Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-27 / 73. szám

TTLlG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 73. SZÁM SZOMBAT, 1954. MÁRCIUS 27, 1 ARA 50 FILLÉR A% adott szó köteles (M. T.) Néhány nap s az új esztendő első negyedéve végetér — új negyedév kezdődik. Több szegedi üzem már büszkén jelentette; teljesítettük első negyedévi tervünket. A Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat, a Rostkikészítő Vállalat, az Ecsetgyár és a többi győztes üzemek dolgozói jól harcoltak adott szavuk teljesítéséért. Ezekben a napokban azonban több szegedi üzemben hóvégi, illetve negyedévvégi hajrá van, a tervek teljesítése érdekében, hogy adósság nélkül kezdhessék a második negyedév munkáját. Mi okozta ezt a hajrát? Egyik oka kétségtelenül a nehéz tél, a közlekedési zavarok, a hiányos anyagellátás, a januárban még előforduló áramszünetek, amelyek gátolták a tervteljesítést. Ilyenkor szinte kizárólag ezeket az objektív nehézségeket sorakoztatják fel mentségül a vállalatok vezetői és csodák-csodája, most, ahogy növekszik a kongresszusi verseny lendülete és az üzemek körmére égett a tervteljesítés kötelezettsége — naponta túlteljesítik az előirányzatukat a lemaradt üzemek is, többnyire mindenütt megszűntek az objektív nehézségek. Ez a lelkesedés, ez a szervezettebb munka, a pártszervezetek felvilágosító szava hiányzott az elmúlt hónapokban egyes üzemekben i- ez a másik ok. amely előidézte a hóvégi hajrát. Pártunk már többször felhívta az üzemek vezetőinek, dolgozóinak figyelmét az egyenletes termelés — mint a szocialista termelési mód egyik alapfeltételének — megteremtésére, mégsem szívlelték meg eléggé az üzemek vezetői, műszaki dolgozói pártunk tanítását, nem állították az egyenletes termelés megvalósítását mindennapi munkájuk tükrébe. A főhiba itt az, hogy egyes vállalatok irodáiban, műszaki osztályain, az üzemrészekben még akadnak siránkozó, időnkint kétségbeeső dolgozók, akik az első nehézségre elkezdenek kapkodni — aban a hiszemfoen, hogy segítenek a problémát megoldani — és nem veszik észre, hogy e kapkodás ugyanakkor szüli a nehézségeket, A Csongrádmegyei Téglaipari Egyesülés műszaki szervezésében is ilyen kapkodás mutatkozott meg, amely késleltette egyes téglagyárakban a munka megkezdését. A Szegedi Ruhagyárban pedig egész története van annak, hogy a kapkodó munka milyen súlyos hibákat — alapos tervlemaradást okozott. Előfordult, hogy például egy szalagban elfogyott valamilyen anyagrész. Már csoportosították is át az egész szalagot — ezt követte a másik, a harmadik szalag is, a dolgozókat egyik munkahelyről a másikra helyezték, akkor is anyaghiányról beszéltek, amikor már volt anyag, akkor is átcsoportosítást hajtottak végre, amikor nem kellett volna '— hónapról-hónapra . lemaradtak a tervek teljesítésével. Szinte pesszimista hangulat kezdett úrrá lenni az üzemen. ©Nem tudjuk a tervet teljesíteni® hangoztatták. Csak amikor eljöttek a Zalaegerszegi Ruhagyárból az ott dolgozó műszakiak közül tapasztalatátadásra, segíteni a Szegedi Ruhagyár dolgozóinak, akkor kezdtek feleszmélni a hibákból. Az üzemi pártbizottság aktívaértekezletet hívott össze, ahol sok hiba napvilágra került és most teljes erővel dolgoznak a tervlemaradás megszüntetéséért. Az említett hibákból azt a tapasztalatot kell leszűrnünk, hogy sokkal alaposabban kell dolgozni minden szegedi üzemben. Negyedév közben is meg kell tenni mindent a terv teljesítése érdekében — mint ahogy most megtesznek mindent az üzemek. A pártértekezletek tiszteletére kezdeményezett ünnepi műszakok bebizonyították, hogy a kongresszusi versenyben eddig nem volt minden tekintetben megfelelő a munkaverseny politikai előkészítése, nem használták fel elég jól üzemeink a rendelkezésükre álló előfeltételeket. A Kéziszerszámárugyárban például az ünnepi műszak alatt az üzemátlag 138 százalék volt, a DÉMA Cipőgyárban 107.3, a Vasöntődében 101.7 százalék — holott azelőtt jóval kevesebbet termeltek ezek az üzemek. A Szegedi Cipőgyárban is