Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-27 / 49. szám

SZOMBAT, 1954. FEBRUÁR 27. 8 DELMflGYARORSZBG A Szegedi Gözfürész a hatodik éiüzem Szegeden (Tudósítónktól). A Szegedi Gőztűrész dolgozói az elmúlt év minden hónapjában teljesítették tervüket. Az 1953 harmadik negyedévi értékelés alapján az üzem a tűrész- és lemezipari vállalatok köziil jó munkája jutalmául elnyerte a büszke élüzem címet. Az élüzem csillag azonban továbbra is1 az üzem homlokzatát díszíti, mert] a negyedik negyedévi eredmények; ismét méltóvá tették erre a kitüntető címre. A Szegedi Gőzfűrész negyedik negyedévi tervét 143.7 százalékra teljesítette, a béralap 119.8 százalékos felhasználása mellett. De jelentós eredmény a negyedik negyedévben az 5.8 százalékos önköltségcsökkentés is. Az új év első hónapjának szép eredménye után február hónapban némi visszaesés mutatkozott a termelésben, a január havi vagonzárlat és a túlzott hideg időjárás miatt. A Szegedi Gőzfűrész dolgozói ezt a lemaradásukat feltétlen megszüntetik a kongresszusi versenyben. Minden erővel azon lesznek, hogy ismét náluk maradjon az élüzem zászló. A Szegedi Gőzfűrész a hatodik üzem Szegeden, ahol a bejárat felett csillog az elmúlt negyedévi jó munka gyümölcse: az élüzem jelvény. Nagyezsda Konszíantyinova Krupszkája T4 izenöt éve annak, hogy Nagyezsda Konsztantyinova Krupszkaja, Lenin élettársa és harcostársa, a nagy szovjet pedagógus meghalt. Gazdag élete arra tanít, miként válhat valaki népének igazi nevelőjévé, hogyan segítheti a népet a nyomorból, szenvedésből való megszabadulásában. Nem volt közönyös előtte az életnek egyetlen megnyilvánulása sem. Együttérzett a nemzetiségi elnyomás alatt szenvedő lengyelekkel és a népek börtönének nevezett cári Oroszország sok más üldözött nemzetiségével. Fájt neki a gyári munkásság kilátástalan, keserves élete, éppúgy, mint a paraszt hihetetlen nyomora. Ha önéletrajzát olvassuk, amelyet az úttörők — akiket „drága gyermekeimnek" nevez — kérésére és áz ő számukra írt, érthetjük meg jellemének sok-sok vonását. Édesapja üldöztetést szenvedett, mert védelmezte az elnyomottakat, leleplezte a hivatali korrupciót. Örökösen egyik városból a másikba költöztek, Krupszkajának alkalma volt a legkülönbözőbb embertípusokkal összejönni és megfigyelni, hogyan élnek a lakosság különböző rétegei. A kis Nagyezsda megértette, ** mikor szülei arról beszéltek, hogy örök idő óta gyűlöli a paraszt a földesurat és hogy a földesurak meg is érdemlik ezt a gyűlöletet. Ö szívvel-lélekkel a parasztok mellé állt, és mikor felnőtt, szilárdan kiállt a földbirtoktulajdon elkobzásáért és paraszti tulajdonba való átadásáért. Közvetlen tapasztalatból ismerte a munkások kizsákmányolását, és már egészen fiatalon forradalmár lett. Krupszkaja édesapját már 14 éves korában elvesztette, s ettől kezdve házitanítóskodott, hogy a gimnáziumot elvégezhesse. Az volt a vágya, hogy azután főiskolára kerülhessen, de abban az időben nőt nem vettek fel sem a főiskolára, sem az egyetemre. Magánúton tanult tovább és bekerülve egy diákkörbe, megismerkedett a marxizmussal. Állást vállalt, mint tanárnő Szmolenszk község vasárnapi iskolájában. Itt fontos kapcsolatokat épített ki a munkásmozgalommal és nagy szolgálatot tett a népnek azzal, hogy leplezve marxizmusra oktatta az iskolába járó munkásokat, öt évig működött így. 1894-ben Pétervárott megismerkedett Leninnel. Ezután együtt dolgoztak, amíg egy sztrájk kirobbantása miatt le nem tartóztatták. Később feleségül ment Leninhez. A