Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-03 / 28. szám

0ÉLM5GY4RGRSZAG 2 SZERDA, 1954. FEBRUÁR S. A berlini külügyminiszteri értekezlet hétfői ülésén 0 Holotov elvtárs nagyjelentőségű javaslatot terjesztett elő a német békeszerződés megkötésére Berlin, február 1. (MII) A négyhatalmi értekezlet hétfői ülése volt a berlini konferencia ed­digi leghosszabb tanácskozása. Ii­Jicsov, a szovjet küldöttség szóvi­vője a későesti órákban tartott saj­tóértekezleten beszámolt a négy­hatalmi értekezlet hetedik ülésé­ről, amelyen Molotov szovjet kül­ügyminiszter elnökölt. Az ülésen folytatták a napirend második pontja, a német kérdés megtár­gyalását. Bidault francia és Eden angol külügyminiszter felszólalása után Molotov, a szovjet küldöttség vezetője emelkedett szólásra és a többi között a következőket mondta: Németországnak békeszerződésre van szüksége. A jelenlegi berlini értekezlet eredményét aszerint fogják megítélni a népek, hogy mi­lyen mértekben járul hozzá a német kérdés békés megoldá­sához és az európai biztonság megszilárdításához. Csak ilyen határozatok jelentenek értéket Európa népei, köztük a német nép számára. Az a feladatunk, hogy meg­akadályozzuk az agresszív né­met militarizmus feltámadását és harmadik világháború ki­robbantását. A szovjet emberek ezt kívánják, mert nem tudják feledni azokat a mérhetetlen áldozatokat, amelyeket népünk a múltban hozott és ame­lyeket a számadatok csak halvá­nyan tükrözhetnek. Sok áldozatot kellett hozni más európai népeknek is. A második világháború alatt országunk sok­ezer városa és községe romhalmaz­zá vált. Az anyagi kár, amelyet országunk a hitleri támadás kö­vetkeztében szenvedett, meghalad­ja a 128 milliárd dollárt és az tá­volról sem teljes adat. Megfeled­kezhetünk-e arról, hogy a Szovjet­unió a hitleri háború folytán kö­rülbelül hétmillió fiát és leányát vesztette el? Bár más népek is súlyos veszteségeket szenvedtek, közismert tény, hogy a háború alatt a Szovjetunió hozta a legsú­lyosabb áldozatokat. A Szovjet­unió most azt kívánja, hogy a négy nagyhatalom intézkedéseit azok az elvek irányítsák, amelyek­ben korábban közösen állapodtunk meg, és amelyek célja a béke biz­tosítása, ée az új német agresszió megakadályozása. A nyugati hatalmak képviselői most igyekeznek eltávolodni az évekkel ezelőtt közösen hozott határozatoktól, noha ezek pél­dául Franciaország számára nem kevésbbé fontosak, mint a Szovjetunió számára. A potsdami egyezmény néhány in­tézkedése elvesztette már idősze­rűségét, de az egyezmény szelleme ma is változatlanul érvényes és helyes. A német kérdés megoldá­sához a német népnek is komoly érdekei fűződnek. Itt, Berlinben különösen szemlé­letesen látjuk, hogy a háború mi­lyen súlyos következményekkel sújtotta a német népet. Értekezle­tünk elég kellemetlen helyzetbe került, miután Berlinben a német nép bevonása nélkül tárgyalunk a | német kérdésről. A nyugati külügyminiszterek nem voltak hajlandók meg­hallgatni a Német Demokrati­kus Köztársaság és Nyugat­Németország képviselőit. Ezt a hibát még helyre lehet hozni. A jövőben meg kellene hallgatni Kelet- és Nyugat-Németország kép­viselőit, legalább a legfontosabb kérdésekben. A szovjet kormány véleménye szerint abból kell ki­indulnunk, hogy a nér/iet kérdés megoldása elsősorban a német nép ügye. A német nép nem lehet csu­pán más államok intézkedéseinek tárgya. Ilyen eljárás igazságtalan lenne a német néppel szemben. A négy nagyhatalom természete­sen nem