Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-17 / 14. szám

VASÁRNAP. 1954. JANUÁR 17. DELMBGYBRORSZBG m A Szegedi Városi Tanács külön ülésen beszéli meg a mezőgazdasági határozat végrehajtását A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat nagy feladatokat ró a tanácsokra A Szegedi Városi Tanács a mezőgazdasági határozat végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket januári ülésén is megbeszéli. A tanácsülést január 23-án, szerdán délután 4 órakor tartják. A tanácsUlés napirendje: 1. Feladataink a mezőgazdaság fejlesztésében a párt- és kormányhatározat után. Előadó: Nagy István, VB elnökhelyettes. 2. Előterejsztés ek, javaslatok. A fontos tanácsülésen vegye nek részt minél nagyobb számban a termelőszövetkezetek tagjai és egyénileg dolgozó parasztok, hogy hozzászólásaikkal, javaslataikkal is cl ősegítsék a munkát. Megkezdte a tőzeggel komposztozott írsgya szállítását cs Szegedi Seriéshízlcsló Vállalat A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat előírja, hogy az ipari sertéshizlaldák évi kétmillió métermázsa tőzeggel komposztozott trágyával segítsék a talaj termékenységének emelését. A Szegedi Sertéshizlalda felkészült a ráeső feladat végrehajtására. Az üzembe nemrég 90 vagon jóminőségű száraz tőzeg érkezett. Ez a mennyiség három hónapi komposztozáshoz elegendő. A dolgozók lehetőleg minden trágyát azonnal tőzeggel kevernek, amely leköti a gyorsan bomló nitrogént, káliumot. A gyors bekeverés tehát növeli a trágya értékét. Az idén már 80 vagonnyit komposztoztak és szarvasokba raktak. Innen már megindult a fokozatos szállítás. A csongrádmegyei borforgalmi vállalat a tartalékföldeken tavaly ősszel létesített szőlőtelepeinek talaját holdanként 100 mázsa trágyával javítja. Pénteken — 2 szállítószalaggal gépesítve a rakodást, — útnak indították a komposztozott trágyával megrakott első idei vagont és a 100-ik teherautót. A s2egedkörnyéki paprikatermelők a sertéshizlaldától vásárolt öt vagon trágyával készítik elő földjeiket a palántázáshoz. Szánkókkal, kocsikkal megkezdték a szállítást a környékbeli tsz-ek is. A hizlaldában a sertések fekhelyét állandóan friss homokkal terítik. A kiskundorozsmai József Attila tsz területén nemrégen homokbányát tártak fel. A tsz megegyezett az üzem vezetőségével, hogy a szükséges homokot a jövőben ők szállítják. Cserébe jóminőségű trágyát kapnak, amivel nagyban növelhetik terméseredményeiket. Forró ]ónos kél- hónapja a Táncsics tsz-ben Cudar az idő és fütyül a szél. Ha ezen a tájon — a szegedi Táncsics tsz város alatti központi tanyaházánál — lenne borbély üzlet, előtte bizony táncolna a réztányér. A behavazott, fagyos úton szalmával megrakott szekeret húznak a lovak. Az ülésen a tsz két tagja, — vagy pontosabban takarmányosa — ül: Forró János és Szécsi István. A kocsi már ott jár a tehénistálló előtt, amelynek ajtaját már kl is nyitották. Beállnak a kocsival a szép istállóba és a két takarmányos a frissen hozott szalmából jó almot készít a teheneknek. Vígan végzi munkáját a köpcös, piros arcú Forró János. Oda-oda szól cimborájának és aztán Szécsi Imrének, a tehenésznek. (Félreértés ne essék, a tehenészetben két Szédortól. Estéken át adta fel a kérdéseket jó barátjának, aki igaz szóval adott választ. Megkérdezte Forró János azt