Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-11 / 35. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 FEBRUÁR lí. DELMAGYBR0RSZI6 A MŰSZAKIAK NAGY FELADATA rift Az elmúlt év június 28-i párthatározat alapján született új kormányprogramm minden intézkedése a magyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emelkedését irányozza elő minden területen. Ipari vonatkozásban a programm végrehajtása reánk, szegedi műszaki dolgozókra is igen komoly, nehéz, de megtisztelő feladatot ró. Szeged a könnyűipar városa és főként textilipari üzemei vannak, amelyek elsőrendű közszükségleti cikkeket állítanak elő. A kormányprogramm végrehajtása érdekében az a feladatunk, hogy dolgozó népünket minőségileg kifogástalan ruházattal, a mezőgazdaságot pedig kifogástalan minőségű ponyva és zsákanyagokkal lássuk el. E feladatok végrehajtására az egyes üzemek az elmúlt év utolsó negyedében jól felkészültek és biztosítani tudták a zökkenőmentes átmenetet az új tervévre. Ha átmeneti nehézségek még mutatkoznak is egyes helyeken, de ha jól dolgozunk, ezek megszüntetése már csak rövid idő kérdése, mely után terveinket egyenletesen, minden vonatkozásban teljesíteni tudjuk. A Szegedi Textilműveknek az a feladat jutott, hogy a minőség megjavításával egyidejűleg finomítsa termeivényeit, .tehát vékonyabb ruházati cikkek előállítására szolgáló fonalat fonjon. Az átszervezési munka megtörtént, a gépek bejáratása rövidesen befejeződik és néhány nap múlva teljes kapacitással dolgozunk. A minőség megjavításával kapcsolatos ezévi feladatunk még, hogy fonalunk egyenletességét javítsuk. Ebben a munkában főképpen üzemünk technológusai kapcsolódtak be és minden remény meg van arra, hogy tudományos módszerekkel végzett kísérletezéseink sikerre vezetnek. Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozóinak az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell a mezőgazdaság szükségleteit fedező ponyva anyagokat gyártaniok. Az átállítás ebben az üzemben is sikeresen folyik, az eddigi könnyű szövőszékeken dolgozó szövők nehéz gépekre való betanítása már részben megtörtént és az új programmnak megfelelően, ebben az évben fokozottabb mértékben kell nehéz gépeik javítási és karbantartási munlatait előirányozniok. Az üzemek műszaki dolgozói az elmúlt év utolsó negyedében hozzákezdtek új feladataiknak megfelelően a műszintervek elkészítéséhez — most feladatuk az, hogy ezeket határidőre végre is hajtsák. A műszintervek készítésével kapcsolatosan a legnagyobb figyelmet a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a forgóeszköz csökkentésére, a minőség megjavítására és a munkavédelmi intézkedésekre kell fordítanunk, mint olyan tényezőkre, amelyek egyrészt a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését jelentik, másrészt pedig az egyes üzemek gazdasági és szociális eredményeinek megjavítását célozzák. Minden erőnket terveink végrehajtásához szükséges előfeltételek megteremtésére kell most fordítanunk. A műszaki dolgozókra igen sok irányú feladat hárul. A megtervezett intézkedéseken kívül igen sok módja mutatkozik még annak, hogy eredményeinket javíthassuk, ha figyelembe vesszük mindazokat a lehetőségeket, amelyek a főfeladatok megoldásának alátámasztására szolgálnak. Elsősorban szükséges a műszinttervek időben való végrehajtása érdekében, hogy a karbantartó és jaVltó műhelyeink kapacitásait alaposan felmérjük és a normális karbantartási munkákhoz szükséges kapacitáson felül ütemezzük be a karbantartó és javító műhelyek által elvégzendő feladatokat, például a tartalék alkatrész gyártással kapcsolatban is. Igen fontos, hogy a műszintervek végrehajtásához szükséges anyagokról már most gondoskodjunk, megrendeléseinket kellő időben adjuk fel, hogy azok a