Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-28 / 50. szám

VASÁRNAP, 1954. FEBRUÁR 28. 3 DELMRGYRRORSZRG A magyar-szovjet barátság hónapja eseményeiből Ma nyitják meg az MSZf-székházlian a „Szocializmusban legfőbb érték az ember' kiállítást című 51a nyílik meg a Magyar-Szovjet Társaság Horváth Mihály-utcai székházában a ©'Szocializmusban legfőbb érték az ember" című hatalmas kiállítás, amely a szovjet emberek boldog és gondtalan életét mutatja be, a szovjet állam szerető, féltő gondoskodását a dolgozó emberről. A kiállítás ünnepi megnyitója ma, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz. Megnyitó beszédet Vereska András elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottsága agit.prop. osztályának vezetője mond. Közreműködik a Belügyminisztérium Csongrádmegyei Főosztályának, zenekara, vezényel Szaniszló János. A kiállításon gyönyörködhetnek Szeged dolgozói a szebbnél-szebb épületek modelljeiben, így a krimi üdülő diorámás képében és a szovjet műépítészet egyik legragyogóbb remekének, a Lenin-hegyen épiilt Lomonoszov egyetemnek kicsinyített másában. Elképzelhetetlenül nagy ez az épület, melynek középső részében helyezkednek el az előadótermek, laboratóriumok, az oldalszárnyakon pedig a profeszszorok és előadók lakásai. A Lomonoszov egyetem körülbelül 6000 hallgatója ugyancsak itt lakik. A kiállítás nagyszerűen összeállított anyaga végigvezet bennünket a szovjet ember életének minden szakaszán, a születéstől a halálig. Szép élményül szolgál Szeged dolgozóinak, hogy ezt a kiállítást most, a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából, február 28-tól április 4-ig nézhetik meg, népünk életének abban a szakaszában, amelyben kormányzatunk fokozottabb gondot fordít az emberre, a dolgozó ember sokféle igényeinek kielégítésére. A kiállítás második felében megtaláljuk a magyar nép megváltozott életének, felemelkedésének, szocializmust építő munkájának hősiességét dokumentáló képeket, grafikonokat, s ezzel ls lemérhetjük, hogy a szovjet nép baráti segítségével mekkora utrfit tcítünk meg a felszabadulás óta. A kiállítás reggel 9 órától este 20 óráig várja üzemeink, hivatalaink dolgozóit, tanulóifjúságunkat. Nézzük meg minél többen! A magyar munkásmozgalom úttörője Francra! Leó születésének 110. évfordulóiéra 1844. február 24-én egy alacsony, földszintes házban, Óbudán született Frankéi Leó. Apja a munkásokkal, szegélyekkel együttórző orvos, akit tudásáért, emberiszeretetéért nagynabecsültok és szerettek. Szándéka, hogy fiából mesterembert farag, nem talált ellenvetésre és így kerül a fiatal .Frankéi ötvösnek. Már ebben az időben megmutatkozik éleslátása, érdeklődése a haladó eszmék iránt. A családi házban szenvedélyesen olvassa a íratneia felvilágosult irók műveit és Heine, Schiller írásait. A tanonc-évek után, az akkori Idők szokása szerint vándorútra kel, hogy tudását külföldön is tökéletesítse. Az 1860-as évek elején Németországiban, 1867-ben Franciaországban találjuk. Fejlődésében fordulópontot jelentett londoni útja. Ott ismerkedik meg Marx Károllyal. Résztvesz a francia-német munkásmoegalomban, s közben nem feledkezik meg a magyar munkásokról seín. Felhivja a figyelmüket, hogy csatlakozzanak a munkások nemzetközi szervezetéhez. Ez a nemzetközi szervezet az 1864-ben Marx által alakított I. Internacionálé, melynek ö is tagja, mint a francia és német munkások egyik egyesületének vozetöjc. Munkásságát, proletúrinternacionralizmusát az 1871-es Párizsi Kommün alatti tevékenységéből is megíttólhetjük. Mint egyetlen külföldit választja be Párizs III. kerülete a Kommünbe, s a Munka-, Kereskedelemügyi Bizottság Miniszftere lesz. Tevékenysége itt kezdettől fogva a dolgozó nép érdekeinek a megvalósítására irányul. Célja, hogy a láncaitól megszabadult nép érezze és lássa azt, hogy a Kommün értük éli, az ő érdeküket képviseli, a jövő átformálását, a burzsoázia hatalmának megszüntetését szolgálja. Rendeletei megtiltják a munkások bérének a csökkentését. Foglalkozik a munkaidő és munkabér kérdésével. Rámutat a munkások személyes felelősségére a termeléssel, a géppel, az anyagKai kapcsolatban. De nemcsak rendeleti úton és szavakkal harcolt a Kommün eszméinek megvalósításáért, hanem fegyverrel a kezében is. Amikor a szervezkedő burzsoázia ellenforradalmat indított Párizs proletariátusa ellen, Frankéi Leót ott látjuk a harrikúdokon együtt a munkásokkal. A Kommün leverése, a burzsoázia véres bosszúja után menekülnie kellett, e Londonba érkezik. Itt tovább folytatja forradalmi tevékenységét. Beválasztják az Internacionálé Fötiinácsába, s emellett kapcsolatot tart az osztrák, magyar és cseh munkásokkal. Felhívja ezeknek a szervezeteknek a figyelmét a politikai hatalom meghódítására. Rámutat arra, hogy ezt a feladatot csak úgy tudja a proletariátus megoldani, ha a burzsoázia pártjával szemben önálló pártot hoz létre. A londoni évek, e az itt szerzett tapasztalatok nagy hatással vannak fejlődésére. Az új feladatok megoldása, K> minden országban, megalakítandó marxista pártok érdekében. Németországba utazik, majd innen visszatér hazájába, Magyarországra. Tevékenysége elé nehéz akadályok tornyosultak. Magyarországon ebben az időben még fejletlen a nagyipar és nincs kialakulva a nagyipari proletáriátus. Ezenkívül harcolnia kellett a kispolgári vezetés ellen, amely károsan befolyásolta a magyar munkásmozgalmat. A kezdeti nehézségek elhárítása után tevékenyen hozzálát a mozgalom szervezéséhez és helyes irányba tereléséhez. Cikkei amelyek a Munkás Heti-Króniká-ban, az Arbeiter Wochen-Croniká-ban jelentek meg: leleplezik a kapitalizmust, feltárják az osztályellentétekot. De munkássága nemcsak enynyiben merült ki. Pártestélyeket vezet, s széleskörű marxista tudása, nemzetközi kapcsolatai útján elért tapasztalatai népszerű, a munkások által kedvelt szónokká tették. Az önálló marxista párt megteremtéséért folytatott harcát öszszekapcsolta a munkásmozgalomba beépült burzsoá ügynökök leleplezésével, a Habsburg-monarchia elleni harccal. Frankéi látta, hogy az ország függetlenségének hiánya mennyire akadályozza az ipar kialakulását, a munkásmozgalom megerősödését. Küzdelmes tevékenységének nem maradt el az eredménye. 1880-ban létrejött a munkásmozgalom egyesítésének, egy önálló párt megteremtésének a feltétele, s megalakítják a Magyarországi Altalános Munkáspártot. A programm a nemzetközi munkásmozgalom célkitűzéseit tartalmazta. Követelte: a földbirtok, a munkaeszközök társadalmi tulajdonba vételét. A bérmunkarendszer eltörlését, az egyház és az állam szétválasztását. A párt hivatalos lapja az 1877-ben alakított Népszava lett. Ilyen irányú tevékenységei mellett is gondot fordított a nemzetközi munkásmozgalom értékelésére. Különösen nagy fontosságot tulajdonított az oroszországi eseményeknek. Meggyőződése volt: „Oroszországban életképes nép él és ha ez a nép egyszer lerázta rabláncait, sokat tehet az emberiség haladása érdekében .. Halálát gyászolta az egész nemzetközi és magyar munkásság. Frankéi Leó a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló alakja, Marx, Engels harcostársa és barátja, a meginduló magyar munkásmozgalom vezetője volt. Elmondhatjuk róla, hogy a Kommunista Párt megteremtéséig a magyar munkásmozgalom élén nem állt olyan vezető, mint Frankéi Leó. Születésének 110-ik évfordulóján visszaemlékezünk rá, mint a Kommün bátor hívére, s büszkék vagyunk arra, hogy a magyar munkásmozgalom kiváló harcosát tekinthetjük benno. FEHÉR ISTVÁN, a Marxizmus-Leninizmus tanszék tanársegéde A Kínai Népköztársaság jelentősége a nemzetközi feszültség enyhítésében A Szegedi Konzervgyár dolgozói — az üjszegedi Ke nder. és LenszövO Vállalat békebizottságának kezdeményezése nyomán — a .Kérdezz — fele'ek'' mozgalom kepeiében igen sok külpolitikai kérdésre kértrék választ üzemük békebizottságától Csanádi L/Jjosné eivjársnö például azt a kérdést lette fel hogy a Kinai Népköz|ársaság d'p'omáciaj elismerése mennyire járulna hozzá a nemzetközi feszültség csökkentéséhez A Szegedi Kon zervgyár békebjzottsága által hozzánk eljuttatott kérdésre á következőkei válaszoljuk: A berlini négyhatalmi értekezleten résztvevő külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy ezév április 26-án Genfben a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Amglia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság képviselői értekezletre ülnek ösz. sze, hogy megvitassák a koreai kérdés békés rendezésének és az indokínai háború mielőbbi befejezésének lehetőségét. Ez a határozat a Szovjetunió következetes, fáradhatatlan erőfeszítéseinek eredménye. Az Egyesült Államok — mint ismeretes — a mad najpig sem ismerte el a Kínai Népköztársaságot, jóllehet valamennyi, Kína fennhatósága alá tartozó területen 1949 október 1. óta a népi kormányzat gyakorolja a hatalmait a kicsiny Formoza (Taivamj-sziget kivételével. Az Egyesült Államoknak e reális tényeket teljesein figyelmen kívül hagyó álláspontja még érthetetlenebbé válik, ha az elismerés kérdésének jogi vonatkozásait vizsgáljuk meg. A nemzetközi jog szerint az elismerés kétféle lehet: állam elismerése és kormány elismerése. Állam elismeréséről akkor beszélünk, amikor a nemzetközi jogközösségnek új tagja, új állam születik. Állam elismeréséről volt szól például az első világháború után Csehszlovákia, mint önálló köztársaság esetében. Kormány elismerésére akkor van szükség, amikor egy állam kormánya forradalmi úton változik meg és fegyveres harcban kivívott győzelem eredményeként veszi át a hatalmat. Ez történt a Kínai Népköztársaság esetében is. Addig, amíg a hatalomért folytatott harc el nem dől, más államok — elsősorban azok, amelyek egyik vagy másik küzdő fél révén érdekeltek a harc kimenetelében, illetve az új helyzet kialakulásában — mindig az érdekeiknek jobban megfelelő felet támogatjá k, azonban a harc eldöltekor a győztes felet, a hatalom tényleges birtokosát ismerik el a kérdéses ors: lág törvényes képviselőinek. Kína esetében viszonylag hamar eldőlt, hogy Csang Kai-sekkel szemben a népi erők győzelme nem lehet kétséges, mégis az Egyesült Államok kormánya még ma is a Taivan-szigetén székelő. Csang Kiai-sck vezetése alatt álló Ku nmintang-,.kormányt" ifimen el. Az Egyesült Aíllamok illetékes körei még ma seun tudják elfelejteni azt a megsennmisítő, a világtörténelemben is párját ritkító vereséget, amely az: általuk támogatott Csang Kai-sek rendszert, érte. A gazdaságilag ffcjletlen, feudális viszonyok között élő, több részre szakított Kína nagy profitszerzési lehetőségeket biztosított az Egyesült Államok szjámára. A Kínai Népköztársaság megszületése végetvetett ennek iaz amerikaiak számára paradicsa mi állapotoknak és a kínai nép először történelme folyamán —4 saját kezébe vette sorsának intézését, amely egyelőre szinte fel sem mérhető jelentőséggel bir a nemzetközi helyzet további, a békeszarető emberiség számára kedvező alakulása szempontjából. Hasomló okok rrtiatt igyekszik az Egyesűit Államok megakadályozni a Kínai Népköztársaságnak az Egyesfiit Nemzetek Szervezete tagjai közé történő felvételét, pedig a Kínai Népköztársaságra, mint az öt nagyhajtalom egyikére, igen fontos szerep vár a világ békéjének és biztonságának megteremtésében és biztosításában. Az Egyeuült Nemzetek Szervezete egyébként- -' agresszornak minősíx tette a Kínai Népköztársaságot, mert kínai önkéntesek a koreai háború során segítséget nyújtottak koreai testvéreiknek. Pedig a nemzetközi jog értelmében az állam nem tehető felelőssé, ha területéről önkéntesek mennek át egy másik állam harcát segíteni. így az a nevetséges helyzet állt elő, hogy azt az államot, amelyet egyébként nem ismertek el, agresszornak nyilvánították. A Kínai Népköztársaságot eddig 19 állam — köztük Anglia, Hollandia és Belgium — ismerte el. Hat állam a közelmúltban közölte, hogy diplomáciai kapcsolatokat kíván létesíteni a Kínai Népköztársasággal. Előbb-utóbb tehát az Egyesült Államoknak és a többi, még amerikai állásponton lévő államnak — így Franciaországnak is — el kell ismerniök a Kínai Népköztársaságot, hiszen a Kínai Népköztársaság nélkül — melynek lakossága földünk népességének mintegy negyedét teszi ki — elképzelhetetlen a megérett problémák megoldása és a béke biztosítása mind a Távol-Keleten, mind az egész világon. Nehru, India miniszterelnöke nemrégen jelentette ki: «Az ENSZ saját pozícióit gyengíti, amikor nem engedi be a kommunista Kínát. Az új Kína színrelépése igen fontos tényezője a nemzetközi helyzetnek. Aki nem ismeri el Kinát, az nem veszi tudomásul a tényeket"; A nemzetközi feszültség csökkenése csakis a Kínai Népköztársaság diplomáciai elismerésén keresztül képzelhető el és valósítható meg. A Kínai Népköztársaság fennállása óta számtalanszor bebizonyította: olyan nagyhatalom, amelynek elegendő ereje, akarata, türelme és kitartása van ahhoz, hogy felelősséggel eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, amelyek, mint az öt nagyhatalom egyikére, a béke fenntartását illetően reá hárulnak. ZEGEDI JEGYZETEK Mozaikok Gluscsenko professzor látogatásáról A gazda f ilyenkor is szakemberei heltyésen álnagyon vigyázza az őszi vetéstA Mikor még ; javában a télben vol' tunk, s szél nyargalt a szántókon — akkor is meg-megnézegették a. hó alatt a búzát. Kel-e már1 Vájjon nem fa| gyotl-e kit Gluscsenko elvtárs kétszeres Sztálin-díjas szovjet professzor a napokban — mint lapunkban közöltük — Szegeden járt. A búzáról is szó került, melyet errefelé is úgy hívnak, hogy „élet". Nóvák Károly, a megyei főagronómus folytatott erről beszélgetést Gluscsenko professzorral. Száraz volt * az ösz^ Nem volt meg' felelő a gabonának a tél. Mit mond, mit tanácsol a szovjet tudóst Gluscsenko elvtárs elgondolkodott. Lehet gondolatban a szovjet földön járt, melynek végtelen mezőin még szintén ugyanúgy hólepel van, mint a mi szántóinkon. A búza itt is— ott is — valóban az „élet". 'A kenyér! Gluscsenko aztán érdeklődött Nóvák Károlytól. Hogyan értékelik a megye mezőgazdasági szakemberei az őszi kalászosok helyzetét, mit akarnak tenni a gyengén áttelelt, búzáJc fejlődésének meggyorsításáért. Figyelte a válasz-szavait, bólogatott, s aztán a kiváló tudós szerényen mondotta el véleményét: a megye mezőgazdasági lapították meg, hogy az őszi búzáknál a rossz időjárás elleihére sincs különös, aggodalomra okot gdő veszély. A megduzzadt búzaszemek, — melyek nincsenek kikelve — a hó megszűntével fejlődésnek indulnak; kelőben lesznek. Természetesen, elengedhetietlen a felültrágyáeás és a fejtrágyázás elvégzése. Jlt nem szabad késlekedni, mert a mulasztás károkat okoz! Ha Gluscsenko professzor hallotta volna, hogy például a gyálaréti Komszomol tsz minden fogata most trágyát hord a földekre, akkor valahogy igy válaszol: Ez helyes, s így — a fejtrágyázás elvégzésével — erősen fejlődésnek indul az őszi vetés. És ti, termelőszövetkezeti tagok, aztán egyéni gazdák, akik oly féltőn vigyáztátok az őszi kalászosokat, — ne kérlekedjetek. Hozzátok, nektek szólt igaz barátunk: Gluscsenko professzor. Jóidéig beszélgetett még a szovjet tudós és a magyar főagronómus. Szóbakerültek a tavaszi búza kérdései is. Mert előfordulhat, hogy az egyes helyeken esetleg kiritkult, vagy kifagyott vetéseket pótolni kell. Helyes lenne a 1avaszibúza vetőmag jarovizálása, mert ilymódon a tenyészideje megrövidülne. Ujabb kérdések hangzottak el a főagronómus részéről. Gluscsenko készségesen válaszolt — fáradhatatlanul magyarázott. * Csütörtökön reggel történt, úgy nyolc óra tájban. Ott ültünk Gluscsenko professzor körül. Hol ez. hol az kéri meghitt szavakkal. A szegedi képeslap — az üdvözlet Szegedről már úton rendeltetési helyére. Barátai közül küldte barátunk. Kint a télutói estben hunyorognak az utcai villanyégök. Bent, a Hungária-szálló étterdezte öl. Vagy a pro- mében vacsoránál ül a fesszor kért tájékoztatást a városról, múltjáról, jelenéről és az emberekről. Szóba került a kanyargós Tisza, a könnyűipari üzemek és a Textilmüvek, melynek gépeit azok az emberek gyártották, akik közül Gluscsrnko professzor is való. Egyszer csak azt mondja a professzor: „szeretnék néhány szegedi képeslapot". Arcáról leolvashatók az el nem mondottak: Szeretnék Írni városomba, szeretteimnek; Szegedről üdvözletet. Valaki elsiet, s pár perc múltán ott sorakoznak a képeslapok az asztalon. A tanácsháza, a Tiszapart fényképe is köztük. Akad olyan képeslap is, amelyen egy menyecske paprikafüzéreket tart., előtte nagy kosár, tele csupa paprikával. Ez tetszik talán a legjobban Glusszovjet professzor. Vele vacsorázik Obermayer Ernő, szegedi Kossuthdíjas kutató is. Beszélget egymással a szovjet és a magyar tudós. Tréfálkoznak is — nevetnek vidáman, jókedvűen. Túróscsusza kerül az asztalra. Obermayer Ernő a paprikaturtóhoz nyúl és megpaprikázza a túróscsuszál. Gluscsenko professzor szemében kedvesen pajkos fény villan. Pillantást vet a. megpaprikázott túróscsuszára, aztán gyors mozdulattal kezébeveszi a paprikatartót. Megpaprikázza ö is a túróscsuszát. ízleli, kóstolgatja és mondja: Jó, — s nevet. A pgprikáról később megjegyzi: a paprika — nem paprika csipösség nélkül. Telik az idő és beszélget a szovjet procsenkonak, mert vala- fesszor és a magyar kuhogy ö is úgy tartja: 1ató. Azért tegzik> amit Szeged „paprikás város". Nézi a képeslapokat, kérdez és arcán mosoly. Beszél a szovjet városokról — közvetlen, Gluscsenko igy fogalmazott meg: működjenek együtt a a nép javára. tudósok (morvay)