forradalom előtti gyakorlati ** pedagógiai munkáját és cikkeit a párt odaadó szolgálata jellemzi. Éles szemmel meglátta és leleplezte a reakciós iskolarendszer osztályjellegét. Rámutatott arra is, hogy „az iskola osztályjellegének megszüntetésére a lakosság minden osztálya számára egységes iskolatípust kell meghonosítani, nehogy a munkások és parasztok gyermekeinek az alsófokű elemi iskolák, az urak gyermekeinek pedig közép- és főiskolák jussanak. Egy egységes iskolatípus legyen mindenki számára, s ez az iskola készítsen elő minden gyermeket mind testi, mind a szellemi munkára, az élet megértésére, ez vezesse be őket a tudás világába"? A munkára nevelés fontosságát már 1910—11-ben hangsúlyozta. A munka legyen hasznos, nevelő célzatú. Alkotó marxista tudására vall, hogy már a forradalom előtti időben foglalkozott a politechnikai oktatás mibenlétével, a politechnikai oktatásra vonatkozó nézetekkel. 1917 óta igen sokat tett a népművelés terén. Krupszkaja nagyon szerette ezt, mert tudta, és vallotta, hogy Október ügyét csak úgy lehet végleges győzelemre vinni, ha munkások és parasztok minél több tudásra, minél nagyobb műveltségre tesznek szert. Erősen foglalkoztatták az új, harcos, közösségi ember nevelésének kérdései. Hangoztatta, hogy az iskolának össze kell fognia a kommunista ifjúsági mozgalommal, a pionir-mozgalommal. „A tudásért vívott harcban fontos szerep vár a pionírokra — és ezt a feladatot szervezetük útján kell megvalósítaniuk. A pionirszervezet álljon a tudásért folyó küzdelem élére!" — írja Krupszkája. iy| élységes szocialista humanizmusa, igaz pedagógus hivatástudat hatotta át egész életművét. Krupszkája pedagógiai gondolatai útmutatók minden nevelő számára abban a harcban, amelyet kultúrforradalmunk győzelméért vívunk. Kaszaniczky Rózsa főiskolai tanársegéd Takarékoskodjunk a viüamosenergiáva! Jelentősen csökkentik az áramfogyasztást a Dorozsmai Pamutszövőben A minisztertanács határozata óta bárhol fordul meg az ember, mindenütt szóba kerül a villamosencrglával való takarékosság. A háztartásban a családtagok egymást figyelmeztetik: „Oltsd el a villanyt, még világos van", „Ne melegítsd fel túlságosan a vasalót" — és így tovább. Az üzemekben megbeszéléseket tartanak és kutatnak a vezetők, a dolgozók, hogyan használják ki gazdaságosan a rendelkezésükre álló energiamennyiséget. A Dorozsmai Pamutszövő vezetői is ezt vitatták meg a napokban. Ugy gondolták, nagyon sokat tehetnek ezen a területen, ha a rendszeres ellenőrzést bevezetik. ílz abból áll, hogy nz ellenőrz őre illetékes személy minden negyedórában vagy félóránként megnézi, mit fogyasztott az üzem. Ilyenképpen nem adódhat elő az, hogy túlfogyasztás legyen, mert a kellő ellenőrzéssel ezt megakadályozzák. Ezenkívül számos más formában takarékoskodnak az árammal. Eddig reggeltől-estig, szünet nélkül szólt például a rádió az üzemben. Ezt esak az irodákban hallhatták, a zúgó gépektől az üzemben nem. Ezután csak a müszakvúlfás előtt és után kapcsolják be a hangosítót. Ilyenkor ismertetik a dolgozók eredményeit és jutalmul egy-egy nótát küldenek a termelésben élenjáró munkásoknak. Az udvar különböző részein sok villanykörte égett eddig a kora esti órákban. Ez az idő a villanyfogyasztás csúcsideje. Itt is segítettek a Dorozsmai Pamutszövő vezetői. Felérő csökkentették az égő villanykörték számút — így is kellő fény van az udvaron. A téli időszakban a levegőnek , nagyobb a nedvességtarialma, mint | például nyáron. Fzt is megpróbálják kihasználni a Dorozsmai Tnmutszövődóben. A légnedvesítő berendezést nem működtetik teljesen. Egyhnrmadrészét kikapcsolták és ezzel is jelentős villamosenergia megtakarítást érnek el, A magyar-szovjet barátság hónapiának eseményeiből Holnap nyílik meg az MSZT székházban a „Szocializmusban legfőbb érték az ember" című kiállítás Az MSZT szegedi Horváth Mihály-utcai székházának nagyterme hetek óta hangos a munka zajától. Fáradhatatlan kalapácsok, fűrészek egyhangú zümmögése régóta hirdeti, hogy nagy dologban munkálkodnak az ács, a kárpitos, a modellező és grafikusbrigádok, a Csongrádmegyei Dekoráció és Kirakatrendező Vállalat dolgozói. A lépcsőházban friss fenyőillatot árasztó óriási ládák, nehezítik a járást-kelést, ezzel is mintegy gondot okozva a kíváncsi járókelőknek. — Mi készül itt elvtársak? — így köszöntött be szinte naponkint egyegy érdeklődő a serényen dolgozó emberekhez. Gáborházi József, a „Szocializmusban legfőbb érték az ember" című kiállítás előkészületeinek vezetője készségesen világosítja fel az érdeklődőket: — Ilyen szép és nagy kiállítás talán még nem is volt Szegeden, mint ez, amelyet 28-án, vasárnap délelőtt 10 órakor nyitunk meg. Igen sok munka van benne és nem akármilyen. Nagyon nehéz körülmények között kezdtünk el dolgozni — mondja. Hidegek voltak a termek. A lelkes asztalos-, ács-, kárpitos- és festőbrigádok mégis elkészülnek időre a munkájukkal. Igy is van es rendjén. Felajánlottuk a Magyar Dolgozók Pártja harmadik kongresszusának tiszteletére, hogy egy nappal a határidő előtt befejezzük munkánkat, Napok óta testes gázkályhák ontják a meleget a kiállítás termeiben, vígan futkározik az ecset a festők kezében. A krimi üdülő biorámás modellje előtt furcsa kámzsa-szerű öltözetben egy ember áll. Buda'pestről jött társaival s most éppen azzal van elfoglalva, hogy a háttérben a tengert festő Thall Ottónak odaszól időnként: — Gyenge ott a szín, még egy kis kéket adj hozzá! A krimi üdülő gyönyörű épülete a szovjet emberek egyik legszeretettebb pihenőhelye. Egyfelől napos erdőkkel borított hegylánc, másfelől az éggel összeérő tenger öleli. Olyan ez a kicsinyített kép, mintha messziről néznénk az eleven valóságot. Csak az emberek hiányoznak a szép tágas teraszról, a hegyi utakról. Karcsú ciprusok állnak az üdülő előterében, s mintha rosszalóan néznének a nap helyett nagyon gyéren világító villanykörtére. Képek sokasága fogadja majd itt Szeged dolgozóit, ezen a kiállításon, mely ismét közelebb hozza szivünkhöz a szovjet népet, még jobban megismerhetjük a szovjet ember életét, a születéstől az emberi élet minden szakaszán. Képek, festmények színes sokasága beszéli el, hogy az alkotó munka a szovjet nép jólétét szolgálja, hogy a szocializmusban legfőbb érték az ember. A kiállításon azonban megtalálhatjuk hazánk eredményeiről, dolgozó népünk megváltozott életéről készült képeket is, grafikonokat, amelyek a felemelkedés, a derűs alkotó élet hősi rajzaiként tanúsítják, hogy a szovjet nép baráti segítsége nyomán új élet, fejlődés indult el szerte országunkban, s a szocializmust építő magyar munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi egyre szebben, kultúráltabban, derűsebben él. Az emeleten a Dózsa úttörőtábor képe fogadja a nézelődőt, háttérben az úttörővasút pályatestével, gyufaskatulya nagyságú vonatjával. Az apró sátrak között alig fér el egy felnőtt ember lába. Itt Gáborházi elvtárs irányítja a munkát. Olyan magas a parányi fák között, mint Gulliver a törpék országiban. A kiállításnak ezt a termét biztosan a szegedi pajtások látogatják majd legszorgalmasabban, akiknek nagyrésze talán még nem is látta fővárosunk egyik büszkeségét, úttörő vasutat. Még feleselnek a fűrészek, kopognak a kalapácsok, itt is, ott is egyegy elheverő deszkadarab gátolja a járást — de holnap már megnyílik a kiállítás. Az l-es teremben még nem áll a helyén a kenyérgyár, a modelljét tartó talpazat alól fekete dinamó kandikál ki. Egy nap múlva azonban már működésben mutatják be ezt a nagy teljesítőképességű üzemet, ahol összesen nyolcvan ember dolgozik és a villamosgépek segítségével naponta többvagon lisztből készül a kenyér a szovjet emberek asztalára. A ma még utolsó simításokra váró nagy kiállítás a magyar-szovjet barátság hónapjának egyik legkiemelkedőbb eseménye lesz. • -ki-ti • •« (l. i) Szeles Mihály példát mutat a selejt elleni harcban Hatalmas, magas terem a Szegedi Vasöntöde új öntőcsarnoka. Ha belépünk a csarnokba, érezni lehet itt az alkotó erőt, érezni lehet azt a termékeny munkát, amely kemény vasércet változtat vörösen izzó, folyékony vassá és önt különböző formába. A formázók forgolódva, serényen dolgoznak. Feketeszínű homokbuckák, vasszekrények (amelyekbe a mintákat rakják), magok, mintadarabok vannak körülöttük. Ott sorakoznak a formák is, amelyeket már reggel hat óra óta eddig elkészítettek. A levegő tele van finom homokporral, amely rárakodik az emberek arcára, ruhájára, szürkévé teszi az egész csarnokot. Ilyen finom szürke por fedi a csarnok falán a celofánpapírba vont Kongresszusi Emléklapokat is. Ezek a színes emléklapok azonban átütnek a szürkeségből; új munkasikerekre, a kongresszusi vállalások teljesítésére serkentenek. A legtöbb felajánlásban a termelés fokozása mellett nem feledkeztek meg a dolgozók a selejt csökkentéséről. Itt az üzemben most az a legfontosabb. Kevés az anyag, a meglévő anyagot kell becsületesen, gondosan feldolgozni. Ezt tartja szem előtt Szeles Mihály sztahánovista formázó is és erre neveli brigádja tagjait. Szeles Mihály pártonkívüli, s becsületes, selejtmentes munkával, újabb munkasikerekkel akarja ünnepelni pártunk harmadik kongresszusát. Vállalta, hogy termelését 240 százalékról 270 százalékra fokozza, a selejtet pedig 1.5 százalékról egy százalékra csökkenti. Február első napjaiban már arra törekedett, hogy meg jobb időbeosztással, gondosabb munkával teljesítse vállalását. A második dekád végén megszületett a kimagasló eredmény: átlagosan 276 százalék tervteljesités, o".96 százalékos selejttel. Hogyan tudta Szeles Mihály 0.96 százalékra csökkenteni a selejtet, amellett, hogy növelte tervteljesítcsét? Egész napi gondos, figyelmes munkával. Reggel alig múlik el öt óra. Szeles Mihály már ott forgolódik az öntőcsarnokban. Itt van a brigád mellé beosztott segédmunkás, Nagy András is. Nagy András az egész napra szükséges minta- és formázóhomokot készíti elő. Szeles Mihály pedig a mintákat. Mostanában a nagyméretű motorpajzsok formáit készíti. Ha a mintán karcolás, vagy csorbulás van, már selejtes lehet az öntés. Ezért reggel még munkaidő előtt sorra nézi a mintákat, a karcolásokat lecsiszolja, a csorbulást kiegészíti. A homok jó előkészítése is azért fontos, mert a homok nedvessége vagy a homokban lévő szemét miatt szintén selejtes lehet az öntés. A gondos előkészítés után reggel 6-kor már formázáshoz kezdhet Szeles Mihály. Formázás közben is állandóan a munkadarabra figyel, «érzéssel dolgozom" — ahogyan ő mondja. Érzéssel, figyelemmel. Pár évi tapasztalata alapján tudja, hogyan lehet elkerülni a selejtes munkát. Munka közben vigyáz arra, hogy a szekrény, amelyben a minta körül a homokot döngöli, tökéletes, formás legyen. A mag — amely az öntvény űrtartalmát tölti ki •— szintén selejtet okozhat, ha nem mérethű. A magot berakás előtt tehát újra megméri, ellenőrzi >— van-e rajta karcolás, vagy csorbulás. Csak megfelelő méretű, megfelelően száraz és tökéletes magot rak a formába. A minta kiszedésénél is vigyázni kell. A kiszedés közben előforduló csorbulásokat a mintához hűen kitölti. A segédmunkás figyelme is fontos. Nem mindegy az, hogy például milyen lendülettel és hogyon ereszti le a darut a készülő formához. Egy rossz mozdulat és az egész munkát kezdheti elölről. Szeles Mihály ezért nagy gondot fordít a segédmunkások betanítására is. A formázóknak tehát egy pillanatra sem szabad elfelejtkezniük arról, hogy a formák tökéletes elkészítésével csökken a selejt és adhatnak minőségileg jó öntvényeket, szerszámokat, gépalkatrészeket az üzemeknek. A selejt csökkentése — ez most a kongresszusi verseny főfeladata a Vasöntődében. Példát vehetnek Szeles Mihályról a többi dolgozók! Miksi bácsi barátai A szegedi villamos egyik kiskundorozsmai megállójánál van a Miksiék kis kertes háza, A kertet, az udvart most hő takarja, de a konyhában barátságos meleg fogad. Da barátságosan fogad Miksi János bácsi is, aki a vendég tiszteletére, bár még nincs sötét, csak szürkül, — felkattin'ja a villanyt. A villanyfényes kis konyhában aztán hamarosan közvetlen hangulat alakul ki, ami abból is tapasztalható, hogy Miksi bácsi hosszasan panaszkodik. — Öt éve vagyok •már tag a csoportban, de bár szép könyvtárunk van, mégsem hozhatok ki könyvet, mert a könyvtárost soha sem lehet megtalálni, — mondja. De aztán mintegy magái is megnyugtatva teszi hozzá — no de most új könyvtárost választoltunk, az majd rendbehozza a könyvtárt és rendes könyvtári órákat is tart. A Miksi-család minden tagja — ket fia és férjes lányai vannak Miksi bácsinak — szenvedélyesen szereti a könyvet, az olvasást. Aztán, ha a csalid valame'yik tagja könyvet vásárol, vagy a könyvtárból hoz haza, azt ő mind elolvassa. — Mit szeret leginkább olvasni Miksi bácsi? Felveszi az asztalon fekvő könyvet — Rideg Sándor Tűzpróba című regényét. Az ilyen érdekes regényeket szeretem és olvasom is szívesen. Ezek úgy mutatják meg az életet, — amilyen. Aztán meg a jó történelmi könyveket! Olyanokat, mint az Egri csillagok, vagy a Megkondulnak a harangok. Miksi bácsi fiatalos hévvel beszél a könyvekről, az irodalomról. Felöl', odamegy a konyhaszekrényhez, kinyitja a: öreg kredenc üveges ajtaját. Ahol poharak, meg bögrék szoktak állni könyvek sorakoznak egymás mellett. A Párttörlcret, a Grőszper, a Rajk-per, a Fejtét könyv, mellettük politikai és szépirodalmi müvek. Látható a könyveken, hogy nemcsak megvásárolták, hanem olvassák is őket. Egyik-másik bizony már alaposan megviselt állapotban vau, Miksi bácsi szeretettel simogatja végig könyveit. — Ugy megszerettem as olvasást, hogy most már semmiért sem tudnék Ir t ondani róla, A könyvek a legjobb barátaim. Lelkesen besz l azokról a könyvekről, melyeket már olvasott, meg azokról, amelyeket még szeretne olvasni. Beszélgetés közben gyorsan elröpül az idö. Elbúcsúzom Miksi. b csitil, aki ki/\sér a kis kapuig. Kö rülnéz, azután türelmetlenül mondja: — Nem tudom hol marad a fiam. Aztán magyarázóan teszi hozzá: a földmű vessző vetkezel ben dolgozik, mint bérelszámoló cs megígérte, hogy ma este hoz könyvet a könyvtárból. Bolyáé Jóseefné