mentesül a német kérdés megoldása alól. A békeszerződés megkötése után Németország a né­pek nagy családjának egyenrangú tagja lesz. Add ÍR azonban állama­inknak az a kötelessége, hogy ne külön-külön, hanem együttesen se­gítsék elő a békeszerződés megkö­tését és a német nép egységes ha­zájának létrejöttét. A három nyugati hatalom ehe­lyett Nyugat-Németország jelenlegi hivatalos köreivel az úgynevezett európai védelmi közösség megte­remtésén fáradozik. Ez a katonai tömb a Szovjetunió ellen irányul. A német békeszerződés megköté­sét nem lehet tovább halogatni. Semmi más út nem vezet Német­ország békés és demokratikus új­raegyesítéséhez, Bidault úr támogatja a bonni és párizsi szerződéseket, de Franciaországban ugyanakkor nőttön nő az ellenállás ezekkel a szerződésekkel szemben. Az úgynevezett európai védelmi közösség legbuzgóbb propagátorai az Amerikai Egyesült Államok mi­niszterei. Ez számukra igen egy­szerű, miután Amerikának nem kell majd katonákat adni ehhez a tömbhöz. Dulles úr kijelentette itt, hogy a Szovjetuniónak nincs félni­valója az európai védelmi közös­ségtől. Azután azt mondotta, hogy az európai védelmi közösség elő­mozdítja Európa gyógyulását és felvirágozását. Az európai védelmi közösséghez csupán hat állam tar­tozik, köztük olyan állam is, mint Luxemburg. Európában azonban nem hat, hanem 32 állam van. Hogyan lehetséges, hogy hat állam szövetkezése meggyó­gyíthatja Európának mind a 32 államát? Nem vállalt túl nagy feladatot ma­gára ez a hat állam? A bonni és párizsi szerződések Nyugat-Német­országot egy új európai háború legnagyobb felvonulási területévé változtatják. Nyugat-Németország emellett csak a legnagyobb, de nem az egyetlen agressziós támaszpont. Amerikának világszerte legalább 82 katonai támaszpontja van. Az Egyesült Államok sokszázmillió dollárt fordít a demokratikus álla­mokban folyó belső felforgató ak­namunka pénzelésére. Azt hiszem, a bonni és a pári­zsi szerződésre nem vár jobb sors, mint amilyenben a versailles-i szerződés részesült. A béke érdekel a bonni és pá­rizsi szerződések érvénytelení­tését kívánják. A szovjet nép­től nem kívánhatnak rokon­szenvet e szerződések iránt, amelyek a szovjet nép és a többi európai nép ellen irá­nyulnak. Ebből a helyzetből van kiút. Ez az, hogy államaink legalább a béke és a biztonság kérdésében ne helyez­kedjenek szembe egymással. Ép­pen ezért kell együttes megegye­zéssel megoldani a német kérdést. A német népnek nincs szüksége a bonni és a párizsi szerződésre, amely fokozza a háborúk veszé­lyét. A német népnek békeszerző­désre van szüksége. Molotov az ülésen tartott beszé­de után két fontos dokumentumot adott át az amerikai, angol és fran­cia külügyminiszternek. Az első a szovjet kormány által kidolgozott tervezet a Németországgal köten­dő békeszerződésről, a másik doku­mentum a német békeszerződés előkészítésére és a békekonferen­cia összehívására vonatkozik. A szovjet kormány békeszerződéster­vezete a többi között a következő­ket javasolja: 1. Németországot egységes ál­lamként kell újjáalakítani; 2. A békeszerződés aláirása után legkésőbb egy évvel valamennyi megszálló csapatot ki kell vonni idegen katonai támaszpontot Né­metország területén; 3. Biztosítani kell a német nép demokratikus és emberi jogait, be­leértve a szólásszabadságot, a saj­tószabadságot, a vallásszabadságot, a politikai tevékenység és gyüleke­zési szabadságát; 4. Németországban biztosítani kell a demokratikus pártok és szervezetek