Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-19 / 42. szám

PÉNTEK, 1954, FEBRUÁR 19. S DELMRGYBRORSZAG A Csongrádmegyeí Katolikus Papok Békebizotfságának békegyűlése X Csongrádmegyei Katolikus Papok Bókebizottsúga február 16-án délelőtt a Vörös Csillag-filmszín­házban nagysikerű békegyűlést tar- , ., tott, amelyen 130 an vettek részt. 11ltan pedlfí az "Emó,t falu" és más, A megjelentek megtekintették a j béketárgyú filmeket tokintettek mozi előcsarnokában. megrende- | meg. zett Béke-kiállítást, majd „A béke­mozgalom időszerű problémái" cí­mű előadást hallgatták meg. Ezek­A kongresszusi verseny szervezése az élelmezési iparban A MEGYE ÜZEMEINEK dolgo­zói mind nagyobb számban kap­csolódnak a kongresszusi 'verseny­be. A felajánlások megtételében pártunk szeretetén túl az a cél is vezérli a munkásokat és a műsza­kiakat, hogy ezzel elősegítik ter­vünk teljesítését, kormánypro­grammunk végrehajtását. Különö­sen nagyjelentőségű a kongresszusi versenyben az anyagtakarékossági és a minőségi vállalások teljesítése, Megyénk területének egyik leg­jelentősebb iparága az élelmezési ipar. Az itt folyó kongresszusi ver­seny sikere jelentősen emeli a dol­gozók ellátásának a színvonalát. Legtöbb élelmezési ipari üze­münkben a verseny jelentősé­géhez mérten készültek fel a kongresszusi versenyre. Az üzemi bizottságok üb és össz­aktíva értekezleten vitatták meg a versenyszervezési feladatokat. Ahol ez megtörtént — ott már eleve jól indult a verseny szervezése. Saj­nos, a Szegedi Paprikafeldolgozó­ban és még egynéhány hasonló üzemben nem tartottak ilyen érte­kezleteket és az illetékes szervek nem készültek jól fel a verseny szervezésére. Ennek ellenére a dolgozók kezdeményezése nem ma­radt el ezekben az üzemekben 6em. Igen jelentős vállalásokat tettek ezeknek az üzemeknek a kommu­nistái. A felajánlások megtételében azonban nem minden Üzem jár élen, Mfg a Szegedi Szalámigyárban, a Konzervgyárban, a baromfifeldol­gozó üzemekben a dolgozók 85 szá­zaléka már vállalást tett a kon­gresszus tiszteletére, addig főleg a malomiparban, a sertéstenyésztő vállalatoknál, a sütőipari vállalatok egyrészénél, a célgazdaságokban a dolgozóknak még csak 50—80 százaléka tett vállalást. Emellett alig akadt dolgozó, aki a rendkivül fontos energiatakarékosságra válla­lást tett volna. AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZE­TEK nagy segítséget adtak a kon­gresszusi verseny fellendüléséhez. Különösen tapasztalható volt ez a Szegedi Tiszamalomban, a Szalámi­gyárban és a Konzervgyárban. A népnevelők jó agitációs munkája mellett a szakszervezeti bizalmiak is igen szépen dolgoztak. Nemcsak szervezték a versenyt és agitáltak sikeréért, hanem maguk is mun­kafelajánlással, a felajánlások pél­daszerű teljesítésével jártak az élen. Igen jól használják fel as élel­mezési ipar üzemeiben a szem­léltető agitációt; a hangoshíradó műsorát is jól illesztik be » kongresszusi verseny lendülete­sebbé tételére. A Paprikaíeldolgozóban például a dolgozók hangoshíradón keresztül hívják kl egymást versenyre. Ugyanakkor a brigádok párosver­senyét is hangoshíradó segítségé­vel ismertették. Emellett — sajnos — még