munkálatokhoz hiánytalanul rendelkezésre álljanak. A termelékenység emelése érdekében feltétlenül szükséges, hogy a tervszerű megelőző karbantartást tervszerint pontosan hajtsuk végre és a TMK munkáját minőségileg is ellenőrizzük. Igen. fontos az, hogy a tartalék alkatrészgyártást helye-: sen tervezzük meg és ne akkor kelljen alkatrészt készíteni, amikor már a törés, vagy a hibásodás megtörtént és ebből gépállás származik. Ezzel és egyéb rendszeresen végzett gyári munkákkal kapcsolatosan feltétlenül szükséges, hogy nz alkatrészekből házi szabvány szerint^pontos méreteket készítsünk. Üzemeinkben maradéktalanul érvényt kell szerezni annak a jelszónak, hogy a „legfőbb érték az ember.« Ennek érdekében fokoznunk kell a balesetelhárítási intézkedéseinket. Allandósn keresni és kutatni kell azokat a helyeket, ahol balesetek előfordulnak és azok lehetőségeit meg kell szüntetni. A védőberendezések készítése, továbbá az erre vonatkozó nevelő és oktató munka állandó feladatunk kell, hogy legyen. Ugyancsak meg kell javítanunk tűzvédelmi munkánkat is egyrészt a tűzoltóeszközök tervszerű megelőző karbantartásával, de legelsősorban a üizek keletkezéseinek okait kell megszüntetnünk. Ugyancsak feladatunk a munkafegyelem további megszilárdítása. A műszakiakra is jelentős mértékben hárul, hogy az igazolatlan hiányzások és késések megszűnjenek. A műszakiak feladata igen sokirányú, s hogy ezen követelményeknek helyt tudjunk állani, minden műszakinak el kell sajátítania a legújabb technikát, hogy ezt üze. meinkben alkalmazhassuk. A műszakiak szakmai továbbképzését részint az üzemekben kell elvégezni, másrészt pedig a Műszaki és Természettudományi Egyesületben, ahol továbbképző tanfolyamokon szakmai előadások meghallgatásával bővíthetik műszakiaink ismereteiket és megismerhetik a tudomány legújabb eredményeit. Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy a Tudományos Egyesületben való munkát és az abban való részvételt sok műszaki dolgozónk elhanyagolja és lebecsüli. Felvilágosító munkával el kell érnünk, hogy a tudományos egyesületi előadásokra nagyszámú műszaki dolgozó gyűljön össze és hozzászólásaikkal segítsenek megjavítani a tudományos munkát és az abból származó gyakorlati eredményeket. Terveink minden vonatkozásban való teljesítése és eredményeink megjavítása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, hogy a Szovjetuniótól átvett és a magyar munkaverseny mozgalmat felkaroljuk és kiépítsük. Különösen most van erre nagy lehetőség a Minisztertanács és a SZOT új határozata alapján, amely nyomán megnövekszik a dolgozók munkakedve, hiszen sokkal nagyobb lehetőségek állanak előttünk a munkasikerek elérésben, mint eddig. Hasonlóképpen nekünk, műszaki értelmiségnek a magunk munkaterületén szervezettebb munkával, a munkaversenyben való aktív részvétellel kell a versenyek tengelyébe állnunk és irányítanunk. Nem helyes az az álláspont, ha egyes üzemek a látszat kedvéért minden versenymozgalmat be akarnak vezetni, mert ez szétforgácsolja az erőket. De igenis kötelességünk bevezetni azokat a mozgalmakat, amelyek egyes gyengébb munkaterületünk meg javítását elősegítik. Ugyancsak szükséges, hogy a műszakiak sokat járjanak a dolgozók között, beszélgessenek el velük, vegyék figyelembe javaslataikat, tanítsák a dolgozókat, de tanuljanak is tőlük, fogadják el a dolgozók bírálatait, ne utasítsák azokat ridegen vissza, mert csak a jó tapasztalatok árán tudjuk munkánkat megjavítani. A dolgozók tömegesen adtak be most a III .pártkongreszszusra való készülődés során olyan javaslatokat, amelyek megvalósításával a kongresszusi versenyben gyönyörű eredményeket érhetünk el. Nekünk műszakiaknak ezt a nagyszerű versenymozgalmat jó és alapos munkával kell elősegítenünk, hogy