Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-27 / 73. szám
SZOMBAT, 1954. MÁRCIUS 21. OELMOGYBRORSZAG Erről írnak levelezőink IIIIIIIII1IIIIII1III11IIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIII1III1IIIIIIIIIIIIIIIIIHIHIIIIII Közlekedési eszközi kérünk Békeielepre A rókusi állomás külső részén, a vásártértől egy kilométer távolságra van Béke-telep. Lakossága 2 ezer körül van. Legnagyobb részük üzemi dolgozó. Kértük már többször, adjanak valamilyen közlekedési eszközt, — például autóbuszjáratot. Erre az orvoslást megígérték, de csak ígéret maradt. Szeretnénk, ha hamarosan teljesülne a vágyunk. Béke-telep dolgozói nevében kérem, hogy ezt a régen vajúdó kérdést mielőbb oldják meg úgy, hogy számunkra az kedvező legyen. Horváth György Újításokkal tovább tökéletesítjük villamosberendezéseinket (Tudósítónktól). Pártunk es kormányunk a közelmúltban országos értekezletre hívta meg hazánk valamennyi erőmüvének műszaki vezetőit és élenjáró dolgozóit. Ezen az értekezleten — ahol a mi üzemünk műszaki és élenjáró dolgozói is részt vettek — több olyan javaslat hangzott el, amely szorosan összefügg a villamosenergiatermeléssel, a takarékossági mozgalom kiszélesítésével. A javaslatok közül legjelentősebb a kazánok és az erőgépek karbantartási munkálatai okozta kiesett villamosenergia kilowattórának csökkentése. A nehézipari miniszter elvtárs a villamosenergiatermelés emelésével kapcsolatban javaslatot tett a kiesett kilowattórák 10 százalékos csökkentésére. Mit jelent a 10 százalékos kiesett kilowattóra csökkentés a mi erőművünk viszonylatában? Ezzel a csökkentéssel az 1954-es tervévben terven felül egymillió kilowattórát takarítunk meg. Ez megfelel egy olyan nagyüzem, mint a Textilművek 41 napos áramfogyasztásának. Az első negyedévben január és február hónapban vállalatunk a kiesett villamosenergia kilowattóráit S.8 százalékra csökkentette és ezzel 170.200 kilowattóra áramot termeltünk terven felül. Ebből szegedi telepünk 38.200 kilowattórát, a többit a békéscsabai és orosházi telepünk termelte. A tovaDbi energiatermelés elősegítésének érdekében a műszaki dolgozók karöltve a sztahánovistákkal, energiatakarékossági újítóbrigádot szerveztek: Kutasi Mihály, Gerzanits József és Szatmári Károly mérnökök vezetésével. A brigád célul tűzte ki, hogy a meglévő villamosberendezéseket tökéletesítik újításaikkal. Ez elősegíti az energiatakarékosságot. Az így bevezetett újításokat, tökéletesítéseket a brigád nemcsak saját üzemünkben alkalmazza, hanem más szegedi üzemeket is segíti. Hogy munkájuk sikerrel járjon, pártunk harmadik kongresszusának tiszteletére felajánlást tettek: egymillió forint értékű energiamegtakarítási javaslatot dolgoznak ki. Komoly és értékes feladatok megoldására a brigádnak a pártalapszervezet, a vállalatvezetőség nagyobb támogatására van szüksége. Külön feladat vár a teherelosztó részleg munkásaira, akik a teher jó elosztásával biztosítani tudják a karbantartási munkák zavartalan menetét. Itt dolgozó elvtársaink eddig is jó munkát végeztek, és sok részük van a vállalaton belül elért villamosenergiatakarékosságban. A villamosenergiatakarékossági újítóbrigád nagy lendülettel fogott munkájához és ha továbbra is ilyen ütemben dolgoznak, hamarosan szép eredmény kíséri munkájukat. Misán György Teljesítjük felajánlásainkat Á Szegedkörnyéki Sütőipari Vállalat Török-utcai tésztaüzemének dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat igyekeznek túlteljesíteni. Különösen kimagasló eredményt ért el a gyúrók közül Szekfű István 170 százalékos teljesítményével, Diószegi Jánosné, Ferencsik Ilona, Papp Józsefné, Szécsi Dezsőné nyűjtósok, akik átlagosan 170 százalékos termelési eredménnyel dolgoztak. A