Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

OtLMIGY^RORSZAG VASÁRNAP 1954. FEBRUÁR 7. A Siovietunió Németország mielönb] újraegyesítésére és szabad össznémet váiasztiso i meg?a ásítása lőre szik Molotov elvtárs felszólalása a külügyminiszterek értekezletének pénteki, 11. ütésén Berlin (MTI) Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője a péntek esti sajtóértekezleten beszámolt a négyhatalmi értekezlet 11. üléséről, amelyen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. Az értekezlet péntek ülésén a külügyminiszterek elhatározták, hogy hctfön zártkörű ülést tartanak cs ezen az első napirendi ponttal összefüggő kérdésekről fognak tanácskozni. Az erre vonatkozó javaslatot Dulles tette meg. Molotov szovjet külügyminiszter javasolta, hogy mindegyik küldöttséget három vagy öt tag képviselje a zártkörű tanácskozásokon. Dulles indítványozta, hogy minden küldöttség öt tagjával képviseltesse magát a zártkörű megbeszéléseken. Bidault három, Eden négy tag bevonását ajánlotta. A határozat értelmében a zártkörű ülésen minden küldöttség részéről a tolmáccsal együtt négy tag vesz részt. A pénteki ülésen mind a négy külügyminiszter felszólalt. Iljicsov saját benyomásait ismertetve rámutatott: Dulles azzal kezdte beszédét, hogy igen gondosan áttanulmányozta Molotov csütörtöki felszólalását és az általa beterjesztett határozati javaslatot, de nem tud egyetérteni vele. Bidault francia külügyminiszter azt mondta, hogy a francia küldöttség nagy sajnálatára szintén nem fogadhatja el Molotov javaslatát. Eden angol külügyminiszter hangoztatta, nem lát indokot a néhány nap előtt általa benyújtót* és a német kérdés rendezésére író nyúló javaslatának visszavonására, vagy lényeges megváltoztatására. Eden azt állította, hogy a szovjet határozati javaslat nem biztosítja az úgynevezett szabad össznémet választások végrehajtását. Ami a Szovjetuniónak a megszálló csapatok kivonására tett ajánlatát illeti, Eden kijelentette, hogy azt nem lehet elfogadni. Hasonló álláspontra helyezkedett Dulles amerikai és Bidault francia külügyminiszter is. Az ezzel szemben felhozott érv, ha ugyan érvnek nevezhető, az volt, hogy a megszálló csapatok kivonása Kelet- és Nyugat-Németországból állítólag nem mozd'taná elő a szabad választások végrehajtását, mert -lefegyvorzettségre* kárhoztatná Nyugat-Német©rszágot. Eilcn úr bizonyos okokból nem hajlandó figyelembe venni, hogy a szovjet javaslat értelmében egyidejűleg vonnák ki a megszálló csapatokat mind Kelet-. mind Nyugat-Németországból — mondta Iljicsov. Molotov szovjet külügyminiszter pénteki felszólalásában hangoztatta: komoly ellentétek állnak fenn közöttünk. Ezzel a ténnyel komolyan kell foglalkoznunk. Dulles úr azt állítja, tudja, hogy Molotov mit gondol, mire törekszik. Biztosíthatom róla, hogy ezt Molotov mégis jobban tudja. Ami a szovjet javaslatok lényegét illeti, azt tények és mind a négy hatalom által aláírt egyezmények 1ámasztják alá. A szovjet küldöttség •— mint ismeretes — foglalkozott itt azokkal a körülményekkel, amelyek Hitler uralomrajutósához vezettek. Ehhez Dulles úrnak nem volt megjegyzése, Bidault és Eden urak is csak egy-két szóval érintették ezt a kérdést. Eden pénteken azt állította, hogy . a szovjet küldöttség lebecsüli a parlamentáris választási formákat. Ami a parlamentarizmust illeti úgy véljük, hogy ez előrehaladást jelent a múlthoz képest, de ennek ellenére jelenleg nem nyújt teljes biztosítékot a revanssa vágyó és fasiszta erők hatalomrajutásával szemben. Ezt számos ténnyel bizonyítottuk be, és érveinket itt senki sem tudta megcáfolni. A szovjet küldöttség nyomatékosan felhívja erre az érdekeltek