számtalan üzemben hiány­zik a jó szemléltető agitáció és fő­leg a faliújság jó szerkesztése. AZ ÉLELMEZÉSI IPAR ÜZE­MEIBEN működő szakszervezeti szerveknek feltétlenül arra kelltö­rekedniök — de elsősorban a párt és szakszervezeti bizalmiaknak és népnevelőknek —, hogy a felaján­lások megtétele után mozgósítsa­nak a felajánlások teljesítésére is Számtalan üzem van az élelmezési iparban, ahol kezdetben viszonylag jól indult az agitáció, azonban a felajánlások megtétele után leáll­tak az egyéni agitációval, mintha már nem is lenne arra szükség, hogy a megtett felajánlásokat tel­jesítsék is a dolgozók. • Jelentős eredményeket értek el az élelmezési ipar üzemeiben a verseny különböző formáinak a szervezésében. Az egyéni vállalá­sokon kívül dicséretes az egyének és a brigádok közötti párosver­seny. A Szegedi Hizlaldában, í Szalámigyárban egészséges, üzem­részenkénti párosverseny alakult kl. A sütőiparon belül pedig jó a? üzemek közötti versenyszervezés. A párosversenyek azonban csak ak­kor lesznek sikeresek, ha a ver­seny eredményeit rendszeresen ér­tékelik. A vállalások között igen jelen­tős mértékben szerepel a me­zőgazdaság megsegítése. LEGFONTOSABB FELADAT mind az élelmezési, mind más iparágakban a vállalati felajánlá­sok ismertetése a dolgozókkal. A Szegedi Konzervgyárban például nem ismertették a dolgozókkal elég alaposan az üzemi vállalást, s emiatt a dolgozók által tett válla­lások sem voltak mindig összhang­ban az üzemi vállalásokkal. Hiba az is, hogy legtöbb üzemben, mint például a malomipariakban, a ser­téstenyésztőkben és a célgazdasá­gokban hiányzanak a főállatte­nyésztők, főagronómusok, agronó­musok, illetve a főgépészek, fő­molnárok vállalásai. Az élelmezési iparban lévő eredmények és hibák tőbbé-ke­vésbbé vonatkoznak a más ipar­ági üzemben lévő versenyhely­zetre ls. Arra kell törekedniök mind a szakszervezeti területi bizottsá­goknak, mind a vállalati üzemi bizottságoknak, hogy a fenti hiá­nyosságokat kiküszöböljék s ahol a vállalások szervezésével lemarad­tak, ott a népnevelők, szakszerve­zeti bizalmiak jó, szemléltető agi­tációval serkentsék nagyobb lendü­letre a dolgozókat. Vonják be a műszakiakat, szakkádereket a ver­senybe. Mozgósítsanak a mennyi­ség és a minőség emelése mellett az anyag- és energiatakarékosságra s mindazokra a feladatokra, ame­lyek még fokozottabb mértékben segíthetik elő első negyedéves ter­vünk teljesítését a a kongresszusi verseny sikerét ttii/évteb ízityedit »aaaaaaaa/a«aaa/\aaaaav\aaaaaaaa\aaaa^ vaaaaaaaaaa/w Egyek a törekvéseink, szívünk hasonlóképpen érez .. • Itta.: hatatja a módákuai „"zt/ó^awutfg. hiant/{oldata." texüllitoilinát üzemi fozótUágának elnöke. „A beadás törvény és teljesítése kötelessége minden dolgozó parasztnak11 Ifjú Szögi Antal, Szeged-Mihály­telek, Felszabadulás-utca 48. szám alatti lakos, ötholdas dolgozó pa­raszt apjával: idős Szögi Antallal társult és már teljesítették ezévi hízottsertés beadásukat. Apa és fia jól tudja: az állammal szembeni kötele­zettségek teljesítése törvény — minden dolgozó paraszt becsü­letbeli ügye. Az a véleménye Szögiéknek is: „Ha a dolgozó parasztok elvárják, hogy több és olcsóbb