hidralikus présnél Plaki Lajosné tűnt ki 165 százalékkal. A szárítósok 139 százalékra teljesítették tervüket. A Szeged környéki Sütőipari Vállalat dolgozóinak jó munkája nyomán egyre több tésztaáru kerül a dolgozók asztalára, Reich Sándorné Őrjárat a Falemezgyárban A Szegedi Falemezgyárban is hatalmas lendületet ad a munkának a kongresszusi verseny. A dolgozók pártunk iránti szeretetét mutatja, hogy csaknem valamennyien felajánlást tettek az MDP III, kongresszusára. Adott szavuk egyre Inkább tettekké válik. Ezt bizonyítják, hogy egymás után jelentik: teljesítettem vállalásomat. A műszakiak helyes Irányítása mellett elsősorban ennek a fokozódó versenylendületnek köszönhető, hogy az üzem márciusi tervét eddig 123.2 százalékra teljesítette és már csak két dolgozó van, aki nem teljesíti normáját. Kellenek is a jó eredmények, mert az elmúlt hónapokban lemaradtak a terv teljesítésével a nehéz tél, a szállítási akadályok miatt — ezt a lemaradást is meg kell szüntetni. Varga Sándor fővillanyszerelő érdeme, hogy az elektromos daruk soha nem állnak meg munka közben. Percek alatt rakják ki a vagonokból a hatalmas szálfákat. Gyors munkájukkal segítik vasutastársaiknak csökkenteni a kocsik fordulási idejét. Varga Sándor több mint 10 év alatt szerzett szakmai tudását átadja a fiataloknak. Rövidesen új villanyszerelő szabadul a keze alól: Czirok István, aki jól elsajátította a villanyszerelés mesterségét. A kongresszusi versenyben napról napra a munka új hősei születnek. Amikor néhány napja az 1. számú úgynevezett hidralikus prés szivattyúja elromlott, mindenki aggódva gondolt arra, hogy nem tudják teljesíteni a napi tervet, hiszen ennek kijavítása eddig 4—5 óráig is eltartott. Fazekas István karbantartó azonban Dékány János energetikus irányításával 23 perc alatt elvégezte a javítást. A gép munkásai boldogan szorítottak kezet a kiváló karbantartóval és új lendülettel fogtak ők is munkához, hogy behozzák a gépállás okozta lemaradásukat, Az eredmény nem is maradt el: napi teljesítményük 121 százalék volt. • Jelentősen megkönnyíti az üzem munkáját a Szegedi Tudományegyetemmel kötött szocialista szerződés. A tudomány dolgozóinak tanácsai alapján már sok nehéz probléma megoldódott. Az elmúlt évben Gregus Pál egyetemi tanár, a növénytani intézet igazgatója felhívta a figyelmüket, hogy a fában lévő keményítő az időjárás hatására gyakran kitágul s elrepeszti, feldolgozásra alkalmatlanná teszi az anyagot. A kapott tanácsok alapján most átfőzik a farönköket és így megakadályozzák a faanyag elrepedését. Ezzel évente többmillió forint értékű anyagot takarítanak meg. Az ideiglenes farostlemezgyártó kísérleti üzemükben egy időben sok volt a szemmegbetegedés. A Szemészeti Klinika orvosai megállapították, hogy egyes gőzök ártalmasak a szemre. Ezért javaslatukra új elszívóberendezést szereltek fel és minden dolgozó védőszemüveget kapott. Azóta nincs újabb megbetegedés. A Közegészségtani Intézet javaslatára a lemezragasztóknak védőételt: sós kekszet, ásványvizet és friss gyümölcsöt adnak. Ezzel ellensúlyozzák egyes ragasztóanyagok egészségre ártalmas hatását. Ugyancsak jelentős segítséget kaptak a többi intézetektől is. Az egyetem professzorai és előadói minden héten a munkával kapcsolatos tudományos előadásokat tartanak a dolgozóknak. • A Szegedi Falemezgyárban 6 és félmillió forintos beruházással épül az ország első faros tlemezgyártó üzeme. Az udvaron szorosan egymás mellett téglahegyek, előregyártott épületelemek százai várják a szorgos munkáskezeket. Többméter mély betonágyak készülnek a hatalmas gépeknek, amelyek az összezúzott fahulladékból a réteges falemezhez hasonló minőségű kiváló rostlemezt készítenek. Szovjet tapasztalatok felhasználásával, hosszú