Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-16 / 13. szám

SZOMBAT, 1954. JANUÁR 1«. OELMBGYBRORSZBG LEVELEZŐINK ÍRJÁK Értse meg Szeged, amit a „Szabad Nép" Budapestnek mond Két esztendeje vajúdik már Szegeden egy diétás vendéglő terve. A Szegedi Vendéglátóipari Vállalat vezetősége maga is szükségesnek tartja, a Városi Tanács egészségügyi osztálya feltétlenül megvalósítandónak mondja. Szóval mindenki akarja és mégsem valósul meg. Hogy miért? Mert nincsen megfelelő helyiség. Azaz akadt volna két év alatt több is, de azokat mindig egyéb célra vették igénybe. Magam is írtam már erről a problémáról a Délmagyarországban. A Szabad Nép vasárnapi száma mint időszerű kérdést tárgyalja a budapesti vendéglőviszonyokat és megállapítja, hogy bár Budapesten 1953-ban 267 vendéglő, cukrászda, kávéház, büffé és egyéb hasonló rendeltetésű helyiséget létesítettek, ez még mind kevés és 1954-ben fokozni kell ezek számát, mert a közönségnek alig 75 százalékát képesek befogadni a meglévők. Az ütem lassúságát a cikk főként abban l^tja, hogy a régi hasonló jellegű helyiségeket egyéb célokra vették igénybe és most nehézségekbe ütközik újak létesítése; A vidéki vendéglátóipari üzemek fejlesztése messze elmarad a fővárosiak mögött — írja a Szabad Nép és ezért a Belkereskedelmi Minisztériumnak kötelessége, hogy mielőbb megvizsgálja, hogy a régi vendéglők közül melyiket lehet a legrövidebb idő alatt ismét vendéglátóipari üzemmé alakítani. A cikk többek közt ezt mondja: Főleg a vidéki vendéglők ellen sok a panasz. Az étlap nem változatos, nem gondoskodnak kész ételekről és ha a vendég az ebédidő elején megy is be, gyakran azzal fogadják, hogy az étlapon szereplő kész étel már elfogyott és ehelyett frissen sültet ajánlanak, ami kétszerannyiba kerül, mint a másik. A Szabad Nép cikkének megjelenésekor két vendéglőnek alkalmas helyiség, illetőleg két volt vendéglő is felszabadul Szegeden. Természetes lenne, hogy ezek közül az egyiket diétás vendéglőnek engedjék át. Ámde máris folyik a tülekedés értük és mindegyik igénylő egy-egy minisztériumot mozgat meg a saját igényének támogatására. Én mégis remélem, hogy ezúttal megvalósítható a régóta vajúdó terv és Szeged megérti azt, amit a Szabad Nép Budapestnek mond. Ligeti Jenő Rövid ideig tartó öröm Pár napja a Tiszaparton Jártam, a Nagykörút végénél és örömmel néztem a sok-sok boldog gyereket, amint vidám kacagással szánkáztak, nagyokat estek a puha hóban is még nagyobbakat nevettek rajta, Am ez az őröm nem tartott sokáig. Megjelent egy középtermetű, mogorva arcú férfi, — úgy emlékszem. Körösi elvtársnak hivlák, s a Városi Tanácstól jött. Hatalmas hangon nagy veszekedést csapott, mert arra a helyre, ahol a felsővárosi gyerekek ródlipálydt létesítettek, a telet megelőzően facsemetéket ültettek, s bizony a gyerekek kidöntöltek közülük egy párat. A sok vidám gyerek arca egyszer, re elszomorodott, egy negyedórán belül kiürült a ródlipálya, s fájó sziwel hazakullogtak. Abban igazuk van az erre illetékeseknek, hogy nem szívesen veszik, ha fáradtságos munkájukban kárt tesznek. Abban peáig a felsővárosi gyerekeknek van igazuk, ha ott létesítenek maguknak a Tiszaparton ródlipálydt, ahol a hely leginkább megfelelő és a legközelebb van hozzájuk, A megoldás egyszerű. Mivel a ródlipátyán a facsemeték már úgyis kidőltek, engedjék meg, hogy a gyerekek ott továbbra is szánkázzanak és a jövőben ne ültessenek