iparcikkeket kapja­nak, több gép könnyítse a munká­jukat, — mint ahogy ez is törvény —, akkor államunk is elvárja tő­lünk, hogy megadjuk számára mindazt, ami illeti", Szögi Antalék természetesen a gyors hízottsertés beadás után meg­kapják a 300 kiló kukoricabeadási kedvezményt is. A rendelkezés úgy szól: a hízottsertés beadásra társult dolgozó parasztok is kedvezmény­ben részesülnek a gyorsbeadás után. Helyesen állapította meg idős Szögi Antal, hogy jóval a ha­táridő előtt beadott hízottsertés se­gíti a népjólét emelését; „Ez pedig — állapította meg — nagyon fon­tos és érdekelt benne a dolgozó paraszt ls." A két Szögi ígérte azt is, hogy rövid időn belül teljesítik ezévi vágó­marhabeadási kötelezettségü­ket ls. A Szeged-mihálytelki ifjú Huszta István Szélpál Imre dolgozó pa­raszttal beszélte meg, hogy még az első negyedévben közösen — össze­társulva — eleget tesznek ezévi hí­zottsertés beadásuknak. Az előbb és az első negyedév­ben gyorsan teljesített hízott­sertés után ők is 300 kiló ku­koricabeadási kedvezményben részesülnek. A beadási sertést ifjú Huszta Ist­ván hizlalja és márciusban viszi a begyüjtőhelyre. A két Szögi. Huszta István és Szélpál Imre is munkára készen várják a tavaszt. Becsületes, jó munkát akarnak végezni a földe­ken, hogy a beadás teljesítése után jócskán jusson a szabadpiacra is. Mert igaz: a beadás mértéke nem a terméstől, hanem a földterület­től függ. Igy tehát, aki jó munká­val többet termel, jobban jár? Kétezer kilométer választja el a Szegedi Textilmuveket a moszkvai „Trjohgornaja Manu­faktúra" textilkombináttól. Azonban láthatatlan, és mégis erős szálak: a barátság szálai kötik össze a két üzem dolgozóit éppúgy, mint a Szovjetunió minden dolgozóját a Magyar Népköztársaság dolgozóival. Öt esztendővel ezelőtt, 1949 februárjában egy szovjet küldöttséggel a gyönyörű Magyarországon jártam. Azóta is elevenen élnek emlékezetemben azok a napok. Mély benyomást tett ránk, szovjet vendégekre, az egyszerű magyar emberek meleg szivélyessége. Sohasem felejtem el azokat az örömteli üdvözlések­kel, mosollyal, testvéri csókokkal, virágokkal, őszinte szeretettel teli találkozásokat. Különös szeretettel gondolok a magyar textil­munkásnőkre, akikkel nagyszerűen megértettük egy­mást, bár nem tudok magyarul. Nem is szavakon múlik ez. A dolgozó emberek mindig megtalálják a közös nyelvet, mert szívük hasonlóképpen érez, egyek a gondolataik és törekvéseik: békés és boldog életet teremteni minden dolgozó számára. Nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérem az újságokból és folyóiratokból, hogyan építitek ti, drága barátaim, az új, szabad életet. Különösen jólesik most üdvözölnöm a Szegedi Textilművek dolgozóit. Amikor Magyarországon jár­tam, ez a gyár még csak épült, ma pedig már mű­ködő, hatalmas üzem. Magyar barátainkat biztosan érdekli, ho­gyan él és dolgozik a moszkvai „Trjohgornaja Ma­nufaktúra" textilkombinát sokezres kollektívája. A szovjet textilipar előtt ma különösen felelősségteljes és megtisztelő feladatok állanak. A közszükségleti cikkeket gyártó dolgozók egész hadseregével együtt minden erőnket latbavetjük, hogy megvalósíthassuk a kommunista párt és a szovjet kormány határoza­tait és minél több kiváló minőségű közszükségleti cikket adhassunk a szovjet népnek. A „Trjohgorka" a Szovjetunió egyik legrégibb textilgyára. Dicsősé­ges forradalmi hagyományokra és munkasikerekre tekinthet vissza. Kollektívánk féltve őrzi a gyár élüzem címét, s továbbra is meg akarja ezt tartani. A „Trjohgornaja Manufaktura" kombinát je­lentősen kibővítette gyártmányainak választékát. Dolgozóink nagy munkát végeztek, hogy bevezessék a műrostszövetek gyártását. Az ehhez szükséges ki­egészítő berendezést már meg is kaptuk. Iparművé­szeink gondosan tanulmányozzák a lakosság igényeit és ennek alapján új textilterveket készítenek. Gyökeres átalakítás folyik a fonó- és szövő­üzemben: új, korszerű gépi berendezéseket szerel­nek fel, anélkül azonban, hogy a termelés szünetel­ne. A szovjet állam az átalakításra csak az idén 12 millió rubelt fordít. Minden iigy sikerét az emberek, a kol­lektíva egysége es öntudata dönti el. Üzemünk dolgozóinak 96 százaléka résztvesz a szocialista munkaversenyben. A szakszervezeti üze­mi bizottság tevékenyen irányítja a munkaversenyt, felkarolja az újítók által javasolt új versenyformá­kat. Lehetséges, hogy hozzátok is eljutott, kedves magyar textilmunkás barátaim, kombinátunk leg­kiválóbb dolgozóinak a híre, olyanoké, mint Natalja Bukina, a fonómühely helyettes művezetője, Marija Belavenceva, a festőműhely helyettes művezetője, Nyikoláj Rumjancev, a szövőüzem művezetőhelyet­tese és Vasziltj Balasov rakelező. Ezek az elvtársak tavaly áprilisban versenyt indítottak a termelési veszteségek csökkentéséért. Kezdeményezésüket kombinátunk sok brigádja átvette, s eddig 6S0 ezer rubelt takarítottak meg. Dolgozóink között ezekben a napokban újabb lendületre kap a szocialista verseny. Kiegészítő fel­ajánlásokat tettünk a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásának tiszteletére. Magyar barátaimat bizonyára az is érdekli, ho­gyan gondoskodik a szovjet állam kombinátunk dol­gozóiról. A kisgyermekes anyák nyugodtan dolgoznak gc­pelk mellett: gyermekeik nagyszerű ellátásban és gondozásban részesülnek a kombinát bölcsődéiben és óvodáiban. Egyik óvodánk a Fekete-tenger par­ján épült. Iskolásgyermekeink nyáron úttörőtáborok­ban üdülnek. Valóságos kultúrháznak nevezhetjük a napköziotthont, ahol dolgozóink gyermeket kifej­leszthetik adottságaikat és tehetségüket, érdekesen tölthetik szabadidejüket. Ezerötszáz férőhelyes színház, klub, kultúrház, rendelőintézet, sportpálya — mindez a mi fonóink­nak, szövőinknek, kikészítőinknek épült. Külön kell beszélni az aggok otthonáról is. Itt étnek teljes álla­mi ellátáson azok a dolgozók, akik évtizedekig dol­goztak üzemünkben: nem kell félniők a „sötét" na­poktól. Végezetül még egyszer meleg baráti üdvöz­letemet küldöm barátaimnak, akikkel 1849-ben meg ismerkedtem, és minden magyar textilipart dolgozó­nak. Sok sikert kívánok nekik munkájukban és éle­tükben. Kívánom, hogy napról napra jobban felvirá­gozzék az új Magyarország népgazdasága és kultu­rája, állandóan növekedjék a magyar nép jóléte és szüntelenül erősödjék a népi Magyarország és a Szovjetunió barátsága. Elfogadta a tanácsülés Szeged Város Tanácsának 1954. évi költségvetését Tanácsülésre jöttek össze szer­dán délután a Városi Tanács tag­jai. Az ülést Dénes Leó elvtárs, a Tanács VB. elnöke nyitotta meg, majd, id. Komócsin Mihály elvtárs, a pénzügyi osztály vezető­je beszámolt az 1953. évi zárszáma­dásról és az 1954. évi költségvetés­ről. A zárszámadás ismertetése ntán részleteiben ismertetto Komócsin elvtárs a Tanács 1954. évi költség­vetését, e hangsúlyozta; a költség­vetésben betervezhető feladatok és a tervbe ruházásból megvalósítha­tó feladatok között különbséget kell tennünk. A tervberuházások a tanácsi szervek létesítményeinek gyarapodását szolgálják, a költség­vetés ezzel szemben a beruházásból létesített vagy létrehozott intézmé­nyek, vagyontárgyak üzemelteté­sét, fenntartását, megrongálódás esetén rendkívüli kijavítását, a felszerelési tárgyak pótlását te­szik lehetővé. Hangsúlyozta, hogy eltérően az előző évek költségve­tésétől, a tervezési munkákat az egyes szakosztályok és az Intézmé­nyek vezetőinek kellett elvégezni, hiszen' ők Ismerik elsősorban a felmerülő szükségleteket. Újításak, fokozott köztisztaság, a parkok, ligetek gondozása A Városi Tanács költségvetésé­nek adatai azt mutatják, hogy a tervezet elkészítésénél pártunk ha­tározatát, a kormányprogramra in­tézkedéseit tartolták szem előtt. Mig 1953-ban 47 millió forint volt a tanács költségvetésének kerete, 1954-ben e keret 51 millió forintra emelkedett. Több tízezer forintot fordítanak az fiilatszaporodást biz­tosító apaállatok elhelyezési, gon­dozási és takarmányozási költsé­gére, az állategészségügyre, az ál­latorvosi rendelők ellátására. A helyi utak, hidak felújítására egy millió 950 ezer forintot irányoztak elő a múlt évi 915 ezer forinttal sízemben. Felújítják a Cserzy Mihály-utca, a Hattyas-sor, a Ka­zinczy-ntca, Apponyi-utca, Somo­gyi-utca útburkolatát, a Koesn'h Lajos-sugárút gyalogjárdáját. Át­építik az újszegedi hídfőtől az Újszegedi Kender-Lenszövő Vál­lalatig vezető főforgalmi útvona­lat 100 ezer forintos költséggel. Ugyanennyi összeget fordítanak -a tiszai mellvéd-fal átépítéséro is. Ez évben 80 ezer négyzetméter­rel nagyobb területet, számos, ed­dig nem takarított utcát vonnak bo a takarítandó területbe — főleg külvárosi utcákat — amelynek ki­jelölésénél figyelembe veszik a lakosság kéréseit. A város tisztán­tartására előirányzott összeg több mint 500 forinttal nagyobb a múlt évinél. Különös figyelmet fordíta­nak ebben az évben a parkok ki­pusztult fáinak pótlására. 220 ezer forinttal nagyobb összeg áll ren­delkezésre a múlt évinél a parkok, ligetek gondosabb karbantartására. Kijavítják, bővítik a felszereléseit tobb szegedi iskolának Kulturális területen felújítják a megrongálódott Szlllérl-sug&r­uti óvoda homlokzatát, bővítik négy óvoda belső berendezését ée felszerelését. Hasonlóan a Hétve­zér-utcai, a Fodor-telepi, a Csaná­di-utcai, az Avar-utcai, a Juhász Gynla-utoai, a Katona-utcai, a Hó­biárt basa-utcai, a Becsei-ntcai, a Petőfi Sándor-sugárúti és a Toldi­utcai napkőzi otthonos óvodákat. A zeneiskola ellátására majdnem százezer forinttal fordítanak töb­bet ezévben. Az általános Iskolák évi előirányzata 870 ezer forint­tal több, mint 1953-ban. A keret nagysága lehetővé teszi, hogy tőbb iskola megrongált épületeit és be­rendezéseit rendbehozzák. Felújít­ják a Dózsa György-utcai, a Dugo­nics-utcai, a Gutenberg-utcai, a Mérey-utcai, Madáoh-utcai, mi­hályteleki, a Szilléri-sngárútl, a Pe­tőfi-telepi I., II.. III., a Hattyas­telepi, a József-telepi, a Kettős­határi, a Ságvári-telopi, a Béke­telepi, a baktói, a Juhász Gyula­utcai, a Földműves-utcai, a Má­tyás-téri és a móravárosl általá­nos iskolákat. A napközi otthonos iskoláink száma oz évben három­mal szaporodott, amelyek ellátá­sára 521 ezer forintot fordítanak. A nevelő-otthonok fenntartására 2 millió 705 forint áll rendelkezés­re. A nevelő-otthonokban elhelye­zett gyermekek ruházatára egyen­ként 1100 forintot fordítanak, majd 300 forinttal többet, mint a múlt évben. A Radnóti és a Tömör­kény Gimnázium, a tanítóképző és a tanítónőképző, valamint a diák­otthonok megrongálódott épületeit és felszerelését is felújítják. Szociális célokra a múlt évi 15 millió forint helyett ezévben 22 millió 500 ezer forint áll ren­delkezésre. A tanács legnagyobb egészségügyi intézménye, a kórház, amelynek évi előirányzata közel 10 millió forint, szemben a múlt évi 4 millió 250 ezer forinttal. A volt honvéd kórház is a tanács kezelésébe került, amelynek üze­mel tetiéso már a folyó évi költség­vetésben szerepel. Lehetővé vált a kórházi osztályok kibővítése, az ágyak számának felemelése és ed dig kórházakban nem létező új osztályok szervezése. A kórházi ágyai száma 297-ről 605-re fog emelkedni. Az évi rendes üzemel­tetési költségen felül a megronga lódott épületrészek és felszereli tárgyak kijavítására 151 ezer fu rintot fordítanak. Lehetőség ny í lik új műszerek és fclszerelo-i tárgyak beszerzésére is 140 ezer forint értékben. A költségvetésben a két gondozó intézet működéséhez szükséges kl adások bőven fedezve vannak. Nö vélik az üzemorvosi szolgálat és a köreeti orvoscllátás évi alőirári v zatát. A dolgozók jobb egészség­ügyi ellátását biztosítja a 120 ez r forintos költséggel felállított éj­szakai, központi orvosi ügyeleti szolgálat. A bölcsődék közel 500 ezer f< rinttal nagyobb összeget kapnak ellátásukra. Növekedik a bölcsődék férőhelyeinek száma, ezévben há rom területi ídénybölosődo fog működni a mezőgazdasági dolgu zók által lakott területen és u mihályteleki idónybölosőde pedig már új intézmény. A szociális ott honra 1 millió 500 ezer forintot fordítanak és több mint egy milli•> forint az előirányzat azoknak a munkaképtelen, idős dolgozók sz~­ciális támogatására, akik a szociá­lis otthonban nem helyezkedhetnek el. Ugyancsak segítik több sok gyermekes anya gyermekét ruhá val, cipővel. Szeged Város Tanácsának 1954. évi költségvetése vitájához a ta­nácstagok közül sokan szóltak hozzá — Thóbesz Antainé, Szilá­gyi András. Szoghy Endre, Bár­dos Miklós. Gallé László, Makra Mi • j hály, Gyólei István, Katona An­| tal, Osúri Mihály, és több értékes javaslattal fordultak a költségve I léssel kapcsolatban a végrehnjtó­1 bizottsághoz. A vita után a költ­ségvetést egyhangúlag elfogadták.

Next

/
Thumbnails
Contents