figyelmét. A potsdami egyezmény, amelyet mind a négy itt képviselt hatalom aláírt, kimondja, hogy a német békeszerződést az e célra alakult német kormánynak kell elfogadnia. A nyugati külügyminiszterek c fontos kérdés elől is kitértek. Egyesek azt az állítást kockáztatták itt meg hogy a Szovjetunió ellenzi NémetOrszág újraegyesítését és a szabad össznémet választások végrehajtását. A Szovjetunió a valóságban • Németország mielőbbi újraegyesítésére cs igazán szabad össznémet választások megvalósítására törekszik. Az össznémet választások problémája komoly kérdés, amelynek elemzésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a történelmi tapasztalatokat. Biztosítja-e a nyugati hatalmak tervezete a szabad össznémet választások végrehajtását? A nyugati hatalmak azt kívánják, hogy a ®szabad választásokat* a megszálló csapatok fennhatósága alatt valósítsák meg. Mi ezzel szemben úgy véljük: a szabad össznémet válasz tásokat csak maguk a németek valósíthatják meg minden külső nyomás és beavatkozás nélkül. Lehetetlen álláspont, hogy magát a német választótörvényt is Angliában dolgozzák ki. Eden úr azt kérdezte, cllenzi-e a Szovjetunió semleges országok képviselőinek bevonásával alakítandó ellenőrző bizottság létrehozását az össznémet választásokkal kapcsolatban. Mi mindenfajta külföldi ellenőrző bizottság ellen vagyunk. -Egyeseknek* nern tetszik a Német Demokratikus Köztársaság rendszere. Nekünk viszont a nyugatnémetországi rendszer nem tetszik. Szó esett itt az 1953 június 17-én Berlinben és a Német Demokratikus Köztársaságban lejátszódott eseményekről is. Tudjuk, hogy az akkori eseményeket külső kezek irányították. Az ebből folyó tanulságok levonása után ezek az események nem fognak többé megismétlődni. A népi Kína rendszere sem tetszik bizonyos köröknek. A Kínai Népköztársaság ennek ellenére él és fejlődik, s 500 millió ember alkotó tevékenyigére támaszkodik. Taivan szigeán is van egy kínai rendszer. Ez azonban külföldi csapatok segítségére támaszkodik. És ez a különbség alapvető különbség. Mit javasol a Szovjetunió? Először: segítséget kell nyújtani a keleti és nyugati németeknek ahhoz, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, ideiglenes össznémet kormányt alakítsanak és össznémet választásokat hajtsanak végre. Másodszor: azt, hogy vonjunk kl valamennyi megszálló csapatot egész Németország területéről. Nem kétséges, hogy az, aki tényleg kívánja a szabad össznémet választások megvalósítását, nyugodtan elfogadhatja ezeket a javaslatokat. Azt mondják, hogy ideiglenes össznémet kormány alakítására nincs lehetőség. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Ez a kormány csak rövid ideig működne majd. Ha létrejön, ez azt jelenti, hogy a választásokat maguk a németek és nem a megszálló hatalmak hajtják végre. Eden úr azt állította, hogy a két németországi rendszer együttműködésére nincs lehetőség. Ez sem igaz. Mi is, akiknek országaiban különböző rendszerek vannak, itt ülünk és tanácskozunk. Miért félnek tulajdonképpen annyira a Német Demokratikus Köztársaságtól, amikor arról van szó, hogy a békéről és a német nép nemzeti érdekei érintő kérdésekről kell tárgyalni? Ami a megszálló csapatok kivonását illeti, azt mondották Itt, hogy ez nemcsak Nyugat-Németország, hanem egész Nyugat-Európa védtelenségéhez vezetne. Ezek az aggodalmak teljesen alaptalanok, hiszen a megszálló csapatokat a szovjet javaslat értelmében Nyugat- és Kelet-Németországból egyidejűleg vonnák ki. Kétségtelen, hogy a német lakosság ezt megelégedéssel fogadná. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya többízben tett javaslatot arra, hogy a német rendőrség erejére és elhelyezésére vonatkozólag is egyezzék meg a két németországi rendszer. összefoglalva: a szovjet javaslat célja: 1. össznémet kormány létrehozása; 2. az össznémet választások irányításának német kézbe adása; 3. ennek érdekében a megszálló csapatok egyidejűleg történő kivonása egész Németország területéről; 4. Németországnak nem szabad katonai szerződést kötnie, vagy katonai tömbökhöz csatlakoznia. A szovjet javaslatok elfogadása lehetővé tenné Németország demokratikus és békeszerető államként történő felújítását — mondotta Molotov szovjet külügyminiszter, majd hozzáfűzte: — Az itt elhangzott nyilatkozatok azt tükrözik, mintha a nyugati külügyminiszterek abba akarnák hagyni a német kérdés békés megoldására irányuló próbálkozásokat. A Szovjetunió küldöttsége azt kívánja, hogy folytassuk az erre vonatkozó törekvéseket. Molotov beszéde után került sor a már bevezetőben említett határozathozatalra. A 12. ülést szombaton délután 3 órakor tartják. NEMZETKÖZI SZEMLE A négy külügyminiszter berlini értekezlete Németország Kommunista Pártja nyilatkozatot juttat el a négy külügyminiszterhez Düsseldorf (ADN). Németország Kommunista Pártjának Elnöksége nevében Fritz Rischo és Osear Neumann pénteken sajtóértekezletet tartottak, amelyen nyilvánosságra hozták Németország Kommunista Pártjának nyilatkozatát. A nyilatkozat részletesen ismerteti, hogyan nyomja el az Adenauer-kormány a demokratikus szabadságjogokat Nyugat-Németországban. A nyilatkozatot a berlini értekezleten résztvevő négy külügyminiszternek készülnek átnyújtani. Molotov szovjet külügyminiszternek arról a javaslatáról, hogy egész Németországban tartsanak népszavazást a háborús szerződések és a békeszerződés kérdésében, megállapítja a nyilatkozat: ez a javaslat utat nyitott a német népnek, hogy teljesen szabadon élhessen önrendelkezési jogával. A nyilatkozat hangsúlyazza, hogy a remilitarizálds és a háborús szerződések elleni harc elválaszthatatlanul összekapcsolódik a demokráciáért vívott harccal. Ezt a harcot győzelemre vinni anyA bonni parlament első olvasásban jóváhagyta az új állami költségvetést Berlin (MTI). A bonni parlament pénteki ülésén első olvasásban elfogadta ós az illetékes bizottságokhoz áttette az új állami költségvetésül szóló törvénytervezetet. Az új nyugatnémet költségvetés kiadási előirányzatának összege 27.1 milliárd márka. Ennek a hatalmas összognek körülbelül 65 százalékát a nyugati hatalmaknak fizetett megszállási költségek és az újrafelfegyverzésre költött kiadások emésztik fel. nyi. mint utat nyitni nz igazi szuverénitás felé. E szuverénitús alapja, hogy a német polgárok szabadon dönthessenek a bonni és párizsi szerződések révén történő leigázásnk ellen és az igazságos békeszerződós megkötése érdekében. (MTI). ezen a héten — az előzetes megállapodás értelmében — Berlin demokratikus körzetében, az Unter den Linden-en emelkedő szovjet nagykövetség épületében folytatta munkáját. A három nyugati ország külügyminisztere először hétfő délután, röviddel három óra előtt lépte át a berlini övezethatárt, hogy néhány perc múlva — a szovjet katonai díszőrség sorfala előtt elhaladva — kíséretükkel együtt helyet foglaljanak a szovjet nagykövetség tárgyalóterméül szolgáló, lenyűgöző méretű, húsz méter magas kupolatermében, a hatalmas kerek tanácskozó asztalnál. Itt, ebben a teremben döntő stádiumába került e héten a második napirendi pontról, »A német kér-, dés és az európai biztonság megőrzésének feladatairól* szóló tanácskozás. E napirendi pont fontosságára jellemző az, amit Molotov elvtárs jegyzett meg egyik felszólalásában, hogy a berlini értekezletet főleg annak alapján ítéli majd meg a világ, milyen eredményekre vezet a német kérdés megtárgyalása. A tárgyalások során két terv került a «ncgy nagy* asztalára: Eden angol külügyminiszter terve és a szovjet küldöttség javaslata. Felvetődik a kérdés, mi az egyik és mi a másik terv célja? Mit mond az egyik, s mit mond a/ másik javaslat? ( Aa „Eden-íert" amelyet nyilvánvalóan külön öszszcbeszéléseik során főztek ki a nyugati külügyminiszterek (amint a bonni kormány berlini szóvivője közölte) »a nyugatnémet kormány aktív közreműködéséve!