erre a kicsi helyre fákat. Igy a gyerekek is megtalálják téli szórakozásukat és a facsemetéknek sem esik majd bajuk. ^ T. T. A Szeged Rendező IV. pályamesteri szakasz dolgozói sikerrel harcolnak a hóakadályok ellen A Szeged Rendezői IV; pályamesteri szakasz dolgozói harcolnak a téli forgalom sikeréért és mindent megtesznek azért, hogy jó munkájukkal biztosíthassák a vonatok zavartalan közlekedését. Január első napjaiban este megindult a havazás s azóta a készenléti brigádok erejüket nem kímélve végzik az akadályok elhárítását Minden váltóhoz, fontosabb helyre egy-egy dolgozó megy ki seprővel és lapáttal, hogy biztosítsák a rendező pályaudvaron a zavartalan tolatást Ugyanezt teszik a Tiszapályaudvaron is, hogy a kocsik be- 1 állítása végrehajtható legyen. Ezek a dolgozók valamennyien önzetlen munkásai a vasútnak és a csípős, téli éjszakában ls fáradtságot nem ismerve harcolnak a gyors közlekedés biztosításáért, a kormányprogramm valóraváltásáért, életszínvonalunk emeléséért Ebben a munkában különösen jó munkát végzett Hódi József, Kispéter Vilmos, Négyökrű János, Hódi Imre, Szalma Kálmán, Berényi Miklós, öllei Pál és Széli József, akik minden esetben lelkiismeretesen végezték el a rájuk bízott feladatot H. Gy. Szakszervezeti munka az Ujszegedi Ládagyárban SZEGEDI JEGYZETEK Szolgálat a 100-as őrhelyen Lassan besötétedik. A távolban kigyúlnak a lámpák, A Textilkombinát neonfénytől világos ablakai fényesen merednek a messzeségbe. Mögöttük az éjszakai műszak dolgozói serényen készítik a hófehér gyapotból a millió és millió méter fonalat. A havas táj tompán világítja meg a sötétséget. Dorozsma felől a villamos csilingelőse hallatszik, amely tele van hazatérő dolgozókkal. A sorompónál Füle Dezső pályaőr tart szolgálatot és éberen figyel a vaksötét éjszakában. Most jelzés hallatszik és Rókus felől már látni a szuszogó mozdony lámpáját. Füle elvtárs tilosra állítja a villamos jelzőjét, a vonat jelzőjével pedig »szabadot" jelez. Az átjárónál tompán csengetve leereszti a sorompókat, aztán várja a vonat elhaladását. A föld dübörögni kezd, a mozdony nagyokat prüszköl as emelkedőn: havas a pálya, csúszós a sin, de a pöfögő masina mégis megbirkózik as emelkedővel. Egész szikraesőt bocsát ki a kéményen és megvilágítja vele a zuzmarás távíró drótokat, Körülölte fehéren csillog minden. A vonat elhaladt és Füle elvtárs szabadra állítja a villamos jelzőjét, felnyitja a sorompót. A villamos csilingelve kapaszkodik fel • töltésre, jégvirágos ablakokkal halad át, nagyokat döccenve a vasúti síneken. Aztán újra csend lesz és a téli szél játszik o távíró póznák fagyos drótjain. Hosszú idő telik el. míg újra szürkülni k-rd Kelet felöl, de Füle Dezső elvtárs még mindig ott áll a 100-as őrhelyen. Újra vonalok jönnek, újra csilingel a villamos és Fülé elv társ pontosan, lelki ismeretesen, éberen bonyolítja le a for galmat azért, hogy ne legyen vonatbal eset és ne szenvedjen kárt a ml drága, legfőbb értékünk: az ember. Horváth György A Ládagyár szakszervezeti vezetői is ott élnek a műhelyekben, a dolgozók között, megismerik problémáikat és mint szakszervezeti vezetők, tudnak esetenkint segíteni. A munkában való példamutatásukkal pedig magukkal ragadják a dolgozókat. A szakszervezeti választások után friss erők álltak a szakszervezeti aktívák sorába, akik új lendületet hoztak magukkal és az üzembe a •'munka verseny élére, az üzemi bizottság