a vállalásokat, első negyedéves tervünket maradéktalanul teljesíthessük. Fontos, felelősségteljes munkaterületen dolgozunk és mi ebben a nagy és felemelő munkában teljes erőnkkel, minden tudásunkkal részt akarunk AZ EMBER akaratlanul . is megpillantja a szép fenyőfát az újszegedi Haladás termelőszövetkezet központi épülete bejáratánál. Gyakran vet pillantást a fára Kődör Istvánná is — a könyvelőnő, — amikor reggel jön a munkába. Szereti a szépet; a fákat is. Hődörné egyszerű, szerény, középtermetű asszony, látszatra törékeny. „Erős akaratú, lelkiismeretes és pontos* — így mondta ezt róla az elnök és aztán Mészáros András is, a kertészeti brigád vezetője. Hődörné asztalán bársonyos fényű selyemzászló áll. Ez is jelzi, hogy ő — Hődörné — most Szeged legjobb termelőszövetkezeti könyvelője. A vándorzászlót Nutter Erzsébettől, az Üj Élet tsz könyvelőjétől nyerte el. Ilyen a verseny. Hődörné meg akarja tartani a zászlót. Nutter Erzsébet vissza akarja szerezni. S a többi tsz-könyvelők is el akarják hódítani a zászlót. Folyik ez a nemes vetélkedés, amelynek végeredményben csak győztesei vannak. SZÉP ÉS SOKOLDALÚ egy termelőszövetkezeti könyvelő munkája. Benne él a közös nagy családban — öröme, bánata egy a többi tagokéval. A könyvelő — ez csak természetes — irodában dolgozik. De Hődörné is nagyon érdeklődik mindig a kinti munkákról; tud is róluk. Némi ízelítőt ad a tsz könyvelő sokoldalú munkájából Hődörné mosolyogva elmondott szava: — Még azt is könyvelni kell hogy hány tojást tojnak naponta a tyúkok... A könyvelőnő vezeti a pénztárnaplót, végzi a bank felé az elszámolást, kezeli a raktárnyilvántartást, a kiadási naplót is, stb. Persze, a könyvelő munkája sem megy simán, zökkenő nélkül. Megtörténik, hogy a statisztika összeállításához — a statisztikát is a könyvelő vezeti — nem elég pontos adatokat adnak a munkacsapatvezetők, brigád vezetők. De okoz bosszúságot a Nemzeti Bank szegedi fiókja is. Ott, néha vontatottan intézik az ügyeket és „cifrázzák* a dolgot. Előfordult, hogy a bankból pénzt akartak kivenni. A bankban csak nehezen adtak a tsznek — a sajátjából. Nemrég a Haladás tagjai egy tehenet adtak be és az érte járó pénzt a bankban tévesen a szegedi Alkotmány tsz számlájára írták. Kit ne bosszantana ez?! Igaza van abban Hődör Istvánnénak, hogy a bankban is „kevesebb bonyodalommal" intézzék az ügyeket. Nem az emberek vannak a bankért, hanem a bank az emberekért. NEM KIS MUNKA volt elkészíteni a szövetkezet ezévi pénzügyi, növénytermelési, állattenyésztési Szövetkezeti emberek n. A köny velőnő tervét. Elnöknek, munkacsapatvezetőknek, brigádvezetőknek, tagoknak alapos megfontolással kellett végezni ezt a feladatot. S természetesen nem kevés volt a munkája etéren a könyvelőnek. Hődörné egy keményfedelű füzetet lapoz fel és abból sorol el néhány adatot. Az évi terv szerint az 1954-es őszi jövedelemelosztáskora tagság készpénzjárandósága 22 forint lesz. Ehhez jön még a természetbeni járandóság: búzából, kukoricából, gyümölcsből és más egyébből is. Ezévben is az egyik legfőbb jövedelemforrása a Haladás termelőszövetkezet tagjainak a húsz hold öntözéses kertészet. Ez 188 ezer forint hasznot hoz majd. A gyümölcsösükből 162 ezer forint jövedelmet várnak. Ezek a számok még csak tervezetek. De a szövetkezet tagjai jó gazda módján állították össze a tervet — azt végre is hajtják. A multévi zárszámadás is meggyőzte a tagokat arról; hasznuk és jövedelmük saját munkájuktól függ. A könyvelőnő egy esztendeje lépett a szövetkezetbe. A közgyűlésen aztán a tagság megbízta őt a könyvelői teendők elvégzésével. Kezdetben új volt számára ez a munka, de erőt adott neki a többi szövetkezeti tag biztató szava. Aztán segítette őt munkájában — szakmai téren — Rózsa József