*, a főhangsúlyt az úgynevezett "rzabad« választásokra helyezi, s a leglénjcgesebb kérdést, a Németországgal kötendő békeszerződést az utolsó helyre teszi. Az angol terv ugyanis a következő sorrendet javasolja a német kérdés megoldására: 1. Szabad össznémet választások; 2. Ennek alapján nemzetgyűlés összehívása az alkotmány kidolgozására; 3. Alkotmány elfogadása és össznémet kormány megalakítása: 4. Tárgyalások a Németországgal való békeszerződés megkötéséről. Az angol javaslat — amint már ebből is látható — háttérbe szorítja a német békeszerződés ügyét, halogatni igyekszik megkötését, meg akarja nehezíteni a német egység megteremtését. S még egy alapvető és döntő célt akar elérni, amelyet a terv finom selyempapirosba csomagolva akart beadni a német militarizmus újjáélesztése által veszélyeztetett európai népnek: a nyugati hatalmak terve szerint ugyanis »az össznémet kormányt felhatalmaznák, hogy átvegye a szövetségi köztársaság és Németország szovjet övezete nemzetközi jogait és kötelezettségeit*. Ez a körmönfont gondolat pedig nem jelent mást, mint hogy fenn kellene tartani azokat a kötelezettségeket, amelyek a bonni és párizsi szerződések értelmében NyugatNémetországra hárulnak, sőt, ezek a kötelezettségek Kelet-Németországra is kiterjednének. A bonni szerződés értelmében évtizedekre fennmarad Nyugat-Németországban a fél-megszállási rendszer, a párizsi szerződés pedig ötven évre egy Amerika által összetákolt háborús csoportosulás szekeréhez köti. Vagyis: az "Edcn-terv* olyan "szabad* Németország megteremtését célozza, amelyik szorosan hozzá lenne láncolva a nyugati háborús szövetséghez, amely tagja lenne a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló "európai védelmi közösség*-nek. A Mvtotor által elfíteriesztett ierrslafok ezzel szemben a következetes szovjet békepolitikát tükrözik, amelynek célja — ellentétben az "Edcnterv* céljaival — szoros összhangban vannak a német nép és Európa népei biztonságának érdekeivel. Milyen alapekra helyezi javaslatát a Szovjetunió küldöttsége? Az 1945 februárjában megkötött jaltai, és az 1945 augusztusában kötött postdamt nemzetközi egyezmények alapelveire, amelyeket Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió elfogadott, s amelyekhez Franciaország kormánya is csatlakozott. E két egyezmény világosan kimondja: i Meg kell semmisíteni a német mili- j tarizmust és nácizmust, lehetőséget, kell nyújtani a német népnek, hegy szovjet javaslat a nyugatiak által szándékosan homályban tartott kérdésből, nyílt napirendi kérdést csinált és világosan megjelölte: hat hónapon belül, de legkésőbb 1954 októberéig békekonferenciát kell összehívni a Németországgal való békeszerződés megkötésérc. Továbbá: Németország demokratikus és békés alapon történő újraegyesítése érdekében alakítsanak ideiglenes össznémet kormányt a szabad választások előkészítésérc és végrehajtására. A szovjet javaslat kényes kérdést szegez a nyugati hatalmak képviselőinek: mondják ki, merre vigyen Németország útja, a háború vagy a béke felé? Sőt, Molotov elvtárs a szerdai ülésen felvetette: életet demokratikus és békés ala-' Meg kellene kérdezni népszavazás pokon szervezhesse újjá. A béke erdekei sugalmazták a szovjet javaslatot, amely előtérbe helyezi első megoldandó kérdésként jelöli meg a német békeszerződés ügyét A útján magát a német népet, bogy békeszerződést kíván-e vagy háborús szerződéseket? A német nép válasza alig lehet kétséges. SZEGEDI JEGYZETEK Szerda esték a Faragó-utca 25. számú házban Faragó-utca 25. szám alatti házban Kovács József elvtárséknál szerdán délutánonként 5 órakor összejönnek az alsóvárosi édesanyák, nagymamák, idősebb férfiak, hogy közösen, együtt beszélgessenek a nemzetközi helyzetről és a békeharc újabb győzelmeiről. — Mindjárt jönnek — mondja boldogan Kovácsné — d.u.4óra felé,s rendezgetni kezdi konyháját, a beszélgetés színhelyét. A szomszéd asszonyok már fél 5-kor megérkeztek. Csányi Antalné sokáig tisztogatta cipőjéről a havat' az ajtó előtt, nem akarta besározni a szép, tiszta konyhát. A lépcsőn előbb a kisebbik gyermekét, Ilonkát viszi fel, azután a kis Ferikéért Ladosné megy le. Koffermann Vilmos bácsi is elindult már. ö már 80 éves; igen lassan jár már. Dobogó szívvel nyitja ki a jólismert kaput, lassan, öregesen megy fel a lépcsőn. Az ajtó előtt leveszi kalapját: a kalap alól előbukkan hófehér haja. — Jóestét! — nyit be. — Ugy látom., ma is szép számmal jöttünk össze. Jönnek az asszonyok is, Savanya Lőrincné, Kovács Józsefné és a többiek. — Már nincs is ülőhelyük — néz körül a háziasszony. — Nem baj az, így állva is szívesen elbeszélgetünk mi — mondja Tóth József elvtárs. Újra kopogtatás hallattszik, jönnek sorba az se" cimü költeményéi nagyon kedvesen, harcosan mondja el. Felderülnek az arcok. Mindenkinek tetszik a vers és a szavaló. A vers befejezése után sorba húzzák magukhoz az édesanyák és forró csókkal köszönik meg a pici Ferinek a szép költeményt. Ezután Gál Antalné elvtársnő ismerteti röviden a nemzetközi helyzetet, beszél a külügyminiszterek berlini értekezletéről, Molotov edésanyák, nagymamák, elvtárs békejavaslatairól, kis unokáikat kézenfog- majd Gál elvtársnő isva vezetve. — Kevés lesz a hely, ki kell nyitni a szobaajtót is — mondja Kovácsné. — Sose nyissa szomszédasszony, kár volna ezt a jó meleget kiengedni — mondja Csányi néni. — Inkább ezt az asztalt tegyük be, mindjárt több lesz a hely. öt órára harminc ember gyűlt össze a piciny konyhában. Ki állva, ki ülve, csendesen beszélget szomszéd társával. öt óra után pár perccel Lados Ferike szaval. Ady: „Proletár fiú vermerteti az országgyűlésen elhangzottakat is. A rövid beszámoló után Koffermann Vilmos bácsi beszél. Elmondja: — Nagyon boldog vagyok, hogy öregségemre nem kell azon gondolkodnom, amin az apámnak és nagyapámnak kellett, hogy miből éljenek meg. örömmel olvastam, az országgyűlésen arról is beszéltek, hogy az SZTK nyugdijam is felemelik. A háziasszonyok elmondják, milyen nagy örömmel fogadták azt a hírt, hogy a zsír és a hús árát leszállítják. Tóth József elvtárs az asszonyok, lányok életéről beszélt. — Hat gyermeket szült feleségem, igen nehéz körülmények között éltünk. Sehonnan, semmi segítséget nem kaptunk. Most megváltozott ez. Lányomnak gyermeke született. Elmentem meglátogatni kis unokámat és láttam, milyen gyönyörű ágyban fekszik. A 400 forint értékű babakelengyét természetesen ő is megkapta. Kovács Józsefné is elmondja, mit köszönhet népi demokráciánknak. — Négy gyermekem volt, vizes, egészségtelen lakásban neveltem fel őket. Most, gyermekeim, unokáim, gyönyörű kétszobás lakásban élnek. Férjem egyszerű pályamunkás volt, most sok tanulás után intéző lett Lassan telnek az órák, véget ér a békebeszélgetés. A távozáskor mindenki úgy érzi, nem volt hiábavaló ez a beszélgetés. (j. zs.)