tagjaival együtt, a bizalmiak törtek — Morvái Antal üb-elnök 201 százalékkal, Sánta György bizalmi, Papp Ferenc üb-tag 186 százalékkal. Három hónap óta nem ls adták át az első helyet másoknak. Több. mint küsz brigád versenyen az üzemben Teljesítményeik napi értékelésének ellenőrzése az üzemi bizottság legfontosabb feladatai közé tartozik. Az eredményekről rendszeresen számot ad a hangoshíradó és a versenytábla is. Főként a minőség javítására buzdítja a dolgozókat a Ládagyár szakszervezete. Mivel az üzemi bizottság jórészben a legjobb szakmunkásokból tevődik öszsze, szakmailag ls komoly segítséget tudnak adni a szakszervezeti vezetők a minőségi munkában. A Ládagyárban a termelt áruk 85 százalékát exportra szállítják. Ez a tény is megköveteli, hogy elsősorban a minőségi munkával törődjenek a gyárban. A dolgozók egészség védelmének biztosítósa egyik főfeladata a szakszervezete oek. Évek óta a ládagyári munkások csak védőöltözetet kaptak és munkaruhát nem. Ezévben komoly vita tárgyává vált, hogy nem elegendő a kötény, amelyet a műhelyek dolgozói részére kiutaltak, mert ruhájuk is tönkremegy munka közben. Jogosan mondották a munkások: -Miért kapnak csak a javító műhelyben és a portások munkaruhát, mikor nekik is éppen annyira szükséges*. A munkaruha beszerzését erre az évre tervezte a vállalat vezetősége és a kollektív szerződést most szövegezik. Azonban a védőruhák is hiányoznak. Két hónapja, hogy 15 pár gumicsizmát igényelt az anyagtéri munkások részére Dobai Béla anyagbeszerző. Személyesen is fent járt Budapesten ebben az ügyben, mégsem tudott kellőképpen intézkedni. Valahol -elkallódott* az igénylés — talán a Könnyűipari Minisztérium Anyagellátási Igazgatóságán, vagy a Közületi Ruhakereskedelmi Vállalatnál — pontosan nem tudni, hol Főleg az utóbbihoz vezetnek a láthatatlan szálak, mert az esőköpenyek elkészítéséhez is, amelyet a Szegedi Ruhagyár vállalt, csak a Közületi Ruhakereskedelmi Vállalat diszpozíciója hiányzik, ez pedig vonakodik kiadni. A szakszervezet munkásellátási felelőse emiatt csak ígéretekkel tudja nyugtatni a dolgozókat, akik jogosan emelnek szót és követelik a munkaruhát és a védőruhát, amelyre a téli időszakban égetően szükség lenne, mivel a Ládagyár dolgozóinak jórésze szabadban végzi munkáját. Az elmúlt évben igen sok dolgozó két-három naponként vette ki fizetett szabadságát. Ezeken a hibákon tanulva, az üzemi bizottság elhatározta, hogy alaposan ellenőrzi a szabadságolási terv végrehajtását ezévben. Nem engedik meg, hogy a dolgozó négy-öt részletben töltse el szabadságát, mert a szétaprózott napok nem a pihenést szolgálják. Szigorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy legfeljebb két részletben vegyék ki a munkások a szabadságot, hogy azt folyamatos pihenéssel tud* ják eltölteni. A szakszervezeti bizalmiakhoz 14—15 dolgozót oszrtottak be a Ládagyárban. A szakszervezeti bizalmiak egész kis családot alakítottak csoportjukban. Az udvari munkásoknál például Deék István, a -•család* feje — tudja, kit kell dicsérni és kinek milyen segítségre ram szüksége akár a munkában, vagy a tanulásban. A bírálatot is kellő módon alkalmazza Sánta György és Busa Lajos bizalmi csoportjukban. A bizalmiak közül azonban többen csak tagjaik termelési eredményeit figyelik, de vannak, akik ezt sem teszik, csak minden hónapban, mikor fizetés van, felkeresik a hozzájuk beosztottakat, hogy a tagsági