Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-13 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 37. SZAM SZOMBAT, 1054. FEBRUÁR »: I ARA 50 FILLÉR MAI SZÁMUNKBÓL: A csehszlovák kormány jegyzéke az Amerikai Egyesült Államok kormányához Tanárjelöltek a Radnóti-gimnáziumban Négy állandó vidéki varietét létesít az Országos Cirkusz és Varieté Vállalat A háziipari termelőszövetkezet a III. pártkongresszus köszöntésérc készül Ma és holnap rendezik meg Szegeden a kultúrverseny körzeti bemutatóját Magyarország—Egyiptom 3:0 (1:0) Elüzemavaió ünnepség a Szegedi Texiilművekben A négy külügyminiszter berlini tanácskozásainak harmadik hetében Harmadik hete tart a Szovjetunió, _ Franciaország, NagyBritannia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek január 25-én megkezdett értekezlete. E héten — hasonlóan a tanácskozások első hetéhez — ismét a Berlin amerikai körzetéhez tartozó Schönenbergben lévő, a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében tanácskoznak a külügyminiszterek. A világsajtó általában kedvezően és pozitívan értékelte a tanácskozások első hetének eredményeit. Még azok a nyugati lapok is, amelyek annakidején nagy hévvel és hanggal igyekeztek olvasóikat meggyőzni az értekezletet fenyegető kudarcról, kénytelenek voltak megállapítani, hogy az események alakulása nem igazolta feltevéseiket. Maga az amerikai küldöttség egyik tagja is arról beszélt, hogy ^bizalommal és óvatos derűlátással" tekintenék a berlini értekezlet további fejleményei elé. Megállapítható, hogy az értekezlet első két hete a Szovjetunió diplomáciai kezdeményezéseinek jegyében telt el. Molotov elvtárs már az első ülésen napirendi javaslatot tett, amit a nyugati külügyminiszterek elfogadtak. Elfogadták, hogy kérkedhessenek vele: lám, mi már az első napon engedményeket tettünk. A következő napon azonban már azon mesterkedtek — különösen Dulles —, miként kerüljék ki a számukra oly kellemetlen első napirendi pont tárgyalását, a Kinai Népköztársaság képviselőjének bevonásával tartandó öthatalmi értekezlet lehetőségét. Végülis Molotov elvtárs a három nyugati külügyminiszter felszólalásában kimutatható, a Kínai Népköztársaság szempontjából pozitívumnak mondható ellentmondások kiragadásával bebizonyította, hogy lényegében egyikük sem utasította el az öt hatalom értekezletének összehívására vonatkozó szovjet javaslatot. Molotov elvtárs e nagyszerű diplomáciai fegyverténye lehetővé tette az értekezlet további munkáját és bebizonyította, hogy a szovjet diplomácia a tények erejével, világos, meggyőző logikával törekszik a bonyolult kérdések megoldására. A szovjet kezdeményezőkészséget ékesen bizonyította a Molotov elvtárs által az első héten beterjesztett három szovjet javaslat az öthatalmi értekezlet összehívásáról, leszerelési értekezlet megtartásáról és a német nép képviselőinek a német kérdés megtárgyalására való meghívásáról. A tanácskozások második hete — mely a Szovjetunió németországi főbiztosságának és nagykövetségének az Unter den Lindenen lévő épületében zajlott le — is a szovjet kezdeményezések jegyében telt el. Az egész héten műsoron szereplő német kérdés tárgyalásánál nagy ellentétek mutatkoztak a szovjet és a három nyugati külügyminiszter álláspontjában. Az értekezlet második heti munkája ezenkívül azt is bebizonyította, hogy a nyugati hatalmak egyszerűen nem is keresik a német kérdés megoldásában mutatkozó nehézségek leküzdésének lehetőségét. Az angol küldöttség által beterjesztett és a nyugati külügyminiszterek által támogatott, úgynevezett Eden-terv, valamint a Molotov elvtárs által benyújtott német békeszerződés szovjet tervezete és az ehhez tartozó két javaslat állt és áll a vita középpontjában. Az Edenterv lényege, hogy Németországot egy olyan eljárás keretében Kell egyesíteni, amelynek középpontjában az úgynevezett "szabad* össznémet — valójában azonban a megszálló nyugati csapatok áltál irányított — -választások* állnak. A szovjet álláspont szerint elöször ideiglenes össznémet kormányt kell alakítani, amely azután megteremti a valóban szabad választások és a békeszerződések mielőbbi megkötésének lehetőségét. Jellemző, hogy a nyugati külügyminiszterek felszólalásaikban a szabad német választások védelmezőinek igyekeznek magukat feltüntetni, valójában azonban e szabad német választások feltételeinek megteremtése ellen foglaltak állást. Maga Bidault ismerte ezt be akkor, amikor arról beszélt, hogy a négy megszálló hatalom csapatainak kivonása Németország területéről a szövetségesek nyugatnémetországi védelmi rendszerének széthullásához és az angol, valamint az amerikai csapatok Európából való kivonulásához vezethet. Ezek szerint tehát a nyugati hatalmak nem Németország egységének helyreállításával, sem az európai biztonság megvalósításával, hanem az "európai védelmi közösség« mielőbbi megteremtésével törődnek. Képtelenség ezekután egyrészről az európai biztonságról beszélni, másrészt viszont arra törekedni, hogy ismét életrehívják a revánsra törekvő Wehrmachtot. A tényekkel tisztában lévő, a német militarizmust a két világháború következtében jól ismerő európai nemzetek előtt egy pillanatig sem lehet vitás: helyes az a szovjet álláspont, amely a német kérdés megoldását elválaszthatatlannak tartja az európai biztonság széleskörű problémájától. A szovjet kezdeményezés a tanácskozások harmadik hetében is jellemzője az értekezletnek. Molotov elvtárs a szerdai értekezleten is nagyjelentőségű javaslatot terjesztett elő az európai biztonság megőrzésének érdekében. E javaslattal kapcsolatos nyugati álláspontok tényekkel is bizonyítják, hogy a nyugati külügyminiszterek között magatartásban is, álláspontjaikban is alapvető különbségek vannak. Lassan közmondásossá válik Dulles amerikai külügyminiszter minden javaslattal szemben elfoglalt nemleges álláspontja. Dulles eddig semmi olyan konkrétumot sem mondott, amit javaslatnak lehetne nevezni. Heves kitörései, türelmetlen magatartása azonban kevésbbé befolyásolják Eden angol külügyminiszter higgadt fellépését, aki ugyan — az angol politikát az utóbbi időben különösen jellemző kettősség hatása alatt — magáévá teszi az európai védelmi közösségről alkotott amerikai nézeteket, azonban a tárgyalóteremből kilépve észszerűbb, a realitásokhoz közelebbálló hangon beszél. Ezzel szemben Bidault francia külügyminiszter berlini szereplésével kapcsolatban a francia sajtó aggodalmának és felháborodásának ad kifejezést, mivel Bidault az európai védelmi közösség politikája mellett áll ki ahelyett, hogy a francia nép éles, e politika ellen megnyilvánuló tiltakozását tolmácsolná. Az értekezlet eheti munkájában két zárt ajtók mögötti ülés és a német kérdés további tárgyalása szerepelt. A tegnapi ülésen kezdték meg az osztrák szerződés tárgyalását. E