Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-06 / 31. szám

SZOMBAT, 1954. FEBRUÁR 9. $ DflM»GYSRQRSZa& Móra Ferenc emlékünnep^ég Szegeden Február 8-án 7 órai kezdettel a i emlékestet rendez. Móra Ferenc Közalkalmazottak Szakszervezeté- irodalmi munkásságáról Vajda nek kultúrotthonában (Vörös-; IAszló főiskolai tanár tart e!őmarty-utca 5.) a Társadalom és adást. Az előadást műsor követi. Természettudományi Ismercttcr-! Fellépnek: Szemes Mária, Kovács jcsztő Társulat Csongrádmegyei Játtos. a szegedi Nemzeti Színház Szervezete és Sz»*ed vórns nínmn- művészei, Várnagy Lajos és Papp szervezete és Szeged varos népmfl- Románné a Zetjeművészeti Szakisvelesi osztálya Mora Ferenc hala- kola tanárai> a Postás szakszervelának 20. évfordulója alkalmából zet és a KISZÖV énekkara. H 82. sz. flutókifzlekedési Vállalat és a 65. sz. Állami Építőipari Tröszt dolgozói segítik a desz í és a rttszkei gépállomás dolgozóit Az ország gépállomásainak dolgozói ezekben a napokban keményen dolgoznak a gépek kijavításán, hogy időben kezdhessenek hozzá a tavaszi munkákhoz. Évről-évre emelkedik, bőviil gépállomásaink gépparkja, s ennek következtében egyre több feladat bárul az ÁMG dolgozóira. Most az ipari dolgozók, a vasmunkás szakemberek közül sokan elhatározták, hogy segítséget nyújtanak a gépállomásoknak a gépek határidőre való kijavítása érdekében. Az ipari üzemek, vállalatok esztergályosai, motorszerelői, lakatosai közül már eddig is számosan felajánlották szaktudásukat, munkájukat a gépállomás dolgozóinak. A 82. számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói a deszki gépállomás patronálását vállalták és ígérték, hogy minden segítséget megadnak a gépek kijavításához. Az Atitóközckcdési Vállalat dolgozói különösen a villamossági alkatrészek és adagolók javításához nyújtanak nagy segítséget n gépállomásnak és szorgalmas munkájuk biztosíték arra, hogy a gépállomás dolgozói február 15-re befejezik az erőgépek és a tavaszi munkákhoz szükséges gépek javítását. A 65. számú Állami Építőipari Tröszt vezetőségo és néhány élenjáró dolgozója a rüszkei gépállomás dolgozóit kereste fel néhány nappal ezelőtt. Hosszan beszélgettük a gépállomáson lévő problémákról. Érdeklődtek a gépek kijavítása körül mutatkozó nehézségek felől is és elhatározták, hogy rövidesen teljesen üzemképes állapotba helyeznek égy traktort, egy pótkocsit, tíz boronát és egy dobkosarat. A Tröszt főgépésze, Király Lajos vállalta, hogy munkája mellett szervezési és sok más tanáccsal is ellátja majd a gépállomás dolgozóit. Mindkét gépállomáson örömmel i fogadták a két vállalat dolgozóit cs szívesen fogadták felajánlásaikat. Mind az Autóközlekedési Vállalat, mind pedig az Építőipari Tröszt dolgozói már jelentősen előre haladtak a munkákkal. A gépállomás dolgozói nagy megelégedéssel veszik át a minőségileg kifogástalan gépeket. Partéiéi • 4 pártvezetosegeket ujjáválasztó taggyűlések tapasztalatai PÁR NAPJA voltak az első veze- akik a műszaki feltételek biztosítőségválasztó taggyűlések, amelyek- tására és a pontos, rendszeres vérré már hetek ota készültek alap- senyírtékelésro tettek ígéretet. Ankét a vevőkkel a 144-es Csemege-boltban Január 4-én, csütörtökön délután a Csemegekiskereskedelmi Vállalat árudéinak dolgozói és a vásárlók a Lenin-utcai 144-es számú csemegeüzletben ankétot tartottak. Az ankét célja volt, hogy az itt megjelentek értékeljék a Csemegekiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak munkáját, eddig elért eredményeit és feltárják az előfordult hiányosságokat. Az ankétot Turi Sándor elvtárs, a 144-es csemegeüzlet helyettes vezetője nyitotta meg. Beszédében méltatta az ankét jelentőségét, s hangsúlyozta, hogy a csemegeárudák dolgozóinak főcélja a vásárlók szükségletelnek kielégítése. A vevőankétot is azért hívtuk össze — mondotta —, hogy fogyasztóink véleményét meghallgassuk, s a hibákat a jövőben megszüntessük. Turi elvtárs befejezésül kérte az ankét résztvevőit, hogy mondják el tapasztalataikat, véleményeiket, hogy azt fel tudják használni munkájuk további javításához. Szúnyog János, a 142-es áruda dolgozói nevében a többi között ezeket mondotta el: — Üzletünk az elmúlt félév alatt komoly eredményeket ért el, a dolgozók minél több és jobbminőségű áruval való ellátása terén. A csemegecikkek nagytömegű árusítása mellett, mint ismeretes, az utóbbi időben központunk jóváhagyásával vásárlóink érdekében bevezettük a friss vágottbaromfi és tojás árusítását ís. Számos dolgozó ezt a kezdeményezésünket kellő megelégedéssel és örömmel fogadta. így tettük lehetővé a baromfi és a tojás ellátását azoknak a dolgozóknak részére, akik nappal dolgoznak, s nem érnek rá piacra járni. Bálint Alajos, a 142-es és a 144-es sz. áruda vásárlója megelégedését fejezte ki mindkét áruda dolgozóinak munkájáról. Elmondta, hogy ezekben az üzletekben a vásárlók megtalálhatnak mindent, amelyre otthon, a háztartásukban szükség van. Kérte a boltok dolgozóit, hogy továbbra is Ilyen lelkiismeretesen lássák el feladatukat. Fenyő Péter, a 144-es áruda egyik vásárlója, arra kérte az áruda vezetőségét, hogy tegyék lehetővé a vásárlók számára, hogy kisebb, filléres vásárlásoknál ne kelljen sorbaállnl a pénztárnál, hogy azt az árut a kiadónál fizethessék meg. Az ankét értékes tapasztalatcsere színhelye is volt. Az ankéton résztvevő dolgozók értékes tapasztalatokkal gazdagodva azzal a szándékkal tértek vissza munkahelyükre, hogy a jövőben még lendületesebb munkával dolgoznak a fogyasztók növekvő igényeinek mennyiségi és minőségi kielégítéséért. szervezeteinkben. Ezalatt az idő alatt még szorosabbá vált a kapcsolat a párt ós a dolgozók között, mert a pártbizalmiak és a népnevelők felkeresték a dolgozókat, s a párttagságon túl a pártonkivüliek véleményét is meghallgatták a pártszervezet eddig végzett munkájáról, Beszéltek a vezetőségválasztás jelentőségéről, megmagyarázták a párttagságnak, hogy rajtuk, az ő választásukon múlik, milyen vezetők kerii'nek az alapszervezetek élére, B ennek következtében hogyan erősödik tovább a pártszervezet. A jó előkészítő munka eredménye megmutatkozott a taggyűléseken való részvételben, a párttagok lelkes hangulatán, aktivitásán. A taggyűlésekről valóban csak a betegek és azok hiányoztak, akik halaszthatatlan munkájuk miatt maradtak távol. A Textilművek II. alapszervezete tagságának 91 százaléka, a Ruhagyár II. alapszervezele tagságának 88 százaléka, az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat IV-es alapszervezete tagságának 85 százaléka volt jelen a taggyűlésen. A Gépipari Technikum taggyűlésén jelen volt a párttagság 97 százaléka. Ezek a számok bizonyítják, hogy párttagjaink felelősnek érzik magukat a pártszervezet munkájáért és azért is, hogy A TAGGYŰLÉSEK aktivitását fokozta, hogy a vezetőség beszámolója többségébon igen alapos volt. A jó felkészülés, a részletes tájékozódás eredményeként a beszámolók helyesen mutatták meg az elmúlt két év munkáját, az elért eredményeket, hiányosságokat, aa elkövetett mulasztásokat. A beszámo'ók igen helycsen a Központi Vezetőség 1953 júniusi és októberi határozatának tükrében értékelték a végzett muifkát és megmutatták, milyon eredményeket értek el azóta a hibák felszámolásában, a kollektív vezetés megvalósításában, a dolgozókról való fokozott gondoskodásban, a tömegkapcsolat, a bírálat, önbírálat elmélyítésében. Pozitiven lehet értékelni, hogy a bírálat. ŐnbírA'at végigvonult a beszámolókon. Ebből a szempontból különösen a Szegedi Cipőgyár pártveeető*/gének beszámolóját kell jónak érékein!. A beszámoló minden kérdfs megtárgyalásánál megdicsérte a jó munkát végző párttagokat és az egész párttagság elé példaként állította őket, de helyesen bírálta azokat ls névszerint, akik hanyagul végezték el a, rájuk bízott feladatokat. A Szegedi Kenderfonógyár V-ös alapszervezetében megtörtént, hogy a bíszámolóban elhangzott egyik bírá'at nem volt megfelelő vezetők kerüljenek az ! helytálló, mint az később a dolgoalapszervozetek élére. Bizonyítják ezeket a taggyűléseken elhangzott hozzászólások is. A Gépipari Technikumban például alaposan megvitatták a vezetőségbe bekerülő elvtársak munkáját, A Jutaárugyárban pedig több mint húsz elvtárs szólalt fel és vitatta meg a pártvezetőseg beszámolóját. A Szegedi Kenderfonógyárban 18, a Ruhagyárban 17 hozzászólás hangzott el. Helyesen bírálta a pártszervezet vezetőségét Fogas elvtársnő, a Textilművek dolgozója azért, mert elhanyagolták tarfelvételi kérelmét, holott tagjelöltségi Ideje régen lejárt. A párttagok amellett, hogy megbírálták a vezetőség munkáját, bírálták egymás munkáját is. A Szegedi Cipőgyár taggyűlésén bírálták a Párttörténet második évfolyam konferenciájának egyik propagandistáJáf, aki nem készült fel rendszeresen a konferenciákra, sőt az is előfordult, hogy későn jelentette a pártszervezetnek, hogy nem tudja levezetni a konferenciát és Így időhiány miatt a helyettes sem tudott kellően felkészülni. A párttagság lelkesedé'ét bizonyítja, hogy csaknem minden taggyűlésen hangzottak el lelkeshangú felajánlások. versenykihívások a III. pártkongresszus tiszteletére. Egész üzemrészek és a dolgozók közül is sokan kihívták egymást versenyre. A Jutaárugyárban vállalták a minőség továbbjavítfisát ós a munkafegyelem további megszilárdítását. A dolgozók vállalását támogatták n műszaki vezetők is. zók hozzászólásaiból kitűnt. A bírálat csak úgy helyes, ha az konkrét tényeken alapszik. A BESZÁMOLÓK többség© részletesen foglalkozott a propagandamunka kérdéseivel. Néhány beszámoló hiányossága volt, hogy főleg a propagandamunka szervezési problémáit tárgyalta. Ugyanakkor elsikkadt ezekben a beszámolókban, hogy a párttagság elméletileg hogyan fej'ődött, ennek eredményeképpen az egész párttagság, de különösen egyes párttagok példamutatása hogyan mutatkozik meg pártmunkájukbnn. termelőmunkájukban, magatartásukban. Nem mutatták meg egyes beszámolók, hogy milyen eszmei, politikai tévedések jelentkeztek a párt politikájának megvitatásában, megvalósításában a gyakorlati iminka során. A termelés eredményeível is minden beszámoló foglalkozott. Hiba volt azonban, hogy csupán a tervteljesítés számszerű adatalt sorolták fel, s nem mutatták meg a számok mögött a dolgozók, a kommunisták lelkes, sokszor önfeláldozó munkáját. A Szegedi Cipőgyárban elhangzott beszámoló igen helyesen a termelés javulását öszszeleapesolta a pártmunka megjavulásával. Megmutatta, hogy a párttagok példamutatásának, helytállásának milyon nagy rész© van az eredmények elérésében. Az üzem 33 sztahánovista dolgozója közül ugyanis 25 párttag. HELYES VOLT továbbá, hogy a beszámolók részletesen foglalkoztak a pártépítéssel. Feltárták az ebben a munkában mutatkozó hiányosságokat. Ez elősegíti a pártépí12. — Amikor én gyerkőc voltam, ez az egész város az uraságé volt. A Puszta pedig, ahol te szolgáltál, Imre fiam, az egész egy nagy gyep volt. Híre-hamva is alig volt még annak a sok tanyának, ami most van. Olyan negyvenöt éve lehet, hogy az uraság, Károlyi gróf, szétparcelláztatta a Pusztát. A városi urak intézték a kiosztást, meg is szedte magát rajta mindegyik. Ugy jártak el, hogy csak annak adtak földet, akinek már amúgyis volt. Az én apámnak akkor még háza se volt, nem is kapott semmit se. De Katona atyátok, aki olyanforma idős, vagy inkább idősebb lehetett akkor, mint én most, a Dáni-utcai háza után kapott egy nyomási földet, a hozzávaló fél hold pusztai földdel, meg az egy paroella tóifő'ddel. Jól mondja a szólásmondás: hogy n kutya is a nagyobb rakásra... Julcsa összeszedte az evőeszközöket, Vasasné is kiment a konyhába mosogatni. A fiatalok úgy tettek, mint, aki gondolkozik az elmondott dolgokon, s a világ sorján. Béreskedés közben még a rendes emberi beszedte' is elszoktak félig-meddig. Hallgatták, mint a mesét, nem szóltak semmit. Az öreg Vasas csak most tért rá az igazi mondanivalójára. A hiábavaló régi históriákat csak úgy kihozta a szó belőle, akarata ellenére. — Katona atyátok el ls halt nemsoká, hogy a fő'dst megkapta. Örcgnnyátok kilenc családdal maradt özvegyen. Mert tán tud játok, hogv anyátoknak nyolc testvére volt? Sokan voltak, azért mindet tisztességesen felnevelte. Amelyik már arravaló volt, elálKOVACS MIHÁLY REGÉNYE litotta oselédnek. Anyátok ls tízéves korától szolgált valami nagy marhakereskcdőnél. De elég az hozzá, hogy nagyanyátok kllencvenhét évig élt és most halt meg a tavasziban. — Szép, nagy időt megért — bólogatott közben János, aki már az imént átült a kemence padkájára, mert fázós vérű fiatalember volt. — Hát bizony, ha még három évig kihúzza- százesztendős lett volna — felelte az öreg Vasas. — De elég az hozzá, — folytatta, most már valóban a tárgyra térve —, hogy a jussolásnál háromszáznyolovan forint esett miránk az örökségből. Itt egy jó sóhajtásnyi szünetet tartott, hogy jól felfoghassa mindenki a juss összegét. A fiúk megmozdultak üléseiken. Az apa látta: ezt már nagyon figyelik. Még nagyobb fontossággal folytatta: — Anyátokkal úgy gondoltuk, legjobb lesz ezt örökségbe fektetni. De annyiért nem adtak házat, igy aztán a banktól kértem kétszáz forintot hozzá, hogy megvehessük ezt a kis rossz gunyhót. A Datalok most már izegve-mozogva hallgatták az édesapjukat. Vagyon, juss, bank... Ugyancsak izgalmas volt a bejelentés. Bankról éppenhogy hallottak eddig valamit, hogy olyan ls Van, de nemigen tudták, mire való. Ezek ntán úgy gondolták, valami egészen jó valami lehet, ha pénzt ad ilyen szegényem bereknek. — Akkor ötszáznyolcvan forintba volna ez a ház? — érdeklődött Tamás. — Hatszázba, meg az íratásba. Húsz forintot én is Összekorcsgettem hozzá: — Árába vették — vélte János. ~ Ugy gondoljuk, nem fizettünk rá. Ilyenformán kelnek most a házak. — Meg aztán olég jó karba van ez még — szó't János megint. — Van ebben minden, amj szegényembernek kell. — Nézzétek meg jobban nal — Idősebb Vasas József fürgén pattant fel a kanapéról. Feszegette a büszkeség. Valamennyien felkerekedtek. Az öreg József, — mint házigazdához illik, — hátnl maradt, a konyhában leakasztotta a kamra- ős a padláskulcsot. Körülnéztek a havas udvaron. Jó nagy portája van, állapították meg, van a kertben öt-hat gyümölcsfa is. A kerítések, igaz, rosszaoskák, de barkácsos ember az öreg Vasas, megrenoválja. Megnézték az ólat, benne a két apró malackával, bekukkantottak a szalmásszínbe, azután a kamrához sétáltak. A házigazda nagj%örülményesen klíárta a knmraajtót és betessékelte a fiatalokat. Néhány láda, az ácOkon teli zsákok, a polcokon paradicsomos üvegek álltak, a gerendáról két oldal szalonna, a rúdrói kolbász és hnrka lógott lefelé. A falba vert szögeken fürész, zacskók, elgyalult kosárfonáshoz való fűzfavesszők, szita, tepszik és más ilyen tárgyak, szerszámok, kisebb-nagyobb lim-lomok voltak felakasztva. j lfolytatjuk.) tő munka további javítását, a tagés tagjelöltfelvételi munka rendszeresebbe tételét, az agitáció- és propaganda munka színvonalának további emelését, a pártszervezetek további erősödését Hiányossága volt azonban csaknem minden beszámolónak, hogy míg a külpolitikai kérdésekkel túlságosan hosszan foglalkoztak, % belső ellenség elleni harc kérdése elsikkadt. Ebből úgy tűnik, mintha a kormányprogramm megjelenése óta megszűnt volna az osztályharc és üzemeinkben nem volnának ellenséges elemek, akik eltúlozzák, felnagyítják, fokozzák a nehézségeket, a dolgozók között elégedetlenkedést szítanak. Pártszervezeteinknek fokozottabb figyelmet kell fordítani az ellenség elleni harcra és ezért hívják fel a figyelmet a fokozottabb éberségre, arra, hogy bátran le kell leplezni minden munkaterületen az ellenséget, szét kell zúzni az ellenség híresztelését, a kulákság. a klérus és egyéb ellenséges elemek rémhíreik A taggyűléseken a demokratikus centralizmus megnyilvánulásának fontos része a jelölések megvitatása, hiszen ennek alapossága is biztosítja, hogy a vezetőség tagjai közé valóban olyanok kerülhessenek, akik méltók erre a megtisztelő feladatra. Minden párttagnak kötelessége, joga is elmondani véleményét az egyes jelöltekről. Éppen ezért helytelen volt az Újszegedi Kender-Lenszövőgyár IV-es alapszervezetének taggyűlésén, hogy egyszerűen felolvasták a jelöltek névsorát és egyszerre szavazták meg az egész névsort. így nem volt módja a tagságnak arra. hogy egyenkint vitassa meg a jelölteket. ZAVART OKOZOTT a szavazásnál — például a Ruhagyárban — hogy az egyszerre kiosztott szavazólapokkal mindenki az elsők között akart szavazni. Voltak olyanok is, akik, hogy ne kelljen várakozfiiok a szavazófülkéknél, nyíltan, kint összehajtották a szavazólapot és az urnába akarták dobni. Ezt igen helyesen nem engedte meg a szavazatszedő bizottság elnöke, >» mert az megsértette volna a Központi Vezetőség titkos 'Szavazást biztosító határozatát. Igcú helyes lenne e hiányosság elkerülésére, ha a szavazócédulákat egy elvtárs osztaná szét a tagság között. Ez biztosítaná, hogy folyamatoson, egyenként, zavar nélkül szavazhasson a tagság. A taggyűlések zavartalan menetének biztosítására a párttagság olyan elvtársat javasoljon1 elnöknek, aki tájékozottságával, gyakorlatával biztosítani tudja, hogy simán, gördülékenyen folyjanak le a taggyűlések. Komoly hiányossága a taggyűléseknek, hogy mind a beszámolók, mind a párttagság nem élt eléggé bíráló jogával a felsőbb szervek munkájával kapcsolatban. Márpedig a felsőbb szervek igénylik ezt és munkájuk állandó javításához szükségük is van a párttagság pártszerű, bátor bírálatára. AZ ELSŐ TAGGYŰLÉSEK tapasztalatai is azt mutatják, a politikai és szervezeti előkészítésbe be kell vonni az egész párttagságot. Minden párttagnak személy szerint is éreznie kell, hogy a beszámoló az ő véleményét is tükrözi, az új vezetőség az ó akaratából, az ő választása alapján kerül a pártszervezet élére. Fontos feladat a határozati javaslatok alapos megvitatása is, amelyeket az eddigi taggyűléseken kevésbbé vitattak meg. A párttagságnak éreznie kell A taggyűlés után, hogy a hozott határozatok teljes egészében az 6 véleményét is tükrözik, mert egyetért azokkal, elfogadta azokat, így személyszerlnt ls felelős azok maradéktalan végrehajtásáért. Pártszervezeteink többségében az elkövetkező hetekben tartják meg a vezetőség-újjáválasztó taggyűléseket. Ezeknek nagyobb eredményességét segíti elő, ha a Központi Vezetőség határozatát a pértvezetőségek újjáválasztásáról minden pórttag még nagyobb alapossággal áttanulmányozza és ennek szellemében készül alapszervezetének vezetőség-újjáválasztó taggyűlésére. PARTVEZETŐSÉGEINK és párttagságunk jó kapcsolatát erősíti az is, ha pártvezetőségeink még alaposabban felkészülnek a beszámolókra, a párttagság pedig megjelenésével, pártszerű bírálatával elősegíti ezt és utat mutat az újonnan megválasztott vezetőség munkájáhozi