is, mert nem utolsó dolog: — Aztán mindenki annyit kapott a termelőszövetkezetben, mint te? Mit lehet ott keresni? Nándor bácsi kicsit oldalt billentette fejét, gondolkodott, s azt mondta: — Lehet ott szépen keresni, csak hát attól függ, milyen munkát végez az ember. Láthattad, én mennyi mindent kaptam. De szent igaz az is, akadtak olyanok a tszben, akik kevesebbet kaptak, mint én. Minden a munkától függ. Ezután az járt a fejében Forró Jánosnak, hogy ő szeret dolgozni, nem fél a munkától és hát így csak jó lehetne sora a szövetkeVeszélyben a francia dolgozók tízezreinek kenyere Ennek következményeként a francia dolgozók tízezrei vesztenék el munkájukat. Párizs (MTI). Február 16-án az „európai szén- és acélközösség" vezetői értekezletet tartanak, ahol azokról a rendszabályokról döntenek majd, amelyeket ratifikálás céljából a tagállamok kormányai elé terjesztettek; Jean Monnet január 15-én Strassbourgban mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a közösségen belül a leggazdaságosabb termelési ágakkal fokozatosan felváltják azokat, amelyek jelenleg terhet jelentenek a közösségre. Ez valójában azt jelenti, hogy sok francia vállalatnak és bányának be kell csukni kapuját. Monnet a többi között javasolta, hogy léptessék életbe „az erkölcsi magatartásra vonatkozó európai munkaigazolványt". Ez azt jelenti, hogy azokat a munkásokat, akiknek politikai véleménye nem felel meg a „Szén- és acélközösség" vezetői óhajának, vagy egyszerűen jobb életkörülményeket követelnek, megfosztják attól, hogy alkalmazást találjanak. Monnet beszédével kapcsolatban hasznos emlékeztetni arra, hogy 1947 óta 88 tárnát zártak be Franciaországban. Németország Szocialista Egységfrontjának értekezlete Berlin (MTI). Németország Szocialista Egységpártjának központi bizottsága értekezletre hívta üszszo a párt és a Szabad Német Ifjúság kerületi és járási bizottságainak első titkárait. A három napig tartó értekezleten Walter Ulbricht, a központi bizottság első titkára „a jelenlegi helyzet és a párt feladatai" címmel megtartott beszámolójában részletesen ismertette azt a munkát, amelyet Németország Szocialista Egységpártja a központi bizottság 16. teljes ülése óta végzett. Walter Ulbricht megállapította, hogy o párt a 16. plénum óta nőtt és erősödött, de egyes elvtársak a 16. plénum határozataínak népszerűsítésekor és az új irányvonal megvalósítása során csupán a dolgozók anyagi helyzetének megjavítását veszik figyelembe és megfeledkeznek azokról a nagy politikai eszmékről, amelyek az új irányvonal alapját alkotják. Walter Ulbricht végül foglalkozott a pártbizottságok vezetőinek fő feladataival. Forró János is átvette a munkaegységek után járó pénzclőleget. Képünkön Csúcs Mihály, a tsz elnöke jó egészséget és további jó munkát kíván Forró Jánosnak. esi dolgozik. Szécsi Imre a tehenész, Szécsi István a takarmányos.) — Nincs itt a kerek világon semmi hiba, — így Forró János. — Csak hát — tréfálkozik — az sem lenne baj, ha minden reggel egy kupica pálinkával várnának. Elneveti erre magát a három ember. S Forró János kicsit viszszagondol két hónappal ezelőttre. Mert az elmúlt év novemberében lépett ő a csoportba. Történetét így mesélte el: Nyárutón és az öszszel Vass Nándorékhoz. a Táncsics tsz egyik tagjához kocsival hordták a járandóságokat. Búzát, kukoricát és más egyebet is. Ezt ha nem is akarta volna Forró János, észre kellett vennie, hiszen ő egy házban lakik Vass Nándorékkal. Amikor Vassék kezdték rakodni a terményt, a Forró család kiment az udvarra és nézte, mi történik ott. "Hm. Jócskán hoztak ide mindent — állapította meg Forró és a felesége. — A tulajdon szemünknek csak hihetünk.* Forró ezután sokkal jobban érdeklődött a termelőszövetkezet munkájáról, életéről; Vass Nánzetben, ha belépne. Életében már sok nehéz esztendőt megért. Dolgozott uradalomban, aztán másutt. Meg ne feledjük, hogy most a javakorabeli Forró János egyik fia: István, orvostanhallgató. A másik fia: Antal, pedig a vasútnál dolgozik és az esztergályos szakmát tanulja. Melyik apa és anya ne lenne büszke erre? Ú) nap ek teltek el. Forró János sokat beszélt feleségével, gyermekeivel a termelőszövetkezetről. Tapogatóztak ők a tsz-ben folyó élet után, megkérdezték mégegyszer Vass Nándort, s aztán megszületett a döntés. — Belépek a termelőszövetkezetbe. Az egyik nap aztán Vass Nándorral együtt elindult a Táncsics tsz központi tanyájához, — az irodába. Szíves szóval fogadták ott és szépen sorjában mindenről elbeszélgettek. Később a szövetkezet közgyűlése felvette a tagok sorába Forró Jánost. Földet ő nem vitt be a közösbe. De vitte földszeretetét szakértelmét, becsületes szivét éd szorgalmát. Két hónap iramodott el azóta, amióta ő a közösbe állt. Megízlelte a szövetkezeti életet, s bárki kén* dezi tőle, ez a véleménye: — Tiszta szívemből mindhatom, hogy jól érzem itt magam. Megbecsülnek és tudom azt is, hogy megtalálom itt a számításomat. Hogy ízlik a közös? — ismétli a kérdést. — Nagyon jól. Jól csináltam, amikor Nándor bácsival eljöttem ide és aláírtam a belépési cédulát. Rakja az almot a jószágok alá. Szépen, takarosan csinálja a munkát a meleg helyiségben és közben megállapítja: — A feleségem gyárban dolgozik. De hát már szóltam neki, hogy nyárára ő is jöjjön ki a földünkre — így mondja már, a földünkre! — dolgozni. Nem volt az asszonynak semmi ellenvetése. Jön a szovezetkezetbe. Persze, hogy jön! Forró János újesztendőig 52 munkaegységet teljesített. A kertészetben foglalatoskodott ezelőtt. Most — mint már írtuk — az egyik takarmányos. Tavasszal kimegyen a kertészet földjére és ott dolgozik, mert azt szereti nagyon, Egy kis hiba azonban van. Nem tudja Forró János, mi a munkaegysége a takarmanyosnak. Helyes lenne, ha a tsz vezetői megmondanák, mennyi munkaegység jár a takarmányos munkájáért. Újesztendő küszöbén Forró bácsi is kapott pénzelőleget a már teljesített munkaegységeire. S igen jó dolog az, hogy a Táncsicsban elhatározták: időközönként pénzelőleget adnak. Nem lesznek pénzgondjai a tagoknak évközben. Mos* épp en a nagyszarvú Rozi nevű tehén alá készíti az almot az öreg Forró. Végigsimítja a jószágot, derül az arca. — Dolgozom rendesen, hagy szaporodjon az egység .., S tán már el is képzelte gondolatban, milyen jó lesz, ha idén nyáron és őszön hozzájuk is viszik kocsival a természetbeni juttatást, (M. S.), C zeged híres város, Tá^ péval határos ... — így szól egy régi magyar nóta. Ha ma születne ez a népdal, bizonyosan odakerülne Tápé mellé is jelzőnek a híres szó. Mert nemcsak hazánkban, hanem külföldön is ismerik a híres Tápéi Népi Együttest. Az elmúlt héten a Német Demokratikus Köztársaság rádióadásából ismerték meg a német dolgozók a tápéi együttes új népi játékát, a -Gyékényest*. így tél idején hamar leszáll az est. A hóval borított tápéi utcákon egymásután sötétednek be az ablakok. A havas úton, egy jól kitaposott nyomon tápéi dolgozók, fiatalok, öregek, gyerekek igyekeznek az iskola felé. Az iskola kivilágított ablakai hívogatják az embereket. Ahogy közeledünk az iskolához, mind erősebben hallatszik a zongora hangja és a lábdobogás. Zakár János bácsi jól felöltözködött, nagy kucsmáját fejébe nyomta. Nagyon hideg van, jól fel kell öltözni. -No, de majd meleg lesz az iskolában, ahol a próbát tartjuk« — gondolta magában János bácsi. Azonban nemigen fűtenek be az iskola termeibe, ahol esténként a Tápéi Népi Együttes a próbáit tartja. Most az iskolai szünetben különösen A tápéi Uuttuics&poU piófrá{áh> hidegek a tantermek, mert még a délelőtti meleg sem húzódik meg egyik sarokban sem. Most is jéghideg terem fogadja az érkezőket. í ános bácsi belép a te" rembe. Nyolc fürgelábú lány a zongora hangjaira vidám táncot jár. János bácsi megpödri bajuszát, amint látja, hogy a Makra Vici, Tóth Etel, Révész Zsuzsa, Tóth Anna, Tóth Vera, Gyémánt Ica, Tari Erzsi, Széli Gizi, Révész Vica milyen ügyesen mozognak. A sok színes szoknyás, zöld-piros-kékkabátos, piroskötényes lár.y olyan táncközben, mint egy kerek virágos ágy, amely telisteli van legkülönbözőbb színű virágokkal. — Gyorsabban —1 adja tánc közben az utasítást Török József elvtárs, a tánccsoport tanítója. A lánytánccsoport most a szatyortáncot tanulja. Még az elején vannak a tánctanulásnak, de már fürgén, ügyesen mozognak. U őzben érkeznek a fiúk is. Tóth István, Révész Mihály, Terhes István egy-egy seprőt hoz. Ifj. Terhes István a seprője mellett két deszkadarabot is hoz. i— Jóestét! —- köszön Terhes Pista. — Pali bátyám, hoztam egy kis fát, gyújtsunk be, mert itt nagyon hideg van. Jót mulatnak ezen a gyülekező énekkar tagjai. A fiúk seprőtáncot tanulnak. Nagyon érdekesnek találják, s már jóval az ő próbájuk megkezdése előtt itt vannak. Lehúzzák csizmáikat, bakancsaikat, s könynyű tornacipőt húznak fel, miközben össze-össze mosolyognak a táncoló lányokkal. Terhes Mihály, az énekkar tagja is itt van már. — Eljöttem már megnézni táncosainkat — mondja Terhes elvtárs. — Én nem vagyok sem az énekkar, sem a tánccsoport tagja, de nagyon szeretem nézni, h©r»van táncolnak a falu lányai, fiair— mondja Molnár Sándor. Az egyik sarokban szomorúan ül Márton Jusztina. — Sajnos, én nem tudok táncolni, — mondja szomorúan — a mult héten nagyon beteg voltam, de eljöttem megnézni a próbát, hogy lássam, milyen lépések vannak az új táncban, nem akarok lemaradni. A szünetben Török elvtárs mondja: — A gyékényessel készülünk a kultúrversenyre, .de új táncokat is tanulunk. Az az elgondolásunk, hogy mire felépül a megígért gyönyörű kultúrotthonunk, sok szórakoztató, tréfás, páros táncot tanuljunk. A tánccsoportunk teljesen új. Tizenhárom pár táncosunk van. Tánccsoportunknak van egy idősebb tagja is, a 62 éves Ács bácsi. Őtőle is sok táncot tanultunk, a sodrófonótánc teljesen az ő lépéseiből van felépítve. í assan gyülekeznek az I-J énekkar tagjai. Cs. Nagy István, a Kossuth halász-tsz tagja is megérkezett kisfiával, az ötödik osztályos Pistikével. — Napi munkám befejezése után jövünk el az énekkar próbájára — mondja Cs. Nagy István —, mert így télen is megtaláljuk munkánkat a szövetkezetben. Hálókat kötünk, készülünk a fogás idejére. Közben megérkezik Waldmann József elvtárs, a tápéi énekkar vezetője. Az énekkar tagjai szépen rendben, szólamok szerint ülnek be a padokba. Waldmann elvtárs elmondja, hogy január 24-én Baiástyán ad a népi együttes műsort és most azokat a műsorszámokat próbálják el. amelyeket ott előadnak. Megkezdődik a próba. Bárdos Lajos: Széles a Du* na című népdalfeldolgozását éneklik el. Először a basszus próbál. Zahár bácsi mély hangon énekli a dallamokat. A próba jól sikerül. Azután a tenor énekel, Cs. Nagy István kiváló tenor hangja maga után vonja az egész szólamot. A szoprán szólamban énekel Hómai Istvánné. — Már négy éve énekelek — mondja Hómai néni, — nagyon szeretek énekelni. És az idős Hómai néni még ma is fiatalosan csengő hangja felveszi a fiatalok hangjával ls a versenyt. Jól sikerült a Széles a Duna című dal. A kórus egy orosz népdalt kezd énekelni, a krumplicskát. Ez mindenkinek tetszett. Többen szóltak: — Waldmann elvtárs, énekeljük el mégegyszer a krumplicskát. \ zután még sok-sok n dalt énekeltek el. Az óra mutatója már fél 11-et mutatott, de még senki sem gondolt arra, hogy haza kellene menni. A táncosok is vígan táncoltak, nem vettek tudomást az idő múlásáról. Amikor befejeződött a próba, a Tápéi Népi Együttes lelkes tagjai máris azt számolgatták, hány nap múlva lesz kedd, a legközelebbi próba napja. Juhász Zsuzsái fl minisztertanács rendelete a növendékmarhák után járá adókedvezményről A minisztertanács 3/1954.(1. 15.) M. T. számú rendelete kimondja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (csoportok) és egyénileg gazdálkodók együttesen kezelt adóiból az általuk tenyésztésre, vagy hizlalásra tartott minden egy éven felüli, de két évesnél nem idő* sebb sajátnevelésű növendékmarha után 400 forintot törölni kell. Sajátnevelésűnek kell tekinteni azt a növendékmarhát is, amelyet az állattartók 90 naposnál fiatalabb korában vásároltak, vagy szereztek meg. Ha az adó 400 forintnál kevesebb, az állattartót a kivetett egész adó alól fel kell menteni. Ez a rendelet január elsején lé* pett életbe. Megjutalmazzák az ország legjobb halgazdaságának dolgozóit A 9 állami halgazdaság az elmúlt évben versenyben dolgozott a minél nagyobb haltermelésért. A versenyben első helyre a szegedi halgazdaság került 133 százalékos tervteljesítéssel. A gazdaság legjobb egysége, a felgyői tóegység, 160 százalékra teljesítette tervét, messze felülmúlva a tőkés gazdálkodás idején elért legjobb eredményeit. Két felgyői tóban holdanként 9 mázsán felül volt a haltermés. A szegedi tóegység is idén érte el a legnagyobb eredményt. A szegedi halgazdaság dolgozói 100.000 forint készpénzt és több mint 50 mázsa elsőosztályú pontyot kapnak jutalomként, amit a termelésben elért eredmények alapján osztanak szét közöttük. A versenyben második helyre az alsósomogymegyei, harmadik helyre a hortobágyi halgazdaság került. Az elmúlt évben a halgazdaságok eredményeiket jelentős takarmánymegtakarítással érték el, amit a népgazdaság más ágai hasznosíthatták. (MTI) PÁRTÉPÍTÉS ü (mutatást nyújt a mindennapi pártmunkábaa