Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12. szám

OtLMÜGYVRORSZBG 2 PÉNTEK, 1954. JANUÁR 15. A Központi Vezetőség határozata az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártválasztmányok beszámolási kötelezettségéről9 a pártvezetőségek9 a pártszervek újjáválasztásáról és a lll, pártkongresszus küldötteinek megválasztásáról A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, a községi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a v írost, a megyei, a budapesti stb. pártválasztmányokat, hogy a Központi Vezetőség 1953 októberi határozata értelmében számoljanak be végzett munkáiukról a párttaggyúlések és a pártértekezletekelőtt. A párttaggyűlések és pártértekezlürk válasszák újjá a pártvezetőségeket, s a vezető pártszerveket: 1954 február 1-től 1954 március 13-ig az alapszervezeti vezetőségeket a párt valamennyi alapszervezetében, taggyűlésen; 1954 március 14-től március 27-ig a pártválasztmányokat a járási, a városi és a budapesti kerületi pártértekezleteken, továbbá azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol 500-nál és azokban a községekben, ahol 300-nál magasabb a párttagság száma, pártértekezleteken; 1954 március 28-tól április 7-ig a pártválasztmányokat a budapesti és a megyei pártértekezleteken; ezeken meg kell választani a küldötteket a pártkongresszusra is. I. As alapszerrezetekben a beszámoló és a pártrezetőségek új játálasztásu a következőképpen történjék : A TAGGYŰLÉS ÉS A BESZÁMOLÓ 1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztáT a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik. 2. A taggyűlést munkaidőn kívül l eli megtartani. A több műszaklen dolgozó üzemek, műhelyek r irt szervezetének taggyűlését — ha rre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. í.i erre nincs lehetőség, a taggyúst két részletbtm kell megtartani cs a szavazás eredményét összesíteni kell. 3. A beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha •zon a pártszervezetben nyllvániártott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Ha ennél kevesebb párttag jelenik meg, a vezetőségválasztást el kell halasztani s két héten belül új időpontot kell kitűzni a beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlés megtartására. 4. Szavazati joguk van a pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb Idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével. 5. Tanácskozási joguk van: a) a pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb Idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járrulék fizetésével; b) a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek. 6. Az alapszervezet vezetőségebe a vezetőség tagjának s a felsőbb pártértekczletre küldöttnek választhatók: a) az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok; b) a területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, akik bár üzemi, hivatali, vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak; c) pártértekezletre és kongreszszusra küldöttnek választhatók azok a párttagok ts, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva. 7. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) a pártszervezet vezetőségének beszámolója (általában a titkár tartsa meg) a végzett munkáról és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása s a határozati javaslat elfogadása (a határozati javaslatnak rövid elvi bevezetőt is kell tartalmaznia arról, hogy a taggyűlés a lelépő vezetőség politikai vonalával és gyakorlati tevékenységével általában egyetért-e Fzen túlmenően konkrét intézkedéseket tartalmazzon); b) a vezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre. 8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti. B. A JELÖLÉS ÉS A VAl.ASTTÁS AZ ALAPSZERVE/FT 1 A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja: a) a taggyűlés elnökét és a 3—11 tagú elnökséget (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen 10-en alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére; b) jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére; c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagoknak és a pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen 30-on alul van, nem kell jelölőbizottságot választani); d) 3—5 tagú szavazatszedő bizottságot. Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot. 2. A taggyűlés titkosan választja: a) az alapszervezet vezetőségét; b) a szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a pártértekezletre. A taggyűlés megiálasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban nem dönt. 3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg. 4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártszerv pártértekezletére hány küldöttet választanak. 5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelöltnévsort nem terjeszthet be. 6. A jelölés módja: a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma, a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és küldötteknek javasoltak névsorát, s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától függetlenül joga van minden párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet, vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és a tagjelölteket. Az elnök köteles a párttagok, illetve a tagjelöltek által javasolt jelölteket is a jelöltek névsorába felvenni. b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at; a beszámoló toletti vita és a határozat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet, vagy lelölteket. A párttagok több jelöltet ls javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot kell választani. A ielölések lezárására mind a 30-nál több, mind a 30-nál kevesebb taggal és tagjelölttel rendelkező pártszervezetek taggyűlésén a jelenlévők közül bárki javaslatot tehet, amiről egyszerű szótöbbséggel döntenek. Az elnök a párttagok, illetve tagjelöltek javaslatát — a javaslatok sorrendjében — köteles névsorba venni. 7. A jelöltek névsorának összeállítása: A jelölések lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól meglegyezhesse, milyen sorrendben kerülnek a jelöltek megvitatásra, illetve nyílt szavazásra a szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket sorrendben egyenként külön-külön vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá: megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölési javaslat elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését. Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra, vagy sem. Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni. 8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén részvevő szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott, pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. 9. A szavazás módja: A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bízott,íHg tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak s az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon annyi általa kiválasztott jelölt nevet hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt, vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot öszszehajtva sajátkezűleg dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen. 10. A szavazatok összeszámlálásának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti s szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszámlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén résztvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapják. 11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredmé- j nyét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart, s a taggyűlést bezárja. 12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a tagok és a tagjelöltek létszáma együttesen a 10-ct nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ. 13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy, hogy minden'jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát, mint bizalmas okmányt, az alapszervezet vezetősége megőrzi, másodpéldányát pedig a felsőbb pártszervnek küldj meg. II. A beszámoló és a választós a páriértekezleten A. A PARTÉRTEKEZLET ÉS A BESZÁMOLÓ. 1. A pártválasztmány beszámolója s újraválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre, s a pártkongresszusra javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban, valamint azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja az 500-at, s azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 300-at. • 2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldött-igazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken tanácskozási joggal megválasztottak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek. 3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatalt, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten résztvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével 100—300-nál ne legyen több; a községi pártértekezletek résztvevőinek száma 100-nál ne legyen több (a pártbizottságok biztosítsák, hogy lehetőleg minden alapszervezet legalább egy küldöttel képviseltesse magát); a megyei, s a budapesti pártértekezleten résztvevő küldöttek száma 200—400-nál ne legyen több. a) az alapszervezetekben megválasztandó küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg; b) A budapesti és a megyei pártértekezleteken a pártkongresszusra minden ezer párttag után egy szavazati joggal rendelkező küldöttet kell választani. Az 500 tagon felüli töredéket egynek kell számítani, az 500 tagon alulit nem kell figyelembe venni. Minden ezer tagjelölt után egy tanácskozási joggal rendelkező küldöttet kell választani. 4. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek két napirendi pontja legyen: a) pártválasztmány beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról, a beszámoló s a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása. A beszámolót a pártválasztmány megbízásából általában az első titkár tartja; b) a pártválasztmány, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre, illetve a budapesti és a megyei pártértekezleteken a küldöttek megválasztása a pártkongresszusra. 5. A pártválasztmány beszámolóját a pártválasztmány ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamelyik pártválasztmányi tagnak a pártválasztmányi ülésen kifejtett álláspontját a pártválasztmány elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti. B. A JELÖLÉS ÉS A SZAVAZAS A PARTÉRTEKEZ LETFN. 1. A pártértekezleten nyílt szavazással választják: a) az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—13 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt; b) az 5—9 tagú jelölőbizottságot a választmányba választandó tagok, póttagok és a felsőbb pártértekezletre küldöttek jelölésére; c) az 5—9 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására; d) az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok összeszámlálására, 2. Titkos szavazással választják: a) a pártválasztmány tagjait és póttagjait; b) a felsőbb pártértekezletre a szavazati joggal és tanácskozási joggal biró küldötteket. A budapesti és megyei pártértekezleteken a küldötteket a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusára. 3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnök® bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a pártválasztmányba hány tagot, póttagot és a felsőbb pártértekezletre — a budapesti és a megyei pártértekezleteken a kongresszusra — hány küldöttet kell választani. 4. A lelépő pártválasztmány jclöhnévsoit előzetesen nem terjeszthet be. A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a jelölőbizoti. ság elnöke egyénenként megindokolva ismerteti, majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölőbizottság jelölése mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolnia. E jogára az elnök köteles figyelmeztetni a pártértekezletet. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles — a javaslatok sorrendjében — névsorba venni. 5. A jelölések feletti vita a jelölőbizottság által benyújtott névsoron szereplő — valamint a küldöttek által javasolt — nevek sorrendjében. egyénenként külön-kiilön történik. A jelölésekhez a szavazati, valamint a tanácskozási joggal rendelkező küldöttek korlátlan számban szólhatnak hozzá. Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek — felkérésre — tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jelölt indokolt, távollétében a ielölőbizott'-ég elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött ismertetheti a jelölt életrajzát. 8. A szavazólapon több név ls szerepelhet, mint ahány tagból ós póttagból álló pártválasztmányt, illetve ahány küldöttet kell a pártértekezletnek megválasztania; a meghatározott számon felül a névsorból a titkos szavazás során azok esnek ki, akik a legkevesebb szavazatot kapták. 7. A jelöltek névsorát a vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sokszorosfttatja és lezárható borítékkal együtt szétosztja a szavazati joggal biró küldöttek között. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártértekezlet hány választmányi tagot, illetve hány küldöttet választhat. 8. A titkos választás alatt a pártértekezlet helyiségében csak a szavazati joggal biró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen. 9. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal biró küldölt a szavazólapon annyi általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg, ahány választmányi tagot, illetve küldöttet választhat a pártértekezlet — a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden küldöttnek joga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük másokét beírni. A borítékba zárt szavazólapot a küldöttek sajátkezűleg dobják a zárt urnába. 10. A szavazás után a szavazatszedő bizottság megkezdi a szavazatok összeszámlálását. Ha ugyanaz a név egy szavazólapon többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártválasztmány megválasztott tngjajpak, póttagjainak és a felsőbb pártszerv pártértekezletére — a megyei és a budapesti pártértekezleten a pártkongresszusra — megválasztott küldötteknek azok tekintendők, akik a legtöbb szavazatot kapták. 11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét úgy, hogy minden jelölt neve' mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A (Folytatás a harmadik oldalon,)