Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 LENIN AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 17. SZAM CSÜTÖRTÖK, 1954 ARA: 50 FILLÉR S Z §_0_E_D É_t_j£_l_É_B_Ő L „A harmadik kongresszusig én is sztahanovista leszek" Néhány nappal ezelőtt nagy öröm érte s Szegedi Vasöntöde dolgo­zóit: megkezdhették a munkát a hatalmas, új öntőcsarnokban. Ez az öröm még egészen friss volt — a mult szombaton történt az ava­tás — s vasárnap már újabb hír­nek örülhettek: megjelent a mi­nisztertanács és a SZOT elnöksé­gének határozata a szocialista munkaverseny néhány kérdéséről. Vasárnap reggel a családosoknál kézről-kézre járt az újság és ugyanúgy hétfőn reggel az üzem­ben is. A munka megkezdése előtt előkerültek az újságok a zsebek­ből és itt is. ott is hangosan ol­vastak egymásnak a dolgozók. „A határozat rendelkezéseinek megfelelően, a jövőben a feltétele­ket egy hónapon át teljesítő dol­gozónak oda kell ítélni a sztahá­novista címet s ez a körülmény a dolgozók szélesebb rétegei szá­mára biztosítja a kitüntetés elnye­résének lehetőségét" — hallgatták a dolgozók a felolvasást s látha­tóan nagyobb kedvvel láttak a munkához. "Salo^íl oduátád ontS egymás mellett dolgoznak. Mind a ketten fiatal, vidám ifjúmunkások. '— Gondolod, hogy ml is elér­sz élenjáró dolgozók közé tartozik hetjük a sztahánovista szintet? ­az üzemben. Teljesítménye csak- szolt Pusztai Erzsi a műhely zajá­nc-m három hónap óta állandóan | ban Bogyi Piroskanak. 125—130 százalék között mozog- > — Hátha igyekszünk, most már Szereti a szakmáját és ügyel arra is, hogy minél jobbminőségű mun­kadarab kerüljön ki keze alól. Ba­logh András még nem sztahánovis­ta s munkája közben — a sztahá­novista címért harcol — sokszor elkedvetlenítette a gondolat: mi lesz, ha- három hónapon át nem sikerül elérnie a sztahánovista szintet? A határozat megjelenése óta azonban örömmel gondol arra, hogy közelebb került a sztaháno­vista kitüntetéshez. Néhány nappal ezelőtt még vál­takozó eredményeket elérő dolgo­zók és az üzem kevésbbá gyakor­lott ifjúmunkásai megbocsájtható irigységgel néztek az üzem sztahá­ncvistáira. Most azonban csaknem valamennyi dolgozóban megérett az elhatározás: „Sztahánovista le­szek!" "Bó^tfi Ttitodka id Thsudai SáidéJUt magJiéd&UöJi Bogyi pilla­egészen biztosan — válaszolt Piroska és kezében néhány natra megáll a szerszám. "Gondo­latai csak egy hónapra rohantak előre ... Aztán mindketten egy­másra mosolyogtak •., hémeift, Idlóátt éd \fc&uitz Jótdtj ijjúmimliddO-U dúdolva, énekelve végezték mun­kájukat, majd arról beszéltek, hogy a párt mennyire széppé és gond­talanná teszi életüket. — Majd meglátod, hogy a har­madik kongresszusig én is sztahá­novista leszek — jelentette ki Schultz József. — De nem egyedül — mosoly­gott rá hamiskásan Németh István és jelentőségteljesen mutatott ön­magára. Az öntődében csapoltak. Az ol­vasztókemence száján először egész vékonyan, aztán teli torokból öm­lött az izzó, halvány rózsaszín vas. Az öntőcsészék hamar megteltek és kis idő múlva az izzó folyadék vékony csíkban tünt el a már elő­re elkészített formákban. S az ön­töde dolgozói a hatalmas új öntő­csarnokban nagy tettekre készül­nek .. • Meghalt Lenin! — úgy szúrt a szívbe a szó, mint éles tőrdöfés S érezte minden szív — helyette Szívesen volna halni kész. A gyászindulók hangja mellett, a gyászlobogók