szabad működését; 5. Németország területén demo­kráciacllcncs és bckcellenes szer­vezetek nem folytathatnak tevé­kenységet; 6. A volt német hadsereg és a nemzeti szocialista párt volt tag­jai számára teljes mértékben biz­tosítani kell a polgári és politikai jogokat, kivéve azokat, akiket bűn­cselekmények elkövetése miatt bí­róságok elítéltek; 7. Németország nem csatlakozhat semmiféle államcsoporthoz vagy katonai tömbhöz, amely olyan ál­lam ellen irányul, amely hadere­jével résztvett a Németország el­leni háborúban; 8. Németország számára nem kö­telezőek azok a politikai vagy ka­tonai szerződések, amelyeket a Nyugatnémet Szövetségi Köztársa­ság vagy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a békeszer­ződés megkötése előtt írt alá. Németország határalt a potsda­mi értekez'eten létrejött megálla­podásnak megfelelően kell megál­lapítani. GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK: 1. Németország bekegazdaságá­nak fejlődését semmiféle korláto­zással nem szabad akadályozni; 2. Németország mentesül az Ame­rikai Egyesült Államokkal, Nagy­Britanniával, Franciaországgal és a Szovjetunióval szembeni háború utáni adósságaitól a kereskedelmi ügyletekből származó kötelezettsé­gek kivételével. KATONAI INTÉZKEDÉSEK: 1. Németország felállíthat az or­szág védelméhez szükséges nemzeti hadsereget (szárazföldi, légi- és tengeri haderőt); 2. Németországnak meg kell en­gedni hadianyag előállítását olyan mértékben, amilyenre a békeszer­ződésben meghatározott hadseregé­nek szüksége van. Továbbá: A békeszerződést aláíró államok támogatni fogják Német­országnak az ENSZ-be történő fel­vételét. A szovjet küldöttség határozati javaslata a német békeszerződés előkészítéséről és a német béke­szerződésről tárgyaló békekonfe­rencia összehívásáról: 1. Az Amerikai Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió külügyminiszterhelyet tcsel három hónapon belül előké­szítik a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét; 2. A szövetséges államoknak, amelyek haderejükkel résztvettek a Németország elleni háborúban. kapcsolatban a békeszerződés ter­vezetének kidolgozása idején ki­fejthessék felfogásukat; 3. Biztosítani kell, hogy Német­ország képviselői résztvegyenck a békeszerződés tervezetének kidol­gozásában, mégpedig az előkészítő munka minden szakaszában. Az össznémet ideiglenes kormány megalakulásáig Kelet-Németország és Nyugat-Németország jelenlegi kormányának képviselői résztvesz­nek a békeszerződés tervezetének kidolgozásában; 4. Ilat hónapon belül, de legké­sőbb 1054 októberéig békekonfe­renciát keli összehívni a Németor­szággal való békeszerződés meg­kötésére. Ezen az értekezleten résztvesz valamennyi érdekelt ál­lam, valamint Németország képvi­selői. Megkezdődött a berlini értekezlet 8. ülése Berlin (MTI) A négyhatalmi ér­tekezlet keddi, 8. ülésén, amely a Szovjetunió németországi főbizto­sának székházában folyt le, Dulles amerikai külügyminiszter elnökölt. Az ülés megnyitása után Dulles szólalt fel. Azt állította, hogy alaptlanok azok a következtetések, amelyeket V. M. Molotov hétfői be­szédében az Egyesült Államoknak a német kérdésben elfoglalt állás­pontjából levont. Dulles ezután szembehelyezke­dett Molotovnak a német kérdés megoldására tett konkrét javasla­taival. Ezután Bidault francia és Eden angol külügyminiszter szólalt fel. A CGT közleménye a francia dolgozók bérharcának eredményeiről Párizs (TASZSZ) A sajtóban megjelent a CGT közleménye, amely rámutat arra, hogy január 29-én sikerrel folyt le a dolgozók szavatolt bérminimu­mának megállapításáért, a nyugdíjak és segélyek emelé­séért megrendezett akciónap. A közlemény kiemeli, hogy a dolgozók egységesen léptek fel szakszervezeti és párthova­tartozásuktól függetlenül és a «Force Ouvricre*, valamint a CFTC szakszervezeti közpon­tok reakciós vezetőségének sza­kadár politikája ellenére. E két szakszervezeti központ ugyanis nem volt hajlandó a CGT­vel együttműködni. A CGT vezetősége a akaratának megfelelően tot hozott általános és sztrájk előkészítéséről, szavatolt munkabérminimum meg­állapításáért folytatott harc újabb fejezete lesz. dolgozók határoza­24 órás amely a Megkezdődött a bolgár nemzetgyűlés ülésszaka Szófia (TASZSZ) Február 1-én megnyílt a bolgár nemzetgyűlés soronkövetkező ülésszaka. A Bol­gár Népköztársaság 1954. évi álla­mi költségvetéstervezetéről Kiril Lazarov pénzügyminiszter tartott beszámolót. Beszédében hangsú­lyozta, hogy a kormány által előterjesztett állami költségvetés biztosítja az ország újabb gazdasági és kul­turális fellendülését, valamint a dolgozók jólétének további fo­kozását. Az 1954. évi költségvetéstervezet az állam bevételét 18 milliárd 227 millió 235 ezer lévában, a kiadáso­kat pedig 17 milliárd 27 millió 235 ezer lévában irányozza elő. A költségvetési eszközök túl­nyomó többségét — 9 milliárd 461 millió 119 ezer lévát — a népgazdaság finanszírozására fordítják. Szociális-kulturális célokra a népi állam 3 milliárd 629 millió 69 ezer lévát fordít. Az ülésszak következő ülésein az állami költségvetéstervezet megvi­tatására kerül sor. MoipsIor) Chiléken a világ m'nden országával folytatandó szabad kereskedelemért ós az Egyesült Á lamokkal kötött katonai egyezmény felbomásáért Buenos Aires (TASZSZ) A béke chilei hívei nemrégiben mozgalmat indítottak a világ minden országá­val folytatandó szabad kereskede­lem védelmében és az Egyesült Államokkal kötött katonai egyez­mény felbontásáért a kormányhoz intézendő petíció aláírására mozgalom hatalmas méreteket tött. nyhoz , a. A I et öl-J Az «E1 Siglo- című lap jelentése szerint a mozgalomhoz több chilei parlamenti képviselő is csatlako­zott. Ezek több chilei politikai pár­tot képviselnek. A petíciót többek között aláírta Jorge de La Fuento, az Agrár Munkáspárt képviselője, Rarnon Ulloa, a Szocialista Nép­párt, Armado Mallot, a szocialista párt. Jose Cueto, a munkapárt kép­viselője és mások. „íz oroszok a kereskedelmi kapcsolatot komolyan gondolják és nem hiába jöítiink Moszkvába" Németország területéről, ezzel egy-1 lehetővé kel! tenni, hogy a Német London (MTI). A jelenleg Mosz­vában kereskedelmi megbeszélése­ket folytató angol üzletemberek egyike nyilatkozatot adott Ralph Parkernek, a londoni Daily Wor­ker moszkvai tudósítójának. Kije­lentette: ,.A szovjet kereskedelmi — — aj — •— - i,it. owvjci, ívcicaacuciui. idejűleg fel kell számolni minden I országgal kötendő békeszerződéssel szervezetekkel felvett első kapcso­lat után ugyanazt a jó benyomást nyertük, mint a londoni szovjet ke­reskedelmi küldöttségtől, azt, hogy az oroszok a keres­kedelmi kapcsolatot komolyan gondolják és nem hiába jöt­tünk Moszkvába." hely? 9. Tamás nemigen hitte ezt az adomát. Vidult rajta egy kicsit. — Tudod, Zsófika, az amelyik a döglött egér­ről ls lenya'ta a tejfölt. — Ó, a fene a fösvényét.., — Csakugyan olyan borzasztó ott — kérdezte a legényekot Tamás. A knpafogú, sovány béres, mintha ölni akarna, Tamásra vágott