is, a Szegedi Városi Tanács mezőgazdasági osztályának tsz főkönyvelője. Teltek a napok és elfolytak a hetek is. Hődörné megismerte a szövetkezeti könyvelés minden csinyját-binyját és pontos, lelkiismeretes munkát végzett — s végez ma is. Igen megszerette a szövetkezeti életet és az elmúlt ősszel, amikor többen a Haladás tsz-ben is azon gondolkodtak: kilépjenek-e, vagy bennmaradjanak. Hődörné is ismertette az igazságokat. Segített abban, hogy megszilárduljon a termelőszövetkezet. s az ingadozók ne vétsék el a lépést. A KÖNYVELŐ IS kap pénz- és természetbeni járandóságot. Hődörné havi jövedelme — a természetbeni járandóságokat is pénzre átszámítva — mintegy 1100 forint volt. Ehhez jött még a háztáji gazdaság sokszáz forintos jövedelme. Mert háztáji föld a könyvelőnek is jár — ő is csoporttag. A központi tanyaházban lévő irodában meleget ad a kályha. Az asztalnál Hődörné és több más termelőszövetkezeti tag ül. A terveikről beszélnek. Hődörné azt mondja félig tréfásan, félig komolyan Mészáros Andrásnak, a kertészeti brigád vezetőjének: Bandi bácsi, tavasszal megyek én is a kertészetbe dolgozni. Bandi bácsi végigsimítja szöghaját, kicsit gondolkodik. Tudja ő is, milyen fontos a könyvelő munkája, s Hődörnének ott a helye, ahol van. Válaszában nevetve, tréfálkozva jelenti ki: — A kertészeti brigádban csak 60 kilón felüli asszonyok dolgozhatnak. Nagy a nevetés, mert hiszen a középtermetű Hődörné persze, hogy nincs 60 kiló. De nem is ez a lényeg, Bandi bácsi a szavaival azt akarta kifejezni; Hődörné munkája a könyvelői beosztásban értékes, s a szövetkezetiek azon a poszton számítanak rá. A KÖZÖS ÉLET formálta Hődör Istvánnét. Nem is olyan régen ünnepnap volt számára. Kis belső izgalommal állt oda a Haladás tsz párttagjai elé a párttaggyűlésen és mondotta el az életét, s azt, hogy miért szeretne a párt tagjai sorába kerülni. Aztán a párttagság döntött. Hődörnét tagjelöltnek vették fel, mert kiérdemelte. A könyvelőnő édesanya is. Négy gyermeke van; Gizella nyolc éves, István hat éves, Éva négy éves, Zolika pedig két esztendős. Zolika a bölcsődében szokott addig lenni, amíg édesanyja, édesapja munkáját végzi. Gizike, István és Éva pedig gyakran elmegy édesanyjával a tsz-irodába, ahol elmókáznak, játszanak vele, még az őszbecsavarodott tsz-tagok is. Férjével sok vidám percet tölt Hődörné gyermekei között, esténként. Az egyik este Gizi azzal állt oda szülei elé, hogy ő bizony szeretne balettiskolába járni. S ezeknél a szavaknál Hődörné eszébe jutott a saját gyermekkora is. „A mi gyermekeink más világban nőnek* — gondolta, S szeretettel simogatta végig Gizus haját. A HALADÁS TSZ tagjai közül hol ez, hol az jár színházba és moziba. Természetesen jár szórakozni a könyvelőnő és a férje is. Ha olyan a film, vagy a darab a színházban, akkor viszik magukkal a gyerekeket is. ,.. Az irodában fróasztala mellett ül a könyvelő. Végzi megbecsült, fontos munkáját. Morvay Sándor Orvosküldőtlség utazott a Szovjetunióba Dr. Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter vezetésével szerdán öttagú orvosküldöttség utazott a Szovjetunióba. A küldöttség a szovjet egészségügyi hálózat intézményeit, a gyógyító-megelőző ellátást, a közegészségügy-járványügy, az orvosképzés és orvostovábbképzés rendszerét és módszereit tanulmányozza. A KARIKATÚRA MICHELANGELÓJA Emlékezés H. Daumier halálának 75. évfordulójára venni. NAGY SÁNDOR főmérnök A TÁRSADALMAT a mindennapi életet, az embereket alakító, nevelő tényezők sorában fontos helyet foglal el a karikatúra, a íerdeségek művészi nagyítója és rögzítője. Egyrésziik tiszavirágéletű: eltűnik a múló idővel, amely létrehozta. Az értékes, a példává magasztosult művek azonban megmaradnak, hogy újból és újból termékenyítve emlékeztessenek