Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-27 / 73. szám

SZOMBAT, 1954. MÁRCIUS 21. OELMOGYBRORSZAG Erről írnak levelezőink IIIIIIIII1IIIIII1III11IIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIII1III1IIIIIIIIIIIIIIIIIHIHIIIIII Közlekedési eszközi kérünk Békeielepre A rókusi állomás külső részén, a vásártértől egy kilométer távolság­ra van Béke-telep. Lakossága 2 ezer körül van. Legnagyobb részük üzemi dolgozó. Kértük már több­ször, adjanak valamilyen közleke­dési eszközt, — például autóbusz­járatot. Erre az orvoslást megígér­ték, de csak ígéret maradt. Szeret­nénk, ha hamarosan teljesülne a vágyunk. Béke-telep dolgozói ne­vében kérem, hogy ezt a régen va­júdó kérdést mielőbb oldják meg úgy, hogy számunkra az kedvező legyen. Horváth György Újításokkal tovább tökéletesítjük villamosberendezéseinket (Tudósítónktól). Pártunk es kor­mányunk a közelmúltban országos értekezletre hívta meg hazánk va­lamennyi erőmüvének műszaki ve­zetőit és élenjáró dolgozóit. Ezen az értekezleten — ahol a mi üzemünk műszaki és élenjáró dolgozói is részt vettek — több olyan javaslat hangzott el, amely szorosan össze­függ a villamosenergiatermeléssel, a takarékossági mozgalom kiszélesí­tésével. A javaslatok közül legje­lentősebb a kazánok és az erőgé­pek karbantartási munkálatai okoz­ta kiesett villamosenergia kilowatt­órának csökkentése. A nehézipari miniszter elvtárs a villamosenergia­termelés emelésével kapcsolatban javaslatot tett a kiesett kilowatt­órák 10 százalékos csökkentésére. Mit jelent a 10 százalékos kiesett kilowattóra csökkentés a mi erő­művünk viszonylatában? Ezzel a csökkentéssel az 1954-es tervévben terven felül egymillió kilowattórát takarítunk meg. Ez megfelel egy olyan nagyüzem, mint a Textilmű­vek 41 napos áramfogyasztásának. Az első negyedévben január és február hónapban vállalatunk a ki­esett villamosenergia kilowattóráit S.8 százalékra csökkentette és ezzel 170.200 kilowattóra áramot termel­tünk terven felül. Ebből szegedi te­lepünk 38.200 kilowattórát, a töb­bit a békéscsabai és orosházi tele­pünk termelte. A tovaDbi energiatermelés előse­gítésének érdekében a műszaki dol­gozók karöltve a sztahánovistákkal, energiatakarékossági újítóbrigádot szerveztek: Kutasi Mihály, Gerza­nits József és Szatmári Károly mér­nökök vezetésével. A brigád célul tűzte ki, hogy a meglévő villamos­berendezéseket tökéletesítik újítá­saikkal. Ez elősegíti az energiata­karékosságot. Az így bevezetett újításokat, tökéletesítéseket a bri­gád nemcsak saját üzemünkben al­kalmazza, hanem más szegedi üze­meket is segíti. Hogy munkájuk si­kerrel járjon, pártunk harmadik kongresszusának tiszteletére fel­ajánlást tettek: egymillió forint ér­tékű energiamegtakarítási javasla­tot dolgoznak ki. Komoly és értékes feladatok megoldására a brigádnak a párt­alapszervezet, a vállalatvezetőség nagyobb támogatására van szüksé­ge. Külön feladat vár a teherelosz­tó részleg munkásaira, akik a teher jó elosztásával biztosítani tudják a karbantartási munkák zavartalan menetét. Itt dolgozó elvtársaink ed­dig is jó munkát végeztek, és sok részük van a vállalaton belül elért villamosenergiatakarékosságban. A villamosenergiatakarékossági újítóbrigád nagy lendülettel fogott munkájához és ha továbbra is ilyen ütemben dolgoznak, hamarosan szép eredmény kíséri munkájukat. Misán György Teljesítjük felajánlásainkat Á Szegedkörnyéki Sütőipari Vál­lalat Török-utcai tésztaüzemének dolgozói a III. pártkongresszus tisz­teletére tett felajánlásaikat igye­keznek túlteljesíteni. Különösen ki­magasló eredményt ért el a gyúrók közül Szekfű István 170 százalékos teljesítményével, Diószegi Jánosné, Ferencsik Ilona, Papp Józsefné, Szécsi Dezsőné nyűjtósok, akik át­lagosan 170 százalékos termelési eredménnyel dolgoztak. A hidra­likus présnél Plaki Lajosné tűnt ki 165 százalékkal. A szárítósok 139 százalékra teljesítették tervüket. A Szeged környéki Sütőipari Vállalat dolgozóinak jó munkája nyomán egyre több tésztaáru kerül a dolgo­zók asztalára, Reich Sándorné Őrjárat a Falemezgyárban A Szegedi Falemezgyárban is ha­talmas lendületet ad a munkának a kongresszusi verseny. A dolgozók pártunk iránti szeretetét mutatja, hogy csaknem valamennyien fel­ajánlást tettek az MDP III, kon­gresszusára. Adott szavuk egyre Inkább tettekké válik. Ezt bizonyít­ják, hogy egymás után jelentik: tel­jesítettem vállalásomat. A műsza­kiak helyes Irányítása mellett első­sorban ennek a fokozódó verseny­lendületnek köszönhető, hogy az üzem márciusi tervét eddig 123.2 százalékra teljesítette és már csak két dolgozó van, aki nem teljesíti normáját. Kellenek is a jó eredmé­nyek, mert az elmúlt hónapokban lemaradtak a terv teljesítésével a nehéz tél, a szállítási akadályok miatt — ezt a lemaradást is meg kell szüntetni. Varga Sándor fővillanyszerelő ér­deme, hogy az elektromos daruk soha nem állnak meg munka közben. Percek alatt rakják ki a vagonok­ból a hatalmas szálfákat. Gyors munkájukkal segítik vasutastársa­iknak csökkenteni a kocsik fordu­lási idejét. Varga Sándor több mint 10 év alatt szerzett szakmai tudá­sát átadja a fiataloknak. Rövidesen új villanyszerelő szabadul a keze alól: Czirok István, aki jól elsajá­tította a villanyszerelés mestersé­gét. A kongresszusi versenyben nap­ról napra a munka új hősei szület­nek. Amikor néhány napja az 1. számú úgynevezett hidralikus prés szivattyúja elromlott, mindenki ag­gódva gondolt arra, hogy nem tud­ják teljesíteni a napi tervet, hiszen ennek kijavítása eddig 4—5 óráig is eltartott. Fazekas István karban­tartó azonban Dékány János ener­getikus irányításával 23 perc alatt elvégezte a javítást. A gép munká­sai boldogan szorítottak kezet a kiváló karbantartóval és új lendü­lettel fogtak ők is munkához, hogy behozzák a gépállás okozta lemara­dásukat, Az eredmény nem is ma­radt el: napi teljesítményük 121 százalék volt. • Jelentősen megkönnyíti az üzem munkáját a Szegedi Tudomány­egyetemmel kötött szocialista szer­ződés. A tudomány dolgozóinak ta­nácsai alapján már sok nehéz pro­bléma megoldódott. Az elmúlt év­ben Gregus Pál egyetemi tanár, a növénytani intézet igazgatója fel­hívta a figyelmüket, hogy a fában lévő keményítő az időjárás hatásá­ra gyakran kitágul s elrepeszti, fel­dolgozásra alkalmatlanná teszi az anyagot. A kapott tanácsok alapján most átfőzik a farönköket és így megakadályozzák a faanyag elrepe­dését. Ezzel évente többmillió fo­rint értékű anyagot takarítanak meg. Az ideiglenes farostlemezgyártó kísérleti üzemükben egy időben sok volt a szemmegbetegedés. A Sze­mészeti Klinika orvosai megállapí­tották, hogy egyes gőzök ártalma­sak a szemre. Ezért javaslatukra új elszívóberendezést szereltek fel és minden dolgozó védőszemüveget kapott. Azóta nincs újabb megbete­gedés. A Közegészségtani Intézet javas­latára a lemezragasztóknak védő­ételt: sós kekszet, ásványvizet és friss gyümölcsöt adnak. Ezzel ellen­súlyozzák egyes ragasztóanyagok egészségre ártalmas hatását. Ugyancsak jelentős segítséget kaptak a többi intézetektől is. Az egyetem professzorai és előadói minden héten a munkával kapcso­latos tudományos előadásokat tar­tanak a dolgozóknak. • A Szegedi Falemezgyárban 6 és félmillió forintos beruházással épül az ország első faros tlemezgyártó üzeme. Az udvaron szorosan egy­más mellett téglahegyek, előre­gyártott épületelemek százai várják a szorgos munkáskezeket. Többmé­ter mély betonágyak készülnek a hatalmas gépeknek, amelyek az összezúzott fahulladékból a réteges falemezhez hasonló minőségű ki­váló rostlemezt készítenek. Szovjet tapasztalatok felhaszná­lásával, hosszú kísérletek eredmé­nyeként rövidesen megkezdik az eddig tüzelésre használt fahulla­dékból az új burkolóanyag gyártá­sát. Mindez azt jelenti, hogy az or­szágnak kevesebb fát kell majd im­portálni. Ugyanis amíg 1000 köb­méter farönkből csak .500 köbméter rétegezett lemez készíthető, ugyan­ennyi rönkből — a kötőanyagok hozzáadásával 1050 köbméter fa­rostlemezt lehet gyártani. Legna­gyobbrészt azonban hulladékból ké­szül az újfajta lemez, amely ugyan­úgy festhető, politúrozható, mint a sokkal drágább rétegelt lemez. Elő­nye az is, hogy nehezen veteme­dik, deformálódik. Az űj üzemrész­ben nemcsak a Szegedi Falemez­gyárban évente keletkező 300 va­gon hulladékot, hanem az ország más faipari üzemeinek hulladékát is feldolgozzák? Az újfajta falemezt bútorok, autó­buszok, hajók, vasúti kocsik belső burkolására, sőt lakások padozásá­ra is fel lehet használni? A sok szép eredmény mellett azonban meg kell emlékeznünk a hibákról ls. Az üzemben lévő ha­talmas építkezéssel sem magyaráz­ható az udvaron helyenként meg­mutatkozó rendetlenség. A bejá­rattal szemben lévő úton és a ka­zánház mellett nagymennyiségű fa­lemezhulladék van a sárba taposva? Helyes lenne, ha a DISZ-tagok 6sz­szegyüjtenék az udvaron szerte­széjjel lévő fadarabokat és egy he­lyen tárolnák, amíg a meginduló farostlemezüzem felhasználhatja majd ezeket. A lemezgyártásra al­kalmatlan hulladékot kazánok fűté­sénél hasznosíthatják. D, J. DISZ fiatalok versenye A Szegedi Erőmű DISZ fiataljai s az idősebb szakmunkások egy­aránt teljesítményük növelésével, valamint a munka jobb elvégzésé­vel harcolnak a III. pártkongresz­szus tiszteletére tett fogadalmaik valóraváltásáért? Vállalatunk üzemrészeiben a gé­pek fölött ott függ a kongresszusi emléklap, s az emléklapok tulajdo­nosai igyekeznek, hogy az ott fel­tüntetett fogadalmak mielőbb való­ra váljanak. A kongresszusi ver­senyben élenjárnak DISZ fiatal­jaink, akik szebbnél-szebb eredmé­nyeket érnek el. Busa Júlia, aki a kapcsolótáblánál dolgozik, 120 szá­zalékos vállalását ezideig 125 szá­zalékra teljesítette. Nem messze maradnak el mögötte a szivattyú­kezelő DISZ-fiatalok sem, akik teg­napig 119 százalékot értek el. Élen­járnak még Lakatos Sándor 126.3, Szitkai Péter 125, Somogyi László 119 és Lázár József ifjúmunkás 113 százalékos teljesítményeikkel. Berta Andor SZEGEDI JEGYZETEK Tudományos Diákkörök az Orosz Intézetben A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán hat tudományos diákkör működik, ebből kettő az Orosz Intézetben: az orosz nyelvé­szeti és az orosz irodalmi diákkör. Azok a hallgatók, akik különö­sen érdeklődnek akár a nyelvészet, akár az orosz-szovjet irodalom kér­dései iránt, itt lehetőséget találnak arra, hogy tudományos színvonalon végezzenek kutatómunkát. A körök tagjai havonta kétszer tartanak ülést, ahol egy-egy hallgató beszá­mol arról, milyen eredményt ért el az általa kiválasztott kutatási területen. Egy-egy ilyen beszámoló mögött hosszú, alapos munka húzódik. Mennyit kell olvasni, tanulni, kutatni a hallgatónak, egy­egy vitás kérdésnél, mielőtt a gon­dolatot végső megfogalmazásban el­mondaná a diákkör figyelmes hall­gatói előtt! Játék Ha Idegen ember ve­tődik he hétfőn estén­ként a Közalkalmazottak Szakszervezetének egyik emeleti szobájába, ugyancsak megütközik annak a társaságnak a láttán, amelyik ott ta­lálkozik minden hót ele­jén pontban hét órakor. Félkörben elrendezett székeken ül 13—11 em­ber. férfiak, nők, fiata­lok és még fiatalabbak és a minden más tör­ténésre süketté-vakká lett ember figyelmével lapadnak a félkör köze­pén mozgó leányra, aki egyetlen szó nélkül ir képzeletbeli füzetlapon, képzeletbeli ceruzával. A Sztaniszlavszkij munkás színjátszó stú­dió dolgozik itt ilyen­kor, Ádám Ollónak, a Szegedi Nemzeti Szín­ház fiatal főrendezőjé­nek a vezetésével. Egy pisszenést sem hallani, amíg Gera Mária ne­gyedéves ianitónölcépzös van a színpadon, aki éppen József Attiláról ír érettségi dolgozatot, de, amint a gyakorlat­ból kiderül, Gera Mária puskázni kénytelen és ezt a ballépését lelep­lezik. Ezeknek a gyakorla­toknak az egyik sajá­tosságuk az, hogy akkor gördül le a képzelet­beli függöny, amikor as igazi, a nagy színpadon kezdődne a dráma. Szük­ségszerűen gördül le, hiszen a stúdió tagjai, üzemi színjátszói és szí­nészi terveket szövöge­tő középiskolai diákja­ink, főiskolásaink, most tanulják csak a realis­ta színjátszás alapjait. Uj elvet visznek ma­gukról ezekről a szinte családi hangulatéi es­tekről, azt például, hogy a színpadon nem tör­ténhetik semmi meg­okolatlannl. Adám Ottó nagy hozzáértéssel és szeretettel foglalkozik felnőtt diákjaival. Segít színesebbé, tömörebbé tenni az egyes jelenetek kidolgozását. Valóság­gal belemeséli a sze­replőket abba a hangu­latba, amelyből aztán kiindulhatnak, hogy sza­vak nélkül sikerüljön kifejezniök jeleneteik belső tartalmát. A szín­játszás mikéntjét tanul­ják itt a stúdió tagjai, színpadi gondolkodást, mozgást, s ami egyik legfontosabb: a szép magyar beszédet. Wollner Hédi a leg­utóbbi estére Petőfi Sán­dor: „"A négyökrös sze­kér" cimü versével ké­szült. Társai figyelem­mel hallgatják Petőfi­nek ezt a bűbájos köl­teményét. Adrim Ottó, a stúdió vezetője az el­ső elmondás után soron­ként állítja meg a ki­pirult arcú leányt. Ma­gyaráz, mesél, bizonyít. De fáradságos, nagy munka, amíg újra szüle­tik az előadó művészet­ben egy vers, úgy aho­gyan az írója érezte, gondolta. Azt hinné az ember, a vers elmondá­sánál nincs egyszerűbb dolog a világon. Hiszen csak meg kell tanulni, hangsúlyozni egy kicsit, s ezzel már is megér­demelte az előadó a tapsot. Pedig nem igy van. Petőfinek ezt a versét ha elolvassa az ember, gyakran elsiklik a rejteti szépségek fe­lett. Adám Oltó segít eseményekre. érzésekre bontani a verset. Woll­ner Hédinek. Jó szív­vel teszi, hiszen ezek az emberek üzemeikbe, iskoláikba viszik el az itt szerzett tudásukat, hogy tovább adhassák. Kedvesen cseng a tisz'.a lány hang: „Kalmár szellő járt a szomszéd mezőkön, s vett a fü­vektől édás illatot. Az országúton végig a sze­kérrel a négy ökör las­sacskán ballagott". Ez az a pont, ahol már a vers mondója és a hall­gatói is szinte maguk előtt látják a poros országutat, a felhős es­tét, a fű illatokkal kal­márkodó szél játékát a lombok között. Mosoly bújkál a szájak szögle­tében. Azt mondják a szemek: szép ez a vers, < nagyon szép. Petőfitől lehet tanulni magyar be­szédet. Érzi ezt Wollner elvtársnő is, mert egyre pirosabb lesz, egyre szív­ből jövőbben mondja a verset és amikor már­már elérkezett az érzel­mi telítettségnek arra a fokára, ahol nem le­het már rosszul tolmá­csolni semmit. Adám elvtárs bocsánatkérő mosollyal állítja meg: — Dolgozzék rajta a leg­közelebbi alkalomig, ilyen módon. Fél 10 van, mire bú­csút vesznek egymástól a stúdió tagjai. Holnap ki-ki a munkahelyére megy. Van aki iskolá­ba, van aki üzembe. Pi­henni kell, LÁSZLÓ IBOLYA Az orosz nyelvészeti diákkör tag­jai azt tűzték ki feladatul maguk elé, hogy az orosz nyelv elsajátítá­sán túlmenően specialistává képe­zik magukat a nyelvtudomány va­lamely ágazatában. Természetesen ehhez sok év megfeszített munká­ja szükséges, és a diákkörben ki­fejtett munka csak a kezdetet je­lenti? Az érdeklődők rendelkezésére áll az intézet jól felszerelt könyvtára, ahová naponta érkeznek a legfris­sebb szovjet könyvek és folyóira­tok. Ezenkívül a nyelvészkör helyi­ségében külön kis szakkönyvtár könnyíti meg a kutatómunkát. Szó­tárok, különböző nyelvű szakköny­vek segítenek a hallgatóknak elmélyedni munkájukban. A kö­zeljövőben kiszélesítik ezt a könyv­tárat, hogy még szélesebb mérvű támogatást nyújtson a nyelvészeti diákkör tagjainak. Itt készül beszámolójára Nagy József negyedéves hallgató, a nyel­vészeti diákkör titkára is. A kör egyik ülésén ő fogja ismertetni szakdolgozatát, a „po" elöljáróról. — Hosszú előzetes munka ered­ményeként jött létre a dolgozatom — mondja Nagy elvtárs. — Minde­nekelőtt alaposan meg kellett is­merkednem az idevágó szakiroda­lommal, majd igen sokat olvastam, gyűjtöttem megfelelő példákat. Ezeket rendszerezve, csoportosítva fogtam neki a szakdolgozat meg­írásához. Nagyban segített a most hozzánk érkezett szovjet professzor elvtárs, akinek megmutattam a dol­gozatom, megbeszéltük a felmerült problémákat és most így kap vég­leges formát a dolgozat. Nagy elvtárs nagy kedvvel végzi munkáját a diákkörben és folytatni akarja a kutatást továbbra is. De nemcsak ő érdeklődik ilyen beha­tóan a nyelvészet iránt, hanem H. Tóth Imre és Horgosi Ödön ne­gyedéves hallgatók szintén igen komoly munkát fejtenek ki. A legutóbbi ülésen Hor­gosi elvtárs tartott érdekes és érté­kes beszámolót a számnevekről. Az ülésen résztvett Pataki Szilveszter főiskolai előadó elvtárs is, aki hoz­zászólásában értékes útmutatást adott a dolgozatra vonatkozóan? A nyelvészeti diákkörben tehát igen szorgos munka folyik. De épp ilyen érdeklődéssel foglalkoznak az irodalmi kör tagjai is az eléjük tű­zött feladatokkal. Igen értékes ku­tatásokra nyílik itt mód. A szovjet irodalom klasszikusainak helyi ha­tását kutatja több hallgató az inté­zetből. Szekercés József, Gorkijjal Polgárdi Mihály negyedéves hall­gató pedig Majakovszkij hatásával foglalkozik? Szekercés József már megtartot­ta előadását „Gorkij Szegeden" cím­mel. Összegyűjtötte az idevonatko­zó összos fellelhető újságcikkeket, utalásokat, rendszerezte ós kom­mentálta azokat. Figyolemre mél­tó munka ez. Szekercés elvtárs a munka megvitatása után átdol­gozta, kiegészítette az anyagot, minthogy ez a szakértők körében igen nagy érdeklődésre számithat. Természetesen nem mindenki vé­gez ilyen irányú kutató munkát, — a kör tagjai közül számosan egy-egy író tanulmányozását veszik feladatul, s erről készítik beszámolóikat^ Gorkijjal, Majakov­szkijjal, Osztrovszkijjal foglalkoz­nak és a szovjet irodalom egy-egy kérdésével. A tudományos diákkörök célja egyrészről a tananyag elmélyíté­se, másrészről pedig tudományos káderek nevelése. A diákkörök biztosítják a hallgatók számárn, hogy nyugodtan elmélyedhessenek az anyagban, biztosítják az elö adók állandó segítségét, tanács adását, hozzájárulnak ahhoz, hogy komoly, megfeszített munkával azok, akik tudományos munkával akarnak foglalkozni, jó szakem berekké váljanak és becsülettel megállják helyüket a szocializmust építő búzánk tudományos munká­sai sorában. Zánthó Róbert III. éves orosz szakos hallgató „Az újság a népnevelő támasza" A Szikra kiadásában most jelent meg Láng István elvtárs írása „Az újság — a népnevelő támasza" cí­mű brosúra. A brosúra színesen és sokolda­lúan mutatja meg a sajtó szerepét, jelentőségét, különböző lapjaink jellegét. Ma már el sem tudnánk képzelni életünket újságok nélkül. A sajtó hű fegyvertárs a politi­kai felvilágosító és nevelő munká­ban; fegyvere a népnevelőknek — csak tudni kell vele bánni. Láng István brosúrája a sajtó felhaszná­lásának számos jól bevált módsze­rét ismerteti az egyéni agitációtól kezdve a csoportos újságolvasásig és a sajtóvitákig. Üzemi és falusi életből merített példákkal bizonyítja be, hogy az o népnevelő, aki rendszeresen tá­maszkodik a sajtó által nyújtott segítségre, sokkal eredményesebb munkát végez. A brosúra a központi lapok, heti és üzemi újságok felhasználásának jó módszereit ismertetve hasznos segítséget nyújt mind a népneve­lőknek, mind a népnevelőket irá­nyító pártszervezeteknek.

Next

/
Thumbnails
Contents