kísérletek eredményeként rövidesen megkezdik az eddig tüzelésre használt fahulladékból az új burkolóanyag gyártását. Mindez azt jelenti, hogy az országnak kevesebb fát kell majd importálni. Ugyanis amíg 1000 köbméter farönkből csak .500 köbméter rétegezett lemez készíthető, ugyanennyi rönkből — a kötőanyagok hozzáadásával 1050 köbméter farostlemezt lehet gyártani. Legnagyobbrészt azonban hulladékból készül az újfajta lemez, amely ugyanúgy festhető, politúrozható, mint a sokkal drágább rétegelt lemez. Előnye az is, hogy nehezen vetemedik, deformálódik. Az űj üzemrészben nemcsak a Szegedi Falemezgyárban évente keletkező 300 vagon hulladékot, hanem az ország más faipari üzemeinek hulladékát is feldolgozzák? Az újfajta falemezt bútorok, autóbuszok, hajók, vasúti kocsik belső burkolására, sőt lakások padozására is fel lehet használni? A sok szép eredmény mellett azonban meg kell emlékeznünk a hibákról ls. Az üzemben lévő hatalmas építkezéssel sem magyarázható az udvaron helyenként megmutatkozó rendetlenség. A bejárattal szemben lévő úton és a kazánház mellett nagymennyiségű falemezhulladék van a sárba taposva? Helyes lenne, ha a DISZ-tagok 6szszegyüjtenék az udvaron szerteszéjjel lévő fadarabokat és egy helyen tárolnák, amíg a meginduló farostlemezüzem felhasználhatja majd ezeket. A lemezgyártásra alkalmatlan hulladékot kazánok fűtésénél hasznosíthatják. D, J. DISZ fiatalok versenye A Szegedi Erőmű DISZ fiataljai s az idősebb szakmunkások egyaránt teljesítményük növelésével, valamint a munka jobb elvégzésével harcolnak a III. pártkongreszszus tiszteletére tett fogadalmaik valóraváltásáért? Vállalatunk üzemrészeiben a gépek fölött ott függ a kongresszusi emléklap, s az emléklapok tulajdonosai igyekeznek, hogy az ott feltüntetett fogadalmak mielőbb valóra váljanak. A kongresszusi versenyben élenjárnak DISZ fiataljaink, akik szebbnél-szebb eredményeket érnek el. Busa Júlia, aki a kapcsolótáblánál dolgozik, 120 százalékos vállalását ezideig 125 százalékra teljesítette. Nem messze maradnak el mögötte a szivattyúkezelő DISZ-fiatalok sem, akik tegnapig 119 százalékot értek el. Élenjárnak még Lakatos Sándor 126.3, Szitkai Péter 125, Somogyi László 119 és Lázár József ifjúmunkás 113 százalékos teljesítményeikkel. Berta Andor SZEGEDI JEGYZETEK Tudományos Diákkörök az Orosz Intézetben A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán hat tudományos diákkör működik, ebből kettő az Orosz Intézetben: az orosz nyelvészeti és az orosz irodalmi diákkör. Azok a hallgatók, akik különösen érdeklődnek akár a nyelvészet, akár az orosz-szovjet irodalom kérdései iránt, itt lehetőséget találnak arra, hogy tudományos színvonalon végezzenek kutatómunkát. A körök tagjai havonta kétszer tartanak ülést, ahol egy-egy hallgató beszámol arról, milyen eredményt ért el az általa kiválasztott kutatási területen. Egy-egy ilyen beszámoló mögött hosszú, alapos munka húzódik. Mennyit kell olvasni, tanulni, kutatni a hallgatónak, egyegy vitás kérdésnél, mielőtt a gondolatot végső megfogalmazásban elmondaná a diákkör figyelmes hallgatói előtt! Játék Ha Idegen ember vetődik he hétfőn esténként a Közalkalmazottak Szakszervezetének egyik emeleti szobájába, ugyancsak megütközik annak a társaságnak a láttán, amelyik ott találkozik minden hót elején pontban hét órakor. Félkörben elrendezett székeken ül 13—11 ember. férfiak, nők, fiatalok és még fiatalabbak és a minden más történésre süketté-vakká lett ember figyelmével lapadnak a félkör közepén mozgó leányra, aki egyetlen szó nélkül ir képzeletbeli füzetlapon, képzeletbeli ceruzával. A Sztaniszlavszkij munkás színjátszó stúdió dolgozik itt ilyenkor, Ádám Ollónak, a Szegedi Nemzeti Színház fiatal