selymein a hős napok életre keltek S túlnőtte sírját is Lenin. Nem halt meg ö — hisz 0 az élet minden teremtés, alkotás, világformáló szenvedélyek s az olthatatlan lángolás. Szivét egy nép tudta szivének és nem felejti cl soha, Sírjáról a lenini ének töretlen hévvel szállt tova: a rabláncról, mely porbahullott, mikor széttörte az a nép, S a millió hang szertezúgott — hirdette Lenin nagy nevét... Az évek múlnak — jönnek-mennek, a nép halad és célba ér, formát szab a történelemnek, erős — mert Lenin benne él. GURSZKY ISTVÁN I A dolgozókról való gondoskodás oromé fokozza a munkakedvet a Szegedi Gozfűrészben Lelkes felajánlásokat tesznek a III. pórtkongresszusra '(Tudósítónktól). X szokásos évi gépjavítások, felújítások, a takarí­tás elvégzése után most jól mű­ködő gépekkel új lendületet vett a munka a Szegedi Gőzfűrézben. Nagy öröme az üzem dolgozóinak, hogy az eddig hideg, huzatos fű­részcsarnok mindkét nyitott oldalá­ra mozgatható falat, illetve toló­ajtót szereltek fel. Ezáltal a dolgo­zók védve vannak o hidegtől és a huzattól, — Harminc évvel ezelőtt kellett volna ezeket az ajtókat csinálni, — mondja Molnár Ferenc elvtárs sztahánovista keretfűrészes nagy örömiael — akkor biztos nem hul­lottak volna ki a huzattól a foga­im és nem kellett volna a nagy téii hidegekbe, sokszor hófúvásban a munkát végezni. A kapitalisták nem törődtek a dolgozók egészsé­gével. Kovács Pál és Tóth Mihály brigádtársaimmal már megbeszél­tük: azzal háláljuk meg pártunk és kormányzatunk szerető gondos­kodását, hogy a III. kongresszus tiszteletére naponta 3 köbméterrel több gömbfút vágunk fel, 1C01 fo­lyóméterrel több bányadeszkát adunk bányászainknak, Körmöezl Ferenc sztahánovista körfűrészos parkettaléeet gyárt, építőiparunk számára ő is az új ajtó örömeiről beszél. — 1928. február 12-o óta dolgo­zom az üzemben. 47 éves vagyok, de már az egészségtelen, huzatos fűrészcsarnok alaposan megviselt. Most a múlthoz viszonyítva össze­hasonlíthatatlanul jobb munkakö­rülmények között dolgozhatunk. El is határoztuk Nóvák Piroska bri­gádtársammal együtt, hogy a jobb munkahelyünkön, még jobb mun­kát végzünk. Pártunk III. kon­gresszusa tiszteletére vállaltuk, hogy 2 százalékkal emeljük terv­bei jositésünkot, termelőgépünket fokozott gonddal karbantartjuk. Az üzem művezetői is a terme­lés megindulása óta gondosan ké­szülnek a dolgozók kezdeményezte verseny sikerének biztosítására. Pártunk ITT. kongresszusára tett felajánlásokban több brigád a mi­nőség emelését vállalta, Id. Sánta Jánosnó és brigádja megfogadták: a parkettaléc szortírozását olyan gonddal végzik, hogy az eddigi 75 százalék I—II. osztályú áru helyett 77 száza­lék minőségi parkettaléeet ad­nak át a feldolgozó üzemnek. Józna. Lajos és Szemerédi Imre elv­társak a nemzetgazdaságunk szá­mára oly fontos talpfa faragás felelős munkáját végzik. Vállal­ták a III. kongresszus tiszteletérc: a múlhavi 4.8 százalékos talp­faselejtet 3 szá a'.ékra csök­kentik. Azt akarják elérni, hogy III. jelű talpfa ne kerüljön ki kezükből. Havlik Ferenc MEO főellenőr a minőségi felajánlókkal részletesen megbeszélte a felajánlásuk lehető­ségeit és megígérte: a felajánlá­suk teljesítésében tanácsadásával fog segíteni. Barát János Lsnin halálának 30. évfordulója alkalmából emlékünnepség lesz az Állami Operaházban Az ünnepi beszédet Gerő Ernő A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából 1954 január 2I-én em­lékünnepséget rendez az Állami Operaházban. elvtárs, az MDP Politikai Bizott­ságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, belügyminisz­ter mondja. £mItkünntp. iég Szeqtdtn Jltnin halálának 30. éaf&rdidója alkalmáéból Ma 30 éve halt meg Lenin elv­társ. Halálának híre megdöbben­tette az egész világ dolgozóit. Meg­halt Lenin elvtárs, de emléke, taní­tásai örökre megmaradnak. Halha­tatlan műveiben él tovább közöt­tünk a nagy tanító. A dolgozók ezen a napon szeretettel, hálával emlékeznek arra az emberre, aki­nek vezetésével megteremtődött az első szocialista állam. Szeged dolgozói emlékünnepsé­gen adóznak Lenin elvtárs emléké­nek. Az ünnepség délután 5 órakor kezdődik a Tanácsháza nagytermé­bi­Az János elvtárs, az MDP városi zottságának titkára mondja, ünnepi műsoron szerepel Csajkov­szkij gyászindulója a rendőrzenekar előadásában, Szaniszló János kar­nagy vezetésével. A Városi Tanács énekkara Kertész Béla karnagy ve­zetésével előadja Alekszandrov: Lenini dal és Lobogj lenini zászló című kórusművét. Majakovszkij: A Párt című versét Kátay Endre, a szegedi Nemzeti Színház művésze szavalja. A műsor az Internacioná­léval ér végfet. Szeged dolgozói üze­meinkben ünnepi pártnapokon cm­ben. Az ünnepi beszédet Zombori lékeznek meg Lenin elvtársról. (Új. koreai filmet mutatnak bt izombalon Szerjeden A szegedi Szabadság-mozi az ország egyik legnagyobb filmszínháza. A nagy befogadó képes­ségű nézőterén 1200 ember nézhet egy-egy elő­adást. A legutolsó hónapokban, két másik film­színházunk mellett, ezt a hatalmas helyiséget is rajdnem minden előadáson teljesen megtöltötte a ozönsqg. Üres helyek csupán az első sorokban maradtak. Az árleszállítás óta megfordult a helyzet: zolőtt leghamarabb az első sorok jegyei fogytak Cl, ma már azok maradnak utoljára. Decemberben több mint 200 ezer ember láto­gatott el a szegedi filmszínházakba. Egyes előadá­ik előtt valóságos ostrom volt a pénztáraknál. A •így sikernek egyszerű a magyarázata: csupa jó filmeket láthatott a közönség. Érdekes bemutató lesz szombaton délután 3-tól 5-ig a Szabadság-moziban. A Koreai Népi Demo­ratikus Köztársaság magyarországi követsége egy j koreai katonai tárgyú filmet küldött le Szeged­re, egyszeri bemutatásra. A címe: Felderítők. Iz­galmas, kalandos történet a koreai harcokról. Ere­deti, a harctéren készült felvételek teszik még ér­dekesebbé. Bizonyára nemcsak az a négy koreai középis­kolás fiú várja nagyon a bemutatót, akik hazájuk­í )1 távol, itt Szegeden tanulnak a Közlekedési Technikumban, hanem városunk dolgozói is. A bemutató díjtalan* A szegedi Nemzeti Színház művészei megkezdték a szegedi egyetemi fiatalok életéről készült operett próbáit A szegedi Nemzeti Színházban egymás után kerülnek bemutatásra a szebbnél szebb operák, operettek. Február végén mutatják be a „Tisza­parti szerelem" című (nem végleges cím) operettet, amely az egyetemi diákság életét és problémáit tárja fel. Az operett szövegét Romhányi József, verseit Ambrózy Ágoston írta, zenéjét pedig Szen­kár Dezső szerezte. Január 19-én megkezdték az operett olvasópróbáit. A darabot Benedek Árpád rendezi, a Néphadsereg Színházának rendezője. Még ebben a negyedévben, március 13-án színre kerül Csajkovszkij: Anyegin című operája, amelyben a halhatatlan zeneszerző Puskin elbeszélő költeményét dolgozta fel. Az opera énekpróbáit már december végén megkezdték a Szegedi Nem­zeti Színház művészei. Anyegint Horváth József és Szabadi István, Lenszkijt Megyesi Pál és Jánosi Rudolf, Tatjánát Papp Júlia és Moldován Stefánia, Olgát Kádár Eta és Nóvák Mária alakítja kettős szereposztásban. A Szegedi Filharmonikus Zene­kar és a színház egyesített zenekarát Paulusz Ele­mér vezényli, rendező Versényi Ida, a Budapesti Nemzeti Színház segédrendezője, akinek ez vizs­gMnpnfc&ia lesz* „ Leninről emlékezik a világ Ott, ahol Lenin járt.:: A. Lukovec, a „Pravda" varsói tudósítója a többi között a követ­kezőket írja a „Pravda" január 18-i számában: Poronino, ez a Lengyelország déli részén lévő kis helység, magá­ravonta a figyelmet. Több mint 40 évvel ezelőtt itt járt Vlagyimir Il­jics Lenin. Emlékére múzeum nyílt meg Poronino egyik házacskájá­ban, ^ Lengyelországban a nép mély szeretete övezi Lenin halhatatlan nevét. Ez a kis házacska a nép ki­apadhatatlan szeretetének szimbó­lumává vált. Nincs olyan nap, hogy az emberek százai meg ne látogat­nák a múzeumot. Csehszlovákiában az évforduló alkalmából az üzemi klubokban, kultúrházakban, hivatalokban és is­kolákban könyvkiállításokat ren­deznek Vlagyimir Iljics Lenin mű­veiből. A kiállításokon egyrészt Vlagyimir Iljics Leninnek Cseh­szlovákiában megjelent művei, másrészt szovjet és csehszlovák ís­írók Lenin életét és alkotásait mertető művei láthatók. A francia tudósok a nagy Lenin emlékének adóznak. V. I. Lenin halálának küszöböli álló 30 évfordulójával kapcsolat ban a „Pensée" című haladó filo­zófiai folyóirat szerkesztősége ja­nuár 14-én gyűlést rendezett, ame­lyen felolvasták a „Lenin, mint tu­dós és filozófus" című előadást. A gyűlésen Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizott­ságának titkára elnökölt. Lenin művei bolgár nyelven. A bolgár falvak és városok dol­gozói. egyre nagyobb számban ta­nulmányozzák Lenin műveit. A népi hatalom évei alatt Lenin különbö­ző műveit egymilliőszáztizenkétezei példányban adták ki. Az 1946-tól 1949-ig terjedő idő­síkban a Bolgár Kommunista Párt könyvkiadója Lenin kilencköteles válogatott műveit 145.000 példány­ban adta ki. 1950-ben Lenin két­kötetes válogatott művei 40.000 pél­dányban Jelentek meg. Pártnapon emlékezünk meg Lenin elvtársról Január 21-én, ma 30 éve annak, hogy a munkásmozgalom nagy ve­zére, Lenin elvtárs meghalt. 1924, január 21-én villámgyorsan ter­jedt. el az egész világon Lenin elv­társ halálának híre, mely megdöb­bentette a világ dolgozóit. Akkor a dolgozók millióinak távira­tai fejezték ki együttérzésüket a ezovjet néppel ós ma is, ami­kor a világ minden országában megemlékeznek Lenin elvtársról, ezzel együttérzésüket tolmácsolják a szovjet néppel. Mi, a Szeged 2. Posta dolgozói szabad pártnapon emlékezünk meg.,, Lenin elvtársról. Ezen az ünnepsé­gen is hitet teszünk a szovjet nép­pel együtt, hogy híven követjük nagy tanítónk, Lenin elvtárs taní­tásait. Lenin elvtárs már harminc éve halott, de tanításai, eszméi ma is élnek és a párt, melyet alapított, ma már az egész világ dolgozóinak példaképe lett. Nekünk, párttagok­nak az a kötelességünk, hogy Le­nin elvtárs tanításait, útmutatásait magunkévá tegyük és dolgozótár­saink között is tudatosítsuk, is­mertessük. Kovács Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents