Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-31 / 76. szám

T VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t | Ferenczi István, a deszki Kossuth tsz tehenésze | l készül a pártkongresszusra AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 76. SZAM SZERDA, 1954. MÁRCIUS 31. Váljék minden szövetkezeti tagnak fontos ügyévé a közös gazdaság felvirágoztatása! A termelőszövetkezetek dolgozói március 27-i országos tanácskozásának felhívása elnö-Termelőszövetkezeti tagok, kök és szakemberek! Mi, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által összehívott országos tanácskozás résztvevői, megtárgyaltuk azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó párt- és kormányhatározat megvalósításában jelenleg a termelőszövetkezetek tagjaira várnak. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása óta tovább szilárdult hazánkban a termelőszövetkezeti mozgalom. Számos jólműködő termelőszövetkezet kiváló terméseredményeivel, a tagoknak biztosított magas jövedelemmel már hazánkban is bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A párt és a kormány sok fontos intézkedést hozott termelőszövetkezeteink megerősítéséért. Ez a segítség örömmel, bizakodással tölti el termelőszövetkezeteink tagságát. Ez megmutatkozik abban is, hogy termelőszövetkezeteink nagyobbik része jól és időben hozzálátott a tavaszi szántás-vetéshez. Szövetkezeteinknek ezt a lendületét egész évben tartaniok, sőt fokozniok kell. A nagyüzem-adta lehetőségek kihasználásával, magasabb színvonalú termeléssel, a hozamok emelésével váltsuk valóra III. országos tanácskozásunk célját, hogy tagjaink jövedelme minél előbb meghaladja a jóldolgozó, gazdálkodáshoz jól értő középparasztok jövedelmét. Felhívunk minden termelőszövetkezetet: az idén törekedjék arra, hogy a növénytermelés minden területén nagyobb termést érjen el, mint tavaly. Ezért továbbra is igen fontos feladat, hogy idejében előkészítsük a talajt, s idejekorán földbekerüljön minden mag. Különösen fontos, hogy ne csak gyorsan, hanem jól is dolgozzunk. Élenjáró termelőszövetkezeteink többéves tapasztalatai alapján ajánljuk minden termelőszövetkezetnek a kukorica, napraforgó négyzetes vetését. Felhívjuk a termelőszövetkezeteket, hogy haladéktalanul kössenek szerződést a gépállomásokkal — ha ez még nem történt meg —, a gépállomások pedig törekedjenek arra, hogy minél több jóminőségű gépi munkával járuljanak hozzá a terméshozamok növeléséhez. Már a tavaszi szántás-vetési feladatoknak az elvégzéséhez is sok munkáskézre van szükség — de a növényápolás idején méginkább döntő jelentőségű minden munkaerő mozgósítása, s a munka helyes megszervezése. Rendkívül fontos, hogy a termelőszövetkezeti családok minden munkaképes, mezőgazdasággal foglalkozó tagja bekapcsolódjék a közös munkába cs egész évben rendszeresen dolgozzék. Minden termelőszövetkezet törekedjék arra, hogy háromszor, de ha lehet, négyszer is kapálja meg a kapásnövényeket. Minden munkaképes családtag munkájára annál is inkább szükség van, mert a növényápolással egyidőben kell lekaszálni és betakarítani a szénát. Minden termelőszövetkezetben fordítsanak nagy gondot a növényápolás jó minőségére. Rossz munkát ne vegyen ót a brigádvezető, azt végeztesse el újra. A növénytermelésen kívül a közös jövedelem növelésének fontos eszköze az állattenyésztés fejlesztése. Most a legfontosabb feladatunk az állati termékhozamok növelése, különösen, a tehenészetben. Ezért gondoskodjunk állataink egész évi zöldtakarmányáról. Az őszi és tavaszi takarmánynövények etetésével, a rétek és legelők gondos ápolásával, a szálas takarmánynövények gyors betakarításával érjük el, hogy egész évben bőségesen legyen takarmányunk. Szükséges az is, hogy mindenütt mozgósító ereje. nagy gondot fordítsunk az állattenyésztésben dolgozók helyes kiválasztására. Tanácskozásunkról felhívjuk a termelőszövetkezetek vezetőinek, tagjainak figyelmét arra is, hogy fordítsanak nagy gondot a termelőszövetkezetek sokoldalú fejlesztésére: a többi között az öntözéses gazdálkodás fokozására, a kertészet, a szőlő- és gyümölcstermelés növelésére. Törekedjenek arra is, hogy helyes arányban kifejlesszék a melléküzemágakat, elsősorban azokat, amelyek közvetlenül segítik a növénytermelést és az állattenyésztést, — például létesítsenek kovács- és bognárműhelyeket. Dc egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy termelőszövetkezeteink felvirágzásának, a tagok nagyobb jólétének legfontosabb forrása a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak növelése. Ezért most a tavaszi munka dandárjában • különösen szükség van arra, • hogy az agronómusok. traktorosok — termelőszövetkezeteink dolgozói minden erejükkel küzdjenek az idei gazdag termésért. Tanácskozásunkon számos felszólalásból kitűnt, hogy termelőszövetkezeteink egy része — a többi szövetkezethez képest — elmaradt fejlődésében. E szövetkezetek munkájának gyökeres megjavítása és felzárkózása a jól működő termelőszövetkezetekhez egyik legfontosabb reánk váró feladat. Ezért felhívjuk az eddig gyenge eredményt elért termelőszövetkezetek tagjait, hogy minden erejükkel törekedjenek szövetkezetük eredményeinek megjavítására. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a tapasztaltabb termelőszövetkezeti vezetők és tagok, valamint az állami szervek és a gépállomások az eddiginél nagyobb segítséget adjanak az elmaradott szövetkezeteknek. Éppen ezért az erősebb szövetkezetek vállaljanak védnökséget a gyengébbek fölött — adják át tapasztalataikat, különösen a vezetés, a munkaszervezés és a gazdálkodás terén. Sok tennivaló akad az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok munkájának megjavításában is. A jólműködő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tapasztalatainak felhasználásával el kell érnünk, hogy valamennyi I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoport alapszabály szerint működjék, s így megismertesse a dolgozó parasztokat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeivel. A termelőszövetkezetek megerősítésének ügyétől elválaszthatatlan az is, hogy mindkét félre hasznos, jó kapcsolat fejlődjék ki a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok között. Hívják meg a kívülállókat a termelőszövetkezetek gyűléseikre, mutassák meg nekik gazdaságukat, rendezzenek közös határjárásokat. Ha mód van rá, a termelőszövetkezetek adjanak közvetlen gazdasági, anyagi segítséget is az egyénileg dolgozó parasztoknak. Fogadják szeretettel és megértéssel a korábban kilépettek visszatérését, s az új belépőket egyaránt. Termelőszövetkezeti dolgozók! Országunk népe most lelkesen, jó munkával készül a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára. A kongresszusi versenybe bekapcsolódtak a termelőszövetkezetek, s már eddig is jó eredményeket értek el. Mi, a tanácskozás résztvevői, felhívunk benneteket, hogy ezt a versenyt a tavaszi munka jobb és gyorsabb elvégzésével, a munkafegyelem megszilárdításával; a munkaszervezet megjavításával fejlesszük tovább. Legyen ez az egyre szélesedő kongresszusi verseny a termelőszövetkezetek felvirágoztatásának, a termelési eredmények növelésének, a tagok jóléte fokozásának, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításának újabb, hatalmas ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: Tavaszi őrjárat Dózsa tsz-ben 'A deszki Kossuth termelőszövetkezetben az elmúlt év decemberében a tehenek kevés tejet adtak. A tehenek fejési átlaga mindössze négy liter volt. Ferenczi István elvtárs, a Kossuth termelőszövetkezet tehenésze a kongreszszusra készülve elhatározta, hogy növeli a fejési átlagot. Március elején a tehenek naponkénti fejési átlaga hat liter és négy decire emelkedett. Ez a tsz. illetve a tehenész jó munkáját dicséri. Ferenczi István azonban nem elégedett meg az eredménnyel és a pártkongresszus tiszteletére még jobb mun- havonta „ok-száz fo \ csak figyeli mun | rint jövedelmet ' je- kaját, eredményeit. I lent a szövetkezetnek, hanem hozzá hason-! A tehenész lelke- lóan ők is új sifrc-l , -Fr sen dolgozik válla- rckkel, a tavaszi fel I takarmanyozassal, he- Wga te}}esiUíéért> _ adaíol! elvégzésével'. , *«. -i-t f ^ főbb tejért. A szö- készülnek a párlkon-\ vetkezet tagsága nem- gresszusra. kára tett felajánlást. Megállapította: még kevés a fejési állag és az eredmény jobb lyesebb etetéssel növelhető. A több tej HIREK A KONGRESSZUSI VERSENYRŐL A szegedi termelőszövetkezetek kongresszusi versenyében a Felszabadulás tsz vezet A szegedi termelőszövetkezetek növénytermelői, állattenyésztői, a kertészeti brigádok tagjai lelkes vállalásokat tettek a pártkongreszszus tiszteletére. Arra adták szavukat, hogy a mezőgazdaság soron következő feladatait jól elvégzik. A szegedi termelőszövetkezetek kongresszusi versenyében a legutóbbi értékelés szerint a Felszabadulás tsz az első. A vállalást eddig már 88 százalékban teljesítették. A gazdasági felszereléseket tökéletesen kijavították és azokat a területtel együtt jegyzőkönyvileg átadták a brigádoknak, munkacsapatoknak. Az őszi kalászosok fejtrágyázását száz százalékig elvégezték. Az ősziek boronálásánál 55 százalékos eredményt értek el eddig. Az őszi mélyszántás boronálását, simítózását befejezték és a tavaszi trágyázást is elvégezték. A primőr áruk elkészítésével ezidáig 60 százalékos eredményről tudnak beszámolni. A kertészeti főcsatornák rendbehozását elvégezték. A sertésgondozásnál a vállalás teljesítésében 70 százalékos eredményt értek el. A tejhozamot tehenenként és naponként a vállalás teljesítésén túl egy literrel növelték. _ A kongresszusi versenyben az el- . 2. Táncsics tsz, vállalását 87 százalékban teljesítette. 3. Uj Élet tsz, vállalásukat 84 százalékban teljesítették. 4. Alkotmány tsz, vállalásuk teljesítése 77 százalékos. 5. ötéves Terv tsz, vállalásuknak 71 százalékban tettek eleget. 6. Haladás tsz, vállalásuk teljesítésé 45 százalék, 7. Dózsa tsz. A Dózsa tsz-ben is lelkes vállalásokat tettek a kongresszus tiszteletére és serényen végzik munkájukat a tsz-tagok. A hiba azonban az, hogy a szövetkezet vezetői keveset törődnek a versennyel. A vállalásokat papírra sem fektették. A Dózsa tsz vezetői karolják fel a kongresszusi versenyt és a szövetkezeten belüli versenynyilvánosság megteremtésével is segítsék elő sikerét. A szegedi tsz-ek növénytermelőbrigádjainak versenyében a Felszabadulás tsz brigádja az első. A brigádvezető Mészáros Veszter. Vállalásuknak eddig 91 százalékban tettek eleget. Második a Táncsics tsz brigádja, amelynek Kószó István a vezetője. Vállalásukat 80 százalékső Felszabadulás tsz-en túl a rang- | ban teljesítették. A nemes vetélkesor a következő: désben az Alkotmány tsz növény- re is, A Miklós kubikos brigád termelő-brigádja a harmadik. A brigádvezető Bálint János. A kertészeti brigádok versenyében a Táncsics tsz kertészeti-brigádja vezet. Brigádvezető Süli István. Vállalásuknak 98 százalékban tettek eleget. Második a Felszabadulás tsz brigádja, melynek Nagy Sándor a vezetője. Válialásukat 88 százalékban teljesítették. Harmadik a Haladás tsz kertészeti brigádja, — 84 százalékos teljesítésével. Brigádvezető Mészáros András. A munkaszervezés és a mezőgazdasági eszközök karbantartása, gondozása terén a legszebb eredményt a Táncsics tsz növénytermelői értek el, Kószó István brigádvezetővel az élen. A vállalás teljesítésében elmaradó tsz-eknek minden lehetőség adva, hogy a versenyben az élre. kerüljenek. ; ...... A szövetkezet vezetői segítsék a kezdeményezések megvalósítását cs a verscnytáblákra, dicsőségtáblára kerüljön fel mindazoknak a tsz tagoknak a neve, ak:k példát mutatnak. S a szegedi termelőszövetkezetek kongresszusi versenyének hasznát elsősorban a tsz-tagok élvezik, mert dúsabban teremnek a földek és több jut majd a munkaegységekéi Marx-téri lakásépítkezésnél dolgozik Miklós István kubikosbrigádja: 'kilenc markos, izmos ember. Ök készítik gondosan. szaporán az épület beton alapjait. A III. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a II 1. és Bf2. épület betonozási munkáit a tervben előirt 3600 óra helyett, 2520 óra alatt elvégzik. A brigád tagjai azonban jó munka beosztással 1800 óra alatt készen lettek a két épület betonozási munkájával. Az Attila-utca Marx-téri végén már az első emeleten falaznak a kőművesek, az épület másik oldalán azonban most rakják az alapot. A Miklós-brigád egyik fele az alapgödör mélyén dolgozik, lapátolják, döngölik a homokot, amelyet a brigád számára felállitott szállítószalag visz le a mélybe. A szállítószalagra hordja és lapátolja a betonozáshoz szükséges ho-. mokot a brigád másik része. A brigádvezetö, Miklós István. Ügyesen dolgozik és közben figyel, hogy folyamatosan haladjon a munka. Igyekeznek, hogy minél hamarabb kész legyenek ezzel a munkával is — még jobb eredményt akarnak elérni, mint március második dekádjában. Pedig az akkori eredményük sem szégyelni való: 151 százalék. Már kél éve dolgozik együtt ez a kilenc munkás. Megszokták, megszerették egymást, A munkában még a mozdulataik is alkalmazkodnak egymáshoz. "Az előforduló nehézségeket közös erővel győzik le, mindig valami újat terveznek, amely gyorsabbá, könnyebbé teszi a munkát. A gépeket ötletcsen úgy használják ki, hogy az a legtöbbet segítsen. 'A brigád sikerének másik titka az, — amit Juliász Antal brigádtag mondott el —, hogy a brigádon belül felosztották egygresszusi felajánlásuk teljesítésében az is segített, hogy a 65/1. Építőipari Vállalat műszaki vezetői biztosították a munkateret cs a munkához szükséges anyagot. A két év alatt a Miklós-brigád fiatal tagjai jól megtanulták a szakmát, az idősebbek közül ketten: Táborosi György és id. Kovács Mihály sztahánovista oklcvemegmás között a betonozási munka hü- let kaptak. A jó munkáért Ti HÜ lönbözö részleteit és tennivalóit. Eszerint egy ember rendszeresen ugyanazt a munkál végzi. Munkaidő előtt 15 perccel mindig ott vannak a brigádvezetőnél és megbebeósülik a brigád tagjait és most büszkén nézegetik a magasodó épület falra függesztett fehér plakátot. ahova piros festékkel azt írták ki: „Miklós István brigádja trlj'si'ette szélik a napi munkát. A kon- kongresszusi vállalását".