főrendezőjének a vezetésével. Egy pisszenést sem hallani, amíg Gera Mária negyedéves ianitónölcépzös van a színpadon, aki éppen József Attiláról ír érettségi dolgozatot, de, amint a gyakorlatból kiderül, Gera Mária puskázni kénytelen és ezt a ballépését leleplezik. Ezeknek a gyakorlatoknak az egyik sajátosságuk az, hogy akkor gördül le a képzeletbeli függöny, amikor as igazi, a nagy színpadon kezdődne a dráma. Szükségszerűen gördül le, hiszen a stúdió tagjai, üzemi színjátszói és színészi terveket szövögető középiskolai diákjaink, főiskolásaink, most tanulják csak a realista színjátszás alapjait. Uj elvet visznek magukról ezekről a szinte családi hangulatéi estekről, azt például, hogy a színpadon nem történhetik semmi megokolatlannl. Adám Ottó nagy hozzáértéssel és szeretettel foglalkozik felnőtt diákjaival. Segít színesebbé, tömörebbé tenni az egyes jelenetek kidolgozását. Valósággal belemeséli a szereplőket abba a hangulatba, amelyből aztán kiindulhatnak, hogy szavak nélkül sikerüljön kifejezniök jeleneteik belső tartalmát. A színjátszás mikéntjét tanulják itt a stúdió tagjai, színpadi gondolkodást, mozgást, s ami egyik legfontosabb: a szép magyar beszédet. Wollner Hédi a legutóbbi estére Petőfi Sándor: „"A négyökrös szekér" cimü versével készült. Társai figyelemmel hallgatják Petőfinek ezt a bűbájos költeményét. Adrim Ottó, a stúdió vezetője az első elmondás után soronként állítja meg a kipirult arcú leányt. Magyaráz, mesél, bizonyít. De fáradságos, nagy munka, amíg újra születik az előadó művészetben egy vers, úgy ahogyan az írója érezte, gondolta. Azt hinné az ember, a vers elmondásánál nincs egyszerűbb dolog a világon. Hiszen csak meg kell tanulni, hangsúlyozni egy kicsit, s ezzel már is megérdemelte az előadó a tapsot. Pedig nem igy van. Petőfinek ezt a versét ha elolvassa az ember, gyakran elsiklik a rejteti szépségek felett. Adám Oltó segít eseményekre. érzésekre bontani a verset. Wollner Hédinek. Jó szívvel teszi, hiszen ezek az emberek üzemeikbe, iskoláikba viszik el az itt szerzett tudásukat, hogy tovább adhassák. Kedvesen cseng a tisz'.a lány hang: „Kalmár szellő járt a szomszéd mezőkön, s vett a füvektől édás illatot. Az országúton végig a szekérrel a négy ökör lassacskán ballagott". Ez az a pont, ahol már a vers mondója és a hallgatói is szinte maguk előtt látják a poros országutat, a felhős estét, a fű illatokkal kalmárkodó szél játékát a lombok között. Mosoly bújkál a szájak szögletében. Azt mondják a szemek: szép ez a vers, < nagyon szép. Petőfitől lehet tanulni magyar beszédet. Érzi ezt Wollner elvtársnő is, mert egyre pirosabb lesz, egyre szívből jövőbben mondja a verset és amikor mármár elérkezett az érzelmi telítettségnek arra a fokára, ahol nem lehet már rosszul tolmácsolni semmit. Adám elvtárs bocsánatkérő mosollyal állítja meg: — Dolgozzék rajta a legközelebbi alkalomig, ilyen módon. Fél 10 van, mire búcsút vesznek egymástól a stúdió tagjai. Holnap ki-ki a munkahelyére megy. Van aki iskolába, van aki üzembe. Pihenni kell, LÁSZLÓ IBOLYA Az orosz nyelvészeti diákkör tagjai azt tűzték ki feladatul maguk elé, hogy az orosz nyelv elsajátításán túlmenően specialistává képezik magukat a nyelvtudomány valamely ágazatában. Természetesen ehhez sok év megfeszített munkája szükséges, és a diákkörben kifejtett munka csak a kezdetet jelenti? Az érdeklődők rendelkezésére áll az intézet jól felszerelt könyvtára, ahová naponta érkeznek a legfrissebb szovjet könyvek és folyóiratok. Ezenkívül a nyelvészkör helyiségében külön kis szakkönyvtár könnyíti meg a kutatómunkát. Szótárok, különböző nyelvű szakkönyvek segítenek a hallgatóknak elmélyedni munkájukban. A közeljövőben kiszélesítik ezt a könyvtárat, hogy még szélesebb mérvű támogatást nyújtson a nyelvészeti diákkör tagjainak. Itt készül beszámolójára Nagy József negyedéves hallgató, a nyelvészeti diákkör titkára is. A kör egyik ülésén ő fogja ismertetni szakdolgozatát, a „po" elöljáróról. — Hosszú előzetes munka eredményeként jött létre a dolgozatom — mondja Nagy elvtárs. — Mindenekelőtt alaposan meg kellett ismerkednem az idevágó szakirodalommal, majd igen sokat olvastam, gyűjtöttem megfelelő példákat. Ezeket rendszerezve, csoportosítva fogtam neki a szakdolgozat megírásához. Nagyban segített a most hozzánk érkezett szovjet professzor elvtárs, akinek megmutattam a dolgozatom, megbeszéltük a felmerült problémákat és most így kap végleges formát a dolgozat. Nagy elvtárs nagy kedvvel végzi munkáját a diákkörben és folytatni akarja a kutatást továbbra is. De nemcsak ő érdeklődik ilyen behatóan a nyelvészet iránt, hanem H. Tóth Imre és Horgosi Ödön negyedéves hallgatók szintén igen komoly munkát fejtenek ki. A legutóbbi ülésen Horgosi elvtárs tartott érdekes és értékes beszámolót a számnevekről. Az ülésen résztvett Pataki Szilveszter főiskolai előadó elvtárs is, aki hozzászólásában értékes útmutatást adott a dolgozatra vonatkozóan? A nyelvészeti diákkörben tehát igen szorgos munka folyik. De épp ilyen érdeklődéssel foglalkoznak az irodalmi kör tagjai is az eléjük tűzött feladatokkal. Igen értékes kutatásokra nyílik itt mód. A szovjet irodalom klasszikusainak helyi hatását kutatja több hallgató az intézetből. Szekercés József, Gorkijjal Polgárdi Mihály negyedéves hallgató pedig Majakovszkij hatásával foglalkozik? Szekercés József már megtartotta előadását „Gorkij Szegeden" címmel. Összegyűjtötte az idevonatkozó összos fellelhető újságcikkeket, utalásokat, rendszerezte ós kommentálta azokat. Figyolemre méltó munka ez. Szekercés elvtárs a munka megvitatása után átdolgozta, kiegészítette az anyagot, minthogy ez a szakértők körében igen nagy érdeklődésre számithat. Természetesen nem mindenki végez ilyen irányú kutató munkát, — a kör tagjai közül számosan egy-egy író tanulmányozását veszik feladatul, s erről készítik beszámolóikat^ Gorkijjal, Majakovszkijjal, Osztrovszkijjal foglalkoznak és a szovjet irodalom egy-egy kérdésével. A tudományos diákkörök célja egyrészről a tananyag elmélyítése, másrészről pedig tudományos káderek nevelése. A diákkörök biztosítják a hallgatók számárn, hogy nyugodtan elmélyedhessenek az anyagban, biztosítják az elö adók állandó segítségét, tanács adását, hozzájárulnak ahhoz, hogy komoly, megfeszített munkával azok, akik tudományos munkával akarnak foglalkozni, jó szakem berekké váljanak és becsülettel megállják helyüket a szocializmust építő búzánk tudományos munkásai sorában. Zánthó Róbert III. éves orosz szakos hallgató „Az újság a népnevelő támasza" A Szikra kiadásában most jelent meg Láng István elvtárs írása „Az újság — a népnevelő támasza" című brosúra. A brosúra színesen és sokoldalúan mutatja meg a sajtó szerepét, jelentőségét, különböző lapjaink jellegét. Ma már el sem tudnánk képzelni életünket újságok nélkül. A sajtó hű fegyvertárs a politikai felvilágosító és nevelő munkában; fegyvere a népnevelőknek — csak tudni kell vele bánni. Láng István brosúrája a sajtó felhasználásának számos jól bevált módszerét ismerteti az egyéni agitációtól kezdve a csoportos újságolvasásig és a sajtóvitákig. Üzemi és falusi életből merített példákkal bizonyítja be, hogy az o népnevelő, aki rendszeresen támaszkodik a sajtó által nyújtott segítségre, sokkal eredményesebb munkát végez. A brosúra a központi lapok, heti és üzemi újságok felhasználásának jó módszereit ismertetve hasznos segítséget nyújt mind a népnevelőknek, mind a népnevelőket irányító pártszervezeteknek.