Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-04 / 53. szám

CSÜTÖRTÖK. 1954. MÁRCIUS 4. DELMBGYDRORSZDG TISZAPARTI SZERELEM Olj luaqtjar operett a tztqedi Qlemzeti Színházban A Szegedi Állami Nemzeti Színházban nemrég mutatták be Ambrózy—Romhányi—Szenkár: Tiszaparti szerelem című háromfelvonásos operettjót. A bemutatót méltón előzte meg nagy érdeklődés: olyan új magyar darab bemutatásáról volt szó, melynek színhelye Szeged, a szegedi egyetem, a Tiszapart és Tápé. A bemutatott darabnak vannak értékei. A szerzők szándéka dicsérendő, a zene ötletes és dallambő, a kiállítás látványos, s megismertet a mű néhány kedves, rokonszenves és jellegzetes egyetemi figurával. A darabnak azonban nagyon sok hibája is van. Ezek elsősorban abból adódtak, hogy a szerzők nem tanulmányozták eléggé a mai egyetem, a mai ifjúság életét, ezenfelül, hogy nem tudták mindig helyesen és sikeresen ábrázolni az embereket, s végül, hogy nem tudták jól felépíteni a darab szerkezetét. Az a szándék, amellyel a szerzők a mai egyetem életének egyik fontos problémájához nyúltak — dicsérendő. A darab azt akarja bemutatni, hogyan harcol az egyetem egy hallgató, a mű főhőse, a szakérettségis Péter megmentéséért, — azért, hogy Péter visszakerüljön az egyetemre. Ezt a helyes szándékot és törekvést a szerzők azonban nem tudták helyesen megvalósítani. p éter gyengén tanul, „veszélyezteti" az évfolyam „tanulmányi átlagát". Ebből összeütközés támad és Péter ezért elhagyja az egyetemet. Ezzel kapcsolatban a darabnak az a legfeltűnőbb hibája, hogy Péter problémája izoláltan jelentkezik. Péter szakérettségis hallgató, nehezen megy neki a tanulás; ez érthető. A darabból azonban úgy tűnik ki, hogy Péteren kívül másnak még csak hasonló problémája sincs, az évfolyamon a darab szerint ő az egyedüli szakérettségis, egyedül áll problémáival. Hamis beállítás ez! A másik probléma, hogy a gyenge tanulás nem a Péter és a hozzá hasonló szakérettségis hallgatók tulajdonsága. Letagadhatatlan tény, hogy a szakérettségisek általában jól megállták helyüket az egyetemen. Természetesen voltak, akik abbahagyták a tanulást. A legritkább esetben, vagy talán egyáltalán nem történt meg azonban az, hogy ezek a hallgatók a Péter-féle fiatalok közül kerültek ki. Péter becsületes, szorgalmas, jófejű fiú, — akik abbahagyták a tanulást, lusták voltak, nem tanultak eléggé komolya, vagy karrieristák voltak, s túlságosan könynyűnek tekintették az egyetemi munkát. Ezzel kapcsolatban jelentkezik a darab konfliktusának fő hibája is. Péter gyengén tanul és az egyetemi fiatalok egy minden bizonnyal kártevő hallgató sugalmazására bírálják, s arra igyekeznek őt rávenni, hogy jobban tanuljon. Akik ismerik egyetemeink életét, tudják, hogy 1950-ben, 51-ben a kártevő szándékok nem a jobb tanulásra akarták rávenni a szakérettségis hallgatókat, hanem azzal igyekeztek pályafutásukat derékbatörni, hogy túlságosan rózsaszínűnek tüntették fel az egyetemen a helyzetüket, arra akarták rávenni őket, hogy ne tanuljanak komolyan, hiszen őket „úgysem fogják szigorúan venni". Ennek a törekvésnek kétségtelenül mutatkozott is hatása a szakérettségisek egyrészének magatartásában, tanulásában. Az egyetemnek, az egyetemi pártszervezeteknek elsősorban azért kellett küzdeniök, hogy az ellenségnek ezt a szándékát leleplezzék és a