járulékot felvegyék. A bizalmiak jobb munkájával szebb eredményeket érne el a Ládagyár szakszervezete. Tegye felelőssé az üzemi bizottság egyenként a bizalmiakat, hogy ismerjék a szakszervezeti tagság problémáit és törődjenek nevelésükkel. Az üzemi bizottság tagjai egymásnak is többet segítsenek. Például ne hagyják magukra a munkavédelmi megbízottat, aki egyébként jól dolgozik. A fiatal munkásellátási felelősnek adjanak útmutatást, segítséget, ha kell, többször is, mert ez a kollektív munkának, az új sikereknek az alapja a szakszervezeti munkában. Televíziós készülék nagy vetítővászonnal Este 1 óra. A moszkvai „Ermitázs" filmszínházban összegyűlt nézők türelmetlenül tekingetnek az ezüstösfehér vetítővászonra, amely külsőleg alig különbözik a közönséges mozivászontól. Magassága 3, szélessége pedig 4 méter. A teremben kialszik a fény és a vetítővásznon megjelenik a moszkvai televíziós központ bemondójának arca, amelyet a nézők a televíziós adásokból már jól ismernek. Megnyitja az előadást. A vásznon neves esztrádművészek jelennek meg. Rövid szünet után sporthíradót, majd A. Kron: „A tagjelölt" című darabját vetítik le. A felvonások közötti szünetekben a nézők a nézőtér első részében csoportosulnak és kérdésekkel halmozzák el az új televíziós készülék mérnök-szerkesztőit. V. I. Szardiko mérnök, a nagy vetítővásznas televíziós készülék tervezője elmondja a körülötte állóknak, hogyan született meg az új készülék. A naey vászonra történő televíziós vetítés műszaki szempontból többféle módon oldható meg. Ezek közül a legmegfelelőbb, ha a képeket optikai lencsékkel nagyobbít}ák meg. A televízió és az optika terén elért szovjet eredményeket felhasználva a Televíziós Intézet és a Moszkvai Televízi ős Laboratórium kollektívái az Állami Optikai Intézettel egvüttműködve megszerkesztették a Szovjetunióban az első, na<rv vetítővásznas tükörlencsés vetítőkészüléket. A vetítőkészülék három főrészből áll. A televíziós képsugarakat beállított antennák fogják fel és így jutnak el a televíziós vevőkészülékhez. A televíziós vevőkészüléket egy speciális készülékben helyezték el, ott, ahol a közönséges filmszínházakban a vetítőkészülékek állnak. Az irányító asztalon elhelyezett kis ellenőrző vetítővászon lehetővé teszi, hogy a filmoperatőr figyelje a képek minőségét. A képsugarak erősítő berendezésen mennek keresztül és kábelen át Jutnak el a nézőtérre. Itt néhány méterrel a vetítővászontól így vetítőkészülék sugárkévéket bocsát a vászonra. A vetítőkészülék belsejében a eleviziós vevőkészülék csövében a szokottnál élesebb kép keletkezik. És habár a cső majdnem azonos nagyságú és működésű a sorozatban gyártott „Leningrád" („T-2") televíziós készülékkel, fényhatása sokkal nagyobb. A csőben az anód'eszültség nyolcszor magasabb, mint a „Leningrád" televíziós készülékben. Eléri a 60.000 voltot. A csőben keletkező éles képet nagy gömbtükör vetíti a vászonra. A speciális tükörlencsés objektív, amelyet G. G. Szljuszarjov profeszszor tervezett és I. P. Kuzajev szerkesztő készített, lehetővé teszi, hogy éles, kiváló minőségű kép kerüljön a vászonra. A tervezőknek és a mérnököknek sok nehézséget kellett leküzdeniük. Különösen nagy munkát igényel a lencse és a tükör felületének összehangolása. A nagy tükör görbületének ugyanis pontosan egyeznie kell a cső világító felületének görbületével. A vetítővászonnak is van egy lds enyhén homorú görbülete. A vetítővásznat a mozimérnökök klevi intézetének kollektívája készítette, é. vászon hengeralakú felületének sugara több mint 10 méter. Varratnélküli dúr alumíniumlemezekből készült, felületét különleges aluminiumporral vonták be. Ez a vetítővászon a közönséges vetítővaszonnál háromszorta élesebben tükrözi vissza a fényt. A vetítővászonnak ez a sajátsága lehetővé teszi, hogy a tükörlencsés vetítőkészülék segítségével olyan éles képet nyerjenok, mint a mozlvetítőgépeké. A képeket a nézőtér bármely részéből jól /átni, A nagy vetítővásznas televízió új, ragyogó lehetőségeket tár fel. A televíziós központok műsorait az erre berendezett filmszínházakban ugyanúgy b» lehet mutatni, mint a közönséges filmeket. A mosz'rvai színházak legjobb előadásait így lényegesen többen nézhetik meg a nagy vetítővásznon. A tudósok és mérnökök azonban még távolról sem tettek meg mindent a képek minőségének .negjavítása terén. Előttük áll például az a feladat, hogy még pontosabbá, még élesebbé tegyék a vetítést. Ma még sajnos a kép a vetítővászon nem minden részén egyformán éles. A tervezők, hogy ezt a fogyatékosságot is kiküszöböljék, tovább tökéletesítik a televíziós adókat, műtermeket és vándorvetítőkészülékeket. A nagy vetítővásznas televíziós adás bemutatója nagy sikert aratott. Megmutatta, hogy a szovjet televízió nagy léptekkel halad előre. Sz. Guscsev Válaszolnak az illetékesek A Szegedi TÜZÉP Vállalat veze-1 fuvardíj összegét szabad csak kérni tősége a -Délmagyarország- január 12-i számában megjelent cikkre, amely a vállalat munkáját bírálta, a következőket válaszolja: «A kukoricacsutkával kapcsolatos *Szegedi jegyzetek- írójának a következőket válaszoljuk: valóban a leírt módon kálváriát kell járni a kukoricacsutkáért, azonban erről a TÜZÉP Vállalat mit sem tehet, mert a Terményforgalmi Vállalat mindössze naponta 8—10 mázsa kukoricacsutkát ad át a TÜZÉP-nek. A Terményforgalmi Vállalat indokolása szerint azért ad ilyen kevés kukoricacsutkát, mert a fennálló rendelkezés értelmében saját dolgozóit is el kell látnia és a meglévő mennyiség is alig fedezi dolgozói szükségletét. Egyébként kukoricacsutkát a TÜZÉP Vállalat a jövőben már nem is kap, mert a Terményforgalmi Vállalat lemorzsolt kukoricát kap s a csutka pedig a földművesszövetkezetnél marad, amely jogosult annak értékesítésére. A fuvardíjjal kapcsolatban a dolgozók maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy a fuvarosok nagy összeget kérhessenek a szállítási költség fejében egyrészt azért, mért nem követelték meg a fuvarosoktól, hogy a TÜZÉP-telepen kiírt a vásárlóktól — ami 4 forint mázsánként. Másrészt pedig azért, mert nem jelentették fel azokat a fuvarosokat, akik a megengedettnél magasabb díjat követeltek a vásárlóktól. A *Meddig tart a kiszolgálás a 12/24. számú TÜZÉP-telepen- című cikk írójának, Fodor Sándornak, jogos a bírálata egyrészt azért, mert vállalatunk úgy értesítette a dolgozókat, hogy 10-től este 6-ig van a telep nyitva. Nem jelölte meg, hogy ugyanakkor délutón 4 óráig van csak pénztár. Másrészt pedig a telep vezetője követett el hibát, mivel utasítást kapott arra vonatkozólag, hogy aki négy óra után megy vásárolni, ha túlságosan nagy forgalom nincs, vegye fel a pénés azt másnap számolja el, illet v adja postára. Ezeknek a hibáknrk kijavítására vállalatunk vezetősegazonnal intézkídettSimin Bé'r igazgató Ütmutatást nyújt a m nd rnap: pái linunkában