tanácskozások eredményei nyilvánvalóan csak az értekezlet egész héten végzett munkájának tükrében értékelhetők, azonban máris megállapítható, hogy ezalkal ómmal is érvényesül a szovjet küldöttségnek az az álláspontja, melyszerint a vitás nemzetközi kérdéseket mindenki számára elfogadható megegyezés a1 apján meg lehet és meg kell oldani. Péntek. Nemsokára fél három. Vidám, derűs arcú emberek sietnek a Szegedi Textilművek kultúrterme felé. Nem is csoda, hogy vidámak, — nagy ünnepre készülnek ma az üzemben. 1952. júniusa óta első ízben nyerték el az élüzem címet c« a vándorzászlót, azt ünneplik ma. Együtt ünnepel a Textilművek dolgozóival az egész város. Az ünnepségein megjelentek a Szegedi Városi Pártbizottság, a SZOT, a DISZ, a honvédség, rendőrség és a szegedi üzemek képviselői. Az előcsarnokban a honvéd-zenekar gyülekezik. A portás nagy sebbellobbal irányítja a szép számban megjelent vendégeket az ünnepély színhelyére. Kis izgalmat okoz, hogy még nincs itt a Budai Textilfonó kocsija, amely a nagy kincset, a vándorzászlót szállítja. De aztán ez az izgalom is elcsitul, amikor kis késéssel befut az autó. Teljesen zsúfolt a nagyterem, a zenekar tust húz és megkezdődik az ünnepség. Mindenki vidám, csillognak a szemek, kipirultak az arcok és lelkesen verődnek tapsra a tenyerek, mikor Mére Ottilia és Tiszai József, a szegedi Nemzeti Színház művészei, majd pedig a piros nyakkendős úttörő kislányok a pódiumra lépnek. Ez a vidám hangulat sugárzik az ünnepség elnökének arcáról, sőt még a műsorszámok bejelentőjéről is, akit az ünneplő közönség minden alkalommal megtapsol. Csak megérdemelt jutalom elnyerése adhat ilyen örömet: megérdemelték a textilművek dolgozói ezt a kitüntetést. Nem kis munka árán jutottak el ehhez a boldog izgalommal terhes naphoz. Komoly akadályokat kellett legyőzniük a vállalat vezetőinek és munkásainak: munkaerőhiányt, laza munkafegyelmet és nem utolsósorban a saját nézeteikben rejlő csapdákat, azt, hogy minden bajt „objektív nehézségekre" vezettek vissza. Ez volt az oka, hogy a híres Szegedi Textilművek, amely három évvel ezelőtt egymás ntán többször is élüzeim lett, most két esztendeig nem hordhatta a nagyszerű élüzem-csillagot. De most ismét itt a zászló, meg a jelvény és ez azt bizonyítja, hogy a Textilművekben úrrá tudtak lenni a nehézségeken. 104 százalékra teljesítették negyedévi tervükeit, anyagkihasználásban pedig a tervezett 87 százalék helyett 92 százalékot értek el. Erről beszél Boross Elemér, a Pamutipari Igazgatóság igazgatója, aki azonban nem feledkezik meg az elkövetkezendő feladatokról sem: a munkaerővdndorlds leküzdéséről, a munkafegyelemben mutatkozó lazaságok elleni további harcról, a termelékenység emeléséről, S utána megtörténik a várvavárt esemény. Ördögh Erzsébet, a Budai Textilfonó dolgozója átadja. a zászlót. „Örömmel, mégis fájó szívvel adom át a zászlót — mondja — Fájó szívvel, mert elvesztettük, de örömmel, mert jó helyre került". Ferenc Anna, a vállalat vezetője veszi át n zászlót és ígéretet tesz, hogy igyekeznek megőrizni és mellé megszerezni a — SZOT és a minisztertanács vándorzászlaját. Most táviratokat olvasnak fel, amelyek a győztes üzemet üdvözlik. A SZOT küldötte, majd a Városi Pártbizottság ipari osztályának vezetője, Tulkán István elvtárs beszélt. Aztán kiosztásra került a jutalom. Nyolcezer forintot vesz át ' az üzem harminc dolgozója. Jól megszolgált pénz ez. Horváth Ilona gyűrüsfonó, alapszervezeti DISZ-titkár 109.4 százalékot teljesít és ötös, legjobb minőségi eredménnyel dolgozik, 300 forintot kap. 250 forinttal jutalmazták Nagyiván Erzsébetet — az egész üzemrészben legkevesebb hulladékkal termelt. 300 forintot kapott Tombáez Ferenc, az előfonóda művezetője, akinek az üzemrésze tervét 104 százalékra teljesítette. Vidámak, derűsek az arcok. Akik nem kaptak jutalmat, együtt örülnek a jutalmazottakkal. Vidámak és derűsek az arcok — újabb harcra készülnek, a vándorzászló és az élüzem cím megtartásáért. Egyre több szegedi házban beszélgetnek a békéről Szegeden ezekben a napokban délután és esténként száz és száz házban jönnek össze szomszédok, ismerősök, hogy beszélgessenek arról, mit ír az újság, mit mond a rádió. A beszélgetések központjában a külügyminiszterek értekezlete, a béke kérdése áll. Felsővároson, Rókuson, Asóvároson, Újszegeden, a Petőfi-telepen és a tanyavilágban mindenütt vannak békebeszélgetések; Felsővároson a Hattyú-utca 60 szám alatti kis házban lakik Dobó Balázsné dolgozó parasztasszony. Az egész utca arról ismeri Do* bóékat, hogy náluk mindig meleg szoba várja a vendégeket. Esténkint itt találkoznak a jószomszédok, rokonok. Körülülik az asztalt és felváltva olvassák a napi sajtót Elsőnek mindig a külügyminiszteri értekezlet híreit tárgyalják meg, A Csongrádi-sugárút 19 szám alatt lakik Szabó Jánosné háziaszszony, aki nem ismer fáradságot, ha a béke ügyéről van szó. Amikor elvégezte a háziasszonyi teendőket, felkeresi szomszédait és meghívja őket otthonába. Ezen a héten is volt náluk békebeszélgetés s Szabó Jánosné büszke arra, hogy húszan jöttek össze náluk. Hajabács Ernő az újszegedi általános iskola tanítója több mint három évtizede lakik Újszegeden. A Jankovics-utcában sokan laknak olyanok, akiket ő tanított meg a betűvetésre s még most is gyakran fordulnak hozzá tanácsért, ök mindig nyitott ajtóval fogadják a békeharcos tanítót. Hajabács Ernő ilyenkor maga köré gyújt 5—10 úttörőt, — egy kis kultúrbrigádot, akik a békebeszélgetéseket szava latokkal/ dalokkal, felolvasásokkal teszik közvetlenebbé, ünnepélyesebbé. A szegedi üzemekben is egyre több szó esik a békéről. Most van nyolc hónapja, hogy az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyárban — az országban első ízben — felállították a világoskékszínű — Kérdezzfelelek — ládákat. Azóta több mint 300 külpolitikai vonatkozású kérdésre adtak ezek a kis ládák megnyugtató választ az üzem dolgozóinak. Az Üjszegedi Kendergyár példája nyomán pedig azóta az országban sok-sok üzemben, vállalatnál állítottak fel ilyen békeládákat) <ytz ájf Lakóház makettet .. .. Három utcát övez körül a Marxtéri új lakóház. Az Attila-utcát hatalmas boltíves kapu öleli majd át. Az épülő új lakóház falait hó fedte be, a Marx-téren az óriás daru, mint egy hatalmas kar nyúlik előre: látszatra minden csendes, de az építőmunkások nem ülnek tétlenül. A Dabis női- és a Borbola férfi-brigád födémelemeket gyárt a tetőrészhez. Csánk Elemér építésvezető is igencsak kint tartózkodik s a művezetővel együtt pontos ütemtervet készítenek, hogy amint kedvezőre fordul az idő, rögtön folytathassák a munkát. Nem akarnak késlekedni — habár a nagy hó akadályozta a munkamenetét — sok munkáscsalád várja, hogy beköltözhessen az új, szép lakásba. A képen az új lakóház makettje látható.