szakérettségisekkel beláttassák az egyetemi munka komolyságát és nehézségeit. rF ermészetesen nem feltétlenül kötelező éppen ezt megírni. Kötelező azonban ezt tudni azoknak, akik az egyetem mai életéről írnak. De a Tiszaparti szerelem-ben a leghalványabb jele sincs annak, hogy a szerzők erről tudomást vettek volna. Nyilván nem arról van itt szó, hogy monográfiát kell írni a szakérettségis problémáról, hanem arról, hogy a mai életünkről szóló darab megírásához elengedhetetlenül szükséges az élet alapos ismerete. Ebből önmagában természetesen még nem lehet jó irodalmi alkotás, az azonban bizonyos — és az egész előadás ezt sugalmazza hogy a régi rutin önmagában kevés jó mai darab megírásához. A darab konfliktusával kapcsolatos hiba a darabnak az a sajátossága, hogy a konfliktus megoszlik, illetőleg, hogy tulajdonképpen két konfliktus van a darabban. A mű elején összeütközés támad Péter és az egyetem között. De ez már a második jelenetben megoldódik. Akkor azonban rögtön keletkezik egy újabb, egy másik konfliktus Péter és szerelme, Márta kapcsolatában. A továbbiakban az eredeti konfliktusnak, Péter és az egyetem összeütközésének semmi szerepe nincs. Minden azért történik ezután, hogy Mártát és Pétert kibékítsék, s megszüntessék azt az akadályt, amely Pétert visszatartja az egyetemtől. F zzcl kapcsolatosak Péter ábrázolásának, írói megalkotásinak gyengeségei is. Péter az egyetemet azonosítja Mártával. Számára az egyetem és Márta egyet jelent. Nem hihető ez! Arról van szó, hogy Péter és Márta kapcsolatának rendezése az egyetemen belül éppúgy elképzelhető, mint az egyetemen kívül. Ez nyilván nem lehet akadálya annak, hogy Péter visszakerüljön az egyetemre. Éppen ezért nem hihgtő, hogy Pétert ennyire megsemmisítené, ilyen magatartásra bírná egy egyébként is mesterkélten nagyított összeütközés közte és Márta között. Péter azt hiszi, Márta nem szereti őt. Ez természetesen zavaró dolog lehet, sőt biztosan az is, de a megoldás semmi esetre sem az, hogy Péter nem tanul tovább az egyetemen. Ezt neki is tudnia kell. A darab másik emberábrázolási hibája Nándi alakjának elnagyoltsága. Nem világos és nem érthető az az írói szándék, amely létrehozta őt. Nándi két dolgot akar: szeretne gyakornok lenni és szeretné eltávolítani Márta közeléből Pétert. Nándi mindkét törekvését egyforPAPP TERI, VARADI ARPAD ÉS INKE LÁSZLÓ mán rosszul képviseli. Gyengén, homályosan ábrázolták az írók Márta iránt érzett szerelmét. Ennél világosabb Nándinak az a törekvése, hogy gyakornok akar lenni. Zavarossá teszi azonban az írói ábrázolást, hogy néha úgy tűnik, mintha gyakornokká válásának akadályát Péterben látná. Pedig erre nyilván szinte semmi oka sincs: Péter gyenge tanuló. Nagyon zavaros Nándinak és Miskei bácsinak, az egyetem gondnokának „szövetsége". Nr.m is egészen érthető, miért akar Nándi, aki a darab szerint olyan kiválóan képviseli a maga önző érdekeit, szövetséget kötni az öreg Miskeivel, akivel szemben kétségtelenül mindig fölényben volt és fölényben is van. De nem világos az sem, miért dobják ki Nándit olyan egy-kettőre az egyetemről. Ebben természetesen nem a gyorsaság az alapvető hiba. Az írónak joga van bizonyos folyamatokat sűrítve bemutatni. A hiba itt az egyetemi ifjúság ábrázolásának jellegéből adódik. Ugyanez az ábrázolási hiba az első felvonásban is megmutatkozik, azokban a percekben, amikor Péter elhagyja az egyetemet. A szerzők az egyetemi fiatalokat ezekben a jelenetekben paszszív, lomha, tehetetlen, a legroszszabb értelemben vett tömegnek mutatják be. A fiatalok képtelenek önálló vélemény alkotására és határozott állásfoglalásra, s a legkisebb hatás is a célja szerinti irányba fcrcH őket. Szó nélkül hagyjak, BAN KLÁRI ÉS MIKLÓSY GYÖRGY hogy Péter elmenjen az egyetemről, s ha kell, kirúgják Nándit. A darab szerkezeti hibája, hogy Márta és Péter Tápén történt kibékülését egy új konfliktus mesterkélten megzavarja. Itt az összeütközés alapja az, hogy Márta azt hiszi, Péter nem szerelmes már belé, megváltozott, hűtlen lett hozzá. (Itt ismétlődés van: korábban Péter hitte ezt!) Nem hihető ez! Márta Tápén „nyaral" (nem tudjuk ugyan, miért, hogyan), együtt dolgozik a csoporttal, tehát nyilván tapasztalta már azt a szeretetteljes kapcsolatot Péter és Panni, a cigánylány között, amelyet Nándi néki újként mutat be és amelyet ö újnak fogad is el. A szerzők által ábrázolt magatartás ezért rendkívül mesterkélt. Ha pedig Márta valóban most tapasztalja először a kapcsolatnak ezt a bizalmas vagy bizalmassá váló jellegét Péter s Panni között, akkor neki van igaza, Péterrel csakugyan történt valami. Sok felesleges részlet van a darabban. A bemutató óta sokat javí* tottak ezen a hibán, egy jelenetet teljesen ki is hagytak, de felesleges részletek azért még így is vannak az előadásban. Miskei bácsi tápéi látogatása, Böske és Gyuri jelenete ugyanebben a színben, a ligeti jelenet legnagyobb része A darab mondanivalója szempontjából, és egyrészük mindenféle szempontból — teljesen felesleges. Czinte majdnem teljesen feles^ leges alak a darabban az öreg tápéi tanító. Az a probléma, amelyet az ő beavatkozásának kellene megoldani, végeredményben megoldódik Böske és Gyuri szerepeltetésével. Erőltetettnek, mesterkéltnek hat ezért a tápéi tanító egész szerepe. A darab egyik jó vonása a derű, a humor. Sajnos azonban sok ócska „kiszólás" jelenti még sok részben elsősorban a humort. Ezenkívül az apróbb hibák egész sora bosszantja a nézőt. Miskei bácsiról folyton, mint gondnokról beszélnek. A valóságban hivatalsegéd. Ráadásul az egy kollégiumban és az a dékáni hivatalban is (ilyen nincs). Nándi kopogtatás nélkül lép A szegedi Nemzeti Színház előadása, a színészek munkája természetesen nem lehetett független a darab hibáitol. Nagy eredménye azonban az előadásnak, hogy jól megragadta és helyesen tolmácsolta a darab értékeit. Mindaz, ami jó és értékes a darabban, kiválóan tükröződik az előadásban. F egnagyobb sikerrel Sugár Mi-Lí hály szerepelt, ö az előadás lelke. Rendkívül mulatságosan, színesen és ötletesen mutatta be Miskei bácsi figuráját. Sajnos azonban az ő játékában is sok a régi és sokszor öncélú humor. Táncszáma és éneke a második felvonásban kiválóan sikerült. Papp Teri és Váradi Árpád szerelmes párja a két legjobb egyetemi figura. Papp Teri már megjelenésével is, vastag, fekete keretes szemüvegével szeretetreméltó és rokonszenves fiatal egyetemistát mutatott be. Váradi Árpá Idal együtt ők kerülnek legközelebb a nézők szívéhez. Énekben és táncban is kifogástalant nyújtottak. Péter szerepében a bemutató előadáson Miklósy György mutatkoRendszeresen söpörjék a külterületen lévő házak kéményét is! Panasszal fordulok a Délmagyaf ország szerkesztőségéhez. Az Etelka-sor 12. szám alatt lakom. Amig a Belvárosban ha kell, U naponként is elvégzik a kéményseprők munkájukat, nálunk a külterületen, négy-öt hónap alatt sem jelennek meg söpörni, s akkor is csak úgy, ha azt egy csomó telefonálás, erélyes felszólítás előzi meg. A mi házunkban októberben rö* pörtek és nagynehezen február, 10-én — dohogással fűszerezve. A kéményseprő azzal védekezett, hogy ö minden hónapban itt volt, de nem kérték a lakók a seprést, tehát ő nem sepert. A nyáron minden hónapban tudtak seperni kérés nélkül — télen nemi Hogy a kéményseprő itt volt, azt igazolja a házigazda aláírása, de söpörni nem söpört és a ház lakói máskor ií ki vannak téve ilyen félrevezetésnek. Éppen ezért kérem az illatékesek nagyobb ellenőrzését, hogy különösen télen rend-' szeresen söpörjék a külterületen lévő házak kéményeit is. VARGA ALAJOS SUGÁR MIHÁLY (Liebmann Bé|a felvé olci. Fény. Szöv.) be a dékán szobájába. Elképzelhetetlen ez! Dormándi, a dékán elmeséli, hogy egyszer, 34 évvel ezelőtt az emeletről az esőcsatornán mászott le egy éjszaka. Tudott dolog, hogy ezt az egyetemi hallgatók nem így csinálták. A darab zenéje kétségtelenül sokkal jobb, mint szövege. Szenkár muzsikája dallambő, jól és könnyen megjegyezhető, ötletes muzsika. A szerző a hangszerek és a hangszerelés kiváló ismerője, ügyes, kifogástalan a munkája. Nagy hibája azonban, hogy a népzenei részek szürkék, unalmasak. Látszik, hogy a szerzőnek nem vált még vérévé a népi muzsika. Kár az is, hogy a jelenetek közötti zene nem más, mint egy szám unalomig való ismét lé sea KADAR ETA ÉS KOVÁCS JÁNOS zott be. Jól mutatta meg a figurát, — a szerep énekes részeivel kapcsolatban azonban komoly nehézségei voltak. Márta szerepében Bán Klári, a Fővárosi Operettszínház művésznője, mint vendég mutatkozott be. Alakítása hibátlanul és nem kis meggyőző erővel tolmácsolta a szerep mondanivalóit. Szép éneke az előadás egyik legszebb eredménye. Kátay Endre Csutka szerepében kitűnően oldotta meg feladatát. Típust állított a színpadra, minden mozdulata rokonszenves és hihető volt. Kovács János jó színészi munkát végzett. Azokat a hibákat azonban, amelyek a darabban megvannak, természetesen Kovács János egyébként kifogástalan játéka sem tudta megszüntetni. Pelsőci dékánhelyettes szerepében jó munkát végzett Inke László. Játékában- a máskor tapasztalt modorosságnak nyoma sem volt. Dormándi dékánt Károlyi István helyes és jó munkával mutatta be. Gémesi Imre, a tanító szerepében kifogástalan munkát végzett. ízes, szép beszéde külön dicsérendő. Kádár Eta Pannija sikerült színészi alakítás. Énekszáma a darab zeneileg legjobban kidolgozott és megoldott része. Mére Ottilia Júlia szerepében rokonszenves volt. A többi szereplő: Rosta Mihály, Fátyol Károly, Rácz Imre, Nagy Sándor, Tiszai József, Lakatos János jó munkát végzett. Az előadás zenei részének vezetésében kiválóan dolgozott PauItisz Elemér. Űjj József a mindvégig kitűnő kórus betanításával végzett kifogástalan munkát. Roboz Ágnes koreográfus és a tánckar kiváló munkát végzett. A hatásos díszleteket Sándor Sándor tervezte. Az előadást Benedek Árpád, a Magyar Néphadsereg Színházának rendezője rendezte. Munkájának fő érdeme, hogy a darab értékeit jól kidomborította. Fő hibája viszont, hogy nem ismerte fel teljes