Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-03 / 28. szám

0ÉLM5GY4RGRSZAG 2 SZERDA, 1954. FEBRUÁR S. A berlini külügyminiszteri értekezlet hétfői ülésén 0 Holotov elvtárs nagyjelentőségű javaslatot terjesztett elő a német békeszerződés megkötésére Berlin, február 1. (MII) A négyhatalmi értekezlet hétfői ülése volt a berlini konferencia eddigi leghosszabb tanácskozása. IiJicsov, a szovjet küldöttség szóvivője a későesti órákban tartott sajtóértekezleten beszámolt a négyhatalmi értekezlet hetedik üléséről, amelyen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. Az ülésen folytatták a napirend második pontja, a német kérdés megtárgyalását. Bidault francia és Eden angol külügyminiszter felszólalása után Molotov, a szovjet küldöttség vezetője emelkedett szólásra és a többi között a következőket mondta: Németországnak békeszerződésre van szüksége. A jelenlegi berlini értekezlet eredményét aszerint fogják megítélni a népek, hogy milyen mértekben járul hozzá a német kérdés békés megoldásához és az európai biztonság megszilárdításához. Csak ilyen határozatok jelentenek értéket Európa népei, köztük a német nép számára. Az a feladatunk, hogy megakadályozzuk az agresszív német militarizmus feltámadását és harmadik világháború kirobbantását. A szovjet emberek ezt kívánják, mert nem tudják feledni azokat a mérhetetlen áldozatokat, amelyeket népünk a múltban hozott és amelyeket a számadatok csak halványan tükrözhetnek. Sok áldozatot kellett hozni más európai népeknek is. A második világháború alatt országunk sokezer városa és községe romhalmazzá vált. Az anyagi kár, amelyet országunk a hitleri támadás következtében szenvedett, meghaladja a 128 milliárd dollárt és az távolról sem teljes adat. Megfeledkezhetünk-e arról, hogy a Szovjetunió a hitleri háború folytán körülbelül hétmillió fiát és leányát vesztette el? Bár más népek is súlyos veszteségeket szenvedtek, közismert tény, hogy a háború alatt a Szovjetunió hozta a legsúlyosabb áldozatokat. A Szovjetunió most azt kívánja, hogy a négy nagyhatalom intézkedéseit azok az elvek irányítsák, amelyekben korábban közösen állapodtunk meg, és amelyek célja a béke biztosítása, ée az új német agresszió megakadályozása. A nyugati hatalmak képviselői most igyekeznek eltávolodni az évekkel ezelőtt közösen hozott határozatoktól, noha ezek például Franciaország számára nem kevésbbé fontosak, mint a Szovjetunió számára. A potsdami egyezmény néhány intézkedése elvesztette már időszerűségét, de az egyezmény szelleme ma is változatlanul érvényes és helyes. A német kérdés megoldásához a német népnek is komoly érdekei fűződnek. Itt, Berlinben különösen szemléletesen látjuk, hogy a háború milyen súlyos következményekkel sújtotta a német népet. Értekezletünk elég kellemetlen helyzetbe került, miután Berlinben a német nép bevonása nélkül tárgyalunk a | német kérdésről. A nyugati külügyminiszterek nem voltak hajlandók meghallgatni a Német Demokratikus Köztársaság és NyugatNémetország képviselőit. Ezt a hibát még helyre lehet hozni. A jövőben meg kellene hallgatni Kelet- és Nyugat-Németország képviselőit, legalább a legfontosabb kérdésekben. A szovjet kormány véleménye szerint abból kell kiindulnunk, hogy a nér/iet kérdés megoldása elsősorban a német nép ügye. A német nép nem lehet csupán más államok intézkedéseinek tárgya. Ilyen eljárás igazságtalan lenne a német néppel szemben. A négy nagyhatalom természetesen