az eredmények a száz százalékon alul voltak — az ünnepi műszak alatt egyszeriben száz százalék felett volt a tervteljesítés. Az adott szó teljesítéséért mindennap meg kell küzdeni. A munkaversenyben kitűzünk egy célt magunk elé: ©kiváló munkával köszöntjük pártunk III. kongresszusát® — hiba azonban, hogy sokszor csak a versenyszakasz végefelé lobog fel igazán a verseny lángja. Ha a kezdet kezdetén, amikor a dolgozók megtették felajánlásaikat, a versenyszervezés minden jó módszerét alkalmazták volna, biztosítva az előfeltételeket a megmutatkozó apróbb hibák azonnali megszüntetéséhez, akkor ma nem kellene hajrázni egyes üzemekben. A kongresszusi munkaverseny eddigi eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy komoly hibát követtek el egyes pártszervezeteink, mert a versenyszervezés munkája után nem folyt megfelelő politikai munka sok helyen a felajánlások teljesítése érdekében. A Gyufagyár, a Bútorgyár, az Újszegedi Kender I. alapszervezete nem foglalkozott megfelelően még a vezetőség újraválasztásának taggyűlésén a termelés problémáival; a vezetőség újraválasztásának politikai előkészítését* különválasztva végezték a termelés napi feladataitól. Ezek a hibák rányomták a bélyegét egyes szegedi üzemekben a kongresszusi munkaverseny eddig eltelt időszakára. Most az a feladat, hogy felszabadulásunk nagy ünnepén már ne legyen egyetlen szegedi üzem sem, amely még az első negyedévi adósságát törleszti. Minden apróbb problémát — mint ahogy az ünnepi műszakok alatt tették a szegedi üzemekben — azonnal meg kell oldani, hogy ne legyen akadály a munkások győzniakarása előtt. És ami a legfontosabb: már most ott is, ahol a lemaradás megszüntetéséért dolgoznak, készüljenek fel a második negyedév zavartalan megkezdésére, hogy már április első dekádjában egyenletesen, folyamatosan teljesítsék a tervet. Az adott szó minden kommunistát, minden becsületes magyar dolgozót kötelez. Pártszervezeteink, szakszervezeteink, az üzemek műszaki dolgozói adjanak meg minden segítséget a kongresszusi versenyhez, hogy a szegedi üzemek dolgozóinak kiváló munkájáról is vessen majd számot pártunk nagy tanácskozása. MAI SZAMUNKBÓL: Őrjárat a Falemezgyárban Ha délelőtt ismét bemutatja műsorát Szegeden a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese Csongrád megye dolgozói nagy szeretettel és érdeklődésed várták a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttesének pénteki szereplését. Nem volt Szeged kulturális életének ilyen kimagasló eseménye az utóbbi években, amely jóval a vendégművészek megérkezése előtt már ennyire forrásba hozta volna a várost, az egész megyét. Hódmezővásárhelyről, Tápéról és a megye többi városából cs községéből mintegy felezren jöttek el a péntek esti előadásra, ahol a szegediekkel együtt másodízben lehettek tanúi annak a csodálatos művészetnek, amelyet a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese teremtett meg. Egy ízben járt már városunkban ez az együttes, ezért a zsúfolásig megtelt színház közönsége a régi jóbarátnak kijáró szeretettel fogadta Igor Mojszejev világszerte ismert együttesét. Az együttes útját, — bármerre járt hazánkban és a népi demokratikus államokban, mindenfelé lázas, művészi munka kísérte. Ennek jegyében született meg az a műsor, melyet Csongrád megye dolgozói pénteken este szűnni nem akaró tapssál fogadtak és köszöntek meg, A felszabadult emberiség csodálatos színekben sziporkázó néptáncait tolmácsolták a béke és a barátság táborának felejthetetlenül szép seregszemléjén, a tegnap esti bemutatón. Derű és élctvidámság áradt minden tánckompozicióból, a szocializmust építő népek cpítö ereje, magabiztossága, és mindegyik táne a maga nemzeti sajátossága szerint ugyanazt a mély emberiséget, igazi humanista kultúrát fejezte ki, az élet cs a munka határtalan szeretetét, amely Koreától a Német Demokratikus Köztársaságig, a béketábor valamennyi népét jellemzi. A megye dolgozóinak kívánságára az együttes szombaton délelőtt fél 11 órakor megismétli műsorát a Szegcdi Nemzeti Színházban. Erre az előadásra többek között meghívták a Pitvarosi Nemzetiségi Népi Együttest is, ott lesz a Tápéi Népi Együttes ís, amelynek tagjai levélben köszöntötték a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttesét, amikor hazánkba érkezett. A tavaszi feladatok elvégzéséért — a kongresszusi vállalások teljesítéséért A mórahalmi gépállomás minden traktora éjjel-nappal dolgozik A mórahalmi gépállomás traktorosait is hátráltatta munkájukban az elmúlt napok esős, hideg időjárása. A traktoristák azonban minden órát kihasználva szembe szálltak az időjárás okozta nehézségekkel, — végzik munkájukat. Az esőzések idején átirányítják a gépeket a homokos, magasabban fekvő földekre. Amikor felszikkad a talaj, újra megkezdik a munkát a mélyfekvésű, kötött fekete földeken. Ha csak egy félnapot is lehet dolgozni, akkor sem vesztegelnek a traktorok. A gépállomás minden gépe két műszakban, éjjel-nappal dolgozik. Eredményesen alkalmazzák a kapcsolt gépeket; két-három ekefejjel szántanak és ezek után mindig fogast is kötnek, hogy a talajnedvességet így is megőrizzék. A mórahalmi traktoristák nagyszerű és lelkes munkájának nem marad el az eredménye. Eddig több mint másfélezer hold tavaszi talajmunkát végeztek és a csongrádmegyei gépállomások versenyében az első helyre kerültek. Martonosi János DISZ fiatalnak tavaszi terve szerint G. 35-ös traktorával 220 holdon kell elvégezni a talajmunkát. Eddig már közel 150 holdat szántott fel az ásotthalmi és mórahalmi egyénileg dolgozó parasztoknak, s a termelőszövetkezeteknek. Jó munkát végez természetesen Martonosi János váltótársa, Tanács Sándor is. Martonosi János az elmúlt két hét alatt majdnem ezer forintot és több mint két mázsa gabonát keresett. Kiváló munkát végez Kispéter Vince traktorista és váltótársa Horváth II. József is. A mórahalmi traktoristák példás munkájukkal tavaszi talajmunka tervüket 37 százalékra teljesítették, Szegeden és Röszkén A szegedi egyéni gazdák is kinn vannak a határban és végzik a tavaszi munkát. Molnár Mihály, Korda-sori dolgozó paraszt 800 négyszögöl tavaszi árpát már elvetett. Sánta Imre, Boszorkányszigetutca 38. szám alatti egyéni gazda egy hold földön tavaszi búzát vetett. Bodó Imre, Vásárhelyi-sugárút 49 szám alatt lakó 9 holdas egyénileg dolgozó paraszt elvégezte az őszi búza boronálását és 400 négyszögöl cukorrépát elvetett. A röszkei Lenin tsz-ben a gépállomás traktorai már 60 holdon végezték el a tavaszi szántást. A tsz tagjai öt hold takarmánykeveréket, öt hold zabot már elvetettek. Tegnap tíz hold heremag vetését fejezték be. Ma megkezdik — ha nem lesz eső — a 15 holdnyi cukorrépa vetését. A tsz tagjai négy vetőgéppel végzik a vetést. Császár' Szilveszter, Kiss András, Makra János, Császár Antal és még többen mások jó munkát végeznek a vetésnél. A tsz többi tagja is becsülettel kiveszi részét a soros feladatok elvégzéséből* A szőregi termelőszövetkezetek.., Szőregen lemaradás mutatkozik a beadási terv teljesítésénél. De mégis jónéhányan vannak már olyan dolgozó parasztok, akik példát mutatnak a beadás teljesítésében. A Szabadság első típusú tsz egész évi vágómarha beadását és félévi sertésbeadási kötelezettségét teljesítette. Mivel a Szabadság tsz első típusú, így a tagok egyénileg felelősek' a beadás teljesítéséért- A beadás teljesítésében példát mutat Bálint Pál, Hegyközi''Ferenc; ők már egy-egy hízott sertést adtak be. Természetesen Bálint Pál és Hegyközi Ferenc a gyors hízottsertés beadásért 3—3 mázsa kukoricabadási kedvezményben részesült. Márta Mihály, Kovács JÓZsef dolgozó parasztok is egy-egy hízott sertést adtak be. A Petőfi tsz tagjai már a második negyedévi tojásbeadásuknak is teljesítették 50 százalékát s. két hízott sertést is beadtak. A Micsurin tsz egész évi baromfibeadását teljesítette. Tojásbeadási kötelezettségüknek folyamatosan tesznek eleget, Jó a versenynyilvánosság az Újszegedi Kender-Lenszövőgyárban Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat legnagyobb üzemrészének, a szövődének falán hatalmas, tarka színekkel festett grafikonok díszlenek: négy szövőgyár páros versenyének eredményei. Első nz újszegedi gyár 101.1 százalékkal. Ugyanott látható az üzemrészek versenye; amelyben a cérnázó 108.4, felvető 102.6, kopszoló 101.1, szövő 103.3 százalékot ért ei a kongresszusi versenyben. Ezt mutatja a grafikon. Egy másik színes grafikon szerint a minőségi brigádok versenyét legutóbb Kispéter Ferencné brigádja nyerte 139 százalékos tervteljesítéssel és 100 százalékos minőségi munkával. Jó a verseny nyilvánosság a tiszaparti üzemben. B amikor vége a műszaknak, a munkana-pot befejező dolgozók közül sokan megállnak a grafikonok előtt nézegetik, aztán tovább mennek, a hangszóróra is figyelve; megemlíti-o az ő nevüket is, kapnaik-e a jó munkáért valami szép dalt, Egy helyről azonban csak nagyon lassan fogynak el a néztolődők. A színes grafikonok között ogy óra áll. Két mutatója a dolgozókat nagyon érdeklő számokat mutat. Az óra felett felirat: „Minőségi munkánk megjavításával előre a kongresszus sikeréért!" És alatta: „Az MD/44-es minőségek lelkiismerete". Az MD/44-es minőségen az exportra készülő ponyvák minőségét értik. Az üzem globális terve szerint ebből az áruból 92.5 százalékos minőséget akarnak elérni a III. pártkongresszus tiszteletére. Március 17-én — ahogyan az óra mutatója jelzi — a készárú minősége 95.7 százalék, a nyersáru minőségié 95 százalék. Az óra előtt álló dolgozók most megelégedéssel böngészik az óra mutatója felett álló számokat: a globális tervet túlteljesítették. Ez az eredmény azonban részleteiben is érdekli az üzem dolgozóit. Az óra mellett „Ezctn minőségek hátráltatják az MD/44-es minőségek teljesítését" — című fekete tábla áll. A táblára azt írták, hogy például 9/8-as áruból március 17én 90.1 százalék volt elsőrendű minőségű. A 13/16-os áruból sem érték el a tervben kitűzött 92.5 százalékos minőséget, csak 92.3 százalékos eredmény született. A tábla előtt álló dolgozók — különösen azok, akik a 9/8-as és a 13/lfi-cs árut készítik — fejcsóválva olvassák a minőségi eredményt és új elhatározással mennek a gépek elé: „jobban kell vigyázni a minőségre". Érdekes ennek a minőséget mutató órának és táblának a története. A kongresszusi verseny első nrapjaiban Bárdos Éva minőségi ellenőr a Szabad Nép-ben olvasott arról, hogy mi a minőség lelkiismerete. Ebből született meg a minőséget mutató óra ós a rosszabb eredményeket mutató tábla, amely valóban felkelti a dolgozók érdeklődósét és egyéni kérdéssé teszi a jobb minőségért folyó harcot. A gyárkapu baloldalán nemrégen állítottak fel egy nagy, díszes versenytáblát. Ide irják ki a legjobb dolgozók nevét, a legjobb brigádok eredményeit és az egyes üzemrészek teljesítményét is. Ez a tábla a kongresszusi versenyben a dicsérő, elismerő szó, amely az üzembe lépő élenjáró dolgozókat köszönti. A műhelyekben is színes feliratok figyelmeztetik a dolgozókat a tervekre, dicsérik az élenjárókat és bírálják a lemaradókat és selejtgyártókat. Az eredmények mindenütt frissek. A szövődében például a legjobb minőséget elérők táblája Móráth Katalin ifjúmunkást köszönti, aki ebben az üzemrészbon a legjobb minőségi munkát végezte március 11-től 15-ig. „A selejtgyártók" feliratú táblán is négy naponként változunk a nevek. Legutóbb azt írták ide ki, hogy Vinczo Anna 21 méter, Nyilas Istvánné 40 méler III. osztályú árut szőtt. Az újszegedi kendergyárban Barna Istvánné a gazdája a versenynyilvánosságnak. — őt bízta meg a szakszervezet e feladat ellátásúval. A szakszervezeti bizalmiak az adminisztratív dolgozók, a minőségi ellenörök segítségével érdekes, ötletes formában tudatják a dolgozókkal azt, hogy pártunk III. kongresszusának tiszteletére milyen eredmények születnek, az üzemben, hol van a hiba, javítanivaló. A hangszóró dicsérő hangja, az ajándékul küldött vidám dal, a friss tavaszi színekkel festett feliratok, grafikonok naprólnapra új eredmények elérésére, a hibák felszámolására serkentik a dolgozókat.