egészében azokat a lehetőségeket, amelyekkel a darabon javítani lehetett volna. A további munka azonban még szükséges. Egyes részek elhagyása, tömörítése, javíthat még az előadáson. A rendező mellett az elsietett bemutatóért természetesen felelős a színház vezetősége is. Sokkal komolyabb kritikával kellett volna a művet elemezni és gondosabb munkával kellett volna előkészíteni a bemutatót. A darab Szegeden játszódik, de nem helyi darab. A Tiszavarti szerelem szegedisége formális. Ezzel a helyi darab színrehozatalának feladatát a szegedi színház nem oldotta még meg. Ebben az irányban tehát tovább | . .kell tevékenykednie. Jelentős segítséget nyújtották a MÁV Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat dolgozói az óföldeáki és a batidai gépállomásnak A MÁV Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat is csatlakozott ag országos mozgalomhoz: a dolgozók elhatározták, segítséget nyújtanak u batidai cs az óföldeáki gépállomásnak. Szakmailag és politikailag jólképzett elvtársak siettek a gépállomás dolgozóinak segítésére. Óföldeákra egy öt főből álló sztahánovista brigád került. Munkájukról a gépállomás igazgatója levélben így nyilatkozik: „A kiküldött elvtársak munkájukkai és szaktudásukkal igen komoly segítséget adtak dolgozóinknak. Szabó János hegesztő megtanította egyik dolgozónkat hegeszteni. Ez azt eredményezi, hogy a továbbiakban még rövidebb időalatt tndjuk elvégezni a gépjavításokat. A többi szerelő elvtársak munkájuk végzése mellett állandóan oktatják a melléjük beosztott traktoristákat. A Felépítményi Vasanyagjavító Vállalaí itt dolgozó öt sztaliánovistáját gépállomásunk dolgozóinak szeretette veszi körül. Tudjuk, hogy az ipari munkások eddig is komoly áldoza. tokát hoztak a mezőgazdaság továbbfejlesztéséért. Ezért példaképül állnak előttünk. Az ipari munkások segítségnyújtásának meg is lett az eredménye, mert február 25. helyett a téli gépjavítás! munkákat a határidő előtt négy nappal, február 21-én délután 4 órakor befejeztük. Kijavítottak tíB darab erőgépet, nyolc cséplőgépet, 21 ekét, négy tárcsát, három darab kultivátort, három darab vetögépet, két szelektor-motort. Ezzel a kiváló teljesítménnyel a gépállomás dolgozóival együtt a javítási tervüket minden részletében teljesítették". Hasonló szép eredményeket értek el a batidai gépállomáson is a MÁV Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat dolgozói. Itt egy nappal hamarabb, vagyis február 25-e helyett 24-én teljesítette a gépállomás a téli gép.iavítási tervét. Itt kijavításra került 17 darab erőgép, 17 darab eke és ugyanennyi tárcsa. Katona Lajos. DáioAióinak <vt iiíeléléeátlí A Délmagvarország január 22-i számában „Elmaradt jutalom" címmel bíráló levelet közölt. A cikkre a Közlekedés- és Postaügyl Minisztérium I. Vasúti Főosztálya válaszolt, többi között az alábbiakban: „A mérési metodikának 1953. év folyamán fennálló tisztázatlansága lehetetlenné tette azt, hogy a forgóeszköz csökkentés eredményeit konkrét módon lemérhessük. Az 1953. évre alkalmazandó mérési metodika jóváhagyása 1954. év február havában történt meg, ez ad magyarázatot arra, hogy amíg az eredményeket szabatosan le nem mertük, ezen a címen történő jutalom folyósítását is függőben kellett tartanunk. A kiérdemelt jutalmak folyósítása megtörtént. K. P. M. I. Főosztály főkönyvelő Rupp