nem mentesül a német kérdés megoldása alól. A békeszerződés megkötése után Németország a népek nagy családjának egyenrangú tagja lesz. Add ÍR azonban államainknak az a kötelessége, hogy ne külön-külön, hanem együttesen segítsék elő a békeszerződés megkötését és a német nép egységes hazájának létrejöttét. A három nyugati hatalom ehelyett Nyugat-Németország jelenlegi hivatalos köreivel az úgynevezett európai védelmi közösség megteremtésén fáradozik. Ez a katonai tömb a Szovjetunió ellen irányul. A német békeszerződés megkötését nem lehet tovább halogatni. Semmi más út nem vezet Németország békés és demokratikus újraegyesítéséhez, Bidault úr támogatja a bonni és párizsi szerződéseket, de Franciaországban ugyanakkor nőttön nő az ellenállás ezekkel a szerződésekkel szemben. Az úgynevezett európai védelmi közösség legbuzgóbb propagátorai az Amerikai Egyesült Államok miniszterei. Ez számukra igen egyszerű, miután Amerikának nem kell majd katonákat adni ehhez a tömbhöz. Dulles úr kijelentette itt, hogy a Szovjetuniónak nincs félnivalója az európai védelmi közösségtől. Azután azt mondotta, hogy az európai védelmi közösség előmozdítja Európa gyógyulását és felvirágozását. Az európai védelmi közösséghez csupán hat állam tartozik, köztük olyan állam is, mint Luxemburg. Európában azonban nem hat, hanem 32 állam van. Hogyan lehetséges, hogy hat állam szövetkezése meggyógyíthatja Európának mind a 32 államát? Nem vállalt túl nagy feladatot magára ez a hat állam? A bonni és párizsi szerződések Nyugat-Németországot egy új európai háború legnagyobb felvonulási területévé változtatják. Nyugat-Németország emellett csak a legnagyobb, de nem az egyetlen agressziós támaszpont. Amerikának világszerte legalább 82 katonai támaszpontja van. Az Egyesült Államok sokszázmillió dollárt fordít a demokratikus államokban folyó belső felforgató aknamunka pénzelésére. Azt hiszem, a bonni és a párizsi szerződésre nem vár jobb sors, mint amilyenben a versailles-i szerződés részesült. A béke érdekel a bonni és párizsi szerződések érvénytelenítését kívánják. A szovjet néptől nem kívánhatnak rokonszenvet e szerződések iránt, amelyek a szovjet nép és a többi európai nép ellen irányulnak. Ebből a helyzetből van kiút. Ez az, hogy államaink legalább a béke és a biztonság kérdésében ne helyezkedjenek szembe egymással. Éppen ezért kell együttes megegyezéssel megoldani a német kérdést. A német népnek nincs szüksége a bonni és a párizsi szerződésre, amely fokozza a háborúk veszélyét. A német népnek békeszerződésre van szüksége. Molotov az ülésen tartott beszéde után két fontos dokumentumot adott át az amerikai, angol és francia külügyminiszternek. Az első a szovjet kormány által kidolgozott tervezet a Németországgal kötendő békeszerződésről, a másik dokumentum a német békeszerződés előkészítésére és a békekonferencia összehívására vonatkozik. A szovjet kormány békeszerződéstervezete a többi között a következőket javasolja: 1. Németországot egységes államként kell újjáalakítani; 2. A békeszerződés aláirása után legkésőbb egy évvel valamennyi megszálló csapatot ki kell vonni idegen katonai támaszpontot Németország területén; 3. Biztosítani kell a német nép demokratikus és emberi jogait, beleértve a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a vallásszabadságot, a politikai tevékenység és gyülekezési szabadságát; 4. Németországban biztosítani kell a demokratikus pártok és szervezetek szabad működését; 5. Németország területén demokráciacllcncs és bckcellenes szervezetek nem folytathatnak tevékenységet; 6. A volt német hadsereg és a nemzeti szocialista párt volt tagjai számára teljes mértékben biztosítani kell a polgári és politikai jogokat, kivéve azokat, akiket bűncselekmények elkövetése miatt bíróságok elítéltek; 7. Németország nem csatlakozhat semmiféle államcsoporthoz vagy katonai tömbhöz, amely olyan állam ellen irányul, amely haderejével résztvett a Németország elleni háborúban; 8. Németország számára nem kötelezőek azok a politikai vagy katonai szerződések, amelyeket a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság vagy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a békeszerződés megkötése előtt írt alá. Németország határalt a potsdami értekez'eten létrejött megállapodásnak megfelelően kell megállapítani. GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK: 1. Németország bekegazdaságának fejlődését semmiféle korlátozással nem szabad akadályozni; 2. Németország mentesül az Amerikai Egyesült Államokkal, NagyBritanniával, Franciaországgal és a Szovjetunióval szembeni háború utáni adósságaitól a kereskedelmi ügyletekből származó kötelezettségek kivételével. KATONAI INTÉZKEDÉSEK: 1. Németország felállíthat az ország védelméhez szükséges nemzeti hadsereget (szárazföldi, légi- és tengeri haderőt); 2. Németországnak meg kell engedni hadianyag előállítását olyan mértékben, amilyenre a békeszerződésben meghatározott hadseregének szüksége van. Továbbá: A békeszerződést aláíró államok támogatni fogják Németországnak az ENSZ-be történő felvételét. A szovjet küldöttség határozati javaslata a német békeszerződés előkészítéséről és a német békeszerződésről tárgyaló békekonferencia összehívásáról: 1. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió külügyminiszterhelyet tcsel három hónapon belül előkészítik a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét; 2. A szövetséges államoknak, amelyek haderejükkel résztvettek a Németország elleni háborúban. kapcsolatban a békeszerződés tervezetének kidolgozása idején kifejthessék felfogásukat; 3. Biztosítani kell, hogy Németország képviselői résztvegyenck a békeszerződés tervezetének kidolgozásában, mégpedig az előkészítő munka minden szakaszában. Az össznémet ideiglenes kormány megalakulásáig Kelet-Németország és Nyugat-Németország jelenlegi kormányának képviselői résztvesznek a békeszerződés tervezetének kidolgozásában; 4. Ilat hónapon belül, de legkésőbb 1054 októberéig békekonferenciát keli összehívni a Németországgal való békeszerződés megkötésére. Ezen az értekezleten résztvesz valamennyi érdekelt állam, valamint Németország képviselői. Megkezdődött a berlini értekezlet 8. ülése Berlin (MTI) A négyhatalmi értekezlet keddi, 8. ülésén, amely a Szovjetunió németországi főbiztosának székházában folyt le, Dulles amerikai külügyminiszter elnökölt. Az ülés megnyitása után Dulles szólalt fel. Azt állította, hogy alaptlanok azok a következtetések, amelyeket V. M. Molotov hétfői beszédében az Egyesült Államoknak a német kérdésben elfoglalt álláspontjából levont. Dulles ezután szembehelyezkedett Molotovnak a német kérdés megoldására tett konkrét javaslataival. Ezután Bidault francia és Eden angol külügyminiszter szólalt fel. A CGT közleménye a francia dolgozók bérharcának eredményeiről Párizs (TASZSZ) A sajtóban megjelent a CGT közleménye, amely rámutat arra, hogy január 29-én sikerrel folyt le a dolgozók szavatolt bérminimumának megállapításáért, a nyugdíjak és segélyek emeléséért megrendezett akciónap. A közlemény kiemeli, hogy a dolgozók egységesen léptek fel szakszervezeti és párthovatartozásuktól függetlenül és a «Force Ouvricre*, valamint a CFTC szakszervezeti központok reakciós vezetőségének szakadár politikája ellenére. E két szakszervezeti központ ugyanis nem volt hajlandó a CGTvel együttműködni. A CGT vezetősége a akaratának megfelelően tot hozott általános és sztrájk előkészítéséről, szavatolt munkabérminimum megállapításáért folytatott harc újabb fejezete lesz. dolgozók határoza24 órás amely a Megkezdődött a bolgár nemzetgyűlés ülésszaka Szófia (TASZSZ) Február 1-én megnyílt a bolgár nemzetgyűlés soronkövetkező ülésszaka. A Bolgár Népköztársaság 1954. évi állami költségvetéstervezetéről Kiril Lazarov pénzügyminiszter tartott beszámolót. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány által előterjesztett állami költségvetés biztosítja az ország újabb gazdasági és kulturális fellendülését, valamint a dolgozók jólétének további fokozását. Az 1954. évi költségvetéstervezet az állam bevételét 18 milliárd 227 millió 235 ezer lévában, a kiadásokat pedig 17 milliárd 27 millió 235 ezer lévában irányozza elő. A költségvetési eszközök túlnyomó többségét — 9 milliárd 461 millió 119 ezer lévát — a népgazdaság finanszírozására fordítják. Szociális-kulturális célokra a népi állam 3 milliárd 629 millió 69 ezer lévát fordít. Az ülésszak következő ülésein az állami költségvetéstervezet megvitatására kerül sor. MoipsIor) Chiléken a világ m'nden országával folytatandó szabad kereskedelemért ós az Egyesült Á lamokkal kötött katonai egyezmény felbomásáért Buenos Aires (TASZSZ) A béke chilei hívei nemrégiben mozgalmat indítottak a világ minden országával folytatandó szabad kereskedelem védelmében és az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezmény felbontásáért a kormányhoz intézendő petíció aláírására mozgalom hatalmas méreteket tött. nyhoz , a. A I et öl-J Az «E1 Siglo- című lap jelentése szerint a mozgalomhoz több chilei parlamenti képviselő is csatlakozott. Ezek több chilei politikai pártot képviselnek. A petíciót többek között aláírta Jorge de La Fuento, az Agrár Munkáspárt képviselője, Rarnon Ulloa, a Szocialista Néppárt, Armado Mallot, a szocialista párt. Jose Cueto, a munkapárt képviselője és mások. „íz oroszok a kereskedelmi kapcsolatot komolyan gondolják és nem hiába jöítiink Moszkvába" Németország területéről, ezzel egy-1 lehetővé kel! tenni, hogy a Német London (MTI). A jelenleg Moszvában kereskedelmi megbeszéléseket folytató angol üzletemberek egyike nyilatkozatot adott Ralph Parkernek, a londoni Daily Worker moszkvai tudósítójának. Kijelentette: ,.A szovjet kereskedelmi — — aj — •— - i,it. owvjci, ívcicaacuciui. idejűleg fel kell számolni minden I országgal kötendő békeszerződéssel szervezetekkel felvett első kapcsolat után ugyanazt a jó benyomást nyertük, mint a londoni szovjet kereskedelmi küldöttségtől, azt, hogy az oroszok a kereskedelmi kapcsolatot komolyan gondolják és nem hiába jöttünk Moszkvába." hely? 9. Tamás nemigen hitte ezt az adomát. Vidult rajta egy kicsit. — Tudod, Zsófika, az amelyik a döglött egérről ls lenya'ta a tejfölt. — Ó, a fene a fösvényét.., — Csakugyan olyan borzasztó ott — kérdezte a legényekot Tamás. A knpafogú, sovány béres, mintha ölni akarna, Tamásra vágott a tekintetével: — Csak annyit mondok: az ellenségemnek se kívánom, hogy nála szolgáljon. — De mégis miért? — birizgálta Tamást a kérdés. — Dolgfrzni rengeteget kellett, enni meg a'ig adott, ősszel lcsiittetctt rettentő sok korpás kenyeret, felrakatta a padlásra, oszt egész eddig azon éltünk. Kőkeményre volt száradva, a bogarak, meg az egerek belefészkeltek. Emmellé nz eg'rszagú. penészes korpáskenyér mellé csak délben adtnk egy kis kását, vagy káposztát, vagy egy kis so vány tarhonyalevest. A legény nem kívánt bővebben beszélni. Ütemesen suttvogott Zsófi lábbelije, meg á három pár n-gy, dudvás csizma, amelyeket már csnk a drótok óvtak a széteséstől. Tamás kimondta a gondolatát Széli Gyürkéről, de a többi, hasonszőrű társáról, köztük Vak Hegedűsről is: — A varjú szedje ki az ilyeneknek a szemét! ... Többet aztán nem is igen szóltak a városig. Tamás mcgcsipkcdte néha Zsófii, mert nevetséges jókedvo volt. do egyébként ki-ki magának forgatta a fejében a gondolatokat. KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE Beértek Mezőberkenyésre, a városba. Tamás sokáig szorongatta a kezét Zsófinak, aztán mentek tovább, egyik jobbra, másik balra, IV. FEJEZET. Szilveszter hajnalán idős Vasas Józsefné kinézett az udvarra, azután az utcára. Elgondolkozott. Milyen szép is a tél, ha friss hó fedi a városszéli házikók barnára avult nádtetőit, sártól rücskös udvarait, az ólat, a szemétdombot, az apró, halott virágágyat a kis ablak alatt, az utcákat, — szóval mindent, még a szegénységet is. Derű muzsikál ilyenkor a szegényombor szívében, mintha ünnep volna. A pitarban meggyújtotta a méoset, feltette a nagy üstöt a katlanra, vizet öntött bele, rőzsét rakott alá. s a mécs lángjával meggyújtotta. Jönnek a legények, sok meleg víz kell ma. Egész évben istállóban háltak. A lópor, az istállószag bement még a boriik alá is. A két cserépknntn üresen állt; Vasasné felkapta őket, s kocogott az ártézikútra. Cs'zmája gödröket nyomott a friss hóban. Bokáig érő. sötétszínű szoknyájának alja, meg a kopott, kizöldült nagykendő a vállán, egykettőre nedves lett. Rá se hederített. Egész lelkét betöltötte, hogy Szilveszter van, most jönnek a fiai. Egy év óta nem látta a ncgy fiát. A kicsi után sóvárgott leginkább, hisz olyan vézna szegény gyerek. Nem volt ő valami gyengeszivű asszony sohasem. Nem. Életében senki sírni nrm látta még. Maga is tízéves korában elkezd! o a cselédcskcdést, meg is edződött, dehát anya ő is. Nehéz nz egy anyának, hogy évente esr.k egyszer lássa a fiait. Helyre tette a két teli cscrépkantát, s levette nz üstfedőt, — Gőzöl a víz. Jöhetnek — mormolta félhangon. Fürge kézzel rőzsét dobált az üst alá. Lassanként megvirradt. Vasasné a kapu fe'ől neszt hallott. Mintha valamelyik fia megérezte volna hívogató gondolatait, már ide is ért — újjongott fel lelkében az öröm. Szaladt az ajtóhoz; jól hallotta: jött valaki. Ugyan melyik lehet a négy közül? Józsi; a legkisebb? Tamás; az öregbéres? Bálint? Vagy Imre! Mire kidugta a konyhaajtón fejkendővel keretezett, ráncosodó arcát, a kapu vissza beosukódott. Csnk János jött, a veje, Vasasné csalódott. — János köszönt, s bement a szobába, ahol idős Vasas József, szokása szerint, piszmogott valami kosárfélével. — Esik még? — kérdezte az öreg. anélkül, hogy fo'pillantott volna, — Szállingózik — felelt kurtán a vő és az asztal mellé, a sötétzöld sarokpadra telepedett. ([Folytatjuk