a múltra, tanítsanak és neveljenek, követésre buzdítsanak. A kiemelkedő művek sorában is az első hely illeti meg a múlt század nagy francia művésze, Honoró Daumier alkotásait. Halálának 75. esztendejében emlékezzünk a halhatatlan mesterre, a „karikatúra Michelangelójára", aki sírkövének felirata szerint is „jó ember, nagy művész cs nagy hazafi" volt. Daumier-t Marseillo adta a világnak. Születése után néhány évvel a kis Honoró atyja, a titokban rimeket faragó üvegesmester, családjával Párizsba költözik, remélve, hogy a Szajnaparti nagyvárosban elismerést arat. Téved. Honoré egy ügyvéd kifutója lesz, majd egy könyvboltban tanonc —. s úgy mellékesen rajtolni tanul, a litografálás műhelytitkaival ismerkedik. Egy-egy munkáját eladja, így segít családján. Telnek az évek, s Honoré Daumier-ra felfigyel a kitűnő rajzoló, majd szerkesztő és kiadó: Jacques Philipon. 1830, a júliusi forradalom évo, X. Károlyt elsöpri és helyébe Lajos Fülöp lép, a „polgárkirály". Ez a jóltáplált zsarnok nyirbálni kezdi a sajtószabadságot, vérbefojt minden forradalmi megmozdulást. Az országban izzik az elkeseredés parazsa. A „polgárkirály" uralmának első hónapjában Philipon megindítja politikai és irodalmi szatirikus hetilapját, a „La Caricature"-t, amelynek munkatársai az akkori idők legkiválóbb grafikusai. A rákövetkező évben már itt dolgozik Homoré Daumier is. Hamarosan megízleli a börtönlakók kosztját: egyik rajzában mindent elnyelő molochnak ábrázolta Lajos Fülöpöt, s a bíróság ezt a „bűnt" hathónapi zárkával torolja meg. DAUMIER ÉLETMŰVE a kor társadalmának nagy szatírája. Az élősdiek úgyszólván minden fajtáját beleilleszti különös gyűjteményébe, s csaló ügyvédtől kezdve, a legnagyobb csalóig, Lajos Fülöpig. Érzékeny szeme persze nemcsak a durva, visszataszító ellentmondásokat és hibákat fedezi fel, hanem az apró fonákságokat is, s rajzaiból mély emberismeret, nagy jellemzőerő, komoly élettapasztalat árad. A képei megragadják a szemlélőt. Ha megszólalhatnának, körülbelül ezt mondanák: „egy vagyok a sok közül, a tőkéstársadalom tragikomikus alakja. Jelszóm: a pénzzel mindig célbajutsz, s mindegy, hogyan szerzed meg; ez a cél szentesíti az eszközt!" A képzőművészet legharcosabb, legbátrabb, legszókimondóbb alakjai közé tartozik Daumier. Művei a francia uralkodóosztály képmutató, hazug magatartásának maró szatírái. Képeinek komikuma a mélyből fakad; jellemzőereje alapos emberismeretről tanúskodik: az egyéni vonásokban mindig megtalálja a tipikusát, a figurái igy nemcsak konkrét egyéneket jellemeznek, hanem egy-egy réteget, osztályt is. Műveiben vonalakban öltöztette igazságszeretetét, harcos törekvéseit. AZ ELNYOMÓK KARIKATÚRÁI mellett megfestette és megrajzolta az egyszerű embereket, a munkásokat, mosónőket is. Sok-sok szeretettel, együttérzéssel, harcostársi szolidaritással nyúl ezekhez a témákhoz. Az elnyomot. tak igazságába vetett hit, a nyomorba taszított, s a sötétből a napfényre kívánkozó nép élete megragadó művek alkotására ihlette őt. Igaz művész és hazafi volt. Kora képzőművészei közül talán a legvilágosabban ismerte fel a fejlődés irányát, törvényszerűségeit. Művei mellett tettek is sorakoznak. A becsületrendet, az uralkodóosztály elismerését visszautasította. A párizsi kommün idején nemcsak képeivel állt a forradalom ügye mellé, hanem egy múzeum vezetését is elvállnlta. Honoré Daumier 1879hen örökre lehunyta a szemét. Többezer művet, köztük mintegy 4000 kőrajzot, 1000 fametszetet, számos festményt hagyott hátra. Gazdag örökség ez, amelyből tanulnak a haladó művészek, a nép ügyének harcosai szerte a világon. Ütletgazdaság bátor és éles kritika, a haza a nép és a művészet lángoló szeretete, a képmutatás és hazugság tazó gyűlölete — Daumier szellemi hagya* téka.