a tekintetével: — Csak annyit mondok: az ellenségem­nek se kívánom, hogy nála szolgáljon. — De mégis miért? — birizgálta Tamást a kérdés. — Dolgfrzni rengeteget kellett, enni meg a'ig adott, ősszel lcsiittetctt rettentő sok kor­pás kenyeret, felrakatta a padlásra, oszt egész eddig azon éltünk. Kőkeményre volt száradva, a bogarak, meg az egerek bele­fészkeltek. Emmellé nz eg'rszagú. penészes korpáskenyér mellé csak délben adtnk egy kis kását, vagy káposztát, vagy egy kis so vány tarhonyalevest. A legény nem kívánt bővebben beszélni. Ütemesen suttvogott Zsófi lábbelije, meg á három pár n-gy, dudvás csizma, amelyeket már csnk a drótok óvtak a széteséstől. Tamás kimondta a gondolatát Széli Gyürkéről, de a többi, hasonszőrű társáról, köztük Vak He­gedűsről is: — A varjú szedje ki az ilyeneknek a szemét! ... Többet aztán nem is igen szóltak a vá­rosig. Tamás mcgcsipkcdte néha Zsófii, mert nevetséges jókedvo volt. do egyébként ki-ki magának forgatta a fejében a gondolatokat. KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE Beértek Mezőberkenyésre, a városba. Ta­más sokáig szorongatta a kezét Zsófinak, az­tán mentek tovább, egyik jobbra, másik balra, IV. FEJEZET. Szilveszter hajnalán idős Vasas Józsefné kinézett az udvarra, azután az utcára. Elgondolkozott. Milyen szép is a tél, ha friss hó fedi a városszéli házikók barnára avult nádtetőit, sártól rücskös udvarait, az ólat, a szemét­dombot, az apró, halott virágágyat a kis ablak alatt, az utcákat, — szóval mindent, még a szegénységet is. Derű muzsikál ilyen­kor a szegényombor szívében, mintha ünnep volna. A pitarban meggyújtotta a méoset, fel­tette a nagy üstöt a katlanra, vizet öntött bele, rőzsét rakott alá. s a mécs lángjával meggyújtotta. Jönnek a legények, sok meleg víz kell ma. Egész évben istállóban háltak. A lópor, az istállószag bement még a boriik alá is. A két cserépknntn üresen állt; Vasasné felkapta őket, s kocogott az ártézikútra. Cs'zmája gödröket nyomott a friss hóban. Bokáig érő. sötétszínű szoknyájának alja, meg a kopott, kizöldült nagykendő a vállán, egy­kettőre nedves lett. Rá se hederített. Egész lelkét betöltötte, hogy Szilveszter van, most jönnek a fiai. Egy év óta nem látta a ncgy fiát. A kicsi után sóvárgott legin­kább, hisz olyan vézna szegény gyerek. Nem volt ő valami gyengeszivű asszony sohasem. Nem. Életében senki sírni nrm látta még. Maga is tízéves korában elkezd! o a cse­lédcskcdést, meg is edződött, dehát anya ő is. Nehéz nz egy anyának, hogy évente esr.k egyszer lássa a fiait. Helyre tette a két teli cscrépkantát, s levette nz üstfedőt, — Gőzöl a víz. Jöhetnek — mormolta félhangon. Fürge kézzel rőzsét dobált az üst alá. Lassanként megvirradt. Vasasné a kapu fe'ől neszt hallott. Mintha valamelyik fia megérezte volna hívogató gondolatait, már ide is ért — újjongott fel lelkében az öröm. Szaladt az ajtóhoz; jól hallotta: jött valaki. Ugyan melyik lehet a négy közül? Józsi; a legkisebb? Tamás; az öregbéres? Bálint? Vagy Imre! Mire kidugta a konyhaajtón fejkendővel keretezett, ráncosodó arcát, a kapu vissza be­osukódott. Csnk János jött, a veje, Vasasné csaló­dott. — János köszönt, s bement a szobába, ahol idős Vasas József, szokása szerint, piszmogott valami kosárfélével. — Esik még? — kérdezte az öreg. anélkül, hogy fo'pillantott volna, — Szállingózik — felelt kurtán a vő és az asztal mellé, a sötétzöld sarokpadra tele­pedett. ([Folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents