával látta vendégül a dolgozókat} Bárót János Az áramtakarékosság érdekében átvizsgáljuk a vezetékeket Pártunk és kormányunk a legnagyobb energiatakarékosságra hívta fel a dolgozó népet. Számos üzemben takarékossági mozgalmak kezdődnek. Nálunk, a Szegedi Erőműnél, Selmeci Mihály karbantartó sztahánovista művezető a vállalaton belül versenyre hívta a sztahánovistákat a III. pártkongresszus tiszteletére. Azt tűzte ki célul, hogy az eddigi karbantartási munkák elvégzéséhez szükséges villamosenergia szükségletet március 1-től május l-ig öt százalékkal csökkentsük. A motorok elindítását csak akkor végezzük, ha az anyagot, és a szerszámokat már a géphez készítettük, mert egy közepes motor, ha tíz percig üresen jár, 400 watt áramot fogyaszt és sok ilyen tíz perc sokra megy. A világítási lámpáknál az összes meglévő vezetékeket átvizsgáljuk, mert egy-egy megkopott vezeték, amely érintkezésbe kerül az épület falával, s az vezeti az áramot, és sok energiát hagy veszendőbe menni.A háztartásokban sok család méltatlankodik, mert magas s* villanyszámla, hiszen mindössze csak egy, vagy két lámpát égetnek. A háztartásban nem számítják azt, hogy esetleg rossz belső vezetékeken keresztül az áram eltűnik; Ezért helyes lenne, ha a meglévő vezetékeket, kapcsoló berendezéseket szakemberekkel megvizsgáltatnák; Misán György Az ígéret szép sző, ha megtartják úgy jő Javítsák meg végre a Szegedi Kötél- és Hálógyár dolgozóinak szociális ellátását Sok helyen ismeretes az a jó magyar közmondás, hogy: ©Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó*. A Szegedi Kötél- és Hálógyár dolgozói tudják ezt talán a legjobban. ök évről-évre megtartották, amit ígértek. Nemcsak teljesítették, de határidő előtt befejezték a havi, negyedévi és az évi tervüket is. A vállalat a hálókötéssel rentábilis volt. Beruházni mégsem tudott jóformán semmit, mert erre évek hosszú során nem kapott pénzügyi keretet felsőbb szerveitől, a Könnyűipari Minisztérium LenKenderipari Igazgatóságától. A Szegedi Kötél- és Hálógyár vezetői nem egyszer fordultak már felsőbb szervükhöz, hogy a különböző beruházásokra egy bizonyos összeget engedélyezzen. A válasz legtöbbször igen helytelenül ez volt: ©kisüzem vagytok, elsők a nagyüzemek*. Teltek a hónapok és ezzel egyidejűleg változott a felsőbb szervek válasza is. ígéreteket hangoztattak. Ezek az ígéretek azonban nem akarnak még ma sem valóra válni. A dolgozók nagyon szeretnék, ha kérésük végre meghallgatásra találna. Második otthonuknak akarják tekinteni munkahelyüket. Az otthonossághoz azonban sok minden kell. öltöző, fürdő, meg ebédlő is. Öltöző az ugyan most ls van, de a helyiség és a berendezés egyáltalán nem alkalmas arra, hogy ott öltözni lehessen. Télen nem fűthető, a mosdója, jobb is, ha nem említjük, mert annyira kezdetleges. A szekrényekbe nem lehet a ruhákat berakni, korhadtak, ajtajai leszakadozva lógnak. Mégis hol öltöznek akkor a Kötél- és Hálógyár munkásai? Sehol. Abban a ruhában dolgoznak, amiben bemennek. Kabátjaikat a falba vert szögekre akasztják. Van, aki az ablakkilincsre, vagy a lépcső alá teszi, mert másutt nincs hely. Egy fogas van ugyan, de erre csak harminc dolgozó ruhája fér. A napokban a nagy súly alatt leszakadt. Így most már ez sincs. Az öltözőszekrények beszerzését ez évben beütemezték a vállalat vezetői. 45 darab kell belőlük és ez 40 ezer forintba kerül. Ebben az ügyben hetek óta vitáznak már a minisztérium illetékes osztályaival. A len-kenderipari igazgatóság műszaki osztálya azt mondja, hogy a pénzügyminisztérium dönt és a szükséges pénzt megadja a szekrények beszerzéséhez. Mosdó is kellene a gyárban. Az egyik üzemrész felé vezető sötét folyosón láthatunk néhány vízcsapot. Ezek állandóan és bőségesen ontják a vizet, ha kell, ha nem. El sem lehet zárni a csapó* kat, mert rosszak. Sokszor csinál* tatták már, de eredmény nélkül..—* Ügy látszik, már a javítást is meg* unták a vállalat vezetői. — Itt kel* lene mosakodni a munkásoknak, de nem veszik igénybe, ez érthető is. A zuhanyozót sem használhatják. Nyáron igen kellemes, hűsítő a vize, de télen nem használható, mert nem tudják mivel fűteni a helyiséget és melegíteni a vizet.. A kormányprogramm megjele* nése után ezekre a beruházásokra a Len-Kenderipari Igazgatóság meg* ígérte, hogy megadja a pénzt. Mire azonban ideérkezett ez az összeg, már az év vége felé járt az idő és nem akadt olyan kivitelező válla* lat, amely az új év beköszöpte előtt megvalósította volna az öltöző és fürdőberendezés elkészítését. Az 1953-as év végével pedig erre it célra szánt pénzösszeget visszavon* ták. A minisztérium kiküldöttel el* lenőrző körútjaik alkalmával lát* ták, milyen mostoha gyerekek a Kötél- és Hálógyár dolgozói a munkásvédelem területén. Fel is Jegyezték, hogy itt tenni kell va* lamit. Ígértek, ígértek és mindig csak ígértek. Az üzem dolgozói már megunták a sok kérést. Ennyi év eltelte után most már joggal el* várják, hogy az ígéret ne csak puszta szó maradjon, hanem való* ság legyen, A megyei tanácsülés jóváhagyta Csongrád megye 1954. évi költségvetését A csongrádmegyei tanács szerdán rendkívüli tanácsülésen vitatta meg a megye 1954. évi költségvetését. Az elnöki megnyitó után Darabos György, a pénzügyi osztály vezetője ismertette a költségvetés adatait. Darabos elvtárs beszámolója elején arról szólott, hogy ha a mult évi zárszámadási adatokat az ezévi betervezett hitelekkel öszszehasonlítjuk, megállapítható: kormányunk Csongrád megye szükségleteinek kielégítésére ezévben 20—22 százalékkal nagyobb összeget juttatott, mint a mult évben. Ebből is különösen jelentős pénzösszeget kap a mezőgazdaság. Már a részletadatok is ezt bizonyítják: az állattenyésztési feladatok megvalósítására az elmúlt évben csak négymillió, ezévben közel hétmillió forintot fordítunk; az állategészségügyi célokra a mult évinek kétszeresét költjük el. A költségvetés minden adatából kitűnik a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósulása. Ez lemérhető elsősorban abban, hogy a dologzók igényeit kielégítő költségvetési összegek emelkedtek. Például az általános iskolákra közel Kilenc, a napközi otthonos óvodákra több mint egymillió, a könyvtárakra 120 ezer forinttal többet költünk el ebben az évben. Az egészségügy fejlesztésénél például csecsemőotthonokra 600 ezer, bölcsődékre egymillió, anya- és gyermekvédelmi szolgáltatásokra négyszázezer forinttal több összeg áll Csongrád megye dolgozóinak rendelkezésére, mint az elmúlt évben. A beszámolót vita követte. Nóvák Károly megyei főagronómus hozzászólásában arról beszélt, hogy az ezévi költségvetés adatai szerint a mezőgazdaság igen sok problémája oldódik meg. — Jogosan ért bennünket bírálat a mult évben az apaállatok minősége és kondíciója miatt — mondotta a többi között — és éppen ezért igen örvendetes az, hogy ebben az évben költségvetésünk 630 bika, 108 kan, 380 kos eltartását teszi lehetővé. Nagymértékben javul az állategészségügy is megyénk területén, amit bizonyít az a tény, hogy több állategészségügyi rendelőt állítunk fel. Jelentős még a költségvetésben az is, hogy a növényvédelemre is igen jelentős összeget fordíthatunk. De ha ehhez hozzávesszük azt, hogy kormányunk a növényvédelmi gépállomások közül egyet Csongrád megyében létesít, akkor azt látjuk, hogy az 1954. évi költségvetésünk teljes mértékben szolgálja a mezőgazdaság megerősítését, továbbfejlesztését. Lövő Ferenc elvtárs, a Csongrádmegyei Pártbizottság tagja hozzászólásában bírálta a beszámoló hiányosságait, megemlítette, hogy a beszámolóból hiányzott a bírálat. Nem szólt arról, hogy az egyes ta. 35. Melle, nyaka forró lett, szívó gyorsan kalapált. Maga elé nézett, le a büdös csizmája orrára. Vinoze Jancsi kék szeme, Maca vastag, szökő hajfonata vibrált a szem© előtt. Szeretett volna otthon lenni mostan, de itt áll, mega! ázottan, még most is bűzösen, ebben az istállóban, s az éjszakát ott tölti majd a penészes lyukban... Hazudott a levélben a barátjának, a szüleinek, hisz ez rosszabb a béreskedésnél. Elmegy innen. — Ezen törte a fejét, i De Károllyal le kéne még számolni ezért A csúfságért. Azonban rcszkir-dolog. Károly bicskával jár. Gyuri elmondta, hogy nem érdemes vele kikezdeni, egykettőre megszúrja az embert. Legjobb lenno, ha este, vagy hajnalban, észrevétlenül hagyna itt osapot-papot, s elfelejtené az egészet. De merre menjen, hova menjen? Mezőberkenyésret 'Az lenne tán a legjobb. Ha Jancsi is, Tamás is dolgozik, ő is kapna kubik-munkát. 'Az édesapjának megvan még a talicskája. Avval dolgozhatna. De hogy nézzen a szeme közé a szüleinek, a barátjának, Macának, Tamásnak, hogy így megy haza, pénz nélkül, rossz ruhában! Egész estig így évődött. Sőt éjjel is a vackán. Hívta, vonzotta a család, az otthon, de dolgozott vérében a virtus is. meg a lenézéstől való félelem is. A Vasas-család tagjai, kevés kivétellel, nyersnyakasok voltak, se isten, se ember előtt meg nem alázkodtak. Imrében is Vasas-vér, KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE buzogott, akárcsak Tamásban. De míg Tamás, főként húszéves koráig, hirtelen haragjában elvesztette sokszor a fejét, addig Imre óvatosabb, meggondoltabb, számítóbb legény lett. És ment, batyuval a fütykös végén. Kora hajnalban nesztelenül lelépett az ágyáról, csendbon felöltözött. A batyn már összekötve bent lapul* az ágy alatt. Kihúzta a batyuját, elővette a fütyköst és kiosont a kamrából. — Gyere Hattyú, csiba Pici — szólt oda a kutyáknak, nehogy csaholjanak, s kinyitotta a nagykaput, mert a kiesi zárva volt. A nagykapun lépett ki az utcára, s felfelé fordult, a nagyutca irányába. „Cigányélet volt ez itt. Lesz, ami lesz, hazamegyek... Szégyenszemre,. " És ment, batyuval a fütykös végén. A községháza előtt meglátott egy nyillal jelölt táblácskát: „Arad felé". Egy percre megállt a táblánál. „Arad... Arad. Nagy és híres város ... Megélek én ott valahogy. Csak azért i,s megmutatom, boldogulok én a magam emberségéből .. És elindult a széles, eperfákkal szegélyezett aradi úton. Nemsokára feljött a nap, g ő ballagott a simogató tavaszi szélben, amely kifújta a ruhájából a nyirkos kamra, meg az egész Hargitai-ház szagát, ezt a dohos, szennyes szagot. Könnyűnek érezte magát és szabadnak, mint a fecske. Nem gondolt a messzi jövőjére, do még a holnapra se. Most csak az volt fontos számára, hogy kint van az úton. s megy, megy rajta előre, dc le is ülhet a zsengén zöldelő, pázsitos fűre, ha kedve úgy tartja, mert szabad, mert senki nem parancsolhat neki. Se Károly, se a fekete bajaszú Gajjas Péter. A mezők zöldje csodálatosan" tiszta illatokat árasztott. Imrét nem búsította már a berkonyési otthon hívó emléke se. ,.Bár jönne itt egy lány is most, olyan hozzámvaló, mint Vincze Maca" — gondolta és nevetett. Régen nevetett már, do most igazán nevetett; nevetett a szemével, a szájával, nevetett a szívével is. Öröm és boldogság lakott most a szívében. együtt az ébredező szerelemmel, amely társra, egy keményhúsú lány mosolyára, szívére vágyódott, LFolylaHvU nácsok közöttük a megyei tanács is — mit tett és mit nem tett meg az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáért, holott megtörtént az elmúlt évben az, hogy a tervszerűtlenség következtében sok helyen, főleg a Csongrádmegyei Tatarozó Vállalatnál egész évben szórtuk a pénzt Á továbbiakban arról szólt Lövő elvtárs, hogy az elmúlt évben a tanács nem fordított kellő gondot a költségvetés kérdésére. Ugyanis csak akkor foglalkozott már velej amikor az év utolsó hónapjai következtek és ekkor költöttek el igen komoly összegeket, holott tervszerűen kellett volna a költségvetést felhasználni az egész év folyamán} Megállapította, hogy az idén néhány millióval több a költségvetésünk, dc ez csak akkor szolgálja megyénk fejlődését, ha élünk a költségvetés adta lehetőségekkel és maradéktalanul végrehajtjuk a feli adatokat. Éppen ezért már most tervet kell készíteni a pénzösszegek tervszerű felhasználására} Hegedűs Imre elvtárs, a szentesi járási pártbizottság titkára felszólalásában elmondotta, hogy a helyi tanácsok nem mindég helyesen használták, illetve használják fel a költségvetésben előirányzott pénzösszegeket. Javasolta, hogy a megyei tanács osztályai az eddigieknél több segítséget adjanak a helyi tanácsoknak a költségvetés szakszerű felhasználásában. Megemlítette azt is Hegedűs elvtárs, hogy több gondot kell fordítani a kisebb községek — mint Mártély, Cserebökény vagy Magyartés — kulturális életére. Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke hozzászólásában kiemelte, hogy az ezévi költségvetés igen reális és a számokból kiérződik kormányunk gondoskodása. Arra is fel kell figyelnünk a költségvetés adataiból, hogyha egy parasztember az államnak 25 forintot ad,, akkor helyette közvetetten 60 forintot kap vissza utak javításában, iskolák létesítésében, napközi otthonok, kul* túrházak építésében. Ezt tükrözi vissza ezévi költségvetésünk is. Tehát dolgozó parasztságunk, az egész magyar nép most többet kap a kormánytól, mint amit ad, nem úgy, mint a mult rendszerben. A továbbiakban arra hívta fel Papp elvtárs a figyelmet, hogy az ezévi költségvetésünk sok problémát megold, de minden feladat megoldására csak akkor lesz mód, hogyha a költségvetés összegeivel helyesen gazdálkodunk, szigorúan követjük a takarékosság elvét és emellett feltárjuk a ,K.elyl erőforrásokat is. A hozzászólások után a megyei tanácsülés elfogadta az előterjesztett 1954* évi megyei költségvetést}