Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-19 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 15. SZAM KEDD, 1954. JANUÁR 19. ARA: 50 FILLÉR SZEGED ÉLEIÉBŐL MM MM __ __ ^^ ^__ ^^ «l A Városi Tanács II. sz. kórházának belgYÓgyászati osztálya megkezdte működését 14 óra 30 perc. A Tol­buchin-sugárúton a volt Honvédkórház előtt men­tőautó áll meg. Az autó­ból vigyázva, lassan ki­emelik a hordágyat és felviszik a kórházba a beteget: Molnár Dezsőt, a mórahalmi gépállomás kovácsát, ö az első be­teg az újonnan meg­nyílt kőzkórházban. A földszinten egy tiszta, hat ággyal berendezett kórterembe viszik be. Az ágyakon hófehér le­pedő, pokróc és párna van, a központi fűtés ál­landó kellemes meleget biztosít. Molnár Dezsít dr. Rattay László ad­junktus és dr. Tass Gyuláné megvizsgál­ják és megállapítják, hogy kétoldali tüdőgyul­ladása van. Azonnal or­vosságról gondoskodnak, ellátják a beteget. Az első beteg érkezése után sok dolga akad az orvo­soknak, mert egy órán belül még nyolc beteget hoz a mentőautó a bel­gyógyászati részleghez. A Honvédkórházat a mult év november végén adta át a honvédség a Szegedi Közkórháznak. Azóta a közkórház igaz­gató főorvosa, dr. Mol­nár Pál és a közkórház minden dolgozója azon fáradozott, hogy újonnan felszerelt, 315 ágyas kór­házat adjanak át mi­előbb a szegedi és sze­gedkörnyéki beteg dol­gozóknak. A kórház fel­szereléséhez és berende­zéséhez nagy segítséget adott az Egészségügyi Minisztérium és a Váro­si Tanács. Az új kórház megnyi­tása sokat könnyít a be­teg dolgozókon. Eddig bizony több beteget — bár kórházi segítségre szorult volna — nem tudtak elhelyezni a köz­kórházban helyszűke miatt. Most azonban az új közkórházban a bel­gyógyászati részleg után egymás után nyitják meg a különböző osztá­lyokat. Január 19-én nyílik meg a kórház se­bészeti osztályának tra­umatológiai részlege 30 ággyal. Hamarosan meg­nyílik az urulógia, szü­lészet és nőgyógyászat, a gyermekosztály és a fer­tőző részleg/is. A belgyógyászati rész­legen leginkább tudő­gyulladásos és influen­ziás betegeket gyógyíta­nak: A szülészeti osz­tályt teljesen modern műtővel szerelik fel. A gyermekosztályon pedig most építik a bokszokat (kis fülkéket), hogy a különböző betegségű gyermekeket így külö­níthessék el. Az új kórházat belül­ről még most is tataroz­zák, tavaszra pedig kí­vül is csinosítják az épü­letet. Rendbehozzák a kórház körül lévő hatal­mas parkot is, hogy a lábadozó betegek itt sé­tálhassanak, erősödje­nek.­Pénzelőleget osztottak a munkaegységekre a Haladás tsz-ben Az újszegedi Haladás Bérkert-sori központi ta­nyájában nagy a vidámság. A tagságnak — a jó munka nyomán az új gazdasági évben szerzett munkaegy­ségekre pénzelőleget adtak. Tizenötezer forintot osztottak szét, minden munkaegység után 3—3 fo­rintot. Kimértek ezenkívül a munkaegységekre 323 liter finom szilvapálinkát is. Adtak továbbá őrölt paprikát és szappant. Ez is, az is nótára gyújt, nem duhajkodva, csak szépen, csendesen. Körösi Sándor is nótát dúdól és legényesen pattint is hozzá újjával. Mé­száros András is odaáll az asztal elé és az el­nök: Fodor István leszámolja a neki járó pénz­előleget: 308 forintot. Kapott még ezenkívül pon­tosan hat liter pálinkát és aztán egy kiló őrölt paprikát is. Mészáros a múlt év őszén kilépett a szövetkezetből, de aztán újra visszatért a közösbe. Lévai József az elmúlt év őszén lépett a Haladás tsz-be. Kapott ő is előlegként 300 forintot, aztán négy liter pálinkát, őrölt paprikái és szap­pant is. Sorra veszik fel a pénzelőleget a tagok. Vecsernyés Pál 392 forintot és 8 liter pálinkát visz haza. Most lép az irodába az őszbajuszú Vér Pista bácsi. Kucsmájához bök újjával és nagyhangon köszön. Nevetve lép oda az asztalhoz és átveszi a pénzelőlcget: a 313 forintot. Aztán aláírásával 'is nyugtázza az átvételt, majd viszi az üveget a hordóhoz, hogy belemérjék a részt. Azt mondja az öreg Vér: „ezután mindig kapunk pénzelőle­get és így nem lesznek már évközi pénzgondja> inlf. - ; Fodor GábornM Szegedi Tudományegyetem kutatója is rósztvesz majd az Országos Nfikonferencián Fodor Gáborné, a Szegedi Tudományegyetem Szerves-Kémiai Intézetének kutatója, méltón kép­viseli az egyetem nődolgozóit az Országos Nőkonfe­rencián. Mint az analitikai laboratórium vezetőjé­nek fontos szerepe van az intézet kutató munkájá­nak, nagyszerű tudományos eredményeinek elérésé­ben, , V — Amikor a felszabadulás után az intézethez kerültem, egy kis szűk szobában dolgoztunk, most korszerűen felszerelt laboratóriumunkban a kutató munka minden feltétele rendelkezésünkre áll. — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt­vehetek az Országos Nőkonferencián, s minderről beszélhetek. Azt is el szeretném mondani, hogy bi­zony a múltban más volt a dolgozó nő helyzete. Amikor a felszabadulás előtt a budapesti -Arzola* gyárban dolgoztam, saját szememmel láttam, ho­gyan mennek tönkre a dolgozó anyák a legele­mibb munkavédelmi berendezések hiánya miatt — arzénmérgezésben és más munka közben szerzett betegségben. — Ma már ez a múlté, összehasonlíthatatlanul jobb ma a dolgozó nők helyzete, de még nem oldot­tuk meg minden területen a dolgozó nők problé­máit. Véleményem szerint az asszony, a feleség nem maradhat le a munka területén sem férje mö­gött. Az Országos Nőkonferenciának foglalkoznia kell azzal, hogy minden dolgozó nő számára bizto­sítani lehessen: a munkában se maradjon el, amel­lett elegendő ideje legyen a családdal, a gyermekkel való foglalkozásra is. Iratszekrény-feészités a Bútorgyárban A' redőnyös iratszekrényeket száz­számra készítik a Szegedi Bútor­gyárban. Amit 1954-ben gyártanak, minőséffileg sokkal jobb, mint azok, amelyeket ezelőtt készítettek — az ország minden részébe. Bútorlapok­ból készülnek a most munka alatt lévő szekrények oldalai és a fióko­kat is ketté osztják. — így az irat elhelyezéso előnyösebb lesz. A ró­rebbi enyvezett oldalú szekrények hamar tönkre mentek. Oldalaik meggörbültek és ennek következté­ben a fiókok is néhol szorultak. Egész barrikádok emelkednek az összeállítóknál a félig kész mun­kákból. Ez a szekrény-barrikád peréről-percre nő a serényen dol­gozó munkások keze nyomán. Aki reggel, a munka kezdésétől figyeli nz itt dolgozók szorgoskodását, lát­hatja, liogy a minőséget szem előtt tartva dolgoznak a terv teljesítésé­ért. Míg nz összeállítókhoz kerül­nek az iratszekrények különböző ré­szei, több műveleten megy át. A kezdetnél, ahol méret szerint vágják az iratszekrény részeit, Pá­csa János körfűrészes dolgozik. Mér­céje milliméter pontosságú, de az­ért neki ugyancsak ügyelnie kell, hogy ez el ne csússzon, mert akkor komoly hiba keletkezhet. A múlt héten minden figyelmesség ellenére, az "úgynevezett hátsó összekötők rövidre sikerültek egy-két millimé­terrel. Ebből azután az adódott, bogy a fiókokat nem lehetett he­lyére tólni. Többféle munkát végeznek azösz­szeállítók. Balogh Sándor az üzem egyik legjobb minőségi szakmun­kása enyvez. Nem egyedül csinál­ja ezt, mert így hosszadalmas lenne a szekrények összeállítása. Molnár Jenő kétjelvényes sztahánovista a párja a munkában, akitől már ed­dig is sokat tanult. Mindketten az idő jó beosztásával dolgoznak. Sem­mi sem érdekli őket ilyenkor a munkán kívül. Sokszor még órák is eltelnek anélkül, hogy szót váltaná nak. A munkaszervezés mindig ná Ink a legjobb. Még az állványokat is úgy állítják fel, hogy emiatt se késlekedjenek. Körülöttük a tükör­fényes, léceit oldalak sorakoznak, a redőnyöket is rendben egymásra rakták, hogy ha erre szükség van, ne kelljen egyenkint értük szalad­gálni. Az új munka nem okoz nehézsé­get az összeállítóknak, de a gyár többi dolgozóinak sem. Hamar be­gyakorolták magukat és fokozato­san növekszik a termelésük. Ba­logh Sándorék az egyik napon dél­előtt 31 darabot léceitek fel, G1 darab szekrényt pedig átfényeztek. Ez is fontos művelet. A fényezés­kor mindazokat a foltokat tüntetik el, amelyeket munka közben eljtct­tek az iratszekrényeken. Iker irat­szekrények is készülnek a Bútor­gyárban. de ezek kisebb mennyiség­ben és itt is a minőség a legfonto­sabb követelmény. Példamutató kommunisták KISS FERENCNÉ Ahogy az ember az Újszegedi Kender­Lenszövő Vállalat szövő üzemrészből át­megy a stoppoló üzemrészbe, meglepi az a nagy csend, amely itt körülveszi. Szinte nem is hallat­szik a vetélők csatto­gása, a szövőgépek zaja. Itt a stoppoló­ban a legutolsó anyagvizsgáló gépnél dolgozik IV. Kiss Fe­rencné, a III. párt­alapszervezet párttit­kára. Alacsony, ősz­hajú, idős asszony Kissné elvtársnő. Munkatársai csak Kiss néninek hívják. Ha valaki megkérde­zi a körülötte dolgo­zókat, milyen asszony IV. Kiss Ferencné, mindenki ezt vála­szolja: r— Kiss néni igazi kommunista. Sok ilyen asszony kellene. Mért szeretik az Újszegedi Kender­Lenszövet Vállalat dolgozói Kissné elv­társnőt? Kiss Ferencné nem fiatal asszony már. De azt sem lehet mondani, hogy öreg. 52 éves ugyan, de ügyességét, frissessé­gét sok fiatalabb asz­szony is megirigyel­heti. S ehhez még: Kiss Ferencné rend­kívülien barátságos, kedves. Ismer úgy­szólván mindenkit az üzemben. Hogyne is­merne, hisz nem ma került a gyárba. Kissné elvtársnő az 1910-es években indult el dolgozni. Apja korán meghalt, édesanyja napszám­ból nem tudta eltar­tani a családot. Se­gíteni kell ezen, de hogyan? .. -. — mon­dogatták otthon a családban. Mint a család leg­fiatalabb tagja, alig volt még tíz éves, el­határozta, hogy segít édesanyján. Jelentke­zett a Cipőgyárban, ahol alkalmazták is. A kereset: 4 korona. Itt dolgozott egy ideig. Egyszer aztán barátnőitől meghal­lotta, hogy az Újsze­gedi Kendergyárba vesznek fel tanonco­kat. összebeszéltek egy páran és jelent­keztek. Kissné elv­társnő ahogy ezt me­séli 40 évre tekint vissza. Negyven évvel ezelőtt volt ez n mondja. — Abban az idő­ben azért határoztunk így, mert a Kender­gyárban hét koronát fizettek. Igaz, meg is kellett dolgozni érte. 1914 óta dolgozom itt. Megszerettem a gyá­rat, megszerettem az embereket is. — De mi is szeret­jük Kiss nénit — szól bele a beszélge­tésbe egy másik asz­szony, aki a közeli gépen dolgozik. — Ha valami pro­blémánk van, mindig tud valami tanácsot adni. S ha a tanács nem segít, akkor sze­mélyesen ioglalkozik az üggyel. Kissné elvtárs nő tiltakozik a dicséret ellen. A többiek azon­ban nem hagyják. — Ma is itt volt egy kislány, panasz­kodott szegény, s Kiss néni megígérte, hogy segít rajta. — IV* Kiss Ferencné elv* társnő segít ahol csak tud. Az anyagvizsgálógép megindul. IV. Kiss Ferencné az előtte futó anyagot figyeli. Munkájában is olyan lelkiismeretes, mint amikor az emberek­kel beszélget. A verseny új sikereiért A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a SZOT el­nökségének nagyjelentőségű határozata a szocialista munkaver-' seny szervezésének néhány kérdéséről meghatározza Szeged üze­mei számára is a munkaverseny szervezéseinek új módszereit. A munkában elért apró eredmények is a szocializmus megteremtését, győzelmét segítik elő és dolgozó népünk derékhada ezekkel az apró, látszatra kicsi, de nagyjelentőségű munkaeredményekkel is kitüntetést érhetnek el, megkaphatják a sztahánovista jelvényt. »A szakma kiváló dolgozója* címet. Ezek a kitüntetések eddig a dol­gozók nagy többsége számára úgyszólván elérhetetlenek voltak — most a szegedi üzemekben is ezrek és ezrek indulhatnak harcba a biztos siker reményével a munka megbecsüléséinek címeiért. A határozat értelmében a jövőben a sztahánovista feltéte­leket műhelyenként kell megállapítani. Ez nagy előnyt jelent a dolgozók számára, elősegíti a nemes vetélkedést, hisz a normatel­jesítési követelmények megállapításánál minden hónapban figye­lembe veszik a műhely adottságát is. A határtalan lehetőség ott áll ma minden szegedi üzem becsületes munkása előtt: a kitűzött feladatokat egy hónapot át teljesítő dolgozó szorgalmas munkával elnyerheti a büszke sztahánovista címet és minden sztahánovista, aki egy éven át teljesíti a sztahánovista feltételeket, megkaphatja »A szakma legjobb dolgozója* címet. Szeged könnyűiparára hatalmas feladatok várnak az új terv­évben, hogy a különböző üzemekben gyártandó különböző köz­szükségleti cikkekkel ellássák az ország, Szeged dolgozóit. Ebbeli munkájukban kétségtelenül első helyen a terv — egyénenként a norma túlteljesítése áll. De — mint ahogy a határozat is kifejezi — a minőség megjavítása, nagyobb takarékosság, az újítások s az élenjáró munkamódszerek átadása is elősegítheti a dolgozók ki­tüntetését. Például a kiváló minőségű munkát végző dolgozó indo­kolt esetben még akkor is megkaphatja a sztahánovista címet, ha teljesítménye átlagos, sőt esetleg annál valamivel alacsonyabb. Ezek a kedvező feltételek ösztönzőleg hatnak munkásosztályunkra. Nagyjelentőségű a határozat azért is, mert ezentúl a jutal­mak odaítélésénél figyelembe veszik a dolgozók véleményét, ami eddig nem így történt. Hibás gyakorlatot folytattunk a kitüntetet­tek elbírálásánál. Ezentúl a sztahánovista cím odaítélésében jelen­tős szavuk lesz a műhelyek dolgozóinak. Külön pénzügyi keretet kell biztosítani a szakma kiváló dol­gozóinak megjutalmazására az új határozat értelmében. Ez ugyan­csak jelentős ösztönzést ad a dolgozóknak a munkaversenyben való fokozott részvételre. A helyi viszonyok ismeretében az üze­mek vezetőinek és dolgozóinak az eddiginél lényegesebb, nagyobb lehetőség áll arra, hogy öhállóan határozzák meg a verseny cél­jait, ugyanakkor a megállapított konkrét feltételek teljesítése ese­tén minden üzem elnyerheti az élüzem kitüntetést, a vándorzász­lót, s a velejáró jutalmat. A legjobb üzemeket a minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával tüntetik ki. A határozat kifejezi a műszaki dolgozók megbecsülését ls, kitüntetésben és jutalomban részesíti a megfelelő műszaki feltéte­leket és a szocialista munkaversenyt elősegítő, jól dolgozó műszaki értelmiségieket és megállapítja a műszaki dolgozók versenyének szervezési alapelveit. Most, a nagyjelentőségű határozat közzététele után az a fel­adat Szeged üzemeiben, hogy alaposan tanulmányozzuk a Minisz­tertanács és a SZOT elnökségének határozatát, hogy minél ma­gasabbra emelkedjen a munkaverseny. Álljanak a szakszervezeti aktívák, a népnevelők a szocialista munkaverseny határozat sze­rinti kiszélesítése érdekében csatasorba, a tervek maradéktalan teljesítése, dolgozó népünk jólétének emelése, a szocializmus győ­zelemre vitele érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents