Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

KEDD. 1954. FEBRUÁR 2. DELMQGYflRQRSZÖG Dolgozó parasztok béketalálkozója február 7-én, vasárnap Gyorsan kopog az írógép a Vá- legkiválóbb termelőszövetkezeti rosi Békciroda szobájában. A gép tagjaink családjaikkal együtt. Az mellett kicsiny kartonlapok soka- előadó Seregély József elvtárs, az sódnak, meghívók a február 7-i j Elnöki Tanács tagja, a Földmű­paraszt béketalálkozóra. Minden ] velésügyi Minisztérium osztályve­meghívó sarkára színes virágot, ró-' zetője, az Országos Béketanács tag­zsát. pipacsot, búzakalászt rajzol- ja lesz, aki a magyar békemozga­tak gondos kezekkel az Újszegedi lomról „A parasztság résztvétele a Tanítóképző diákjai. Szeretettel ké- békeraozgalomban" címmel tart ér­tékes előadást. Az előadás után dolgozó parasztjaink kérdéseket tehetnek fel az előadó elvtársnak, melyekre a helyszínen meg is kap­ják a választ. A béketalálkozó jelentős esemény lesz Szeged békemozgalmában és tapasztalatai nyomán bizonyára dolgozó parasztiatok mind széle­sebb rétege kapcsolódik majd be aktívan a békebizottságok munká­jába. szültek a meghívók s a béketalál­kozóra mozgósítanak. Dolgozó pa­rasztjainkat hívják meg az értekez­letre, ahol a békéről, a békeharc fontos feladatairól tanácskoznak majd­A dolgozó parasztok béketalál­kozóját a Hungária rózsaszín ter­mében tartják meg február 7-én délelőtt 9 órai kezdettel. A meghí­vottak között ott lesznek élenjáró, egyénileg dolgozó parasztjaink és Vasárnap véget ért az országos nőkonferencia kétnapos tanácskozása X budapesti építők Rózsa Ferenc . az MNDSZ főtitkára válaszolt. Ez­Kultúrotthonában vasárnap foly- | után felolvasták az országos nő­tatódtak az országos nőkonferencia tanácskozásai. A vasárnapi felszó­lalók közt volt Aczkov Szlavkóné délszláv parasztasszony, az újszent­iváni Szabad Föld tsz mnnkacsa patvezelője és Molnár F. Terézia, a szentesi asszonyok küldötte. A számos felszólalásra Vass Istvánné, konferenciának a magyar nőkhöz intézett felhívását, majd Pála Ká­rolyné, a jelölőbizottság elnöke be­terjesztette a jelölőbizottság javas­latát az MNDSZ országos elnöksé­gének tagjaira és póttagjaira. A javaslatot a résztvevők egyhangú lelkesedéssel elfogadták. A konfe­renciát Erdei Lászlóné zárta be. Az országos nőkonferencia felhívása a magyar nőkhőz Mi, az országos nőkonferencia [ sotok gyakorlati hasznosításával mo.ditsáiok elő népünk egyre tel­jesebb anyagi, kulturális és szo­ciális ellátottságát. Háziasszonyok, anvák, feleségek! Kormányunk számit reátok pro­gramm'ának megvalósítás- ban. Gyermekeiteket nevelve, családoto­kat gondozva járultok hozzá ahhoz, hogy a magyar ifjúság fegyelme­zett, erkölcsös és munkaszerelő le­gyen, hogy férjelek a pihenés óráit kellemes családi otthonban tölthes­se el. részvevői, üzemek, gyárak gépei mellől, falvakból és tanyákról, is­kolák katedrá', hivatalok íróaszta­lai mellől, a családi otthonok köré­ből gyűltünk össze, hogy társnőink bizalmiból, a legkülönbözőbb tár­sadalmi rétegek asszonyainak és leányainak küldöttjeiként tiszta szívvel elmondjuk, pkos szóval megbeszéljük közös dolgainkat. El­sősorban azt: mit lehelünk, mit kell tennünk nekünk, magyar nők­nek a kormányprogramm mielőbbi megvalósításáért, családunk, gyer­mekeink boldogabb életének megte­remtéséért, szép hazánk felvirágoz­tatásáért; mit lehelünk, mit kell tennünk, mindnyájunk közös kin­csének. a békének megőrzéséért, megvédéséérti Most, amikor tanácskozásunk vé­géhez értünk és visszatérünk ott­honainkba, munkahelyünkre, hogy megnövekedett erővel, ügyünk, munkánk igazába vetett szilárd hittel lássunk hozzá sok teendőnk­höz, felhívással fordulunk minden magyar asszonyhoz és leányhoz. A kormányprogramm nagyszerű távlatai a népjólét emelésével kap­cso'a'ban a legmesszebbmenőkig érintik a magyar nőket, felesége­ket, édesanyákat is és munkára, harcra sorakoztatják őket e nagy célok érdekében. Magyar asszonyok! A kormány programmjdban boldog életetekről, családotok jólétiről, gyermekeitek jövőjéről van szó. Minden erőtök­kel, tehetségetekkel, szivetek min­den melegével segítsétek ti is győzelemre pártunk és kormányunk nagyszabású célkitűzéseit. Üzemek és gyárak mnnkásnői! 'A magyar ipar, különösen a könn'iű- és élelmiszeripar nem nélkülözheti a nők ügyes kezeit, hozzáértését, találékonyságát, lel­kes tettvágyát és jó ízlését. Szün­telenül harcoljatok a termékek mi­nőségi javításáért, állítsatok elő több élelmiszert és közszükségleti cikket. Takarékossággal, sclejtmen­tes munkával, újításokkal csök­kentsétek az áruk önköltségét és biztosítsátok ti is népünk növekvő igényeinek több, jobbminöségü• és olcsóbb közszükségleti cikkekkel való folyamatos kielégítését. Állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek dolgozó női, egyénileg gazdálkodó parasztasszo­nyok! A jólét emelésében, a mező­gazdaság felvirágoztatásában nagy szerep jut a ti lelkes, szorgalmas munkátoknak. Derekasan vegyétek ki részeteket az őszigabona ápolá­sában, a tavasziak elvetésében, a tavaszi növényápolásban. Különö­sen a zöldségfélék, a gyümölcs, a kaoá-nnvényck termelésének meg­javításával, gazdag állat- és ba­romfiá lomány megteremtésével já­rulhattok hozzá sajátmagatok, csa­ládotok és egyúttal egész népünk jólétének emeléséhez. Értelmiségi pályán dolgozó nők! Népünknek ma inkább, mint bár­mikor szüksége van a tudományos •munkát végző, kulturális vonalon tevékenykedő nők, a gyermekein­ket nevelő pedagógusok, az egész­ségünk felett ő ködő orvosnők, a mérnöknők, a női technikusok, ag­ronómusok odaadó alkotómunká­jára. Elmélyülten, bátor, nagyvo­nalú kezdeményezésekkel, ismere­Magyar asszonyok! Ne feledjétek egy percre sem: minden gonddal, amit hazátokért viseltek, minden munkával, amellyel ha-á'okat épí­titek, egyben a béke egyik orszá­gát erősítitek. Száz- és százmillió asszony van a világon, akik ve­lünk együtt minden munkára és tettre készek azért, hogy a nagy­hatalmak közötti vitás kérdéseket tárgyalások ú'ján rendezzék, hogy a béke fennmaradjon és tartós lé­gy -n. Ránk, a Szovjetunió és a fel­szabadult országok asszonyaira te­kintenek a kapitalista országokban, a gyarmatokon élő nők százmilliós tömegei. A mi munkánktól, sikere­inktől várják a példát és buzdí­tó A, 16'ünk várják elsősorban a biztosítékát annak, hogy a békéért folyó harc, a világ népeinek ez a nagyszerű küzdelme újabb meg újabb győzelmekhez vezet. Magyar nők! közös erővel való­sítsuk meg nagy célkitűzéseinket, a béke, a munka, a jólét pro­grammjdt, teremtsük meg a gyer­mekek, anyák, családok még bol­dogabb életét! „Hz ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága" cím második helyezettje a szentesi Felszabadulás tsz A Termelőszövetkezeti Tanács Vállalták, hogy 100 holdon rizsföl­szombati ülésén Dobi István elv­társ beszámolója után megkezdőd­tek a hozzászólások. A beszámoló­hoz hozzászólt Balla János, a szen­tesi Felszabadulás tsz elnöke is, aki a munkaversenyszervezés pro­blémáiról beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt tavasszal még túl­ságosan a mennyiségre törekedtek a munkaversenyben. Most a minő­ség fokozott megkövetelésével ki­váló eredményeket értek el, ennek köszönhető, hogy vannak a szövet­kezetnek olyan tagjai, mint a 17 éves Szabó Anna, aki háromízben kapott kormánykitüntetést és je­lenleg is Lillafüreden üdül. A III. pártkongresszus tisztele­tére most a minőség fokozott szem előtt tartásával tették meg felajánlásaikat a tagok. kedett a tagok száma. det létesítenek; ezen és még 19 A termelőszövetkezet tagsága terv­holdon haltenyésztéssel is foglal­koznak. A munkák elvégzéséhez 58 ezer köbméter földet mozgatnak meg és 21 kilométeres gátat építe­nek. A növénytermesztési brigád tagjai a gáton mindenütt fűzfát ül­tetnek és 16 hektáron erdőt telepí­tenek. Az építőbrigád tagjai más­félmillió tégla anyagát termelik ki és befejezik egy sertésfiaztató, va­lamint egy juhhodály építését. — Felajánlásaik teljesítése szor­galmas munkát kíván minden egyes tsz-tagtól. Azonban bízom szövetkezetünk kommunistáiban, akik már eddig is többször bebizo­nyították, hogy megoldják a rájuk háruló feladatokat — fejezte be fel­szólalását Balla János. A Termelőszövetkezeti Tanács iavas'ata „Az ország élenjáró teimelőszövetkezeti gazdasága" cim odailéléséie A Termelőszövetkezeti Tanács vasárnap folytatta munkáját. A va­sárnapi ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre elvtárs, a mi­nisztertanács elnöke, Dobi István elvtárs, áz elnöki tanács elnöke és Darabos Iván elvtárs, az elnöki ta­nács titkára is. Az ülés elején megtárgyalták és elfogadták a Termelőszövetkezeti Tanács elnökségének azt a javasla­tát, hogy a következő három ter­melőszövetkezetet javasolják a mi­nisztertanácsnak „Az ország élen­járó termelőszövetkezeti gazdasága" cím, vándorzászló és az ezzel járó 100.000, 50.000, illetve 25.000 forin­tos pénzjutalom elnyerésére: 1. a somogymegyci barcsi Vö­rös Csillag termelőszövetkezetet, 2. a csortgrádmcgyei szentesi Felszabadulás termelőszövetke­zetet, 3. a győrmegyei peresztegi Szabadság termelőszövetkezetet. A javaslat indokolását Béres Sándor, a Termelőszövetkezeti Ta­nács titkára ismertette. A barcsi Vörös Csillag terveit túlteljesítette. 520 holdon 14.2 mázsás átlagtermést értek el őszibúzából. Kukoricából 210 holdon 48 mázsás, ősziárpából 180 holdon 18 mázsás átlagtermést értek el. A tsz állatállománya is jó. A tagok jövedelemrészesedése je­lentős: kenyérgabonából négy és félkiló, árpából egy, kukoricából négy, burgonyából két kiló, ezen­kívül 11 deka cukor, két kiló takar­mányrépa, két kiló széna és 20 fo­rint jutott minden munkaegységre. A szövetkezeti alap 1953-ban az előző évinek több mint kétszere­sére növekedett. Betartják a szö­vetkezeti demokráciát, a munkafe­gyelem is jó. 1953 októberéig tíz tagot zártak ki, ezzel szemben de­cember 20-ig 19 új belépő volt. A javaslat szerint az ország má­sodik legjobb termelőszövetkezete a szentesi Felszabadulás tsz. Itt a többi közt őszibúzából 17.04, őszi­árpából 21.14, tavasziárpából 15.54, zabból 12,02 mázsás átlagtermést értek el. Rizstermeléssel foglalkoz­tak és 26 holdon 24.84 mázsás át­lagtermésük volt. Állattenyésztésük fejlődik, 40 fehér hússertés-kocájuk tavaly kivétel nélkül lefialt, 20 ko­ca pedig kétszer fialt. A tagság jö­vedelme itt is jelentős. Az egy tag­ra eső átlagos munkaegység 283. A tsz egész tagsága igen aktívan résztvett a közös ügyek megvitatá­sában, a fejlesztési tervek kidolgo­zásában. Az utóbbi időben a termelő­szövetkezetbe igen sokan lép­tek be: 114 új belépővel növe­bevette, hogy a tagság jövedelmé­nek fokozása erdeijében a tsz ha­lastavát 100 holdra bővíti, a rizste­lepet fejleszti, bevezeti a méhésze­tet. A harmadik helyre került tsz in­dokolása után Béres Sándor azok­ról a termelőszövetkezetekről be­szélt, amelyek még számbajöhet­nek a vándorzászlók és a pénzjuta­lom elnyerésére. Ezek: a balfi Mi­csurin, a koppánmonostori Dózsa, a hajdúböszörményi Vörös Csillag, a mágocsi Rákosi, a végegyházi Szabadság és a palotást Május 1 tsz. Ezután folytatódott a beszámoló feletti vita. A többi között Kolbai Károly egyetemi tanár, minisztériu­mi főagronómus, beszélt a füves vetésforgó jelentőségéről, a fejtrá­gyázásról, az istállótrágyzásról. Megemlítette, hogy egyesek az utóbbi időben a vetéseken a jégkéreg vagy jégpáncél minden­áron való feltörését javasolják. Magyari András, a földművelés­ügyi miniszter első helyettese hang­súlyozta, nagyon fontos az élenjáró tsz-ek tapasztalatainak elterjeszté­se. A kétnapos vita eredményét Dobi István foglalta össze, majd a Termelőszövetkezeti Tanács tagjai elhatározták, hogy Dobi István re­ferátuma alapján felhívással for­dulnak az ország termelőszövetke­zeteihez. fl miniszteraitécs határozata a sertéshizlalási szerzid íseh után járó t edvezménvekről Annak érdekeben, hogy a terme­lők a jó takarmánytermés adta le­hetőségeket anyagilag is minél jobban hasznosíthassák a maguk részére, a minisztertanács a sertés hizlalási szerződést kötő termelök­nek jelentős kedvezményeket bizto­sit. Azok a termelők, akik a beadási kötelezettség teljesítésére szüksé­ges sertésállámánynkon felül ser­téseikre hizlalási szerződést kötöt­tek, illetve kötnek és a sertéseiket január és augusztus 31. napja kö­zötti időszakban — a szerződésben lerögzített határidőben — átadják, a jóváhagyott átvételi áron felül kilogrammonkint 3 forint gyorsbe­adási prémiumot kapnak. A szerződést kötő dolgozó pa­rasztok és termelőszövetkezetek hiz­lalási előlegben is részesülnek. Az egyénileg termelök serté­senként 400 forint, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek pedig sertésenkint 800 forint kamatmentes hizlalási előleget kapnak. A felsorolt kedvezményeken felül minden olyan termelő, aki a ser­téshizlalási, vagy baconnevclési szerződéses akcióban lekötött ser­tését határidőben átadja, az átadás­kor kedvezményes vásárlásra jogo­sító utalványt kap. (Az árenged­mény a kiskereskedelmi árakból értendő.) Egy sertés átadása ntán 120C— 1800 forint értékű nagyteljesítmé­nyű rádiókészülék 10 százalék ár­engedménnyel; vagy egy pár bőr­csizma 12 százalék árengedmény­nycl; vagy két pár préselt marha bőrből készült bakancs 15 százalék árengedménnyel; Két sertés átadása ntán egy bőr lószerszám 15 százalék árenged­ménnyel; öt sertés átadása után egy szekér, vagy egy motorkerék­pár 10 Rzázalék árengedménnyel vásárolható. Hat vagy ennél több sertésre szerződő termelők az átadás­kor a szerződés után járó utal­ványokat a felsorolt cikkekből szabadon választhatják. A termelők kívánságukra a fenti cikkek helyett építőanyag, vagy mezőgazdasági kisgép 10 százalék árengedménnyel történő vásárlásra jogosító utalványt is kaphatnak, sertésenként 1000—1000 forint érték­ben. 800 vagy ennél több sertés átadá­sa után a termelőszövetkezet egy teherautó vásárlására jogosító utalványt kaphat. A minisztertanács határozatában biztosított messzemenő kedvezmé nyek minden termelőt/ érdekeltté tesznek, abban, hogy kötelezettsé­güket, illetőleg vállalásukat minél előbb teljesítsék. (MTI). 8. „Talán kerestek is lényt nekem" gondolta és a szüleit látta maga előtt. „Jó magasat, mel­les-farost. Ugy gondol­ják, az illik az ilyen nagydarab legényhez. Jó dolgosat. Mert az a fő, hogy dolgos legyen. Hej, ha tudnák, hogy megvan nekem már a jövendőbelim ..." Vak Hegedűs tanyájában nem maradt meg egyetlen cseléd sem a következő évre. A Vak most is újosztendőst fogadott, aki Vízkeresztig, az új béresek munkába álltáig ellátja a jószágokat. Tamás lekezelt az újesztendőssel, — a Vaktól el se köszönt, — vállára dobta a su­báját, másik felől a kialkudott zsírosbőr csizmáját, fogta a bóresládát ós elindult ha­zafelé Zsófival. Vincze Jancsi meg a kanász még ko­rábban indult cl. Zsófi szótalan-boldogan haladt Tamás mögött. Mögötte, mert így könnyebb volt taposni a havat. Tamás nyomokat vágott a friss hóba csámpás csizmáival, s a lány egyik nyomból a másikba lépkedett. Tamás se szólt. Gondolkozott a múltján, tűnődött a jövőjén. Gázolta a havat, csak úgy porzott. „Megérhettem ezt a napot... Pedig kntya ember ez a Vak... De most már vége. Lesz lakodalom... Bérelünk egy kis lakást, lehetőleg munkáért... Onnan járok majd kapálni, aratni, kukoricát törni... De bol­dogság, de boldogság... A magam embere, a magam ura leszek... Kubikra is járok majd... Egy kis malacot szerzünk feltét­lenül ... Meg egy pár tyúkot... A menyecske majd eteti..." „Menyecske... Kis feleségem .. KOVÁCS MIHÁLY REGENYE — Mi ütött magába, hallja-e? — kérdezte a háta mögött nevetősen Zsófi. Tamás sarkon fordult, derékon kapta a lányt felkarral. — Tudod e, hogy milyen szép vagy, Zsófikám? Tamás hatalmasat, kurjantott vastag, teitek állanék b&m&fit^ t • --cra^'s",. Zsófi szótalan-boldogan haladt Tamás mögött. — No bolondozzon már. Nem gyerek már maga... — A kezére ütött. Tamás megpödörte az orra alatt kétfelé nyújtózó ritkás, vörös bajuszát: — Még máma elmegyek hozzátok, hallod-e? Beszélek apá­dékkal. — Ugyan mi beszélnivalója van magának ővelük? — Zsófi tudta, miről van szó, de jól esik azt hallani magától a legénytől. — Hát arról, hogy milyen szép nagy hó esett le Szilveszterre. — Tamás kimutatta mind a harminckét fogát, úgy nevetett. Odaértek Zöldhalomhoz, s összeakadtak két fiatal kétessel,.,. •_ — Na mit visztek öcsém! — szólt vidáman, rájuk Tamás. A két fiú mosolyogva húzta szét a száját, de ' csak kesernyés grimasz­szá sikerült a mosolyuk. — A kapcánkat — mondta hetykén as egyik. Arcizmaik régen elfelejtették az igazi, felszabadult nevetést, ha egyáltalán ismerték valaha. Tamás maga se tanult meg sokkal szeb­ben nevetni, de a két fiú sovány képe, a piszok alól olőtetsző sáppadtsága. lekókkadt feje feltűnt neki. Szilveszterkor vígabbak a béresek, mint ez a két anyámasszony kato­nája, gondolta és megkérdezte: — Tán rossz helyetek volt, hogy ilyen pápistalány szinü a képetek? Az egyik bérce, akinek lekopott szőrű bőrkuesma volt a kobakján, sziszegve vála­szolt nagy kapafogai közül: — Széli Gyurkánál szolgáltunk. — A társa csak pislogott. Tamásnak, do Zsófinak is elég volt ez a három szó. Eszükbe villant a közszájon forgó história, amely szerint Széli Gyurku olyan fukar, hogy a legszegényebb napszá­mosnál is rongyosabb ruhában jár, pedig van vagy ezer hold földje tizenhat, tanyával. Egyszer a piacon — nagygazda létéro maga árult a piacon — döglött egeret találtak a tejfö'ös fazékban. Tiszta ember a tejfölt is kiönti ilyenkor. Széli Gyurka viszont az újjalval lehúzogatta a tejfölt a kis egér szőréről és odaszólt a cselédnek, a farka vé­génél fogva átnyújtva neki a karikába der­medt apró dögöt. — Ezt majd hazavisszük, hé, — mondta Széli Gyurka, — no menjen itt prédába. Jó lesz a macskának. ilqkda&bika

Next

/
Thumbnails
Contents